497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1-4., 6-11., 14-24., 27., 38. és 39. pontjában,
az 1. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 2. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1-4., 6-11., 14-24., 27., 38. és 39. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 3. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,
az 5. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 35. pontjában,
a 6. és 7. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 8. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 353/2011. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyévben várható adósságot keletkeztető ügyleteiről - a likvid hitel, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez szükséges reorganizációs hitel és a stabilitási törvény 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító ügylet kivételével - az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 16-áig a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben szereplő adatlapon - e rendszeren keresztül - adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság).”
2. § A 353/2011. Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Adósságmegújító ügylet és kezesség-, illetve garanciavállalás esetén nem kell alkalmazni a 3. és 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, az 5. § (2a) bekezdés a)-c), g) és h) pontját, az 5. § (3) bekezdés d) pont db) alpontját, a 6. § (1) bekezdés e) pontját, a 6. § (2) bekezdés a) pontját, a 7. § (1) bekezdés b) pontját, a 9. § (1) bekezdés b) pontját, továbbá adósságmegújító ügylet esetén a 6. § (2a) bekezdését.”
3. § A 353/2011. Korm. rendelet a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 10. §-t a Módr3. hatálybalépésekor elbírálás alatt lévő kérelmekre is alkalmazni kell.”
4. § A 353/2011. Korm. rendelet
1. 5. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában, 5. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában, 5. § (3) bekezdés g) pontjában, és 5. § (3) bekezdés h) pontjában az „adósságmegújító hitel” szövegrész helyébe az „adósságmegújító ügylet” szöveg,
2. 9. § (1b) bekezdésében az „a)-c) pontja” szövegrész helyébe az „a) és c) pontja” szöveg
lép.

2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

5. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„m) támogatott tevékenység időtartama: jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak.”
6. § (1) Az Ávr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.”
(2) Az Ávr. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vállalkozási tevékenység maradványa egymást követő három évben negatív, a vállalkozási tevékenységet meg kell szüntetni.”
7. § Az Ávr. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv)
„c) közfeladatát és szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,”
8. § Az Ávr. 7. és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) A költségvetési szerv
a) a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,
b) a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint az a) pontba nem tartozó, a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján
rendelkezik.
(2) A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységei:
a) a költségvetési tervezés, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása, és
b) a költségvetési szerv működtetése, a használatában lévő vagyon használata, védelme.
8. § (1) A 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását - a 9. §-ban meghatározottak szerint - saját gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv
a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv,
b) a központi hivatal,
c) az 5000 fő lakosságszámot meghaladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt meghaladja, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala,
d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,
e) az a költségvetési szerv, amely éves kiadási főösszege a kétmilliárd forintot meghaladja.
(2) Az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó település önkormányzati hivatala és az a közös önkormányzati hivatal, amelyhez tartozó települések összlakosságszáma az 5000 főt nem haladja meg, valamint a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében gazdasági szervezet hiányában is ellátja a 7. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodási tevékenységeket.
(3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységeit jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján elláthatja más költségvetési szerv azzal, hogy a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok más szerv által történő ellátása az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot nem érinti.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók azon költségvetési szervre is, amelynél jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján a közfeladat terjedelme, országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékessége, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése a gazdasági szervezet meglétét szükségessé teszi.”
9. § Az Ávr. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.”
10. § Az Ávr. a következő alcímmel egészül ki:
„[Az Áht. 13/B. §-ához]
18/A. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az Áht. 13/B. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig készíti el és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.
(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni - a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén - a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.
(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát - ideértve az objektív kritériumok meghatározását -, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.”
11. § Az Ávr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően haladéktalanul felülvizsgálja az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti rendeletet, szabályzatot. A rendelet, szabályzat módosítását úgy kell végrehajtani, hogy az január 15-éig hatályba lépjen.
(2) Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.”
12. § Az Ávr. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről, a központi és fejezeti kezelésű előirányzatokról, az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény - ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata - alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.
(2) A végleges kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig kell elkészíteni és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - megküldeni a Kincstárnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el.
(5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését azok kezelő szerve készíti el.
(6) A központi kezelésű előirányzatok kincstári költségvetését a fejezetet irányító szerv - ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár - készíti el. A Kincstár által készített kincstári költségvetéshez az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.”
13. § (1) Az Ávr. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.”
(2) Az Ávr. 32. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését azok kincstári költségvetése elkészítéséért felelős szerv készíti el, és arról - ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles - a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak.”
14. § Az Ávr. [Az Áht. 28. § (3)-(5) bekezdéséhez] alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat, valamint ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.”
15. § Az Ávr. III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„[Az Áht. 29. § (1) és (2) bekezdéséhez]
33/B. § (1) Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv március 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai és költségvetési tervben részletesen indokolni kell, ha az adott költségvetési év vonatkozásában a tervezett bevételi vagy kiadási főösszeg eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegektől.
