327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról

A Kormány
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében,
az 1. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 30. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
a 24. §, a 26-29. §, valamint a 30. § b) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. Kijelölés

1. § (1) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 10. § (2), (3) és (5) bekezdése, 13. § (2), (3) és (5) bekezdése, 14. §-a, 17. § (1) és (2) bekezdése, 20. §-a, 21. § (1) bekezdése, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 33. § (4) és (7) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet jelöli ki.
(2) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítéssel kapcsolatos - az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, 3. §-a, 10. § (4) bekezdése, 13. § (4) bekezdése, 15. §-a, 16. §-a, 19. §-a, 21. § (1) bekezdése, 26. §-a, 33. § (6) bekezdése és 38. § (2) bekezdése szerinti - feladatai ellátására szakhatóságként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.
(3) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos - az Mmtv. 6. § (2) és (3) bekezdése, 8. §-a, 17. § (3) bekezdése, 21. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a munkaügyi központot jelöli ki.
(4) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával, szüneteltetésével és meghosszabbításával kapcsolatos - az Mmtv. 7. § (4) és (5) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, 21. § (1) bekezdése, 31. §-a, 32. § (1) és (4) bekezdése, 33. § (1) és (2) bekezdése, valamint 34. § (1) és (3) bekezdése szerinti - feladatai ellátására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki. Az állami adóhatóság az Mmvt. 21. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítási kötelezettségét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé teljesíti.
(5) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos - a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A-16/B. §-ában meghatározott - feladatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet jelöli ki.

2. Hatásköri, illetékességi szabályok

2. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos hatósági ügyekben - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság jár el első fokon.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első fokon
a) ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt,
b) ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények figyelembevételével kell eljárni vagy
c) a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén.
3. § A komplex minősítéssel kapcsolatos feladatokat első fokon a Hivatal regionális igazgatóságainak kirendeltségei, másodfokon a Hivatal regionális igazgatóságai szakhatóságként látják el.
4. § A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a munkaügyi központnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) biztosítja.

3. Az eljáró szervek együttműködése

5. § (1) Az Mmtv.-ben és e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a Hivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) az együttműködés, valamint az adatok kölcsönös átadásának a rendjét megállapodásban határozza meg.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításához és a folyósítás tartama alatt a jogosultsági feltételek vizsgálatához szükséges adatok átadásának módját az ONYF, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban határozza meg.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása

6. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása - az Mmtv. 32. § (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - kérelemre történik.
(2) Az ONYF által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot az ONYF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(3) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező
a) természetes személyazonosító adatait,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét és
c) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel.
(4) A kérelemhez csatolni kell
a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
b) a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
c) a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül,
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és
f) a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a 11. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat.
7. § Ha kétség merül fel a 6. § (4) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat valóságtartalmát illetően, a 2. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) megkeresi a rendszeres pénzellátás folyósítására jogosult szervet, hogy megállapítsa, a kérelmező részesül-e rendszeres pénzellátásban.
8. § A kérelem elbírálásához a nyugdíjmegállapító szerv megkeresi a Hivatalt, amely szakértői bizottsága komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad az Mmtv. 15. §-ában foglaltakról.
9. § A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.
10. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása esetén a döntésében felhívja
a) az ellátásban részesülő személyt az értesítési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről és
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt az együttműködési kötelezettség - ennek keretében a 16. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség - teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jog következményeiről.
(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt értesítési és igazolási kötelezettségét a nyugdíjmegállapító szerv felé teljesíti.
(3) A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátás megállapítása esetén a döntését egyidejűleg közli a kirendeltséggel is. A nyugdíjmegállapító szerv haladéktalanul értesíti a kirendeltséget a döntésnek a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről.

5. A komplex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok

11. § (1) A Hivatal komplex minősítéssel kapcsolatos eljárása során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a Hivatal rendelkezésére bocsátja a komplex minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így különösen
a) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt,
b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt,
c) ha a kérelmező foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy a kérelmező egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot.
(3) Komplex minősítés esetén a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő 60 nap.
12. § (1) A Hivatal szakértői bizottsága a komplex minősítés során legalább négy tagból áll.
(2) A komplex minősítés során a szakértői bizottság
a) legalább két tagja orvosszakértő,
b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő,
c) legalább egy tagja szociális szakértő.
(3) A Hivatal megkeresésére a szakértői bizottság székhelye szerinti munkaügyi központ vezetője kijelöli a szakértelemmel rendelkező foglalkozási rehabilitációs szakértőt.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakértő hiányában a Hivatal foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe.
(5) A Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormánytisztviselői jogállású szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben a Hivatal szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe.
13. § A komplex minősítés során a Hivatal - belföldi jogsegély keretében - a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékoztatást kérhet a kérelmező szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről.

