67/2011. (XII. 30.) BM rendelet

az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9., 10. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a rendvédelmi szerv egészségügyi és pszichológiai szolgálata, az országos parancsnoksággal rendelkező rendvédelmi szervek vonatkozásában az országos parancsnokság egészségügyi és pszichológiai szakirányító szerve által kidolgozott, és a Belügyminisztérium Személyügyi Főosztály Egészségügyi Koordinációs Osztály (a továbbiakban: BM EKO) vezetője által jóváhagyott szakmai protokoll szerint kell végezni. Az egészségügyi és pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot testnevelési, vagy sportszakmai szakképesítéssel, vagy legalább 2 év, a fizikai alkalmasság felmérésében szerzett gyakorlattal rendelkező személy (a továbbiakban: testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatárs) bírálja el.”
(2) Az R. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azokat az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat, amelyek elvégzésére e rendelet az MH Honvédkórházat jelöli ki, első fokon a rendvédelmi szervek illetékes alapellátó orvosai és pszichológusai, másodfokon a rendvédelmi szerveket irányító miniszter által kijelölt orvosai és pszichológusai végzik. A rendvédelmi szerv más szervet vagy intézményt - az S és K beosztási kategóriára vonatkozó alkalmassági vizsgálatok során szükséges, saját hatáskörben el nem végezhető egyes vizsgálatok kivételével - akkor kérhet fel az alkalmassági vizsgálatok végzésére, ha a vizsgálat térítésmentesen történik.”
2. § Az R. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:)
„a) hivatásos állományba kinevezés, visszavétel és a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtt,”
3. § Az R. 5. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az alkalmassági vizsgálatot végző az általa megállapított minősítésről, ideiglenesen alkalmatlan vagy alkalmatlan minősítés esetén annak pontos okáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.
(3) Az alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmasság minősítését, valamint a vizsgálatok - orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő - orvosi, illetve pszichológiai eredményeit zárt borítékban megküldi a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket - kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre, vagy rendészeti oktatási intézménybe felvételre alkalmatlanság miatt nem kerül sor - meg kell küldeni az alapellátó orvosnak, illetve alapellátó pszichológusnak. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak az alapellátó orvos, illetve alapellátó pszichológus jogosult. Hivatásos állományba kinevezés, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvétel esetén az alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően kiállítja az érintett egészségügyi törzskönyvét.”
4. § Az R. 6. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:)
„h) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, valamint függőség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben el kell végezni a speciális gyorsteszttel való vizsgálatot.”
5. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:)
„d) a 3. melléklet szerinti, az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kitöltött kérdőívet, valamint a hivatásos állományba és a rendészeti oktatási intézménybe pályázóknak a választott háziorvos által kitöltött 3/A. melléklet szerinti kérdőívet,”
(2) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a beosztásra vonatkozó adatokat, rendészeti oktatási intézmény hallgatója vagy tanulója esetén a hallgatói vagy tanulói, a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába jelentkező esetében a szenior státuszt. A személyügyi szerv hivatásos állományba visszavétel, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő jelentkezés esetén intézkedik a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentáció beszerzésére és az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak és pszichológusnak történő megküldésére.”
6. § (1) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés nem állapítható meg.”
(2) Az R. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, amelyen rögzíteni kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan, illetve alkalmatlan minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi betegség, fogyatékosság Betegségek Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: BNO) szerinti és az 1. melléklet egészségi alkalmassági követelmény táblázata szerinti kódszámát. A minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.”
7. § (1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a 6. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.”
(2) Az R. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pszichikai alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a személyiség, a pszichés egyensúly, a képességek és készségek, a devianciák vizsgálatára, valamint a pályamotivációra. A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligenciatesztek, papír alapú és műszeres figyelemvizsgálatok és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint - ha a vizsgált személy pszichikai állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.”
8. § Az R. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pszichológiai dokumentációban rögzíteni kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan vagy alkalmatlan minősítés esetén a 6. melléklet szerinti pszichológiai alkalmassági követelményekben meghatározott kódok alkalmazásával a minősítés okát vagy okait. A minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.”
9. § (1) Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizikai alkalmassági vizsgálaton - a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálat kivételével - a 12. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott és további négy választott gyakorlatot kell végrehajtani. A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálaton öt választott gyakorlatot kell végrehajtani. Az egyes gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható. Az egyes gyakorlatonként többletpont nem adható. A fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény pontérték táblázatát a 9. melléklet tartalmazza.”
(2) Az R. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A végrehajtott gyakorlatot abban az esetben lehet teljesítettnek tekinteni, ha a vizsgált személy a bemutatott teljesítményével legalább egy pontot elér.”
10. § Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Hivatásos állományba visszavételt megelőzően az alkalmasság megállapítására a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőzően az időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a jelentkezőt a 7. melléklet szerinti IV. kategóriába kell besorolni. Hivatásos állományba visszavételt, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőző alkalmassági vizsgálat elvégzése során a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.”
11. § Az R. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ismételt alkalmassági vizsgálatot a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) Az ismételt alkalmassági vizsgálat során az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot újból el kell végezni, amelynek során a korábbi vizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni.”
12. § (1) Az R. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi vagy pszichikai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan vagy ideiglenesen alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos vagy az alapellátó pszichológus intézkedik a hivatásos állomány tagja gondozásba vételére, valamint, ha a hivatásos állomány tagja egészségi, illetve pszichikai állapota indokolja, a szükséges kiegészítő-, és szakvizsgálatok elvégzésére. Az alapellátó pszichológus az elvégzett pszichikai alkalmassági vizsgálatok eredményéről minden esetben tájékoztatja az alapellátó orvost.”
(2) Az R. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ideiglenesen alkalmatlan minősítés esetén a minősítésben meghatározott időpontban az alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni. Ebben az esetben a közvetlen szolgálati elöljáró intézkedik az érintett vizsgálaton történő megjelenésére. Az ismételt alkalmassági vizsgálaton ideiglenesen alkalmatlan minősítés nem hozható.”
13. § (1) Az R. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állományilletékes parancsnok írásban, indokolással ellátva elrendeli a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát)
„b) ideiglenesen alkalmatlan minősítés esetén, a minősítésben meghatározott időtartam lejártakor,”
(2) Az R. 25. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állományilletékes parancsnok írásban, indokolással ellátva elrendeli a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát)
„e) ha egészségi, illetve pszichikai állapotában az alapellátó orvos, illetve pszichológus vagy a közvetlen szolgálati elöljáró az alkalmatlanság megállapítására okot adó körülményt észlel, és írásban kezdeményezi a soron kívüli vizsgálatot,”
14. § Az R. A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése alcíme a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.
(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 180. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.
(3) Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen egészségügyi törzskönyv, FÜV határozat, orvosszakértői bizottság szakvéleménye, kórházi zárójelentés, szakorvosi vizsgálati eredmény FÜV bizottsághoz történő továbbítására.
(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”,
b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.
(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.
(6) A 22. melléklet és a 23. melléklet szerinti határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a rendvédelmi szerv vezetőjének.
(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.
(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.”
15. § (1) Az R. 40. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti:)
„c) a hivatásos állomány felfüggesztés hatálya alatt álló tagja esetében a felfüggesztés ideje alatt - függetlenül a felfüggesztést megalapozó cselekménytől - kizárólag a területileg illetékes alapellátást végző orvos.”
(2) Az R. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését
a) ha a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellenőrző orvosi vizsgálatot végző orvos (a továbbiakban: ellenőrző orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) erre irányuló javaslatot tett,
b) legkésőbb az 54. § (7) bekezdése szerint számított egészségügyi szabadság 9. hónapjában.”
(3) Az R. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezésnek kézhezvételét követően soron kívül, a 13. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével rendeli el és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezetőjének. A személyügyi szerv vezetője a kitöltött 13. melléklet szerinti nyomtatvány megküldésével értesíti az alapellátó orvost a FÜV eljárás elrendeléséről, valamint intézkedik a közvetlen szolgálati elöljáró 14. melléklet szerinti véleménye és az érintett által kitöltött, 15. melléklet szerinti alkalmassági nyilatkozat elkészítésére és azokat az alapellátó orvos részére megküldi. A FÜV eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.”
16. § (1) Az R. 42. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A FÜV eljárás elrendeléséhez szükséges dokumentumok:)
„g) az érintett pszichikai és fizikai állapotával kapcsolatos, a FÜV eljárás elrendelését megelőzően végzett utolsó két alkalmassági vizsgálat minősítésének másolata és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, valamint az esetleges pszichológiai ellátás, illetve gondozás alapján készített pszichológiai szakvélemény, pszichikai alkalmatlanság esetén a teljes pszichológiai dokumentáció,
h) baleset, fokozott expozíciós eset, foglalkozási betegség esetén a minősítő határozat és - ha van - a baleseti jegyzőkönyv, valamint”
(2) Az R. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi szakterület haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok FÜV eljárást lefolytató szervhez történő továbbításáról.”
17. § Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítéséért felelős orvos a rendelkezésére bocsátott, az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza.
(2) A döntés-előkészítésért felelős orvos
a) amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhető meg egyértelműen,
aa) vizsgálatot személyesen végezhet, továbbá
ab) intézkedik a szükséges vizsgálatok MH Honvédkórházban történő elvégzésére,
b) gondoskodik a 17. melléklet szerinti beutaló kitöltésével és továbbításával az NRSZH szakvélemény beszerzéséről.”
18. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A FÜV bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság felülvizsgáló egységének szervezetében működik.
(2) A FÜV bizottság 3 tagból áll. A FÜV bizottság összetételét a rendvédelmi szerveket irányító miniszter az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A rendvédelmi szerveket irányító miniszter az I. fokú FÜV bizottság elnökét és 1 tagját a felülvizsgáló egység, illetve a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv által jelölt orvosok közül eseti jelleggel jelöli ki. Az I. fokú FÜV bizottság bázisán működő II. fokú FÜV bizottság elnöke a BM EKO vezetője, tagjai a felülvizsgáló egység, valamint a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából eseti jelleggel kerülnek kijelölésre. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal - a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel - pszichológus bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.
(4) A FÜV bizottságban - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével - nem vehet részt
a) az érintett alapellátását végző, a FÜV eljárására javaslatot tevő, a gyógykezelésében részt vevő orvos, valamint
b) a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett.
(5) A FÜV bizottság a határozatát szótöbbséggel hozza.
(6) Az eljáró FÜV bizottság a bizottsági ülés időpontjáról az állományilletékes parancsnokot legalább 8 nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendelésére.
(7) A FÜV eljárást a FÜV dokumentációnak a FÜV bizottsághoz történő beérkezés napjától számított 60 napon, jogorvoslati kérelem esetén 90 napon belül le kell folytatni.”
19. § (1) Az R. 45. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az NRSZH szakvéleménye szerint az érintett személy egészségi állapota 60% vagy kisebb mértékű, és rokkantsági ellátásra jogosult, a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz. Ha az NRSZH szakvéleménye alapján az érintett személy nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a FÜV bizottság csak abban az esetben hozhat „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását megalapozó, a 35. (1) bekezdésében felsorolt kórképek, illetve állapotok állnak fenn. Ebben az esetben az orvos-szakmai vélemény indokolásának részletesen tartalmaznia kell a döntést megalapozó tényeket, körülményeket.”
(2) Az R. 45. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV bizottság „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” vagy „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.”
20. § Az R. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.”
21. § (1) Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 3/A. melléklettel egészül ki.
(3) Az R. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az R. 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) Az R. 7. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(6) Az R. a 6. melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.
(7) Az R. a 7. melléklet szerinti 23. melléklettel egészül ki.
22. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba és 2012. január 2-án hatályát veszti.
23. § Az R.
a) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugállományba helyezettekre” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezettekre, valamint szolgálati járandóságra jogosultakra” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „alapkövetelmények és kompetenciakritériumok” szövegrész helyébe a „követelményrendszer” szöveg,
c) 28. § (2) bekezdésében az „orvosilag indokolt” szövegrész helyébe az „orvosilag indokoltnak tartja” szöveg,
d) 29. § (3) bekezdés második mondatában az „az előzetes orvosi vizsgálaton „Alkalmas” minősítést kapott” szövegrész helyébe az „az egy éven belül elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott” szöveg,
e) 29. § (4) bekezdésében az „az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, illetve függőség kizárása érdekében a rendelkezésre bocsátott minta akkreditált laborban elvégzett vizsgálatára” szövegrész helyébe az „a kábítószer fogyasztás kizárása érdekében a vizelet gyorsteszttel történő vizsgálatára” szöveg,
f) 37. § (4) bekezdésében az „az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet” szövegrész helyébe az „a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv” szöveg,
g) 42. § (2) bekezdésében a „8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg,
h) 45. § (6) bekezdésében az „MH HEK parancsnoka” szövegrész helyébe az „állományilletékes parancsnok” szöveg,
i) 45. § (9) bekezdésében a „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” szövegrész helyébe a „Jelenlegi beosztására alkalmatlan és Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” szöveg,
j) 53. § (3) bekezdésében és 54. § (1) bekezdésében a „HM ÁEK” szövegrész helyébe a „felülvizsgáló egység” szöveg,
k) 1. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, 23. § (2) bekezdés c) pontjában, 26. § (5) bekezdés a) pontjában a „polgári védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szöveg, 2. § e) pontjában a „polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg, 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „polgári védelemnél, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervnél” szöveg, 27. § (4) bekezdés a) pontjában, 28. § (3) bekezdés c) pontjában, 28. § (4) bekezdés b) pontjában a „polgári védelemnél, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervnél” szöveg, 34. § (4) bekezdés b) pontjában a „polgári védelem, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szöveg, valamint 50. § (2) bekezdésében az „az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve a polgári védelem” szövegrész helyébe az „a hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szöveg,
l) 3. § (3) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (a továbbiakban: HM ÁEK), a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH HEK)” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház)” szöveg,
m) 3. § (4) bekezdésében, 19. § (3) és (4) bekezdésében, valamint (5) bekezdés a) pontjában, 20. § (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés c) pontjában, 26. § (5) bekezdés a) pontjában, 27. § (4) bekezdés a) pontjában, 28. § (4) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében, 29. § (5) bekezdésében, 30. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 35. § (3) bekezdésében, valamint 13. mellékletében az „MH HEK” szövegrész helyébe az „MH Honvédkórház” szöveg,
n) 31. § b) pontjában, valamint 1. mellékletében a „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok alapján az egészségi alkalmassági fokozat megállapításához” 001.4. kódszámhoz tartozó magyarázatában a „HM ÁEK” szövegrész helyébe az „MH Honvédkórház” szöveg,
o) 38. § (1) bekezdésében az „az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg, 17. mellékletében az „Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg, 18-19. mellékletében az „Országos Rehabilitációs és Szakértői Szociális Intézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szöveg, 38. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 16., valamint 18-21. mellékletében az „ORSZI” szövegrész helyébe az „NRSZH” szöveg,
p) 1. melléklet Sérüléses eredetű megbetegedések alcímében a „(189-201)” szövegrész helyébe a „(189-203)” szöveg és
q) 13. mellékletében az „MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség Honvédkórház” szöveg, 17-21. mellékletében a „MAGYAR HONVÉDSÉG DR. RADÓ GYÖRGY HONVÉD EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség Honvédkórház” szöveg
lép.
24. § Hatályát veszti az R.
a) 9. § (1) bekezdésében az „és azt megelőzően” szövegrész,
b) 9. § (3) bekezdése,
c) 15. §-át megelőző címsora és 15-17. §-a,
d) 18. §-át megelőző „Előzetes orvosi és pszichológiai vizsgálat” címsora és 18. §-a,
e) 19. § (2) bekezdés első mondatában a „, valamint - a rendőrség hivatásos állományába jelentkezés esetén - az előzetes vizsgálat során kapott „Alkalmas” minősítéssel” szövegrész,
f) 19. § (4) bekezdésében a „, valamint - amennyiben másodfokú alkalmassági vizsgálatra nem kerül sor - az összesített minősítés megállapítását” szövegrész,
g) 19. § (5) bekezdésében a „, valamint ezzel összefüggésben az összesített minősítés megállapítását” szövegrész,
h) 19. § (6) bekezdésében az „, illetve ilyen összetett minősítés” szövegrész,
i) 19. § (7) bekezdésében az „, illetve „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minősítés” szövegrész,
j) 20. § (2) bekezdés első mondatában a „, valamint - a rendészeti szakközépiskolákba jelentkezők esetében - az előzetes vizsgálaton kapott „Alkalmas” minősítéssel” szövegrész,
k) 20. § (5) bekezdésében a „, valamint az összesített minősítés megállapítását” szövegrész,
l) 20. § (6) bekezdésében az „, illetve ilyen összesített” szövegrész,
m) 20. § (7) bekezdésében az „, illetve a „Hivatásos szolgálatra alkalmas” összesített minősítés” szövegrész,
n) 21. § (2) bekezdése,
o) 21. § (5) bekezdés a) pontjában a „másodfokon” szövegrész és (5) bekezdés d) pontja,
p) 24. § (5) bekezdésében az „- a szolgálatképtelenség és az egészségügyi felmentésben a fizikai alkalmassági vizsgálat alól adott felmentésen kívül -” szövegrész,
q) 29. § (5) bekezdésében a „, valamint az összesített minősítés megállapítását” szövegrész,
r) 45. § (2) bekezdés a) és f) pontja, valamint (3) bekezdése,
s) 53. § (4) bekezdés b) pontjában az „és ezzel egyidejűleg az egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb 180 napig terjedő időtartamra” szövegrész,
t) 54. § (4) bekezdés b) pontjában az „és ezzel egyidejűleg egészségügyi felmentésre egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb összesen 180 napig terjedő időtartamra” szövegrész,
u) 55. §-át megelőző címsora, valamint 55. §-a,
v) 3. mellékletében a „Szüleinél, testvéreinél előfordult-e: magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség, agyvérzés, ideg- és pszichiátriai betegség, daganat, alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig:” szövegrész és
w) 10. melléklete.