58/2011. (XI. 24.) NFM rendelet

a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 18. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet alkalmazási köre kiterjed
a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,
b) a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képző szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,
c) a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására,
d) a b) és c) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A rendelet alkalmazásában:
1. alapismeretek: az elméleti tantárgyak és a „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tantárgyak összessége,
2. alapoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatoknak, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének oktatására irányul,
3. „D12” alkategória: autóbusz, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 11 állandó ülés van,
4. „D25” alkategória: autóbusz, amelyben a vezető ülésén kívül legfeljebb 24 állandó ülés van,
5. együtt tartott tanfolyamok: különböző kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása,
6. főoktatás: a vezetési gyakorlat tantárgy oktatásának azon része, amely a forgalmi feladatok oktatására irányul,
7. gyakorlati vizsga: járműkezelési vagy rutinvizsga, biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga, valamint forgalmi vizsga (külön-külön is),
8. havi óra-összesítő lap: a szakoktató által kötelezően vezetett nyilvántartás az adott hónapban teljesített oktatással töltött időről,
9. iktatókönyv: a regionális igazgatóságnál és a képző szervnél a tanulók adatainak nyilvántartására szolgáló számítógépes vagy írásos dokumentum,
10. iskolavezető: a képző szerv szakmai irányításáért felelős személy, aki a képző szerv tagja vagy munkavállalója és akit az iskolavezetői névjegyzékbe felvettek; iskolavezetőként egyidejűleg egy képző szervnél lehet tevékenykedni,
11. járműkezelési vizsga: a jármű technikai kezelésének, a manőverezési feladatok végrehajtásának, valamint a jármű biztonsági ellenőrzésének számonkérése az „A”, „AM”, „A korl.”, „M”, „A2” kategóriák, továbbá az „A1” alkategória esetében,
12. jelentkezési lap: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza,
13. kategória, alkategória és kombinált kategória: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott vezetői engedély kategóriái; e rendelet szempontjából a korábban megszerzett „A/1” alkategóriát „A1” alkategóriának kell tekinteni,
14. kerti traktor: a lassú járműnek külön jogszabályban meghatározott fajtája,
15. képző szerv: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy oktatói munkaközösség, aki/amely a teljes képzési szolgáltatásra képzési engedélyt kapott,
16. közúti járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű és a kerti traktor vezetője, továbbá az állati erővel vontatott jármű hajtója,
17. közúti közlekedési szakember: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, engedéllyel rendelkező személy,
18. különleges felépítmény: a járműre állandó jelleggel felszerelt, külön jogszabályban meghatározott eszköz és berendezés,
19. névjegyzék: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező szakoktatóról, iskolavezetőről és járművezetői vizsgabiztosról a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,
20. összevont tanfolyam: a tanuló számára két kategóriában egy tanfolyam keretében végzett oktatás a közös ismeretek összevonásával,
21. rendkívüli esemény: minden olyan zavaró körülmény, amely a vizsgáztatás megszokott menetét megzavarja, előírásszerű lefolytatását gátolja, vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélését akadályozza,
22. rutinvizsga: a jármű technikai kezelésének, valamint a manőverezési feladatok végrehajtásának számonkérése a „C”, „D”, „T”, „Trolibusz” kategóriák, valamint a „C1”, „D1” alkategóriák, továbbá a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E” kombinált kategóriák esetében,
23. szakfelügyelet: a személyi és tárgyi feltételek, az ügyvitel, valamint a tevékenység végzésére meghatározott előírások betartásának ellenőrzése, továbbá a szakmai iránymutatás,
24. szakoktató: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy,
25. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése és továbbképzése,
26. tanalváz: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgy oktatására alkalmas, az oktatni kívánt kategóriának megfelelő, működőképes szerkezeti elemekkel és tartozékokkal rendelkező jármű szerkezet,
27. tanterem: az olyan elméleti oktatás és vizsgáztatás végzésére alkalmas helyiség, amely fűthető és szellőztethető, falitáblával, a tanulók és az előadó számára elegendő - jegyzetelésre alkalmas - ülőhellyel, természetes és mesterséges világítással rendelkezik, WC és kézmosási lehetőség tartozik hozzá,
28. technikai rendező: a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgán résztvevő, a vizsgaterem üzemeltetője által megbízott személy, aki a vizsgához szükséges eszközök biztonságos állapotban történő rendelkezésre állásáról gondoskodik,
29. alapfokú iskolai végzettség: a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettség, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint azzal azonos végzettségi szintnek megfelelő külföldön szerzett iskolai végzettség,
30. vezetési karton: a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata,
31. vezetői engedély: a külön jogszabályban meghatározott, közúti járművezetésre jogosító okmány,
32. vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy,
33. vizsgajegyzőkönyv: a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók személyazonosító adatait (név, születési dátum), aláírását és vizsgaeredményeit is,
34. vizsgalap: a vizsgázó azonosító adatait tartalmazó, fényképpel ellátott, a vizsgaeredmények bejegyzésére szolgáló okmány,
35. vizsgarendező: a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy,
36. zárt felépítmény: ponyvás vagy zárt kocsiszekrény,
37. tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés,
38. tanterv: a képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum, az oktatandó tartalom kiválasztásának, elrendezésének, egymásra épülésének, feldolgozásának koncepciója, amely az egyes képzési fajtákra és tantárgyakra bontva magában foglalja az oktatás céljait, az oktatandó ismeretanyagot és azok megszerzésének legcélravezetőbb módszereit, eszközeit,
39. tanrend: tantermi oktatás esetén a tantervnek a tanfolyam időtartamára lebontott ütemezése a hozzá kapcsolódó erőforrások (pl. oktató, tanterem) meghatározásával,
40. képzés: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történő oktatása,
41. tanuló azonosító: a képző szerv azonosítóját, a tanfolyam képző szerv által meghatározott egyedi azonosítóját, és a tanuló tanfolyamon belüli egyedi sorszámát tartalmazó azonosító,
42. képző szerv azonosító: a közlekedési hatóság által meghatározott, a képző szervet egyértelműen azonosító szám.
