24/2013. (XII. 20.) HM rendelet

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 15. és 16. pontjában,
a 2. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 28. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában,
a 3. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdés l) és m) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 23. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1-3., 11., 15., 24., 33. és 39. pontjában,
az 5. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 4., 34., 35. és 36. pontjában,
a 6. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 22. pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában,
a 7. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 27. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában,
a 8. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 28. pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés f) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában,
a 9. alcím tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 22. pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet módosítása

1. § (1) A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége
a) a katona 35 éves koráig legfeljebb 5 évre,
b) 35-45 éves kor között legfeljebb 2 évre,
c) 45 éves kor felett legfeljebb 1 évre
adható meg.
(2) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége legfeljebb 4 évre adható meg. Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a tartós külföldi szolgálat időtartamára, a katona egészségi, pszichikai és fizikai állapotára figyelemmel az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon fel kell tüntetni.
(3) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadását követő 365 napig a külszolgálat megkezdhető, arról az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében dönt.
(4) Tartós külföldi szolgálat esetén, ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a katonánál betegség zajlik le, vagy az egészségi állapotában változás következik be, a betegség dokumentációját az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy állapotváltozás a csapatorvos szerint érdemben befolyásolja a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést, a csapatorvosnak az orvosi dokumentációt meg kell küldenie a döntést kiadó Eü PAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az Eü PAB a kiadott Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítést határozattal visszavonja, ha a katona megváltozott egészségi, pszichikai állapotára figyelemmel a külföldi szolgálat teljesítésére nem alkalmas, vagy a fizikai követelményeket nem teljesítette.
(5) Tartós külföldi szolgálat esetén a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a katona rendelkezik 1 éven belüli negatív tüdőszűrő lelettel, a csapatorvos és a csapatpszichológus kiutazást támogató javaslatával, és érvényes, ellenőrzött körülmények között elvégzett fizikai állapotfelmérés igazolással.
(6) Tartós külföldi szolgálat esetén a csapatorvosi javaslat kiadásához a csapatorvos által végzett orvosi vizsgálat - különösen EKG, vizelet stix, audiológiai szűrő vizsgálat - és a csapatorvosi rendelőben levett, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve laboratóriumában elkészített vérminta eredménye szükséges. A csapatorvosi javaslat kiadásához hat hónapon belüli keltezésű, a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által elvégzett laborvizsgálati eredmény elfogadható. A csapatorvos szükség esetén döntéséhez fogorvosi konzultációt is kérhet. A vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti: „Külföldi szolgálatteljesítést javasolom” vagy, „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom”. A „Külföldi szolgálatteljesítést nem javasolom” döntés esetén kezdeményezni kell a katona érvényes alkalmassági minősítésének felülvizsgálatát.
(7) Tartós külföldi szolgálat esetén a 365. napon túli kiutazáshoz az éves fizikai állapotfelmérést akkor lehet beszámítani, ha a fizikai alkalmasság ellenőrzését végző bizottságba a Honvédség egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve fizikai felkészítésre és terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakemberét is delegálták.
(8) A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a katona aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített, életkorhoz kötött időintervallumokon belül, az Eü PAB vagy a Másodfokú FÜV Bizottság szakmai döntése határozza meg. A „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességét a PAV lapon minden esetben fel kell tüntetni.
(9) Ha az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti érvényességi időn belül a katonának az érvényes minősítésnél szigorúbb követelményszintű külföldi katonai szolgálatot kell teljesítenie, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságát újból minősíteni kell.
(10) Az első fokon hozott - fellebbezés hiányában - jogerős „Külföldi katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a külföldi katonai szolgálat teljesítésére tervezett katona alkalmasságának ismételt vizsgálata egy éven belül csak akkor végezhető el, ha az érvényes minősítéstől enyhébb követelményszintű külföldi katonai szolgálatra kerülne sor.
(11) Ha a „Külföldi katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi ideje alatt a katona egészségi állapotában változás következik be, és a katona
a) a külföldi szolgálatát még nem kezdte meg, az egészségi állapotváltozás dokumentációját be kell mutatni az utaltsági rend szerinti csapatorvosnak, a csapatorvos javaslata alapján a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell, ha az egészségi állapotváltozás a külföldi katonai szolgálat teljesítését érdemben befolyásolja,
b) külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában történt változás miatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra, vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot ismételten minősíteni kell.”
(2) Az R. 49. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Azt a katonát, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatályba lépésekor egy évet meghaladó külföldi katonai szolgálatot teljesít, a HM rendelet hatálybalépését követően e külföldi szolgálatteljesítése vonatkozásában nem kell ismételt alkalmasság vizsgálatra rendelni.”