(3) A fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó, az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján kiadott kormányhatározatban megállapított bevételi és kiadási főösszeget a kormányhatározat közzétételétől számított harminc napon belül a fejezetre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokra lebontja, és erről tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”
16. § Az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni)
„b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és”
17. § Az Ávr. 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34/A. § Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.”
18. § Az Ávr. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai csak az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - engedélyével növelhetők. Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter az engedélyt akkor adja meg, ha az átcsoportosítás
a) az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges, vagy
b) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai előirányzatai terhére történik abból a célból, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el.
(4) Az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat előirányzata csak a K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai terhére növelhető.
(5) A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.”
19. § Az Ávr. 43/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 27. §-a szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.”
20. § Az Ávr. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni
a) az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások, és K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovatain megtervezett előirányzatok felhasználása során, ide nem értve a K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások rovat előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és
b) az egységes rovatrend K331. Közüzemi díjak rovaton megtervezett előirányzat felhasználása során.”
21. § Az Ávr. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl az okiratnak tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a költségvetési szervet tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.”
22. § Az Ávr. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.”
23. § Az Ávr. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint az Áht. 32. § d) pontja szerinti esetben arról, hogy a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában foglaltaknak.”
24. § (1) Az Ávr. 59. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni)
„e) a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát és megnevezését, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát és megnevezését,”
(2) Az Ávr. 59. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell utalványozni)
„a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó bevételek beszedését, és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó bevételeket,”
(3) Az Ávr. 59. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell utalványozni)
„c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó bevételek teljesítését, és”
25. § Az Ávr. [Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez] alcíme a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § (1) Az előirányzat kezelő szerve a pályázati kiírás közzétételét megelőzően a Kincstár részére megküldi
a) a pályázati kiírás tervezetét, és
b) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet) 10. § (2) bekezdése szerinti intézkedést - az agrártámogatások esetén az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 353/2012. Korm. rendelet) alapján történő jóváhagyást -, vagy az előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott költségvetési támogatás mentesül a 37/2011. Korm. rendelet vagy a 353/2012. Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól.
(2) A pályázati kiírás tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben tíz munkanapon belül rögzíti, és erről tájékoztatja a pályázati kiírás bejelentőjét, vagy ha a bejelentés hibás vagy hiányos, a bejelentőt hiánypótlásra szólítja fel.”
26. § Az Ávr. 66. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá a szükségesnek tartott egyéb helyen - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - január 31-éig, illetve - a forrás év közben történő biztosítása esetén - a forrás biztosításától számított harminc napon belül közzéteszi.
(2) A pályázati kiírás tartalmazza
a) a pályázat címét és célját,
b) a támogató megnevezését,
c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,
d) a pályázat benyújtására jogosult, és - szükség szerint - a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,
e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,
h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,
i) több részletben történő folyósítás lehetőségét,
j) a támogatási intenzitást,
k) a saját forrás mértékét,
l) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,
m) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
n) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,
o) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
p) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,
q) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
r) arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,
s) a jogszabály vagy támogató által a pályázat részeként előírt egyéb információkat.
(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre.
(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.”
27. § (1) Az Ávr. 67. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A benyújtott pályázatnak - szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve - tartalmaznia kell)
„h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül
ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és
hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét, és”
(2) Az Ávr. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A pályázat befogadását jogszabály vagy a pályázati kiírás a 72. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.”
28. § Az Ávr. 69. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy)
„b) arra a 37/2011. Korm. rendelet, illetve a 353/2012. Korm. rendelet előírásaival összhangban kerül sor.”
29. § Az Ávr. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) A támogatási döntés meghozatalához a támogató vagy a kezelő szerv a támogatási igény benyújtójának a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adatait felhasználhatja.
(2) A költségvetési támogatások halmozódásának kiszűréséhez a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltat.”
30. § Az Ávr. 71. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogató a támogatási döntésről - a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások kivételével - a döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak.
(4) A támogató a Kincstárt öt munkanapon belül értesíti, ha
a) a (3) bekezdés szerint megadott adatokban módosulás történik,
b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy
c) a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.
(5) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben kedvezményezettenként nyilvántartja az e rendelet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat.”
31. § (1) Az Ávr. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja, kivéve ha a támogató a 67. § (1a) bekezdése szerint ettől eltérően rendelkezett. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.”
(2) Az Ávr. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatási igényhez jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató előírása szerint csatolni kell
a) igazolást vagy nyilatkozatot a saját forrás rendelkezésre állásáról,
b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén - ha az meghatározásra került - a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,
c) a támogatási igények előterjesztésére meghatározott - pályázati vagy egyéb - adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat,
d) az egyes finanszírozási időszakokat tartalmazó költségtervet,
e) egyéb dokumentumokat.”
(3) Az Ávr. 72. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozaton
a) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát,
b) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a kedvezményezett nyilatkozatát
kell érteni.
(3b) A (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolás történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal.”
(4) Az Ávr. 72. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.”
32. § Az Ávr. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, kormányzati funkció szerinti besorolását,
b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,
c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,
d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,
e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját - egy összegben vagy részletekben -, és határidejét,
f) a beszámolással - ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is -, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. § (1)-(3) bekezdése szerinti biztosítékait,
h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és
k) a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat.
