312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 75. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával,
b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel,
c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel,
d) a barlangban történő építési tevékenységgel
kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre.
(3) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit
a) a sajátos építményfajtákkal, valamint
b) ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával
kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell.

II. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI

2. Elektronikus tárhely biztosítása

2. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.
(2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít.
(3) Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve - az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat.
(5) Az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, amelyhez a szakhatóságnak hozzáférést biztosít. A szakhatóság ugyanezen tárhelyre tölti fel szakhatósági állásfoglalását is és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére.
(7) Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészeti-műszaki tervtanács véleménye, valamint a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg.

3. Építésügyi hatósági szolgáltatás

3. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
(2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.
(3) Az építésügyi hatóság - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett - az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására.
(4) Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek.
(5) Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni.
(6) Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

III. FEJEZET

ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

4. Ügyféli kör

4. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint.
(4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.
(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt.

5. Hatósági közvetítő

5. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy.
(2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban
a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység
aa) építészeti-műszaki tervezője,
ab) beruházás lebonyolítója,
ac) építési műszaki ellenőre,
ad) építésügyi igazgatási szakértője,
ae) építésügyi műszaki szakértője,
af) építtetője,
b) a tervezett építési tevékenység helye
ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője,
bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze.

6. Helyszíni szemle

6. § (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.
(3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen
a) az illeszkedés követelményeit,
b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,
c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,
d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
e) hogy a megvalósult építmény, építményrész - az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett - az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg.
(4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

7. Az engedély iránti kérelem tartalma

7. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
d) a kérelem tárgyával összefüggésben
da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, a 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
f) - a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével - az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
h) az építtető aláírását.
(2) A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is.

8. Az eljárás megindítása

8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.
(2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be
a) papír alapon vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülő (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline).
(3) Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.
(4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.
(5) Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani.
9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be.
(2) Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel,
a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez,
b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.
(3) A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.
(4) Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.
(5) Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik.

9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról

10. § (1) Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek.
(2) A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul.
(3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet.
(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) ha e rendelet alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére,
c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről,
d) az elektronikus iratbetekintés módját,
e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot,
f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja,
g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről,
h) tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet.
(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az értesítendők adatait - ha azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre -
a) az ingatlan-nyilvántartásból,
b) az országos lakcímnyilvántartásból vagy
c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból
elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be.
(6) Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazva - általános tájékoztatást ad az elindult eljárás következő főbb ismérveiről:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma,
b) az építési tevékenység tárgya,
c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja,
d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú utcai homlokzati terv vagy látványterv.

10. Hiánypótlás

11. § (1) Az építésügyi hatóság legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha
a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül,
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten
hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
(2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon.

11. Szakhatóság közreműködése

12. § (1) Az építésügyi hatóság 6. mellékletben felsorolt első és másodfokú eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságok szakhatóságként vesznek részt.
(2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is.
(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos.
(4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság
a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül,
b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül
az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét.
(5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét,
c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát,
d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát,
e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint
f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat.
(6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi.
13. § (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő - az ÉTDR alkalmazás által rögzített - megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart.
(2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt.
(3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell.
(4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot.

12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény

14. § (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást
a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint
b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi
véleményezési eljárás előzi meg.
(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében - különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre - az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

13. Elektronikus ügyintézés

15. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR űrlap-sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is.
(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDR-ben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével.
(3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén
a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy
b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti.
(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. A közreműködő szakhatóságoknak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adatait a közreműködő szakhatóság tartja karban.
(5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz.
(6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek.

