137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet

az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a), c), e) és zs) pontjában, (2d) bekezdésében, (2e) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 7. alcím tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdés h) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 12. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 92. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 93. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. § (1) bekezdése tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. § (2) bekezdése tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. § (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 95. § (4) és (5) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. § (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. § (7) bekezdése tekintetében a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 96. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § a) pontja tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § b) pontja tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § c) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § d) pontja tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § e) pontja tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § f) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § g) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § h) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § i) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § j) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § k) pontja tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § l) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § m) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 97. § n)-s) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. § t) pontja tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 3/A. § (10) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beutalónak tartalmaznia kell:)
„e) a beutaló diagnózis szöveges leírását, kódját, konzíliumi beutaló esetén a konkrét kérdést,”
(2) Az Ebtv. Vhr. 3/A. §-a a következő (10d) bekezdéssel egészül ki:
„(10d) A beutalóra adott szakvélemény tartalmazza a beutaló orvos kérdéseire adott válaszokat, a betegség okozta elváltozásokat, az esetleges további teendők szükségességét, ismételt szakkonzíliumot vagy szakkonzíliumokra tett javaslatot. A keresőképesség véleményezéséről csak a beutaló orvos ez irányú kérdésére lehet nyilatkozni.”
2. § Az Ebtv. Vhr. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Ebtv. 18. § (4) bekezdése alapján a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses, kormánytisztviselő és közalkalmazott állománya tekintetében a fegyveres szervek állományában lévő orvosok általi, továbbá a fogvatartottak estében a 2. § (2) bekezdés e), f), g) pontjában meghatározott orvosok általi beutalás esetén az egészségügyi szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.”
3. § (1) Az Ebtv. Vhr. 7/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Önálló funkcionális elv szerinti fixcsoport állapítható meg adott funkcionális alcsoportra, valamint funkcionális csoportra vonatkozóan, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.
(5) Önálló rendeltetés szerinti fixcsoport állapítható meg adott rendeltetési csoportra, amennyiben azt az R. - a (6) bekezdésben foglaltak szerint - az adott eszközcsoport tekintetében lehetővé teszi.”
(2) Az Ebtv. Vhr. 7/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti önálló rendeltetés szerinti fixcsoport a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoportból vagy alcsoportból, valamint a fixesítés alá vont funkcionális csoportból, illetve csoportokból vagy alcsoportból, illetve alcsoportokból áll.
(7) Az egyes eszközcsoportokra megállapított támogatási technikát az R. melléklete tartalmazza.”
4. § (1) Az Ebtv. Vhr. 7/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeg.”
(2) Az Ebtv. Vhr. 7/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 7/A. § (5) bekezdése szerinti fixcsoportban a fajlagos egységre jutó támogatás összege a fixesítés alapjául szolgáló funkcionális csoport támogatására a (4) bekezdés a) pontja szerint megállapított összeg.”
5. § Az Ebtv. Vhr. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Ebtv. 31. § (3) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza:
a) az egészségügyi szolgáltató neve, székhelye,
b) az egészségügyi szolgáltató részére az OEP által adott azonosító kód (a továbbiakban: OEP-kód), amennyiben rendelkezik ilyennel,
c) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül,
d) kötelezettségvállalás arra, hogy amennyiben a finanszírozási szerződéskötést követően az egészségügyi szolgáltató helyzetében olyan változás következik be, amely miatt nem minősül átlátható szervezetnek, azt ezen változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban bejelenti az OEP részére,
e) közreműködő egészségügyi szolgáltató esetén az a)-d) pontban foglaltakon túl a közreműködő egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy mely egészségügyi szolgáltató (név, székhely, OEP-kód) tevékenységében működik közre.”
6. § Az Ebtv. Vhr. 20/A. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A szerződés mellékletét képezi)
„c) területi ellátási kötelezettség megállapítása esetén az azt megállapító határozat”
(hiteles másolata.)
7. § (1) Az Ebtv. Vhr. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § Az Ebtv. 35. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást, illetve garanciát a tulajdonos a finanszírozási előlegről szóló szerződésben vállalja. Ennek mértéke nem lehet kevesebb az igényelt előleg tíz százalékánál. A finanszírozási előleg folyósítására vonatkozó kérelmet az egészségügyi szolgáltató az OEP illetékes területi kihelyezett szervezeti egységéhez nyújtja be.”
(2) Az Ebtv. Vhr. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) Az Ebtv. 35. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást, illetve garanciát a tulajdonos a finanszírozási előlegről szóló szerződésben vállalja. Ennek mértéke nem lehet kevesebb az igényelt előleg tíz százalékánál. A finanszírozási előleg folyósítására vonatkozó kérelmet az egészségügyi szolgáltató az OEP illetékes területi kihelyezett szervezeti egységéhez nyújtja be.
(2) Az Ebtv. 35. § (4) bekezdése szerinti kritikus gazdálkodási helyzetnek minősül, ha az egészségügyi szolgáltató lejárt adósságállománya meghaladja a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónapban finanszírozás keretében kapott összeg egy havi átlagának 50 százalékát.”
8. § Az Ebtv. Vhr. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Ebtv. 32. § (1) bekezdése alapján nem köthető szerződés az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti mozgó egészségügyi szolgáltatás keretében támogatással történő gyógyászati segédeszköz rendelésre.”
9. § Az Ebtv. Vhr. 27. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,)
„c) akinek a házastársa
ca) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
cb) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
cc) az Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
cd) az Mmtv. 30. § (2) bekezdése alkalmazásával a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy
ce) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.”
10. § Az Ebtv. Vhr. 31. § (8) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén abban a jogviszonyban, ahol nem áll fenn a minimum járulékfizetési kötelezettség, a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz összegének alapja a tényleges pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.”
11. § Az Ebtv. Vhr. 50. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Azokat az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépését megelőzően az Ebtv. 32. § (1) bekezdése alapján megkötött és a Módr2. 8. §-ának hatálybalépésekor érvényes szerződéseket, amelyek 2012. szeptember 30-án nem felelnek meg a 22. § (1a) bekezdésében meghatározott feltételnek, az OEP 2012. október 1-jével felmondja.
(9) A Módr2. által megállapított 7/A. § (5) bekezdését, 7/B. § (3a) és (4a) bekezdését a Módr2. 3. § (1) bekezdésének és 4. §-ának hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
12. § Az Ebtv. Vhr.
a) 38/A. § (4) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(6) bekezdése” szöveg,
b) 42. § (2) bekezdésében a „táppénzt” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt” szöveg, a „táppénz” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz” szöveg,
c) 42. § (5) bekezdésében a „vagy a munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe a „vagy a munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az Ebtv. Vhr.
a) 31/B. § (3) bekezdésében a „(pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék)” szövegrész,
b) 38/A. § (1) bekezdésében az „, illetőleg a kifizetésre elszámolt” szövegrész.

2. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása

14. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„c) területi ellátási kötelezettség:
ca) a külön jogszabály szerint az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó (háziorvosi, házi gyermekorvosi, területi védőnői, fogászati ellátás) egészségügyi szolgáltatásoknak az a része, amelyet az önkormányzat, illetve saját intézménye vagy más szolgáltató útján biztosít, valamint
cb) a lekötött kapacitással rendelkező egészségügyi szolgáltatónak az a kötelezettsége, hogy a kapacitásai felhasználásával az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett nyilvántartásban meghatározott ellátási területen élő, a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára külön jogszabályban foglaltak szerinti járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátásokat nyújt;”
15. § A Kr. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az iskolai, ifjúsági fogászati szolgálat által nyújtott iskolafogászati ellátás finanszírozására az OEP a Vhr. 16. § (1) bekezdése szerint köt szerződést.”
16. § A Kr. 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem számolható el teljesítmény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eftv. vhr.) 5/B. §-a szerinti nyilvántartásban szüneteltetett kapacitásként nyilvántartott kapacitás alapján.”
17. § (1) A Kr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A teljesítményvolumen keretet (a továbbiakban: TVK) a járóbeteg-szakellátásra - ideértve a 32. § szerinti CT, MRI vizsgálatokat is - és az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkozóan éves szinten, valamint időarányosan - az ellátási igények változásának figyelembevételével - havi bontásban kell meghatározni. A tárgyidőszakra vonatkozó TVK havi bontását a 28. számú melléklet tartalmazza az egyes ellátási formákra meghatározott tárgyidőszakra vonatkozó országos szezonális index alapján. A tárgyidőszakra vonatkozó TVK havi bontása a szolgáltató által megadott szezonális index alapján történik, azzal, hogy az egyes hónapra vonatkozó szezonális index nem haladhatja meg a havi országos szezonális index 20 százalékkal növelt vagy csökkentett mértékét, és a tizenkét havi összes százalékos index összege nem térhet el a 100 százaléktól. A szolgáltató a szezonális indexet évente egy alkalommal, a finanszírozónak a tárgyidőszakra vonatkozó TVK értékéről szóló értesítése kézhezvételétől számított 15 napon belül határozhatja meg. Amennyiben a szolgáltató nem határozza meg a szezonális indexét, a TVK havi bontása a 28. számú mellékletben az egyes ellátási formákra meghatározott tárgyidőszakra vonatkozó országos szezonális index figyelembevételével történik.”
(2) A Kr. 27. § (7) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
(A tárgyidőszakra vonatkozó TVK megállapítása a finanszírozási szempontból aktív fekvőbeteg-szakellátásnak minősülő)
„e) 05P 2081 AMI PCI-vel (egy vagy több stenttel) * homogén betegségcsoport(ok) (a továbbiakban: HBCs),
f) 05P 2082 AMI PCI-vel, stent nélkül *HBCs,
g) 01M 015D Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA), praecerebralis érelzáródással, rtPA kezeléssel *HBCs”
(kivételével történik.)
18. § A Kr. 27/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitásból létrehozott nappali ellátás esetében egy beteglétszám/naphoz az egy aktív fekvőbeteg ágyra jutó, egy napra eső országos átlagos teljesítmény legalább 10%-ának és legfeljebb 50%-ának megfelelő teljesítményvolumen rendelhető.”
19. § A Kr. a következő 57-63. §-sal egészül ki:
„57. § (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónál 2012. június 30-ával az aktív fekvőbeteg-szakellátó tevékenység, illetve egy vagy több finanszírozott aktív fekvőbeteg-szakellátási szakma szűnik meg, a finanszírozási év még hátralévő részére a szolgáltató rendelkezésére álló aktív fekvőbeteg-szakellátási TVK-t módosítani kell a következő szabályok szerint:
a) amennyiben a szolgáltató a 29. számú melléklet szerinti megszűnő szakmáján, szakmáin a megszűnést megelőzően egynapos sebészeti ellátást is nyújthatott, azonos szakmában a szakmai szabályok betartásával, működési engedély alapján egynapos sebészeti ellátás nyújtására jogosult. A szolgáltató az R. 9. számú melléklete szerinti beavatkozásoknak a 2011. finanszírozási évben a 29. számú melléklet szerinti megszűnő szakmáján, szakmáin jelentett és elszámolható teljesítményének 80%-a alapján jogosult időarányos TVK-ra,
b) az a) pont szerint csökkentett, a 29. számú melléklet szerinti megszűnő szakmára, szakmákra eső TVK 50%-át a finanszírozó a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) javaslata alapján osztja fel a feladatot átvevő egészségügyi szolgáltatók között az átvett feladat arányában,
c) az a) és b) pont szerint csökkentett, a 29. számú melléklet szerinti megszűnő szakmára, szakmákra eső TVK maradékát a struktúraváltás elősegítésére kell felhasználni,
d) az egészségügyi szolgáltató a)-c) pontban nem érintett megszűnő szakmái TVK-jának
da) 50%-át a finanszírozó a GYEMSZI javaslata alapján osztja fel a feladatot átvevő egészségügyi szolgáltatók között az átvett feladat arányában,
db) a da) alpont szerinti felosztás után fennmaradó részéből, ha az egészségügyi szolgáltató a megszűnő szakmával, szakmákkal azonos szakmában, szakmákban járóbeteg-szakellátást is nyújt, a 2011. finanszírozási évben az érintett járóbeteg-szakellátási szakmában jelentett és elszámolható teljesítménye TVK feletti mértékének megfelelően, időarányosan, de maximum a járóbeteg-szakellátási TVK-ja 20%-ának megfelelő TVK emelésben részesül,
dc) a da) és db) alpont szerinti felosztása utáni TVK maradványt a struktúraváltás elősegítésére kell felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a megszűnő finanszírozott aktív fekvőbeteg-szakellátásban a szakmához tartozó TVK mennyiségét a 2011. finanszírozási évben az érintett szakma szerinti osztályról jelentett és elszámolható teljesítmény arányában kell meghatározni, viszonyítva az egészségügyi szolgáltató által az aktív fekvőbeteg-szakellátásban jelentett és elszámolható összteljesítményéhez.
58. § (1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitása 2012. június 30-ával csökken, akkor a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel többlet TVK-ban részesül. Ha a 2011. finanszírozási év ágykihasználtságának figyelembevételével a kapacitáscsökkenés nagyobb mértékű a kihasználatlan kapacitásnál, akkora kettő különbözete alapján kifizetett összeg mértékének megfelelő időarányos többlet TVK-ban részesül, amely az egészségügyi szolgáltató választása szerint egynapos sebészeti ellátásra vagy járóbeteg-szakellátásra váltható át.
(2) Ha az egészségügyi szolgáltató krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitása a GYEMSZI tájékoztatása alapján azért csökken, mert a feladatot más egészségügyi szolgáltató veszi át, az átadó szolgáltató nem jogosult az átadott feladat után TVK növekményre.
59. § (1) Azon egészségügyi szolgáltató, amelynek 2012. június 30-ával a szakmai minimumfeltételek szerinti sürgősségi ellátáshoz szükséges aktív fekvőbeteg-szakellátó tevékenysége vagy szakmája, szakmái megszűnnek, de a megszűnő szakmájában, szakmáiban járóbeteg-szakellátási tevékenységet végez és a biztosítottak számára folyamatosan rendelkezésre áll, a nyújtott ellátásért az R.-ben meghatározott fix összegű díjra jogosult a megállapított TVK-ján felül.
(2) A 28. számú melléklet B. rész 1. pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatók TVK-ját növelni kell az ott meghatározott TVK mennyiséggel.
60. § (1) A 2012. június 30-ával megszűnő aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az általános szabályok szerint jogosult a 2012. június 30-áig elvégzett, a finanszírozónak lejelentett és a finanszírozó által elismert teljesítménye szerinti díjazásra, az e §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával.
(2) Ha az aktív fekvőbeteg-szakellátás megszűnése esetén a megszűnést megelőzően felvett biztosítottnak a kezelése nem fejeződött be, az adott ellátási eseményre irányadó normatív ápolási idő figyelembevételével jogosult az egészségügyi szolgáltató az elszámolható teljesítmény után járó díjazásra azzal, hogy 2012. július 31-e után egynapos ellátás kivételével aktív fekvőbeteg-szakellátást nem végezhet.
(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál az aktív fekvőbeteg-szakellátási feladat finanszírozása 2012. június 30-ával megszűnik, a kizárólag krónikus fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélye alapján jogosult az általa 2012. július 31-éig nyújtott sürgősségi ellátás külön jogszabály szerinti finanszírozására, amennyiben azt az azonnali ellátás indokolta és a biztosított másik egészségügyi szolgáltatóhoz történő átirányítása helyrehozhatatlan egészségkárosodással járt volna. A szolgáltató a finanszírozás iránti igényét részletes költségkimutatással és szakmai indokolással együtt az adott ellátás befejezését követő 15 napon belül nyújthatja be az OEP-nek. Az OEP a szakmai javaslatával ellátott igényt a benyújtástól számított 15 napon belül megküldi az egészségbiztosításért felelős miniszter részére. A miniszter engedélye alapján az OEP a jóváhagyott összeget az általános szabályok szerint utalványozza.
(4) Amennyiben egy vagy több szakma megszűnése esetén a megszűnést megelőzően felvett biztosítottnak a kezelése nem fejeződött be, az adott ellátási eseményre irányadó normatív ápolási idő figyelembevételével jogosult az egészségügyi szolgáltató az elszámolható teljesítmény után járó díjazásra, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató 2012. július 31-e után megszűnt szakmában, szakmákban egynapos ellátás kivételével egyéb aktív fekvőbeteg-szakellátást nem végezhet.
(5) A 2012. július 1-jétől a szülészeti ellátásért finanszírozásban nem részesülő egészségügyi szolgáltatónál szülésre előjegyzésbe vett biztosított számára a szülés igénybevétele céljából a biztosított ellátására 2012. július 1-jétől területileg kötelezett egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a biztosított által választott orvos végezze a szülészeti ellátást. Amennyiben a biztosított orvos nem alkalmazottja a biztosított ellátására kötelezett szolgáltatónak, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvénynek a szabadfoglalkozású jogviszony keretében történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az Ebtv. 19. § (3) bekezdése és 23. § b) pontja alkalmazásában nem minősül orvosválasztásnak, ha az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónál vagy szervezeti egységnél a szülésre előjegyzésbe vett biztosított a szülés vagy azzal kapcsolatos ellátás igénybevétele céljából a szülést követő harmadik hónap végéig egy másik egészségügyi szolgáltató orvosát keresi fel. Ebben az esetben nem kell alkalmazni az Ebtv. 23. § d) és e) pontját sem.
(7) Amennyiben a finanszírozott fekvőbeteg-szakellátási feladat a struktúraváltás alapján egy vagy több másik egészségügyi szolgáltató ellátási kötelezettsége körébe kerül, a feladatot átvevő egészségügyi szolgáltató kérelmére finanszírozási előlegre jogosult.
61. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv által megállapított kapacitás-felosztáshoz és módosításhoz kapcsolódóan nem alkalmazható a 27/A. § (1) bekezdés a), c), d) pontja, (4a) és (6) bekezdése.
(2) Az egészségügyi szolgáltatók megnevezését és a módosított TVK-jukat a finanszírozó a honlapján 2012. július 10-éig közzéteszi.
62. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított 27. § (7) bekezdése szerint kiegészített TVK mentesítés miatt annak az egészségügyi szolgáltatónak a TVK-ját, amely olyan fekvőbeteg-szakellátást végez, amely érintett a kiegészített TVK mentesítésben, a finanszírozó 2012. július 1-jével időarányosan és az egészségügyi szolgáltató által a 2011. május 1-jétől 2012. április 30-áig végzett ellátás arányában csökkenti.
(2) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított 27. § (2) bekezdése szerinti szezonális indexet az egészségügyi szolgáltató 2012. július 31-éig állapíthatja meg a 2012. július 1-je és a 2012. október 31-e közötti időszakra megállapított TVK-ra vonatkozóan.
63. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a, 29-31. §-a, továbbá 1-3. melléklete alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozók, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyes egészségügyben dolgozók számára meghatározott visszamenőleges, illetve havonta megillető folyamatos bérnövelés fedezetéül szolgáló támogatás összegét a külön kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás és eljárás szerint az OEP utalványozza a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára, a részére átadott adatok alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bérnövelésre az 5. számú melléklet szerinti Célelőirányzatok jogcímen belül a Visszamenőleges, illetve folyamatos illetmény és bérnövelésre szolgáló fedezet előirányzata szolgál.”
20. § A Kr.
a) 6/A. § (1a) bekezdésében a „nem tud saját forrásaiból hozzájárulást teljesíteni, illetve garanciát vállalni” szövegrész helyébe a „nem nyújthat támogatást vagy vállalhat garanciát” szöveg,
b) 27. § (3a) bekezdésében az „egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eftv. vhr.)” szövegrész helyébe az „Eftv.vhr.” szöveg,
c) 27/A. § (4) bekezdésében a „b) pontja szerinti TVK” szövegrész helyébe a „b) pontja szerinti, valamint az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti TVK” szöveg,
d) 38. § (2) bekezdésében a „homogén betegségcsoport(ok) (a továbbiakban: HBCs)” szövegrész helyébe a „HBCs” szöveg,
e) 40. § (15) bekezdés nyitó szövegrészében az „Eftv. alapján befogadott nappali és kúraszerű ellátásra szerződött járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató” szövegrész helyébe az „Eftv. alapján létrehozott nappali és kúraszerű ellátásra szerződött járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató” szöveg,
f) 40. § (15) bekezdés b) pontjában a „1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel),” szövegrész helyébe a „1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel), 1800 pszichiátria,” szöveg,
g) 43. § (1) bekezdésében az „R. 1. mellékletében” szövegrész helyébe az „R. 1. számú mellékletében” szöveg,
h) 43/A. § (1) bekezdésében az „R. 1/A. mellékletében” szövegrész helyébe az „R. 1/A. számú mellékletében” szöveg,
i) 6/B. számú mellékletében a „Fogorvosi ambuláns napló” táblázatot követő „Térítési kategóriák:” bekezdés „71” jelű sorában a „60 év” szövegrész helyébe a „62 év” szöveg,
j) 6/B. számú mellékletében a „Fogorvosi ambuláns napló” táblázatot követő „Térítési kategóriák:” bekezdés „7R” jelű sorában a „rokkantsági nyugdíjas” szövegrész helyébe a „rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy” szöveg
lép.
21. § (1) A Kr. 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Kr. 8. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Kr. 28. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Kr. a 4. melléklet szerinti 29. számú melléklettel egészül ki.
22. § Hatályát veszti a Kr.
a) 6/A. § (3) bekezdésében az „és az 50/A. § (1) bekezdés” szövegrész,
b) 6/E. §-a,
c) 37. § (9) bekezdése,
d) 24. számú melléklete,
e) 25. számú melléklete.

