21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet

egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df)-di) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés b), c), e), k)-m) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pont aa)-ah) alpontjában,
a 4. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontjában,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában,
a 6. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában,
a 7. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (2) bekezdés e) pontjában,
a 8. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában és g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 30. § tekintetében a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

1. § A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a „Védőoltások” alcímet megelőzően a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § E rendelet alkalmazásában
1. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés, amely nem volt jelen még lappangási formában sem a beteg felvételekor, illetve ellátásakor, továbbá magába foglalja azokat az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzéseket is, amelyek az elbocsátást követően alakulnak ki, valamint a foglalkozással összefüggő fertőzéseket az egészségügyi dolgozók körében;
2. esetdefinició: surveillance céljából jelentendő megbetegedéseket, eseteket meghatározó klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai feltételek összessége, amelynek
2.1. klinikai kritériuma: a betegség általános és jellemző tünetei, amelyek egyenként vagy kombinálva alkotják az egyértelmű vagy indikatív, illetve betegség-specifikus klinikai leírást, amelyet a betegség legjellemzőbb klinikai tünetei alapján állítanak össze, és nem tartalmazza a betegség valamennyi olyan tünetét, jellemzőjét, amely a klinikai diagnózis felállításához szükséges;
2.2. laboratóriumi kritériuma: a klinikai kritériumoknak megfelelő eset megerősítéséhez (ritkán valószínűsítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége;
2.3. epidemiológiai kritériuma: akkor teljesül, ha bizonyítható
2.3.1. az, hogy a beteg a lappangási időben egy beteg vagy tünetmentes fertőzött emberrel vagy állattal olyan kapcsolatba került, hogy tőle fertőződhetett, vagy
2.3.2. a közös fertőző forrással való érintkezés, vagy
2.3.3. az, hogy a személyek közös expozíciónak voltak kitéve;
3. eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:
3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel;
3.2. valószínűsíthető eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel, de a valószínűsíthető minősítéshez csak bizonyos betegségek tekintetében szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok;
3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;
4. expozíció (biológiai): az a hatás, amelynek során egy személy vagy állat olyan kapcsolatba kerül egy fertőzött állattal vagy emberrel vagy szennyezett külső környezeti tényezővel, amelynek révén ki van téve a fertőződés veszélyének;
5. fertőző betegség: specifikus fertőző ágensek vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak vagy termékének egy fertőzött személyből, állatból vagy rezervoárból egy arra fogékony gazdaszervezetbe való közvetett vagy közvetlen átjutása hoz létre;
6. fertőző beteg: fertőző betegségben szenvedő személy;
7. fertőző beteg környezete: a fertőző vagy fertőzésre gyanús személlyel (beteggel, kórokozó-hordozóval) azonos lakásban, közösségben stb. együtt élő, vagy vele direkt vagy indirekt módon érintkező azon személyek köre, akiktől a beteg fertőződhetett, illetve akik a betegtől fertőződhettek vagy fertőződhetnek, továbbá akikre a beteg, illetve a kórokozó-hordozó a fertőzést átvihette vagy átviheti;
8. halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertőző betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és időben történő átlagosnál gyakoribb előfordulása;
9. járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható;
10. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan szűrővizsgálat, amely a tünetmentes személy kórokozó-hordozásának megállapítására irányul hatósági járványügyi intézkedések foganatosítása vagy megszüntetése céljából, amely lehet:
10.1. felszabadító vizsgálat: a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat;
10.2. járványügyi ellenőrző vizsgálat: a kórokozó-hordozóvá vagy kórokozó-ürítővé minősített személy hatósági járványügyi ellenőrzése céljából végzett mikrobiológiai vizsgálat;
10.3. a beteg környezetében végzett szűrővizsgálat: fertőző beteggel az inkubációs időn belül vagy tünetmentes fertőzöttel érintkezett személyek szűrővizsgálata;
10.4. fokozott kockázatnak kitett személyek szűrővizsgálata: az adott fertőző betegség tüneteit nem mutató meghatározott lakosságcsoportok (várandós nők, kórházba felvett betegek stb.) szűrővizsgálata;
11. mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan egészségügyi szolgáltatás, amely közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok valamelyikének jelenlétét a fertőző betegségre gyanús beteg szervezetében, amely lehet:
11.1. klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, melyet azért végeznek, hogy az individuális diagnózis alapján meghatározzák és alkalmazzák a megfelelő egyéni terápiát;
11.2. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, amelynek célja a populációs szintű kockázatok minél korábban történő azonosítása, elemzése, és ennek alapján populációs szintű beavatkozások megalapozása prevenciós céllal;
12. járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium: melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján a járványügyi érdekből végzett vizsgálatok végzésére az országos tisztifőorvos kijelöl;
13. mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan mikrobiológiai vizsgálat, mely a fertőző betegség tüneteit nem mutató személy esetében közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegséget okozó mikroorganizmus jelenlétét vagy a fertőző betegség átvészelését;
14. mikrobiológiai referencia laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján az országos tisztifőorvos mikrobiológiai referencia laboratóriumi feladatok ellátására kijelöl;
15. klinikai mikrobiológiai laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, amely járványügyi feladatok ellátására kijelöléssel nem rendelkezik, és amely klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez;
16. mikrobiológiai tipizáló vizsgálat: a kórokozók azon feno-, illetve genotípusos jellemzőinek (antibiotikum-rezisztencia, szerotípus, szerocsoport, fágtípus, egyéb molekuláris jellemzők) vizsgálata, amelyek célja a betegség terjedésének felderítése és epidemiológiai kapcsolatok igazolása;
17. oltóhely: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó;
18. surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;
19. védőoltás: olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható.”
2. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5-13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.”
3. § Az R. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védőoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minősül a 6. § (7) bekezdése szerinti helyen oltást végző egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető.”
4. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védőoltás(oka)t, amennyiben az]
„b) a megye lakosságának egészét vagy a megyén belül több település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a megyei tisztifőorvos,
c) egy település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a kistérségi tisztifőorvos”
(rendeli el.)
(2) Az R. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az OEK által évente kiadott VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni”
(3) Az R. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a
a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat,
b) védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége,
c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel.”
5. § (1) Az R. 8. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltások”
(2) Az R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A külföldre utazó személyek (2) és (4) bekezdésben említett védőoltásait a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek által működtetett oltóhelyek, az OEK nemzetközi oltóhelye és egyéb, az országos tisztifőorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltások végzésére feljogosított oltóhelyek végzik.”
6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a kistérségi népegészségügyi intézet szakvéleményt ad.
(2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza.
(3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.”
7. § Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elvégzett védőoltásokról nyilvántartást kell vezetni.”
8. § (1) Az R. 13. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kistérségi népegészségügyi intézet
a) az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe, és ezzel egyidejűleg az oltási értesítő adatait továbbítja a gyermek lakóhelye szerint illetékes védőnői szolgálathoz,
b) a folyamatos oltási rend szerint végzett oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő hónap 15. napjáig, a kampányoltások adatait az oltás befejezését követő hónap 25. napjáig rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe.
(5) A védőoltásokra vonatkozó adatok a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az ÁNTSZ számára a közös adatbázison keresztül elérhetők.”
(2) Az R. 13. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A védőoltást követő nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket
a) az oltó-, illetve észlelő orvos a kistérségi népegészségügyi intézetnek és egyidejűleg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságának,
b) a kistérségi népegészségügyi intézet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek,
c) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az OEK-nak
haladéktalanul jelenti.
(8) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti esetet kivizsgálja, és annak eredményéről az OEK-et tájékoztatja.”
9. § Az R. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó személyek kötelezettségei”
10. § (1) Az R. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a kistérségi népegészségügyi intézet védőoltással kapcsolatos feladatai”
(2) Az R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OEK
a) megtervezi a kötelező védőoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, meghatározza minőségi jellemzőit, és erről előterjesztést készít az országos tisztifőorvos számára,
b) javaslatot tesz az országos tisztifőorvosnak új védőoltások bevezetésére,
c) évente kiadja a VML-t,
d) elemzi és értékeli az ország lakosságára vonatkozó átoltottságot,
e) értékeli a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek védőoltási munkáját,
f) súlyos oltási szövődmény vagy oltási baleset előfordulásakor helyszíni vizsgálatot végez, továbbá laboratóriumában vizsgálja a szövődményt vagy reakciót okozott oltóanyagot.”
(3) Az R. 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
„c) az OEK értékelése alapján figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységet, elkészíti a hazai éves oltóanyagtervet és javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszter számára új védőoltások bevezetésére.”