14. Kötelezési eljárás

16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást
a) hivatalból,
b) kérelemre vagy
c) más hatóság megkeresésére
folytatja le.
(2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.
(3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában
a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,
b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását,
c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti.
(4) Több személy együttes kötelezése esetén,
a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön kell meghatározni,
b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges.
(5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható.
(6) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

17. § (1) Az építési tevékenység végzésére - az 1. mellékletben felsoroltak kivételével - jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.
(2) Az építési engedélyt egy telekre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
(3) Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt
a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy
b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként
is meg lehet kérni.
(4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) bontás engedélyezésére,
c) fennmaradási engedélyezésre, valamint
d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre
irányuló kérelem is előterjeszthető.
(5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja.
(6) Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell
a) jogszabályban előírt esetekben
aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy
ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(7) Amennyiben a kérelmező birtokában van
a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.
(8) Ha a kérelemhez a (7) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott döntéseket nem csatolták, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében beszerzi a társhatóságtól.
(9) A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.
(10) A kérelemhez mellékelni lehet
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy
a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,
c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e
ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények telken belül,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) a közműellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,
f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak,
h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.
(2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység
a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg,
b) műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy
c) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.
(5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(7) Az építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.
19. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meghozza.
(2) Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő
a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és
b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja.
(3) Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.
(4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,
h) az engedély hatályát.
(5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza:
a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,
b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását,
c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,
d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását,
e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását.
(6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz:
a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható,
d) figyelmeztetést arra, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges,
e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,
h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.
(7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

17. A döntés közlése

20. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel,
b) tájékoztatásul
ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,
c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.
(3) A jogerős döntést közölni kell
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott,
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,
e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja.
(4) Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.
(5) Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
(6) Az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
(7) Az építésügyi hatóság - az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi.

18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől

21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha
a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy
b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.
(2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett.
22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha
a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény
aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját,
ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit,
ac) tartószerkezetének rendszerét,
ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit,
b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy
c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.
(2) Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során
a) építési engedélyhez, vagy
b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez
kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.

V. FEJEZET

ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre

23. § (1) Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt
a) a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények,
b) a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények,
c) a kulturális örökségvédelmi követelmények
előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető.
(2) Az összevont engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás)
a) a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és
b) építési engedélyezési
szakaszból áll.
(3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani.

20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz

24. § (1) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:
a) jogszabályban előírt esetekben
aa) a 23. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy
ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
c) az eljárási illeték befizetésének igazolását.
(2) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.
(3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.
(4) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során, annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy
a) a tervezett építmény elhelyezése, beépítési paraméterei, építészeti kialakítása megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott követelményeknek,
b) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye alapján a tervezett építészeti kialakítás megfelel-e a településképi követelményeknek,
c) a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(5) Műemlék esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
25. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléje során feltárt tények és nyilatkozatok alapján az elvi építési keretengedélyben megállapítja az építési engedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit és kereteit.
(2) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély megadásáról - önálló jogorvoslattal meg nem támadható - végzésben dönt. Az elvi építési keretengedély iránti kérelem elutasításáról az építésügyi hatóság határozattal dönt.
(3) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.
(4) Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
(5) Az építésügyi hatóság az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meghozza.
(6) Az érdemi döntés három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.
(7) Az érdemi döntés rendelkező része határozat esetén a Ket. 72. § (1) bekezdésében, végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
e) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,
f) az engedély hatályát.
(8) A döntés indokolási része határozat esetén a Ket. 72. § (1) bekezdésében, végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza:
a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,
b) az engedély megadása feltételeinek indokolását,
c) az engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,
d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.
(9) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza
a) a figyelmeztetést arra, hogy az engedély építési tevékenység végzésére nem jogosít,
b) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,
c) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.
(10) Az építésügyi hatóság a döntésén az értesítettek körét a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti.
26. § (1) Az elvi építési keretengedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul
ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével.
(3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával.
(4) A jogerős döntést követően az építésügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.
(5) Az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
(6) Az elvi építési keretengedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
27. § Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte
a) az engedély hatályának meghosszabbítását és az elvi építési keretengedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy
b) a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását.