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása

14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt havonta folyósítja a döntés vele való közlését követő tíz munkanapon belül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-a szerinti tájékoztatással egyidejűleg értesítést küld a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személynek az ellátás tárgyév január hónapban járó összegéről és az előző évben kiutalt ellátás összegéről.
15. § (1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységéről, továbbá az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenség, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése időtartamáról a kirendeltség haladéktalanul értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti. A szüneteltetésről rendelkező határozatban a keresőtevékenység vagy a keresőképtelenség tartamára kiutalt rehabilitációs pénzbeli ellátás visszafizetését is előírja, - amennyiben ennek a feltételei fennállnak - intézkedik a tartozásnak a folyósításra kerülő rehabilitációs pénzbeli ellátásba történő beszámításáról.
(3) A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a meghosszabbításról szóló döntését közli a kirendeltséggel is.
(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és újbóli folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt.
(5) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.

7. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettsége

16. § (1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül felkeresi a kirendeltséget az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy közli a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét, telephelyét.
(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 munkanapon belül értesíti a kirendeltséget az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 30 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a kirendeltség kezdeményezi a jogosult felülvizsgálatát a nyugdíjmegállapító szervnél.

8. A rehabilitációs terv

17. § (1) A kirendeltség legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát.
(2) A kirendeltség a rehabilitációs tervet a komplex minősítés során kiadott szakhatósági állásfoglalás részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, a (3) bekezdés szerinti konzultációt és az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el.
(3) A rehabilitációs terv elkészítése során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel együttműködik, ennek keretében személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, és részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon.
(5) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére - annak beleegyezése esetén - hozzátartozóját is bevonhatja.
(6) Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.
(7) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonhat.
(8) A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs tervelkészítésében szükség szerint közreműködnek.
18. § (1) A rehabilitációs terv tartalmazza
a) a rehabilitáció - foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő - irányát,
b) a rehabilitációs szükségleteket,
c) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek időtartamát, időbeli sorrendjét,
d) a rehabilitációval összefüggésben a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást, ennek mértékét és időtartamát,
e) a kirendeltség foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,
f) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit,
g) a sikeres rehabilitáció érdekében szükséges további intézkedéseket,
h) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének módját, határidejét és
i) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a kirendeltségnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervet aláírja, egyben nyilatkozik arról, hogy a rehabilitációs tervben foglaltakat megismerte és vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését.
(3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A kirendeltség a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel.
(4) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervben megjelölt időközönként értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását.

9. A rehabilitációs szolgáltatások

19. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások.
(2) A foglalkozási és szociális rehabilitációs szükségleteket és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az orvosi rehabilitációs szolgáltatások az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat.
(3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki.
(4) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri és a rehabilitációs terv orvosi, illetve szociális rehabilitációs szolgáltatások szükségességét is megjelöli, vagy
b) a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során ennek szükségessége megállapításra került.
(5) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,
b) a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amely során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában,
c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé,
d) közreműködést a rehabilitációs terv módosításában.
(6) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és az (5) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről havonta beszámol a kirendeltségnek.

10. A felülvizsgálat

20. § (1) Az Mmtv. 19. §-ában meghatározott esetben a nyugdíjmegállapító szerv a felülvizsgálat lefolytatásához megkeresi a Hivatalt a komplex minősítés elvégzése céljából.
(2) A kirendeltség a felülvizsgálat elvégzése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet az Mmtv. 10. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról.

11. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megszüntetése

21. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetéséről a nyugdíjmegállapító szerv határozattal intézkedik.
(2) A kirendeltség a rehabilitációs ellátás megszüntetése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet az Mmtv. 10. § (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak fennállásáról, vagy ha egyéb megszüntetési ok jut a tudomására.
(3) A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátásnak az ellátás időtartama leteltét megelőző megszüntetéséről szóló döntéséről a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a kirendeltséget.
22. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését - fizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel.

12. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
24. § Azon személy esetében, akinek rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a hozzátartozója után folyósított növelést a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani.

13. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

25. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nr.) 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A főigazgató)
„c) gondoskodik az egységes szakértői, szakhatósági tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi a Hivatal szakmai tevékenységét, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, felülvizsgálatot kezdeményez,”
(2) Az Nr. 4. § c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:
(A Kormány
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként)
„ce) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel”
(összefüggő feladatok ellátása során a Hivatalt
jelöli ki.)
(3) Az Nr. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad)
„a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása,”
(megállapításához.)
(4) Az Nr. 7. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad)
„j) a bányászok egészségkárosodási járadéka,”
(megállapításához.)
(5) Az Nr. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el.”
(6) Az Nr. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban a Fővárosi Kirendeltség jár el.”
(7) Az Nr. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakértői bizottság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább két tagból áll. A szakértői bizottság elnöke és előadó szakértője a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.”
(8) Az Nr. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Hivatal - jogszabályban meghatározott esetekben - komplex minősítést végez, amely során szakhatósági állásfoglalást ad a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról.
(3) A Hivatal - jogszabályban meghatározott esetekben - az érintett személy kérelmére komplex minősítést végez, és hatósági bizonyítványt állít ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról.”
(9) Az Nr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A szakértői bizottság az egészségi állapotot, az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, valamint a rehabilitálhatóságot a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai szabályoknak megfelelően véleményezi.”
(10) Az Nr.
a) 4. § c) pont cc) alpontjában az „és” szövegrész helyébe a „,” szöveg,
b) 4. § c) pont cd) alpontjában a „Névjegyzékével” szövegrész helyébe a „Névjegyzékével és” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdés h) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az „egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg,
d) 12. § záró szövegrészében a „főigazgatósága” szövegrész helyébe a „főigazgatója” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az Nr.
a) 7. § (1) bekezdés d) és f) pontja,
b) 15. § (6) bekezdése és
c) 17. § (1) és (2) bekezdése.

14. Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

26. § Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) a „Vegyes rendelkezések” alcímét megelőzően a következő alcímmel, valamint 5/F-5/N. §-sal egészül ki:
„Bányászok egészségkárosodási járadéka
5/F. § A bányászok egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,
a) sajátjogú nyugellátásra nem jogosult,
b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,
c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.
5/G. § (1) A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.
(2) Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg.
(3) Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.
5/H. § (1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A járadék iránti kérelmet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele
a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint
b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.
(4) A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére.
5/I. § A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.
5/J. § A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással rendelkezik, a szakvélemény hatálya alatt az egészségkárosodást nem kell vizsgálni.
5/K. § (1) A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenységet folytat.
(2) A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
5/L. § (1) A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).
5/M. § (1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult
a) meghalt,
b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,
c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,
e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy
h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.
(2) A járadékot az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni.
(3) A járadékot az (1) bekezdés b)-d), valamint g) és h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
5/N. § (1) A járadékra való jogosultság az 5/M. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti megszüntetés után - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - újból megállapítható, ha az 5/F. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak.
(2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból.
(3) A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik.
(4) A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók azzal, hogy az 5/H. § (2) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(5) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, az 5/M. § (3) bekezdése szerinti időponttól visszaszámított 12 hónapra - az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára - tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.”
27. § (1) A Br. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„d) egészségkárosodás alatt az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait,”
(kell érteni.)
(2) A Br. 7. §-a a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„f) rendszeres pénzellátás alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott rendszeres pénzellátást, valamint a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást,
g) saját jogú nyugellátás alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított sajátjogú nyugellátásokat”
(kell érteni.)
28. § A Br. a következő 8/A-8/B. §-sal egészül ki:
„8/A. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv, 11. cikk (1) bekezdés d) pontja és 21. cikk (1) bekezdése,
b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk.
8/B. § A 2011. december 31-én folyamatban lévő, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. december 31-ig megállapított bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben e rendelet alapján kell eljárni.”
29. § A Br.
a) 5/B. § (4) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szöveg,
b) 5/B. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői szervet” szövegrész helyébe az „a Hivatalt” szöveg,
c) 5/C. § (1) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv” szövegrész helyébe az „a Hivatal, illetve jogelődje” szöveg,
d) 5/C. § (3) bekezdésében az „az orvosszakértői szervet” szövegrész helyébe az „a Hivatalt” szöveg,
e) 5/E. § (2) bekezdés e) pontjában és (4) bekezdésében a „bányász dolgozók” szövegrész helyébe a „bányászok” szöveg
lép.

15. Hatályát vesztő rendelkezések

30. § Hatályát veszti
a) a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet és
b) az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet.