62/2011. (XII. 29.) BM rendelet

a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, a 81. § a), b), c), e) és f) pontjában, valamint a 82. § (3) bekezdés c) és d) pontjában,
a 72. § vonatkozásában a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában,
a 73. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés b) pontjában,
a 73. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában,
a 72. § vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 73. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben,
a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF),
b) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: igazgatóság),
c) a katasztrófavédelmi kirendeltségekre (a továbbiakban: kirendeltség),
d) a polgári védelmi szervezetekre,
e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre,
f) a büntetés-végrehajtás szervezetére,
g) az Alkotmányvédelmi Hivatalra,
h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, valamint
i) a Terrorelhárítási Központra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) polgári védelmi egység: a területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezet eleme;
b) polgári védelmi szervezet alkalmazása: az elrendelt polgári védelmi szolgálat során a polgári védelmi szervezet mozgósítása és védekezési, mentési, mentesítési tevékenysége;
c) polgári védelmi szervezet megalakítási helye: az a földrajzilag körülhatárolható hely, ahol a polgári védelmi szolgálat elrendelése esetén a polgári védelmi szervezet tagjainak meg kell jelenniük a feladat végrehajtását megelőző felkészítés érdekében;
d) polgári védelmi szervezet megalakítási terve: a polgári védelmi szervezet személyi és anyagi-technikai felépítését tartalmazó dokumentum;
e) veszélyelhárítási feladatterv: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kivételével, az e rendelet hatálya alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és azok végrehajtásáról szóló okmány.

I. FEJEZET

A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ÉS A VÉDEKEZÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYSÉGES RENDJE

3. § (1) A veszélyelhárítási feladattervet a 2. § e) pontjában meghatározott szerv vezetője készíti el, és a BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) útján jóváhagyásra felterjeszti a belügyminiszternek.
(2) A veszélyelhárítási feladatterv tartalmazza a 2. § e) pontjában meghatározott szerv katasztrófaveszély és veszélyhelyzet idejére vonatkozó, a feladat-ellátást rendkívüli körülmények között is biztosító, a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő működési szabályait.
(3) A veszélyelhárítási feladatterv a 2. § e) pontjában meghatározott szerv sajátosságainak megfelelő szöveges rendelkező részből, valamint mellékletekből áll.
(4) A veszélyelhárítási feladatterv felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról a 2. § e) pontjában meghatározott szerv vezetője gondoskodik:
a) rendes felülvizsgálat keretében legalább évente,
b) rendkívüli felülvizsgálat keretében
ba) kihirdetett veszélyhelyzetben történt alkalmazást követően,
bb) az adott szervet érintő jelentősebb változást követően.
(5) A veszélyelhárítási feladatterv végrehajthatósága érdekében a 2. § e) pontjában meghatározott szerv vezetője gondoskodik arról, hogy
a) a veszélyelhárítási feladatterv végrehajtásában résztvevő állomány a feladattervet megismerje, valamint begyakorolja;
b) a veszélyelhárítási feladattervben megjelölt erők és eszközök működőképes állapotban rendelkezésre álljanak.

3. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv katasztrófavédelmi feladatai

4. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a kijelölt erőivel részt vesz
a) az ár- és belvíz elleni védekezésben,
b) a járványügyi és a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében,
c) a nemzetközi és hazai katasztrófavédelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában résztvevő szervezetek tevékenységének biztosításában,
d) kijelölt objektumok őrzés-védelmében, ellenőrző-átengedő pontok telepítésében, működtetésében a kulturális örökség védett elemei védelmében,
e) a lakosság védelmi célú építményei veszélyhelyzet idejére szóló előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában,
f) az áldozatok felkutatásában,
g) a kitelepített és a befogadott lakosság regisztrációjában,
h) a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményeinek felszámolásában részt vevő erők feladatai ellátásának biztosításában,
i) a BM OKF koordinálásával a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.
(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.
(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi
a) a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását,
b) a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását,
c) a rend fenntartását a katasztrófák és a veszélyhelyzet kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein,
d) a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését,
e) a kitelepítéssel érintett területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,
f) a bejárási útvonalak meghatározását,
g) a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, valamint az áldozatok és hozzátartozóik tájékoztatásának biztosítását,
h) halaszthatatlan esetben a kitelepítés, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,
i) a helyszín biztosítását, lezárását,
j) katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását és az államhatáron történő átléptetését elősegítő intézkedések végrehajtását,
k) a nemzetközi katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök schengeni külső határon lévő határterületen történő mozgásának biztosítását, illetve a vonatkozó nemzetközi megállapodásban rögzített határátléptetést a határátkelőhelyek körzetében.

