211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.”
(2) Az OTÉK 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
b) a tűzbiztonság,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
e) a zaj és rezgés elleni védelem,
f) az energiatakarékosság és hővédelem,
g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
h) a természeti erőforrások fenntartható használata
alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.
(3a) Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni. Építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy - a tervezési programban meghatározott típusú - megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetősége az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.”
(3) Az OTÉK 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építményt és annak részét, szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok karbantartás, korszerűsítés, esetleges csere céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek, valamint azok a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal
a) feleljenek meg a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt - a rendeltetési céljuknak megfelelő biztonsággal - az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,
b) nyújtsanak védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használata során, és
c) feleljenek meg és álljanak ellen a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak.”
2. § Az OTÉK 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építményt és annak részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit és vezetékrendszereit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek
a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,
b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához,
c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához, valamint
d) az építési tevékenység közben az építés alatt álló szerkezetek és a csatlakozó vagy a szomszédos szerkezetek tönkremeneteléhez.”
3. § (1) Az OTÉK 53. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse)
„j) fényszennyezés.”
(2) Az OTÉK 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse.”
4. § (1) Az OTÉK 54. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Biztonságos használat és akadálymentesség”
(2) Az OTÉK 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás
a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,
b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,
c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és
d) fényszennyezést ne okozzon.”
5. § Az OTÉK az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A tervezési programban meg kell határozni a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. Az akadálymentes használathoz olyan jelző-információs rendszert kell alkalmazni, amely a rendeltetésszerű használó fogyatékos személyt segíti az építmény, építményrész használatában.
(2) Az elsődlegesen fogyatékos személyek használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet és helyiséget az akadálymentes használatot biztosító módon kell tervezni és megvalósítani.”
6. § Az OTÉK 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell.”
7. § Az OTÉK az 56. §-t követően a következő 56/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Vagyonvédelem
56/A. § (1) Az építményre vonatkozó - a rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékét és fontosságát figyelembe vevő - vagyonbiztonsági elvárások mértékét a tervezési programban kell meghatározni.
(2) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani és fenntartani, hogy az ott rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak a tervezési programban meghatározott módon biztonságban legyenek.
(3) A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével - így különösen az elhelyezés, a megközelítés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, valamint a kiegészítő helyiségek - kell meghatározni és érvényre juttatni.
(4) Az építmény egyes részeire, helyiségeire vonatkozó vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonság mértékétől eltérő lehet.”
8. § Az OTÉK az 57. §-t megelőző alcímet megelőzően a következő alcímmel és 56/B. §-sal egészül ki:
„Természeti erőforrások fenntartható használata
56/B. § Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra:
a) egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás,
b) racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése,
c) a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása,
d) a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására,
e) a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,
f) az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és
g) az életciklus vizsgálata.”
9. § Az OTÉK 57. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
„ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEK”
10. § Az OTÉK 61. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közhasználatú építmény akadálymentes használatra szolgáló belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszásgátló padlóburkolattal kell ellátni.
(4) Akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.
(5) A járófelületen alkalmazott hézagos burkolat osztását úgy kell megválasztani, hogy az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen, továbbá sérülést, és anyagi kárt ne okozzon.”
11. § (1) Az OTÉK 62. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyílásnak, a nyílászárónak és az üvegfalnak meg kell felelnie az építmény és a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, valamint a biztonságos használat követelményének.
(2) A nyílászárónak a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetőnek kell lennie.
(3) Az ablaknak, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésre számításba vett ajtaja ajtószárnyának nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetőnek kell lennie.
(4) Az építményben a gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílásnak vagy ajtónak alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű és a biztonságos használatra. A falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél nem lehet kisebb. A tömegtartózkodásra szolgáló építményben, a kiürítési útvonalon lévő falnyílás vagy ajtó szabad méretét az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szerinti számítással kell meghatározni.
(5) A közhasználatú építményben az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.”
(2) Az OTÉK 62. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A mellvéd tervezése és megvalósítása során biztosítani kell a rendeltetésszerű használat melletti kiesés elleni védelmet.”
(3) Az OTÉK 62. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 0-18 éves gyermekek, tanulók részére szolgáló helyiségekben, terekben forgó- és billenőablak, mélyen üvegezett ajtó és üvegfal nem alkalmazható.”
