321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a területszervezési eljárásról

A Kormány Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó - a helyi építési szabályzatban kijelölt része;
2. egybeépült települések: egy település belterületének a vele szomszédos település belterületével építészeti, infrastrukturális egybeépültség alapján homogén lakóterületi egységet, belterületet képező településkapcsolat;
3. elkülönült településrész: a település más lakott településrészeivel - a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján - egybe nem tartozó lakott településrész;
4. falugyűlés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 98. § (3) bekezdése szerinti falugyűlés, város esetében az érintett településrész lakossági fóruma;
5. kormányhivatal: a település fekvése szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal;
6. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része;
7. lakosságszám: az Mötv. 146. § (3) bekezdése szerint a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám;
8. lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő természetes vagy jelentős műszaki létesítmény mesterséges határvonala által lehatárolt bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek;
9. miniszter: a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter;
10. polgármester: a polgármester és a főpolgármester;
11. területrész átadása: egymással határos területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között.

2. Közös szabályok

2. § Az Országgyűlés, valamint a köztársasági elnök (a továbbiakban együtt: döntéshozó) döntési hatáskörébe tartozó területszervezési ügyben a területszervezési kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz.
3. § (1) Amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről ki kell kérni a Földrajzinév-bizottság véleményét.
(2) A közigazgatási területet érintő kezdeményezéshez be kell szerezni a járási földhivatal által a közigazgatási területről szolgáltatott harminc napnál nem régebbi hiteles térképmásolatot, a földkönyvi adatok alapján készített területi összesítőt, továbbá a határvonal-leírást.
(3) Új község alakítása esetén a 8. § (3) bekezdésében meghatározott falugyűlés megtartása előtt az előkészítő bizottság, egyéb esetben a polgármester gondoskodik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok beszerzéséről.
4. § (1) Amennyiben a kezdeményezéssel érintett településen helyi nemzetiségi önkormányzat működik, a polgármester - legalább harminc napos határidő tűzésével - a kezdeményezésről kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.
(2) A polgármester a véleményről tájékoztatja a képviselő-testületet és a lakosságot.
5. § A kezdeményezés előkészítéséhez - az érintett kérésére - a kormányhivatal szakmai tanácsadással segítséget ad, más szerv szakmai segítséget adhat.
6. § (1) A kezdeményezéshez csatolni kell:
a) az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását);
b) a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat;
c) a várossá nyilvánítási kezdeményezés kivételével a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát;
d) jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást és
e) a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kezdeményezéshez csatolni kell:
a) a 3. § (1) bekezdése szerint a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt;
b) a 3. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási terület változására vonatkozó adatokat és
c) a 4. § (1) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.
(3) Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a döntéshozóhoz való benyújtás között - az Mötv. 96. § (1) bekezdésére figyelemmel - több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről a 2. § szerinti határidőig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja.
(4) A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek.
(5) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető.

3. Önálló község alakítása és településegyesítés megszüntetése

7. § (1) Lakott településrész új községgé alakítását, vagy a településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) előkészítő bizottság a választópolgárok számára a kezdeményezésről írásos tájékoztatót készít, mely tartalmazza:
a) az Mötv. 98. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatot;
b) az új község területére, határvonalára, elnevezésére, az önkormányzati vagyon, valamint önkormányzati követelések és tartozások megosztására, a megalakuló önkormányzat költségvetésének főbb mutatószámaira, a községgé nyilvánítással összefüggő költségek viselésére vonatkozó előkészítő bizottsági javaslatot;
c) a kezdeményezéssel kapcsolatos mindazon további adatokat, információkat, melyekről az érintett lakosság tájékoztatását a bizottság szükségesnek tartja és
d) a kezdeményezés indokait, különösen az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatását, előnyeit és hátrányait.
(2) Az előkészítő bizottság az Mötv. 98. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését az elkülönült településrész lakosságszámának növekedése, valamint az infrastrukturális ellátottság vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága (a továbbiakban: KSH), míg a községi önkormányzati feladatoknak az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással történő ellátását a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított igazolással tanúsítja.
8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót az előkészítő bizottság a helyi népszavazást megelőzően ismerteti a választópolgárokkal és a kezdeményezésről kéri a képviselő-testület állásfoglalását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lakossági tájékoztatást követő harminc napon belül az előkészítő bizottság kezdeményezi a helyi népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A helyi népszavazásra feltett kérdésben meg kell jelölni a községgé nyilvánítás határozott szándékát és annak - önálló község alakításával, településegyesítéssel vagy településegyesítés megszüntetésével történő - módját.
(3) A helyi népszavazás előkészítése során a képviselő-testület által szervezett falugyűlésen a polgármester ismerteti a 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót, a kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi állásfoglalást és a 4. § (1) bekezdése szerinti esetekben a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.
9. § Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját, annak indokait, melyet a kezdeményezéshez csatolni kell.