11. § Az R. a „Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok” alcímet megelőzően a következő alcímmel, valamint 16/A. és 16/B. §-sal egészül ki:
„Járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatok
16/A. § (1) Az 1. számú melléklet szerint bejelentendő fertőző betegségek esetén az esetdefiníciók klinikai kritériumainak megfelelő betegektől vizsgálati anyagot kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. A járványügyi érdekből végzendő vizsgálatok kötelezők.
(2) A járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatokat a rendeletben meghatározottak szerint mikrobiológiai referencia laboratóriumokban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.
16/B. § (1) A mikrobiológiai referencia laboratórium személyi és tárgyi feltételei alapján alkalmas a referencia tevékenység körébe tartozó, speciális mikrobiológiai diagnosztikai, tipizáló és minőségellenőrzési tevékenységek elvégzésére nemzetközileg elfogadott módszerekkel. Alapvető feladatai:
a) referencia tevékenység a diagnosztika területén (kórokozó kimutatása, laboratóriumi eredmények megerősítése);
b) referencia minták biztosítása (pl. referencia törzsek, referencia szérum, genetikai anyagok);
c) tudományos tanácsadás és szakmai ellenőrzés;
d) nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés és részvétel kutatási programokban;
e) részvétel a nemzeti surveillance-ban, a korai riasztási rendszerekben és a járványok kivizsgálásában;
f) sürgősségi kapacitás biztosítása járványügyi veszélyhelyzet esetén; továbbá
g) részvétel az állami védőoltási programok értékelésében.
(2) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium olyan akkreditált mikrobiológiai laboratórium, mely járványügyi érdekből mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez specifikus kórokozók kimutatására, azonosítására. Alapvető feladatai:
a) részvétel a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos integrált adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben;
b) a hatósági járványügyi intézkedések laboratóriumi megalapozása, részvétel járványügyi veszélyhelyzetek kezelésében, a laboratóriumi vizsgálatok rendjével kapcsolatos protokollok, jogszabályok fejlesztésében;
c) részvétel az oktatásban és képzésben, valamint járványügyi témájú kutatási programokban.
(3) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumok a járványügyi biztonság érdekében kötelesek részt venni az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi hálózatban.
(4) A mikrobiológiai referencia laboratóriumnak vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumnak olyan egészségügyi szolgáltató jelölhető ki, amely
a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas,
b) rendelkezik akkreditációval,
c) részt vesz a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben, valamint
d) a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitással rendelkezik.”
12. § Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hepatitis B vírussal és a syphilis kórokozójával fertőzött anyáról gyermekre történő fertőzés terjedésének megelőzése érdekében valamennyi várandós nőnél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumban.”
13. § (1) Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gümőkóros betegek felkutatása, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a megyei, illetve fővárosi tisztifőorvos a lakosság meghatározott részének, közösségének, illetve korosztályának a szűrővizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelőző évben a tuberculosis incidencia értéke a megye, illetve a főváros területén összességében vagy meghatározott közösségekben, egyes korosztályokban meghaladta a 25 százezreléket. A szűrővizsgálatot elrendelő határozatot meg kell küldeni a területileg illetékes tüdőgondozó intézet részére.”
(2) Az R. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a bekerüléskor, majd évente egyszer tüdőszűrő vizsgálatot kell végezni.”
(3) Az R. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vizsgálatot rtg. ernyőfénykép szűrési módszerrel kell elvégezni a szűrőállomások ellátási területéhez tartozó, szűrővizsgálatra kötelezettek körében. Szükség esetén a szűrővizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szűrővizsgálati egység végzi el.”
14. § Az R. 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) Az ellátást végző orvos, illetve a kistérségi népegészségügyi intézet felhívására - a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (a továbbiakban: STD) esetén a bőr- és nemibeteg-gondozók és az STD betegeket ellátó járóbeteg-szakrendelők, STD-centrumok felhívására - a fertőző beteg és a kórokozó-hordozó környezetében (családi, munkahelyi vagy egyéb közösség) élő, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktől a beteg fertőződhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát szolgáltatni vagy annak vételét lehetővé tenni.
(2) Azon STD-ket és fertőzéseket, melyek előfordulása esetén a beteg klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálata, illetve a fertőzött személy környezetében (családi, munkahelyi, egyéb közösség) élők járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálata kötelező, az 1. számú melléklet tartalmazza.
21. § (1) Ha valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél syphilis, gonorrhoea, lymphogranuloma venereum vagy szexuális úton terjedő chlamydiák által okozott megbetegedést vagy fertőzést észlel, a beteget ellátja vagy beutalja a lakóhelye szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézetbe.
