128/2012. (XII. 14.) VM rendelet

a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet módosításáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), e), g), j) és m) pontjában, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § c) pontjának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„c) ellenőrzéssel, laboratóriumi vizsgálatokkal és a forgalomba hozatali engedély kiadásával kapcsolatos fogalmak:”
(2) Az R. 1. § c) pont 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában
c) ellenőrzéssel, laboratóriumi vizsgálatokkal és a forgalomba hozatali engedély kiadásával kapcsolatos fogalmak:]
„9. palackállóság: palackálló az a borászati termék, amely szakszerű szállítási, tárolási és fogyasztási körülmények mellett a vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint tiszta és üledékmentes marad, érzékszervi tulajdonságai hátrányosan nem változnak meg; kivételt képeznek a szűretlen borászati termékek;”
(3) Az R. 1. § c) pontja a következő 11. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában
c) ellenőrzéssel, laboratóriumi vizsgálatokkal és a forgalomba hozatali engedély kiadásával kapcsolatos fogalmak:]
„11. termékhalmaz: termékhalmaz az azonos tételszámmal ellátott termék; tételszám hiányában a pincekönyvben egy termékként nyilvántartott, ennek hiányában a származást igazoló dokumentumokban megjelölt mennyiség tekintendő egy termékhalmaznak;”
(4) Az R. 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„d) egyéb fogalmak:
1. borászati termék: a 1234/2007/EK tanácsi rendelet XIb. mellékletében meghatározott termékek;
2. bor: a 1234/2007/EK tanácsi rendelet XIb. mellékletének 1. pontjában meghatározott termék.”
2. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adatszolgáltató a gazdasági akta azonosítószámát minden kérelemnél, illetve jelentésnél köteles feltüntetni.”
3. § Az R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdéstől eltérően az adatszolgáltató szüreti és termelési jelentését az adott borpiaci évben szüretelt szőlőre vonatkozó szőlő származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 13. § szerinti, valamint az abból készült borászati termékeire vonatkozó első bor származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem 14. § szerinti leadásával is teljesítheti a borpiaci év január 10. napjáig.”
4. § (1) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelmeket a szüret befejezését követően, legkésőbb november 30-ig kell benyújtani a borszőlőültetvény fekvése szerinti illetékes hegybíró részére. November 30. utáni szüret esetén a kérelmet a szüret befejezését követő 8 napon belül kell benyújtani. A szőlő származási bizonyítványának kiadását a gazdasági aktaszámmal rendelkező, ültetvény használójaként nyilvántartott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmezi a 8. számú melléklet szerinti kérelem benyújtásával.”
(2) Az R. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szőlő származási bizonyítványát a 9. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni. Az első, biztonsági jellel ellátott eredeti példány a feldolgozóé, illetve saját borászati termék előállítása esetén a szőlőtermelőé. A második példány - amit a pincekönyvhöz kell mellékelni - szintén a feldolgozóé. A harmadik példányt abban az esetben kell kiadni a termelő részére, amennyiben az nem azonos a feldolgozóval.”
(3) Az R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szőlő származási bizonyítvány elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján új sorszámú, biztonsági jellel ellátott szőlő származási bizonyítványt állít ki. Az új szőlő származási bizonyítvány megjegyzés rovatában kötelező feltüntetni a régi származási bizonyítvány számát és az új bizonyítvány kiállításának az okát. Az új szőlő származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró jegyzőkönyvet vesz fel.”
(4) Az R. 13. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nem borvidéki településről származó borszőlőre, illetve borászati termékre vonatkozó származási bizonyítvány kiadása esetén a 3. számú mellékletben felsorolt hegyközség hegybírója számít illetékesnek.”
5. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A bor származási bizonyítvány kiadását a hegybíró által nyilvántartott, gazdasági aktaszámmal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmezi a 10. számú melléklet szerinti kérelemnek a hegybíróhoz történő benyújtásával.