(2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, pályázati kiíráson vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.
(3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben - az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével - szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.”
33. § Az Ávr. [Az Áht. 48. § (2) és (3) bekezdéséhez] alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat - ideértve a társulást és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is -, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig
a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét,
b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint
c) a hulladékkezeléssel kapcsolatban a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, amely
a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültető jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de kötelező önkormányzati feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy
c) az a) és b) pont szerinti okoktól eltérő indokkal nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében
ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy
cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták.
(3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel - felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.”
34. § Az Ávr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.”
35. § (1) Az Ávr. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől
a) a beszámoló elfogadását követően,
b) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság kedvezményezett részére,
c) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére
folyósított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.”
(2) Az Ávr. 77. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a biztosíték kikötésétől akkor lehet eltekinteni, ha az nem minősül állami támogatásnak, vagy arra a 37/2011. Korm. rendelettel összhangban kerül sor.”
36. § Az Ávr. [Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez] alcíme helyébe a következő alcím lép:
„[Az Áht. 52. § (2) bekezdéséhez]
78. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy - ha e rendelet szerint előírásra került - a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg).
(2) A költségvetési támogatás Áht. 52. § (2) bekezdése szerinti módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére.
(3) A 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségterv szerint részletekben kell folyósítani azt a támogatási előleget, amely az ötmillió forintot meghaladja. E rendelkezést nem kell alkalmazni
a) az olyan költségvetési támogatásokra, melyek esetén a támogatott tevékenység időtartama a hatvan napot nem haladja meg,
b) a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra,
c) a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra.
(4) A költségvetési támogatás folyósítása
a) a kedvezményezett fizetési számlájára, vagy
b) az Áht. 52. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén
ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy
bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára
történő kifizetéssel lehetséges.
(5) A (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja.
(6) A költségvetési támogatásnak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátása előirányzat-átcsoportosítással vagy a 34. § (2) bekezdése szerint átutalással történik.
(7) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását, ha azt jogszabály előírja, vagy a támogatói okirat kiadását, támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(8) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások tekintetében az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, a (2) és (4)-(7) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha a 140-142. § és a 144. § eltérően nem rendelkezik.
78/A. § (1) A költségvetési támogatás folyósítója a költségvetési támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a 65/A. § (1) bekezdése, valamint a 71. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat.
(2) Ha a Kincstár észleli, vagy valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetési támogatást biztosító előirányzatok kezelő szerveit.
(3) A támogató - a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások kivételével - a költségvetési támogatásnak a költségvetési évben történő folyósításával összefüggő adatait a költségvetési évet követő év január 31-éig a Kincstárnak elektronikus úton megküldi.
78/B. § (1) Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások esetén a támogatási előleg a költségvetési támogatás
a) 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,
b) belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet kedvezményezett esetén 50%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,
c) kutatás, műszaki fejlesztés esetén 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot,
d) az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén 50%-át, az Ösztöndíjak program, a Kétoldalú kutatási együttműködés program, a Kétoldalú kapcsolatok alapjai és kis projekt alapok esetén 90%-át
nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt személy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, a százalékos mértéket kormányrendeletben meghatározott esetben a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja az államháztartásért felelős miniszter álláspontjának kikérését követően megemelheti.
(3) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a támogatási előleg legnagyobb összege és százalékos mértéke a finanszírozó országok jóváhagyása esetén léphető túl.
(4) A kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 1. pont d) alpontjában meghatározott tevékenység támogatása esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási előleg legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetési támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről.
(5) A Szolidaritási programok és a Belügyi Alapok keretében megítélhető költségvetési támogatások esetén támogatási előleg részletekben - de legfeljebb három részletben - nyújtható. A támogatási előleg első részletének legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két további részlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére a tizenöt millió forint alatti költségvetési támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről.
78/C. § A támogatói okiratban, támogatási szerződésben természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt ingatlan esetén a telephely vagy az ingatlan előlegnek minősíthető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a vásárlásra, építésre folyósított vissza nem térítendő költségvetési támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.
78/D. § (1) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenység esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti utófinanszírozás esetén - indokolt esetben, a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben - a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosíthat a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és európai uniós forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.
(2) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során
a) az előleget vagy annak első részletét a kedvezményezett támogatási előleg igénylési kérelemének beérkezésétől számított tizenöt napon belül folyósítani kell,
b) a támogatási előleg több részletben történő folyósítása esetén a támogatási előleg - első részletének folyósítását követően - fennmaradó részét a támogatott tevékenység elindítását követően lehet igényelni, ha a megvalósítás költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi,
c) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatás folyósítójához a támogatási előleg vagy annak első részlete kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény - így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai - a költségvetési támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja,
d) időközi kifizetést a támogatás folyósítója a felmerült vagy átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva, teljesítés- és - a derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektek kivételével - forrásarányosan teljesíti, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta,
e) a kedvezményezett időközi kifizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható,
f) az időközi kifizetésnek - 75%-os mértéket meg nem haladó támogatási előleg esetén - nem feltétele a folyósított támogatási előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás,
g) záró-egyenleg kifizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható, vagy - ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít - átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesít,
h) a kedvezményezett a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záró-egyenleg kifizetésre, amihez mellékelni kell a támogatott tevékenység megvalósításának előrehaladásáról szóló záró projekt előrehaladási jelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint az azok kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve, és
i) ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig - a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett - átalány alapon is elszámolhatóak.