21. Építési engedélyezési szakasz

28. § (1) Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti.
(2) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza - külön kérelem benyújtása nélkül -
a) az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek, valamint
b) az (1) bekezdés esetén, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem mellékleteinek
- az elvi keretengedély hatálya alatt - az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik.
(3) Az építési engedélyezési szakaszban az elvi építési keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi építési keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi építési keretengedély megadását követően az elvi építési keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.
(4) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszára, a kérelem tartalmától függően az építési valamint az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek az összevont eljárás iránti kérelmébe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető erről szóló rendelkezésének megfelelő módon megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának.

VI. FEJEZET

ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS

22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai

29. § (1) Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár
ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy
eb) az erdőterület igénybevételének elvi engedélyezési eljárása,
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
i) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, ha a Khvr. előírása alapján a tervezett építményben folytatott tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött,
j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.
(2) Az összevont telepítési eljárás
a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és
b) az (1) bekezdés h)-j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)
áll.
(3) Az összevont telepítési eljárásban
a) az (1) bekezdés c)-e), g) és i) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokat lefolytató hatóságok szakhatóságként (a továbbiakban: ügydöntő szakhatóság),
b) az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokban - külön jogszabályok szerint - egyébként érintettség esetén részt vevő szakhatóságok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek is - ha nem ügydöntő szakhatóságok - szakhatóságként (a továbbiakban: megalapozó szakhatóság)
vesznek részt.
(4) Az (1) bekezdés a), b), f), h) és j) pontja szerinti eljárásokat az összevont telepítési eljárásra kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság, az (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárást a kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala (a továbbiakban: ügydöntő építésügyi hatóság) folytatja le. Az ügydöntő és a megalapozó szakhatóságokat az ügydöntő építésügyi hatóság keresi meg és szerzi be állásfoglalásukat.
(5) Ha az építtető az (1) bekezdés c)-g) vagy i)-j) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban - az engedély hatálya alatt - felhasználható.
(6) Az építtető az eljárás tárgyát képező építési beruházás alapján határozza meg, hogy a THSZ-ben az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt eljárások közül mely eljárások lefolytatását kéri.
(7) Összevont telepítési eljárás kezdeményezhető a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz elkészítésével vagy módosításával párhuzamosan is. Ebben az esetben építtető kérelméhez csatolni kell a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint elkészített - az építési beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatokat, hatásvizsgálatokat, valamint részletes technológiai leírást és előzetes régészeti dokumentációt is tartalmazó, továbbá a földmunkákat is bemutató - telepítési tanulmánytervet.
(8) Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.
(9) A hatóságok ügydöntő szakhatóságként való közreműködése nem módosítja a hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásának, illetve az eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalásban előírt feltételek és kötelezettségek végrehajtásának, betartatásának kötelezettségét, nem szűkíti ezen jogszabályok alapján megállapítható ügyféli kört és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jogot. Az összevont telepítési eljárásban minden érintett hatóság csak egyszer vesz részt szakhatóságként, de több követelmény érvényre juttatására is jogosult.
(10) Az ügydöntő szakhatóságok szakhatósági eljárásuk során - az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó és az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el és alakítják ki állásfoglalásukat. Az állásfoglalásuknak tartalmaznia kell - a (7) bekezdés szerinti esetben - a településrendezési eszközzel kapcsolatos véleményüket is.
(11) A megalapozó szakhatóság szakhatósági állásfoglalását harminc napon belül - kivéve, ha a rá vonatkozó jogszabályi előírások ennél rövidebb időtartamot állapítanak meg -, de legkésőbb az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg.
(12) Az ügydöntő szakhatóság állásfoglalását az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabályban előírt határidőn belül, ennek hiányában negyvenöt napon belül, több ügydöntő szakhatóság közreműködése esetén a leghosszabb ügyintézési határidőn belül hozza meg. Amennyiben a hiánypótlások elhúzódása miatt ez az ügyintézési határidő nem tartható, úgy az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg a döntését a szakhatóság.
(13) Az építésügyi hatósági eljárásban az ügydöntő szakhatóságként eljáró hatóságok külön eljárásaira vonatkozó illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint kell megfizetni.
(14) Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a III. fejezetben foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására az e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(15) Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő építésügyi hatóság és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására.

