430/2013. (XI. 15.) Korm. rendelet

az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ikr.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a természetes ásványvízre,
b) az 1. számú mellékletben foglalt azon vízminőségi határérték kivételével, amelyet a dúsítás nem érint, és a 2. számú melléklet C) részében foglalt táblázatában előírt vizsgálati gyakoriság kivételével az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre,
c) a gyógyvízre,
d) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: népegészségügyi szerv) vagy annak jogelődje engedélyezte,
e) a közösségi használatra szánt vizekben - beleértve az ivóvizet, a használati meleg vizet és a medencés fürdővizet - alkalmazott biocid termékekre.”
(2) Az Ikr. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E rendeletet nem kell alkalmazni
a) az 50 személynél kevesebbet ellátó vagy
b) a napi 10 m3 mennyiségnél kevesebb vizet szolgáltató
egyedi vízellátásból származó ivóvízre, ha azt nem kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják.”
2. § Az Ikr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában:
a) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom,
b) élelmiszeripari vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,
c) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: népegészségügyi szakigazgatási szerv), illetve az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a megyei élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) által vagy a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízásából végzett vízminőség vizsgálat,
d) hatósági vízminta: a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vagy megbízásából vett, megjelölt és kísérőirattal ellátott vízminta,
e) házi vízelosztó rendszer: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 3. és 9. pontjában meghatározott csatlakozó ivóvízhálózat és házi ivóvízhálózat,
f) ivóvíz:
fa) eredétől függetlenül minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból történik vagy kereskedelmi forgalomba kerülő edénybe (palack, tartály, ballon) töltésre kerül,
fb) valamennyi víz, amelyet a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz), kivéve ha a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolja a késztermék (élelmiszer) minőségét,
g) ivóvízbiztonság: az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemző,
h) ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzése: az ivóvíz-szolgáltatás körülményeinek, az üzemeltető ivóvízminőséget befolyásoló tevékenységének és a vízminőség vizsgálati adatoknak az illetékes népegészségügyi szerv által végzett ellenőrzése és értékelése, illetve a vízminőség vizsgálati adatoknak a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által végzett ellenőrzése és értékelése,
i) ivóvízellátó rendszer: a Vksztv. 2. § 20. pont a) alpontjában meghatározott víziközmű,
j) kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró (például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó) anyag vagy szervezet előfordul,
k) üzemeltető: a Vksztv. 15. § (2) bekezdése szerint az adott ellátási területen a víziközmű-szolgáltató, amely az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban áll, és a Vksztv. alapján az adott víziközmű-rendszerre vonatkozóan működési engedélyt kapott, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatában közérdekű üzemeltetőként kijelölésre került,
l) vízminőségi jellemzők: a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek).”
3. § Az Ikr. „Fogalommeghatározások” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Illetékes népegészségügyi szervként az 1000 m3/nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv jár el.”
4. § (1) Az Ikr. 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A víz minőségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. §-ban foglalt előírásoknak:)
„d) élelmiszeripari vállalkozásnál használt ivóvíz esetében azon a ponton, ahol az ivóvizet a vállalkozás használja, üzemeltetőtől átvett ivóvíz esetén az átadási ponton is.”
(2) Az Ikr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nyilvános ivóvízvételi lehetőséget biztosító intézmények esetében az intézmény fenntartójának kell gondoskodnia a vízbiztonság fenntartásáról annak érdekében, hogy a 3. §-ban meghatározott követelmények az ivóvízhasználat tényleges helyén teljesüljenek.”
(3) Az Ikr. 4. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó állandó népességet ellátó ivóvízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek.
(7) Az ivóvízbiztonsági tervet az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá. Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. Az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a terv alapján történő üzemeltetéssel biztosított a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása.
(8) Szükség esetén az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatban az ivóvízbiztonsági tervben foglaltakon túl további feltételeket határoz meg a (7) bekezdés szerinti szempontok alapján, az ivóvízminőség biztonságának és elfogadhatóságának folyamatos, következetes biztosítására, valamint az ivóvízbiztonsági terv továbbfejlesztésére vonatkozóan.
(9) A jóváhagyásra irányuló kérelemhez az üzemeltető az Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) szakvéleményét csatolja.”
(4) Az Ikr. 4. §-a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági tervet évenként kötelezően felül kell vizsgálnia. Az ivóvízbiztonsági tervben eszközölt változásokat - különösen a kockázatértékelés, beavatkozási értékek, monitorozás gyakorisága terén - az illetékes népegészségügyi szerv felé be kell jelenteni.
(11) Új üzemeltető esetén új ivóvízbiztonsági tervet kell készíteni és jóváhagyás céljából az illetékes népegészségügyi szerv részére benyújtani az üzemeltetőváltást követő hatvan napon belül.