(2) Amennyiben az érintett személy szexuális úton terjedő betegségben vagy fertőzésben szenved, köteles a kezelőorvosát tájékoztatni fertőződésének körülményeiről, megnevezni azokat a kontakt személyeket, akiktől - feltevése szerint - a fertőzést kaphatta, és akiket megfertőzhetett. E személyeket a bőr- és nemibeteg-gondozó felhívja a szűrővizsgálaton történő megjelenésre.”
15. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Az egészségügyi szolgáltató a fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket az 1. számú melléklet szerint megadott esetdefinícióknak megfelelően, továbbá a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles bejelenteni és nyilvántartani.”
16. § (1) Az R. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kistérségi népegészségügyi intézet a fertőző beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha)
„b) Magyarországon, illetve az Európai Unió területén felügyelet alá vont, kiemelt járványügyi jelentőségű fertőzésről, fertőző betegségről vagy annak gyanújáról,”
(szerez tudomást.)
(2) Az R. 26. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megbetegedések halmozódása alapján felismert és bejelentett vagy felderített járvány esetén meg kell kísérelni a járvány kórokozójának, fertőző forrásának és a terjesztő tényezőjének a meghatározását és bizonyítását laboratóriumi és epidemiológiai-statisztikai módszerrel.
(4) Ha bármely laboratóriumban az 5. számú mellékletben felsorolt kórokozót azonosítanak, az izolált törzset vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni a mikrobiológiai referencia-laboratóriumba további vizsgálatok (pl. tipizálás) céljából.
(5) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozódása - különösen multirezisztens kórokozók - esetében a diagnosztikai mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratóriumban izolált törzseket vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni további vizsgálatokra a mikrobiológiai referencia laboratóriumba az esetleges járványügyi kapcsolatok felderítése céljából.
(6) Valamennyi mikrobiológiai laboratórium haladéktalanul beküldi a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba a 6. számú mellékletben felsorolt mikrobiológiai vizsgálati mintát, izolált kórokozót járványügyi érdekből végzett további vizsgálatok elvégzése céljából.
(7) Klinikai mikrobiológiai laboratóriumban a halmozottan izolált törzseket - amennyiben azok nem kerültek beküldésre a mikrobiológiai referencia laboratóriumba - három hónapig meg kell őrizni esetlegesen szükségessé váló tipizáló vizsgálatok elvégzése és epidemiológiai kapcsolat megállapítása céljából.”
17. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertőzőképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni.
(2) Fertőző betegtől vagy arra gyanús személytől származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített mintavételi eszközben szabad továbbítani.
(3) A mintavételi eszközt az a laboratórium biztosítja, melyben a vizsgálatot végzik. A mikrobiológiai referencia laboratóriumokban végzendő vizsgálatokhoz a tartályt a kistérségi népegészségügyi intézet bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére.
(4) Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertőző betegségben szenvedő személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a kistérségi népegészségügyi intézet az Eütv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti.”
18. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járványügyi felügyelet alá vont fertőző betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.”
(2) Az R. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Elsősorban fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző vagy infektológiai osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet ugyan nem írja elő, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.
(4) Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.”
19. § Az R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. számú mellékletben külön meghatározott fertőző betegségek, illetve e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el.”
20. § Az R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A járványügyi ellenőrzéshez előírt, valamint járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.”
21. § (1) Az R. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.”
(2) Az R. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.”
22. § Az R. 40. §-át megelőző alcíme és 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségügyi szolgáltató, a kistérségi népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv fertőző betegekkel és környezetükkel, valamint a járványok megelőzésével kapcsolatos feladatai
40. § (1) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos és egyéb egészségügyi dolgozó köteles az általa gyógykezelt, ápolt, ellátott fertőző betegnek és a beteg környezetében élő személyeknek a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából minden szükséges utasítást és felvilágosítást a hatályos jogszabályok és szakmai irányelvek alapján megadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elősegítése érdekében az országos tisztifőorvos normatív utasításban határozza meg az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek, valamint a kistérségi népegészségügyi intézetek által a járványügyi ellenőrzési és felügyeleti tevékenységük gyakorlása során érvényesítendő ellenőrzési szempontokat, valamint e tevékenységük ellátásához szükséges, a fertőző betegségek és járványok epidemiológiájára, megelőzésére, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra, a diagnózis megállapítására, a kezelésre, valamint a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó ismereteket és információkat.”