4. A büntetés-végrehajtási szervezet katasztrófavédelmi feladatai

5. § (1) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények (a továbbiakban: bv. szervek) parancsnokain, igazgatóin keresztül irányítja és ellenőrzi a katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összességét, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, a közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, károsító hatásuk csökkentését, a személyi állomány, valamint a fogvatartottak életének és testi épségének védelmét, alapvető életfeltételeinek biztosítását, a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.
(2) A BM OKF koordinálásával a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.
6. § A bv. szervek a rájuk vonatkozó különös szabályok figyelembevételével, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka utasítása, a védelmi bizottságok felkérése alapján - alapfeladataik ellátását nem veszélyeztetve - a fogvatartás biztonságának elsődlegességét fenntartva, a személyi és fogvatartotti állomány bevonásával vesznek részt a katasztrófákat megelőző felkészülésben, a katasztrófák során az élet- és anyagi javak védelmében, a katasztrófákat követően a helyreállításban (a továbbiakban: katasztrófák elleni védekezés).
7. § A bv. szervek személyi és fogvatartotti állományának katasztrófák elleni védekezése során, az egyéni védő- és a védekezéshez szükséges speciális eszközökkel történő ellátása, élelmezése a védelmi bizottságokkal való együttműködésben történik, különleges jogrendben a védelmi bizottság elnöke, valamint a miniszteri biztos rendelkezésének megfelelően.
8. § A bv. szervek katasztrófák elleni védekezésre alkalmas személyi és fogvatartotti állományának - várható feladatainak mértékéig történő - elméleti- és gyakorlati felkészítésére a társ- és együttműködő szervek közreműködésével kerül sor.

5. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katasztrófavédelmi feladatai

9. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója irányítja és ellenőrzi a védekezésre való felkészülés és a védekezési időszak feladatainak teljesítését. Ennek érdekében
a) gondoskodik a felkészülés során a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, illetve a területileg illetékes polgármesterrel történő megfelelő együttműködésről,
b) gondoskodik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 12. § (2) bekezdés d) pontjában és 16. § b) pontjában meghatározott esetekben a megyei védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek az élet és az anyagi javak védelme érdekében kiadott intézkedései végrehajtásáról,
c) a BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem katasztrófavédelmi szempontú, horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban.

6. A Terrorelhárítási Központ katasztrófavédelmi feladatai

10. § (1) Amennyiben a katasztrófa a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és családtagjaikat érinti, a Terrorelhárítási Központ végzi kitelepítésüket és a befogadó helyek biztosítását.
(2) A BM OKF koordinálásával a Terrorelhárítási Központ közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban.

7. A védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatai

11. § (1) A védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjére vonatkozó szabályozóban rögzíti a katasztrófák elleni védekezés során követendő feladatellátási- és munkarendjét.
(2) A védekezési feladatok végrehajtását - a védelmi bizottság döntésének megfelelően - az igazgatóság vezetője (a továbbiakban: igazgató) által kijelölt személy irányítja.
(3) A védelmi bizottság a katasztrófavédelmi operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszervet működtet.
(4) A megyei védelmi bizottság területi operatív munkaszerve szakmailag irányítja az alárendeltségébe tartozó, a helyi védelmi bizottság mellett működő helyi operatív munkaszerveket.
(5) A megyei védelmi bizottság a területi operatív munkaszerve közreműködésével
a) meghatározza a védekezés területi feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását,
b) intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a kormányzati koordinációs szerv vezetőjét, a Kat. 46. § szerinti miniszteri biztost és a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetőjét,
c) végrehajtja a belügyminiszter, valamint a Kat. 46. § szerinti miniszteri biztos és a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ vezetője által meghatározott mentési feladatokat,
d) irányítja és területi operatív munkaszerve által koordinálja a védekezésben részt vevő szervek tevékenységét és a felajánlásokat,
e) kezdeményezheti más megyék vagy a főváros polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását, továbbá a Magyar Honvédség közreműködését,
f) illetékességi területén működő közigazgatási szervek részére a védekezéssel és a felkészüléssel összefüggő feladatot határozhat meg a katasztrófák elleni védekezés feladatainak összehangolása érdekében,
g) felügyeli a lakosság tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységet.
(6) A védelmi bizottság a katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtása során a védelmi célú infokommunikációs rendszert alkalmazza.

II. FEJEZET

A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEK IRÁNYÍTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

8. A főigazgató feladat- és hatásköre

12. § A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a főigazgató különösen:
a) meghatározza a hivatásos állományra vonatkozó képzés és továbbképzés, valamint az e területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit, jóváhagyja a képzés tartalmát,
b) kidolgozza az ország katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét,
c) kapcsolatot tart a kiemelt informatikai és távközlési szolgáltatókkal, a kritikus infrastruktúra elemek üzemeltetőivel, valamint az országos médiaszolgáltatókkal.

9. Az igazgató feladat- és hatásköre

13. § Az igazgatóság vezetője (a továbbiakban: igazgató) feladat- és hatáskörében
a) kijelöli a megyei védelmi bizottságok operatív munkaszervének vezetőjét,
b) szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív szervezetekkel történő együttműködést,
c) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint - a nemzetközi szerződések alapján - a határmenti területek katasztrófaelhárítási szerveivel,
d) a polgári védelmi erők alkalmazása esetén koordinálja a védekezési tevékenységet,
e) illetékességi területén irányítja az alapvető és létfontosságú felhasználók kijelölésével kapcsolatos első fokú eljárást,
f) gondoskodik a kijelölt alapvető és létfontosságú fogyasztók naprakész nyilvántartásáról,
g) ellátja a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos feladatokat,
h) közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a kritikus infrastruktúra elemek beazonosítási folyamatában,
i) irányítja az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek védelmének erősítését célzó területi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését és végrehajtását,
j) követi, összesíti, a tervezés során felhasználja az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek védelmét ellátó szervezetek, valamint az érintett hálózat üzemeltetőjének tapasztalatait és igényeit,
k) kapcsolatot tart a kiemelt területi informatikai és távközlési szolgáltatókkal, valamint a közösségi és a helyi médiaszolgáltatókkal,
l) kapcsolatot tart az illetékességi területén található európai, vagy nemzeti kritikus infrastruktúra elemek tulajdonosaival, üzemeltetőivel, az azok védelmét ellátó szervezetekkel, valamint az érintett hálózat üzemeltetőivel,
m) gondoskodik a lakosságfelkészítési feladatok éves ütemtervének elkészítéséről.

III. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK LÉTREHOZÁSÁNAK, IRÁNYÍTÁSÁNAK, ANYAGI-TECHNIKAI ELLÁTÁSÁNAK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

11. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának alapelve

14. § (1) A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai:
a) az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások,
b) a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása,
c) a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok.
(2) A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére.

12. A központi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve

15. § (1) A központi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló főigazgatói döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a Kat. 71. § szerint gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be.
(2) A központi polgári védelmi szervezet személyi és anyagi-technikai felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a központi szervezetek megalakítási tervét. A megalakítási terv egy példányát a BM OKF-nél is el kell helyezni.
(3) A főigazgató a központi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.

13. A területi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve

16. § (1) A területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára az igazgató részletes szakmai indokolás mellett tesz javaslatot a főigazgató részére.
(2) A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével, Kat. 71. § alapján gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be.
(3) A területi polgári védelmi szervezet személyi állományának felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a területi szervezetek megalakítási tervét, valamint a beosztó határozatok egy példányát.
(4) Az igazgató a területi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.

14. A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve

17. § A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítására alkalmas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai összetételét és létszámát a kirendeltség vezetőjének (a továbbiakban: kirendeltségvezető) javaslata alapján a polgármester állapítja meg, és a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt hatósági határozattal osztja be.
18. § (1) Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma
a) 100 000 lakos felett legalább 750 fő,
b) 50 000-100 000 lakos esetén legalább 500 fő,
c) 10 000-50 000 lakos esetén legalább 300 fő,
d) 5000-10 000 lakos esetén legalább 150 fő,
e) 1000-5000 lakos esetén legalább 50 fő,
f) 300-1000 lakos esetén legalább 20 fő,
g) 300 lakos alatt legalább 6 fő.
(2) A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma az (1) bekezdésben meghatározott létszám fele.
19. § (1) A katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző, körjegyző a kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és a település polgármestere hagyja jóvá.
(2) A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a kirendeltségvezető háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére.
20. § (1) A települési polgári védelmi szervezet gazdálkodó szervnél történő létrehozására kiadott hatósági határozatban - a kirendeltségvezető egyetértésével - a település polgármestere meghatározza a szervezet felépítését, létszámát.
(2) A gazdálkodó szervnél létrehozott települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szerv vezetőjének javaslata alapján a jegyző, a körjegyző dolgozza ki és a település polgármestere hagyja jóvá a kirendeltségvezető egyetértésével.
21. § A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervének egy-egy példányát a szervezet megalakítási helye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának jegyzőjénél, valamint a kirendeltségnél kell elhelyezni.

15. A munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve

22. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására és feladataira a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását.
(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a kirendeltségvezetővel együttműködve dolgozza ki, és a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyás előtt a megalakítási tervről a szervezet létrehozását elrendelő polgármester véleményt nyilvánít.
(3) A jóváhagyott megalakítási terv egy-egy példányának őrzéséről a gazdálkodó szervezet vezetője, a megalakítási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a kirendeltség gondoskodik.

16. A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása

23. § (1) A polgári védelmi egységek megalakítása során a 16. § szerinti alapelveken túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét kell figyelembe venni.
(2) A 2000 lakos alatti településeken nem szükséges a létrehozott települési polgári védelmi szervezetet egységekre bontani.
24. § (1) A polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusai különösen:
a) infokommunikációs egység,
b) lakosságvédelmi egység,
c) egészségügyi egység,
d) logisztikai egység,
e) műszaki egység.
(2) A kialakult kockázatok és veszélyeztető hatások kezelésére további egységek is létrehozhatók.
(3) Az infokommunikációs egység feladatai különösen:
a) a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása,
b) a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása,
c) a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári védelmi szervezetek, az irányító és együttműködő szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása,
e) az informatikai és kommunikációs eszközök üzemeltetése, a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása,
f) a katasztrófaelhárítási feladatok során igénybe vett kormányzati célú hálózatok üzemeltetőjével való kapcsolattartás.
(4) A lakosságvédelmi egység feladatai különösen:
a) a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése, valamint
b) a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtása.
(5) Az egészségügyi egység feladatai különösen:
a) a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés,
b) a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés,
c) a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése,
d) a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása,
e) a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása,
f) a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása.
(6) A logisztikai egység feladatai különösen:
a) a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása,
b) a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása,
c) a szállítási feladatok végrehajtása,
d) a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása,
e) a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint
f) szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása.
(7) A műszaki egység feladatai különösen:
a) a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása,
b) a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése,
c) közreműködés az épületekben, kritikus infrastruktúrában keletkezett és egyéb műszaki károk felmérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása,
d) közreműködés a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtásában,
e) közreműködés a kulturális örökség védett elemei védelmében,
f) közreműködés védelmi célú építmények létesítésében, építésében,
g) közreműködés a vizek kártételei elleni védekezésben.

17. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolása

25. § (1) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése alóli mentesség igazolható
a) terhesség esetén a terhesgondozási könyvvel,
b) a Kat. 54. §-a (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott ok a kötelezett lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének - környezettanulmány alapján kiállított - igazolásával,
c) a munkaképesség 67%-os elvesztése az azt megállapító határozattal, a betegség három hónapnál nem régebbi, szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa által kiállított igazolással.
(2) Ha az érintett az (1) bekezdés b) pontja szerinti környezettanulmány elkészítéséhez nem járul hozzá, a jegyző az igazolás kiadását megtagadja.
(3) A polgári védelmi kötelezettség munkakör vagy közmegbízatás ellátásával történő teljesítése igazolható:
a) országgyűlési képviselő az erről kiállított megbízólevéllel, illetve képviselői igazolványával,
b) a munkaviszony fennállása a munkáltató által kiállított igazolással,
c) készenléti szolgálat a készenlétet elrendelő okmánnyal,
d) közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja a munkáltató által kiállított igazolással.
26. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazásának idejére a polgári védelmi parancsnoksághoz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyeket lehet beosztani.

IV. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ANYAGI-TECHNIKAI ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

18. Egyéni védőeszközökkel való ellátás

27. § (1) A központi, a területi és a települési polgári védelmi szervezetek egyéni védőeszközökkel való ellátása központi készletekből történik.
(2) A központi készletek beszerzéséről és elosztásáról a főigazgató gondoskodik.
(3) A Kat. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján központi készletekből biztosított egyéni védőeszközök állagának megóvásáról és biztonságos tárolásáról a polgári védelmi szervezetek megalakítási helye szerint illetékes polgármester gondoskodik.
28. § A polgári védelmi szervezetek alkalmazását követően 30 napon belül gondoskodni kell a központi készletből átadott egyéni védőeszközök karbantartásáról és az elhasznált, megsemmisült anyagok, eszközök pótlásáról. A karbantartás és pótlás költségeit a polgári védelmi szervezet alkalmazásának elrendelője viseli.
29. § A BM OKF összesített tervet készít a központi készletekből biztosított egyéni védőeszközökkel történő ellátás megvalósítására.
30. § Az igazgatóság a polgármesterrel együttműködve
a) végzi a működési területén megalakított polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott egyéni védőeszközökkel való ellátását,
b) vezeti az egyéni védőeszközök elosztásáról, felhasználásáról szóló nyilvántartást és felterjeszti a BM OKF számára, valamint
c) jelentést készít a keletkező igényekről, és azt felterjeszti a BM OKF számára.
31. § A kirendeltség a polgármesterrel együttműködve
a) végzi a működési területén megalakított polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott egyéni védőeszközökkel való ellátását,
b) az egyéni védőeszközök elosztásáról, felhasználásáról nyilvántartást vezet, és az igazgatósághoz felterjeszti, valamint
c) a keletkező igényekről jelentést készít, és az igazgatósághoz felterjeszti.

19. Technikai eszközökkel való ellátás

32. § A technikai eszközökre vonatkozóan az igazgatóság és a kirendeltség igénybevételi javaslatot készít. A javaslat készítése során figyelembe veszi a Kat. 71. §-a alapján bekért és a katonai igazgatás területileg illetékes szervével egyeztetett adatokat.
33. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges technikai eszközökre vonatkozó adatokat a katonai igazgatás területileg illetékes szervével évente egyezteti.
34. § A központi készletben lévő és tárolt technikai eszközök karbantartását és nyilvántartását a BM OKF, a területi szervnek kiadott technikai eszközök karbantartását és nyilvántartását az igazgatóság, a helyi szerv részére kiadott technikai eszközök karbantartását a kirendeltség, a nyilvántartását pedig az igazgatóság és a kirendeltség is végzi.

V. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

20. A polgári védelmi szervezetek alkalmazása

35. § (1) A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység. A területi polgári védelmi szervezet működési területén kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha
a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre, vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják,
b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé, vagy
c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem életveszéllyel vagy jelentős anyagi kárral járhat.
(2) Amennyiben a területi polgári védelmi szervezet alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért azon megye megyei védelmi bizottságának elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti.
36. § (1) A települési polgári védelmi szervezetet az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján lehet más településen alkalmazni.
(2) Amennyiben a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti.
37. § A munkahelyi polgári védelmi szervezet működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerülhet sor.
38. § A polgári védelmi szervezetek veszélyhelyzeten kívüli alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve a lakosság, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme indokolttá teszi.
39. § (1) A veszélyeztetett település polgármestere a megyei védelmi bizottság elnökénél - amennyiben erőforrásai nem elegendőek - kezdeményezheti a területi vagy más települések megerősítő vagy támogató polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását.
(2) A megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető.
40. § A polgári védelmi szolgálatra kötelezett és a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról annak a településnek a polgármestere gondoskodik, amely településen a védekezés folyik.

21. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat

41. § (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy - halasztást nem tűrő esetben - szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádió- vagy televízió-közlemény útján) történhet.
(2) Ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezés szóbeli közléssel történik, az érintettnek a határozatot az elrendeléstől számított 72 órán belül át kell adni.
(3) A polgári védelmi szervezetek alkalmazása és gyakoroltatása során a feladat ellátására csak az arra felkészített, megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel ellátott személy kötelezhető.
(4) A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet tagja csak beleegyezésével vehető igénybe a nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátására.
42. § (1) A polgári védelmi egység vezetője az egység állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát.
(2) Az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, megbízólevéllel igazolja.
(3) A polgári védelmi szervezet tagját a beosztás helye szerinti igazgatóság a kirendeltség útján látja el a melléklet szerinti igazolvánnyal.