(2) Az első bor származási bizonyítvány kiadását legkésőbb a szüretet követő év január 10-ig kell kérelmezni a borszőlőültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónál. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékek előállítása esetén az első bor származási bizonyítványt a szüretet követő év március 31-ig kell kérelmezni. Az első bor származási bizonyítvány iránti kérelemben a bor mennyiségét seprős újborban kell megadni. A kérelemhez csatolni kell:
a) a szőlő származási bizonyítvány első (biztonsági jellel ellátott) példányát, és
b) a pincekönyvnek a kérelemben szereplő bortételre vonatkozó részének másolatát.
(3) Az első bor származási bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a szőlő származási bizonyítványát be kell vonni.
(4) Bor származási bizonyítvány csak az alábbi célok valamelyikéből benyújtott kérelemre adható ki:
a) készletigazolás (első bor származási bizonyítvány kiadását is),
b) másik hegyközség területén található adóraktárba történő átszállítás, vagy
c) forgalomba hozatali engedély igénylése.
(5) A hegybíró a szüretet követő év január 14-ig rögzíti a HEGYIR-ben a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelemben szereplő adatokat. A tokaji borkülönlegességek és a november 30-át követően szüretelt szőlőből készült borászati termékekre benyújtott kérelmekben szereplő adatokat április 5-ig rögzíti a HEGYIR-ben.
(6) Adómentes bor előállítása esetén bor származási bizonyítvány nem adható ki. Ebben az esetben a szőlő származási bizonyítványra a hegybíró rávezeti: „Adómentes bor előállítására felhasznált szőlő”. Ezt a tényt a hegybíró rögzíti a HEGYIR-ben.
(7) A bor származási bizonyítványt bortételenként kell kiadni.
(8) A bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortétel további feldolgozása esetén az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását követően a bor további feldolgozásának megfelelően új bor származási bizonyítványt állít ki. A kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített bormennyiséget a pincekönyv érintett bortételre vonatkozó részének másolata alapján kell rögzíteni. A bor további feldolgozása esetén új származási bizonyítványt - az előző bevonásával egyidejűleg - a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró adja ki. A bor származási bizonyítványt a hegybíró csak abban az esetben adhatja ki, amennyiben a származási bizonyítvány kérelemhez melléklet pincekönyv-másolat alkalmas a tétel azonosítására.
(9) Amennyiben a bor származási bizonyítvánnyal rendelkező bortételt több bortételre bontják meg, abban az esetben az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmek alapján a hegybíró a bor származási bizonyítványának bevonását követően bortételenként új bor származási bizonyítványt állít ki és azon feltünteti a bevont bor származási bizonyítvány számát. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványok adattartalmának meg kell egyeznie a bevont származási bizonyítványon szereplő, a borászati terméket meghatározó adatokkal. A tételenként kiadott bor származási bizonyítványokban rögzített, összegzett mennyiség - a technológiai veszteségtől, a keletkezett borseprőtől, valamint a felhasznált tirázs és expedíciós likőrtől eltekintve - nem térhet el a bevont származási bizonyítványon szereplő mennyiségtől.
(10) A (8) bekezdés szerint kiadott bor származási bizonyítványon akkor is fel kell tüntetni az alkoholtartalom-növelés vagy az édesítés tényét, ha azt nem azon a tételen végezték, amelyre a borszármazási bizonyítványt kérik, hanem egy vagy több résztételnél, amiből a végső bortétel áll.”
6. § Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szőlő származási bizonyítvány elvesztését vagy megsemmisülését az azt kiállító hegybíró részére kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hegybíró a HEGYIR-ben rögzített adatok alapján új sorszámú, biztonsági jellel ellátott bor származási bizonyítványt állít ki. Az új borszármazási bizonyítvány megjegyzés rovatában kötelező feltüntetni a régi származási bizonyítvány számát és az új bizonyítvány kiállításának az okát. Az új bor származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró jegyzőkönyvet vesz fel. Elveszett vagy megsemmisült bor származási bizonyítvány pótlását öt éven belül lehetséges kezdeményezni.”
7. § Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A származási bizonyítvány kiadásáról a hegybíró nyilvántartást vezet a HEGYIR-ben.”
8. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Magyarország területére kiszerelés céljából behozott, az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott, valamint a Magyarország területére további feldolgozás céljából behozott borászati termék bor származási bizonyítványát a bortétel adatairól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiadott igazolás (a továbbiakban: igazolás), valamint a szállítási okmányok csatolásával kell kérelmezni a borászati termék tárolási helye szerint illetékes hegybírónál. A borászati üzemnek a betárolást 5 napon belül kell bejelenteni a borászati termék tárolási helye szerint illetékes hegybíró részére.
(2) Az igazolást a kísérőokmány kinyomtatott eredeti példánya és szükség szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést tanúsító okmány hivatalos fordítása csatolásával kell kérelmezni. A NÉBIH az igazolást a 10. számú melléklet „B” része szerinti adattartalommal adja ki.
(3) Az Európai Unió más tagállamából származó szőlőből Magyarország területén készített borászati termék szőlő származási bizonyítványát az előállítást végző borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró állítja ki. A szőlő származási bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell a szállítási okmányokat. A szőlő származási bizonyítványon fel kell tüntetni a szőlő származási helyét (tagállam neve) és természetes alkoholtartalmát, valamint a vevő nevét és címét. A vevőnek a betárolást 5 napon belül kell bejelenteni a szőlő feldolgozási helye szerint illetékes hegybíró részére.
(4) További feldolgozás, illetve kiszerelés céljából Magyarország területére behozott bor készletváltozásáról a borászati üzem a kitárolás megkezdése előtt 48 órával beérkezőleg adatot szolgáltat a NÉBIH, továbbá a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíró részére. Az adatszolgáltatás során a borászati üzem nevét, NÉBIH engedélyszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét, a kitárolt bor származási országának nevét, a bor mennyiségét és termékkategóriáját kell megadni. Az adatszolgáltatást faxon, személyesen, írásban minősített elektronikus aláírás nélküli vagy minősített elektronikus aláírással ellátott e-mailben kell teljesíteni.”
9. § Az R. a következő 27/A. §-sal, és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A borászati termékek előállításának kezdetének és végének szabályozása
27/A. § A borászati termékek előállítása a szőlő feldolgozásának megkezdésével kezdődik, és azzal a kiszerelést megelőző művelettel zárul, amelyet követően a termék analitikai és érzékszervi jellemzői már nem változnak meg.”
10. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) OEM-borászati termékek előállításakor az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni:
a) a 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A. mellékletének táblázatában meghatározott borászati eljárások közül nem engedélyezett: a 14., 32. és 40. sorban meghatározott eljárások alkalmazása,
b) a pezsgők, minőségi pezsgők, illatos minőségi pezsgők, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborok, gyöngyözőborok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok kivételével tilos a fehér- és vörösborok házasítása.
(2) A Magyarországon előállított OEM-borászati termékek édesítése lehetséges, amennyiben a termékleírás ettől eltérően nem rendelkezik.”
11. § Az R. a következő 29/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Egyes borászati eljárások végrehajtásának különös feltételei
29/A. § (1) A 606/2009/EK bizottsági rendelet I.A mellékletének 26. és 29. pontjában meghatározott eljárások csak az alábbi esetekben folytathatóak le:
a) az eljárást végző személy rendelkezik a 12. számú melléklet B13-16., C9., D3. vagy D10. pontjában felsorolt végzettségek valamelyikével, vagy
b) az eljárást a borászati hatóság képviselőjének jelenlétében végzik el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott művelet elvégzését, továbbá a keletkezett derítési alj elszállítását 5 nappal azt megelőzően be kell jelenteni a NÉBIH részére.”
12. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A Magyarországon termelt, vagy az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott boroknak, likőrboroknak, pezsgőknek, minőségi pezsgőknek, illatos minőségi pezsgőknek, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóboroknak, gyöngyözőboroknak, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőboroknak az alábbi érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkezniük:
a) szín: a címkén jelzett színnek (fehér, rozé, vörös) és jellegének megfelelő,
b) tisztaság: legalább tiszta, a palackos érlelésből fakadó esetleges üledékektől eltekintve üledékmentes,
c) illat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,
d) íz, zamat: egészséges, az elnevezésnek és jelölésnek megfelelő,
e) pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor esetén gyöngyözés: finom, tartós.”
13. § Az R. 31. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) 500 hektolitert meghaladó mennyiségű borászati termék esetén a forgalomba hozatalhoz szükséges mintákat a borászati hatóság veszi. Egyéb esetekben a borászati termékek forgalomba hozatali eljárásához szükséges mintákat a forgalomba hozó biztosítja és gondoskodik azok lezárásáról.
(2) Ha a termékleírás, a helyi borbíráló bizottság (a továbbiakban: HBB) működési szabályzata, vagy a borvidéki rendtartás úgy rendelkezik, az adott OFJ- vagy OEM-borászati termék esetén a borászati termékek forgalomba hozatalához szükséges minták:
a) csak a hegybíró jelenlétében vehetők, úgy, hogy azokat a hegybíró zárja le, vagy
b) a forgalomba hozó általi lezárását a hegybíró ellenjegyzi.
(3) A mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben legalább az alábbi adatokat kell rögzíteni:
a) az előállító neve,
b) a mintavétel helye és időpontja,
c) a mintavevő aláírása,
d) a bor származási bizonyítvány száma.
(4) A forgalomba hozatali kérelem igényléséhez vett minták közül:
a) a HBB működési szabályzatában, vagy a borászati hatóság által meghatározott számú minta az érzékszervi minősítés alapjául,
b) 2 palack minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére szolgál.”
14. § Az R. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) HBB-t csak termékleírást benyújtó természetes vagy jogi személy, hegyközségi tanács, több hegyközségi tanács társulása vagy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozhat létre. Egy HBB több OEM- vagy OFJ-borászati termék érzékszervi bírálatát is elvégezheti.”
15. § (1) Az R. 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A HBB-k tagjainak létszámát és összetételét annak létrehozója határozza meg. A HBB titkársági feladatait létrehozója látja el. A HBB titkára gondoskodik a HBB működésének megszervezéséről, valamint a (6) bekezdésben foglalt tárgyi feltételek biztosításáról.
(2) A HBB ülése legalább 5 tag jelenléte esetén határozatképes.”
(2) Az R. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) HBB tagja csak olyan személy lehet, aki igazolja, hogy a 12. számú mellékletben felsorolt végzettségek valamelyikével rendelkezik.”
16. § (1) Az R. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forgalomba hozni kívánt borászati termék bírálatáról a HBB titkára a 13. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező határozatot készít, melyet a bírálatot kérő számára a HBB működési szabályzatában meghatározott időn belül, de legkésőbb a minta benyújtását követő 30 napon belül két eredeti példányban kiad, valamint a termékleírás benyújtója részére egy eredeti példányban megküld.”
(2) Az R. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A borászati hatóság a hozzá a (2) bekezdés alapján megküldött határozatok alapján kiválasztja azokat a tételeket, melyeket a 36. §-ban meghatározott bizottság elé terjeszt érzékszervi vizsgálatra. E vizsgálat kizárólag a tétel forgalomba hozhatóságára terjed ki.”
(3) Az R. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ugyanazon tétel bírálatát legfeljebb két alkalommal lehet kérelmezni a HBB-nél.”
17. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A forgalomba hozatali engedélyt a NÉBIH honlapján szerkeszthető formában közzétett kérelem benyújtásával kell kérelmezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem mellé a forgalomba hozónak csatolnia kell:
a) a bor származási bizonyítványát,
b) a 31. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott mintákat vagy a 37. §-ban előírt analitikai vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet, és
c) OEM- vagy OFJ-borászati termék esetén a HBB titkára által kiadott, a borászati termék érzékszervi vizsgálaton való részvételét tanúsító határozat eredeti példányát. Amennyiben ez a „nem felelt meg” minősítést tartalmazza, úgy az OBB elnöke által kiadott jegyzőkönyvet is csatolni kell
(3) A borászati hatóság a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemhez kapcsolódó minták leadásakor közli a forgalomba hozóval a forgalomba hozatali engedély négy karakterből álló azonosítóját.”
18. § (1) Az R. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A borászati hatóság az (1) bekezdésben felsoroltak megléte, valamint a más jogszabályokban foglalt feltételek teljesülése esetén kiadja a forgalomba hozatali engedélyt, amelyen feltünteti a forgalomba hozatali engedély azonosítóját, továbbá a 38. § (2) bekezdése a) pontja szerint benyújtott származási bizonyítványon megadott, a forgalomba hozandó borászati terméken jelölhető:
a) oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést,
b) az 55. §-ban meghatározott hagyományos kifejezést kifejezéseket,
c) a 607/2009/EK bizottsági rendelet 66. cikkében meghatározott bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezést, kifejezéseket,
d) az 56. §-ban meghatározott egyéb korlátozottan használható kifejezést, kifejezéseket,
e) borszőlőfajta vagy borszőlőfajták nevét,
f) évjáratot vagy
g) a termékleírásban szabályozott kifejezést, kifejezéseket.”
(2) Az R. 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján a borászati hatóság a minősített mennyiséget a bejelentett mennyiségre csökkenti, és erről 15 napon belül értesíti a forgalomba hozót.”
(3) Az R. 39. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) OEM-borászati termék további feldolgozás céljából történő értékesítése esetén az eladónak az értékesítés tényét a tranzakciót követő 48 órán belül be kell jelentenie az eladó borászati üzeme szerint illetékes hegybíró részére.”
19. § (1) Az R. 40. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat tartalmazza:)
„a) a hegybíró által nyilvántartott 2. számú melléklet „C” és „D” része, valamint a 4., 5., 6. számú mellékletek szerinti adatok, a kiadott származási bizonyítványok adatait elektronikus dokumentumként, a gazdasági akta nyilvántartási számát,
b) a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás adatait,”
(2) Az R. 40. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer az alábbiakat tartalmazza:)
„d) a NÉBIH által kiadott forgalomba hozatali engedélyeket, valamint”
20. § (1) Az R. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez)
„a) a hegybíró a 2. melléklet C és D részei, a 4., 5., 6. számú mellékletek szerint nyilvántartott, valamint a származási bizonyítványokhoz való hozzáférés biztosításával az I. rész III. fejezet szerinti;”
(2) Az R. 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez)
„b) az MVH a 436/2009/EK rendeletének 3. cikk (1) bekezdés a) pontjának (v) és (vi) alpontjaiban meghatározott,”
(3) Az R. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez)
„c) a NÉBIH a forgalomba hozatali engedélyekről;”
(4) Az R. 41. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer működtetéséhez)
„e) a HNT a telepítési jogokról vezetett nyilvántartás szerinti”
(ellenőrzött adatokat szolgáltat.)
21. § Az R. 48. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 607/2009/EK bizottsági rendelet szerinti címkézési kötelezettség nem vonatkozik:)
„b) a nem eladásra szánt, tételenként 90 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségre,”
22. § Az R. a következő 51/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A forgalomba hozatali engedély azonosítójának feltüntetése
51/A. § (1) Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott borászati termékek kiszerelésén kötelező feltüntetni a forgalomba hozatali engedély azonosítóját. A forgalomba hozatali engedély azonosítóját a következő feliratok valamelyike előzi meg:
a) „L”,
b) „NÉBIH”,
c) „FHE” vagy
d) „forgalomba hozatali engedély”.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azon borászati termékekre, amelyek esetében a forgalomba hozatali engedély azonosítójához tartozó tételszámot vagy tételszámokat a forgalomba hozó a forgalomba hozatalt megelőzően bejelentette a NÉBIH részére.”
23. § Az R. a következő 51/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A származási ország feltüntetésének szabályai
51/B. § Az Európai Unió területén először Magyarországon forgalomba hozott földrajzi jelzés nélküli borok kiszerelésén a 607/2009/EK bizottsági rendelet 55. cikkében meghatározott adatokat legalább a következő betűnagysággal kell feltüntetni:
a) 1 liter feletti kiszerelés esetén minimum 5 mm,
b) 201 ml-1000 ml között minimum 4 mm,
c) 51 ml-200 ml között minimum 3 mm,
d) 50 ml-ig minimum 2 mm.”
24. § Az R. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (a továbbiakban: OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továbbiakban: OFJ) szerinti területnél kisebb földrajzi egység (a továbbiakban: kisebb földrajzi egység) neve az OEM- és OFJ-bor címkéjén akkor tüntethető fel, ha:]
„b) a borászati termék kiszerelésén legalább egy olyan látómező található, amelyben a kisebb földrajzi egység nevével megjelenik az adott OEM vagy OFJ.”
25. § Az R. a következő 53. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Több fajta nevének jelölése a címkén
53. § Amennyiben a címkén több szőlőfajta nevét tüntetik fel, úgy azokat azonos betűnagysággal, betűtípussal és betűszínnel kell felsorolni.”
26. § Az R. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt fajtáknak a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szinonim nevei a 607/2009/EK rendelet 62. cikk (3) és (4) bekezdésének figyelembevételével feltüntethetőek az FN-borászati termékek címkéin is.”
27. § Az R. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Kereskedelmi tároló helyen a borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A kereskedelmi tároló helyiség hőmérséklete nem mehet 5 °C alá és 25 °C fölé.”
28. § (1) Az R. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 30. § rendelkezései az OEM-borászati termékek és az OFJ-borászati termékek esetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 118s. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott termékleírás Btv.-ben meghatározott módon történő alkalmazhatóvá válásáig alkalmazandóak.”
(2) Az R. 61. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A 15. számú melléklet 19-22. sorainak rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. borpiaci évben szüretelt szőlőből készült borászati termékekre kell alkalmazni.
(7) Az 51/B. §, az 52. § (1) bekezdés b) pontja és az 53. § rendelkezéseit első alkalommal a 2013. január 1-jét követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni. Azokat a 2012. december 31. előtt forgalomba hozott vagy címkézett borászati termékeket, amelyek jelölése megfelel a 2012. október 31-én hatályos rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.”
29. § Az R. 68. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő szöveg lép:
„A helyi borbíráló bizottságokra vonatkozó átmeneti szabályok
68. § (1) Azon HBB-k, melyek működéséről külön jogszabály rendelkezik, az ott meghatározottak szerint, de legfeljebb a termékleírás Btv.-ben meghatározott módon alkalmazhatóvá válásáig végezhetik tevékenységüket.
(2) A termékleírás alkalmazhatóságát követően készített borászati termékek érzékszervi vizsgálatát a NÉBIH végzi, amennyiben az érintett OEM vagy OFJ termékleírásában megjelölt HBB 32. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét még nem kezdeményezték a borászati hatóságnál.”
30. § (1) Az R. 1. § c) pont 3. pontjában a „borban” szövegrész helyére a „borászati termékben”, 1. § c) pont 5. pontjában a „borba” szövegrész helyébe a „borászati termékbe”, szöveg lép.
(2) Az R. 1. § c) pontjának 7. pontjában, 6. § (1) bekezdés d) pontjában, 6. § (4) bekezdésében, 7. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (5) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés c) pontjában, 10. § (2) bekezdés b) pontjában, 11. § (2) bekezdés b) pontjában, 13. § (3) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 39. § (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 57. § a)-c) pontjában, 65. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. számú melléklet 1-20. pontjában, a „bor” szövegrész helyébe a „borászati termék” szöveg lép.