23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt

30. § (1) Az építtető az összevont telepítési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az összevont telepítési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz.
(2) Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében - elektronikus kérelem és gyűjtőtárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtőtárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával - az eljáró hatóságtól és annak útján az érintett szakhatóságoktól
a) tájékoztatást kérhet
aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,
ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,
ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,
ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma,
b) kérheti továbbá
ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtőtárhelyen gyűjtött kérelmének, dokumentumainak tartalma, mellékletei és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához,
bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés,
bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről,
bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről.
(3) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ÉTDR alkalmazásával megkeresi a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező - az összevont telepítési eljárásban ügydöntő szakhatóságként részt vevő - hatóságot. A szakhatóság ügyintézési határideje tizenöt nap. Az építésügyi hatóság a szakhatóság véleményére, illetve saját véleményére alapozva szakmai nyilatkozatot ad a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező hatóság véleményének beérkezését követő munkanaptól számított tíz napon belül.

24. Az összevont telepítési eljárás megindítása

31. § (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ügydöntő építésügyi hatóság az eljárás megindításáról
a) elektronikusan értesíti
aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,
ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat,
ac) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelmért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet,
b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti
ba) az építtetőt és
bb) az ismert ügyfelet.
(2) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek - a kiváltott eljárásoktól függően - tartalmaznia kell
a) azt, hogy a 29. § (1) bekezdésében felsoroltak közül mely hatóságok milyen eljárásainak integrálását kérik az összevont telepítési eljárásban,
b) a beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a termőföld végleges más célú hasznosításának, erdő esetén annak termelésből történő kivonásának pontos célját, a szükséges teljes területigényt,
d) a kérelmezett telekalakítás célját,
e) az építési beruházás jellegét és - a 29. § (3) bekezdése szerinti jellemzőkre utalással - rövid ismertetését,
f) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
g) annak felsorolását, hogy a THSZ egyes szakhatósági eljárásaihoz milyen mellékletek kerülnek benyújtásra,
h) a kérelmező aláírását.

25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz

32. § (1) A THSZ a 29. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti, az építési beruházás megvalósításához szükséges önálló eljárásokat válthatja ki.
(2) A THSZ megindításához - érintettségtől függően - mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki és egyéb dokumentációt,
b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, a 7. mellékletben felsorolt dokumentációt,
c) a telekalakítás engedélyezéséhez szükséges hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot,
d) az előzetes régészeti dokumentációt és a földmunkákat bemutató terveket, vagy az örökségvédelemi hatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről, valamint a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,
e) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
f) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
g) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,
h) a településrendezési szerződés másolatát és a településrendezési eszköz egyeztetéséhez - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben - előírt telepítési tanulmánytervet, ha az építési beruházás megvalósítása érdekében településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges.
(3) A THSZ-ben a hatóságon kívül a szakhatóságok szakhatósági eljárásukban a Ket. szerinti egyszeri tartalmi hiánypótlási felhívást bocsáthatnak ki a szakterületükre vonatkozó dokumentáció hiányossága esetén a szakhatósági megkeresésétől számított öt napon belül.
(4) A THSZ-ben a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakaszát a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni.
33. § (1) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a döntést
a) hiánytalan kérelem esetén az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől,
b) hiányos kérelem esetén az utolsó hiányzó dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül hozza meg.
(2) Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalmú - véleményt is tartalmaznia kell.
(3) A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit, továbbá a településrendezési eszköz módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit.
(4) A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben
a) elvi építési keretengedély,
b) telekalakítási engedély,
c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,
d) az erdő területi igénybevételének engedélye,
e) régészeti feltárási engedély,
f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,
g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.
(5) A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően - tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,
c) a döntéssel érintett valamennyi telek címét, helyrajzi számát,
d) az eljáró hatóság - kérelemtől függően - elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, régészeti feltárási engedély tárgyában hozott döntését, az engedély feltételeit,
e) az eljáró hatóságnak a 29. § (1) bekezdésében felsorolt, a kérelem tárgyát képező kiváltott eljárásokban az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalása alapján hozott döntését,
f) az építési beruházás megvalósításának jogszabályban és az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalásában előírt feltételeit, azaz
fa) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat,
fb) az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
g) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit,
h) a megalapozó szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit,
i) a szakhatóságok településrendezési eszközzel kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - véleményét, jóváhagyásuk szakmai feltételeit.
(6) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) a tájékoztatást arról, hogy
aa) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók,
ab) a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít,
ac) a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető,
ad) az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni,
ae) a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles,
af) a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
ag) az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be,
b) a figyelmeztetést arra, hogy
ba) a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni,
bb) az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni.
34. § (1) A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt
a) az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy
b) az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték.
(2) A telepítési engedély
a) környezethasználat megkezdésére,
b) építési tevékenység végzésére
nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.
(3) A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető.
(4) Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni.
(5) A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel is - igazolni köteles.
(6) A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
ad) az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek,
b) tájékoztatásul
ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,
bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott,
bd) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha az engedély egyben telekalakítási engedély is,
be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is.