(2) E rendeletben az (1) bekezdésben nem meghatározott fogalmak értelmezésekor a közúti közlekedésről szóló törvényben, és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt értelmező rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Képzés a közlekedési hatóság képzési engedélye (a továbbiakban: engedély) alapján tartható az „A”, „A korl.”, „A2”, „B”, „C”, „D”, „M”, „AM”, „T”, „K”, „Trolibusz” kategóriákban, valamint az „A1”, „C1”, „D1” alkategóriákban, továbbá a „BE”, „CE”, „C1E”, „DE”, „D1E” (a továbbiakban, sorrendben: a „B+E”, „C+E”, „C1+E”, „D+E”, „D1+E”) kombinált kategóriákban.
(2) Az 1. melléklet szerinti képzési engedély - a 37. §-ban említett képző szervek kivételével - nem tagadható meg attól, aki az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, az engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette, és a 2. mellékletben meghatározott, írásos tájékoztatót és a vállalkozási feltételeit a közlekedési hatóságnak bemutatta. A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie.
(3) A képzési engedély tartalmazza:
a) azokat a vezetői engedély kategóriákat, alkategóriákat, kombinált kategóriát, amelyek oktatását a képző szerv végezheti,
b) azokat a képzési formákat (elméleti tantermi, elméleti e-learning, gyakorlati), amelyben a képző szerv az oktatást végezheti.
(4) A képző szervnek az engedély szerinti kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára, a rendeletben meghatározott elméleti, illetve gyakorlati részből álló képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell.
(5) A képzés felelőse a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.
(6) A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályok és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) elnökének e rendelet alapján kiadott rendelkezéseinek változásairól a közlekedési hatóság tájékoztatást ad.”
4. § (1) Az R. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képző szerv a tanulót köteles az általa végzett képzés és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.
(3) Az iskolavezető feladata és felelőssége biztosítani, hogy:
a) a tanuló a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő képzésben vegyen részt,
b) a képző szerv tevékenysége a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak, valamint dokumentációs követelményeknek megfeleljen,
c) a képző szerv a képzési tevékenységre előírt dokumentumokat a székhelyén 5 évig megőrizze, továbbá hogy ezen dokumentumokat az erre irányuló, a 35. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés során a képző szerv ügyfélfogadási idejében bemutassa a helyszínen.”
(2) Az R. 4. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Képzésre az vehető fel, aki:)
„a) a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásához szükséges, jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy
aa) tanfolyami képzés esetén annál legfeljebb 6 hónappal fiatalabb, vagy
ab) közoktatási intézményben végzett képzés esetén annál legfeljebb 12 hónappal fiatalabb, továbbá”
(3) Az R. 4. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Képzésre az vehető fel, aki:)
„c) a képzés megkezdésekor nyilatkozik arról, hogy megfelel a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak.”
(4) Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mozgáskorlátozott, vagy siket tanulót a képzés elméleti tantárgyainak tantermi foglalkozásain való részvétel alól - kérésére - az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint működik közre.”
5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A képzést e rendelet mellékletei, valamint a közlekedési hatóság által kiadott tanterv szerint kell megtartani. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság által előírt dokumentumokat (az ún. „Bizonylati album”-ban szereplő nyomtatványokat) kell alkalmazni.
(2) A képzés keretében tartott elméleti oktatást - az e-learning képzés kivételével - tanteremben kell végezni.
(3) A tanulók számára a képző szerv által - a 2. melléklet alapján - elkészített vállalkozási feltételekben meghatározott óraszámok szerinti tanórákon - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - való részvétel és az előírt feladatok képző szerv által igazolt teljesítése kötelező.
(4) A képzés során a képző szerv köteles a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani.
(5) E-learning képzés esetén a meghatározott oktatási idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az e-learning képzést a tanuló elvégezte és erről a képző szerv igazolást állított ki.”
6. § Az R. 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezetési gyakorlat tantárgy alapoktatási része valamennyi elméleti tárgyból tett sikeres vizsga után, főoktatási része - a „B” kategóriás képzés kivételével - a sikeres járműkezelési, vagy rutinvizsga után kezdhető meg. Amennyiben a tanuló az „A1” kategória megszerzésével kapcsolatos tanfolyami képzésen „B” kategóriában érvényes vezetői engedéllyel vesz részt, a gyakorlati képzésen az elméleti tantárgyakból tett sikeres vizsgát megelőzően is részt vehet.
(2) A vezetési gyakorlat tantárgyat szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni. A gyakorlásra a közlekedési hatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít. A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása akkor minősül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti oktatásnak, ha a vezetési kartont a tanuló az egyes gyakorlati órák megkezdésekor és befejezésekor az óra kezdetének és befejezésének - pontos idejének feljegyzése mellett - sajátkezű aláírásával hitelesítette.