4. Települések egyesítése

10. § Községek egyesítése esetén a döntését későbbi időpontban meghozó képviselő-testület polgármestere, illetve város és község egyesítésekor a város polgármestere terjeszti fel a kezdeményezést. Az előkészítő iratban be kell mutatni a belterületek egybeépültségét, az Mötv. 100. § (1) bekezdése szerint az új település nevére tett javaslatot, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait, az egyesítésnek az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatásait, előnyeit, esetleges hátrányait.

5. Területrész átadása

11. § (1) Területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, különösen: előnyeit, esetleges hátrányait, feltételeit, költségeit, közigazgatási, intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, az infrastrukturális fejlettség szintjét és a közműellátottságot, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó jogokat és terheket.
(2) Lakott területrész átadása esetén a képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.
(3) A lakott területrészt átadó önkormányzat képviselő-testülete a helyi népszavazást a képviselő-testületek előzetes megállapodásának megkötését követő hatvan napon belül köteles elrendelni.
(4) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet.
(5) A területrészt átvevő település önkormányzatának polgármestere az aláírást, illetve döntés kézhezvételét követő öt napon belül küldi meg
a) az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást, vagy az Mötv. 102. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírói döntést a járási földhivatali bejegyzés és
b) az a) pontban meghatározott iratokat és a területrész átadásának ingatlan-nyilvántartási jogerős bejegyzését a miniszternek, kormányhivatalnak és a KSH-nak tájékoztatás
céljából.
(6) Területrész átadása esetén a 2. §, a 3. § (1) bekezdése és a 6. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

6. Település megyék közötti átcsatolása

12. § (1) Településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésben részletezni kell az átcsatolás indokait, és azt, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság számára milyen előnyökkel jár. A képviselő-testület a kezdeményezésben foglaltakról írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezésben különösen az alábbi területeken várható előnyöket indokolt bemutatni:
a) közigazgatási és igazságügyi szolgáltatások;
b) alapellátást meghaladó közszolgáltatások;
c) munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatás és
d) a fogadó megye területfejlesztési célkitűzéseihez való kapcsolódás lehetséges területei.
(2) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb hatvan napon belül - állást foglalnak.
(3) Az új megyehatárt a 3. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási terület változására vonatkozó adatok alapján kell meghatározni.

7. Várossá nyilvánítás

13. § (1) A községi önkormányzat képviselő-testülete a várossá nyilvánítás kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a község fejlettségét, térségi szerepét.
(2) A község fejlettségét, térségi szerepét különösen a következők szerint kell értékelni:
a) a község helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai;
b) a község népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői;
c) a község gazdasági fejlettsége, szerkezete jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői;
d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a községben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői;
e) a község infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés (-tisztítás, -kezelés és -elhelyezés), a rendszeres hulladékgyűjtés (-elhelyezés), a fűtés módja, a hírközlés;
f) a közlekedés jellemzői: a község kapcsolódása az országos közlekedési hálózatokhoz (közúti, vasúti), a község elérhetőségi viszonyai, a településen belüli (közösségi) közlekedés, az úthálózat kiépítettsége, a szilárdburkolatú utak aránya, a kerékpárutak kiépítettsége;
g) a község településszerkezete, épített környezete (településközpont, lakásallomány jellemzői), az általa elfogadott és a megyei fejlesztési és rendezési tervek alapján betöltött helye, szerepe;
h) a község intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények, valamint az igazgatási és rendészeti szervek területén;
i) a község szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre és
j) az önkormányzati vagyon és a gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.
14. § A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a kezdeményezésében bemutatja, hogy
a) a település várossá nyilvánítása esetén képes ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket és
b) képes biztosítani az a) pontban meghatározottak szervezeti és személyi feltételeit.
15. § (1) A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a tudomány, az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselőiből és a gyakorlati szakemberekből álló - legfeljebb hét tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól.
(2) A bizottság az adatok összehasonlítása érdekében a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kiegészítésére hívhatja fel az érintett polgármestert.
(3) A miniszter a bizottság véleményét figyelembe véve tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek. Ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztatást ad azokról a kezdeményezésekről, amelyeket döntésre nem terjeszt elő.
(4) A köztársasági elnök várossá nyilvánításról szóló döntésének Magyar Közlönyben történő közzétételét követő tizenöt napon belül, döntés hiányában augusztus 31-ig a miniszter tájékoztatja az érintett polgármestert a kezdeményezés eredményéről.

8. Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása

16. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló településsé nyilvánítása, fővárossal határos települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása esetén a 2-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.

9. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
18. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő területszervezési ügyek esetén is alkalmazni kell.