2. A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet módosítása

2. § A Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Ha az e rendelet szerinti juttatásokra biztosított összegek és azok közterhei beletartoznak a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott éves keretbe, a juttatásokra a személyi állomány tagja az éves keret összegéig jogosult.”

3. A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendelet módosítása

3. § A Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A HM vagyonkezelésű lakások elidegenítésre történő előkészítéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv dönt.”
4. § Az R1.
a) 2. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „Ha a lakás nem az 1. § (1) bekezdés c) pont cg) vagy ch) alpontja szerinti HM rendelkezésű törzslakásnak minősül, a (2) bekezdés”,
b) 2. § (3) bekezdésében a „ha a településen” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy a településen”,
c) 4. § (2) bekezdésében a „javaslatot” szövegrész helyébe a „javaslatot a Honvéd Vezérkar főnöke véleményének kikérését követően”
szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az R1. 2. § (4) bekezdésében az „a miniszteri előterjesztés előkészítése érdekében” szövegrész.

4. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosítása

6. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„7. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az a honvédnek nem minősülő személy,
a) aki felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül a Honvédségben rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, és
b) akinek tanulmányait a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított ösztöndíj elnyerését követően a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja.”
7. § Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A HVKF az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogköreit a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) kezdeményezésére gyakorolja a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet vezetője, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot. A HVKF a HM KÁT kezdeményezésére gyakorolja továbbá
a) az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő áthelyezést, és az ezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztással történő megbízást a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, valamint a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot, és
b) a százados, az őrnagy vagy az alezredes rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásba történő kinevezést a HM állományának azon tagja esetén, aki nem a Honvéd Vezérkarnál teljesít szolgálatot.”
8. § Az R2. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Az élettársi kapcsolat igazolása
18/A. § (1) Az élettársi kapcsolatban élés ténye az élettársi kapcsolat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő regisztrálása esetén az abban szereplő adatokról kiállított tanúsítvánnyal, ennek hiányában a honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozattal igazolható.
(2) Ha a Hjt. végrehajtására kiadott jogszabály az élettársi kapcsolatban élés tényének igazolását írja elő, akkor az érintett kérelmére a honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerint bejelentett adatokról tanúsítványt állít ki.”
9. § Az R2. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az idegennyelv-ismereti követelményt az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzíteni kell.
(2) A Hjt. 33. § (4) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény meghatározásához, módosításához, valamint a Hjt. 33. § (5) bekezdése alkalmazása esetén az idegennyelv-ismereti követelmény alóli mentesítéshez a szakmai felelős előzetes írásbeli egyetértése szükséges, kivéve, ha a munkáltatói jogkört a HVKF gyakorolja.
(3) A szolgálati beosztás az arra előírt idegen nyelvből megszerzett, az előírtaknak megfelelő szintű és típusú, államilag elismert nyelvvizsgával tölthető be. Államilag elismert, szaknyelvi nyelvvizsgával azok a szolgálati beosztások is betölthetők, amelyekhez a szaknyelvi nyelvvizsga megléte nem feltétel.
(4) Az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret szintjét és típusát, a szükséges nyelv megnevezését, valamint a szaknyelvi nyelvvizsga előírását a munkaköri leírásban is rögzíteni kell.”
10. § Az R2. a következő 32/A. alcímmel egészül ki:
„32/A. Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok
120/A. § (1) Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok szolgálatvezénylését az állomány tagjával legalább tíz nappal az esedékesség előtt közölni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályoktól, illetve az (1) bekezdés szerint közölt szolgálatvezénylésben foglaltaktól kizárólag különösen indokolt, a feladatellátást közvetlenül veszélyeztető esetben lehet eltérni.
120/B. § Az őr-, ügyeleti- és a készenléti szolgálatok Hjt. 105. §-a szerinti besorolását, a szolgálatok fő típusait a 15. melléklet tartalmazza.
120/C. § Az őr-, illetve ügyeleti szolgálatba léptetés céljából vezényelt készenléti szolgálatok vonatkozásában az őr-, illetve ügyeleti szolgálat elrendelése esetén a feladatellátás idejére a szolgálat jellege őr-, illetve ügyeleti szolgálatra változik.
120/D. § A honvédségi szervezetek a szolgálatok megszervezésére vonatkozó intézkedésükben a 15. mellékletben felsorolt elnevezések használata mellett, a szolgálatok speciális jellegére zárójelek között feltüntetett szövegrésszel utalhatnak. Az intézkedésben pontosan meg kell határozni az elrendelt szolgálat jellegét, valamint fel kell tüntetni, hogy az mely szolgálattípusba sorolható.”
