35/2013. (XII. 23.) KIM rendelet

egyes igazságügyi tárgyú rendeleteknek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel összefüggő módosításáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével -,
a 3. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím és az 1-2. melléklet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,
a 5. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -,
a 6. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben; az elkobzás végrehajtása tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével -,
a 7. alcím és a 3-9. melléklet tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 8. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben -
a következőket rendelem el:

1. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosítása

1. § (1) A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet [a továbbiakban: 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet] 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magyar nyelv nem tudása miatt a fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során a fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.”
(2) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A végrehajtásért felelős szervnek a fogvatartott részére az anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.
(5) A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. Ha a fogvatartott írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban - két tanú jelenlétében - kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni.”
(3) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elítélt részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a befogadásakor - írásban kell a tájékoztatást megadni
a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,
c) a büntetés-végrehajtási ügy irataiba való betekintés jogáról,
d) a kapcsolattartás formáiról,
e) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,
f) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,
g) a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazásának lehetőségéről,
h) a kártérítési felelősség rendjéről,
i) a büntetés kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége napjáról,
j) az egészségügyi ellátáshoz való jogról.”
(4) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt magánál tarthatja.”
(5) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a következő 235/A. §-sal egészül ki:
„235/A. § (1) Az előzetesen letartóztatott részére befogadásakor írásban kell a tájékoztatást megadni
a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b) a büntetőeljárás során őt megillető védelemhez való jogról,
c) a büntetőügy irataiba való betekintés jogáról,
d) a kapcsolattartás formáiról,
e) a konzuli hatóságok, továbbá az előzetesen letartóztatott személy által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról,
f) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,
g) a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazásának lehetőségéről,
h) a kártérítési felelősség rendjéről,
i) az előzetes letartóztatás elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, valamint az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,
j) az egészségügyi ellátáshoz való jogról.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az előzetesen letartóztatott magánál tarthatja.”
(6) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a következő 261/A. §-sal egészül ki:
„261/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
(7) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a következő 266. §-sal egészül ki:
„266. § Ez a rendelet a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

2. A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet módosítása

2. § Hatályát veszti a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet
a) 8. § (4) bekezdése,
b) 16. §-a.

3. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendeletet módosítása

3. § (1) A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági végrehajtási ügyben kezdőirat a végrehajtás elrendelése iránti kérelem, továbbá kezdőiratként kell kezelni
a) a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a bírósághoz érkezett beadványt, iratot is, ha a végrehajtást másik bíróság rendelte el,
b) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódása iránti kérelmét, mint végrehajtás elrendelése iránti kérelmet,
c) az ügyész, vagy a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételről szóló határozatot.”
(2) A VÜSZ 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyész, vagy a nyomozó hatóság az általa elrendelt zár alá vétel foganatosítása érdekében a büntetőügyben eljáró nyomozási bíró illetékességi területe szerinti törvényszéki végrehajtó részére küldi meg a határozatot és azzal együtt az ügyész, vagy a nyomozó hatóság által foganatosított intézkedésekről szóló iratokat.”
(3) A VÜSZ 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a büntetőügyben eljáró nyomozási bíró az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétellel kapcsolatos indítványnak helyt ad és elrendeli a zár alá vételt, a nyomozási bíró erről rendelkező végzését az ügyben már folyamatban lévő törvényszéki végrehajtói ügy irataihoz kell utóiratként érkeztetni. Ugyanígy kell eljárni a nyomozási bíró indítványt elutasító végzése, továbbá az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak a nyomozási bíró indítványt elutasító végzése alapján a zár alá vételt feloldó határozatával kapcsolatban is.”
(4) A VÜSZ 20. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás megfelelő rovataiban a következő adatokat kell feltüntetni:)
„c) a végrehajtható okirat száma, a végrehajtást elrendelő bíróság jelzőszáma, a végrehajtható okiratot kiállító közjegyző neve, székhelye, a zár alá vételt elrendelő ügyészség vagy nyomozó hatóság elnevezése,”
(5) A VÜSZ 20. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a végrehajtható okirat az ügyész vagy nyomozó hatóság zár alá vételt elrendelő határozata, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni ezen iratok bírósági végrehajtási lajstromszámát is.”
(6) A VÜSZ 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó írásbeli intézkedésében - az intézkedés jellegétől függően, szükség esetén - a következő adatokat is fel kell tüntetni:)
„a) a végrehajtható okiratot kiállító bíróság, közjegyző (a továbbiakban együtt: bíróság), központi hatóság vagy zár alá vételt elrendelő ügyészség, illetve nyomozó hatóság elnevezését, valamint a végrehajtható okirat számát,”
(7) A VÜSZ 33. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Befejezett a végrehajtási ügy (érdemi befejezés), ha]
„e) a bűnügyi zárlatot megszüntették, vagy a nyomozási bíró az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel esetében az indítványt elutasította, és az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozási bíró indítványt elutasító végzése alapján a zár alá vételt feloldotta,”

