342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdésében,
a 2. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében,
az 5. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában,
a 7. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 8. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében,
a 9. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - az 1. és 7. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1/A. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„5. megszolgált bruttó díj: egy adott időszakra vonatkozóan azon díjak összege, amelyek a biztosító által az adott időszakban fedezett kockázatokhoz kapcsolódnak.”
2. § A Biztkr. a „Konszolidált éves beszámoló” alcímet követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„Könyvvizsgálati kötelezettség
16/A. § A biztosító a Tv. könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírásait köteles alkalmazni azzal, hogy a biztosítóként működő, a Tv. 154/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.”
3. § A Biztkr. „Hatályba léptető rendelkezések” alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 16/A. §-t először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálata során kell alkalmazni.”
4. § A Biztkr. 3. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
5. § A Biztkr. „Hatályba léptető rendelkezések” alcím címe helyébe a „Záró rendelkezések” alcím cím lép.
6. § Hatályát veszti a Biztkr. 19. §-ának „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme.

2. Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

7. § Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
„A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyházak - a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Etv.) biztosított - autonómiáját figyelembe véve a következőket rendeli el:”
8. § Az Ekr. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. §-a szerinti bejelentést tett, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.”
9. § Az Ekr. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 1. pontjával megállapított 12. § (1) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 2. pontjával megállapított 12. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
10. § Az Ekr.
1. 12. § (1) bekezdésében a „100 millió forintot” szövegrész helyébe „200 millió forintot”,
2. 12. § (1) bekezdésében a „200 millió forintot” szövegrész helyébe „300 millió forintot”
szöveg lép.

3. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

11. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnykr.) 4. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény alapján elrendelte.”
12. § Az Mnykr. 24. § (11) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 58. §-a, valamint az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján képzett céltartalékokat, továbbá a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:]
„f) az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíj célú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”
13. § (1) Az Mnykr. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel és az Alappal szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő, valamint az értékpapír kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.”
(2) Az Mnykr. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függő befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható azonosítatlan (függő) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik.”
14. § (1) Az Mnykr. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:
A) Pénztár működési tevékenysége,
B) Pénztári szolgáltatások fedezete,
C) Likviditási és kockázati fedezet.”
(2) Az Mnykr. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A likviditás (a pénztár fizetőképessége), a demográfiai kockázatok, a saját tevékenységi kockázatok, az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának, valamint az egyéb kockázatok fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, továbbá a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.”
15. § Az Mnykr. 36. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az eredménykimutatásban külön soron be kell mutatni az azonosítatlan (függő) befizetések befektetéséből származó bevételeket és ráfordításokat.”
16. § (1) Az Mnykr. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számla analitika nyilvántartása forintban és elszámoló egységben történik. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat és terheléseket - a 24. § (15) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbontásban - forintban, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdés szerinti jogcímeken alábontani. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számla időszak végén forintban kimutatott egyenlegének meg kell egyeznie az elszámoló egység darabszáma és árfolyama alapján számított egyenlegével. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék egyéni számla részének kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival szolgáltatási célú bevételek - kivéve a 24. § (6) bekezdés ac) pontja szerinti összeget - és a befektetési tevékenység 24. § (15) bekezdés b) pontja szerinti eredménye megbontásban való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”
(2) Az Mnykr. 42. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításkor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.
(17) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási és kockázati tartalékban kimutatott összegét az egyéni számlán belül a hozambevételekből képzett céltartalékra kell átvezetni.”
17. § Az Mnykr. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, valamint likviditási és kockázati célú befektetések mérlegfordulónapra, valamint a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket.”
18. § Az Mnykr. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A likviditási és kockázati céltartalékok alakulásáról a kimutatást kockázati célonként (demográfiai, saját tevékenységi, egyéb kockázat) valamint az azonosítatlan (függő) befizetések hozamának fedezetére kell elkészíteni.”
19. § Az Mnykr. a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított 24. § (11) bekezdés f) pontját, 13. §-ával megállapított 26. § (1), 26. § (6) bekezdését, 14. §-ával megállapított 33. § (2), 33. § (5) bekezdését, 15. §-ával megállapított 36. § (5) bekezdését, 16. §-ával megállapított 42. § (3), 42. § (16) és (17) bekezdését, 17. §-ával megállapított 42/A. § (1) bekezdését, 18. §-ával megállapított 46. § (5) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
20. § (1) Az Mnykr. 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az Mnykr. 2. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3) Az Mnykr. 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(4) Az Mnykr. 4. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(5) Az Mnykr. 7. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
21. § A Mnykr. 6. § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
22. § Hatályát veszti az Mnykr.
1. 2. § k) pontja,
2. 2. § m)-o) pontja,
3. 7. § (4) bekezdés f) pontja,
4. 7. § (7) bekezdése,
5. 13. § (4) bekezdés d) pontja,
6. 21. § (5) bekezdése,
7. 24. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja,
8. 24. § (13) bekezdése,
9. 33. § (6) bekezdése,
10. 34. § (1) bekezdés h) pontja,
11. 36/A. §-a,
12. 42. § (25) bekezdése,
13. 42/B. §-a.

4. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

23. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

5. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

24. § (1) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:]
„c) az egyesületre (ide értve a sportszövetségeket), az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),”
(2) Az Eszkr. 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:]
„e) a közalapítványra,”
(3) Az Eszkr. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E rendelet civil szervezetre vonatkozó szabályozásában
a) alaptevékenység alatt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ide értve a közhasznú tevékenységet is) kell érteni,
b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni,
c) közszolgáltatási bevétel alatt az Ectv.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből származó bevételt kell érteni.”
25. § Az Eszkr. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmaznia.”
26. § Az Eszkr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány (a továbbiakban együtt: egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) A közhasznú jogállású egyéb szervezet a Tv., valamint az Ectv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.”
27. § Az Eszkr. 6. §-a és 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(4) A beszámoló lehet:
a) egyszerűsített beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) az egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.
(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.
(6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.
(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit - amennyiben azt más jogszabály előírja - továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja.
7. § (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(3) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.
(4) Az az egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő üzleti évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 130 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolójának elkészítésekor a Tv. 98/A. § (2) bekezdésének a számviteli politikára vonatkozó előírását, valamint a Tv. 98/A. § (3)-(5) bekezdésének előírásait alkalmazhatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti előírások választása esetén az egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.”
28. § Az Eszkr. 8. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre - saját elhatározása alapján - bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére - és egyszerűsített éves beszámolót készíteni - azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg.
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet - figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat -, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta.
(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele - két egymást követő évben, évenként - nem haladta meg az 50 millió forintot.”
29. § Az Eszkr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor - ha egyébként annak feltételei fennállnak -, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.”
30. § Az Eszkr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.”
31. § (1) Az Eszkr. 15. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.”
(2) Az Eszkr. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.”
32. § Az Eszkr. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.”
33. § Az Eszkr. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.”
34. § Az Eszkr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.”
35. § Az Eszkr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(3) A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.
(4) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(5) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.”
36. § Az Eszkr. 20/B. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból átutalt pénzeszközöket az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb bevételként számolja el.
(14) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alap megszűnésekor átadott vagyonát képező eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb bevételként számolja el.
(15) A (13)-(14) bekezdés szerinti pénzeszközöknek az államadósság csökkentésére az Alapból átutalt összegét az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb ráfordításként számolja el.”
37. § Az Eszkr. a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
1. 24. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésének c), e) pontját,
2. 25. §-ával megállapított 3. § (4) bekezdését,
3. 26. §-ával megállapított 4. §-át,
4. 27. §-ával megállapított 6-7. §-át,
5. 28. §-ával megállapított 8. § (2)-(5) bekezdését,
6. 29. §-ával megállapított 9. § (2) bekezdését,
7. 30. §-ával megállapított 13. §-át,
8. 31. §-ával megállapított 15. § (2)-(3), (7) bekezdését,
9. 32. §-ával megállapított 16. § (7) bekezdését,
10. 33. §-ával megállapított 18. § (1) bekezdését,
11. 34. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését,
12. 35. §-ával megállapított 20. §-át,
13. 38. §-ával megállapított 1-2., 4-5. számú mellékletét,
14. 39. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 5. §-át, 8. § (6) bekezdését, 17/A. § (7) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 18. § (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdését, 8. § (1), (7), (10) bekezdését, 10. §-át, 15. § (4) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (8) bekezdését, a 17/A. § előtti alcímet, 17/A. § (1)-(6) bekezdését, 17/B. § (2) bekezdését, 8. § (9) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdését, 15. § (5), (6) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 19. § (2), (3) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 17. § (4) bekezdését, 17/B. § (3) bekezdését,
15. 40. §-ával megállapított 8. § (11) bekezdését, 15. § (8) bekezdését, 16. § (2), (4) bekezdését, 17. § (6) bekezdését, 3. és 6. számú mellékletét
először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti, 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra az e rendelet 2011. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított 20/B. § (13)-(15) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésének 1. pontjával megállapított 19. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
38. § (1) Az Eszkr. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(2) Az Eszkr. 2. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(3) Az Eszkr. 4. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
(4) Az Eszkr. 5. számú melléklete helyébe a 10. melléklet lép.
39. § (1) Az Eszkr.
1. 3. § (7) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek”,
2. 5. §-ában az „egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet,” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet”,
3. 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében az „egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet”,
4. 8. § (6), (7), (10) bekezdésében, 10. §-ában, 15. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 17. § (8) bekezdésében, a 17/A. § előtti alcímben és a 17/A. § (1)-(7) bekezdésében, 17/B. § (1)-(2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében az „egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet”,
5. 8. § (9) bekezdésében, 17/B. § (1) bekezdésében az „egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyéb szervezetnek”,
6. 15. § (5), (6) bekezdésében az „eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban” szövegrész helyébe az „eredménykimutatásban”,
7. 16. § (6) bekezdésében, 19. § (2), (3) bekezdésében az „egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél” szövegrész helyébe az „egyéb szervezetnél”,
8. 17. § (3) bekezdésében a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe a „civil szervezetnek”,
9. 17. § (4) bekezdésében a „társadalmi szervezetnek” szövegrész helyébe a „civil szervezetnek, közalapítványnak”,
10. 17/B. § (3) bekezdésében az „egyéb szervezet(ek), közhasznú egyéb szervezet(ek)” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet(ek)”
szöveg lép.
(2) Az Eszkr.
1. 19. § (1) bekezdésében a „200 millió forintot” szövegrész helyébe a „300 millió forintot”,
2. 20/B. § (9) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe „a Magyarország”
szöveg lép.
40. § Hatályát veszti az Eszkr.
1. 8. § (11) bekezdése,
2. 15. § (8) bekezdése,
3. 16. § (2), (4) bekezdése,
4. 17. § (6) bekezdése,
5. 3. és 6. számú melléklete.

6. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

41. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fszkr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A rendelet hatálya a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetre a felszámolás Cstv. 27. § (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjától a felszámolás Cstv. 52. § (1) bekezdés szerinti befejezésének időpontjáig (a két időpont közötti időszak a felszámolás időszaka) terjed ki.
(2) E rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek felszámolása során is, figyelemmel a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben foglaltakra.”
42. § Az Fszkr. a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított 1. § (4) bekezdését a 2012. január 1-jével vagy azt követően kezdődő felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.”

7. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

43. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„49. gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: devizakölcsöntv.) meghatározott fogalom;
50. a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka: a devizakölcsöntv.-ben ilyenként meghatározott időszak.”
44. § A Hitkr. 13. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Tőkésített kamatok esetében a következőképpen kell eljárni:)
„c) a devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel nem minősül halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelnek.”
45. § A Hitkr. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított 2. § 49. és 50. pontját, 44. §-ával megállapított 13. § (2) bekezdés c) pontját, valamint 46. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (2a), (5a)-(5c) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni azzal, hogy azok a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
46. § A Hitkr. 7. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

47. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.

9. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

48. § A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vszkr.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendelet hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: fióktelep) is, amennyiben azt a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntésével megszünteti.”
49. § A Vszkr. a 9. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Fióktelep megszüntetése
9/A. § (1) Fióktelep megszüntetése esetén a fióktelep cégnyilvántartásból való törlésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követő 45 napon belül kell a számviteli törvény 153-154/B. §-ai szerint letétbe helyezni, közzétenni.
(3) Amennyiben a fióktelep a megszüntetését megelőző üzleti év(ek)ben mentesült a számviteli törvény 154/A. § alapján saját beszámolójának közzétételétől, letétbe helyezésétől, úgy a (2) bekezdés szerinti határidőt a fióktelep tevékenységet lezáró beszámolójának elkészítésére kell érteni.
(4) A tevékenységet lezáró beszámolóra megfelelően alkalmazni kell a 7. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat is, a tevékenységet lezáró beszámolón kívül további beszámolót nem kell készíteni.
(5) E rendelet egyéb előírásait csak annyiban kell alkalmazni jelen alcím tekintetében, amennyiben azok - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is - megfelelően értelmezhetőek a fióktelep megszüntetésére.”
50. § A Vszkr. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított 1. § (1a) bekezdését és 49. §-ával megállapított 9/A. §-át a 2012. január 1-jével vagy azt követően megszüntetett fióktelepekre kell alkalmazni.
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 51. §-ával módosított 5. § (6) bekezdését és 6. § (3) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
51. § Vszkr. 5. § (6) bekezdésében a „150 napon belül” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg, valamint 6. § (3) bekezdésében a „150 napon” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg lép.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba, valamint ez a rendelet 2014. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 10. § 2. pontja, valamint a 39. § (2) bekezdés 1. pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.