(12) Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát az aktualizált ivóvízbiztonsági terv benyújtásával, ötévente az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szervnél kell kérelmeznie, mely felülvizsgálat legalább a következőkre terjed ki:
a) az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak teljesülése,
b) a teljes vízellátó rendszer működtetésének közegészségügyi vizsgálata, a kockázatbecslés és kockázatkezelés értékelése,
c) üzemeltetői kivizsgálás, intézkedés és a veszélykezelési eljárás módosítása rendkívüli esemény vagy határérték-túllépés esetén.
(13) A vízszolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatot hivatalból visszavonhatja, amennyiben az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak nem teljesülnek, vagy az ivóvízbiztonsági terv szerinti megelőző és veszélykezelési tevékenységet az üzemeltető nem alkalmazza.”
5. § Az Ikr. 5. § (1)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján az illetékes hatóság által évente jóváhagyott vizsgálati program szerint ellenőrizze. Több települést ellátó vízmű esetében minden településről évente legalább egy minta ellenőrző vizsgálatát el kell végezni. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben - a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül - a lehető legalacsonyabb szintű legyen, és az 1. számú melléklet B) részében foglalt táblázatban megadott határértékeket ne lépje túl.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az illetékes népegészségügyi szerv, illetve - a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv legalább évente ellenőrzi.
(3) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 10%-a, azonban az 1000 m3/nap (a továbbiakban: m3/d) mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egy minta, a 10 000 m3/d mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. A hatósági vizsgálatokat a 2. számú melléklet A) része tartalmazza.
(4) Az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi emberi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét az aktuális negyedév lezárultát követő 15 napon belül elektronikus úton megküldi az illetékes népegészségügyi szervnek, illetve élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemekkel.
(5) Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő vagy az 1. számú melléklet C) vagy E) részében meghatározott vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal megkezdi a közegészségügyi kockázatot jelentő paraméter(ek) koncentrációjának csökkentése érdekében történő beavatkozást, amellyel egyidejűleg telefonon és elektronikus úton tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet annak érdekében, hogy a 6. § (1) bekezdése szerinti intézkedést megtegye.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a szennyezés feltételezett okára és a tervezett vagy megkezdett helyreállító intézkedésekre. Az illetékes népegészségügyi szerv, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv a tájékoztatás érdekében az elérhetőségét a honlapján közzéteszi.
(7) A 3. számú melléklet 1. részében meghatározottakon kívül más módszer akkor használható, ha bizonyított, hogy az így kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a megadott módszer szerinti eredmény. Az alternatív módszer alkalmazását az OKI szakvéleménye alapján az OTH engedélyezi. A kérelemhez csatolni kell a validációs dokumentációt, valamint az azt értékelő, az OKI által kiadott szakvéleményt. A 3. számú melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a 3. számú mellékletben előírt követelményeknek.
(8) Az illetékes népegészségügyi szerv vagy - a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben vagy koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, vagy a 2. melléklet B) részében foglalt táblázatban meghatározottnál nagyobb gyakoriságú vizsgálatot írhat elő a helyben fennálló kockázatok vagy az ivóvízellátórendszer jóváhagyott ivóvízbiztonsági terve szerint.
(9) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok költségét a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve azon megfelelőségi ponttól történő ellenőrzés vizsgálati költségeit, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv viseli.”
6. § Az Ikr. „A vízminőség ellenőrzése” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonában lévő, közvetlen lakossági ellátást nem biztosító, az ingatlan határain belül elhelyezkedő és saját célt szolgáló vízilétesítmények esetében az élelmiszer előállítására felhasználásra kerülő víz tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.”
7. § (1) Az Ikr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, üzemeltető által jelentett vagy hatóság által észlelt, a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén az illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja, és a szükséges ivóvízminőség-javító intézkedéseket elrendeli. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el az élelmiszeripari vállalkozás részére a szükséges ivóvízminőség-javító intézkedéseket. A hatósági eljárás keretében elrendelt intézkedés kiterjedhet az alábbiakra:
a) a szennyezést előidéző műszaki eljárások megváltoztatása vagy a tevékenység tilalma,
b) a szennyező forrás eltávolítása, új vízbeszerzési forrásra történő áttérés,
c) a szennyezés eltávolítása vízkezeléssel, illetve fertőtlenítéssel,
d) az ivóvíz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelő módosítása,
e) ivóvízzel érintkező anyagok minőségi megfelelőségének biztosítása.”
