273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és a 17. pont c) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében,
a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (5) bekezdés a) pontjában,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Hatály

1. § (1) E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központra terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a szakmai vezetőkre.
(4) A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) akkreditált felnőttképzési intézmény: a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott feltételekkel akkreditált, felnőttképzést folytató intézmény;
b) belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;
c) belső továbbképzési program: olyan önálló tanítási vagy tananyag egységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;
d) belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja;
e) egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;
f) éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;
g) képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;
h) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik;
i) közszolgálati vezetőképzés: a közigazgatási szervek vezetői utánpótlásképzése, a vezetők rendszeres továbbképzése és a vezetők kiválósági képzése;
j) minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;
k) minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyag egységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;
l) minősített továbbképzési program megvalósítása: a minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében;
m) nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;
n) szakmai továbbképzési program: a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések, amelyekről a munkáltató gondoskodik a minősített programjegyzékre felvett felsőoktatási továbbképzésekkel, felnőttképzéssel vagy belső továbbképzéssel;
o) tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában, arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;
p) továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak;
q) továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;
r) továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.
(2) E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők.
(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A közszolgálati továbbképzés ágazati irányítása

A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladatai

3. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat.
(2) A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésnek ágazati irányítása a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata.
(3) A miniszter irányítási jogkörében különösen:
a) felügyeli a továbbképzés és vezetőképzés intézményrendszerének működését és minőségirányítási rendszerét;
b) felügyeli az NKE módszertani és minőségirányítási tevékenységét;
c) az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programnak nyilváníthat;
d) egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program - ágazati miniszter által - központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban;
e) jóváhagyja az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót;
f) jóváhagyja a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést;
g) kiadja a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát,
h) a 14. § (11) bekezdésében és (13)-(15) bekezdéseiben, valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakkal szemben jogsértésre hivatkozással öt munkanapon belül benyújtott panaszt elbírálja.

4. A közszolgálati továbbképzés szervezetrendszere

Közigazgatási Továbbképzési Kollégium

4. § (1) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.
(2) A KTK elnöke az NKE mindenkori rektora, a KTK tagjait - az NKE rektorának javaslatára - a miniszter kéri fel. A KTK tagjainak megbízatását a miniszter - az NKE rektorának javaslatára - indokolás nélkül visszavonhatja.
(3) A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(4) A KTK feladatai:
a) meghatározza a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat és azok követelményrendszerét;
b) véleményezi az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót;
c) véleményezi a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést;
d) dönt a továbbképzési programok programjegyzékébe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről.

Személyügyi központ

5. § A személyügyi központ, középirányítói szerepkörében eljárva a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésében a következő feladatokat látja el:
a) működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét;
b) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,
c) elvégzi a továbbképzési tervek országos, ágazati és területi összesítését;
d) a minősített továbbképzési programok esetében elvégzi a beiskolázási feladatokat;
e) a monitoring rendszer működtetésével ellenőrzi a továbbképzési tervek végrehajtását,
f) a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít;
g) kialakítja a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem

6. § Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:
a) a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében:
aa) kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat;
b) a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
ba) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket és közszolgálati vezetőképzési programokat;
bb) a közszolgálati továbbképzések és a közszolgálati vezetőképzések megvalósításáról nyilvántartás vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére;
bc) éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére tárgyévet követő év április 30-ig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;
c) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében:
ca) fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a miniszter által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján;
cb) a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi helyszíni ellenőrzéseket végez;
cc) biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert;
cd) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát;
d) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;
e) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.

A minősített továbbképzési programmal rendelkező képzőintézmények

7. § (1) A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény képzésfejlesztési feladatai körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzési programokat.
(2) A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
a) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja az oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket;
b) a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére;
c) éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ részére a tárgyévet követő év március 1-jéig az általa megvalósított továbbképzésekről.

