313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról

A Kormány az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben (a továbbiakban: Öotv.) meghatározott háziorvosokra, házi gyermekorvosokra és fogorvosokra (a továbbiakban együtt: háziorvos), valamint a praxiskezelőre terjed ki.

2. Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. § (2) bekezdése szerint rendeletben - jogszabályban meghatározottak figyelembevételével - meghatározott település, települések, illetve településrész, településrészek;
b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet,
ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy
bb) amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel;
c) praxisengedély: az Öotv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedély.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét ellátni nem tudja.
(3) E rendelet háziorvosi körzetre, illetve tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseit a fogorvosi körzetre is alkalmazni kell.
(4) Az Öotv. 2. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egyenesági leszármazó a praxisjog jogosultjának gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, illetve unokája.

3. Praxisengedély

3. § (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak praxisengedély birtokában lehet.
(2) A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a továbbiakban: engedélyező szerv).
4. § (1) A praxisengedélyt az engedélyező szerv annak az orvosnak adja ki, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek.
(2) A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást,
b) az (1) bekezdésben foglalt jogszabályban meghatározott feltételek fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a praxisengedély kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a praxisjog átruházásáról szóló szerződést,
b) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést,
c) a praxisjog folytatása esetén a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is.
5. § (1) Nem kaphat praxisengedélyt az a kérelmet benyújtó orvos,
a) aki praxisengedéllyel már rendelkezik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,
b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig.
(2) Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog elidegenítéséig, de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik.
6. § A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatalával, az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban: OALI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az állami adóhatósággal.
7. § (1) A praxisengedélyt vissza kell vonni, ha
a) a praxisjog jogosultja a jog elnyerése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt,
b) a praxisjog jogosultja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik,
c) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt intézkedett, és a háziorvos a határozatban foglaltaknak nem tett eleget,
d) az ÁNTSZ vagy az engedélyező szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos az ellátást nem, illetve - a helyettesítés kivételével - nem személyesen nyújtja,
e) az 5. § (2) bekezdése szerinti határidő letelik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából rosszhiszeműnek minősül különösen az a személy, aki az eljárás során valamely, az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot meghamisít, vagy más módon a hatóságot megtéveszti.
(3) Ha a háziorvos a tevékenység ellátására egészségi ok miatt vált véglegesen alkalmatlanná, a jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat időpontjától számított hetedik hónap első napján kell a praxisengedélyét visszavonni.
(4) A 3. § (2) bekezdése szerinti szerv az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak fennállását a praxisengedély kiadásától számított 5 évenként, a (3) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időszakonként ellenőrzi.
(5) A praxisengedély visszavonását - az állami adóhatóság kivételével - a 6. § szerinti szervek is kezdeményezhetik.
(6) A praxisengedély visszavonásáról szóló határozatot közölni kell az önkormányzattal és azokkal a szervekkel, amelyekkel a praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölték.
8. § Amennyiben a praxisjog jogosultja meghal, a praxisjog folytatására a 3-7. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A praxisjog folytatására jogosult személy a korábbi praxisjoggal rendelkező személy halálától számított 60 napon belül nyújthatja be a praxisjog iránti kérelmet, feltéve, hogy
a) megfelel az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy
b) egy éven belül megfelel az a) pont szerinti feltételeknek, és erre az időszakra gondoskodik a helyettesítésről.
9. § (1) A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell a helyettesítésről gondoskodni, ha
a) a praxisjog jogosultja a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy
b) a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen.
(2) A helyettesítést - miniszteri rendeletben foglaltakat is figyelembe véve - olyan orvos láthatja el, aki megfelel a praxisjog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.
10. § (1) A háziorvosi szolgáltatást nyújtó szervezetben önálló háziorvosi tevékenységet kizárólag praxisjoggal rendelkező tag, illetve alkalmazott láthat el.
(2) A praxisjog jogosultja - a helyettesítés kivételével - csak egy háziorvosi körzetben végezhet önálló orvosi tevékenységet.
11. § A praxisjogot elidegenítő háziorvos, illetve tartósan betöltetlen körzet esetén a helyettesítő gondoskodik a szakmai feladatok, valamint - az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek megfelelően - a bejelentkezett betegek dokumentációjának és nyilvántartásának a háziorvosi szolgáltatást nyújtó új háziorvos számára történő átadásáról.

4. Praxiskezelő, a praxisjog elidegenítése

12. § (1) A Kormány praxiskezelőként az OALI-t jelöli ki.
(2) A praxiskezelő országos nyilvántartást vezet
a) a praxisengedélyekről,
b) a tartósan betöltetlen körzetekről, valamint
c) a praxisjogra vonatkozóan lebonyolított adásvételekről.
13. § (1) A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki - figyelembe véve az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat is - nem rendelkezik praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek.
(2) A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő harminc napon belül az eladó bejelenti a praxiskezelőnek.
14. § (1) A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos - ideértve az Öotv. alapján a praxisjog elidegenítésére jogosult egyéb személyt is - ezen szándékát bejelentheti a praxiskezelőnek. A praxiskezelő a bejelentés alapján a honlapján - ingyenesen - közzéteszi:
a) az eladó nevét,
b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezését,
c) a praxisjog vételárát.
(2) A praxisjog értékének alapja - ha a felek másként nem rendelkeznek - a praxisjogot érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a.

5. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
16. § (1) Az Öotv. 3. § (5) bekezdése szerinti orvosnak az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott működtetési engedély - e rendelet erejénél fogva - az e rendelet szerinti praxisengedélynek minősül.
(2) A 13. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget az e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló adásvétel esetén kell teljesíteni.
17. § Hatályát veszti a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet.