114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és
a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1. és 4. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„19. pénzbevonási nyereség: az MNB által forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő pénz kibocsátott és - a bevonás határnapjától számított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 27. § (3) bekezdése szerinti időtartam alatt - forgalomban lévőre átváltott összegének különbsége.”
2. § Az Mnbkr. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéb követelések között úton levő tételként kell nyilvántartani - tartozik egyenleg esetén - a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos, valamint a GIRO Zrt. elszámolásával összefüggő tételeket.”
3. § (1) Az Mnbkr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forintban fennálló egyéb betétek és kötelezettségek tételen belül kell nyilvántartani úton lévő tételként - követel egyenleg esetén - a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos, valamint a GIRO Zrt. elszámolásával összefüggő tételeket.”
(2) Az Mnbkr. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az átértékelési körbe bevonandó eszközöknek és forrásoknak az MNB tv. 16. § (1) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget vagy árfolyamveszteséget a saját tőke részét képező, forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába kell helyezni.”
(3) Az Mnbkr. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az eredménytartalékba kell helyezni - a Tv. előírásain túlmenően - a mérleg szerinti veszteség fedezetére átutalt, a központi költségvetés által közvetlenül megtérített összeget, valamint a részvényes által az eredménytartalék javára nyújtott tőkejuttatást.”
(4) Az Mnbkr. 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A forint árfolyam kiegyenlítési tartaléka és a 6. § (5) bekezdése szerinti deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka külön-külön megállapított, összevontan negatív egyenlege miatt a központi költségvetés által
a) a tárgyévet követő év március 31-éig megtérített összeget az eredménytartalék javára kell elszámolni és a tárgyévi mérlegben ennek megfelelően ki kell mutatni a forintban fennálló központi költségvetéssel szembeni követelések között;
b) a tárgyévi éves beszámoló részvényes általi kézhezvételét követő 8 napon belül megtérített további összeget, vagy túlfizetés miatt visszafizetett összeget az eredménytartalék javára, illetve terhére kell elszámolni a tárgyévet követő év főkönyvi számláin a Magyar Államkincstár részére vezetett Kincstári Egységes Számlával szemben, és azt a tárgyévet követő év mérlegében kell kimutatni.”
4. § (1) Az Mnbkr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A monetáris céllal és a forgatási céllal vásárolt, forintban kibocsátott értékpapírokat beszerzési értéken - kamattal csökkentett vételáron - kell kimutatni.”
(2) Az Mnbkr. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A monetáris céllal vásárolt állampapírok és a piaci értéken nyilvántartott követelések kivételével a veszteségek kockázatának mértékével arányos értékvesztést kell elszámolni a követelések és az értékpapírok után.”
5. § Az Mnbkr. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2. § 19. pontja szerinti pénzbevonási nyereséget az egyéb bevételek között kell elszámolni.”
6. § (1) Az Mnbkr. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a befektetett eszközök között elkülönítetten mutatja ki a bankjegy- és éremgyűjtemény-készletét. A gyűjtemény készlete után terv szerinti értékcsökkenést elszámolni nem lehet. A gyűjteményre vonatkozóan tízévente kerül sor teljes körű, mennyiségi leltárfelvételre.”
(2) Az Mnbkr. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A monetáris célból, illetve a központi költségvetéssel kötött swap ügyleteket a fedezeti ügyletekkel azonos módon kell elszámolni.”
(3) Az Mnbkr. 14. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az MNB a Tv. 14. § (9) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazza, továbbá a forintpénzkészlet - Tv. 69. §-a szerinti - leltározását a lezárt kezelési egységek szintjén biztosítja, oly módon, hogy minden lezárt kezelési egység tartalmát három éven belül mennyiségi felvétellel leltározza.”
7. § Az Mnbkr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az MNB az éves beszámolót az igazgatóság határozatának megfelelően teszi közzé.”
8. § Az Mnbkr. a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított 5. § (6), (8) és (10) bekezdését, 7. §-ával megállapított 20. §-át, valamint 9. §-ával megállapított 6. § (5) bekezdését és 19. § (1) bekezdés 9. pontját először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 2. § 19. pontját, 2. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdését, 3. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 4. §-ával megállapított 6. § (1) és (6) bekezdését, 5. §-ával megállapított 11. § (8) bekezdését, valamint 6. §-ával megállapított 14. § (1), (8) és (12) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal hogy azok az MNB döntése alapján a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 3. § (7) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni, azzal, hogy az MNB döntése alapján már a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”
9. § Az Mnbkr. 6. § (5) bekezdésében az „MNB tv. 17. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „MNB tv. 16. § (2) bekezdése” szöveg, 19. § (1) bekezdés 9. pontjában „az MNB tv.-ben meghatározott pénzbevonási nyereség” szövegrész helyébe az „a pénzbevonási nyereség” szöveg lép.
10. § Az Mnbkr. 14. § (3) bekezdésében az „elnöke” szövegrész hatályát veszti.
11. § Hatályát veszti az Mnbkr. 3. § (7) bekezdése.

2. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnykr.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni
a) az esedékességig nem teljesített tagdíjat,
b) a támogató írásos nyilatkozata alapján a támogatói szerződésben a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt,
c) a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazoló, de pénzügyileg még nem rendezett.”
(2) Az Mnykr. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártag pénztárral szemben fennálló Mpt. 26. §-a szerinti tagdíjfizetési kötelezettségét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem teljesítették.”
(3) Az Mnykr. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyéb követelésként kell kimutatni
a) a pénztár munkavállalóival szemben fennálló követeléseket,
b) a költségvetéssel szemben fennálló követeléseket,
c) a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt,
d) a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának, járadékfedezetének átvételével kapcsolatos átadó pénztárral szembeni követeléseket,
e) a más pénztárból a kedvezményezett jogán átutaltató tag követelésének átvételével kapcsolatos, átadó pénztárral szembeni követeléseket,
f) a vagyonkezelővel, vagy a letétkezelővel szembeni - pénzforgalomban nem megjelenő - követeléseket.”
13. § (1) Az Mnykr. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Céltartalékot kell képezni a pénztár tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre [ideértve a Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: Alap) igénybevétele miatti visszafizetési kötelezettséget is], a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfóliók értékelési különbözetére, a demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a saját járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.”
(2) Az Mnykr. 24. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni)
„a) az egyéni számlákon jóváírt tagdíjakból, tagdíjcélú támogatásokból, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből képzett céltartalékot,”
(3) Az Mnykr. 24. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően:
a) működési célú tagdíjak tartalékaként,
b) fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és
c) likviditási és kockázati célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni.”
(4) Az Mnykr. 24. § (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:)
„a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;”
14. § Az Mnykr. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A függő tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések.”
15. § (1) Az Mnykr. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. § (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”
(2) Az Mnykr. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, vagy a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára és az értékelés napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, likviditási és kockázati befektetési portfolió értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”
16. § (1) Az Mnykr. 34. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Mnykr. 34. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„i) Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, és a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, és a mérlegkészítés időpontjáig megkapott kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét és az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, működtetett ingatlanok és a működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 68/A. § (8) bekezdése szerinti egyedi portfólióváltással összefüggő költségek pénztártag által megtérített összegét. Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a tagok által fizetett rendkívüli működési hozzájárulás összegét, valamint az Alap pénzeszközeiből, visszatérítés terhe mellett - a Felügyelet engedélyével - működési célra igénybevett összeget.”
(3) Az Mnykr. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.)
„a) Anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a Tv. 78. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár működési tevékenységéhez vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét (ide nem értve a befektetéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásokat), az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Itt kell kimutatni a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, vagy egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak összegét. Itt kell kimutatni továbbá a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.”
17. § (1) Az Mnykr. 35. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:)
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett fedezeti célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Mnykr. 35. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál a szolgáltatási célú bevételek a következők:)
„g) Szolgáltatási célú egyéb bevételek: az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető része, a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott fedezeti célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználása, az Alapból a tag egyéni számla egyenlegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kiegészítése címén kapott összeg.”
18. § (1) Az Mnykr. 36. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:)
„d) Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgynegyedév végéig, vagy a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett likviditási és kockázati célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.”
(2) Az Mnykr. 36. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár likviditási és kockázati célú eredményének megállapításánál a likviditási és kockázati célú bevételek a következők:)
„i) Likviditási és kockázati célú egyéb bevétek: az előző üzleti években hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási és kockázati tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási és kockázati célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.”
(3) Az Mnykr. 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Likviditási és kockázati céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti likviditási és kockázati célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében - a demográfiai, a saját tevékenységi kockázatokra, az egyéb likviditási és kockázati célokra, valamint az azonosítatlan (függő) befizetések hozamára - ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”
19. § (1) Az Mnykr. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számla analitika nyilvántartása forintban és elszámoló egységben történik. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat és terheléseket - a 24. § (15) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbontásban - forintban, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdése szerinti jogcímeken alábontani. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számla időszak végén forintban kimutatott egyenlegének meg kell egyeznie az elszámoló egység darabszáma és árfolyama alapján számított egyenlegével. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék egyéni számla részének kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival szolgáltatási célú bevételek és a befektetési tevékenység 24. § (15) bekezdés b) pontja szerinti eredménye megbontásban való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.”
(2) Az Mnykr. 42. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A tárgynegyedév végéig előírt, a tárgynegyedévet megillető tagdíjbevételek tárgynegyedév végéig pénzügyileg nem rendezett összegét a tárgynegyedév végén, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, a tárgyévet megillető tagdíjbevételek mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett összegét a mérleg fordulónapjával meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.”
(3) Az Mnykr. 42. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.”
20. § Az Mnykr. a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén az átlépés szabályait kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a fedezeti tartalékot csökkenteni kell a tag egyéni számlán lévő követelésének a taggal szembeni kötelezettségek számlára átvezetett összegével.
(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a taggal szembeni kötelezettséget a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni kötelezettség nyilvántartásba vételével kell megszüntetni. Egyidejűleg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben keletkezett kötelezettséget a visszalépő tag követelésének megfelelő fedezeti célú befektetésekben lévő eszközöknek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadásával kell megszüntetni.
(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni (3) bekezdés szerinti kötelezettség pénztől eltérő eszköz átadásával történő megszüntetésekor az eszköz átadására - jellegétől függően - az értékesítés elszámolási szabályait kell alkalmazni. Az átadott eszköz kivezetett könyv szerinti értékét és értékelési különbözetét ráfordításként, beszámítási értékét bevételként és az átvevővel szembeni követelésként kell elszámolni. Az átvevővel szembeni követelést a vele szemben fennálló kötelezettségbe való beszámítással kell megszüntetni. A beszámítást követően fennmaradó különbözetet pénzügyileg rendezik a felek.
(5) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolását megelőzően az átadásra kerülő eszközök 2012. május 31-re vonatkozóan végrehajtott piaci értékelését az általános szabályok szerint el kell számolni.
(6) A (4) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolásakor az (5) bekezdés szerinti átértékelés alá vont eszközök beszámítási értékének (eladási árának) az átadott eszközöknek az értékelés fordulónapjára vonatkozóan végrehajtott és elszámolt piaci értékelés szerinti értéke minősül.
(7) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XLIII. törvény szerint visszakapott, nyugdíjpénztári tagot megillető beazonosított függő befizetéseknek és azok hozamának megfelelő pénzeszközt a tag pénztárral szembeni követelését tartalmazó egyéni számla javára kell elszámolni. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból ki kell vezetni a függőportfolió fedezeteként átadott eszközök értékének ott kimutatott összegét.”
21. § Az Mnykr. a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított 18. § (1), (3) és (6) bekezdését; 13. §-ával megállapított 24. § (1), (6) bekezdés a) pontját, 24. § (12) bekezdését, 24. § (15) bekezdés a) pontját; 14. §-ával megállapított 26. § (7) bekezdését; 15. §-ával megállapított 29. § (4) és (6) bekezdését; 16. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés d) és i) pontját, 34. § (2) bekezdés a) pontját; 17. §-ával megállapított 35. § (1) bekezdés d) és g) pontját; 18. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés d) és i) pontját, 36. § (7) bekezdését; 19. §-ával megállapított 42. § (3), (11) és (13) bekezdését; 20. §-ával megállapított 42/B. §-át; 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét; 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét; 3. mellékletével módosított 7. számú mellékletét; 4. mellékletével módosított 11. számú mellékletét először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 23. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (1) bekezdés b) és c), 35. § (1) bekezdés b) és c), 36. § (1) bekezdés b) és c) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.”
22. § (1) Az Mnykr. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az Mnykr. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az Mnykr. 7. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Az Mnykr. 11. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
23. § Hatályát veszti az Mnykr.
a) 34. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
b) 35. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
c) 36. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
d) „Portfólió állomány kimutatás” alcíme.

3. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

24. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § (1) A 2011. üzleti évben egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú civil szervezet köteles 2012. január 1-jére vonatkozóan a kettős könyvvitelre áttérni. Az áttérés számviteli munkálatait 2012. június 30-ig végre kell hajtani. A közhasznú civil szervezet az áttéréskor a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles megfelelően alkalmazni.
(2) Az a közhasznú szervezet, amely az üzleti év folyamán veszíti el közhasznú jogállását, az üzleti év végén e rendelet szerinti kötelezettségeinek a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint tesz eleget.
(3) A 2012. üzleti évről e rendelet mellékletei szerint készített beszámoló 2011. üzleti évre vonatkozó oszlopainak adatait a 2011. üzleti évről készített beszámoló tárgyévi adataiból, értelemszerű megfeleltetéssel kell meghatározni.”
25. § Az Eszkr. a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított 24. § (2) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

4. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

26. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. §-a a következő 51. és 52. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„51. mentesített követelésrész: a devizakölcsöntv.-ben meghatározott fogalom;
52. legmagasabb árfolyam: a devizakölcsöntv.-ben ilyenként meghatározott árfolyam.”
27. § A Hitkr. 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) § A devizakölcsöntv. alapján a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként, ezen belül elengedett követelésként számolja el. Ehhez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a) és b) pontjában meghatározott támogatások igényelt (járó) összegét a hitelezési veszteség megtérüléseként, az egyéb ráfordításokat csökkentő tételként számolja el.”
28. § A Hitkr. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított 2. § 51. és 52. pontját, valamint 27. §-ával megállapított 11. § (7a) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

5. Záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.