(2) Az Ikr. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás telefonon és elektronikus úton tájékoztatást nyújt a 6. § (1) bekezdésben meghatározott hatóság részére, majd a közegészségügyi kockázat elhárítása érdekében tett beavatkozás módját a határérték túllépés feltételezett okának megjelölésével együtt a központi vízhigiénés adatbázisba megküldi.”
(3) Az Ikr. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A határérték túllépés kivizsgálásával kapcsolatos hatósági ivóvízvizsgálat költségei eljárási költségnek minősülnek.
(4) Az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását, illetve felhasználását az illetékes népegészségügyi szerv, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv haladéktalanul megtiltja vagy korlátozza, ha valamely vízminőségi jellemző az 1. számú melléklet A) és B) részében foglalt táblázatban meghatározott értéket meghaladja vagy ha egyéb, az 1. számú mellékletben nem szabályozott, egészségre kockázatot jelentő szennyező van jelen, kivéve, ha a hatóság a 2. § f) pont fb) alpontjában foglaltak szerint az ivóvíz felhasználása során alkalmazott technológia mérlegelése után azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolja az élelmiszer minőségét.”
(4) Az Ikr. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti korlátozást az illetékes népegészségügyi szerv, illetve - a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer- higiénia biztosítása érdekében felhasználják - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv abban az esetben oldhatja fel vagy tekinthet el az elrendelésétől, ha az üzemeltető ivóvízvizsgálati eredménnyel igazoltan az egészségkockázat elhárításához, - a vízminőségi kifogás tekintetében - a vízbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket megtette.”
(5) Az Ikr. 6. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (6) bekezdés szerinti, az illetékes népegészségügyi szerv által kiadott állásfoglalás kizárólag az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázatban meghatározott vízminőségi jellemzők vonatkozásában állapíthat meg elhanyagolható mértékű határértéktől való eltérést. A határértékektől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolható mértékűnek, ha az emberi egészségre nem jelent veszélyt.”
8. § Az Ikr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az ivóvízellátó rendszereket üzemeltetőnek minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása, elosztása) során a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az élelmiszerbiztonságra és hatásukra ne történjen vízminőségromlás.
(2) Magyarország területén csak az e rendeletnek megfelelő, vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek és technológiák használhatóak.
(3) A vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének meglétét, a bejelentésben foglalt alkalmazási feltételek betartását, a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyének meglétét, az engedélyben foglalt előírások teljesülését, a tájékoztatási kötelezettség betartását az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrzi.
(4) Amennyiben egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát az OTH közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi.
(5) Az OTH az anyagot, terméket a nyilvántartásból törli vagy az ivóvízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha a (4) bekezdés szerinti további vizsgálatok eredménye indokolja.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az OTH további vizsgálatok elrendelése nélkül, haladéktalanul visszavonja az ivóvízbiztonsági engedélyt, illetve törli az anyagot, terméket a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható.”
9. § Az Ikr. „A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások” alcíme a következő 8/A-8/C. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az 5. számú melléklet I. pont A) alpontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az OTH felé be kell jelenteni, az 5. számú melléklet II. pontjában előírt követelményeknek megfelelően. A bejelentésre nem köteles termékcsoportok felsorolását az 5. számú melléklet I. pont B) alpontja tartalmazza.
(2) A bejelentés tudomásulvételét az OTH az (1) bekezdésben jelzett követelményeknek maradéktalanul megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül visszaigazolja és a használat feltételeit meghatározza.
(3) A bejelentőnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek forgalmazáskor, illetve továbbforgalmazáskor a nyilvántartott anyag, termék felhasználási feltételeire vonatkozóan.
(4) A nyilvántartásba vett anyagok, termékek közegészségügyi felülvizsgálatát a bejelentőnek ötévente az OTH-nál kell kérelmezni, ha az OTH ettől eltérő időt nem határoz meg.
(5) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet III. pontja tartalmazza.
(6) A nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott nem megfelelőség, valamint a kötelező felülvizsgálat 3 hónapon túli elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indoklásával együtt az OTH a honlapján közzéteszi.
(7) A nyilvántartás adatainak módosítása - a bejelentő adataiban bekövetkező változások kivételével - nem lehetséges.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra vonatkozóan is teljesülniük kell.
8/B. § (1) Az 5. számú melléklet I. pont D) alpontjában felsorolt ivó- és használati melegvíz-ellátásban alkalmazni kívánt technológiákat az OTH ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az ivóvízbiztonsági engedélyezés során az OTH figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.
(2) Az ivóvízbiztonsági engedélyt az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak kell az OTH-nál kérelmezni.
(3) A kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet II. pontja tartalmazza.