(3) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása olyan érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező járművel végezhető, amely megfelel a 4. vagy az 5. mellékletben meghatározott további műszaki feltételeknek, és erről a közlekedési hatóság a 6. melléklet szerinti tartalommal „oktatójármű-igazolás”-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell „oktatójármű-igazolás”-t kiállítani.”
7. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A vizsgára jelentkezés feltételeként előírt képzési rész teljesítését a képző szerv igazolja.”
8. § Az R. 7. §-át követően a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben végzett képzés esetén e rendelet 4-6. §-ait és a 3. mellékletet az oktatási intézményre is megfelelően kell alkalmazni.
(2) Állami alap- és középfokú oktatási intézményben történő képzés esetén az iskolavezető feladatait és felelősségét az oktatási intézmény intézményvezetője teljesíti, illetve viseli.”
9. § (1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közúti járművezetők vizsgáztatását a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló (a továbbiakban: vizsgázó) vizsgáztatásában - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő vizsgabiztosa működik közre.”
(2) Az R. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként nem működhet közre, ha:)
„a) a vizsgázó vagy a b) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],”
(3) Az R. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési hatóság gondoskodik a vizsgán olyan vizsgabiztos részvételéről, aki a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizsgát lebonyolítja. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a közlekedési hatóság vezetője részére.
(5) A vizsga érvénytelen, ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére vizsgáztatott.”
10. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáztatással kapcsolatos eljárást a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell lefolytatni.
(2) A vizsgáztatás során a képzésre előírt - a 3., 4. és 5. mellékletben meghatározott - szakmai feltételeket a vizsgáztatás sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.
(3) A közlekedési hatóságnak biztosítania kell minden megyében a vizsgázás lehetőségét.
(4) A közlekedési hatóság a székhelyén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden munkanapon tart vizsgát.
(5) A vizsgák helyét és időpontját a közlekedési hatóság jelöli ki.
(6) Az adott kategóriás vezetői engedély megszerzésére irányuló ezen rendeletben előírt összes vizsgakövetelmény teljesítéséről az utolsó vizsgát követően a közlekedési hatóság vizsgaigazolást állít ki.
(7) A vizsgatárgyra vonatkozó vizsgakötelezettség teljesítése alól felmentést - kérelemre - megfelelő képesítés, végzettség esetén a közlekedési hatóság ad.
(8) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban három munkanap eltelte után tehet újabb vizsgát.”
11. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)
„a) a tanfolyam elméleti részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta vagy annak elvégzése alól a 4. § (6) bekezdésben foglaltak alapján mentesült, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet,”
(2) Az R. 10. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)
„c) nem gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén, írni, olvasni tud,
d) a megszerezni kívánt vezetői engedély kiadásának feltételéül - a „K” kategóriás jármű vezetője kivételével - a jogszabályban előírt életkornál
da) tanfolyami képzés esetén legfeljebb három hónappal fiatalabb,
db) közoktatási intézmény által végzett képzés esetén legfeljebb 6 hónappal fiatalabb,”
(3) Az R. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Elméleti vizsgára az bocsátható, aki)
„e) a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló vizsga esetén az alapfokú iskolai végzettség meglétét hitelt érdemlő módon igazolja.”
(4) Az R. 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:]
„a) „C” kategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;”
(5) Az R. 10. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében is kizárólag az bocsátható elméleti vizsgára, akinek a közlekedési igazgatási hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott külföldi hatóság által kiállított:]
„e) „C1” alkategóriás vizsgához „B” kategóriára érvényes vezetői engedélye van;”
(6) Az R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben előírt, érvényes vezetői engedély helyett - a képzés és a vizsgáztatás tekintetében - egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított, a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.”
(7) Az R. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel igazolható:
a) a személyazonosító okmányokba Magyarországon bejegyzett, saját jogon szerzett doktori címmel,
b) az iskolai végzettség igazolására szóló okmány eredeti-, vagy közjegyző, vagy a kiállító által hitelesített példányával, külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén az eredeti okmánnyal és annak hiteles fordításával, (a hiteles fordítás nem kötelező, ha az oklevél vagy bizonyítvány adott tartalmában és formájában szerepel a közlekedési hatóság által létrehozott „Bizonyítvány és oklevél mintatár”-ban), valamint
c) a külföldi bizonyítványok és oklevelek esetén olyan - hatáskörrel rendelkező - magyar hatóság által hozott elismerő határozattal, honosítási záradékkal, hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolással, tájékoztatással vagy három hónapnál nem régebbi Magyarországon felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony igazolással, amely kimondja, hogy az adott bizonyítvány vagy oklevél legalább alapfokú végzettséget igazol vagy annak meglétét előfeltételezi.”
12. § (1) Az R. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)
„a) a 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel,
b) a jogszabályban a vezetői engedély kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte; „M” kategóriás járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható,”
(2) Az R. 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gyakorlati vizsgára az bocsátható, aki)
„d) a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részét az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte és az erről szóló 7. § szerint kiállított igazolást a közlekedési hatóság részére bemutatta; ez a követelmény nem vonatkozik arra, aki a tanfolyam vizsgatárgyhoz kapcsolódó gyakorlati részének az elvégzése alól felmentést kapott, továbbá aki a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendelet alapján tanfolyammentes vizsgát tehet.”
(3) Az R. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Forgalmi vizsga - a „B” kategóriás képzés kivételével - sikeres járműkezelési, vagy rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető.”