78/E. § (1) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága - a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti szállítói finanszírozás esetén - előleget nyújthat a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szerinti közszféra szervezet kedvezményezettek számára, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek.
(2) A támogatási előleg legfeljebb a keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. Az általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni.
78/F. § A derogációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményezett által megvalósítandó projektek, valamint az egyéb közszféra szervezetek által megvalósítandó, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság egyedi döntése szerinti projektek esetén a projekt támogatástartalma az önerő arányos hozzárendelése nélkül is kifizethető, ha a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott finanszírozási arányt a záró kifizetésig a kedvezményezett helyreállítja.
78/G. § Támogatási előleg igénybevétele esetén - az általános forgalmi adó és az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló tevékenység keretében nyújtott támogatási előleg kivételével - a költségvetési támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, a támogatási előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette.
78/H. § (1) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, továbbá az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetési támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetési támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.
(2) Ha eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, az e rendeletben meghatározott feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.”
37. § Az Ávr. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el az Áht. 53. § (1) bekezdése szerinti beszámolót. Jogszabály, támogatói okirat vagy támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.
(2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén beszámoló alatt az Áht. 57. § (4) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámolót kell érteni.
(3) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és - saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén - a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.
(4) A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a százezer forint értékhatárt meghaladó számlák másolatát, továbbá jogszabály, támogatói okirat vagy támogatási szerződés erre vonatkozó rendelkezése szerint a százezer forint értékhatárt meg nem haladó számlák másolatát, vagy egyéb, a támogató által a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott, a gazdasági eseményt igazoló dokumentum másolatát.
(5) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.
(6) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására.
(7) Ha a részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (6) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem, vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.”
38. § (1) Az Ávr. 82. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:)
„i) a kedvezményezett a támogatott tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik.”
(2) Az Ávr. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 82. § a), c), d), f), h) vagy i) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban, vagy a költségvetési támogatás egyéb - a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített - feltételeiben változás következik be, a kedv ezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak.”
(3) Az Ávr. 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a támogató az (1) bekezdés szerinti bejelentés útján vagy egyébként tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bekövetkezéséről, a tudomásszerzést követően jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, a 84. § (2) bekezdése szerinti részleges visszafizetés elrendelésére, vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.”
39. § Az Ávr. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő tizenöt nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. A visszafizetési kötelezettséget - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. Ilyen előirányzat hiányában a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára kell teljesíteni.”
40. § Az Ávr. a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § (1) Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettségének szabálytalanság miatti megállapítása, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére szabálytalanság miatti közvetlen levonás érvényesítése esetén a visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált forrást biztosító előirányzattal azonos fejezet - a felhasznált költségvetési támogatás céljával megegyező célú - előirányzatairól, a szükséges mértékű szabad előirányzat hiánya esetén a Kormány által meghatározott más előirányzatról kell teljesíteni. Ha a szabálytalansággal érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, azt a korábbi visszafizetést, visszapótlást biztosító előirányzat javára kell elszámolni.
(2) Ha a fejlesztési célú költségvetési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától bevételhez jut, az arra jutó arányos költségvetési támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti beruházásra több jogcímen biztosítanak költségvetési támogatást, a beruházás átlagos támogatási intenzitása arányában kell visszafizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetési támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az erről szóló adatszolgáltatást beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak.
(4) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget a (3) bekezdés szerinti határidőt követő harminc napon belül visszafizeti.
(5) Ha a visszafizetési kötelezettséget határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást - a (4) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított - jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni.”
41. § Az Ávr. 85. § és 86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„85. § (1) A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználását a jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.
(2) Az ellenőrzés során a kedvezményezettnek a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott más jogosultak hozzáférhetnek.
(3) Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor.
86. § A támogató a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.”
42. § Az Ávr. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett az előzetesen felszámított, vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult.”
43. § Az Ávr. a következő 88/A-88/C. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.
(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.
88/B. § (1) A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás a (2)-(5) bekezdés szerint folyósítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a támogatás igénylőjének azonosító adatait tartalmazó hiteligénylő lap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 72. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatáshoz kapcsolódó, a 65/A. § (1) bekezdése, a 71. § (3) bekezdése és a 78/A. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget évente egyszer, június 30-ig kell teljesíteni.
(4) A támogatási igény elfogadása esetén a támogató költségvetési támogatást biztosít a kedvezményezettnek.