23. § (1) Az R. 41. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kezelőorvos
a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja a fertőző beteget, és jelentést tesz a fertőző betegségek halmozódásairól és járványairól,
b) közvetlenül intézkedik a beteg elkülönítése, szükség esetén fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítása, a fertőtlenítés, a környezet járványügyi megfigyelése, munkaköri és egyéb korlátozó intézkedések tekintetében,
c) intézkedéseiről értesíti az illetékes kistérségi népegészségügyi intézetet,
d) a betegtől és a környezetében élőktől vizsgálati anyagot küld laboratóriumi vizsgálatra,
e) gondoskodik a beteg környezetében élő személyek védőoltásáról, a megelőző gyógyszeres kezelésről,
f) végzi a kórokozó-hordozók járványügyi ellenőrzését,
g) végrehajtja, illetve végrehajtatja a beteggel és a környezetével kapcsolatos hatósági intézkedéseket.
(2) A fekvőbeteg-gyógyintézet infekciókontroll személyzete
a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és jelentést küld a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (a továbbiakban: NNSR),
b) intézkedik a fertőző betegségek - ideértve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket - további terjedésének megakadályozása érdekében,
c) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés esetén dönt és intézkedik a beteg elkülönítéséről, a szükséges szűrővizsgálatok elvégzéséről, a szükséges környezeti vizsgálatokról, a környezet szanációjáról,
d) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően az intézményben fellépő járványok adatainak az NNSR-be történő rögzítésével jelentést küld az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.
(3) A klinikai mikrobiológiai laboratórium
a) a fertőző betegségre gyanús személyek egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. § (2a) bekezdése szerinti mikrobiológiai vizsgálati eredményeit és adatait az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerén belül továbbítja a megbetegedés helye vagy - annak ismerete hiányában - a vizsgálatot kérő orvos telephelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek,
b) adatot szolgáltat az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai hálózatnak.
(4) A kistérségi népegészségügyi intézet
a) az észlelő orvosok bejelentéseiben és a mikrobiológiai laboratóriumok jelentéseiben szereplő adatokat ellenőrzi, ha szükséges, saját adataival kiegészíti, pontosítja, véglegesíti, feldolgozza és elemzi,
b) helyszíni járványügyi vizsgálatot végez,
c) felügyeli a kezelőorvos beteggel és környezetével kapcsolatos tevékenységét,
d) intézkedik a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében,
e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,
f) gondoskodik a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről,
g) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelentést tesz a fertőző betegségek járványos előfordulásáról, továbbá kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró eseményekről előzetes, időszakos és zárójelentést küld a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.”
(2) Az R. 41. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)
„a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által felügyelt járványügyi eseményeket,”
(3) Az R. 41. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)
„h) előzetes, időszakos és zárójelentést küld a kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró járványosan előforduló fertőző betegségekről, járványokról az országos tisztifőorvosnak és az OEK-nek.”
24. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
(4) Az R. a 4. melléklet szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.
25. § Az R.
a) 3. § (1) bekezdésében az „egészségügyi tevékenység” szövegrész helyébe az „egészségügyi hatósági tevékenység” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „ML-e” szövegrész helyébe a „VML-e” szöveg,
c) 7. § (4) bekezdésében az „OEK ML” szövegrész helyébe az „OEK VML” szöveg,
d) 7. § (5) bekezdésében az „OEK ML-ben” szövegrész helyébe az „OEK VML-ben” szöveg,
e) 8. § (4) bekezdésében a „magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,
f) 8. § (7) bekezdésében a „magyar állampolgárnak” szövegrész helyébe a „személy esetén” szöveg,
g) 11. § (1) bekezdésében az „ML” szövegrész helyébe a „VML” szöveg,
h) 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „védőooltási” szövegrész helyébe a „védőoltási” szöveg,
i) 16. § (1) bekezdés e) pontjában az „EFRIR Védőoltási alrendszerébe” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe” szöveg,
j) 24. § (3) bekezdésében a „HIV, HBV és HCV” szövegrész helyébe a „HIV-, HBV- és HCV-” szöveg,
k) 29. § (1) bekezdésében az „elrendeli” szövegrész helyébe a „kötelezővé teszi” szöveg,
l) 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „hastífuszos vagy paratífuszos beteg” szövegrész helyébe a „hastífuszban vagy paratífuszban szenvedő beteg” szöveg,
m) 36. § (3) bekezdésében a „táborok, valamint élelmiszer-ipari” szövegrész helyébe a „táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti az R.
a) 5. § (4) bekezdése,
b) 15/A. §-a,
c) 16. § (5) bekezdése,
d) 18. § (3) bekezdése,
e) 28. § (2) bekezdése,
f) 41. §-át megelőző alcím.
27. § Az R. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a Közösségi Hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról szóló, 2008. április 28-án kelt 2008/426/EK számú határozatban rögzített mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati módszerek alkalmazásának való megfelelést szolgálja.”

2. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosítása

28. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: Ar.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékének elektronikus közzétételéről, valamint negyedévente történő frissítéséről az OSSKI gondoskodik.”
29. § Az Ar. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a sugárzási szint mértéke indokolja, a 2. számú melléklet 2. számú függeléke szerinti természetes forrásokból származó fokozott sugárterheléssel járó munkahelyeken az illetékes Sugáregészségügyi Decentrum elrendeli az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját.”
30. § Az Ar. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a munkahely besorolása a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. vagy III B. kategória.”
31. § Az Ar. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású berendezések, műszerek telepítéséhez nincs szükség hatósági engedélyre. Zárt radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések, sugárforrások leszállítása azonban csak a Sugáregészségügyi Decentrum tárolási engedélye alapján lehetséges.”
32. § (1) Az Ar. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjában megjelölt tevékenységet szolgáló létesítmények létesítési engedély kérelméhez sugárvédelmi szakértő által készített sugárvédelmi és sugárbiztonsági tervet, illetve leírást kell csatolni a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású munkahelyek kivételével.”
(2) Az Ar. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem engedélyezhető radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerekhez, gyermekjátékokhoz, ékszerekhez és kozmetikumokhoz, továbbá nem engedélyezhető szándékosan hozzáadott radioaktív anyagot tartalmazó élelmiszerek, gyermekjátékok, ékszerek és kozmetikumok behozatala és kivitele.”
33. § Az Ar. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 14. § (1) bekezdése szerinti radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről, munkahelyekről és tevékenységekről a Sugáregészségügyi Decentrumok az OSSKI-val egyeztetett elektronikus nyilvántartást vezetnek.”
34. § Az Ar. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az engedély érvényességi ideje lejárt, és az engedélyes nem kér hosszabbítást vagy megszüntetést, a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH a megszüntetési eljárást hivatalból megindítja.”
35. § Az Ar. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A megszüntetési eljárás lefolytatása után a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánításáról a Sugáregészségügyi Decentrum dönt. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánítását a Sugáregészségügyi Decentrum abban az esetben engedélyezi, ha a helyszíni ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a hasznosítani kívánt létesítményben, illetve területen valamennyi sugárforrás megszüntetésre került, és a sugárterhelés mértéke az egészségre nem ártalmas. Az eljárás során hozott határozatot a Sugáregészségügyi Decentrum közli az OTH-val is.
(2) A hasznosíthatósági határozatban a Sugáregészségügyi Decentrum rendelkezik arról, hogy a létesítmény vagy terület milyen célra nem használható, illetve az újra-hasznosíthatósághoz feltételeket szabhat.”
36. § (1) Az Ar. 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2) Az Ar. 5. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
37. § Az Ar. 2. számú melléklet IV. fejezet 1.7. pontjában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „Sugáregészségügyi Decentrum” szöveg lép.