A közigazgatási szerv feladatai

8. § (1) A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési terveit, az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét.
(2) A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő, illetve szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzésekről
a) belső továbbképzés keretében, saját szervezetében vagy a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény közreműködésével,
b) felsőoktatási intézmény vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással.
(3) A közigazgatási szerv a szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzés igénybe vételéhez köteles az NKE-től ajánlatot kérni, kivéve, ha az NKE - önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, vagy állami költségvetési szervvel közösen - nem rendelkezik megfelelő továbbképzési programmal.
(4) A közigazgatási szerv belső továbbképzés-fejlesztési feladatai körében kifejleszti és az NKE részére nyilvántartásba vételre benyújtja a belső továbbképzési programokat. A belső továbbképzést végző szervezeteket az NKE a belső továbbképzési programmal együtt nyilvántartásba veszi.
(5) A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
a) az egyéni éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a belső továbbképzéseket;
b) a belső továbbképzésekről statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére.
(6) A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított továbbképzéseket bármely helyi önkormányzat köztisztviselője számára belső továbbképzésként nyújtani.

5. A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége

9. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati továbbképzési, valamint szakmai továbbképzési programokkal, illetve a vezetőképzésekben való részvétellel teljesíthető.
(2) A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik.
(3) A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.
(4) A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból maximum 32 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.
(5) A tanulmányi pontok teljesítésére vonatkozó megoszlások a közszolgálati továbbképzések és a szakmai képzések között a következők:
a) közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
aa) 96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés),
ab) 32 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés);
b) közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
ba) 32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
bb) 96 óra szakmai továbbképzési kötelezettség;
c) közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített vezető számára:
ca) 96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés),
cb) 32 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség;
d) közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített vezető számára:
da) 32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
db) 96 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség;
e) középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
ea) 16 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
eb) 48 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés).
(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt.
(7) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:
a) a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét,
b) a program megnevezését,
c) a megszerzett tanulmányi pontok számát,
d) a tanúsítvány kiállításának dátumát,
e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.
(8) A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani.

6. A továbbképzési időszak

A továbbképzési időszak kezdete, tartama

10. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.
(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.
(3) A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani.

A továbbképzési időszak megszakadása, megszűnése

11. § (1) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít.
(2) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni.
(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

12. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a közigazgatási szerv biztosítja.
(2) A közszolgálati továbbképzés, a vezetőképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségeit a közigazgatási szerv az NKE-nek a foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként fizeti (normatív hozzájárulás). A normatív hozzájárulás alapja az illetményalap 73%-a, amelyet a közigazgatási szervnél minden év január 31-ig tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámának alapulvételével kell megfizetni az NKE részére. Az NKE igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről.
(3) Ha a közigazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselői, köztisztviselői nem vesznek részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.
(4) Ha a közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési, vezetőképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulást, akkor többlet normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében az NKE részére. Ha a többlet normatív hozzájárulást a közigazgatási szerv nem fizeti meg, akkor az NKE nem köteles a továbbképzést biztosítani.
(5) Ha a közigazgatási szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámarányosan befizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor az NKE a következő továbbképzési időszakra beszámítja a többletet.
(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.
(7) Az NKE által készített beszámoló tartalmazza a továbbképzésekre és vizsgákra felhasznált forrásokat.
(8) A szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett továbbképzésekkel, felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézményektől megrendelés útján vagy belső továbbképzéssel teljesíti.

8. A továbbképzési programok

A továbbképzési programjegyzék

13. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.
(2) A továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételéről, vagy törléséről az NKE javaslatára a KTK dönt.

