55/2011. (X. 24.) NFM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 5. alpontjában, továbbá a 10. § b) pontja tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban gondoskodik a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, a gyalogút, a kerékpárút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, az egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről.”
(2) Az R. 2. § (8) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint)
„d) a KRESZ 107-109., illetve a KRESZ 2. számú függelék 5-21., 26-32., 34. és 35. ábrája szerinti tájékoztató táblát a tömegközlekedési járat vagy a létesítmény üzemben tartója,”
[köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.]
(3) Az R. 2. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint)
„f) a KRESZ 2. számú függelék zs/5. pontjában meghatározott tájékoztató táblákat a fixen telepített elektronikus eszközökkel sebességellenőrzést végző”
[köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.]
(4) Az R. 2. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania. Ennek elmulasztása esetén az út kezelője a (8) bekezdés a) és d) pontjában megjelölt jelzést, továbbá a közútkezelői hozzájárulás nélkül vagy a közútkezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérően elhelyezett jelzést az elhelyező költségére eltávolíthatja.”
(5) Az R. 2. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez kapcsolódóan a 2. § (3) bekezdését érintő munkák elvégzése és az út mindkét oldalán a vasúti közlekedés lehetőségét kizáró eszköz elhelyezése, szükség esetén a vasúti átjáró burkolatának helyreállítása a vasúti pályahálózat működtetőjének feladata. Abban az esetben, amikor a vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésének elrendelése a közút kezelőjének kezdeményezése alapján történik, a munkákat - a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezést érintő munkák kivételével - a közút kezelője a közlekedési hatóság határozata alapján elvégezheti.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A közlekedési hatóság engedélye szükséges
a) új gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és a meglévő megszüntetéséhez,
b) a vasúti átjáró létesítéséhez és megszüntetéséhez,
c) a vasúti gyalogos-átkelőhely létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,
d) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához,
e) vasúti átjáró létesítését, áthelyezését vagy a vasúti átjáró biztosítási módjának megváltozását követően a vasúti átjáró forgalomba helyezéséhez,
f) vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez.
(2) A közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró vagy a vasúti gyalogos-átkelőhely
a) megszüntetését, ha a közúti forgalom jelentéktelen, és az más vasúti átjáróba, vagy vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető, vagy
b) ideiglenes szünetelését, ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasút üzemének legalább 6 hónapos szüneteltetését bejelenti, vagy a bejelentés elmaradása esetén a közút kezelője az ideiglenes szüneteltetés elrendelését kezdeményezi.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetőjének kérelme alapján határozza meg
a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,
b) az időszakosan üzemelő, teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,
c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.
(4) Az érdekeltek kérelmére a közlekedési hatóság dönt, ha - országos közutat érintően - az út kezelője
a) e rendelet hatálya alá tartozó forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti,
b) előírásainak a 2. § (8) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt szervezet vagy személy, valamint a 11. § (3) bekezdésében említett jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításnak a kötelezett nem tett eleget.
(5) Amennyiben a vasúti pályahálózat működtetője a vasútvonal csökkentett szolgáltatási szintű üzemeltetését bejelenti a területi közlekedési hatóságnak, a vasútvonalon lévő vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek esetében a melléklet 26.2. pontja szerinti biztosítási módok alkalmazhatók.”
3. § Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti jelzésekről a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése szerinti meghatározott nyilvántartást az út kezelője vezeti. A vasúti átjárók, a vasúti gyalogos-átkelőhelyek helyéről, biztonsági előírásairól és az ehhez kapcsolódó hatósági intézkedésekről, továbbá a gyalogos-átkelőhelyek kijelöléséről és megszüntetéséről a területi közlekedési hatóságnak is nyilvántartást kell vezetnie.”
4. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Új vasúti átjáró és önálló vasúti gyalogos-átkelőhely csak akkor létesíthető, ha
a) a tervezett vasúti átjáróban a közúti mértékadó óraforgalom nem éri el a vasúti átjáró számított kapacitását,
b) a külön szintű keresztezés kiépítése természeti adottságok, beépítettség vagy település-szerkezeti, városképi okokból nem lehetséges, vagy
c) a külön szintű keresztezés kialakításának becsült költsége több mint 10%-kal megnövelné a tervezett fejlesztés költségét.
(2) Azon a vasúti pályán, amelyen a megengedett sebesség 160 km/óránál nagyobb, új vasúti átjárót és önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyet létesíteni nem szabad.
(3) Új vasúti átjáró és önálló vasúti gyalogos-átkelőhely nem létesíthető, ha a rálátási háromszögben (lakott területen belül a csökkentett rálátási háromszögben) a rálátás nem szabad.
(4) Nem minősül új vasúti átjáró létesítésnek
a) a vasúti átjáró áthelyezése vagy
b) a vasúti pálya engedélyezett sebességének emelése.
(5) A vasúti átjáróban az úttest nem lehet keskenyebb és annak burkolata nem lehet rosszabb minőségű és állapotú, mint az átjáró előtti és utáni útszakaszon.