4. A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosítása

4. § (1) A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet [a továbbiakban 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet] 127/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.”
(2) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 151/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.”
(3) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a következő 160. §-sal egészül ki:
„160. § A bíróság, ha a hivatalos irat biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történő megküldésének a feltételei nem biztosítottak, az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának elrendeléséről szóló határozatot és értesítőlapot vagy más hivatalos iratot a Be. 69/A. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési rendszer útján továbbítja az NMHH-nak.”
5. § (1) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 12. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 13. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
6. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 151/C. § (4) bekezdésében a „végleges megakadályozását” szövegrész helyébe az „ideiglenes megakadályozását” szöveg lép.
7. § Hatályát veszti a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet
a) 151. §-a,
b) 151. §-át megelőző alcíme,
c) 151/A. §-a ,
d) 151/A. §-át megelőző alcíme.

5. A házi őrizet végrehajtásáról szóló 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet módosítása

8. § (1) A házi őrizet végrehajtásáról szóló 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet [a továbbiakban 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet] 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság úgy rendelkezik, hogy a rendőrség a házi őrizet előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze, ezt a terhelttel a házi őrizetet elrendelő határozatban közli.”
(2) A 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendőrség a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését folyamatos rendőri ellenőrzéssel látja el, ha
a) a bíróság a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő eszközzel azért nem rendelte el, mert az eszköz alkalmazásának technikai feltételei nem állnak fenn,
b) a bíróság a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő eszközzel rendelte el, az elrendeléstől a telepítésig terjedő időben, vagy
c) a terhelt ellenőrzése az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott módon nem biztosítható.”
(3) A 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A bíróság a terhelt házi őrizetének a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzésének elrendelése előtt megkeresi a házi őrizetre kijelölendő lakás szerint illetékes rendőrkapitányságot, hogy a technikai eszköz alkalmazásához szükséges feltételek a kijelölendő lakás esetében biztosíthatóak-e. Ha a bíróság a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel azért nem rendelte el, mert a rendőrség közlése szerint a házi őrizetre kijelölendő lakásban ezen eszköz alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az erre történő utalást a házi őrizetet elrendelő határozat indokolása tartalmazza.
(2) Ha az ügyész indítványozza a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását, az indítvány megtételét megelőzően megkeresi a házi őrizetre kijelölni indítványozandó lakás szerint illetékes rendőrkapitányságot, hogy a technikai eszköz alkalmazásához szükséges feltételek a kijelölni indítványozandó lakás esetében biztosíthatóak-e.
(3) Ha a bíróság a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel rendeli el, a rendőrség felhívására a terhelt biztosítja a technikai eszköz testére történő rögzítését és a kijelölt lakásban a technikai eszköz telepítését.
(4) Ha a technikai eszközt a terhelt testére rögzítik, azt oly módon kell megtenni, hogy az a külvilág számára lehetőleg ne legyen látható, és a terheltet a mindennapi teendőinek megtételében ne akadályozza.
(5) A technikai eszköz átadásakor, illetve a terhelt testére rögzítésekor a rendőrség kioktatja a terheltet a technikai eszköz működésével kapcsolatos tudnivalókra, valamint a technikai eszközben okozott kár polgári jogi és büntetőeljárási jogi következményeire.”
(4) A 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a házi őrizet ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel hajtják végre, a bíróság a házi őrizetet elrendelő határozat módosítása előtt megkeresi a házi őrizet ellenőrzését végző rendőrkapitányságot annak érdekében, hogy a technikai eszköz alkalmazásához szükséges feltételek a kijelölendő lakás esetében biztosíthatóak-e. Ha a bíróság a házi őrizetre kijelölt lakás megváltoztatását engedélyezi, és a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel azért nem rendeli el, mert a rendőrség közlése szerint a házi őrizetre kijelölendő lakásban ezen eszköz alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az erre történő utalást a házi őrizet elrendelését módosító határozat indokolása tartalmazza.”
9. § Hatályát veszti a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet 4. § (3) bekezdése.

6. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet módosítása

10. § (1) A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet [a továbbiakban: 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet] 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lefoglalt vagy elkobzott, hamis vagy vélhetően hamis euró bankjegyet és euró érmét a hatóság az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egységének vizsgálat, azonosítás és a bűnjel további őrzése és kezelése érdekében haladéktalanul megküldi. Az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egysége az Európai Központi Bank által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró bankjegy minden új fajtáját az Európai Központi Banknak, az Európai Műszaki és Tudományos Központ által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró érme minden új fajtáját az Európai Műszaki és Tudományos Központnak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul megküldi.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 78. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:
„Kábítószer, kábítószer-prekurzor és új pszichoaktív anyag”
(3) A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 78-86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„78. § (1) A következő anyagok szállítása, tárolása és őrzése a jelen alcímben foglalt szabályok szerint történhet:
a) a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott, kábítószernek minősülő anyag;
b) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletben, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletben meghatározott, kábítószer-prekurzornak minősülő anyag;
c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pontjában meghatározott új pszichoaktív anyag;
d) az a)-c) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt anyag vagy készítmény eredeti csomagolóanyaga esetében a lefoglalás általános szabályai szerint kell eljárni.
79. § A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK-t.
80. § A lefoglalást foganatosító hatóság a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak szakszerű csomagolását - szükség esetén - a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakértő vagy szaktanácsadó közreműködésével végezheti. A hatóság a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyagot vagy készítményt azonosításra alkalmas módon becsomagolja. A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltakat tartalmazó tartályt, csomagolóanyagot - ha ez lehetséges - a hatóság lepecsételi.
81. § A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyagot vagy készítményt a hatóság hivatali időben haladéktalanul, egyébként a legközelebbi munkanapon szakértőhöz szállítja. A szakértőhöz való szállításig a hatóság gondoskodik annak biztonságos, zárható módon való tárolásáról.
82. § (1) Szakértő alkalmazása esetén (Be. 99. §) a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltakat a hatóság a szakértőnek adja át.
(2) A szakértő a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak vizsgálata során mintát vesz az anyagból. Ha az anyag vagy készítmény mennyisége lehetővé teszi, a szakértő úgy vesz mintát, hogy az elegendő legyen a vizsgálat megismétlésére, tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, oktatási célra, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt mintaszolgáltatás teljesítésére.
83. § (1) Az eljárást folytató nyomozó hatóság a szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul javasolja az ügyésznek a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak előzetes elkobzásának indítványozását. Javaslatát és a szakértői véleményt egyidejűleg megküldi az ORFK-nak. A bíróság döntéséről - a határozat egy példányának megküldésével - tájékoztatja az ORFK-t.
(2) Az ORFK a javaslatról, arról a tényről, hogy az ügyész nem tett indítványt, a szakértői véleményről és a bíróság döntéséről nyilvántartást vezet.
84. § (1) A szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott anyagnak minősülő bűnjelet az ORFK a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés, tárolás céljából. Az átszállításról az ORFK az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.
(2) A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyag vagy készítmény és a minta nyilvántartása az azt tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét és ellenőrzését az ORFK végzi.
85. § A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, elkobzott anyag vagy készítmény további sorsáról a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóságok bevonásával az ORFK a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban dönt. A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, elkobzott anyag vagy készítmény az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, tesztelési, oktatási, kutatási célra, összehasonlító vizsgálat elvégzése céljából, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.
86. § (1) A 85. § szerinti felhasználás, igénybevétel hiányában az ORFK a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak megsemmisítése iránt intézkedik.
(2) A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltaknak a megsemmisítés helyére történő szállítása a 84. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
(3) A megsemmisítést az ORFK és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézet képviselője jelen lehet. A megsemmisítésről az ORFK tételes jegyzőkönyvet készít.
(4) A megsemmisítéskor az ORFK az azonosítás céljából elvégzendő vizsgálat érdekében mintát vehet.
(5) A 78. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt, előzetesen elkobzott anyag vagy készítmény eredeti csomagolóanyaga csak abban az esetben semmisíthető meg, ha szakértői vizsgálat azon további, a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható nyomot vagy elváltozást nem állapít meg.”
(4) A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került, a kulturális javak körébe tartozó bűnjelet a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés érdekében térítésmentesen át kell adni a kulturális örökségvédelmi hatóság által kijelölt kezelő szervnek. A bűnjelként az állam tulajdonába került védett kulturális javak esetében a kijelöléshez a kultúráért felelős miniszternek az egyetértése szükséges.”
(5) A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható - a hatóság rendelkezése szerint - a Rendőrmúzeumban, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben, illetve a Budapesti Orvosszakértői Intézetben kell elhelyezni a védett kulturális javak kivételével.”
(6) A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E § alkalmazásában védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is.”
11. § A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet
1. 5. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Nyomozó Irodánál” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál”,
2. 33. §-ában a „Be. 156. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „Be. 156. § (1) bekezdésében”,
3. 67. § (3) bekezdésében az „a számítástechnikai” szövegrész helyébe az „az információs”,
4. 70. §-ában a „Pénzügyminisztérium Nemzetközi Pénzügyek Főosztályának” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztályának”,
5. 77. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Nyomozó Iroda” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda”, a „Nemzeti Nyomozó Irodától” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodától”,
6. 94. § (2) bekezdésében a „KÖH-t” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóságot”,
7. 94. § (3) bekezdésében a „KÖH” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóság”,
8. 94. § (5) bekezdésében a „KÖH-t” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóságot”, a „KÖH” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóság”,
9. VII. Fejezet címében az „ÜGYBEN ÉS KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ALKALMAZANDÓ” szövegrész helyébe az „ÜGYBEN ALKALMAZANDÓ”
szöveg lép.
12. § Hatályát veszti a 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet
a) 71. § (1) bekezdése,
b) 98. §-a és az azt megelőző alcím.