(4) Az ivóvízbiztonsági engedély határozatlan időre szól. Az engedély kérelemre történő módosítása csak az engedélyes adataiban bekövetkező változás miatt lehetséges.
(5) Az engedélyezett technológiák közegészségügyi felülvizsgálatát az engedélyesnek, ha az engedély ettől eltérő időt nem határoz meg, ötévente az OTH-nál kell kérelmezni.
(6) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet III. pontja tartalmazza.
(7) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott nem megfelelőség az engedély visszavonását vonja maga után.
(8) Az engedélyesnek tájékoztatási kötelezettsége van forgalmazáskor, illetve továbbforgalmazáskor az ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológia felhasználási feltételeire vonatkozóan.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra és technológiákra vonatkozóan is teljesülniük kell.
8/C. § (1) A 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megfelelőségi pontot követően a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz tekintetében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó, jogszabályban és uniós jogi aktusokban előírt rendelkezések szerinti megfelelőséget az élelmiszeripari vállalkozásoknál az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.
(2) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében a szabályozás megsértését állapítja meg, erről és a megtett intézkedésekről 8 napon belül értesíti az OTH-t.”
10. § Az Ikr. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népegészségügyi szakigazgatási szerv - az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján - a megye ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó, az önellenőrző és hatósági vizsgálatok eredményére vonatkozó adatokat az aktuális negyedév lezárultát követő 21 napon belül elektronikus formában összesíti és megküldi az OTH-nak, továbbá évente írásos jelentést készít a megye ivóvízminőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja az üzemeltetőket, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket és a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségeit. Az OTH az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokat elektronikus formában átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére. Az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokat az aktuális negyedév lezárultát követő 21 napon belül összesítik és megküldi a NÉBIH-nek, amely ezen adatokat az OTH-nak továbbítja.
(3) Az OKI az OTH-tól kapott adatok alapján értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, erről évente összefoglalót készít, és azt az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokkal, valamint az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokkal együtt az OTH honlapján közzéteszi.”
11. § Az Ikr. 10. §-a a következő (13a)-(13d) bekezdésekkel egészül ki:
„(13a) Az érintett üzemeltetőknek az ivóvízbiztonsági tervet az 5000-49 999 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-jéig, az 50-4999 főt ellátó rendszerek esetén 2016. július 1-jéig kell benyújtani jóváhagyásra az illetékes népegészségügyi szervhez.
(13b) A 2009. április 1. napján hatályos, határozott időtartamú engedélyek határozatlan időre kiadott engedélynek tekintendők. Ezen engedélyek 8/A. § (5) bekezdése és 8/B. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatát 2009. április 1-jétől számított öt éven belül kell kezdeményezni.
(13c) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 430/2013. (XI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőzően kiadott alkalmazási engedélyek felülvizsgálatakor a 8. § szerinti bejelentést meg kell tenni vagy ivóvízbiztonsági engedélyt kell kérni.
(13d) A Módr. hatálybalépését megelőzően e rendelet szerinti azon hagyományos anyagokra vonatkozóan, amelyek nem voltak alkalmazási engedély kötelesek, azonban a Módr. hatálybalépését követően bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk, a bejelentést legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell tenni.”
12. § (1) Az Ikr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Ikr. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az Ikr. 4. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Az Ikr. 5. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(5) Az Ikr. az 5. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
13. § Az Ikr.
a) 1. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe a „(2a) bekezdés” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „(tartály, ballon)” szövegrész helyébe a „(tartály, ballon, palack)” szöveg,
c) 4. § (5) bekezdés a) pontjában az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervet” szöveg,
d) 5. § (10) bekezdésében az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg,
e) 6. § (2) bekezdésében az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervet” szöveg,
f) 6. § (6) bekezdésében az „elhanyagolható” szövegrész helyébe az „elhanyagolható vagy nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra” szöveg,
g) 6. § (9a) bekezdésében a „szűrőberendezéssel” szövegrész helyébe a „vízkezelő szűrőberendezéssel” szöveg,
h) 10. § (10) bekezdésében az „eredményesen” szövegrész helyébe az „évente és megfelelő eredménnyel” szöveg,
i) 10. § (15) bekezdésében az „Egészségügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg
lép.
14. § (1) Ez a rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Ikr.
a) 3. § (4) bekezdése,
b) 5. § (10) bekezdésében a „megyei” szövegrész,
c) 7. § (6) bekezdésében az „ezt” szöveg,
d) 10. § (12) bekezdése,
e) 10. § (13) bekezdésében „az 5000-50 000 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-jéig” szövegrész,
f) 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázatnak a „Fenolindex” szövegrésszel és az „Olajszármazékok” szövegrésszel kezdődő sorai.
(3) Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.