3. A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

23. § A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyógyszer Vhr.) a következő 6/D. §-sal egészül ki:
„6/D. § (1) A 6/C. §-ban meghatározott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) alapján nyújtható.
(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(3) A támogatás nyújtását megelőzően a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a részére az adott pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során megítélt csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(4) A támogatást nyújtó köteles tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás összegét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt támogatástartalomban kifejezve.”
24. § A Gyógyszer Vhr. a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § E rendelet 6/C. §-a a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5-10. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
25. § A Gyógyszer Vhr. 1. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

4. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

26. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Műkr.) 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közreműködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában, és személyesen kell rendelkeznie az engedélyezett szakma folytatásához szükséges egészségügyi szakképesítéssel.”
27. § A Műkr. 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az általa kiadott működési engedélyről szóló határozatot közli a működési engedéllyel érintett egészségügyi szolgáltató székhelye, illetve telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervvel.”
28. § A Műkr. 18. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentésétől számított - legfeljebb egy évig szünetel az egészségügyi szolgáltatás ellátása. Ezt követően az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató - az (1) és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - évente kezdeményezheti a szünetelés meghosszabbítását az előző év elteltét követő 30 napon belül.
(8) Abban az esetben, ha a bejelentést, illetve a meghosszabbítást követő egy év elteltét követő 30 napon belül az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató nem kezdeményezte a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szünetelés meghosszabbítását és a szünetelés megszüntetését sem jelentette be, az adott egészségügyi szolgáltatás ellátásához használt szakellátási kapacitás tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatal jár el és az eljárás hivatalból indul.”
29. § A Műkr. 19. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha)
„h) az egészségügyi alapellátás körében kötött feladat-ellátási szerződés megszűnik,”
30. § A Műkr. 25. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdéstől eltérően a hajléktalanok ellátását biztosító, valamint a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatói által nyújtott, területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi ellátás nyújtására működési engedély adható.
(8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezést a 2012. július 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.
(9) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 6/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak a 2012. július 1-jén működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók esetében 2013. július 1-jétől kell megfelelni.”
31. § A Műkr. 18. § (3) bekezdésében az „Az egy hónapot meghaladó” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
32. § Hatályát veszti a Műkr.
a) 2. § (3) bekezdése,
b) 1. melléklete.

5. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

33. § Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EEKH Vhr.) 1. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Hivatal eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható, kivéve)
„j) az orvostechnikai eszközök megfelelőség értékelésére való kijelöléssel kapcsolatban hozott döntések esetében.”
34. § Az EEKH Vhr. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (3) bekezdés j) pontját a hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.”

6. A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

35. § A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 13. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az Ebtv. 20. § (3) bekezdése alkalmazása szempontjából a várólistára történő felkerülés időpontja szerinti igénybevételnek minősül a tervezett ellátási időpontot megelőző 7 munkanapon belüli, ellátás ütemezési érdekből végzett ellátási sorrendmódosítás. Az ütemezés nem eredményezhet az érintett betegek részére 7 munkanapnál hosszabb várakozási idő növekedést.”
36. § A Vr. 5. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

7. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

37. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eftv. Vhr.) 4/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A Tv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások az eredeti ellátási formájuktól eltérő ellátási formában is felhasználhatóak, azzal, hogy - a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitásra történő változtatásának kivételével - nem lehet a kapacitást egynapos ellátási kapacitásra, valamint a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni, illetve ellátási forma váltásakor irányadó a 8/A. §-ban meghatározott arányszám, annak hiányában az értékarány megtartása kötelező.”
38. § Az Eftv. Vhr. 5/B. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban az előzetesen befogadott többletkapacitások ellátási formánként és szakmánként szerepelnek. A nyilvántartás tartalmazza
a) annak a pályázónak, illetve egészségügyi szolgáltatónak a nevét, székhelyét és egészségügyi szolgáltató esetén egyedi azonosítóját, aki számára a többletkapacitás előzetesen befogadásra került,
b) a pályázat szerinti projekt azonosító számát,
c) a támogatási szerződés számát,
d) a Tv. 11. § (1) bekezdése szerinti esetben az előzetes befogadás tárgyában közzétett kormányhatározat számát,
e) az előzetesen befogadott kapacitáshoz kapcsolódó fejlesztés szerinti térség megnevezését,
f) az előzetesen befogadott kapacitás szerinti szakma megnevezését, kódját,
g) az előzetesen befogadott kapacitás mennyiségét,
h) az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a finanszírozási szerződés megkötésének várható időpontját.
(8) Abban az esetben, ha a finanszírozási szerződés megkötésre kerül a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő kapacitás tárgyában, azt át kell tenni a Tv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(9) Törölni kell a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból a kapacitást
a) a (8) bekezdés szerinti esetben,
b) a 12/C. § (4) és (6) bekezdése szerinti esetben.
(10) Abban az esetben, ha az előzetes befogadást követően olyan jogszabályi változás következett be, amely érinti az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a (7) bekezdésben meghatározott adatokat, a változást - a pályázó szükség szerinti megkeresését követően - a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban át kell vezetni azzal, hogy a 12/C. § (7) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
39. § Az Eftv. Vhr. 8. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A Tv. 7. § (11) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a kapacitások ellátási formája és szakmai összetétele megváltoztatható azzal, hogy nem lehet a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra, a járóbeteg-szakellátási kapacitást fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni.”
40. § Az Eftv. Vhr. az „Az előzetes többletkapacitás-befogadási eljárás” alcímet megelőzően a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében meghatározott többletkapacitások bármelyikével történő egészségügyi szolgáltatás végzésének, illetve elszámolásának további feltétele az 1. § (1) bekezdésében meghatározott másik többletkapacitással történő rendelkezés is és az adott egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik azzal, a két különböző többletkapacitás befogadásáról - erre irányuló kérelem hiányában is - egy eljárásban kell dönteni, a két különböző többletkapacitás csak együtt fogadható be.”
41. § (1) Az Eftv. Vhr. 12/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OTH a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást az (1) és a (7) bekezdés szerinti értesítés alapján vezeti.”
(2) Az Eftv. Vhr. 12/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósulását nem igénylő pályázat esetén a finanszírozási szerződés megkötésekor - a (3) bekezdésben meghatározott időpont helyett - a fejlesztésre vonatkozó támogatási szerződés megkötésének napja, illetve amennyiben az korábbi, az (1) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időpont az irányadó.”
(3) Az Eftv. Vhr. 12/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a kapacitás - az egészségügyért felelős miniszter egyetértése hiányában - a (6) bekezdés alapján nem kerül törlésre a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból, a (6) bekezdésben meghatározott időpontot követően - az egészségügyért felelős miniszter által megjelölt határnapig - köthető finanszírozási szerződés a kapacitás tekintetében.”
42. § Az Eftv. Vhr. 17/A. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr6.) megállapított 5/B. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartást 2012. augusztus 31-éig hozza létre az OTH az OEP-től kapott adatok alapján a Tv. 14. § (12) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a szükséges adat nem áll rendelkezésre az OEP-nél, az OTH az adatok átadása érdekében megkeresheti az egészségbiztosításért felelős minisztert is. Az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás létrehozásáig a Módr6. által megállapított 5/B. § (10) bekezdése szerinti - az egészségbiztosításért felelő minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározott - változásokat a működési engedélyek kiadása és a finanszírozási szerződések megkötése során figyelembe kell venni.
(14) A Módr6. által megállapított 3. számú mellékletben foglaltaknak az annak hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéseknek 2013. január 1-jétől kell megfelelniük.”
43. § Az Eftv. Vhr. a következő 17/B. és 17/C. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) A szakellátási kapacitások és ellátási területek tárgyában a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján hozott határozatokra hivatkozva az OTH-hoz 2012. július 15-éig benyújtott, a Tv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások terhére járóbeteg-szakellátási, illetve nappali ellátási kapacitások megállapítására irányuló kérelem elbírálása során a 4/B. §-nak a Módr6. által megállapított (2a) bekezdését kell alkalmazni, az (1), (2), (2b) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alapján annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója nyújthat be kérelmet, akinek a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján hozott határozat eredményeként legalább egy szakmában megszűnt a 2012. június 30-án érvényes finanszírozási szerződése alapján végzett aktív fekvőbeteg-szakellátása, és járóbeteg-szakellátási kapacitás megállapítására irányuló kérelem esetében a TVK kihasználtsági mutatója eléri a 100 százalékot, valamint az adott szakmában az egy órára jutó esetszám eléri az országos átlagot a 2011. finanszírozási év adatai alapján.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított határidőt követő 5 napon belül az OTH megküldi az OEP részére a beérkezett kérelmeket.
(4) Az OEP a beérkezett kérelmek kézhezvételétől számított 5 napon belül - a rendelkezésre álló költségvetési forrás és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megküldi az egészségbiztosításért felelős miniszter részére a véleményét arról, hogy az egyes kérelmek alapján milyen és mennyi kapacitás állapítható meg a kérelemben megjelölt szolgáltató számára. Az egészségbiztosításért felelős miniszter a miniszteri tartalékban rendelkezésre álló összeg terhére történő kifizetésekhez való - külön jogszabály szerinti - hozzájárulásáról 15 napon belül értesíti az OEP-et. Az OEP a miniszteri értesítés alapján - annak kézhezvételétől számított 5 napon belül - megküldi a véleményét az OTH részére, melyben állást foglal arról, hogy milyen és mennyi kapacitás állapítható meg a kérelemben megjelölt szolgáltató számára.
(5) Az OTH az OEP véleményének kézhezvételétől számított 10 napon belül dönt a kérelemről a véleményben foglaltak figyelembevételével.
(6) Az OTH az (5) bekezdés alapján hozott döntésében egy szolgáltató részére
a) járóbeteg-szakellátási kapacitásból legfeljebb szakmánként 30 óra, de legfeljebb összesen 60 óra,
b) nappali ellátási kapacitásból legfeljebb 12 betegellátás/nap
mennyiségű kapacitást állapíthat meg azzal, hogy az átváltáskor a 8/A. §-ban meghatározott arányszámokat figyelembe kell venni.
(7) Az OTH az (1)-(5) bekezdés alapján hozott határozatokat megküldi az OEP részére. Az (1)-(5) bekezdés szerinti eljárásban megállapított kapacitásokon végzett ellátások finanszírozására a miniszteri tartalékban rendelkezésre álló összeg terhére történő kifizetésekhez való hozzájárulás érdekében az OEP megkeresi az egészségbiztosításért felelős minisztert.
17/C. § (1) A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet 2012. július 15-éig javaslatot tehet az OTH részére krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásoknak (ideértve a rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat is) a Tv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások terhére történő kiosztására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat és a Tv. 4/A. § (3) bekezdésében, valamint a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az OTH a 17/B. § (3)-(5) bekezdése szerinti eljárásban hivatalból állapíthat meg krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást azzal, hogy a javaslatban foglaltaktól eltérhet.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozatban rendelkezni kell a kapacitáshoz kapcsolódó ellátási területről is azzal, hogy amennyiben a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében meghatározott szempontok teljesülése érdekében szükséges, egyidejűleg módosítani kell az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit is.”
44. § Az Eftv. Vhr. 3. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
45. § A Eftv. Vhr.
a) 8/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „egy krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy” szövegrész helyébe az „egy krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy vagy egy rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy” szöveg,
b) 12. § (3) bekezdésében a „támogatásra kiírt pályázat határidejének letelte előtt legalább 75 nappal” szövegrész helyébe a „támogatásra kiírt pályázat határidejének letelte előtt legalább 75 nappal, amennyiben a pályázat kiírása és határideje közötti idő ennél rövidebb, akkor a pályázat kiírását követő 8 napon belül” szöveg
lép.

8. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosítása

46. § Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakképz. Vhr.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a képzést irányító és végző személyek díjazása címén, valamint az 5. § (2) és (3) bekezdése szerint nyújtott támogatások a számított szociális hozzájárulási adóval és munkáltatói járulékkal együtt kerülnek kifizetésre.”
47. § A Szakképz. Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész képzésben résztvevő rezidens és a központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez az állam a szakképzés normatív költségével járul hozzá, amely
a) a törzsképzés ideje alatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) H fizetési osztály 1 fizetési fokozata 15%-ának megfelelő összegű képzési normatívát és a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 35%-ának megfelelő összegű, a képzést irányító és végző személyek (tutor, mentor) díjazását együttesen foglalja magába,
b) a szakgyakorlat ideje alatt a Kjt. H fizetési osztály 1 fizetési fokozata 15%-ának megfelelő összegben foglalja magában a képzési normatívát.
(2) A szakpszichológus képzésben résztvevő rezidens és központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez nyújtott állami támogatás a képzés teljes időtartama alatt a képzési normatíva összege.”
48. § A Szakképz. Vhr. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter az egészségügyi szolgáltató által igényelhető támogatást biztosít a felsőoktatási intézményeknek
a) az általános orvos képzésben részt vevő,
b) amennyiben erre a 10. § (3) bekezdése alapján meghatározott keretszám lehetőséget biztosít,
ba) a fogorvos,
bb) a gyógyszerész, és
bc) a pszichológia, az egészségpszichológia mesterképzési szakon vagy osztatlan képzésben pszichológia (a továbbiakban együtt: pszichológia)
szakon végzett szakképesítéssel még nem rendelkező, valamint
c) a 12. § (2) bekezdése szerinti esetben szakképzésben részt vevő
rezidensek után, melynek célja a rezidens szakképzés normatív költségének megtérítése.”
49. § A Szakképz. Vhr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter az egészségpolitika által meghatározott célok megvalósítása érdekében a központi gyakornokok képzéséhez támogatást nyújt, melynek keretében a központi gyakornok szakképzésének teljes időtartamára kifizetésre kerül (kerülnek):
a) a szakképzés normatív költsége,
b) a Kjt. besorolása alapján a központi gyakornok részére kötelezően járó illetmény és az illetménnyel összefüggő szociális hozzájárulási adó és a járulékok, valamint a külön jogszabály alapján kötelezően járó egyéb juttatások,
c) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott támogatás.”
50. § A Szakképz. Vhr. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rezidensi keretszámok esetében külön kerülnek meghatározásra
a) az általános orvos,
b) a fogorvos,
c) a gyógyszerész és
d) a pszichológia
szakon végzettek számára kiírható állások keretszámai.”
51. § (1) A Szakképz. Vhr. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adott évben meghirdetett és be nem töltött keretszámok a Bizottság javaslatára, miniszteri döntés alapján átcsoportosíthatók. Az átcsoportosításra irányuló kérelmet a jelöltnek és az őt foglalkoztatni kívánó, vagy már foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónak együttesen kell december 31-éig benyújtania a Bizottsághoz.
(2) Az átcsoportosítás történhet
a) a meghirdetett, 10. § (3) bekezdése szerinti rezidensi keretszámok között,
b) az egyes régiók között,
c) a háziorvostan képzésre és az oktatói utánpótlásra meghirdetett központi gyakornoki keretszámok között,
d) a ráépített és a második vagy további alap szakképesítés megszerzésének támogatására, vagy
e) a szakképesítését költségtérítéses formában megkezdő jelölt támogatott szakképzésbe történő átvételével.”
(2) Szakképz. Vhr. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adott évre vonatkozóan meghirdetett keretszámok a december 31-éig benyújtott kérelmek tekintetében használhatók fel.”
52. § A Szakképz. Vhr. 25. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakat a keretszám átcsoportosítás alapján, az államilag támogatott szakfogorvos és szakgyógyszerész szakképzésüket 2012. január 1-je és 2012. július 1-je között megkezdőkre is alkalmazni kell.”
53. § A Szakképz. Vhr.
a) 14. § (1) bekezdésében a „szakváltásra” szöveg rész helyébe a „szakváltásra és egészségügyi szolgáltató-váltásra”,
b) 17. § (1) bekezdésében az „a miniszterrel” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős államtitkárral”
szöveg lép.
54. § Hatályát veszti a Szakképz. Vhr.
a) 2. § (5) bekezdésében az „az 5. § (4) bekezdése és” szövegrész,
b) 5. § (4) bekezdése,
c) 14. § (5) bekezdése és
d) 24. §-a.

9. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

55. § Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klinikai Vhr.) 17. és 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) Beavatkozással nem járó vizsgálatot végezni
a) a 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB szakmai-etikai engedélyének birtokában lehet;
b) a 16. § b) pont bc) alpontjában említett vizsgálat esetében
ba) amennyiben a vizsgálat nem a bb) alpontban említett vizsgálat, akkor a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) engedélyének birtokában lehet,
bb) amennyiben engedélyezés utáni beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálat végzésére hatósági határozat teljesítése érdekében van szükség és az más EGT-tagállamot is érint, a Gytv. 1. § 31. pontjában említett farmakovigilancia kockázatértékelési bizottság (a továbbiakban: PRAC) által kiadott jóváhagyó levél és az ETT TUKEB etikai engedélyének birtokában lehet, azzal, hogy a vizsgálatot legkésőbb annak megkezdéséig be kell jelenteni a GYEMSZI részére.
(2) Kiskorúakon tervezett beavatkozással nem járó vizsgálat esetén az ETT TUKEB gyermekgyógyász szakorvos véleményének birtokában hoz döntést.
(3) Amennyiben a fellebbezést törvény nem zárja ki, az ETT TUKEB engedélyezési eljárása esetén a másodfokú eljárást az ETT Elnöksége folytatja le.
(4) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bejelentés keretében az alábbi dokumentumokat kell megküldeni:
a) a PRAC által kiadott jóváhagyó levelet,
b) a PRAC által jóváhagyott vizsgálati tervet,
c) az ETT-TUKEB etikai engedélyének másolatát,
d) a vizsgálat lefolytatása során alkalmazott valamennyi dokumentum eredeti és magyar nyelvű változatát.
18. § (1) A 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében a megbízó az engedély iránti kérelmet az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint nyújtja be az ETT TUKEB-hez.
(2) A 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az engedély iránti kérelem elbírálása során az ETT TUKEB értékeli, hogy
a) a beadott kérelem tárgyául szolgáló vizsgálat valóban beavatkozással nem járó vizsgálat-e,
b) a tervezett vizsgálat érdemi, szakmai tudományos kérdésfelvetéseket tartalmaz-e és módszerei alkalmasak-e ezek megválaszolására,
c) a betegtájékoztató és a beleegyező nyilatkozat, valamint a toborzás tervezett szövege megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak.
(3) A 16. § b) pont bc) alpontjában említett vizsgálat esetében a megbízó
a) a 17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében az engedélyt az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint a GYEMSZI-től,
b) a 17. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében az etikai engedélyt az ETT TUKEB-től
kéri meg.
(4) A GYEMSZI a 17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett vizsgálat esetében az engedélyezési eljárás során értékeli, hogy
a) a vizsgálat lefolytatása nem ösztönöz-e gyógyszerhasználatra,
b) a vizsgálat kialakítása teljesíti-e a vizsgálat célkitűzéseit,
c) a vizsgálat nem minősül-e klinikai vizsgálatnak,
d) erre irányuló kérelem esetén, a végső vizsgálati jelentés a vizsgálat befejezését követő 12 hónapot követő mely későbbi időpontban nyújtandó be.
(5) A 17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett vizsgálat esetében a GYEMSZI megkeresésére az ETT TUKEB szakhatóságként vizsgálja a (6) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat.
(6) A 17. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett vizsgálat esetében az ETT TUKEB értékeli, hogy
a) a betegtájékoztató, a beleegyező nyilatkozat, valamint a toborzás tervezett szövege megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak,
b) a vizsgálat a vizsgálat alá vont személy életét vagy testi, lelki épségét nem veszélyezteti-e,
c) a vizsgálat a vizsgálat alá vont személy jogait nem sérti-e,
d) a vizsgálat tudományosan megalapozott-e.”
56. § (1) A Klinikai Vhr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyének jogerőre emelkedését követően a megbízó a vizsgálati tervet módosíthatja. A vizsgálati terv lényeges módosítása esetén a megbízónak - a módosítások indokainak és pontos tartalmának megjelölésével -
a) a 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az engedély módosítását kell kérelmeznie az ETT TUKEB-nél;
b) a
ba) 17. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett vizsgálat esetében az engedély módosítását kell kérelmeznie a GYEMSZI-nél,
bb) 17. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett vizsgálatnál a PRAC-tól a módosítás jóváhagyását és az ETT TUKEB etikai engedélyét kell kérnie. Amennyiben a PRAC jóváhagyta és az ETT TUKEB engedélyezte a módosítást, akkor azt legkésőbb a módosítás foganatosításáig be kell jelenteni a GYEMSZI részére.”
(2) A Klinikai Vhr. 19. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A GYEMSZI a módosítás engedélyezésére irányuló eljárása során az ETT TUKEB szakhatósági állásfoglalását kéri a 18. § (6) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megvizsgálása érdekében.
(4) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bejelentés keretében az alábbi dokumentumokat kell megküldeni:
a) a PRAC által kiadott, a módosítás jóváhagyásáról szóló dokumentumot,
b) a PRAC által jóváhagyott módosított vizsgálati tervet, megjelölve annak megváltoztatott részeit,
c) az ETT-TUKEB etikai engedélyének másolatát,
d) a vizsgálat lefolytatása során alkalmazott megváltoztatott valamennyi dokumentum eredeti és magyar nyelvű változatát.”
57. § A Klinikai Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB, a 16. § b) pont bc) alpontjában említett vizsgálat esetében a GYEMSZI a vizsgálat időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálatot a szakmai szabályoknak megfelelően, az engedélyben és a vizsgálati tervben foglaltaknak megfelelően végzik-e.”
58. § A Klinikai Vhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálat folytatása nem felel meg az engedélyben, a vizsgálati tervben, illetve az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a 16. § b) pont ba)-bb) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB, a 16. § b) pont bc) alpontjában említett vizsgálat esetében a GYEMSZI a beavatkozással nem járó vizsgálatot haladéktalanul felfüggeszti vagy megszünteti.
(2) A felfüggesztést követően, a megszüntető határozat meghozatala előtt az ETT TUKEB vagy a GYEMSZI hétnapos határidő tűzésével kikéri a kérelmező, a vizsgálatvezető, illetve a beavatkozással nem járó vizsgálatban közreműködők véleményét, továbbá felhívja az érintetteket a hiányosságok megszüntetésére, és javaslatot tesz arra, hogy a hiányosság milyen módon küszöbölhető ki. Amennyiben határidőn belül nem érkezik vélemény, vagy a hiányosságot az e bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem szüntetik meg, az ETT TUKEB vagy a GYEMSZI a beavatkozással nem járó vizsgálatot határozatával megszünteti.
(3) Ha a kérelmező kívánja a beavatkozással nem járó vizsgálatot annak befejezése előtt felfüggeszteni vagy megszüntetni, erről az indokok felsorolásával legkésőbb a felfüggesztéssel vagy megszüntetéssel egyidejűleg értesíti az ETT TUKEB-et vagy a GYEMSZI-t. A kérelmező beavatkozással nem járó vizsgálatot megszüntető döntése alapján az ETT TUKEB és a GYEMSZI törli a beavatkozással nem járó vizsgálatot a nyilvántartásból.”
59. § A Klinikai Vhr. 40. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
60. § A Klinikai Vhr. 2. mellékletében foglalt táblázat B:7 mezőjében a „Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve” szövegrész helyébe a „Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve” szöveg, B:12 mezőjében a „Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve” szövegrész helyébe a „Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve” szöveg lép.

10. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

61. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁNTSZ Vhr.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az OTH ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.”
62. § Az ÁNTSZ Vhr. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az országos tisztifőorvos szakmai irányítása keretében a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek és a kistérségi népegészségügyi intézetek
a) részt vesznek az OTH által biztosított képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon,
b) az OTH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat,
c) az OTH által kiadott szakmai eljárásrendeknek és útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket,
d) végrehajtják az OTH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket,
e) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek az OTH-nak,
f) a szakmai feladatellátás során az OTH által kiadott iratmintákat használják,
g) az OTH által végrehajtott belső ellenőrzéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon,
h) részt vesznek az OTH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban,
i) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat,
j) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,
k) az elvégzett feladataikról közvetlenül tájékoztatják az OTH-t.”
63. § Az ÁNTSZ Vhr. 7. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a kistérségi népegészségügyi intézet országos illetékességgel jár el.”
64. § (1) Az ÁNTSZ Vhr. 12. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki)
„h) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
ha) 4. § (2)-(4) bekezdése,
hb) 5. § (2), (3) és (5) bekezdése,
hc) 5/A. § (1), (7), (10) és (11) bekezdése,
hd) 5/B. § (1), (4) és (5) bekezdése,
he) 7. § (7) és (11) bekezdése,
hf) 8/A. § (1) bekezdése,
hg) 10. § (2) bekezdése,
hh) 14. § (7) és (12) bekezdése”
(szerinti feladatok ellátására.)
(2) Az ÁNTSZ Vhr. 12. § (4) bekezdés h) pontja a következő hi) alponttal egészül ki:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény)
„hi) 11. § (3) bekezdése”
(szerinti feladatok ellátására.)
65. § Az ÁNTSZ Vhr. 13. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Szolgálatot és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveket jelöli ki)
„e) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése,”
(szerinti feladatok ellátására.)
66. § Az ÁNTSZ Vhr. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti 5 éves határidőt a 2012. július 1-jén a sugár-egészségügyi decentrumokban tisztiorvosként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők esetében 2012. július 1-jétől kell számítani.”
67. § Az ÁNTSZ Vhr.
a) 8. § (4) bekezdésében
aa) a „kormánytisztviselők” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselők” szöveg,
ab) a „közegészségtan-járványtan szakvizsgával,” szövegrész helyébe a „közegészségtan-járványtan szakvizsgával, illetve a sugár-egészségügyi decentrumokban foglalkoztatott tisztiorvosok esetén sugáregészségtan szakvizsgával,” szöveg,
b) 8. § (5) bekezdésében a „népegészségtan szakvizsga” szövegrész helyébe a „népegészségtan szakvizsga, illetve a sugáregészségtan szakvizsga” szöveg,
c) 4. melléklet I. pontjában foglalt táblázatban a „Másodfokú eljárásban” szövegrész helyébe a „Másodfokú eljárásban és ha az OTH jár el első fokon” szöveg,
d) 4. melléklet V. pontjában foglalt táblázat 2. sorában az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti az ÁNTSZ Vhr. 2. melléklet 2-8. pontja.

11. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet módosítása

69. § A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szóló 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: GYEMSZI Vhr.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A GYEMSZI feladatait központi szervei és területi kihelyezett szervezeti egységei útján látja el.”
70. § A GYEMSZI Vhr. 2. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(A GYEMSZI feladatkörében - a miniszter egészségüggyel és egészségbiztosítással összefüggő ágazati feladatai keretében - a külön jogszabályokban meghatározottak szerint)
„o) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (4) bekezdése alapján fenntartóként jóváhagyja az m) és n) pont szerinti egészségügyi szolgáltató által kötendő vagy módosítandó finanszírozási szerződést,”
71. § A GYEMSZI Vhr. 2/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány véleményadásra jogosult szervként a GYEMSZI-t jelöli ki az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
a) 4. § (2) és (3) bekezdése,
b) 5. § (2) és (5) bekezdése,
c) 5/A. § (1) bekezdése,
d) 5/B. § (5) bekezdése,
e) 7. § (7) bekezdése
szerinti feladatok ellátására.”
72. § Hatályát veszti a GYEMSZI Vhr. 2/A. § l) pontjában az „egészségügyi intézményhálózat átalakításával kapcsolatos” szövegrész.

12. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

73. § A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Földalap Vhr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az ingatlanok felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) közösen, illetve azon egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok felett, amelyek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlása alatt állnak, az NFA és a GYEMSZI közösen, az Nfatv. és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.), az államháztartásról szóló törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok szerint gyakorolják (közös tulajdonosi joggyakorlás).”
74. § A Földalap Vhr. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Azon ingatlanokat érintő ügyekben, amelyek felett a közös tulajdonosi joggyakorlás az NFA-t és a GYEMSZI-t illeti meg, e rendelet rendelkezéseit - a 13. § (3) és (4) bekezdése kivételével - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E rendeletben az (1) bekezdés szerinti ingatlanok esetében
a) az MNV Zrt. és az MNV Zrt. döntéshozatalra jogosult szerve alatt a GYEMSZI-t,
b) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter alatt az egészségügyért felelős minisztert
kell érteni.
(3) E rendelet 3. § szerinti minősítési eljárást 2012. december 31-ig kell lefolytatni.
(4) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet e rendeletet módosító rendelkezéseinek a hatályba lépését követő 60 napon belül az NFA és a GYEMSZI köteles az e rendelet előírásait a belső szabályzataiban megfelelően átvezetni.”

13. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

75. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öotv. Vhr.) 4. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Praxisengedély tartósan betöltetlen körzetre is kiadható, ebben az esetben a (3) bekezdés a) és c) pontját nem kell alkalmazni.
(5) A feladat-ellátási szerződés egy példányát a települési önkormányzat megküldi az engedélyező szervnek.
(6) Ha a feladat-ellátási szerződést határozott időre kötötték, annak időtartamát a felek - a háziorvos erre irányuló szándéka esetén - meghosszabbítják, ha nem állnak fenn az Öotv. 2/B. § (3) bekezdésében foglalt okok.”
76. § Az Öotv. Vhr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik. Ha az új praxisjogra kiadott praxisengedély kiadásától számított 6 hónapig a korábbi praxisjog nem került elidegenítésre, a korábbi praxisjogra vonatkozó praxisengedélyt vissza kell vonni.”
77. § Az Öotv. Vhr. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A praxisengedélyt vissza kell vonni, ha)
„e) a praxisjog elidegenítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, a határidő leteltét követő nappal.”
78. § Az Öotv. Vhr. 11. §-a a következő második mondattal egészül ki:
„A 7. § (1) bekezdése szerinti esetekben az egészségügyi dokumentációt az adott körzetre vonatkozóan működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató részére kell átadni.”
79. § Az Öotv. Vhr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A praxisjog elidegenítésére a feladat-ellátási szerződés megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség.
(2) Ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő 6 hónap alatt van lehetőség.
(3) A feladat-ellátási szerződés megszűnésének, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáról az érintett települési önkormányzat értesíti az engedélyező szervet.”
80. § Az Öotv. Vhr. a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § Ha 2012. december 31-ét megelőzően a feladat-ellátási szerződés szerinti felmondási idő 6 hónapnál kevesebb, azt az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 13/A. § (1) bekezdése szerint a praxisjog elidegenítésére rendelkezésre álló idő számítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a felmondási idő 6 hónap lett volna.”

14. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

81. § (1) A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kábítószer Vhr.) 1. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„11. gyártás: az előállításon kívül minden olyan művelet, amelynek eredményeként kábítószer, pszichotróp anyag, új pszichoaktív anyag vagy ezekből az anyagokból előállított készítmény jön létre, beleértve a csomagolást és átcsomagolást;”
(2) A Kábítószer Vhr. 1. §-a a következő 35. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„35. előállítás: az opioid alkaloidok elválasztása az azt szolgáltató máknövénytől, valamint a kannabisz, kannabisz gyanta elválasztása az azt szolgáltató kannabisz növénytől.”
82. § A Kábítószer Vhr. 3. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állatgyógyászati intézmény, az állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazója, a magán-állatorvos, valamint állatorvost alkalmazó telep, állatkert, vadaspark köteles a K1, K2 és a P2 jegyzéken szereplő kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel végzett tevékenységét - annak megkezdése előtt legalább harminc nappal - a rendőrségnek az alábbi adattartalommal bejelenteni:)
„e) a tevékenységgel érintett K1, K2 és P2 jegyzéken szereplő kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő hatóanyagot tartalmazó gyógyszert kíván tárolni és felhasználni, a készítmény hatóanyagának neve és kiszerelési formája;”
83. § A Kábítószer Vhr. 8. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedélyesnek)
„e) a tevékenységi engedélyben nem szereplő, újabb, az 1. melléklet szerinti anyag, vagy új gyógyszerforma tevékenységi körbe vonása”
(előtt az engedély módosítását kell kérnie a tervezett változások indokolásával és annak dokumentálásával, illetve feldolgozás esetén a kiinduló anyag és az előállított terméknek az 1. melléklet szerinti hatóanyagra számított tervezett mennyiségének a megadásával.)
84. § (1) Kábítószer Vhr. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Eseti export vagy import engedély kizárólag az export vagy import tevékenységre feljogosító tevékenységi engedéllyel, vagy nem klinikai vizsgálat végzésére jogosító eseti kutatási engedéllyel rendelkező szervezetnek, valamint a 3. § (4) bekezdése szerinti, a díszítő mák és kannabisz növény exportját, importját, transzferét végző gazdálkodó szervezetnek adható ki.”
(2) A Kábítószer Vhr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eseti engedély iránti kérelem tartalmazza a 7. és 8. melléklet szerinti adatokat, valamint a szállító és szállítmányozó adatait. Az import kérelemhez mellékelni kell a külföldi partnertől származó címigazolást, továbbá export, illetve kiviteli irányú transzfer esetén a külföldi hatóság import engedélyének eredeti példányát.”
85. § A Kábítószer Vhr. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély kiadásáról az EEKH a vámszervet értesíti.”
86. § A Kábítószer Vhr. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eseti importengedély egy példányát az EEKH az érintett külföldi társhatóság részére postai úton megküldi. Az eseti importengedély három példányát az importőr kapja meg, amelyből egy példányt megküld a külföldi félnek, amely ennek alapján a külföldi hatóságtól beszerzi a Magyarországra irányuló exportra szóló engedélyt. Az importőr két példányt megküld az engedélyen feltüntetett vámszervnek a szállítmány behozatala vagy beérkezése előtt legalább 3 munkanappal.”
87. § A Kábítószer Vhr. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A hatóság vagy hivatalos személy birtokába került, talált és a rendőrségnek beszolgáltatott, valamint a büntetőeljárás során lefoglalt kábítószerekről, pszichotróp anyagokról, valamint új pszichoaktív anyagokról a rendőrség nyilvántartást vezet. Ezen anyagokat a megsemmisítésig a rendőrség által engedélyezett helyen kell őrizni. A tároló szerv köteles a tárolásért és nyilvántartásért felelős személyt kijelölni. A lefoglalt anyagok kezelését a rendőrség ellenőrzi.
(2) A beszolgáltatott, valamint a nyomozó hatóság birtokába került és a tárgyi eljárás során lefoglalt, de elkobzásra nem került anyagok megsemmisítéséről a rendőrség rendelkezik.”
88. § A Kábítószer Vhr. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A rendőrség az elkobzott, a beszolgáltatott, valamint a tárgyi eljárás során lefoglalt, de elkobzásra nem került kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszeranyagok és gyógyszerek belföldi kereskedelmi forgalomba, valamint gyógyszergyártási célra történő visszairányítását az EEKH, a GYEMSZI, valamint állatgyógyászati készítmény esetén a NÉBiH véleményének kikérését követően engedélyezheti.
(2) Az elkobzott, valamint a tárgyi eljárás során lefoglalt, de elkobzásra nem került, 1. melléklet szerinti anyagok bűnüldözési, tesztelési, oktatási és kutatási célra, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez történő igénybevételét a rendőrség engedélyezi.”
89. § (1) A Kábítószer Vhr. 3. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(2) Kábítószer Vhr. 9. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
90. § A Kábítószer Vhr. 6. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„KÁBÍTÓSZER, PSZICHOTRÓP ANYAG és ÚJ PSZICHOAKTÍV ANYAG MEGRENDELÉS”
91. § A Kábítószer Vhr.
a) 3. § (1) bekezdésében az „a (2) és a (4) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe az „a (2) és a (4), valamint a (6) bekezdésben foglaltak” szöveg,
b) 13. § (3) bekezdésében az „a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBiH)” szöveg,
c) 15. § (1) bekezdésében az „esetén hat példányban,” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
d) 16. § (1) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg
lép.