(4) Az R. 11. § (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki]
„a) „A korl.”, „A2” kategóriás vizsgához - egy évnél nem régebben szerzett - „A1” alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik;
b) „A” kategóriás vizsgához - egy évnél nem régebben szerzett - „A1” alkategóriás vagy - egy évnél nem régebben szerzett - „A korl” vagy „A2” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik;”
(5) Az R. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben említett, valamint a 10. § (2) bekezdésében előírt vezetői engedély helyett egy évig el kell fogadni a feltételként meghatározott kategória megszerzését tanúsító - a közlekedési hatóság által kiállított - a forgalmi vizsga teljesítéséről szóló vizsgaigazolást. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani.”
13. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az elméleti vizsga írásbeli, szóbeli, vagy számítógépes elméleti vizsga lehet. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg.
(2) A közlekedési hatóságtól kapott engedély alapján az írásbeli, vagy a számítógépes elméleti vizsga helyett:
a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélő, értő (a továbbiakban: magyar nyelvet nem beszélő) külföldi állampolgár, amennyiben nem áll rendelkezésre vizsgaanyag a vizsgázó állampolgársága szerinti hivatalos nyelven, tolmács közreműködésével szóbeli vizsgát tehet,
b) az egészségi állapotából következően - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel igazoltan - szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdő személy szóban is vizsgázhat.
(3) Az elméleti vizsgán a vizsgahelyiségben csak a vizsgázók, a vizsgabiztosok, a vizsgarendező, a vizsgáztatást ellenőrző személyek, a vizsgabiztos jelöltekés szükség esetén a tolmács tartózkodhatnak.
(4) Elméleti vizsga csak olyan vizsgateremben tartható, amelyet a közlekedési hatóság előzetesen arra alkalmasnak nyilvánított.
(5) A közúti járművezetők elméleti vizsgája - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a „Tr” kategória kivételével - kizárólag számítógépes elméleti vizsga (a továbbiakban: SZEV) formájában bonyolítható le.
(6) A (2) bekezdés a) pontjában említett tolmács közreműködésével történő vizsgára a tolmácsot a közlekedési hatóság az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodától rendeli ki. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a szükséges nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni.”
14. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán a vizsgajárműben egy vizsgázó, valamint - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos-jelölt foglalhatnak helyet. A „D” kategóriájú és „D1” alkategóriájú járművön több vizsgázó és több vizsgabiztos-jelölt is helyet foglalhat.
(2) Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.
(3) Forgalmi vizsga - a vizsgáztatásra vonatkozó előírások figyelembevételével - csak a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgaútvonalon tartható. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.
(4) A körülmények jelentős megváltozása esetén erről való bejelentés alapján vagy hivatalból a közlekedési hatóság a vizsgaútvonalat felülvizsgálja, és a vizsgaútvonalat ideiglenesen vagy véglegesen megszünteti.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenően a járműkezelési, a rutin és a forgalmi vizsgán, amennyiben a vizsgán nincsen szakfelügyelet, a vizsgajárműben - a járműben kialakított ülőhelyek számának megfelelően - helyet foglalhat a képző szerv iskolavezetője vagy - az iskolavezető felelőssége mellett - írásban meghatalmazott megbízottja, azonban sem az iskolavezető sem megbízottja a vizsga rendjét részvételével nem zavarhatja meg. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat.”
15. § (1) Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sikeres közlekedési alapismeretek vizsga - a 11. § (1) bekezdésének c) pontja tekintetében - két évig érvényes.”
(2) Az R. 14. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői engedély kiadásának feltételéül a jogszabályban meghatározott vizsgáztatási előírásoknak az a vizsgázó tett eleget, aki az egyes kategóriákhoz, alkategóriákhoz, kombinált kategóriákhoz a 8. mellékletben előírt vizsgatárgyakból megfelelt, vagy azok teljesítése alól e rendelet alapján felmentést kapott. A vizsgaigazolást elektronikus úton továbbítani kell az illetékes közlekedési igazgatási hatóság részére.
(6) A vizsgaigazoláson szöveges bejegyzés alkalmazásával kell feltüntetni azt a körülményt, ha a vizsgázó bármely járművezetési vizsgát (járműkezelési, rutin vagy forgalom)
a) tengelykapcsoló-pedál (A, Akorl, A1, A2, AM kategória esetében kézzel működtetett tengelykapcsoló-kar) nélküli járművön,
b) automata sebességváltóval rendelkező járművön (amelyben nincsen tengelykapcsoló-pedál, vagy A, A korl, A1, A2, AM kategória esetében kézzel működtetett tengelykapcsoló-kar)
tette le.”
16. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Nem tartható meg a vizsga, illetve nem folytatható, ha a vizsgáztatás feltételei nem biztosítottak és emiatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető. Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni.
(2) A vizsgabiztos felfüggeszti azon vizsgázó vizsgáját, aki:
a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte,
b) a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési, a járműkezelési, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával, ígéretével, fenyegetéssel befolyásolni törekedett, vagy
d) az objektív értékelést ellehetetleníti, vagy a vizsga eredményét befolyásoló, illetve meg nem engedett segédeszközt (pl. mobiltelefon, kép vagy hangrögzítő eszköz) használ.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési hatóság az érintett vizsgázót a vizsgától legfeljebb hat hónapi időtartamra eltilthatja.
(4) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti és a vizsgázót a közlekedési hatóság a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a vizsga rendjét megzavarta.
(5) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga rendjét megzavarta, vagy a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - legfeljebb hat hónapi időtartamra - a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja.