12. § Az OTÉK 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közhasználatú építmény akadálymentes használatú részei, bejárata és kiürítési útvonala szintkülönbségének áthidalására a lépcsőn kívül legalább egy helyen akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.”
13. § Az OTÉK 63. §-át követő alcíme és 64. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Lépcső, rámpa, lejtő, pihenő
64. § (1) A lépcsőt, rámpát és lejtőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az tegye lehetővé a használók biztonságos közlekedését.
(2) A lépcső lépcsőfokok és lépcsőpihenők sorozata, amely lehetővé teszi az eltérő szintek gyalogos megközelítését. A lépcsőkar a pihenők (szintek) közötti lépcsőszakasz. A lépcsőkaron belül csak azonos magasságú lépcsőfok lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat.
(3) Olaszlépcső építményben és a szabadban létesíthető. Az olaszlépcsőként épített lépcsőkarban pihenő közbeiktatása nem szükséges. Az olaszlépcső járóvonalán maximum 8%-os hosszirányú lejtés lehet.
(4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcsőkart úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az egyenes vonalú legyen, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán - a járda és az előlépcső kivételével -, ha a lépcsőfokok száma háromnál kevesebb, akkor minden napszakban, mindenki által észlelhető figyelmeztetést kell elhelyezni.
(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb időszakos használatú lépcsőnél 0,60 m-nél, egy lakáson belüli lépcső esetén 0,80 m-nél.
(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni.”
14. § Az OTÉK 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatra szolgáló lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot jelölni kell.”
15. § (1) Az OTÉK 66. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A lejtő lejtésének mértéke)
„c) szabadban legfeljebb 15%-os”
(lehet.)
(2) Az OTÉK 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Akadálymentes közlekedéshez a lejtőt és a rámpát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy
a) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű legyen,
b) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű legyen,
c) egy lejtőkar, rámpakar legfeljebb 0,45 m szintkülönbséget hidaljon át,
d) a lejtőkar, rámpakar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű vízszintes szabad terület biztosított legyen,
e) a többkarú lejtő, rámpa áttekinthető mellvéddel kerüljön kialakításra,
f) a lejtőhöz, rámpához két fogódzkodóval ellátott korlát legyen biztosítva a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, és az 1,50 m-nél szélesebb lejtőnél, rámpánál mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,
g) szabadban csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal legyen kialakítva, valamint
h) építményen belül a többkarú lejtő, rámpa legfeljebb 1,80 m szintkülönbséget hidalhat át.”
16. § Az OTÉK 68. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az építményben, építményrészben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.
(2) A biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél
a) legfeljebb 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzkodón felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel,
b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal kell tervezni és megvalósítani.
(3) A lépcsőkar legalább egyik oldalát, fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani. Tömegtartózkodás céljára szolgáló építményben 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani.”
17. § Az OTÉK 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a szabadba.
(2) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.”
18. § (1) Az OTÉK 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetékrendszer és berendezések tervezése és megvalósítása során a korrózió, zaj és rezgés elleni, valamint a hő és áramütés elleni védelemről gondoskodni kell.”
(2) Az OTÉK 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közhasználatú építmény mindenki által használt részeiben a kapcsolókat, a jelző és működtető berendezéseket, valamint a telefonokat a padlószinttől számított 0,90-1,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.”
19. § Az OTÉK 76. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Vízvezetéket nem szabad vezetni)
„e) az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével.”
20. § Az OTÉK 78. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hőellátó vezetéket nem szabad vezetni)
„b) az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével.”
21. § (1) Az OTÉK 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.”
(2) Az OTÉK 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.”
22. § Az OTÉK 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Meglévő épület esetében az akadálymentes közlekedés arra engedélyezett kialakítású korlátlifttel vagy emelőlappal is biztosítható.”
23. § (1) Az OTÉK 85. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, határoló építményszerkezeteit, beépített vezetékrendszereit, berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell tervezni és megvalósítani.
(2) A helyiség legkisebb alaprajzi méretét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy
a) a nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 0,80 m-nél, szabad mélysége 1,10 m-nél kevesebb nem lehet,
b) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 2,00 m-nél kisebb nem lehet.”
(2) Az OTÉK 85. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen:)
„f) 2,75 m átlagos belmagasság a 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú irodai munkahelyeken.”