3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása

38. § A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot, címketervet, illetve veszélyes keverék bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és keverékek bejelentéséhez szükséges tartalmi követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.”
39. § (1) A Vr. 8. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az emberi mérgezési esetet - ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is - elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon be kell jelenteni az ETTSZ-nek, valamint papír alapon az egészségügyi szolgáltató érintett telephelye szerint illetékes kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervének, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetve fel nem róható baleset eredményeként következett be.
(6) A bejelentést az esetet lezáró orvos, illetve egészségügyi intézmény teszi meg a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül.
(7) A 12. számú melléklet szerinti tartalmú mérgezési eset bejelentő lapot az első ellátást végző orvos - ha a (2) bekezdés alapján nem ő a bejelentő - a további ellátásra szoruló beteg esetén kitöltve, a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetve egészségügyi intézményhez, aki (amely) az adatlap adatait felhasználja a bejelentés megtételéhez.”
(2) A Vr. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A mérgezett kezelését ellátó intézmény - az (5) bekezdés szerinti bejelentések adattartalmával - az általa megtett mérgezési eset-bejelentéseket nyilvántartja.”
40. § A Vr. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet szerint, elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik.
(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet szerint elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik.”
41. § (1) A Vr. 5. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(2) A Vr. 12. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(3) A Vr. 13. számú melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
42. § Hatályát veszti a Vr. 5. § (8) bekezdése.

4. Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet módosítása

43. § Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet 2. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

5. A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet módosítása

44. § (1) A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában az „OEK” szövegrész helyébe az „Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK)” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet
a) 6. § (1) bekezdése,
b) 11. § (2) bekezdése.

6. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet módosítása

45. § Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet a „Mentés” alcímet megelőzően a következő 19/A-19/C. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a 18. § (2) bekezdése szerinti fekvőbeteg-szakellátás keretén belül szervezett sürgősségi betegellátó rendszerről, valamint annak területi rendjéről országos adatbázist működtet, amely a sürgősségi betegellátó rendszeren belüli betegirányításhoz folyamatos informatikai támogatást ad.
(2) Az egészségügyi szolgáltató a 18. § (2) bekezdése szerinti sürgősségi betegellátó rendszer rendjétől való eltérést a változásról történő tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles elektronikus úton az OTH által biztosított adatbázison keresztül bejelenteni.
19/B. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti adatbázis az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a sürgősségi betegellátó rendszerben való részvétel módját, naptári napra megadott időpontját, és az ellátási terület pontos megjelölését,
b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről vezetett nyilvántartás adatai közül a fekvőbeteg-szakellátás keretén belül a sürgősségi betegellátó rendszerben résztvevő szolgáltató adatait és a telephelyére, valamint szervezeti egységeire vonatkozó adatokat,
c) az ügyeletvezető telefonszámát és e-mail címét,
d) az egészségügyi szolgáltató telephelyének GPS koordináta adatait,
e) a telephelyen a sürgősségi ellátásban résztvevő szervezeti egységeken belül engedélyezett, valamint rendelkezésre álló szabad kapacitás adatokat, az alábbiak szerint:
ea) műtőegységek számát,
eb) intenzív ágyak számát,
ec) intenzív ellátásban rendelkezésre álló lélegeztető gépek számát,
ed) intenzív ellátást nyújtó egység minősítését,
ee) a légimentés támogatottságának tényét,
ef) transzfúzió elérhetőségének tényét,
eg) a sürgőségi ellátást igénylő ellátottak 14 év alatti és 14 év feletti korcsoport szerinti bontását,
eh) laboratóriumi diagnosztika biztosításának tényét,
ei) képalkotó diagnosztika szakmák biztosításának tényét,
ej) a sürgősségi ellátásban résztvevő aktív fekvőbeteg-szakellátást végző egységek által biztosított szakmák megnevezését, progresszivitási szintjét és ágyszámát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a sürgősségi betegellátást végző fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján biztosítja.
19/C. § Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a sürgősségi megbetegedés szerinti ellátóhelyén a megelőző 24 órában sürgősségi ellátásra jelentkezett betegekre vonatkozóan a közegészségügyi-járványügyi helyzet nyomon követése céljából:
a) a beteg születésének éve,
b) az ellátás vagy felvétel ideje (év, hó, nap, óra),
c) a beteg neme,
d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,
e) a felvételi diagnózis a BNO10 alapján.”

7. Az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat „1207/09” számú sora.

8. A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet módosítása

47. § A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az OMSZ informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a megelőző 24 órában sürgősségi ellátás érdekében a mentés keretében történt olyan ellátási eseményekről, amelyek során nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézeti átvételre:
a) a beteg születésének éve,
b) az ellátás ideje (év, hó, nap, óra),
c) a beteg neme,
d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,
e) az ellátás diagnózisa a BNO10 alapján.”

9. Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba és 2012. április 16-án hatályát veszti.