22. A polgári védelmi szervezetbe beosztottak költségtérítése

43. § (1) A megjelenési és szolgálatteljesítési kötelezettségét teljesítő személy utazási költségtérítésre és a napi hat órát meghaladó felkészítés vagy szolgálat esetén természetbeni ellátásra jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti utazási költségtérítés a közforgalmú vasutak 2. kocsiosztályának igénybevételéért fizetendő díj, közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a menetrend szerinti autóbusz viteldíja.
(3) A polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy a szolgálat elrendelése esetén - indokolt esetben - más közlekedési eszköz igénybevétele után is jogosult költségtérítésre.
44. § A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet alkalmazásával összefüggő költségeket az alkalmazás elrendelője viseli.
45. § (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy a felmerült költségekkel kapcsolatos igényét a polgári védelmi szolgálatra kötelezést tartalmazó határozatot kibocsátó polgármesternél a polgári védelmi szolgálat elrendelését követő 30. napig jelentheti be. Amennyiben a polgári védelmi szolgálatot nem a határozatot kibocsátó polgármester rendelte el, úgy az igény érvényesítéséhez szükséges iratokat a polgármester a szolgálatot elrendelő részére 5 napon belül továbbítja.
(2) Az igény bejelentéséhez mellékelni kell a munkáltató által a kötelezett jövedelmére vonatkozó igazolást, a közlekedési eszköz igénybevételét igazoló menetjegyeket és mindazokat az iratokat, amelyek az igény elbírálásánál jelentőséggel bírnak.

VI. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

23. A katasztrófavédelmi felkészítés célja

46. § A katasztrófavédelmi felkészítés célja a természeti, a civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek megelőzése, az elhárításra és a helyreállítás során jelentkező, a Kat. 52. §-ában meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés, továbbá bekövetkezés esetén a káros következmények lehető legkisebbre csökkentése.

24. A polgári védelmi szervezetek felkészítése

47. § (1) A polgári védelmi szervezet tagjának kiképzése elméleti és gyakorlati formában történik.
(2) A polgári védelmi elméleti kiképzés típusai és időtartama:
a) alapképzés, amely 6 óra,
b) szakkiképzés, amely 8 óra, ebből ugyanazon a napon legfeljebb 6 óra tartható meg,
c) továbbképzés, valamint
d) vezetői képzés.
(3) Az elméleti kiképzésre a BM OKF évenként, a kockázatbecsléseknek és a veszélyelhárítási tervekben meghatározott feladatoknak megfelelően képzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.

25. A polgári védelmi szervezetek elméleti felkészítése

48. § (1) Polgári védelmi alapképzésben részesül valamennyi, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személy.
(2) Az alapképzés tartalma különösen:
a) a katasztrófavédelmi és a polgári védelmi rendszer alapelemei,
b) a polgári védelmi kötelezettség, a polgári védelmi szervezet,
c) a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő jogok és kötelezettségek,
d) a veszélyeztető hatások, a kockázatbecslés és a veszélyelhárítási tervek,
e) a lakosságvédelmi feladatok,
f) a védekezésben együttműködő szervek és szervezetek,
g) a riasztás és értesítés, valamint az irányítási rendszer és az utasítások,
h) a védekezéshez alkalmazott munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, valamint
i) munka- és balesetvédelem.
49. § (1) Polgári védelmi szakkiképzésben részesül a polgári védelmi szervezet egységébe beosztott személy az egység tevékenységének és az egységben elvégzendő feladatának megfelelően.
(2) A szakkiképzés tartalma különösen:
a) az adott polgári védelmi egység és szervezet feladata,
b) a beosztásában ellátandó feladatok, azok végrehajtása és eljárási rendje,
c) az egység és a szervezet függelmi viszonyai, az irányítás, a jelentés és az utasításadás rendje az egységben és a szervezetben,
d) a szakfeladat ellátásához alkalmazott munkaeszközök és egyéni védőeszközök,
e) a szakfeladat ellátásában közreműködő szervek és szervezetek, valamint
f) munka- és balesetvédelem.
(3) A munkahelyi polgári védelmi szervezet egységébe beosztott személy szakkiképzésének tartalma:
a) a gazdálkodó szervezetnél lehetséges veszélyhelyzetek és elhárításuk,
b) a központi, területi és települési polgári védelmi szervezetekkel történő együttműködés lehetőségei, valamint
c) a gazdálkodó szervezet esetleges kitelepítésének feladatai.
50. § A polgári védelmi szakkiképzésben részesült személyek továbbképzésének
a) tartalma különösen: a polgári védelmi szervezet megalakítási helye szerinti település veszélyeztetettségi jellemzőinek megfelelően az alapképzés és a szakkiképzés ismeretanyagának ismétlése, naprakésszé tétele, a változások követése és a tapasztalatok feldolgozása,
b) gyakorisága
ba) a központi, területi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe, valamint az I. és II. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott települési polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek számára legalább háromévente,
bb) a III. veszélyeztetettségi besorolású településen létrehozott szervezetbe beosztott személyek számára legalább ötévente.
51. § (1) A polgári védelmi szervezet kijelölt vezetői állománya vezetői képzésben részesül.
(2) A vezetői képzés tartalma:
a) alapképzési ismeretek,
b) a beosztásuknak megfelelő egység ellátásához szükséges ismeretek,
c) vezetéselméleti ismeretek,
d) a polgári védelmi szervezetek alkalmazási szabályai, valamint
e) a polgári védelmi szervezetek és a polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködő más szervek együttes tevékenysége.
52. § (1) A polgári védelmi szervezetek állományának kiképzését a megalakítási helyén, vagy a katasztrófavédelem oktatási intézményeiben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
(2) A beosztott állomány kiképzését a vezetői képzésben részesült személyek közreműködésével a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
(3) A kiképzésekről a hivatásos katasztrófavédelmi szervek kiképzési naplót vezetnek.
(4) A munkahelyi polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek alap- és szakkiképzéséről a gazdálkodó szerv vezetője gondoskodik.
(5) A speciális szakmai ismeretek oktatásához, amelyekkel a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakemberrel nem rendelkeznek, szakmai jártassággal rendelkező személyeket kell felkérni.