26. Integrált építési engedélyezési szakasz

35. § (1) Az IÉSZ a következő önálló eljárásokat válthatja ki:
a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
b) építési engedélyezési eljárás,
c) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása.
(2) Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával.
(3) Az IÉSZ megindításához - a tartalomtól függően - mellékelni kell
a) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,
b) az építési beruházás megvalósításához még szükséges a 29. § (1) bekezdés c)-g) és i) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedély megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
c) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
d) ha az építtető kérte, az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott hat hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatát.
(4) A kérelemhez mellékelni kell továbbá az e rendeletben meghatározott digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) az ügydöntő szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez szükséges 7. melléklet szerinti dokumentációt.
(5) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékletek beérkezésétől számított öt napon belül
a) elektronikusan értesíti
aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,
ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat,
ac) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert,
b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti
ba) a kérelmezőt,
bb) az ismert ügyfelet.
(6) Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről az telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.
(7) Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni.
(8) Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz jóváhagyási eljárásának egyeztető szakaszát is, akkor integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadása és hatálybalépése esetén bírálható el.
(9) A határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés 19. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemein kívül tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,
c) a hatóságnak a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését,
d) az egységes környezethasználati engedély feltételeit.
(10) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy
a) a telepítési engedély megadásáról szóló végzésben hozott döntés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható,
b) a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles.
(11) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek,
b) tájékoztatásul
ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,
c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.
(12) A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,
d) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha a THSZ-ben telekalakítási engedély kiadására is sor került.
(13) Az építésügyi hatóság
a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá
b) jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tárgyában olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

VII. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei

36. § (1) Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető.
(2) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
(3) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint,
b) a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását,
c) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt,
d) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(4) A kérelemhez mellékelni lehet
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

37. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.
(2) Az eljárásban a kérelem tartalmától függően mellőzhető a helyszíni szemle lefolytatása.
(3) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett eltérés, az érintett szakhatóság állásfoglalása, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével engedélyezhető-e.
(4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül hozza meg.
(5) A határozat három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmezető és tájékoztató rész.
(6) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat rendelkező része, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) az érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a tervezett és engedélyezett eltérés rövid leírását,
d) az engedély hatályát.
(7) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy
a) az eltérési engedély önmagában építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti építtetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
b) az eltérési engedély hatálya nem hosszabbítható meg,
c) az építésügyi hatóságot kizárólag a hatályossága alatt benyújtott építési vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során köti az általa engedélyezett eltérés tekintetében,
d) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.
(8) A 36. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében az építésügyi hatóság az építési, illetve a fennmaradási engedély, a 36. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatában dönt.
(9) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 38. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(10) Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg.