(3) Az OTÉK 85. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő alapvető követelmények biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.
(6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása és a szellőzése a használat során folyamatosan biztosítható, valamint a helyiségben tartalékvilágítás létesült.”
24. § Az OTÉK 95. §-át megelőző alcíme és 95. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Közlekedési célú terek és helyiségek
95. § (1) Az építmény közlekedési célú tereinek és helyiségeinek (a továbbiakban együtt: közlekedők) a rendeltetésnek megfelelően egyaránt lehetővé kell tennie a zavartalan, biztonságos közlekedést a használó személyek, a járművek, a gépekés a teherszállítás számára, biztosítani kell továbbá veszély esetén az építmény és annak részei meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.
(2) Az építmény főbejáratának és valamennyi önálló rendeltetési egysége bejáratának, továbbá az ezek közötti közlekedőnek, és a kiürítési útvonalnak alkalmasnak kell lennie egy hordágyon fekvő beteg biztonságos végigszállítására.
(3) Az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit - a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával - úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.”
25. § Az OTÉK 99. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közhasználatú építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni, amelyek számát a tervezési programban rögzíteni kell. Az akadálymentes használat céljára szolgáló illemhely méretének, berendezési tárgyai elhelyezésének és kialakításának biztosítania kell a rendeltetésszerű használatos a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.”
26. § Az OTÉK 101. §-át megelőző alcíme és 101. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Tároló helyiség
101. § Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését - a tárolandó anyagokra figyelemmel - a tervezési programban kell meghatározni. A tároló helyiség kialakításának meg kell felelnie a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, a higiénia, valamint a biztonságos használat követelményeinek.”
27. § Az OTÉK 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasználatú építmény akadálymentes használatra kialakított önálló rendeltetési egységéhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.”
28. § Az OTÉK az „EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK” alcímet követően és a „Lakás” alcímet megelőzően a következő 104/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Szállás jellegű épület
104/A. § Szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást),
b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint
c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.”
29. § Az OTÉK 108. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A meglévő építményekre az 50-107. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az építmény és annak részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen végzett bármilyen helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés, vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása
a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, valamint
b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.”
30. § (1) Az OTÉK 111. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha]
„c) a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.”
(2) Az OTÉK 111. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eltérő megoldás)
„a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,”
(valósítható meg.)
(3) Az OTÉK 111. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eltérő megoldás)
„c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével”
(valósítható meg.)
(4) Az OTÉK 111. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Meglévő építmény átalakítása, bővítése, meglévő építményben az önálló rendeltetési egység megosztása, rendeltetés módosítása esetében a 13. § (3) bekezdés 1. pontjában foglalt előírásoktól a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett el lehet térni.”
31. § Az OTÉK 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
32. § Az OTÉK
1. 53. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „megvalósítása” szövegrész helyébe a „megvalósítása és rendeltetésszerű használata” szöveg,