11. § Az R2. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadságra való jogosultságot a 10. melléklet szerint kell megállapítani. A pótszabadságra való jogosultság megállapításakor a pótszabadság mértékébe be kell számítani azokat a napokat, amelyeken az állománynak a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) 4. § (1) bekezdése szerinti tagja a HM rendelet 4. és 5. §-a alapján kondicionáló-kiképzési rendezvényen vett részt.”
12. § Az R2. a következő 35/A. alcímmel egészül ki:
„35/A. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól
126/A. § (1) A vért adónak véradásonként két nap szolgálatmentességet kell engedélyezni, amelyet a véradást követően közvetlenül részére biztosítani kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérően a szolgálatmentesség a véradást követő két hónapon belül is kiadható az érintett kérelmére, vagy, ha azt szolgálati érdek indokolja.
(3) Az állomány tagja részére az (1) bekezdés alapján engedélyezhető szolgálatmentesség mértéke naptári évenként nők esetében a 8 napot, férfiak esetében a 10 napot nem haladhatja meg.
126/B. § (1) Ha a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján a szervezet teljes állománya mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettségek alól, a munkáltatói jogkör gyakorlója egyidejűleg köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a szervezet alapvető feladatellátásának biztosítására.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hjt. 108. § (2) bekezdése alapján történő szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítést lehetőség szerint tíz nappal az esedékesség előtt rendeli el.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati feladatellátás alóli mentesítéssel egyidejűleg rendelkezhet a szolgálati helyen történő megjelenésről is.”
13. § Az R2. a következő 35/B. alcímmel egészül ki:
„35/B. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
126/C. § (1) A munka- és pihenőidő nyilvántartást szervezeti egységenként kell vezetni.
(2) A munka- és pihenőidő nyilvántartásból személyre szabottan és naprakészen megállapíthatónak kell lennie
a) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat,
b) az őr-, ügyeleti-, illetve készenléti szolgálat,
c) a szabadság, valamint
d) a szolgálatteljesítés alóli mentesítés
időtartamának.
(3) A munka- és pihenőidő nyilvántartás alapján minden szervezeti egységnek a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig összesítő jelentést kell készítenie, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló személyügyi szervének kell megküldeni.”
14. § Az R2. 281. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményt a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendeletnek és egyes honvédelmi miniszteri rendeleteknek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 24/2013. (XII. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) hatálybalépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezésre és áthelyezésre kell alkalmazni.
(5) Ha a szolgálati beosztásra az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelmény eltér az adott beosztásra a HM rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényes idegennyelv-ismereti követelménytől, vagy az állomány e beosztást betöltő tagja a (2) bekezdés szerint került továbbfoglalkoztatásra, akkor a HM rendelet hatálybalépésekor az állomány e szolgálati beosztást betöltő tagja a szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 27. § (2) bekezdése szerinti esetben, a HM rendelet hatálybalépését követő szolgálati beosztásba történő kinevezéskor és áthelyezéskor, idegennyelv-ismereti követelményként - a 282. §-ban meghatározott állománytáblák és munkaköri jegyzékek hatálybalépéséig - a hatályos állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben rögzített idegennyelv-ismereti követelményeket alkalmazza.”
15. § Az R2. a következő 281/A. §-sal egészül ki:
„281/A. § A 282. § alapján kiadott munkaköri jegyzékek és állománytáblák által meghatározott idegennyelv-ismereti követelmények, illetve az azokra figyelemmel meghatározott idegennyelv-ismereti követelmények alóli mentesítések felülvizsgálatát a szakmai felelős 2014. június 30-ig hajtja végre.”
16. § (1) Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R2. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az R2. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Az R2. a 4. melléklet szerinti 15. melléklettel egészül ki.
17. § Az R2.
a) 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozóira” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóira, élettársára”,
b) 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozó, élettárs”,
c) 28. § (3) bekezdésében a „mentesítés” szövegrész helyébe a „mentesítés legfeljebb”,
d) 28. § (3) bekezdésében a „szól” szövegrész helyébe a „szólhat”,
e) 124. § (2) bekezdésében az „A túlszolgálat elrendelésére az állományilletékes parancsnok” szövegrész helyébe az „A túlszolgálat elrendelésére és a túlszolgálatért járó ellentételezés megállapítására az állományilletékes parancsnok”,
f) 251. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója, élettársa”,
g) 281. § (2) bekezdésében az „e rendelet” szövegrész helyébe az „e rendelet alapján”,
h) 281. § (2) bekezdésében a „követelményt állapít meg” szövegrész helyébe a „követelmény kerül megállapításra”,
i) 281. § (3) bekezdésében, 282. §-ában a „január 31-ig” szövegrész helyébe a „február 28-ig”,
j) 1. melléklet 101. sor B oszlopában a „11.3.” szövegrész helyébe a „4.12.”
szöveg lép.
18. § Hatályát veszti az R2.
a) 71. §-a,
b) 83. § (1) bekezdésében a „formai és” szövegrész,
c) 50. alcíme,
d) 1. mellékletében található táblázat 185. és 186. sora,
e) 3. melléklete.