(5) A Széchenyi Kártya Programra nem kell alkalmazni a 70. §-t, a 71. § (1), (2) és (4) bekezdését, a 73. §-t, a 78. § (4) bekezdését, a 79. §-t, a 80. §-t, továbbá a 77. § szerinti biztosítékot nem kell kikötni.
88/C. § E fejezetet a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott kezességi díjtámogatásra a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kezességi díjtámogatás igényléséhez a támogatás igénylője a 72. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot csatol,
b) a kezességi díjtámogatásokhoz kapcsolódó, a 65/A. § (1) bekezdése, a 71. § (3) bekezdése és a 78/A. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget évente egyszer, június 30-ig kell teljesíteni,
c) a kezességi díjtámogatásra nem kell alkalmazni a 70. §-t, a 71. § (1), (2) és (4) bekezdését, a 73. §-t, a 78. § (4) bekezdését, a 79. §-t, a 80. §-t, továbbá a 77. § szerinti biztosítékot nem kell kikötni.”
44. § Az Ávr. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.”
45. § (1) Az Ávr. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. Az előirányzati fedezetvizsgálat - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, az elemi költségvetésről a Kincstárnak történő adatszolgáltatásig kiemelt előirányzati szinten történik.”
(2) Az Ávr. 126. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatait érintő kifizetések teljesítése során az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, előirényzati fedezet hiányában kiemelt előirányzati szinten történik.”
46. § (1) Az Ávr. 127. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni]
„b) az átutalási megbízás kiegészítő szelvény és az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi szám használatára vonatkozó szabályokat, valamint az egységes rovatrendhez kapcsolódó teljesítések megfigyelésének módját, és”
(2) Az Ávr. 128. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A zárolt keret felszabadítható, ha)
„d) az államháztartásért felelős miniszter döntése a közfeladat-ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében azt lehetővé teszi.”
47. § Az Ávr. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek minősül:
a) a helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke,
b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás, ha azt a helyi önkormányzat két egymást követő hónapban nem fizette meg,
c) az Áht. 108. § (4) bekezdése szerinti bírság, és
d) jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség.”
48. § Az Ávr. 144/A. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az Igazgatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a települési önkormányzat javára állapít meg eltérést, akkor határozat hozatala nélkül értesíti az önkormányzati adóhatóságot az eltérésről. Az eltérést a települési önkormányzat a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevétel 145. § (8) bekezdés szerinti utalásai során levonással érvényesíti.
(10) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési határidőt - annak lejárta előtt legalább öt nappal - indokolt esetben az ellenőrzést végző Igazgatóság vezetője egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az Igazgatóság az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzést hoz, és erről az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.”
49. § Az Ávr. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv
a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,
b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,
c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,
d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,
e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások,
f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és
g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek
készpénzben történő teljesítésére igényelheti - a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel - készpénz felvételét a Kincstártól, és teljesíthet készpénzben kifizetést.”
50. § Az Ávr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni
a) a költségvetési évben befolyt, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza,
b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig,
c) az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek költségvetési maradványát, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt bevételek költségvetési maradványát.
d) az egységes rovatrend B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolt olyan bevételeket, amelyek esetén az átadó az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,
e) az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott költségvetési támogatásokat,
f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét,
g) a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó költségvetési maradványát,
h) a Széchenyi Kártya Program költségvetési maradványát,
i) a Beruházás ösztönzési célelőirányzat költségvetési maradványát,
j) az EU Önerő Alap költségvetési maradványát,
k) a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat költségvetési maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás, és
l) a Kormány egyedi határozata szerinti, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében megvalósuló kezességi díjtámogatások költségvetési maradványát.
(2) Nem tekintendő kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak az (1) bekezdés c), h), i), j) pontjában szereplő költségvetési maradványok azon része, amelyet a fejezetet irányító szerv elvonásra felajánlott, vagy amely eltérő célú felhasználásának engedélyezését kérte.”
51. § Az Ávr. 151. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványa a teljes költségvetési maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány összegével, valamint a költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg.”
52. § (1) Az Ávr. 153. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről - a (2) és (2a) bekezdés figyelembevételével - a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti költségvetési maradványról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról, változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről.”
(2) Az Ávr. a 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 150. § (1) bekezdés c), g), h), i), j) és l) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés, kivéve a 150. § (1) bekezdés c), h), i), j) pontja szerinti költségvetési maradványok azon részét, amelyet a fejezetet irányító szerv elvonásra felajánlott vagy amely eltérő célú felhasználásának engedélyezését kérte.”
53. § Az Ávr. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési maradványból a központi költségvetést megillető összeget a köztartozások kivételével a fejezetet irányító szervnek a Kincstár által a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelölt fizetési számla javára kell teljesítenie, a költségvetési maradvány jóváhagyását követő harminc napon belül.”
54. § (1) Az Ávr. 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári költségvetési jelentés költségvetési szervenként, központi kezelésű előirányzatonként, fejezeti kezelésű előirányzatonként, illetve az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzataiként készül. A kincstári költségvetési jelentés a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok alapján az egységes rovatrend szerinti bontásban tartalmazza az eredeti, módosított és zárolt előirányzatokat, a rovatok alábontásával azok teljesítését, és összevontan az igénybe vett előirányzat-felhasználási keretet.”