15. Egyéb, az egészségüggyel összefüggő kormányrendeletek módosítása

92. § (1) A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. melléklet 10. pont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 10. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
[A fürdőzőket írásos formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:]
„d) a határértéket meghaladó, napi UV sugárzási szint mértékéről, és a védelem nélküli napon tartózkodás ajánlott időtartamáról,
e) egyéb közérdekű információkról.”
(2) Hatályát veszti a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése.
93. § A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § A Törvény 7. § (5b) bekezdése alapján indult eljárásban a működési engedély az egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló rendelet, illetve az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerinti nyilatkozatától függetlenül kiadható.”
94. § A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelet 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § A Vhr. 50. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelettel megállapított 3/A. §-ban foglaltakat a 2012. július 1-jét követő beutalásokra kell alkalmazni azzal, hogy
a) a biztosítottat nem utasíthatja el a területi ellátási kötelezettség hiányára hivatkozva az az egészségügyi szolgáltató, aki a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat, illetve ellátási területeket érintő - a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. §-a alapján lefolytatott eljárások eredményeként bekövetkező - változások miatt már nem rendelkezik területi ellátási kötelezettséggel az adott betegnek a korábban megkezdett ellátása vonatkozásában, ha a beteg ellátását mint területileg ellátásra kötelezett szolgáltató kezdte meg, feltéve, hogy a változás után is rendelkezik az ellátáshoz szükséges kapacitással és egyéb feltételekkel;
b) abban az esetben, ha a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat, illetve ellátási területeket érintő - a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 7. §-a alapján lefolytatott eljárások eredményeként bekövetkező - változások miatt a biztosított nem tudná ugyanazon szolgáltató ugyanazon orvosánál a korábban megkezdett kezeléshez kapcsolódó ellátást igénybe venni, a változásokat követően az orvost foglalkoztató szolgáltató nem utasíthatja el a beteget arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a beteg tekintetében területi ellátási kötelezettséggel.””
95. § (1) keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a „Rokkantosítva” szövegrész helyébe a „Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult” szöveg lép.
(2) A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. pont c) alpontjában a „III. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti minősítési kategóriába tartozó, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy vagy az a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki az Mmtv. 31-33. §-a alapján öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül” szöveg lép.
(3) A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában az „a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet” szöveg lép.
(4) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt táblázat 1. pontjában és 5. számú mellékletében foglalt táblázat 1. pontjában az „illetékes*” szövegrész helyébe az „illetékes” szöveg, 2. pontjában a „Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási Hivatal” szöveg lép.
(5) A „Duna projekt” megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 10. pontjában, 2. pontjában foglalt táblázat 10. pontjában, valamint 3. pontjában foglalt táblázat 10. pontjában a „szerve*” szövegrész helyébe a „szerve” szöveg lép.
(6) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt táblázat 4., 5. és 18. pontjában a „népegészségügyi szakigazgatási szerve*” szövegrész helyébe a „népegészségügyi szakigazgatási szerve” szöveg lép.
(7) A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „A jogutódlás alapján kedvezményezetté váló” szövegrész helyébe az „Az” szöveg lép.
96. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet „I/A. Ágazatspecifikus munkakörök” táblázatában
a) az „1) Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő munkakörök” pont alatt a „36. vizsgázott fogász” sor,
b) a „2) Felső-, közép- és alsófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök” pont alatt a „29. radiológus” sor.
97. § Hatályát veszti
a) a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 9/A. §-a,
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/A. §-a,
c) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 11/A. §-a,
d) a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet
da) 3. § (3) bekezdésében az „- az 1. melléklet szerinti különös illetékességi szabályok figyelembevételével -” szövegrész,
db) 1. melléklete,
e) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése,
f) a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklet ua) alpontja,
g) az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II.1. ca) alpontja,
h) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében az „1 A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének feladatait a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér megyére, Komárom-Esztergom megyére és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.” szövegrész,
i) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. számú mellékletében a „*Megjegyzés A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatait a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.” szövegrész,
j) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 15. § (5a) bekezdése és 3. számú melléklete,
k) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése és 3. számú melléklete,
l) a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése,
m) a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 4/A. §-a,
n) a „Duna projekt” megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az „* Az e rendelet szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér megyére kiterjedő illetékességgel látja el.” szövegrész,
o) az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 6/A. §-a és 5. mellékletében az „* Az e rendelet szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.” szövegrész,
p) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. § (6) bekezdése és 3/a. melléklete,
q) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése és 4. melléklete,
r) a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése,
s) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése,
t) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése.

16. Záró rendelkezések

98. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján 13 órakor lép hatályba.
(2) A 2-6. §, a 7. § (1) bekezdése, a 8-10. §, a 12-20. §, a 21. § (2)-(4) bekezdése, a 22. § a), b), e) pontja, a 23-34. §, a 36. §, a 37. §, a 39. §, a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése, a 42. §, a 44. §, a 45. § b) pontja, a 46-54. §, a 60-63. §, a 64. § (1) bekezdése, a 65-92. §, a 95-97. §, valamint a 2-9. melléklet 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 35. § és a 38. § 2012. július 2-án lép hatályba.
(4) A 21. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2012. július 15-én lép hatályba.
(5) Az 55-59. § 2012. július 21-én lép hatályba.
(6) A 41. § (1) bekezdése és a 64. § (2) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) A 22. § c) és d) pontja 2012. december 31-én lép hatályba.
(8) A 7. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(9) Ez a rendelet 2013. január 2-án a hatályát veszti.