26. A polgári védelmi szervezetek gyakorlati felkészítése

53. § (1) A polgári védelmi gyakorlati kiképzés célja:
a) a felkészítés során elsajátított ismeretek elmélyítése és a gyakorlatban történő alkalmazás begyakorlása,
b) a polgári védelmi szervezetek egymás közötti, valamint a mentésben részt vevő más szervekkel való együttműködésének gyakorlása,
c) a mozgósítás időben történő elérése, valamint
d) az a)-c) pontban foglaltak ellenőrzése.
(2) A polgári védelmi gyakorlati kiképzésre a BM OKF évenként, az elméleti kiképzéshez igazodó gyakorlati kiképzési programot készít, melyet a főigazgató hagy jóvá.
54. § A polgári védelmi gyakorlat elrendelésére jogosult:
a) központi szinten a főigazgató,
b) területi szinten a megyei védelmi bizottság elnöke, illetve az igazgató,
c) helyi szinten a polgármester, illetve a kirendeltségvezető.

27. A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlataira vonatkozó eltérő szabályok

55. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatait a gazdálkodó szerv vezetője által meghatározott időpontban, a munkahelyi polgári védelmi parancsnokság az általa kidolgozott tervek szerint vezeti le.
(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet gyakorlatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője ellenőrzi, a következő szempontok alapján:
a) a munkahelyi polgári védelmi szervezet működési képességének elérése, a személyi és tárgyi feltételek alkalmassága,
b) a szervezet irányítási rendszere, az információáramlás és a jelentési rendszer alkalmassága,
c) a beosztott állomány feladatismerete és a biztonságos beavatkozás feltételeinek megléte,
d) a szervezet folyamatos működéséhez kapcsolódó feltételek biztosítottsága, valamint
e) a szervezet megalakításával, gyakoroltatásával kapcsolatos okmányrendszer.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv képviselője az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a megfelelőségeket, a hibákat és hiányosságokat, és amely alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője határidő tűzésével felhívja a gazdálkodó szerv vezetőjét a hiánypótlásra és a hibák kijavítására.

VII. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI VEZETŐK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE

28. A központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt személy katasztrófavédelmi felkészítése

56. § (1) A BM OKF évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt személyt.
(2) A felkészítés tartalma különösen:
a) a központi államigazgatási szerv ágazati tevékenységével összefüggő katasztrófavédelmi feladatok, valamint
b) a megelőzés, védekezés, helyreállítás során gyakorolt ágazati tervező, szervező, irányító tevékenység.

29. A megyei védelmi bizottság elnökének és tagjainak katasztrófavédelmi felkészítése

57. § (1) A BM OKF évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a megyei védelmi bizottság elnökét.
(2) A megyei védelmi bizottság tagjait az igazgatóság évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti.
(3) A felkészítés tartalma különösen:
a) a közigazgatási- és rendvédelmi szervek, valamint a társadalmi szervezetek területi szintű együttes tevékenysége,
b) a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztása,
c) a területi polgári védelmi szervezetek létrehozása,
d) a megelőzés, védekezés, helyreállítás során ellátandó feladatok,
e) a lakosság alapvető ellátása, valamint
f) a távolsági védelem ismeretei.

30. A helyi védelmi bizottság elnökének katasztrófavédelmi felkészítése

58. § (1) Az igazgatóság önkormányzati választási ciklusonként legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a helyi védelmi bizottság elnökét.
(2) A felkészítés tartalma különösen:
a) a védekezésben részt vevők irányítása,
b) a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának szabályai,
c) a lakosság alapvető ellátása,
d) a lakosság tájékoztatása és riasztása, valamint
e) a távolsági védelem ismeretei.

31. A főpolgármester, a polgármester és a jegyző katasztrófavédelmi felkészítése

59. § A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság legalább kétévente egy alkalommal gondoskodik a főpolgármester felkészítéséről, melynek főbb tartalma a főváros katasztrófa-veszélyeztetettsége, a veszélyelhárítási tervezés, a felkészülés és megelőzés, valamint a katasztrófák elleni védekezés szervezet-rendszere.
60. § (1) Az igazgatóság:
a) évente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit,
b) kétévente legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit,
c) önkormányzati választási ciklusonként legalább egyszer katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések polgármestereit és jegyzőit.
(2) A felkészítés tartalma különösen:
a) a helyi kockázati tényezők,
b) a település katasztrófavédelmi besorolása,
c) a veszélyelhárítási tervezés,
d) a katasztrófavédelmi irányítási rendszer,
e) a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának szabályai,
f) az elsőfokú polgári védelmi hatósági hatáskör,
g) a lakosság tájékoztatása és riasztása, valamint
h) a távolsági védelem ismeretei.