29. A döntés közlése

38. § (1) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.
(3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.
(4) A döntés jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
(5) A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

VIII. FEJEZET

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
a) műemlék, vagy
b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.
(2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.
(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
(4) A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.
(5) Új épület vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.
(7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni.
(8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell
a) papír alapon vezetett építési napló esetében
aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,
ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot,
b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(9) A kérelemhez mellékelni lehet
a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani.
(2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy
a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el,
b) a tapasztalt eltérések
ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e,
bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e,
c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,
d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint
e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.
(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és
a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek,
b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel.
(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.
(5) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.
(6) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha
a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,
b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül
hozza meg.
(7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) az építési engedély számát, keltét,
c) a használatbavételi engedély kikötéseit,
d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést
da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére,
db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről,
dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül - amennyiben erre korábban nem került sor - a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.
(8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.
(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét.

32. A döntés közlése

41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.
(3) A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal.
(4) A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti.
(5) Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően.
(6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.
(7) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.

IX. FEJEZET

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei

42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.
(2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet
a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére,
b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból
tudomásul veszi.
(3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.
(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell:
a) jogszabályban előírt esetekben
aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy
ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van
a) a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -,
az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.
(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt.
(7) A kérelemhez mellékelni lehet
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

43. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart.
(2) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.
(3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.
(4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be.
(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.
(6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.
(7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.
(8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.
44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést
a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll,
b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni.
(2) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.
(3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.
(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi.
(5) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.
(6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges.
(7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.
(8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,
b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,
c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,
d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,
e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,
g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,
h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.
(9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,
b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,
c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,
d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,
e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.
(10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető.
(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

X. FEJEZET

BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei

45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
bontási tevékenység.
(2) A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
b) az eljárási illeték befizetésének igazolását.
(3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.
(2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,
d) a tervezőként megjelölt személy jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,
e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak.
(3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja.
(5) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(6) A bontási engedély iránti kérelemben az érdemi döntést, ha
a) a kérelem hiánytalan, az eljárás megindulásától,
b) a kérelem hiányos, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meg kell hozni.
(7) Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és
a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre - ha annak a feltételei fennállnak - bontási engedélyt ad ki.
(8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja.
47. § (1) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.
(2) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,
b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.
(3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy
a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,
d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.
(4) Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot.

37. A döntés közlése

48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.
(2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.
(3) A jogerős döntést közölni kell:
a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel.
(4) Az építésügyi hatóság a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról.
(5) A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
(6) A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.
(7) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

38. A bontási engedély hatálya

49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.
(2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.
(3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

XI. FEJEZET

AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA

39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt

50. § (1) Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek.
(2) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt - az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével - legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét tartani, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti időpontig az engedély hatályának meghosszabbítását megkérte.
(3) Ha az építtető az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésre kérelmet nem nyújtott be, az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal - figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat -
a) ismételten felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire,
b) tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy
ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e,
bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását,
c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást,
d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást.

40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei

51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős
a) építési engedély,
b) elvi építési keretengedély,
c) telepítési engedély,
d) bontási engedély
hatályának meghosszabbítását kérheti.
(2) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását.

41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala

52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni.
(2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű.
(3) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van - függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre - az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt az építési, bontási, vagy a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel.
(4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett
a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt,
b) a megkezdett építési tevékenység esetén
egyszer egy évvel meghosszabbítja.
(5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg.
(6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt
a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
aa) nem változtak meg, vagy
ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények - kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint - az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha
ba) az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész, vagy azt meghaladó állapotban van,
bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
bc) az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb tíz éven belül készültek.
(7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e -,
b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti.
(8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó - engedélyhez kötött - építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha
a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított
tíz napon belül hozza meg.
(10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,
d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását,
e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) az engedély meghosszabbított hatályát.
(11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását.
(12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható.
(13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte.
(14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti.
(15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon.

