31/2012. (VI. 29.) KIM rendelet

egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. és 3. § vonatkozásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. § vonatkozásában a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 5. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 6. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 7. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés d) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. § vonatkozásában a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés l) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 10. § vonatkozásában a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 11. § vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 12. § vonatkozásában a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 13. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 14. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 15. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 17. § tekintetében a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. § (6) bekezdésében és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 18. § tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 19. § (1) és (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés b)-f) pontja tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 19. § (3) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 20. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az 1., 4. és 5. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel, a 9. és a 10. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel, a 17. és 18. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a
következőket rendelem el:

1. Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosítása

1. § (1) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kirendelő szerv a szakértői díj megállapítása előtt a szakértő által felszámított díj összegét, valamint indokoltságát, így különösen a szakértői vizsgálatra és a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok, valamint a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett szakértői díj összegén felüli díjigény megalapozottságát ellenőrzi.”
(2) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a fél kéri és annak költségeit megelőlegezi, előzetes bizonyítás és igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése során a kirendelő - az ügy bonyolultságától és a szakértői munka előrelátható terjedelmétől vagy költségétől függetlenül - felhívja a szakértőt az előzetes munkaterv elkészítésére.”
(3) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Hatósági eljárásban (ide nem értve a hatósági ügy bírósági felülvizsgálatát) történő komplex minősítéshez kapcsolódó rehabilitációs orvosszakértői tevékenység ellátása során költség (ideértve a költségátalányt is) felszámításának nincs helye.”
(4) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A szakértői díjat megállapító határozatban a munkadíjakat, a költségeket, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíját - továbbá a jelenléti díjat az eltöltött idő megjelölésével - külön-külön részletezve kell feltüntetni. Fel kell tüntetni azt is, ha az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben (a továbbiakban: Szaktv.) meghatározott költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) megfizetésére is sor került.
(2) A szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a szakértői díj kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) a kirendelő szerv jogerős határozata vagy utalványa alapján lehet a szakértőnek kifizetni. A határozat jogerőre emelkedését a szakértői díj utalványozásánál tanúsítani kell.
(3) Ha a bíróság a szakértői díj egészben vagy részben való előlegezésére a felet kötelezte és annak összegét előzetesen elnöki letétbe helyeztette, a szakértői díjat és költségelőleget az eljáró bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) fizeti ki a szakértőnek.
(4) Ha a szakértői díj fedezésére elnöki letét nem volt, vagy a letétbe helyezett összeg kevésnek bizonyult, a szakértői díj megállapítására vonatkozó határozatban a felet fel kell hívni, hogy a szakértői díjat, illetőleg az elnöki letétből nem fedezett különbözetet 15 napon belül helyezze elnöki letétbe. A letétbe helyezett összeg kifizetésére a (2) és (3), valamint a (9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a fél a letétbe helyezést elmulasztja, a bíróság végzésben kötelezi a felet a szakértői díj letéttel nem fedezett részének a szakértő részére történő megfizetésére.
(5) Ha a szakértői díjra előzetesen letétbe helyezett vagy bizalmi őrzésbe vett összeg a szakértői díjat előreláthatóan nem fedezi, a szakértő köteles a kirendelésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül ezt - a rendelkezésére álló adatok alapján megítélése szerint hiányzó összeg és az annak megalapozottságát alátámasztó számítások megjelölésével együtt - a kirendelő szerv felé haladéktalanul jelezni. Több szakértő egyidejű kirendelése esetén e jelzést a szakértőknek együttesen kell megtenniük.
(6) Ha a szakértő az (5) bekezdésben írt jelzést elmulasztja, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra vonatkozó igényéhez - a díjjegyzék előterjesztésével egyidejűleg - az elvégzett vizsgálatok bemutatásával, részletes számításokkal igazolnia kell, hogy a díjtöbblet felszámítását a kirendelést követően felmerült, rajta kívül álló ok indokolja.
(7) Ha az ügyben a kezelőiroda költségjegyzéket vezet, a megállapított szakértői díjat be kell vezetni a költségjegyzékbe. A költségjegyzék tételszámát fel kell tüntetni a szakértői díjat megállapító határozatban és az utalványon. Ebben az esetben, valamint ha a költségjegyzéket nem kell vezetni, de a fél a szakértői díj előlegezésére nem kötelezhető, a szakértői díjat az eljáró bíróság székhelye szerint illetékes BGH fizeti ki.
(8) Költségelőleg esetén a bíróság - ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt - a BGH-nak a kérelemben foglaltaknak megfelelő összegre vonatkozó kifizetésre történő felhívást küld, amely intézkedik a kifizetés iránt.
(9) A bíróság a szakértői díjról szóló jogerős határozatot vagy utalványt - kifizetés céljából - a díjjegyzék egy példányával együtt 8 napon belül megküldi az illetékes BGH-nak, amely 3 munkanapon belül felhívja a szakértőt a számla benyújtására. A BGH a megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a szakértői díj kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) a számla benyújtásától számított 8 munkanapon belül kiutalja. Ha a szakértő a díjat 30 napon belül nem veszi át, részére azt postán kell megküldeni a postaköltségek levonásával.
(10) Más kirendelő hatóság - a saját szervezetére és működésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével - a költségelőleg megállapításáról és kiutalásáról a Szaktv. és a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módon és határidőben, a szakvélemény díjának megállapításáról és kiutalásáról pedig a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően 30 napon belül rendelkezik.”
(5) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Ha a szakértő kirendelésére a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülő beruházással (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű beruházás) összefüggésben kerül sor, és a szakértő a 9. § (5) bekezdésben írt jelzést elmulasztja, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra nem tarthat igényt.
(2) A kiemelt jelentőségű beruházással összefüggésben történt kirendelés esetén, ha a kirendelést kérő fél a 9. § (5) bekezdésben írt jelzésre tekintettel a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összeget a kirendelő felhívására nem egészíti ki, a szakértő - az erről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - díj- és költségigény nélkül kérheti a kirendelés alóli felmentését.
(3) Ha a szakértő a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem kéri a kirendelés alóli felmentését, a letétbe vagy bizalmi őrzésbe helyezett összegen felül szakértői díjra nem tarthat igényt.”
(6) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet rendelkezéseit a bíróság, közjegyző, a nyomozó hatóság, közigazgatási hatóság eljárása, valamint az ügyész eljárása során közreműködő szakértőkre is alkalmazni kell.”
(7) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
„10. Hatósági eljárásban (ide nem értve a hatósági ügy bírósági felülvizsgálatát) komplex minősítéshez kapcsolódó rehabilitációs orvosszakértői tevékenység megkezdett óránként 4000 Ft”
(8) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében az „általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény” szöveg,
b) 1. § (7) bekezdésében az „Áfa tv. 5. §-a” szövegrész helyébe az „Áfa tv.” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésében az „APEH” szövegrész helyébe az „adóhatóság” szöveg,
d) 1. számú melléklete 1. pontjában az „élő személy megvizsgálása” szövegrész helyébe az „élő személy megvizsgálása (a 10. pontban megjelölt eset kivételével)” szöveg
lép.

2. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet módosítása

2. § (1) A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § (1) A bíróság - az OBH közreműködésével - az országos névjegyzék útján úgy tesz eleget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (3) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésében, és ezzel összefüggésben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 100. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendelkezéseknek, hogy az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a végelszámolás megindítását elrendelő végzést és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott határozatokat, hirdetményeket, egyéb iratokat (a továbbiakban együtt e §-ban: irat).
(2) Az OBH az iratok fogadására informatikai felületet alakít ki, s kizárólag az ezen keresztül érkezett iratokat fogadja.
(3) A bíróság az iratokat az OBH által az iratok fogadására kialakított informatikai felületére küldi meg.
(4) A bíróság feladata, hogy a honlapon történő megtekintéssel, a közzétételt követő egy munkanapon belül meggyőződjön az irat változtatás nélküli közzétételéről. Ha az irat közzétételére nem változtatás nélkül került sor, erről az OBH-t haladéktalanul, rövid úton értesíti; egyúttal - szükség esetén - az iratot ismételten megküldi az OBH részére.
(5) Az OBH és a bíróság az iratokat elektronikus úton őrzi.
(6) Az e §-ban írt feladatok teljesítése az OBH elnöke által kijelölt szervezeti egység vagy személy, és a bírósági iroda (a továbbiakban: iroda) feladata.
(7) Az irat kezelője az e §-ban írt teendők elvégzésére irodai utasítást ad. Az iroda az egyes teendők elvégzése előtt az iratot az irat intézőjének irodai utasítás adása céljából bemutatja, ha az ügy csak irodai utasításra intézhető tovább.
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha jogszabály alapján a civil szervezetet nyilvántartó bíróságnak a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt kell közzétennie.”
(2) A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 7. §-át a módosító rendelet 2. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

3. Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet módosítása

3. § (1) Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet a következő 2. §-sal egészül ki:
„2. § (1) A bíróság - az OBH közreműködésével - az országos névjegyzék útján úgy tesz eleget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (3) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésében, és ezzel összefüggésben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 100. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendelkezéseknek, hogy az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a végelszámolás megindítását elrendelő végzést és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben meghatározott határozatokat, hirdetményeket, egyéb iratokat (a továbbiakban együtt e §-ban: irat).
(2) Az OBH az iratok fogadására informatikai felületet alakít ki, s kizárólag az ezen keresztül érkezett iratokat fogadja.
(3) A bíróság az iratokat az OBH által az iratok fogadására kialakított informatikai felületére küldi meg.
(4) A bíróság feladata, hogy a honlapon történő megtekintéssel, a közzétételt követő egy munkanapon belül meggyőződjön az irat változtatás nélküli közzétételéről. Ha az irat közzétételére nem változtatás nélkül került sor, erről az OBH-t haladéktalanul, rövid úton értesíti; egyúttal - szükség esetén - az iratot ismételten megküldi az OBH részére.
(5) Az OBH és a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott iratokat elektronikus úton őrzi.
(6) Az e §-ban írt feladatok teljesítése az OBH elnöke által kijelölt szervezeti egység vagy személy, és a bírósági iroda (a továbbiakban: iroda) feladata.
(7) Az irat kezelője az e §-ban írt teendők elvégzésére irodai utasítást ad. Az iroda az egyes teendők elvégzése előtt az iratot az irat intézőjének irodai utasítás adása céljából bemutatja, ha az ügy csak irodai utasításra intézhető tovább.
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha jogszabály alapján a civil szervezetet nyilvántartó bíróságnak a bíróságok központi internetes oldalán hirdetményt kell közzétennie.”
(2) Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 2. §-át a módosító rendelet 3. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