(2) Az Ávr. 156. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kincstár és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében nem nevesített központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját könyvvezetése és a kincstári költségvetési jelentés közötti eltéréseket az annak közzétételétől, megküldésétől számított tizenöt napon belül köteles egyeztetni. Az egyeztetés során feltárt és mindkét fél által elfogadott eltéréseket a 169. § (4) bekezdése szerint a Kincstárnak visszaküldött időközi költségvetési jelentésben kell feltüntetni, és ennek alapján azokat mindkét fél könyvvezetésében, illetve nyilvántartásaiban egymással azonos módon - a Kincstár nyilvántartásai esetén a költségvetési szerv, kezelő szerv rendelkezése alapján - javítani kell.”
55. § Az Ávr. 159. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kincstári költségvetési beszámoló a költségvetési év utolsó napjára vonatkozó adatok alapján a fizetési számlák egyenlegét és forgalmát, valamint az egységes rovatrend szerint az eredeti és a módosított előirányzatokat, valamint azok teljesítését tartalmazza.
(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzatokról, fejezeti kezelésű előirányzatokról, elkülönített állami pénzalapokról, társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves költségvetési beszámolóban a költségvetési szerv, illetve a kezelő szerv saját könyvvezetésének megfelelő adatokat kell szerepeltetni. A kincstári költségvetési beszámoló és az éves költségvetési beszámoló közötti eltérés esetén az eltérést a zárszámadáshoz csatolt külön indokolásban tételesen rögzíteni kell, és az eltérés dokumentumát az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg a fejezetet irányító szerv részére meg kell küldeni. A fejezetet irányító szerv az éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát a beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi a Kincstár részére.”
56. § Az Ávr. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § Az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre kell eleget tenni.”
57. § (1) Az Ávr. 169. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig az Igazgatóságnak küldi meg.”
(2) Az Ávr. 169. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve időközi költségvetési jelentése a kincstári költségvetési jelentésen alapul. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kezelő szerv - az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatok kivételével - a kincstári költségvetési jelentést kiegészíti a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek adataival, és a 156. § (4) bekezdése szerinti esetleges egyeztetések, javítások lefolytatását követően, a Kincstár általi közzétételt követő tizenöt napon belül visszaküldi a Kincstárnak.”
58. § Az Ávr. 170. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a tárgynegyedévet követő negyvenöt napon belül, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül, az éves elszámolásra vonatkozóan az éves költségvetési beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezően az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg.”
59. § Az Ávr. XII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„[Az Áht. 108. § (4) bekezdéséhez]
171. § (1) Az Áht. 108. § (4) bekezdése szerinti bírság mértéke - elmulasztott adatszolgáltatásonként - legfeljebb a helyi önkormányzatot a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások eredeti igénylése alapján megillető támogatás 0,1%-ának megfelelő összeg, de legalább 50 000 forint. A bírság összegének megállapításakor - e §-ban foglaltak figyelembevételével - a Kincstár a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.
(2) Ha az adatszolgáltatási késedelem a harminc napot nem haladja meg, a bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg fele.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság az adatszolgáltatási késedelem harmincadik napját követően, majd ezt követően minden újabb eltelt harminc napot követően ismételten kiszabásra kerül azzal, hogy a késedelem hatvanadik napjától ismételten kiszabott bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszerese.
(4) A helyi önkormányzat a bírság mérséklése vagy részletekben történő megfizetése tekintetében a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül kérelmet terjeszthet elő.”
60. § (1) Az Ávr. a következő 178-181. §-sal egészül ki:
„178. § A VI. fejezetnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított szabályait - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2014. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni.
(2) Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 84. § (4a) és (4b) bekezdését az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
179. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat által 2013. évben az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből igénybe vett támogatások elszámolására és kincstári felülvizsgálatára a 2013. december 31-én hatályos 104. § (2)-(4) és (7) bekezdésében, 105. § (1) és (4) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 107. § (1) és (2) bekezdésében, 112. § (1) bekezdésében, 113. § (2) bekezdésében, 114. § (2) bekezdésében, valamint 115. § a) pont aa) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A 2013. december 31-én hatályos 7. melléklet 31. pontja szerinti, 2013. december hónapra vonatkozó adatszolgáltatást nem kell teljesíteni. A 2013. december 31-én hatályos 7. melléklet 32. pontja szerinti, 2013. december hónapra vonatkozó, és a 2013. december 31-én hatályos 7. melléklet 26. pontja szerinti, 2013. IV. negyedévére vonatkozó adatszolgáltatást az arra kötelezetteknek 2014. február 5-éig kell teljesíteni.
180. § (1) A 2014. január 1-jén a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett költségvetési szervek alapító okiratának a szerv alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolására vonatkozó, 2014. január 1-je előtt keletkezett bejegyzései tekintetében a (2)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.