XII. FEJEZET

AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK

42. Jogutódlás tudomásulvétele

53. § (1) Az építésügyi hatóság - a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével - az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti.
(2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

43. Használatbavétel tudomásulvétele

54. § (1) Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba - a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével - az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körben az építmény - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a (2) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére.
(4) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően
a) ha az építtető a (2) bekezdésben előírtak szerint teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg,
b) ha az építtető a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesítette kötelezettségét
e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt.
(5) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére.
(6) Az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével kapcsolatos eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételei nem állnak fenn.
(7) Az építésügyi hatóság - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi.
(8) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele

55. § (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.
(2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg.
(4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén
a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - tudomásul veszi.

XIII. FEJEZET

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA

56. § (1) Adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérheti az ügyféltől.
(3) A hatósági bizonyítványt - az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével - az eljárás megindulásától számított tíz napon belül vagy önálló határozattal, vagy az ügyfél által beadott irat záradékolásával kell kiadni.

XIV. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA

57. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad.
(2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során
a) helyszíni szemlét tart,
b) vizsgálja
ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében,
bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)-(4) bekezdésében,
bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében,
bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében,
be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben
előírtakat.

XV. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE

45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység

58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság
a) kérelemre hatósági eljárást folytat le
aa) az építőipari kivitelezési tevékenység,
ab) a bontási tevékenység
megkezdésének tudomásulvételére,
b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti
ba) a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet,
bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását,
bc) azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal,
bd) az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét,
be) az építési napló vezetését és annak tartalmát,
bf) az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket.
(4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja
a) a szabálytalan építési tevékenységeket,
b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,
c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.
(5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat.
(6) A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más - jogszabályban erre felhatalmazott - szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja.
(7) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.

46. Az építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele

59. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott építési, bontási tevékenység, valamint a 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az engedély jogosultja vagy a bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építési vagy bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve
a) az építőipari kivitelezési tevékenység,
b) a bontási tevékenység
megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.
(2) Az Épkiv.-ben meghatározott, engedélyezett építési, bontási tevékenység végzésének megkezdését az Épkiv.-ben meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz bejelenteni.
(3) Összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez csatolni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot.
(4) Ha az építési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén nem tartalmaz tartószerkezeti munkarész ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatot, akkor az építésfelügyeleti hatóság a tartószerkezeti munkarészt ellenőrzi.
(5) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentés tudomásulvétele során - a 60. § (1) bekezdésében foglalt esetet kivéve - az eljárás megindulásáról szóló értesítés mellőzhető.
(6) Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
a) a bejelentés nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,
b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek,
c) az építtető kérelméhez nem csatolta a (3) bekezdésben foglaltakat,
d) a (4) bekezdés szerinti tartószerkezeti munkarész nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
60. § (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt - bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött - bontási tevékenységek körébe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bontási kötelezettséget az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló bejelentést elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül kell benyújtani.
(4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével.
(5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza:
a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését,
d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
e) az építtető aláírását.
(6) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló bejelentéshez mellékelni kell
a) a 8. mellékletben meghatározott dokumentációt,
b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát,
c) az illeték befizetésének igazolását.
(7) A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá
c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e.
(8) Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha
a) a bejelentés nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat,
b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek.
c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)-(6) bekezdésben foglaltakat,
d) megállapítja, hogy
da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket,
db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy
dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja.
(9) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
(10) A határozat szóban nem közölhető.
(11) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:
a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
b) tájékoztatásul azzal,
ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,
bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal.
(12) Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti.
(13) A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni.
(14) Az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásulvétele esetén:
a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bontás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja,
b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja.
(15) Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A bejelentésnek melléklete nincs.