32. A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők katasztrófavédelmi felkészítése

61. § (1) A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők részére évente legalább egy alkalommal
a) országos szinten a BM OKF,
b) területi szinten az igazgatóság,
c) helyi szinten az igazgatóság szervezésében a kirendeltség
tart elméleti és gyakorlati felkészítést.
(2) A katasztrófavédelmi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közreműködők felkészítésének tartalma különösen:
a) a katasztrófavédelem szervezet- és feladatrendszere,
b) a védelmi igazgatás rendszere és a különleges jogrend,
c) rendkívüli intézkedések a különleges jogrend idején,
d) a katasztrófák elleni védekezés irányítása,
e) a közreműködő személyek és szervezetek, az ágazatok sajátos feladatai,
f) a riasztási és értesítési, kapcsolattartási és jelentési rend, valamint
g) a döntéshozatali eljárások.

VIII. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSBEN RÉSZTVEVŐK KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE

33. Pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítése

62. § (1) Az igazgatóság szervezésében a kirendeltség évente legalább egyszer elméleti katasztrófavédelmi felkészítésben részesíti a nevelési-oktatási intézmény vezetője által kijelölt katasztrófavédelmi felkészítésért felelős pedagógust.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek külön-külön célcsoportként tervezik az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai pedagógusok felkészítését. A felkészítés tartalmánál az óvodai nevelés, az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszaira jellemző életkori sajátosságokat kell figyelembe venni.
(3) A BM OKF által biztosított központi oktatócsomag alapján a kirendeltségvezető a települési jellemzőknek és a (2) bekezdés szerinti életkori sajátosságoknak megfelelően a pedagógus részére szakmai támogatást nyújt.
(4) A kirendeltségvezető éves tervet készít a pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésére.
(5) Az igazgatóság, valamint a kirendeltségvezető a pedagógusok és az oktatási intézmények tanulóinak részvételét biztosítja az éves terv alapján megszervezett nyilvános katasztrófavédelmi gyakorlatokon.

34. Az óvodai nevelés, az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában tanulók katasztrófavédelmi felkészítése

63. § (1) Az óvodai szintű katasztrófavédelmi felkészítéseknél kiemelt figyelemmel kell lenni a gyermekek életkori sajátosságaira és az alkalmazható módszerekre.
(2) A központi oktatócsomagot - az óvodai nevelés országos alapprogramját figyelembe véve - a BM OKF határozza meg, a felkészítések tartalmát a pedagógussal történő egyeztetés alapján a kirendeltség vezető állítja össze.
(3) Az igazgatóság a központi oktatócsomag alapján területi és helyi oktatási segédleteket, módszertani útmutatókat dolgoz ki és tesz hozzáférhetővé az intézmények számára.
64. § (1) A tanulók katasztrófavédelmi felkészítéséhez az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára figyelemmel a BM OKF - a mindenkori Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelően - központi oktatócsomagot dolgoz ki és tesz közzé.
(2) Az igazgatóság a központi oktatócsomag alapján területi oktatási segédleteket, módszertani útmutatókat dolgoz ki és tesz hozzáférhetővé a nevelési-oktatási intézmények számára.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek segítséget nyújtanak és részt vesznek a nevelési-oktatási intézmények számára a felkészítések - mind tanórák keretében, mind a tanórán kívüli formáinak - tervezésében és végrehajtásában.
(4) Az igazgatóságok és kirendeltségek felelősek a területi és helyi szintű katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek szervezéséért és végrehajtásáért, továbbá részt vesznek az országos döntő előkészítésében és lebonyolításában.
65. § (1) Az igazgatóság és a kirendeltségvezető külön tervezi a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, valamint a felnőttoktatásban részt vevők katasztrófavédelmi felkészítését.
(2) A felkészítést a kirendeltségvezető a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, illetve a felnőttoktatást végző intézmény vezetőjével történő egyeztetés alapján, a sajátos nevelési-oktatási igényeknek megfelelően hajtja végre.

35. Felsőoktatásban részt vevő hallgatók katasztrófavédelmi felkészítése

66. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv kezdeményezi a felsőoktatási intézmények vezetőinél a hallgatók katasztrófavédelmi felkészítését és a katasztrófavédelmi ismeretek oktatását.

IX. FEJEZET

A LAKOSSÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE

67. § A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének fő célkitűzése a helyben jellemző veszélyeztető hatások, és a veszély esetén, illetve riasztáskor követendő magatartási szabályok lehető legszélesebb körben történő megismertetése.

36. Az aktív lakosságtájékoztatás

68. § (1) Az igazgatóság szervezésében a kirendeltség lakosságtájékoztatási program keretében készíti fel a lakosságot
a) az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken évente legalább egyszer,
b) a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken 3 évente legalább egyszer.
(2) Az aktív lakosságtájékoztatás megvalósítható
a) tájékoztató kiadványok kibocsátásával,
b) a helyi sajtóban, az önkormányzat lapjában, a megyei lapokban, helyi és regionális televíziókban, kábeltelevíziókban, helyi rádiókban megjelenő tájékoztató közlemények megjelentetésével, internetes tájékoztató felületek megjelentetésével,
c) lakossági fórumok szervezésével,
d) településen rendezett egyéb nyilvános rendezvényen (város- és falunap).
(3) Az aktív lakosságtájékoztatás tartalma különösen:
a) a lakosság felkészítése a riasztási módszerek és jelek felismerésére,
b) a követendő magatartási szabályok,
c) a segítségnyújtás formái,
d) az adott területet fenyegető természeti és civilizációs kockázatok,
e) a veszélyek elhárításának lehetséges módjai.