A továbbképzési programok minősítése

14. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő szakmai továbbképzésére és kompetenciafejlesztésére irányuló továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételét sikeres minősítési eljárásnak kell megelőznie.
(2) Az NKE a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel a 17. § (1) bekezdésben foglalt minőségirányítási követelménynek.
(3) Az NKE a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásokat a honlapján teszi közzé.
(4) A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg az NKE részére fizeti meg. Az NKE a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel.
(5) A továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezheti. A programminősítésre irányuló kérelmet az NKE részére kell benyújtani.
(6) A minősítésre benyújtott továbbképzési programot az NKE a kérelmet követő 30 napon belül minősíti, a határidő egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(7) Az NKE megfelelő, vagy nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra.
(8) Az NKE által megfelelőnek minősített továbbképzési programot a KTK nyilvántartásba veszi a programjegyzékre. Az NKE a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről.
(9) Amennyiben a minősítés során benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor az NKE nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra.
(10) A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét az NKE az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően ismételten benyújtható a továbbképzési program minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(11) A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében - a megfelelőnek minősítését követő 24 hónapon belül - képzésre vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot az NKE kérelmére a KTK törli a programjegyzékről.
(12) A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata.
(13) A minősített programjegyzéken szereplő program tulajdonosa az NKE részére a program keretében képzettek száma után - tárgyévet követő év január 15-ig - az egy főre jutó képzési díj 2%-ának megfelelő összegű rendszerhasználati díjat fizet. Az NKE a rendszerhasználati díjat az informatikai rendszer fejlesztésére és minőségbiztosítási feladatok ellátására fordítja. A határidőre történő díjfizetés elmulasztása esetén a továbbképzési programot az NKE törli a programjegyzékről. A díj felhasználásáról az NKE évente beszámol.
(14) Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a KTK jogosult az NKE javaslatára a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.
(15) A program nyilvántartásba vételének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről.

A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vétele

15. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére.
(2) A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is.
(3) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le, a nyilvántartásba vételről a KTK dönt.
(4) A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha
a) a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezi és
b) a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.
(5) Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről.
(6) Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére.
(7) A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.
(8) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetén nem kerül sor minősítési eljárásra, a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetet nem terheli díjfizetési kötelezettség.

A programminősítésben közreműködő szakértők

16. § (1) A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet.
(2) A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel,
b) általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
c) az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.
(3) A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani felkészítőkön a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani felkészítőkön, akkor az NKE törli a névjegyzékről.

9. A közszolgálati továbbképzések ellenőrzése (minőségirányítás)

17. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát - az NKE és a KTK közreműködésével - a miniszter adja ki.
(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségirányítási szabályzata előírja:
a) a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását;
b) a továbbképzési programok minősítési folyamatát;
c) az éves tervezés folyamatát;
d) a képzéstervezés folyamatát;
e) a képzésfejlesztés folyamatát;
f) képzésszervezés folyamatát;
g) a képzés megvalósítás folyamatát;
h) a továbbképzések oktatás módszerét;
i) a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását;
j) a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségét;
k) a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását;
l) a számonkérési folyamatokat;
m) az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását;
n) a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását;
o) az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése;
p) továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését;
q) a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását;
r) a panaszkezelési eljárásokat;
s) nem megfelelőség kezelését;
t) dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését;
u) folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumokat;
v) az önértékelést, az éves működés értékelését.
(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonkénti helyszíni ellenőrzés biztosítja.
(4) Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el és a KTK hagyja jóvá.
(5) A helyszíni ellenőrzés kizárólag a minősített továbbképzési programokra terjed ki. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE készíti el és a KTK hagy jóvá. A helyszíni ellenőrzést a KTK által megbízott és az NKE által felkészített minőségügyi auditor végezheti.
(6) Amennyiben a minőségügyi helyszíni ellenőrzés során minőségügyi auditor megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg.
(7) A helyszíni ellenőrzés nem megfelelőségéről az NKE tájékoztatja a továbbképzési program tulajdonosát és a KTK-t. A KTK jogosult az NKE javaslatára a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.
(8) A program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről.
(9) Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el és a KTK-nak ellenőrzésre megküldi. A KTK az összefoglaló értékelő jelentést a miniszternek megküldi jóváhagyásra.

10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése

A tervszerű továbbképzés

18. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.
(2) Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.
(3) A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.
(4) A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati, szakmai továbbképzési és vezetőképzési programokat.
(5) Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

Egyéni továbbképzési terv

19. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés során. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéshez szükséges útmutatót a személyügyi központ adja ki és teszi közzé.
(2) Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyek
a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez szükséges
b) a Kormány, vagy az ágazati miniszter által kormányzati érdekből elrendel,
c) a kormányzati, vagy ágazati stratégiák végrehajtásához szükséges.