2. 53. § (5) bekezdésében a „faanyagvédelemre vonatkozó szabványoknak, vagy azzal egyenértékű védelmet biztosító előírásoknak megfelelő gombamentesítő” szövegrész helyébe a „tűzvédelemre és a faanyagvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gombamentesítő” szöveg,
3. 54. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és” szövegrész helyébe az „és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és” szöveg,
4. 54. § (1) bekezdés e) pontjában a „vészvilágítás” szövegrész helyébe a „tartalék világítás” szöveg,
5. 54. § (1) bekezdés g) pontjában a „hibából” szövegrész helyébe a „hibából, vagy villámcsapás miatt” szöveg,
6. 55. §-át megelőző alcímében a „rezgésvédelem” szövegrész helyébe a „rezgés elleni védelem” szöveg,
7. 56. § (2) bekezdésében a „hőtechnikai” szövegrész helyébe a „hőtechnikai és a tűzvédelmi” szöveg,
8. 57. § (1) bekezdésében az „állékonyságot” szövegrész helyébe az „állékonyságot, mechanikai szilárdságot” szöveg,
9. 58. § (1) bekezdésében az „építmények és az önálló alapozást igénylő berendezések” szövegrész helyébe az „építményt és annak részeinek” szöveg, a „nem eredményezhet” szövegrész helyébe a „sem az építés időszaka alatt, sem a megvalósult állapotban nem eredményezhet” szöveg,
10. 59. § (1) bekezdésében a „méretezni” szövegrész helyébe a „méretezni és megvalósítani” szöveg,
11. 59. § (2) bekezdésében a „hőmérséklet” szövegrész helyébe a „hőmérséklet, a tervezési célnak megfelelő vegyi környezet” szöveg, a „csökkenést előidéző változást” szövegrész helyébe a „csökkenést” szöveg,
12. 60. § (2) bekezdésében a „25-75 közötti hajlásszögű tetőt” szövegrész helyébe a „25-75° közötti hajlásszögű, és a fémlemez fedésű tetőt” szöveg,
13. 60. § (3) bekezdésében a „kijutás” szövegrész helyébe a „kijutás vagy feljutás és karbantartás” szöveg,
14. 61. § (1) bekezdésében a „(pl. balesetvédelmi, munkavédelmi)” szövegrész helyébe a „balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi” szöveg, a „kell megvalósítani” szövegrész helyébe a „kell tervezni és megvalósítani” szöveg,
15. 65. § (2) bekezdés b) pontjában az „akadálymentes közlekedéshez” szövegrész helyébe a „közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcső esetén” szöveg,
16. 67. § (1) bekezdésében a „kiűrítés” szövegrész helyébe a „kiürítés” szöveg,
17. 67. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Akadálymentes közlekedéshez” szövegrész helyébe az „A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú közlekedéshez” szöveg,
18. 67. § (3) bekezdés a) pontjában a „9,0 m” szövegrész helyébe a „9,00 m” szöveg, az „1,5 m” szövegrész helyébe az „1,50 m” szöveg,
19. 67. § (3) bekezdés b) pontjában az „1,5x1,5 m” szövegrész helyébe az „1,50x1,50 m” szöveg,
20. 69. § (1) bekezdésében a „tűzvédelem követelményeinek megfelelő anyagból, a rendeltetésének megfelelően” szövegrész helyébe a „rendeltetésének megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartása mellett” szöveg,
21. 70. § (1) bekezdésében a „magasépületben” szövegrész helyébe az „attól magasabb építményben” szöveg,
22. 70. § (2) bekezdésében a „nem csökkenthető” szövegrész helyébe a „csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad” szöveg,
23. 74. § (5) bekezdésében a „tüzelőberendezés” szövegrész helyébe az „energiatermelő berendezés” szöveg,
24. 75. § (1) bekezdésében az „épületgépészeti” szövegrész helyébe az „épületgépészeti, épületvillamos” szöveg, a „környezetvédelmi, biztonsági” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági” szöveg,
25. 76. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezetni” szövegrész helyébe a „- biztonságos átvezetés kivételével - vezetni” szöveg,
26. 77. § (1) bekezdésében a „megvalósítani” szövegrész helyébe a „tervezni és megvalósítani” szöveg,
27. 77. § (3) bekezdésében az „alapfalaiba,” szövegrész helyébe az „alapozásába, födémébe és tűzgátló szerkezetébe” szöveg,
28. 77. § (4) bekezdés b) pontjában a „berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben)” szövegrész helyébe a „kezelőhelyiségekben” szöveg,
29. 77. § (5) bekezdésében az „Egészségügyi intézmény gyógyító és betegellátó helyisége” szövegrész helyébe az „A gyógyítás és betegellátás céljára szolgáló helyiség” szöveg,
30. 78. § (1) bekezdésében az „energiatakarékosságra” szövegrész helyébe az „energiatakarékosságra és a tűzvédelemre” szöveg,
31. 78. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezetni” szövegrész helyébe a „- biztonságos átvezetés kivételével - vezetni” szöveg,
32. 80. § (3) bekezdés c) pontjában a „(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5) bekezdésében” szöveg,