(3) Az R. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében az „a must és a bor” szövegrész helyébe az „a borászati termékek” szöveg lép.
(4) Az R. 8. § (2) bekezdésében az „október 30.” szövegrész helyébe az „október 31.” szöveg lép.
(5) Az R. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „január 30.” szövegrész helyébe a „január 31.” szöveg lép.
(6) Az R. 9. § (2) bekezdésében és 55. § c) pontjában az „OEM-bor” szövegrész helyébe az „OEM-borászati termék” szöveg lép.
(7) Az R. 9. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében és 67. § (4) bekezdésében az „OFJ-bor” szövegrész helyébe az „OFJ-borászati termék” szöveg lép.
(8) Az R. 9. § (2) bekezdésében, és 14. számú mellékletében az „FN-bor” szövegrész helyébe az „FN-borászati termék” szöveg lép.
(9) Az R. 10. § (2) bekezdésében
a) az „OEM-boronként” szövegrész helyébe az „OEM-borászati termékenként”,
b) az „OFJ-boronként” szövegrész helyébe az „OFJ-borászati termékenként”,
c) az „FN-boronként” szövegrész helyébe az „FN-borászati termékenként” szöveg lép.
(10) Az R. 29. §-ában az „OFJ-borok” szövegrész helyébe az „OFJ-borászati termékek” szöveg lép.
(11) Az R. 32. § (1) bekezdésében és 14. számú mellékletében az „OEM- vagy OFJ-bor” szövegrész helyébe az „OEM- vagy OFJ borászati termék” szöveg lép.
(12) Az R. 32. § (1) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, a 67. §-t megelőző alcímben és 67. § (6) bekezdésében az „OEM- és OFJ-borok” szövegrész helyébe az „OEM- és OFJ borászati termékek” szöveg lép.
(13) Az R. 35. § (1) és (2) bekezdésében, az 54. §-t megelőző alcímben és az 54. § (1) bekezdésében az „FN borok” szövegrész helyébe az „FN-borászati termékek” szöveg lép.
(14) Az R. Harmadik rész I. fejezetének címében, a 37. § e) pontjában, a 48. §-t megelőző alcímben, 52. § (2) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésben, 67. § (1) és (5) bekezdésében és 4. számú mellékletében a „borok” szövegrész helyébe a „borászati termékek” szöveg lép.
(15) Az R. 52. § (1) bekezdésében az „OEM- és OFJ-bor” szövegrész helyébe az „OEM- és OFJ-borászati termék” szöveg lép.
(16) Az R. 57. §-ában az „OEM és OFJ bor” szövegrész helyébe az „OEM- és OFJ-borászati termék” szöveg lép.
(17) Az R. 17. számú mellékletének címében az „OEM-borok” szövegrész helyébe az „OEM-borászati termékek” szöveg lép.
(18) Az R. 26. § (1) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szöveg lép.
(19) Az R. 26. § (3) bekezdésben az „az MgSzH Központ” szövegrész helyébe az „a NÉBIH” szöveg lép.
(20) Az R. 27. §-ában, 41. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában az „az MgSzH” szövegrész helyébe az „a NÉBIH” szöveg lép.
31. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az R. 8. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) Az R. 9. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(6) Az R. 10. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(7) Az R. 11. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) Az R. 12. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(9) Az R. 15. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
32. § Hatályát veszti az R.:
a) 1. § a) pont 1. alpontja,
b) 5. § (2) bekezdése,
c) 16. §-a,
d) 61. § (4) bekezdése,
e) 65. §-a
f) 7. számú melléklete.
33. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 5. §-a, és a 31. § (6) és (7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 17. §-a, 18. § (1) bekezdése, valamint a 22. §-a 2013. március 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet 20. § (2) és (4) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.