(6) A közlekedési hatóság érvényteleníti azt a vizsgát, amelyet a vizsgázó a közlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tett le. Amennyiben a vizsgaigazolást a közlekedési hatóság már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló jogerős határozatot az ügyfél lakóhelye szerinti okmányirodának is meg kell küldeni.
(7) Amennyiben a vizsga a vizsgabiztos mulasztása miatt a vizsgáztatás szabályainak megsértésével zajlott le, a közlekedési hatóság a vizsgabiztost legfeljebb egy évi időtartamra a vizsgáztatástól eltilthatja.”
17. § Az R. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közlekedési hatóság eljárása és az általa végzett tevékenység
16. § A közlekedési hatóság
a) meghatározza:
aa) a képzés, továbbképzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,
ab) a vizsgakövetelményekre vagy a képesítés megszerzésére vonatkozó előírások alapján a számonkérhető ismeretanyagot, a vizsgafeladatokat, vizsgatárgyakat, a képzések tanterveit, a tantervi óraszámokat, az egyes elméleti tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét, a tanfolyamon való részvétel és a vizsgára bocsátás feltételeit,
ac) a képzések és a továbbképzések, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsgák lebonyolításának rendjét, ügyvitelét és módszereit,
ad) a szaktanfolyamokon oktató személyekkel szemben támasztott képesítési, végzettségi követelményeket,
ae) az e-learning rendszer minősítésének és tanúsításának módját, a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
af) a vizsgabiztosi tevékenység engedélyezésének feltételeit, az előírt képesítések, végzettségek körét és az eljárási rendjét,
ag) a vezetési kartont helyettesítő, a vezetési gyakorlat oktatása során alkalmazott elektronikus eszközök és az elektronikusan rögzített adatok körét, a rögzítés és a rögzített adatok nyilvántartásának módját,
ah) a legalább az alapfokú iskolai végzettség igazolásával és ennek ügyvitelével kapcsolatos szabályokat,
ai) a képzés során alkalmazható tansegédleteket,
aj) a vizsga sikeres letételéhez szükséges ismereti szintet a vonatkozó jogszabályi előírások hiányában,
ak) a szakoktató képzés keretében teljesítendő követelményszintet, és annak számonkérési módját, amelynek alapján a szakoktató jelölt ideiglenesen szakoktatói engedélyt kaphat,
al) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét és azokról „Bizonylati albumot” ad ki, továbbá
b) szabályozza a szakfelügyelet módszertanát,
c) létrehozza és működteti a 15. melléklet szerinti Közlekedési Szakértői Testületet,
d) a Közlekedési Szakértői Testület minősítése és javaslata alapján jóváhagyja a képzésben használható e-learning rendszereket,
e) a szakoktatókról, az iskolavezetőkről, a vizsgabiztosokról és a képző szervekről központi nyilvántartást (névjegyzéket) vezet; a vizsgabiztos, a szakoktató, valamint az iskolavezető részére kiadott tevékenységi engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és a vizsgabiztost, a szakoktatót és az iskolavezetőt törli a névjegyzékből, ha a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy 2 éven belül ismételten megsértette. A rendelkezések súlyos megsértésének minősül különösen:
ea) az engedélyezett tevékenységének végzése közben tanúsított magatartásával bűncselekményt vagy szabálysértést követett el,
eb) olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a vizsga eredményét vagy az erről vezetett nyilvántartások ellenőrizhetőségét befolyásolja vagy a 13. § (5) bekezdése szerinti eljárása során a vizsga rendjét megzavarta.”
18. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Közúti járművezető képzést - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - csak közúti járművezetői szakoktatói engedéllyel és érvényes közúti járművezetői szakoktatói igazolvánnyal rendelkező, névjegyzékbe vett személy (a továbbiakban: szakoktató) végezhet.
(2) E-learning képzés esetén az iskolavezetőnek a tanulóval történő esetleges kapcsolattartáshoz - az (1) bekezdés szerinti - szakoktatót kell biztosítania.
(3) A névjegyzékbe felvett szakoktatónak a közlekedési hatóság évente szakoktatói igazolványt ad ki.
(4) A közlekedési hatóság kérelemre a szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi
a) azt a szakoktatói vagy a 3. melléklet 2.5. pontjában meghatározott képesítéssel rendelkező jelentkezőt, aki az engedélyezés időpontjában megfelel az (5) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) korlátozással (legfeljebb egyévi időtartamra és kizárólag a szakoktató képzés elvégzéséhez szükséges tevékenységre) járművezetési gyakorlat oktatására azt a jelentkezőt, aki szakoktatói szaktanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a 16. § ak) pontjának rendelkezései alapján meghatározott követelményszintet, továbbá megfelel az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(5) A szakoktatói engedély kiadásának további feltételei:
a) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette,
b) a szakoktatói tevékenységtől való eltiltás vagy törlés hatálya alatt nem áll a jelentkező,
c) érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik,
d) nem vonatkozik olyan rendelkezés, amely szerint vezetői engedélyét csak utánképzés elvégzését követően kaphatja vissza, illetve tarthatja meg,
e) a közlekedési hatóság a szakoktatói tevékenység végzésére vonatkozó előírások súlyos megszegése miatt jogerős határozatban az engedélyezési kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem marasztalta el.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentkező ideiglenesen engedélyezett szakoktatói tevékenységének időtartama alatt szakoktatói oklevelének bemutatásával külön eljárási díj nélkül kérheti szakoktatói tevékenysége időbeli korlátozásának törlését.”
19. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A szakoktatók képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A szakoktatói képesítés megszerzéséhez szükséges tantervek oktatási témaköreit és a képzési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket a 11. melléklet tartalmazza.
(2) Szakoktatói szaktanfolyamra az iskolázható be, aki sikeres szakoktatói felvételi vizsgát tett.
(3) A szakoktatói szaktanfolyami felvételi vizsgára jelentkezés feltételei:
a) betöltött 22. életév,
aa) középiskolai érettségi,
b) alapképzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „A”, „B”, „C” kategóriás vezetői engedély, amely nem minősül kezdő vezetői engedélynek:
ba) D kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „D” kategóriás vezetői engedély,
bb) E kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éve érvényes „CE” kategóriás vezetői engedély,
bc) Trolibusz kategóriás kiegészítő képzésre jelentkezés esetén legalább két éves „Tr” kategóriás vezetői engedély.
(4) A felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói felvételi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.
(5) Szakoktatói szaktanfolyam csak a 3. melléklet 2.1 pontjában említett szakok együttes megszerzésére irányuló alapképzésre vagy a „D”, „E”, „Tr” kategóriás járművezetési gyakorlat szakos kiegészítő képzésekre indíthatók.”
20. § Az R. 19-21. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. § A közlekedési hatóság a szakoktatói szaktanfolyam egyes tantárgyainak hallgatása és vizsgakötelezettsége alól - kérelemre - a 16. § ab) pontja alapján megalkotott szabályzat szerint mentesítheti a korábban megfelelő szakirányú képesítést megszerző hallgatót.
20. § (1) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói szaktanfolyamot igazoltan elvégezte.
(2) A szakoktatói vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A szakoktatói vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.
21. § (1) A szakoktatónak - a 17. § (4) bekezdés b) pontja alapján ideiglenesen névjegyzékbe vett szakoktató kivételével - évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt venni és ezt követően sikeres vizsgát kell tenni. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.
(2) A szakoktatók továbbképzését a - közlekedési hatóság engedélye alapján - szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi.
(3) Amennyiben a vizsgakötelezettségét a szakoktató sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű szakoktatói igazolványt ad ki.”
21. § Az R. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakoktató oktatás, valamint járműkezelési, rutin és forgalmi vizsgáztatás közben köteles magánál tartani
a) a vezetői engedélyét, szakoktatói igazolványát,
b) a járművezetési gyakorlat tantárgy oktatásakor és a gyakorlati vizsgán az a) pontban foglaltakon kívül az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont.”
22. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A közúti járművezető vizsgabiztosok képzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket, a képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket a 17. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzés tartalmát és követelményeit, a képesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati vizsgák rendjét és követelményeit, továbbá a vizsgázó eredményeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, a továbbképzés rendjét, tartalmát és követelményeit, a kötelezően teljesítendő vizsgakövetelményeket a közlekedési hatóság határozza meg.”
23. § (1) Az R. 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki)
„b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakoktatói gyakorlattal, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakoktatói gyakorlattal rendelkezik,”
(2) Az R. 25. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vizsgabiztosi felvételi vizsgára az jelentkezhet, aki)
„d) „A”, „B”, „C”, „D” kategóriákra valamint a „CE” kombinált kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, melyek közül bármely kategória, kombinált kategória, alkategória megszerzésének időpontjától eltelt legalább 3 év.”
(3) Az R. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vizsgabiztosi felvételi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak.”
24. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a vizsgabiztosi tanfolyamot igazoltan elvégezte.
(2) A vizsgabiztosi vizsgán a közlekedési hatóság által kijelölt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgabiztosi vizsga a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerint történik.”
25. § (1) Az R. 27. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt)
„c) aki nem áll a vizsgáztatástól való eltiltás vagy törlés hatálya alatt,”
(2) Az R. 27. § (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A közlekedési hatóság kérelemre a vizsgabiztosi tevékenységet engedélyezi és a vizsgabiztosi névjegyzékbe veszi fel azt)
„g) aki a vizsgabiztosi képzésre jelentkezés feltételeit teljesíti.”
(3) Az R. 27. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához - a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében - évente összesen legalább kétnapos, - a szükséges gyakorlati járművezetői képesség megőrzése, illetve továbbfejlesztése érdekében - öt évente legalább ötnapos továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.
(4) A vizsgabiztosok továbbképzését a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény végzi. Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű vizsgabiztosi igazolványt ad ki.
(5) Elméleti vizsgabiztosi képesítéssel kizárólag számítógépes elméleti vizsgáztatást lehet végezni.”
26. § Az R. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § 2013. január 19-éig a vizsgabiztosoknak a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához évente összesen egynapos - a szükséges ismeret és képesség megőrzése, frissítése, új szakmai alkalmassági tényezők elsajátítása és a további vizsgáztatás tisztességes és egységes követelményeinek megfelelősége érdekében továbbképzésen kell részt venniük és ezt követően sikeres vizsgát kell tenniük. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.”
27. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzés csak az iskolavezetői névjegyzékben lévő iskolavezető irányításával folytatható.
(2) A közlekedési hatóság kérelemre az iskolavezetői tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a jelentkezőt, aki
a) a rendeletben meghatározott iskolavezetői képesítéssel rendelkezik,
b) az engedélyezési eljárás díját befizette,
c) nem áll az iskolavezetői névjegyzékből való eltiltás vagy törlés hatálya alatt.”
28. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az iskolavezetők képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben történik. A képesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket a 11. melléklet tartalmazza.”
29. § Az R. 31. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedési hatóság az egyes tárgyak hallgatása és vizsgája alól - kérelemre - mentesítheti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.
(3) Iskolavezetői vizsgára az bocsátható, aki az iskolavezetői tanfolyamot igazoltan elvégezte.
(4) Az iskolavezetőket a közlekedési hatóság által vezényelt, a névjegyzékben szereplő vizsgabiztosok vizsgáztatják.”
30. § Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az iskolavezetőnek évenként a 16. § ab) és ac) pontjai alapján meghatározottak szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ezt követően sikeres vizsgát kell tennie.
(2) Az iskolavezetők továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben végezhető.”
31. § (1) Az R. 33. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jó hírnév követelményének nem felel meg az a szaktanfolyami képző szerv, amelyben a szaktanfolyami képzésért felelős iskolavezető
a) a szaktanfolyami képzésre vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megsértette, és ezért a közlekedési hatóság jogerősen elmarasztalta;
b) irányítása mellett a szaktanfolyam tartására való jogosultságát a szaktanfolyami képző szerv - az a) pontban foglaltak miatt - két éven belül elvesztette.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai alkalmasság feltételeinek az a szaktanfolyami képző szerv felel meg, amelynél igazolt az adott szaktanfolyam megtartásához szükséges:
a) a 16. § ad) pontja szerint meghatározott személyi és
b) a 3. melléklet 3.1.1 és 3.1.2 pontja, a 16. § aa) pontja, és a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti szaktanfolyamra vonatkozó jogszabály szerint meghatározott tárgyi
feltételek megléte.
(5) Szaktanfolyamra vagy szakképesítő vizsgára az bocsátható, aki megfelel a közlekedési hatóság e rendeletben foglalt jogosultsága alapján meghatározott feltételeknek.
(6) A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képző szerv szervezheti. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a közlekedési hatóság által vezényelt - a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő - vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak - a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához - évente a közlekedési hatóság által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.
A szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékbe olyan személy vehető fel,
a) aki felsőfokú, szakirányú iskolai végzettséggel és az adott szakterületen legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) aki a közlekedési hatóság által meghatározott szakmai képesítéssel, végzettséggel rendelkezik,
c) akinek a névjegyzékbe való felvétel előtti két éven belül a szakoktatói, a vizsgabiztosi, az iskolavezetői tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság elmarasztalása kapcsán nem vonták vissza.”
(2) Az R. 33. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A rendelet előírásait, különösen 5. §-a, 8. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, 9. §-ának (5) és (7)-(8) bekezdése, 12. §-a, a 15. §-a, 27. § (2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 34. § (1)-(2) bekezdése, a 35-38. §-a, a 3. mellékletének 3.2.2 és 3.2.3. pontjának rendelkezéseit a szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra is megfelelően alkalmazni kell.”
32. § Az R. 33/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását a közlekedési hatóság a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható.”
33. § Az R. 33/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/G. § Az alapképesítési és a továbbképzési képesítési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, és a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiállításának díját a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló jogszabály határozza meg.”
34. § Az R. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A közúti járművezető-képzést, a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni kell, és el kell látni mindezek szakfelügyeletét. A közlekedési hatóság minőségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül.
(2) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos tevékenységének ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a vizsgabiztos közvetlen vezetője végezheti kizárólagos (át nem ruházható) jogkörben.
(3) A közúti járművezetői vizsgákon közreműködő vizsgabiztos szakmai tevékenységének szakfelügyeletét évente - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási szabályoknak megfelelően - legalább nyolc órában biztosítani kell. A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon.
(4) Amennyiben a szakfelügyelet során a vizsgabiztos tevékenységében hiányosságok vagy szakmai ismereti problémák merülnek fel, a vizsgabiztosnak a közlekedési hatóság által meghatározott rendkívüli továbbképzésen kell részt vennie, továbbá sikeres vizsgájának teljesítéséig a vizsgabiztos vizsgára nem vezényelhető.
(5) A rendkívüli továbbképzés elvégzésére kötelezett vizsgabiztos csak annak teljesítésével tehet eleget a 27. § (3) bekezdésében előírt éves továbbképzési kötelezettségének. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben.
(6) Amennyiben a vizsgabiztos több kategóriában is jogosult vizsgáztatni, úgy az egyik kategóriában végzett ellenőrzésre vonatkozó megfelelő eredményt több kategóriára is érvényesnek kell tekinteni.
(7) A közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének ellenőrzését és annak eredményéről való beszámolót a közlekedési hatóság által kiadott ellenőrzési terv figyelembe vételével kell végezni.”
35. § Az R. 35-36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A szakfelügyelet és az ellenőrzés lehet előre bejelentett és soron kívüli.
(2) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint a közlekedési hatóságot tájékoztatja.
(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet
a) visszatérő szakfelügyeletre, a képzési vagy a vizsgáztatási tevékenységet érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;
b) a szakoktató, a vizsgabiztos, az iskolavezető, a képző szerv szankcionálására;
c) a képzési engedély felfüggesztésére, részleges vagy teljes visszavonására;
d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára, illetve minősítésének visszavonására.