(6) Ha a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területeken kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter távolságon belül) útkereszteződés van és az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek - a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben - elsőbbségük nincs,
a) az útkereszteződés forgalmát a vasúti átjárónál elhelyezett fénysorompóval függésben lévő jelzőkészülékkel kell irányítani, vagy
b) a vasúti átjáró felől érkező járműforgalom részére az útkereszteződésnél külön - a rendelkezésre álló hosszban - útfelületet (menekítő sávot) kell biztosítani, kivéve, ha a vasúti átjárót szabályosan igénybevevő leghosszabb jármű a vasúti átjáró és az elsőbbséggel rendelkező út között biztonságosan elfér.
(7) Ha a vasúti átjáróhoz érkező jármű az elsőbbségadási kötelezettségének teljesíthetőségéről még a vasúti átjáróba történő behaladása előtt meggyőződhet, a (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8) Emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró térségében az átjárótól 30 m távolságon belül a vasutat keresztező út forgalmi elsőbbségének biztosításával, vagy a forgalom - terelőszigettel elkülönített - menekítő sávra való kötelező irányításával a forgalmi rendet úgy kell kialakítani, hogy a vasúti átjárón áthaladó közúti járművek a vasúti átjárót akadályozás nélkül elhagyhassák és a keresztező útra ráhajthassanak.
(9) Lakott területen kívül olyan új út nem létesíthető, amely a vasúti átjárótól számított 90 méter távolságon belül a vasúti pályát keresztező utat keresztezi vagy ahhoz csatlakozik. Ez a tilalom nem vonatkozik gyalogút és kerékpárút létesítésére, valamint meglévő földút szilárd burkolattal való ellátására.
(10) A vasúti átjáró biztosítását és forgalomszabályozását úgy kell megoldani, hogy azok tegyék lehetővé a forgalom számára - a biztonság sérelme nélkül - a legrövidebb zárva tartási időtartamot.
(11) Külön tábla elhelyezésével kell feltüntetni a 3. § (2) bekezdésében meghatározott
a) tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárók leghosszabb zárva tartási időtartamát,
b) időszakosan üzemelő vasúti átjárók üzemelési időszakát,
c) felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjáró igénybe vehetőségének módját.
(12) A vasúti átjárónál a rálátási háromszögben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a vasúti átjáróhoz közeledőket, és az azon áthaladókat megtévesztheti, vagy azok figyelmét elvonhatja (például fekete-fehér színű sorompó, reklámtábla stb.).
(13) Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi, térségi és helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a fénysorompóval vagy félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat az úttest felező vonalában terelőszigettel kell szétválasztani, ha
a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,
b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,
c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi.
(14) A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) kell biztosítani.
(15) Saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a közlekedési hatóság állapítja meg.
(16) Menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszjárat új útvonala csak biztosított vasúti átjárón keresztül jelölhető ki.
(17) Ha a lakott területen levő vasúti átjárón átvezető úton - a vasúti átjárótól nem messzebb, mint 200 méter távolságban - közvilágítás van, a közvilágítást a vasúti átjáróig meg kell hosszabbítani és a vasúti átjárót meg kell világítani.”
5. § Az R. 10. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A járdán, valamint a gyalog- és kerékpárúton végzett munkával elfoglalt területet, valamint a járdán, továbbá a gyalog- és kerékpárúton lévő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok és kerékpárosok figyelmét veszélyt jelző táblákkal fel kell hívni. Amennyiben a járdát, valamint a gyalog- és kerékpárutat teljes szélességben le kell zárni, a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésének céljára az úttest szélén legalább egy gyalogos közlekedésére alkalmas sávot kell kialakítani, vagy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.
(9) Az út- vagy közműépítési, fenntartási, köztisztasági, mérési, ellenőrzési vagy más hasonló munkát végző gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni arról, hogy az úton vagy annak közvetlen közelében munkát végző dolgozója feltűnő, - fényvisszavető felületet tartalmazó - narancssárga-piros színű védőmellényt viseljen.”
6. § Az R. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője - a fővárosi közutak esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fővárosi önkormányzat, egyéb közutak esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelő - a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,
b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő - az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő - útszakasz.”
7. § (1) Az R. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett tilalom nem vonatkozik az „Egyéb veszély” közúti jelzőtábla alatt a veszély jellegére utaló, valamint azokra a kiegészítő jelzőtáblákra és közúti jelzésekre, amelyeket a közlekedésért felelős miniszter engedélyez.”
(2) Az R. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok, az ellenőrzés helyén és annak 200 méteres körzetében, az ellenőrzés időtartalmára ideiglenesen, - az autópályák és az autóutak esetében a közút kezelőjével közösen, egyéb esetben önállóan - utasítást adó jelzőtáblákat és előjelző táblákat helyezhet el a forgalom irányítására.”
8. § Az R. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a forgalmat jelzőőr irányítja, köteles azt az „Egyéb veszély” közúti jelzőtáblával - a jelzőőrre vonatkozó kiegészítő táblával együtt - az FMSZ 36.17. pontját is figyelembe véve előre jelezni.”
9. § Az R. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
10. § Hatályát veszti
a) az R. 1. § (5) bekezdése, valamint
b) a közutak igazgatásról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 8. §-a.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.