(2) A költségvetési szerv irányító szerve - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 2014. február 28-ig gondoskodik az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok alapító okiratban történő módosításáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatok módosítása a Kincstár által 2014. január 5-ig közzétett formanyomtatványt kitöltve és azt a Kincstárnak megküldve is bejegyezhető a törzskönyvi nyilvántartásba.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben alapító okiratot módosító okirat nem készül, valamint az 5. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni, azzal, hogy az így benyújtott nyomtatványban szereplő módosítás adatait az alapító okirat soron következő módosításakor kell az egységes szerkezetbe foglalt okiraton átvezetni.
(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a (2)-(4) bekezdés szerinti módosítására vonatkozó törzskönyvi bejegyzések 2014. január 1-jétől hatályosak.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak az egyéb törzskönyvi jogi személyek tekintetében is alkalmazandók.
181. § A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdésének hatálybalépését követő 60 napon belül a Kincstár hivatalból törli a költségvetési szerv gazdálkodási besorolására vonatkozó törzskönyvi bejegyzéseket. A gazdálkodási besorolásra vonatkozó, 2014. január 1-je előtt keletkezett alapító okiratban lévő bejegyzések törlését az alapító okiratok soron következő módosításakor az egységes szerkezetbe foglalt okiraton át kell vezetni.”
(2) Az Ávr. a következő 182. §-sal egészül ki:
„182. § A 15. § (1) bekezdése, a 18/A. §, a 33/B. § és a 8. melléklet 23-29. pontja a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
61. § (1) Az Ávr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Ávr. 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az Ávr. 6. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az Ávr. 7 melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) Az Ávr. 7. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(6) Az Ávr. 8. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
62. § (1) Az Ávr.
1. Az [Az Áht. 10. § (1)-(3) bekezdéséhez] alcímének címében a „(3)” szövegrész helyébe a „(4)” szöveg,
2. 10. § (1) bekezdésében az „a 9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 7. § (2) bekezdése” szöveg,
3. 10. § (3) bekezdésében az „a 9. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 7. § (2) bekezdésében” szöveg,
4. 10. § (8) bekezdésében a „szerv 9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „szerv 7. § (2) bekezdése” szöveg, az „a 9. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,
5. 11. § (4a) bekezdésében az „a 9. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 7. § (2) bekezdése” szöveg,
6. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakfeladatrend szerinti szakfeladat számmal és megnevezéssel” szövegrész helyébe a „kormányzati funkció szerint” szöveg,
7. 15. § (4) bekezdésében a „szerinti fejezeti főösszegen belül” szövegrész helyébe a „szerint tervezett kiadások között” szöveg,
8. 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „(3)” szövegrész helyébe a „(2)” szöveg,
9. 16. § (1) bekezdés b) pontjában az „az Áht. 29. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „a 33/B. § (3) bekezdése” szöveg,
10. 17. § (1) bekezdésében az „Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára” szövegrész helyébe az „azokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosítására” szöveg,
11. 17. § (2) bekezdés c) pontjában az „Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti javaslatokat” szöveg,
12. 17. § (4) bekezdésében az „Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges” szöveg,
13. 19. § (1) bekezdésében az „az előirányzat-maradvány” szövegrész helyébe az „a költségvetési maradvány” szöveg,
14. 20. §-ában a „saját vagyonnal” szövegrész helyébe a „saját tulajdonnal” szöveg,
15. [Az Áht. 24. § (2) bekezdéséhez] alcímének címében a „(2)” szövegrész helyébe „(3)” szöveg,
16. 35. § (1) bekezdésében a „közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek” szövegrész helyébe az „egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain megtervezett” szöveg,
17. 36. § (1) bekezdésében az „és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - az előirányzat-maradványából” szövegrész helyébe az „előirányzatokat a 34/A. § szerinti bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig” szöveg,
18. 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatainak előirányzatai” szöveg,
19. 36. § (2) bekezdés b) pontjában a „maradványának” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványának” szöveg,
20. 36. § (4) bekezdésében a „2. § b) és f) pontja szerinti bevételek eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették - módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá - e rendeletben foglaltak szerinti esetben - a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából” szövegrész helyébe a „34/A. § szerinti bevételi előirányzatok - az Áht. 30. § (3) bekezdése és a 34/A. § rendelkezései megtartása mellett történő - növelésével egyidejűleg, a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a 35. § szerinti jóváhagyott többletbevétellel” szöveg,
21. 40. §-ában az „a 2. § b), f) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó” szöveg,
22. 41. § (1) bekezdésében a „jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés szerinti rovatokon elszámolandó” szöveg,
23. 41. § (2) bekezdésében az „összeg jutalmazási célú” szövegrész helyébe az „összegnek az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatokon elszámolandó” szöveg,