7. A bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet módosítása

13. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet [a továbbiakban: 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet] 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyomozó hatóság a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása részére az 1. számú adatlapon közli)
„c) a nyomozás megszüntetése esetén a Bnytv. 23. § c), d), h) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint az erről szóló határozat számát és keltét, továbbá ha a nyomozást a Bnytv. 25. § c) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, az arra vonatkozó adatot.”
(2) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyészség a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása részére közli)
„c) a nyomozás megszüntetése esetén az 1. számú adatlapon a Bnytv. 23. § c), d), h) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint az erről szóló határozat számát és keltét, továbbá ha a nyomozást a Bnytv. 25. § c) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, az arra vonatkozó adatot,”
(3) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a bűntettesek nyilvántartása részére közli)
„c) az elismerésről, illetve a végrehajtás átvételéről szóló végzés megküldése mellett a 6. számú adatlapon a Bnytv. 11. § (1) bekezdés c)-f) és k) pontjában meghatározott adatokat, azt a tényt, hogy az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e, annak tényét, ha a terhelt fiatalkorú, a külföldi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, ha a külföldi bíróság által hozott ítélet érvényét a bíróság elismerte, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján nem mentesült,”
(4) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 15. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a bűntettesek nyilvántartása részére közli)
„h) a 7. számú adatlapon az alapügyben eljárt bíróság megnevezését és határozatának számát, a pénzbüntetés közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre való átváltoztatásáról szóló határozat számát és keltét, az eljáró bíróság megnevezését és az így meghatározott szabadságvesztés mértékét, valamint a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a korábbi felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó mentesítés időpontját, ha arra a közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása miatt sor kerül,”
(5) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 16. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére közli)
„d) az elismerésről, illetve a végrehajtás átvételéről szóló végzés megküldésével a 6. számú adatlapon a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c), e)-g) és j) pontjában meghatározott adatokat, azt a tényt, hogy az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e, annak tényét, ha a terhelt fiatalkorú, a külföldi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, ha a külföldi bíróság által hozott ítélet érvényét elismerte vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,”
(6) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére közli)
„f) a 7. számú adatlapon az alapügyben eljárt bíróság megnevezését és határozatának számát, a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés szabadságvesztésre, valamint a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és keltét, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét, ha a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre, vagy a pénzbüntetést közérdekű munkára változtatta át, továbbá a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a korábbi felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó mentesítés időpontját, ha arra a közérdekű munka vagy pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása miatt sor kerül,”
(7) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 16. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A bíróság a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére közli)
„n) a 8. számú adatlapon az eljárt bíróság megnevezését, a Bnytv. 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatot, az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, ha a terhelt a jóvátételi munkát igazoltan teljesítette.”
(8) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a 23/B. §-t követően a következő 23/C. §-sal egészül ki:
„23/C. § A pártfogó felügyelő a 8. számú adatlapon vagy az erről szóló külön értesítés (átirat) megküldésével közli a Bnytv. 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat, az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, ha a terhelt a közérdekű munkát teljesítette, vagy annak végrehajthatósága megszűnt.”
14. § (1) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(2) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 2. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(3) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(4) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 5. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(5) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 6. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(6) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 7. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(7) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 8. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
15. § A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 24. § (1) bekezdésében a „bekezdés j) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés m) pontjában” szöveg lép.

8. A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet módosítása

16. § A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet 1/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alkalmasságot megállapító tanúsítvány kiadását követően a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal évente egyszer felülvizsgálja, hogy a gyermekmeghallgató szoba megfelel-e az 1. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeknek és azt rendeltetésszerűen használják-e.
(4) Ha a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal a gyermekmeghallgató szoba alkalmasságával kapcsolatban hiányosságot vagy rendeltetésellenes használatot észlel, - az országos rendőrfőkapitány, valamint az igazságügyért és a rendészetért felelős miniszterek egyidejű értesítése mellett - nyolcnapos határidő kitűzésével felhívja az érintett nyomozó hatóságot hiánypótlásra vagy a rendeltetésszerű használat helyreállítására.”

9. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése, valamint 6. §-a 2014. január 2-án lép hatályba.
(3) E rendelet 1. §-a 2014. május 1-jén lép hatályba.
18. § E rendelet 1. §-a a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4-5. cikkeinek való megfelelést szolgálja.