(4) A szakfelügyelő és az ellenőrzést végző haladéktalanul felfüggeszti
a) a képzést vagy a vizsgát,
a1) ha életet vagy testi épséget fenyegető balesetveszély áll fenn,
a2) ha az ellenőrzést, szakfelügyeletet az ellenőrzés alá vont gátolja, akadályozza,
b) a képzést, ha a feltételek hiánya vagy a körülmények miatt a képzés az előírásoknak és a tantervnek megfelelő módon nem tartható meg,
c) a vizsgát, ha a feltételek hiánya, a vizsgakörülmények, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.
(5) Amennyiben a szakoktató ellenőrzése során az ellenőrzést végző szakmai, módszertani hiányosságot tapasztal, úgy a szakoktató felé történő jelzés mellett köteles a szakfelügyeletet végző közlekedési hatóság részére az előírt módon jelentést tenni.
36. § Szakfelügyelet és ellenőrzés nem gyakorolható annál a képző szervnél, amelyhez a szakfelügyelőt vagy ellenőrzést végzőt vagy közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] munkaviszony, megbízási jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti.”
36. § (1) Az R. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedési hatóság a képzési engedélyt
a) visszavonja, ha a felfüggesztő határozatban meghatározott feltételeknek, az abban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget;
b) a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte;
c) visszavonhatja, ha a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával elmarasztalta.”
(2) Az R. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A képzési engedélynek a (3) bekezdés a)-c) pontjai alapján történő visszavonása után az érintett képző szerv részére két évig újabb képzési engedély nem adható.”
37. § Az R. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A „B” kategóriában végzett képzés esetén a tanuló 2011. december 31-ig a 8. melléklet 5.2. pontjában külön megjelölt „B” kategóriás forgalmi vizsgát tehet.”
38. § Az R. 42. § a következő e) és f) ponttal egészül ki:
„e) az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló, többször módosított 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló, többször módosított 13/1992. (VI. 26.) NM rendelettel együtt.
f) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról.”
39. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.
(5) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.
(6) Az R. 6. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.
(7) Az R. 7. számú melléklete e rendelet 7. melléklete szerint módosul.
(8) Az R. 8. számú melléklete e rendelet 8. melléklete szerint módosul.
(9) Az R. 11. számú melléklete e rendelet 9. melléklete szerint módosul.
(10) Az R. 12. számú melléklete e rendelet 10. melléklete szerint módosul.
(11) Az R. 13. számú melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul.
(12) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 12. melléklete lép.
(13) Az R. 15. számú melléklete e rendelet 13. melléklete szerint módosul.
(14) Az R. e rendelet 14. melléklete szerinti 16. melléklettel egészül ki.
(15) Az R. e rendelet 15. melléklete szerinti 17. melléklettel egészül ki.
40. § Az R. a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § A rendelet
a) az „AM”, „A2” vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseit 2013. január 19. napjától kell alkalmazni,
b) az „M” és az „A korl.” vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseket 2013. január 18. napjáig lehet alkalmazni,
c) a 2013. január 19. előtt szerzett közúti járművezetői vizsgabiztosi képesítések továbbra is érvényesek, azonban a minőségbiztosításra és a rendszeresen továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.”
41. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. december 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 2. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése és 15. § (1) bekezdése, valamint a 12. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 25. § (3) bekezdéssel megállapított R. 27. § (3) bekezdése 2013. január 19-én lép hatályba.
(4) A (2) bekezdésben említett rendelkezések, továbbá az R. 14. § (2) bekezdése és az R. 8. mellékletének 9. pontja 2012. január 2-án hatályukat vesztik.
(5) Hatályát veszti az R. 2. § (1) bekezdésének 3., 4., 9., 10., 15., 16., 17., 20., 24., 25., 31., 32., 34. és 40. pontja, az R. 11. § (5) bekezdésének ba) és bb) pontjai, az R. 33/D. § (2) bekezdésének b) pontja, az R. 33/D. § (4) bekezdésének b) pontja, az R. 37. § (1) bekezdése, az R. 37. § (2) bekezdése, az R. 37. § (4) bekezdése, az R. 39. § (1) és (3) bekezdése és az R. 39. § (4) bekezdése, 3. mellékletének 3.3. és 4.1.4.1. pontjai, 1. mellékletének 6. pontja, 8. mellékletének 1.2. pontja, 11. mellékletének 3. pontja, 13. mellékletének 3. pontja.
42. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdésében, a 6. melléklet III. fejezet 5. pontjában, a 8. melléklet 1.4., 2., 2.1., 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3., 3.3., 4., 6.1.7., 7.2.1., 7.3.1., 7.4.2.1., 9. pontjaiban és a 9. melléklet 8., 13. pontjaiban a „regionális igazgatóság” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg kerül. Az R. 27. § (1) bekezdésében, a 33. § (8) bekezdésében, a 33/D. § (2) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában, a 33/D. § (4) bekezdésében és a (4) bekezdés a) pontjában, a 33/F. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 3. melléklet 2.5., 3.2. pontjaiban, a 7. melléklet II. fejezet második és harmadik fordulatában, a 8. melléklet 7.5.2.3. pontban, a 12. melléklet 5.3., 6., 9.2., 9.4., 9.5. pontjaiban, a 13. melléklet 5., 6.1. pontjaiban az „az NKH Központi Hivatala” szövegrész helyébe a „a közlekedési hatóság” szöveg lép.
(2) Az R. 33. § (1) bekezdésében az „az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága” szövegrész helyébe az „a közlekedési hatóság” szöveg, az R. 9. melléklet 14. pontjában a „Nemzeti Közlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg lép.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

43. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel és a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelettel együtt,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról.