41/2013. (IX. 30.) NGM rendelet

a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról

A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki.
2. § A Pktv. 11. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A kiegészítő felügyeletet ellátó MNB-nek a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania.
3. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a) hitelintézet tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 74. §-a szerinti szavatoló tőkét,
b) befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 105. § (4) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
c) biztosító tekintetében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 121. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét
kell figyelembe venni.
(2) A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a) hitelintézet tekintetében a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
b) befektetési vállalkozás tekintetében a Bsztv. 105. § (2) és (3) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
c) biztosító tekintetében a Bit. 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke szükségletet,
d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőkét
kell figyelembe venni.
(3) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a) a pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3-5. és 15-17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
b) a járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3-5. és 15-17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
c) a viszontbiztosító szavatoló tőkéje a Bit. 121. § (1) bekezdésében meghatározott szavatoló tőke,
d) a biztosítói holding társaság szavatoló tőkéje a Bit. 123. § (2) bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege,
e) a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a) a pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a Hpt. 9. § (4) bekezdése vagy a Hpt. 16. § (2), (4) és (6) bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke,
b) a járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra előírt legkisebb tőke,
c) a viszontbiztosító tőkeszükséglete a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet,
d) a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla,
e) a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - legkisebb tőke.
4. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az anyavállalatnak a kötelezettsége egyértelműen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a tőkeszükségletben jelentkező hiány - a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével - részesedésarányosan figyelembe vehető.
(2) A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az adott vállalat tartozik. A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető.
5. § (1) A pénzügyi konglomerátum - az MNB 2. §-ban foglalt döntése alapján - a tőkemegfelelése számítását a 6-8. §-ban rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat - a 6. §-ban rögzített módszer kivételével - a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték - azaz a konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet - nem negatív, a pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel.
(2) Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszere a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB által az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve állapítható meg.
(3) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni a Hpt. 5. számú mellékletében, a Bsztv. 2. mellékletében és a Bit. 123. §-ában és 124. §-ában foglalt - tőkeelemek figyelembevételére vonatkozó - határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
6. § (1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul.
(2) A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok - összevont alapon megállapított - tőkeszükségletének összegét.
7. § (1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul.
(2) A levonás és összeadás módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét.
(3) A jegyzett tőke olyan arányban vehető figyelembe, amilyen arányban az anyavállalat vagy a vállalat a csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik.
8. § A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor - a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével - a 6. §-ban és 7. §-ban foglalt módszerek kombinációja alkalmazható.
9. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet.
10. § Ez a rendelet
a) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.