4. A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása

4. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 30/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a fél a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/E. § (4b) bekezdés szerinti kedvezményre jogosult, kérheti a díj levonását követően fennmaradó, legalább 400 forintot elérő pénzösszeg visszatérítését; a visszautalással, kiutalással járó költséget a fél viseli. Ha a fél a végrehajtási kérelmében megjelölte a fizetési számlája számát, erre a számlára, egyébként pedig a díj visszatérítése iránti kérelmében megjelölt fizetési számlára vagy postacímre kell a díjat visszautalni vagy kiutalni. Ha a fél a pénzösszeget nem veszi át, azt a közjegyző 5 évig őrzi; a fél eddig az időpontig kérheti a díj visszatérítését; ezt követően a pénzösszeg a közjegyző bevételét képezi.”
(2) Hatályát veszti a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 19. § b) pontjában a „[23/1989. (III. 12.) MT r.]” szövegrész.

5. A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása

5. § (1) A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha a végrehajtást kérő ugyanazon határozat vagy okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem ügyvédi munkadíja az adósok számától függetlenül a 3. §-ban megjelölt összeg, és az egyik adóson felüli többi adósonként további 4000 Ft. Az így megállapított összes ügyvédi munkadíj az adósokat egyenlő arányban terheli.”
(2) A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az ügyvédet költségátalányként megilleti a munkadíj 30%-a, de legalább 1500 Ft.
(2) Ha a végrehajtást kérő ugyanazon határozat vagy okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem elkészítéséért felszámítható költségátalány az adósok számától függetlenül az (1) bekezdésben megjelölt összeg, és az egyik adóson felüli többi adósonként további 1500 Ft. Az így megállapított összes költségátalány az adósokat egyenlő arányban terheli.”
(3) A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 1. § (3) bekezdésében az „általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény” szöveg lép.

6. A bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének szabályairól szóló 8/2001. (IV. 27.) IM rendelet módosítása

6. § A bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének szabályairól szóló 8/2001. (IV. 27.) IM rendelet 6. §-ában az „a végrehajtónak járó készkiadást” szövegrész helyébe az „a rendőri közreműködéssel felmerült költséget, majd a végrehajtónak járó készkiadást” szöveg lép.

7. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendelet módosítása

7. § A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendelet a 7. §-t követően a következő alcímmel és 7/A. §-sal egészül ki:
„Betétokiratok átadása iránti felhívásról szóló hirdetmények közzététele
7/A. § (1) A végrehajtó a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti hirdetményt (a továbbiakban e §-ban: hirdetmény) a kamara által üzemeltetett honlapon 15 napra közzéteszi. A kamara az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazása útján - a hirdetmény közzétételére szolgáló művelet elvégzésének lehetővé tételével - gondoskodik a hirdetmény közzétételéről, és tájékoztatást tesz közzé a honlapján a hirdetmények elérhetőségéről.
(2) A hirdetmény közzétételére szolgáló művelet elvégzésére az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendeletnek az árverési hirdetmény közzétételére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a hirdetményt a közzétételét követő 16. napon automatikusan vagy azt megelőzően a végrehajtó intézkedésére törölje a hirdetményeket tartalmazó felületről.”

8. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet módosítása

8. § (1) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) E rendelet
a) 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a pénzkövetelés behajtására szolgáló végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet,
b) 4. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a meghatározott cselekmény végrehajtására szolgáló végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet,
c) 5. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a pénzkövetelés behajtására szolgáló okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet,
d) 6. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a meghatározott cselekmény végrehajtására szolgáló okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet,
e) 7. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a végrehajtási lap kiállítása helyetti bírósági letiltó végzés kibocsátása iránti kérelmet,
f) 8. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a végrehajtási záradék kiállítása helyetti bírósági letiltó végzés kibocsátása iránti kérelmet,
g) 9. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a végrehajtási lap kiállítása helyetti, gyermektartásdíj és szüléssel járó költség behajtására szolgáló bírósági letiltó végzés kibocsátása iránti kérelmet,
h) 10. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a végrehajtási lap kiállítása helyetti átutalási végzés kibocsátása iránti kérelmet,
i) 11. számú mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a végrehajtási záradék kiállítása helyetti átutalási végzés kibocsátása iránti kérelmet.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél által kitöltött nyomtatvány ellenőrzésével, szükség esetén javításával, valamint aláírásával állítja ki a végrehajtható okiratot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti papíralapú nyomtatványok rendszeresítése az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének a feladata; az OBH elnöke által rendszeresített nyomtatványok alkalmazása kötelező. Az OBH elnöke az alkalmazandó nyomtatványokat a bíróságok hivatalos honlapján közzéteszi, és feltünteti a közzététel időpontját, valamint azt, hogy a nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(4) Ha a nyomtatvány módosítására kerül sor, az OBH elnöke ennek tényéről a bíróságok hivatalos honlapján az új nyomtatvány közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad, valamint az új nyomtatvány közzétételét követően a honlapon egy hónapon keresztül jelzi annak tényét, hogy a nyomtatvány megváltozott.
(5) A nyomtatványt el kell látni a nyomtatvány kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással.
(6) A nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon kellő hely álljon rendelkezésre a kérelem előterjesztésére. Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott nyomtatványon a bíróság és a végrehajtó érkeztető bélyegzője, az e)-i) pontjaiban meghatározott nyomtatványon a bíróság érkeztető bélyegzője lenyomatának helyét ki kell alakítani.”
(2) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 12. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kezelőiroda a gyermek átadására kiállított végrehajtási lappal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát, a Vht. 184/A. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben pedig a végrehajtható okirat mellékletét képező képfelvételt is átadja vagy megküldi a végrehajtónak.”
(3) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A már ismert végrehajtási ügyszámot, a gyermek átadására kiállított végrehajtási lappal együtt megküldött bírósági határozat számát, valamint a végrehajtható okirat mellékletét képező képfelvétel sorszámát a megjegyzés rovatban kell feltüntetni.”
(4) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Ha az eljárás a bíróság illetékességi területén működő más végrehajtó feladatkörébe tartozik, vagy az eljárásra kizárás miatt más végrehajtót jelöltek ki, a végrehajtó köteles a végrehajtási ügy iratait haladéktalanul megküldeni az eljárásra jogosult végrehajtóhoz, és köteles erről egyidejűleg a végrehajtást elrendelőt és a végrehajtást kérőt értesíteni.
(2) A kamara elnöke a végrehajtó kijelöléséről szóló döntést tartalmazó iratot megküldi a kizárt és a kijelölt végrehajtó részére.”
(5) bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 34. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Befejezett a végrehajtási ügy akkor is (ügyviteli befejezés), ha]
„a) a végrehajtást valamennyi végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal felfüggesztették,”
(6) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet e rendelet 1. melléklete szerinti 3-11. számú mellékletekkel egészül ki.

9. A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosítása

9. § (1) A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladatkörébe tartozik
a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,
b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,
c) a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők:
ca) a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést),
cb) a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság.”
(2) A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő helyi bíróságra, munkaügyi bíróságra, ügyészre és a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.”
(3) A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 91. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára - a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással - történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított 30 napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a BGH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak.”
(4) A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet
a) 84. § (5) bekezdésében az „az 1994. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe az „a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)” szöveg,
b) 84. § (5) bekezdésében, valamint a 91. § (4) és (6) bekezdésében a „végrehajtónak” szövegrész helyébe a „Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak” szöveg,
c) 85. § (4) bekezdésében az „illetőleg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „de legfeljebb a Vht.” szöveg,
d) 91. § (1) bekezdésében a „polgári eljárás során kiszabott pénzbírság” szövegrész helyébe a „polgári eljárás során kiszabott pénzbírság és az alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettség” szöveg,
e) 91. § (4) és (6) bekezdésében az „az 1994. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe az „a Vht.” szöveg
lép.

10. A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet módosítása

10. § A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kirendelt szakértő vagy szaktanácsadó a szakértői vizsgálatot, a szakvéleményt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott költségelőleg alkalmazása kivételével saját költségére végzi el.”

11. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosítása

11. § (1) A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet az V. fejezet címét követően a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Az elnöki letétre az e fejezetben foglalt eltérésekkel a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az elnöki letétként elhelyezett pénzt - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az eljáró bíróság jogerős határozata alapján lehet kifizetni (átutalni, visszafizetni).
(2) Ha az eljáró bíróság határozata elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, az elnöki letétként elhelyezett pénzt ki lehet fizetni (átutalni, visszafizetni) a még jogerőre nem emelkedett határozat alapján.
(3) A bíróságnak a szakértői költségelőleg kiutalására vonatkozó felhívása alapján a letétkezelő kifizeti (átutalja) a letétként elhelyezett pénznek a felhívásban meghatározott részét.
(4) A letétkezelő a bíróságnak a szakértői költségelőleg kiutalására vonatkozó felhívását számszerűség szempontjából megvizsgálja, és - ha nincs akadálya - a kiutalás iránt haladéktalanul intézkedik. Ha a kiutaló felhívás a számszerűség szempontjából téves, vagy nem felel meg a 33. § (1) bekezdésében foglaltaknak, azt kijavítás, illetve kiegészítés végett haladéktalanul visszaküldi az eljáró bíróságnak.”

12. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet módosítása

12. § (1) A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ügyekben e rendelet
a) 1. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a pénzkövetelés behajtására szolgáló végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet,
b) 2. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a meghatározott cselekmény végrehajtására szolgáló végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet,
c) 3. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a pénzkövetelés behajtására szolgáló, közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet,
d) 4. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a meghatározott cselekmény végrehajtására szolgáló, közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet,
e) 5. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a zálogjog érvényesítésére szolgáló, közjegyzői okirat végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet,
f) 6. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére szolgáló, közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet.
(2) A közjegyző az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél által kitöltött papíralapú nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) ellenőrzésével, szükség esetén javításával, valamint aláírásával állítja ki a végrehajtható okiratot.
(3) A nyomtatványok rendszeresítése a MOKK feladata; a MOKK által rendszeresített nyomtatványok alkalmazása kötelező. A MOKK az alkalmazandó nyomtatványt honlapján közzéteszi, és feltünteti a nyomtatvány közzétételének időpontját, valamint azt, hogy a nyomtatvány alkalmazása kötelező. Ha a nyomtatvány módosítására kerül sor, a MOKK ennek tényéről a honlapján az új nyomtatvány közzétételét megelőző hét nappal korábban tájékoztatást ad; a MOKK az új nyomtatvány közzétételét követően a honlapján egy hónapon keresztül jelzi annak tényét, hogy a nyomtatvány megváltozott. A fél nyomtatványt a közjegyző irodájában is igényelhet.
(4) A nyomtatványt el kell látni az egyes kérelmek joghatásaira és késedelmes előterjesztésük jogkövetkezményeire, valamint a nyomtatvány kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással.
(5) A nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon kellő hely álljon rendelkezésre a kérelem előterjesztésére. A nyomtatványon a közjegyző és a végrehajtó érkeztető bélyegzője lenyomatának helyét ki kell alakítani.
(6) A MOKK az általa rendszeresített nyomtatvány közzétételének tényéről haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter). Ha a nyomtatvány nem felel meg a jogszabályoknak, a miniszter erre felhívja a MOKK figyelmét, és ezt követően a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendeletben meghatározott eljárási rendet kell követni.”
(2) A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet az e rendelet 2. melléklete szerinti 1-6. mellékletekkel egészül ki.

13. Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet módosítása

13. § (1) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 37. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
[Építésügyi területen bejegyezhető szakterületre - a 11. számú melléklet 14. és 17. pontjában megjelölt szakterületek kivételével - az vehető fel, aki
a 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt kérelmező kivételével]
„bc) a 11. számú melléklet 14. pontjában megjelölt szakterület esetében a táj- és kertépítészeti szakértői névjegyzékben”
[az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik]
(2) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig építésügyi szakterületeken főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, és a névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfelel a 8. számú melléklet 7. pontjában vagy a 11. számú mellékletben megjelölt építésügyi szakterületek valamelyikének, továbbá - a 11. számú melléklet 14., 16. és 17. pontjában megjelölt szakterületek kivételével - az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékben az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] a 8. számú melléklet 7. pontjában, illetve a 11. számú mellékletben megjelölt építésügyi szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.”
(3) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 42. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig építésügyi szakterületeken főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, és a névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfelel a 11. számú melléklet 14. és 16. pontjában megjelölt szakterületek valamelyikének, és a táj- és kertépítészeti, illetve a településrendezési szakértői névjegyzékben az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] a 8. számú melléklet 7. pontjában, illetve a 11. számú mellékletben megjelölt építésügyi szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.”
(4) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig ingatlanforgalom, ingatlan-értékbecslés és kisajátítás szakterületeken
a) főiskolai szintű alapképzésben szerzett építészmérnök vagy építőmérnök, vagy egyetemi szintű alapképzésben szerzett okleveles építészmérnök vagy okleveles építőmérnök végzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, vagy
b) a 11. számú melléklet 13. pontjában vagy az a) pontban meg nem jelölt egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, rendelkezik ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel, vagy
c) a 11. számú melléklet 13. pontjában vagy az a) pontban meg nem jelölt egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett,
ca) rendelkezik ingatlan szakértői szakon szerzett egyetemi szakmérnöki vagy ingatlangazdálkodási szakértői végzettséggel, vagy az OKJ-ben szereplő ingatlanközvetítő szakképesítéssel, és
cb) a Szaktv. 32. §-a szerinti felülvizsgálati eljárást lezáró jogerős határozat kézhezvételétől számított két éven belül igazolja, hogy az államilag elismert ingatlan-értékbecslők műszaki tanfolyamát eredményesen elvégezte, vagy ilyen képzésben részt vesz, és a képzést a képzési tervben meghatározott idő alatt elvégezte,
az a névjegyzékből való törléséig ingatlan-értékbecslés szakterületen igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.”
(5) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet
a) 2. számú melléklet 8. pontja helyébe e rendelet 3. melléklete,
b) 4. számú melléklet 7. pontja helyébe e rendelet 4. melléklete,
c) 5. számú melléklet A) rész 7-15. pontjai helyébe e rendelet 5. melléklete,
d) 5. számú melléklet B) rész 23. pontja helyébe e rendelet 6. melléklete,
e) 11. számú melléklete helyébe e rendelet 7. melléklete
lép.
(6) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet
a) 12. § b) pontjában a „szakképesítése tekintetében” szövegrész helyébe a „szakképesítése tekintetében - a 2. számú melléklet 8. pontjában megjelölt szakterület esetében legalább egészségbiztosítás szakvizsga tekintetében -” szöveg,
b) 17. § (1) bekezdésében a „8. és 11. pontjaiban” szövegrész helyébe a „8. pontjában” szöveg,
c) 44. § (1) bekezdésében a „Szaktv. 32. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „Szaktv. 32. § (3) bekezdése” szöveg
lép.
(7) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet 10. §-a a hatályát veszti.

14. Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet módosítása

14. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet 5. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Mentesül a vizsga alól az, aki]
„g) egészségbiztosítás szakvizsgával”
[rendelkezik.]
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jelölt a vizsgán nem felelt meg, a vizsgát megismételheti. A vizsgabizottság a jelöltet erről a vizsga eredményének kihirdetésekor értesíti.”
(3) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szakértő az első képzéshez kapcsolódó vizsga alól mentesül, az első képzésre a névjegyzékbe vétele feltételei fennállásának az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) során hozott határozat meghozatalától számított két éven belül köteles jelentkezni. A vizsga alól nem mentesülő szakértő a felülvizsgálata alatt, de legkésőbb a Szaktv. 32. § (1) bekezdésében megjelölt időpontig köteles a vizsgát letenni.”
(4) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet a következő 28-30. §-okkal egészül ki:
„28. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt a 13. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok végzésére a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgabiztos) jelenlétében az 1. számú mellékletben megjelölt joganyagból és annak gyakorlati alkalmazására irányuló példákból összeállított írásbeli tesztlapot (a továbbiakban: feladatlap) tölt ki.
(2) Az írásbeli vizsga nem nyilvános.
29. § (1) A feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre.
(2) A jelölt a kitöltött feladatlapot - aláírásával ellátva - a vizsgabiztosnak adja át.
(3) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata.
30. § E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet 14. §-a hatályba lépésének időpontjában már benyújtott jelentkezésekre és a módosító rendelet 14. §-ának hatálybalépését követően megtartandó megismételt vizsgákra is alkalmazni kell.”
(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet
a) 4. § (2) bekezdésében a „3 óránál” szövegrész helyébe a „2 óránál” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés f) pontjában a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakképzettséggel, vagy” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében az „az írásbeli és szóbeli vizsgát” szövegrész helyébe az „a vizsgát” szöveg,
d) 27. § (2) bekezdésében a „(3)-(7) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(7) bekezdésben, valamint a 28. és 29. §-ban” szöveg,
e) 1. számú melléklet A) rész 4. pontjában az „A Magyar Köztársaság Alkotmányának” szövegrész helyébe a „Magyarország Alaptörvényének” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról szóló 10/2006. (III. 7.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésében az „írásbeli és” szövegrész.

15. Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet módosítása

15. § (1) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy az - a nem regisztrált felhasználók számára elérhető szolgáltatásokon túl - a következő műveletek elvégzését tegye lehetővé a végrehajtó számára:]
„d) hagyományos ingóárverés hirdetményének, valamint a 21. § d) pontja szerinti árverési hirdetménynek a törlése;”
(2) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy]
„a) ha az adatlap tartalmazza a Vht. 132/E. § (2) bekezdés a) vagy b) és d)-f) pontjaiban foglalt adatokat, az arról szóló nyilatkozatot, hogy az árverező a Vht. 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet-e, továbbá együttes árverezők esetében a tulajdonszerzési arányt, illetve módosítás esetén a módosított adatokat, az árverező adatait automatikusan rögzítse a nyilvántartásban;”
(3) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő d) ponttal egészül ki:
[Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása (a továbbiakban e fejezetben: nyilvántartás) tartalmazza]
„c) az ingatlanárverések [Vht. 145/A. § (1) bekezdés] hirdetményeinek, valamint
d) a Vht. 305. § (4) bekezdése szerinti, 2009. január 1-je előtt lefoglalt ingatlanok 2012. július 1-je és 2012. augusztus 31-e között készített árverési hirdetményeinek (az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: árverési hirdetmény)”
[adatait.]
(4) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 23. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő g) ponttal egészül ki:
[Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a felhasználók számára biztosított legyen a hirdetmények közötti keresés legalább következő szűkítési feltételek megadásával:]
„d) a 21. § c) pontja szerinti ingatlanárverések hirdetményei az ingatlanok kikiáltási ára alapján,
e) a 21. § c) pontja szerinti ingatlanárverések hirdetményei az ingatlanok földrajzi fekvése alapján,”
„g) a 21. § d) pontja szerinti ingatlanárverések hirdetményei között az ügyszám és az árverés napja alapján.”
(5) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet 24. §-a következő d) ponttal egészül ki:
[Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy az árverési hirdetményt]
„d) a 21. § d) pont szerinti ingatlan árverés napját követő napon vagy azt megelőzően a végrehajtó intézkedésére,”
[automatikusan törölje a nyilvántartásból.]

16. Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet módosítása

16. § (1) Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Ha a szakértői díj letétbehelyezésére vagy bizalmi őrzésbe vételére (a továbbiakban e §-ban együtt: letét) került sor, és a szakértő kérésre a kirendelő szerv a letét összegének kiegészítését elrendelte, a szakvélemény előterjesztésére nyitva álló határidő kezdő napja az a nap, amelyen a szakértő a letét kiegészítéséről értesül.
(2) Ha a szakértő a kirendelő szerv felé határidőben és jogszabályban megjelölt tartalommal jelezte, hogy a szakértői díjra előzetesen letétbe helyezett összeg a szakértői díjat előreláthatóan nem fedezi, de a kirendelő szerv a kirendelés módosítása vagy a letét kiegészítése iránt nem intézkedik, a szakértő kezdeményezheti a kirendelés alól történő felmentését.”
(2) Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet a 16. §-át követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„Igazságügyi orvostani vizsgálat
16/A. § (1) Ha a szakkérdés
a) sérülések gyógytartamának, keletkezési módjának megállapítására,
b) életveszély fennállásának véleményezésére,
c) a 21. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak megítélésére,
d) büntetőeljárásban sérülés által okozott súlyos egészségromlás, maradandó fogyatékosság megítélésére vagy
e) kártérítési eljárásban sérülés megítélésére
irányul, igazságügyi orvostani szakértői vizsgálatot kell végezni.
(2) Ha a szakkérdés egészségügyi tevékenység megítélésének vizsgálatára irányul, úgy igazságügyi orvostani és az egészségügyi tevékenységnek megfelelő klinikai szakkérdés szerinti szakértői vizsgálatot kell elvégezni.
(3) Ha a szakkérdés holttestrész vagy csontmaradvány azonosítására irányul, igazságügyi orvostani vagy antropológiai vizsgálatot kell elvégezni.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt szakkérdések esetében az igazságügyi orvostani szakértői vizsgálat elvégzése mellett más, az esetlegesen felmerülő és igazságügyi orvostani vizsgálattal meg nem válaszolható klinikai szakkérdésnek megfelelő szakértői vizsgálatnak is helye van.
(5) A (2) és (4) bekezdésben megjelölt klinikai szakkérdés vizsgálatát - a kirendelő rendelkezésének megfelelően - szakkonzultáns is elvégezheti.”
(3) Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet a 40. §-át követően a következő alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:
„Ingatlan-értékbecslői vizsgálat
40/A. § (1) Ha a szakkérdés
a) beépíthető telek,
b) lakóépülettel beépített ingatlan vagy
c) nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített ingatlan
értékének megállapítására irányul, ingatlan-értékbecslés szakértői vizsgálatot kell végezni.
(2) Ha a kirendelés másként nem rendelkezik, a szakértő az ingatlan értékének megállapítása során figyelembe veszi az ingatlan környezetét, elhelyezkedését, az építmény mennyiségi, minőségi jellemzőit, az ingatlan műszaki paramétereit, korát és állapotát, és az adott ingatlantól függően az egyéb, értéket befolyásoló tényezőket.”

17. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet módosítása

17. § (1) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban a fizetésre kötelezett a díjfizetést a Kamarával kötött szerződés alapján úgy is teljesítheti, hogy általa meghatározott összeget átutalja a Kamara erre a célra rendszeresített fizetési számlájára.
(2) Ha a fél által átutalt összeg nem fedezi az eljárási költséget, a Kamara figyelmezteti a felet a 27. §-ban foglaltakra.
(3) Ha a szerződésben meghatározott időszakot követően a Kamara fizetési számlaszámán fel nem használt pénzösszeg marad, azt a Kamara a megállapodásban meghatározottak szerint kezeli.
(4) A fél által előre megfizetett pénzösszeg kezeléséért - a Kamara és a fél erre irányuló eltérő megállapodása hiányában - a Kamara kezelési költséget nem számíthat fel, és a fél kamatot nem igényelhet.
(5) A Kamara a szerződésben meghatározott időszak utolsó napját követő 10. napig összesítőt küld a félnek, amely tartalmazza a fél által kezdeményezett és elszámolt eljárások díját.”
(2) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző az eljárási költség viselésére és az eljárási költségnek a Kamara részére történő megfizetésére a kérelmezőt kötelezi.”
(3) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”
(4) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet 8. § (3) bekezdésében az „az eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „a bejegyzésig” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet
a) 9. § (3) bekezdésében a „, illetve az annak alapján történő esetleges bejegyzést” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében a „- a 28. §-ban foglaltak kivételével -” szövegrész,
c) 29. § (3) bekezdése.

18. A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet módosítása

18. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A fél a díjfizetési kötelezettségének választása szerint a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott módon is eleget tehet.
(2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a díjfizetés történhet
a) átutalással vagy
b) a 6. §-ban meghatározott módon.
(3) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem szóbeli előterjesztése esetén, továbbá ha a fél a papír alapú kérelmet személyesen adja be a közjegyzőnél, a díjfizetés fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (postai készpénz-átutalási megbízással) történhet; a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell.
(4) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása esetén a díjfizetés fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (postai készpénz-átutalási megbízással) történhet; a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell.”
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a fél az eljárás díjaként az Fmhtv.-ben előírtnál nagyobb összeget fizetett be a közjegyzői kamarához, vagy a közjegyzői kamarához befizetett díjából az Fmhtv. 49. §-a, 55. § (1) és (5) bekezdése alapján kedvezményre jogosult (a továbbiakban: túlfizetés), kérheti a díj levonását követően fennmaradó pénzösszeg visszatérítését. A fél kérheti továbbá a tévedésből vagy az eljárás megindítása nélkül megfizetett összeg visszatérítését. A visszautalással járó költséget a fél viseli.”
(3) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 10. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A túlfizetés visszatérítése iránti kérelemhez csatolni kell a közjegyző túlfizetés [az Fmhtv. 49. § (3) bekezdése vagy 55. § (5) bekezdése szerinti díjkedvezmény] tényét megállapító jogerős határozatát.
(4) Az Fmhtv. 49. § (4) bekezdésében foglalt díjkedvezmény igénybevételéhez meg kell adni az elutasított (megszüntetett) ügy és az ezt követően ismételten benyújtott fizetési meghagyás iránti kérelem ügyszámát.
(5) Eljárás megindítása nélkül megfizetett eljárási díj visszatérítése iránti kérelemhez a postai készpénzátutalási megbízás feladóvevényének eredeti példányát vagy a befizetésről a Magyar Posta Zrt. által kiállított hivatalos igazolást is csatolni kell.
(6) A közjegyzői kamara a honlapján közzéteszi az elektronikus végrehajtási kérelmek Fmhtv. 55. § (1) bekezdése szerinti egyidejű előterjesztésének módjára vonatkozó technikai paramétereket.”
(4) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § Átutalással történő díjfizetés esetén a közjegyzői kamara külön kérelem nélkül visszautalja
a) azokat az összegeket, melyekhez kérelem nem kapcsolható,
b) az átutalt összeget, ha a fél az eljárási díjnál kevesebb összeget utal át és
c) a különbözetet, ha a fél az eljárási díjnál magasabb összeget utal át, feltéve, hogy a túlfizetés összege a 400 Ft-ot meghaladja.”

19. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet módosítása

19. § (1) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 42. melléklet 8.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„8.2. rendelkezés arról, hogy az alapítványhoz az alapítók döntése szerint
8.2.1. lehet csatlakozni
8.2.2. nem lehet csatlakozni”
(2) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 42. melléklet 8.5., 8.5.1-8.5.4. és 8.6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„8.5. alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználható mértéke - az alapítók döntése szerint -
8.5.1. 70%
8.5.2. 80%
8.5.3. 90%
8.5.4. 100%
8.6. az alapítvány céljaira az alapítvány céljára rendelt vagyont meghaladó minden vagyon felhasználható”
(3) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet
a) 13. § (2) bekezdésében a „2012. június 30.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.” szöveg,
b) 13. § (3) bekezdésében a „2012. július 1.” szövegrész helyébe a „2013. január 2.” szöveg,
c) 14. §-ában a „2012. június 29.” szövegrész helyébe a „2012. december 31.” szöveg
lép.
(4) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet
a) 1. melléklet 7.1.1. pontjában az „egyesületek” szövegrész az „egyesületek, illetve alapítványok” szöveggel,
b) 41. melléklet 5.1.1. pontjában az „írásban, igazolható módon” szövegrész az „írásban” szöveggel,
c) 41. melléklet 9.1.2.3. pontjában az „egyesüléséről, szétválásáról” szövegrész az „egyesüléséről” szöveggel,
d) 41. melléklet 9.1.2.5. és 11.1.5. pontjában és 42. melléklet 4.3.1. pontjában a „beszámoló” szövegrész a „beszámoló és közhasznúsági melléklet” szöveggel,
e) 41. melléklet 12.5. pontjában a „szétválásáról vagy feloszlásáról” szövegrész a „feloszlásáról” szöveggel,
f) 41. melléklet 14.2. pontjában a „legalább” szövegrész a „több mint” szöveggel
lép hatályba.

20. A felszámolási eljárásban közzétételre kerülő bírósági végzések kivonatának tartalmi elemeiről szóló 13/2012. (III. 1.) KIM rendelet módosítása

20. § A felszámolási eljárásban közzétételre kerülő bírósági végzések kivonatának tartalmi elemeiről szóló 13/2012. (III. 1.) KIM rendelet 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételnek tartalmaznia kell a Cstv. 28. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a j) pont szerinti egyéb lényeges körülmény különösen]
„e) az arra való utalás, hogy az eljárás főeljárásként vagy területi eljárásként indult.”

21. Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. §, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 15. § (3)-(5) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1-6. §, a 8. § (2)-(5) bekezdése, a 9-11. §, a 13. §, a 16. §, a 18. § és a 20. § a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4) A 15. § (2) bekezdése 2012. július 16-án lép hatályba.
(5) A 8. § (1) és (6) bekezdése, a 12. §, a 14. §, valamint a 17. § 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) E rendelet 2012. augusztus 2-án a hatályát veszti.