A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve

20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik.

Az éves továbbképzési tervek összesítése

21. § (1) A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét a teljesítményértékelést követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központ részére.
(2) A személyügyi központ 15 munkanapon belül elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a KTK, valamint az NKE részére, továbbá nyilvánosságra hozza az összesített országos terveket.
(3) A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-ig megküldik a személyügyi központ részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek a személyügyi központ által kiadott útmutató alapján állítják össze. A személyügyi központ a beérkezett jelentések alapján tárgyévet követő év április 30-ig a miniszternek jelentést készít.

11. A kormánytisztviselők, köztisztviselők vezetői utánpótlás képzése, a vezető rendszeres továbbképzése és a vezető kiválósági képzése

22. § (1) A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában.
(2) A közszolgálati vezetőképzés programjait az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre.
(3) A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében.

12. A 2013. évre vonatkozó átmeneti rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

23. § (1) A személyügyi központ a 2013. évi továbbképzések tervezésének támogatására 2012. november 15-ig módszertani útmutatót bocsát ki.
(2) A közigazgatási szerv a 2013. évre vonatkozó éves továbbképzési terveit a továbbképzési programjegyzéken szereplő képzési programok kínálata alapján készíti el 2013. január 15-ig.
(3) A közigazgatási szerv a 2013. éves továbbképzési tervét 2013. január 31-ig megküldi a személyügyi központ részére.

Továbbképzési kötelezettség

24. § A továbbképzési kötelezettséget 2012-2013. évben
a) a közigazgatási szakvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga sikeres letételével teljesíti,
b) a közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő a minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti.

13. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 32. § (2) és (3) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 9-12. § és a 19-22. § 2014. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni.
26. § Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul és 2017. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk.
27. § E rendeletben a Kormány személyügyi központként a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.
28. § (1) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.)
a) 4. § (4) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg,
b) 7. § (4) bekezdésében az „az NKE-nél” szövegrész helyébe az „a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél” szöveg lép.
(2) Az R1. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) Az R1. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
29. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatát” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szöveg lép.
30. § Az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 335/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KSzSzR - 17. §-ban meghatározott feladatok ellátásával megvalósított - szakmai üzemeltetését a Hivatal végzi.
(2) A KSzSzR működtetéséhez szükséges informatikai, műszaki feltételeket - a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bevonásával - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) biztosítja, és közreműködik a Hivatal 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában.”
31. § (1) A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. címe helyébe a következő cím lép:
„2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvizsgához kapcsolódó feladatai”
(2) Az R2. 3. § (2) bekezdése a következő e)-j) pontokkal egészül ki:
„e) fejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál);
f) kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert;
g) tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól;
h) kezeli a munkáltatói regisztrációkat;
i) vizsgaportál működtetéshez technikai támogatást nyújt;
j) módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére.”
(3) Az R2. 3/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a miniszternek megküldi jóváhagyásra.”
(4) Az R2. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(5) Az R2.
a) 3/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében, (5) bekezdésében, (6) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdés h) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „az NKE” szöveg,
b) a 13. § (1) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg,
c) 15. § (2) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szövegrész helyébe az „az NKE-t” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az NKE-hez” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R2.
a) 3/A. § (2) bekezdése,
b) 12. § (3) bekezdés második mondata.
32. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével működteti a kompetencia és munkaköralapú közszolgálati továbbképzés tervezési, beiskolázási és módszertani feladatait,”
(2) Hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)-g) pontja.
(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)-g) pontjaiban foglalt feladatokat e rendelet 6. §-a alapján 2012. október 1-jétől a továbbiakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem látja el. E feladatok, valamint e feladatokkal érintett jogviszonyokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal általános jogutódja, ide nem értve a foglalkoztatottak tekintetében a munkajogi jogutódlást.
33. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont második fordulata, b) pontja, c) pontjában az „a közigazgatási versenyvizsgák” szövegrész, valamint f) pontja.
34. § Hatályát veszti
a) a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet,
b) a közigazgatási felsővezetői képzésről szóló 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.
35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.