35/2012. (XII. 14.) NGM rendelet

egyes foglalkoztatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § a), m) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés ae) pontjában megállapított feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 114. § a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) és j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterrel egyetértésben a 4. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a következőket rendelem el:

1. A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet módosítása

1. § (1) A munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerve (a továbbiakban: kirendeltség) munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott [Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont] és a közvetítést kérő személyekkel (a továbbiakban együtt: munkát kereső), valamint az álláskínálókkal együttműködve folytatja.”
(2) Az R1. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a munkaerőigény bejelentéshez harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerinti is benyújtható.”
(3) Az R1. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkaerőigény elektronikus úton is benyújtható.”

2. Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosítása

2. § Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet Mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.

3. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet módosítása

3. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„1. bejelentett munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjánál (a továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be;”
(2) Az R2. 1. § (3) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
„14. munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására - a 8. § szerinti foglalkoztatás kivételével - a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor.”
(3) Az R2. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha)
„a) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és”
(4) Az R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.”
(5) Az R2. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a (3) bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi megye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.”
(6) Az R2. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a többi megye valamelyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglalkoztatás - a munkaügyi központ felhívására a foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében - a rendelkezésre nem álló létszám tekintetében engedélyezhető.”
(7) Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni engedély - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évre adható ki. Az egyéni engedély meghosszabbítható.”
(8) Az R2. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató]
„c) érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg.”
(9) Az R2. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]
„b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,”
(10) Az R2. 7. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]
„g) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve illetményt, díjazást - jelölt meg,
h) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.”
(11) Az R2. 7. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve illetmény, díjazás - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.”
(12) Az R2. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szezonális foglalkoztatás egy naptári éven belül legfeljebb 180 napra engedélyezhető, a munkavállalási engedély meghosszabbításának helye nincs. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.”
(13) Az R2. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben egy naptári éven belül a szezonális foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a 60 napot, az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. E bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható.”
(14) Az R2. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 6. §-ban foglaltaktól eltérően a kérelmet akkor kell elutasítani, ha)
„a) a harmadik országbeli állampolgár a 180 nap időkeretet kimerítette,”
(15) Az R2. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelem akkor utasítható el, ha)
„a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedélynélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget,”
(16) Az R2. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem elutasítható, ha a kölcsönbeadóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget.”
(17) Az R2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyt a 4. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a 6. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni
1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
3. naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában,
5. felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, a 11. § hatálya alá nem tartozó családtag munkavégzéséhez,
7. a) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez,
b) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt,
8. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő - alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
9. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult,
10. annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja,
11. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
12. a mozgóképszakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez,
13. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot,
14. a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez,
15. ha a foglalkoztató az 1. § (3) bekezdés 14. pontja szerinti engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja,
16. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár - a 11. § hatálya alá tartozó - családtagja munkavégzéséhez.”
(18) Az R2. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezzen.”
(19) Az R2. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet, illetve a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaerőigényt annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségénél kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség
b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző megye vagy kirendeltség területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség
jár el.
(3) A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a munkaügyi központ végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes kirendeltség részére továbbítja. A kirendeltség a közvetítés eredményéről a 20. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a munkaügyi központot. Amennyiben a munkavállalási engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a munkaerőigény továbbítása mellőzhető.”
(20) Az R2. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmet az 1-4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.”
(21) Az R2. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A kérelemhez - a keretengedély, a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell:
a) a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását,
b) a 10. §-ban meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát.
(2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma - ideértve egyéb bizonyítványt is - honosítására vagy elismerésére hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e.
(3) Ha a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely munkaügyi központ részére becsatolásra került, a munkaügyi központ hivatalból saját iratanyagából, vagy a foglalkoztató kérelmére belföldi jogsegély keretében más munkaügyi központtól az eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az a megkeresett munkaügyi központ iratanyagában megtalálható.
(4) Az eljárásban a korábbi engedélyt kiadó munkaügyi központ által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító munkaügyi központ irattárában legalább 10 évig őrzi.
(5) A munkaügyi központ a munkavállalási engedély iránti kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul - az a) pont szerinti esetben a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján - a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, ha foglalkoztató nem csatolja
a) a 12. § (1) bekezdése szerinti engedély másolatát,
b) a 14. § (4) bekezdése szerinti igazolást.”
(22) Az R2. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az e rendelet szerinti közigazgatási hatósági eljárásban - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyintézési határidő 30 nap.
(2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő 5 nap.
(3) Az ügyintézési határidő 15 nap
a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint
b) ha a foglalkoztató 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban a kirendeltségnél benyújtotta.
(4) A 17. § (3) bekezdés szerinti közvetítési eljárást a kirendeltség 15 napon belül folyatja le.
(5) A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról szóló határozatot közli a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal.”
(23) Az R2. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének
a) a munkavállalási engedély számát,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját
kell tartalmaznia.”
(24) Az R2. 21. § (4) bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár)
„e) foglalkoztatásának a munkavállalási engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn,
f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy meghamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be.”
(25) Az R2. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(26) Az R2. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(27) Az R2. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(28) Az R2. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(29) Az R2.
a) 5. § (3) bekezdésében a „15. pontjában” szövegrész helyébe a „14. pontjában”,
b) 11. § (3) és (4) bekezdésében a „18. pontjában” szövegrész helyébe a „16. pontjában”,
c) 16. §-ában az „A 15. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „A 14. § (1) bekezdésében”
szöveg lép.
(30) Hatályát veszti az R2.
a) 6. § (1) bekezdés i) pontja,
b) 6. § (4) bekezdése,
c) 8. § (5) bekezdése,
d) 9. § (2) bekezdés c) pontja,
e) 14. § (5) bekezdésében a „, valamint i) pontjában” szövegrész,
f) 16. §-ában az „,a harmadik országbeli állampolgár munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást” szövegrész,
g) 18. § (2) bekezdése,
h) 5. és 6. melléklete.

4. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet módosítása

4. § (1) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet (a továbbiakban: R3.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 4. §-ban és az 5. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a 4. § a) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt az 5. § a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazták, azonban
a) a munkaügyi hatóság, valamint az állami adóhatóság által kiszabott munkaügyi bírság/mulasztási bírság összege nem haladja meg a harmincezer forintot,
b) a jogsértés első alkalommal, egy munkavállaló vonatkozásában került megállapításra,
c) a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.”
(2) Az R3. 7. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A támogatást kérő a 6. § (2) bekezdés szerinti esetben a bírságot megállapító határozat másolatát a támogatás nyújtó felé köteles benyújtani.”
(3) Az R3. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául]
„b) a külön jogszabályban meghatározott honvédelmi foglalkoztatók esetében a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal által kiállított igazolás szolgál.”
(4) Az R3. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti hatóságok honlapján szereplő adatok írásbeli dokumentálásának minősül az is, ha a támogató elektronikus formában tárolja a (2) bekezdés szerinti dokumentumot. A dokumentációt zárt rendszerben kell tárolni úgy, hogy a dokumentáció megváltoztathatatlansága biztosítva legyen.”

5. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.