47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

61. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani az Épkiv. szerint előzetes bejelentéshez kötött, és a bejelentés alapján megkezdett, valamint tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.
(3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését.
(4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben
a) meghatározza
aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét,
ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; és
b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok száma növekedett.
(5) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit - az építésügyi hatóság, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők javaslatát is figyelembe véve - a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasítás figyelembevételével az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napjáig elkészített éves munkaterv szerint végzi.
(6) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési időszakot követő 30. napig megküldi az építésügyért felelős miniszternek.
(7) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.
62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy
a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval,
b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e,
d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e,
e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy
a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,
b) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg,
c) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.
63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén
a) az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,
b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén
ba) a szervizkönyv meglétét,
bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását
ellenőrzi.
64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti:
a) az ellenőrzésben az Étv. 53/A. § (3) bekezdése szerinti közreműködők megnevezését,
b) az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
c) a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
d) az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát,
e) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
f) az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
g) az építmény rendeltetését, jellegét,
h) az építési engedély számát, és
i) a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít.
(3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni.

48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések

65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja.
(5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül
a) az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet
ba) az építési napló megnyitása, vagy
bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész
nélkül végzik.
(6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi.
66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.
(2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi.
(3) Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

49. Építésrendészeti eljárás

67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül,
c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére,
d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével
(a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében
a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,
b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben
c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására.
(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is),
b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét,
c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit,
d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
(5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.
(6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e.
(7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi.
(8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet.
(9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja.
68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be.
(3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha
a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy
b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette.

50. Jókarbantartási kötelezési eljárás

69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján
a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,
b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,
c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl
ca) a szervizkönyv pótlását,
cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.
(2) Az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, műemléket érintő eljárásába az építésügyi és örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként bevonja.

XVI. FEJEZET

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

70. § (1) E fejezet rendelkezéseit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: hatósági) jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
(3) Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor
a) fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez,
b) hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz.
(4) A fellebbezés és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a fellebbezés benyújtása előtt a fellebbező a gazdája, a fellebbezés benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró első fokú hatóság, mely a mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést.
71. § (1) Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti.
(2) A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás az (1) bekezdés szerinti felterjesztést követő első munkanapon indul.
(3) Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról
a) a fellebbezőt,
b) építtetőt, valamint
c) a már ismert ügyfelet.
(4) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében.
(5) A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma
a) érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri az állami főépítész,
b) érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak vagy a központi műemlékvédelmi tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri az országos főépítész
véleményét, aki azt tizenöt napon belül köteles megadni.
(6) A másodfokú építésügyi hatóság az állami főépítész, illetve az országos főépítész (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti véleményét az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe.
(7) Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt.
(8) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban a döntését
a) a jogorvoslati eljárás megindulásától számított harminc napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerint szakhatóságot nem kell bevonni és a tényállás tisztázásához minden rendelkezésre áll,
b) az utolsó szakhatósági állásfoglalás vagy dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerinti szakhatóságot be kell vonni.

XVII. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

72. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.
(2) A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő - a 8. mellékletben meghatározott - tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani.
(3) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását.
(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv
a) a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy
b) ha azt külön jogszabály előírja.
(5) A dokumentációban az OTÉK 50. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését igazolni szükséges. Ez történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával.
(6) Az építészeti-műszaki dokumentációt aláíró-címlappal kell ellátni. Az aláíró címlapot a 8. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.
(7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
b) a tervezés időpontját.

XVIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 76. § 2013. július 1-jén hatályba.
(3) A 77. § 2014. december 31-én lép hatályba.
74. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni.
(2) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az ÉTDR rendszer által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni.
(3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást.
75. § Hatályát veszti
a) az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
b) az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint
c) az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet.
76. § Hatályát veszti az 5. melléklet I. rész 1. pontja, valamint a 6. mellékletében foglalt táblázat 6. sora.
77. § Hatályát veszti a 17. § (6) bekezdés b) pontja, a 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a 42. § (4) bekezdés b) pontja.
78. § E rendelet
a) 8. melléklet I. rész 1.9. pontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének,
b) 40. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének, valamint
c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. és III. mellékletének
való megfelelést szolgálja.