35. A passzív lakosságtájékoztatás

69. § (1) Az igazgatóság a kirendeltséggel közösen gondoskodik a lakosság legszélesebb körének passzív tájékoztatásáról.
(2) A passzív lakosságtájékoztatás megvalósítható:
a) az érdeklődők számára nyomtatott és elektronikusan hozzáférhető információs kiadványok elérhetővé tételével,
b) kirendeltségi nyílt nap biztosításával.
(3) A passzív lakosságtájékoztatási formában elérhető tájékoztató tartalma különösen a 68. § (3) bekezdésében foglaltak.
(4) A kirendeltség legalább évente egy alkalommal előre meghirdetett nyílt napot tart. A nyílt napon a lakosság számára tájékoztatást nyújt:
a) a katasztrófavédelmi rendszerről,
b) a kirendeltség feladatairól, felszereléséről,
c) a település veszélyeztető tényezőiről, a felkészülési-megelőzési lehetőségekről, valamint a veszély esetén követendő magatartási és védelmi szabályokról.
(5) Azokon a településeken, ahol a nemzeti-etnikai kisebbség lélekszáma az összlakosság 5%-át eléri, vagy amely település idegenforgalmi központ, az aktív lakosságtájékoztatási formában kiadott, vagy megjelentetett tájékoztató kiadvány riasztási jelzéseket és követendő magatartási szabályokat tartalmazó részét a kisebbség nyelvén és az idegenforgalomra jellemző világnyelven is meg kell jelentetni.
(6) A hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők lakosságfelkészítését a számukra alkalmas segédletek kidolgozásával és kiadásával kell biztosítani.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
71. § (1) Az e rendelet szerinti katasztrófavédelmi felkészítéseket első alkalommal 2012. március 1-jétől kell megszervezni.
(2) Az e rendelet szerinti veszélyelhárítási feladattervet az adott szerv vezetőjének legkésőbb 2012. március 31-ig kell elkészíteni.
72. § (1) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„c) közérdekű feladat:
ca) az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme, továbbá
cb) a kiemelt államérdekből ellátandó feladatok végrehajtása.”
(2) Az R. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély)
„g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület,”
(3) Az R. 10. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély)
„d) a pénz- és értékszállítást - személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett - rendszeresen végző,”
(járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja.)
(4) Az R. 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez)
„g) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium 1. § cb) alpontjában meghatározott közérdekű feladatok ellátására rendszeresített gépjárműveire”
(5) Az R. 9. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez)
„j) a polgárőri szolgálat ellátása során használt járműre.”
(6) Az R. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a figyelmeztető jelzést adó készülék azon a járművön használható, amelyet a polgárőr szervezet a figyelmezetőt jelzést adó készülékhez rendszeresített indítási naplóban meghatározott.”
(7) Az R.
a) 3. § (1) bekezdésének b) pontjában a „hivatásos önkormányzati, az önkéntes” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati”,
b) 4. § (1) bekezdés h) pontjában az „a Magyar Honvédség” szövegrész helyébe az „az 1. § cb) alpontja alá nem tartozó, a Magyar Honvédség”,
c) 6. § (3) bekezdésében a „d)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „d)-e) és g) pontjában”,
d) 9. § (2) bekezdésében az „e)-f), h) és i) pontja” szövegrész helyébe az „e)-f) és h)-j) pontja”
szöveg lép.
73. § (1) Hatályát veszti
a) a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatásos tűzoltóságának működéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 8/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. § i) és j) pontja, valamint 5. § (2) bekezdésében az „i)” szövegrész,
b) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól szóló 55/1997. (X. 21.) BM rendelet,
c) a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet
d) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet,
e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet 1. § a) pontja.
(2) Hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet
a) 1. §-ában az „, a büntetés-végrehajtási szervezetre”, valamint a „, továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak)” szövegrész,
b) 2. § b) pontjában az „és a fogvatartottaknak” szövegrész,
c) 3. § e) és g) pontja,
d) 4. §-ában az „és fogvatartottak” szövegrész,
e) 5. § (2) bekezdése,
f) 5. § (3) bekezdésében az „a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,” szövegrész,
g) 5. § (4) bekezdésének b) pontja.
(3) Hatályát veszti az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet
a) 1. §-ában az „, a büntetés-végrehajtási szervezetre”, valamint a „, továbbá a büntetés-végrehajtás őrizetében lévő fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak)” szövegrész,
b) 2. § (1) és (2) bekezdésében az „és a fogvatartott” szövegrész,
c) 2. § (3) bekezdése,
d) 4. § (1) bekezdés d) pontja,
e) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „, illetve a felügyelete alá tartozó rendvédelmi szerv (büntetés-végrehajtási szervezet) védekezési” szövegrész,
f) 4. § (2) bekezdés b) pontja ba) alpontjában az „és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság” szövegrész,
g) 4. § (2) bekezdés c) pontja cc) alpontjában az „a büntetés-végrehajtási szerv áttelepítését,” szövegrész,
h) 6. § (1) bekezdésében az „A feladatok teljesítésének szervezését, összehangolását és ellenőrzését a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán működő, a honvédelmi felkészítés és országmozgósítás igazságügyi tárcánál jelentkező feladatainak végrehajtására létrehozott szervezeti egység útján.” szövegrész.