33. 82. § (2) bekezdés b) pontjában az „elérni és” szövegrész helyébe az „elérni vagy elhagyni, és” szöveg,
34. 82. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „Új, az akadálymentes használatra alkalmas épületekben” szövegrész helyébe az „A többszintes közhasználatú építményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy” szöveg,
35. 82. § (4) bekezdés b) pontjában a „mozgásterületet” szövegrész helyébe a „méretet” szöveg,
36. 82. § (8) bekezdésében az „épületekben” szövegrész helyébe az „építményben” szöveg,
37. 82. § (12) bekezdésében az „épületben” szövegrész helyébe az „építményben” szöveg,
38. 85. § (3) bekezdés a) pontjában a „nevelési-oktatási helyiségben” szövegrész helyébe a „nevelési, oktatási épület tantermében, foglalkoztatótermében” szöveg, az „egészségügyi építmények” szövegrész helyébe az „egészségügyi épületek” szöveg,
39. 85. § (9) bekezdésében a „kiürítési útvonala” szövegrész helyébe a „kiürítési útvonalának szabad szélessége” szöveg,
40. 85. § (10) bekezdésében az „egy szintnél (földszintnél)” szövegrész helyébe az „a külső terep szintjénél egy szinttel” szöveg,
41. 85. § (11) bekezdés a) pontjában a „megközelíthető” szövegrész helyébe a „megközelíthető, és szabad mérete lehetővé teszi az akadálymentes áthaladást,” szöveg,
42. 89. § (1) bekezdésében az „épületen belüli és az épületen” szövegrész helyébe az „építményen” szöveg,
43. 96. § (1) bekezdésében a „tűz” szövegrész helyébe a „tűz vagy más veszélyhelyzet” szöveg,
44. 96. § (2) bekezdés c) pontjában a „tömegtartózkodás céljára szolgáló épületekben” szövegrész helyébe a „tömegtartózkodásra szolgáló építményben” szöveg,
45. 98. § (2) bekezdés c) pontjában a „menekülő vészlépcső” szövegrész helyébe a „kiürítésre szolgáló lépcső” szöveg,
46. 99. § (1) bekezdésében a „kell megvalósítani” szövegrész helyébe a „kell tervezni, megvalósítani” szöveg,
47. 99. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekhez,” szövegrész helyébe az „Az építményekhez és” szöveg, az „a tervezett, becsült összlétszám” szövegrész helyébe az „az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszáma” szöveg,
48. 99. § (3) bekezdés c) pontjában a „tervezési program szerint” szövegrész helyébe a „tervezési programban” szöveg,
49. 103. § (1) bekezdésében az „épület” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
50. 103. § (5) bekezdésében a „gépjárműtároló helyiség legalább” szövegrész helyébe a „gépjárműtároló helyiség vagy terület legalább” szöveg,
51. 108. § (4) bekezdésében az „az e jogszabály” szövegrész helyébe az „a 82. §” szöveg,
52. 108. § (9) bekezdésében a „biztosítható” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg,
53. 108. § (11) bekezdésében a „szükség esetén részleges” szövegrész helyébe az „a részleges” szöveg,
54. 111. § (3) bekezdésében az „Új épületek esetén e rendelet IV. fejezetében” szövegrész helyébe az „A IV. fejezetben” szöveg,
55. 111. § (4) bekezdés b) pontjában a „tűzvédelem biztosítása szempontjából” szövegrész helyébe a „tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése,” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti az OTÉK
1. 51. § (4) bekezdése,
2. 52. § b) pontjában az „és mérgező elemet ne tartalmazzon” szövegrész,
3. 53. § (1) bekezdés b) pontjában a „légnemű, folyékony vagy szilárd” szövegrész,
4. 53. § (4) bekezdése,
5. 57. § (3) és (5) bekezdése,
6. 65. §-át megelőző alcíme,
7. 66. §-át megelőző alcíme,
8. 74. § (3)-(4) bekezdése,
9. 78. § (2) bekezdése,
10. 81. §-a és az azt megelőző alcím,
11. 83. §-a és az azt megelőző alcím,
12. 84. §-a és az azt megelőző alcím,
13. 85. § (8) bekezdése,
14. 94. §-a és az azt megelőző alcím,
15. 95. §-át követő alcímben a „, szélfogó” szövegrész,
16. 96. § (3)-(4) bekezdése,
17. 97. §-a és az azt megelőző alcím,
18. 98. § (3) bekezdésében az „általános” szövegrész,
19. 102. §-a és az azt megelőző alcím,
20. 104. § (2) bekezdés a) pontja,
21. 104. § (9)-(12) bekezdése,
22. 108. § (3) és (10) bekezdése,
23. 111. § (3) bekezdés b) pontjában a „a tervezett megoldás szerinti használat” szövegrész,
24. 111. § (4) bekezdés b) pontjában az „az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények esetében” szövegrész.
34. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 30. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
35. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.