5. A kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosítása

19. § A kártérítési felelősségről, valamint egyes meg nem térülő károk leírásának és törlésének szabályairól szóló 10/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 26. §-ában a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója, élettársa” szöveg lép.

6. Az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról szóló 12/2013. (VIII. 15.) HM rendelet módosítása

20. § Az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról szóló 12/2013. (VIII. 15.) HM rendelet
a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „közeli hozzátartozójára” szövegrészek helyébe a „közeli hozzátartozójára, élettársára”,
b) 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „közeli hozzátartozóinak” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóinak, élettársának”
szöveg lép.

7. A kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet módosítása

21. § Hatályát veszti a kondicionáló-kiképzési, valamint a katonai kiképzési és oktatási célú rendezvényekről, továbbá a regeneráló pihenés és a rekreáció rendjéről szóló 13/2013. (VIII. 21.) HM rendelet 4. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a Hjt. 109. § (4) bekezdése szerinti pótszabadság alatt,” szövegrész.

8. Az étkezési utalvánnyal való ellátásról szóló 17/2013. (IX. 3.) HM rendelet módosítása

22. § Az étkezési utalvánnyal való ellátásról szóló 17/2013. (IX. 3.) HM rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Ha az e rendelet szerinti juttatásokra biztosított összegek és azok közterhei beletartoznak a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott éves keretbe, a juttatásokra a személyi állomány tagja az éves keret összegéig jogosult.”

9. Az egyes költségtérítésekről szóló 19/2013. (IX. 6.) HM rendelet módosítása

23. § Az egyes költségtérítésekről szóló 19/2013. (IX. 6.) HM rendelet (a továbbiakban: R3.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha az e rendelet szerinti juttatásokra biztosított összegek és azok közterhei beletartoznak a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott éves keretbe, a juttatásokra a személyi állomány tagja az éves keret összegéig jogosult.”
24. § Az R3.
a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozók” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói, élettársa”,
b) 21. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói, élettársa”,
c) 1. melléklet 2. pont 2.2. alpontjában a „közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozó, élettárs”,
d) 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában a „közeli hozzátartozón” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozón, élettárson”
szöveg lép.

10. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 17. § a), b) és f) pontja, a 19. §, a 20. § és a 24. § 2014. március 15-én lép hatályba.