24. 50. § (2) bekezdésében az „A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló” szövegrész helyébe az „Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett” szöveg,
25. 53. § (1) bekezdés b) pontjában a „pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik” szövegrész helyébe az „a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás” szöveg,
26. 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „támogatói” szövegrész helyébe a „támogatási” szöveg,
27. 72. § (4) bekezdésében a „d)” szövegrész helyébe az „e)” szöveg,
28. 72. § (5) bekezdésében az „(1) és (2)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg,
29. 77. § (1a) bekezdésében az „A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 57. § (1b) bekezdésében foglalt szállítói finanszírozás alkalmazása esetén” szövegrész helyébe az „A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 57/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben” szöveg,
30. [Az Áht. 53. § (2) bekezdéséhez] alcím címében a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg,
31. 82. § g) pontjában a „81. § (2)” szövegrész helyébe a „80. § (6)” szöveg, és a „kötelezettségét, vagy” szövegrész helyébe a „kötelezettségét,” szöveg,
32. 82. § h) pontjában az „intézkedik.” szövegrész helyébe az „intézkedik, vagy” szöveg,
33. 84. § (1) bekezdésében a „a Ptk. szerinti” szövegrész helyébe az „az Áht. 53. § (3) bekezdése szerinti ügyleti” szöveg,
34. 84. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdése” szöveg,
35. 101. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
36. 105. § (1) bekezdés a) pontjában a „25%-a” szövegrész helyébe az „50%-a” szöveg,
37. 105. § (1) bekezdés b) pontjában az „50%-a,” szövegrész helyébe az „, vagy” szöveg,
38. 128. § (7) bekezdés b) pontjában a „kötött, vagy” szövegrész helyébe a „kötött,” szöveg,
39. 128. § (7) bekezdés c) pontjában a „szemben.” szövegrész helyébe a „szemben, vagy” szöveg,
40. 140. § (4) bekezdésében a „10-éig” szövegrész helyébe a „31-éig” szöveg,
41. 151. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „előirányzat-maradványából” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványából” szöveg,
42. 151. § (1) bekezdés c) pontjában a „150. § e) pontja” szövegrész helyébe a „150. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg,
43. 151. § (1) bekezdés d) pontjában az „előirányzat-maradvány” szövegrész helyébe a „költségvetési maradvány” szöveg,
44. 151. § (2) és (4) bekezdésében az „előirányzat-maradványa” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványa” szöveg,
45. 152. § (1) bekezdésében az „előirányzat-maradványáról” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványáról” szöveg,
46. 152. § (2) bekezdés a) pontjában az „az előirányzat-maradványból” szövegrész helyébe az „a költségvetési maradványból” szöveg,
47. 152. § (2) bekezdés b) pontjában az „előirányzat-maradványt” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványt” szöveg,
48. 152. § (2) bekezdés c) pontjában az „előirányzat-maradvány” szövegrész helyébe a „költségvetési maradvány” szöveg,
49. 152. § (5) bekezdésében az „előirányzat-maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről” szöveg,
50. 153. § (3) bekezdésében az „az előirányzat-maradványt” szövegrész helyébe az „a költségvetési maradványt” szöveg,
51. 153. § (4) bekezdésében az „előirányzat-maradványát” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványát” szöveg,
52. 154. § (2) bekezdésében az „az előirányzat-maradványból” szövegrész helyébe az „a költségvetési maradványból” szöveg,
53. 155. § (1) bekezdésében az „A költségvetési szerv pénzmaradványából” szövegrész helyébe az „Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványából” szöveg,
54. 155. § (2) bekezdésében az „A költségvetési szerv pénzmaradványát” szövegrész helyébe az „Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványát” szöveg,
55. 163. § (1) bekezdésében a „vagyontárgyak” szövegrész helyébe a „vagyon” szöveg,
56. 165. § (1) bekezdés a) pontjában az „azok kincstári költségvetésében szereplő” szövegrész helyébe az „azoknak az egységes rovatrend szerinti” szöveg,
57. 167/A. § (1) bekezdés 4. pontjában az „alaptevékenységét az államháztartási szakágazat és szakfeladatrend szerint,” szövegrész helyébe a „főtevékenységét az államháztartási szakágazatok rendje, valamint közfeladatát, alaptevékenységeit a kormányzati funkciók rendje szerint,” szöveg,
58. 167/F. §-ában az „a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe az „a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló miniszteri rendeletben” szöveg,
59. 169. § (1) bekezdésében az „elemi költségvetésnek az államháztartásért felelős miniszter Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontjának felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott előirányzatainak teljesülését” szövegrész helyébe az „egységes rovatrend rovatai eredeti és módosított előirányzatait, valamint azok teljesítését” szöveg,
60. 170. § (9) bekezdésében a „Kincstár a” szövegrész helyébe a „Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott” szöveg,
61. 6. mellékletében foglalt táblázat A:3 mezőjében az „utolsó” szövegrész helyébe az „első” szöveg,
62. 6 mellékletében foglalt táblázat B:3 mezőjében az „5,0” szövegrész helyébe a „4,0” szöveg,
63. 6. mellékletében foglalt táblázat C:3 mezőjében a „2. Forgótőke” szövegrész helyébe a „2. Forgótőke-visszapótlás és jogszabály alapján érvényesített egyéb levonási kötelezettség” szöveg
lép.
(2) Az Ávr.
1. 103. § (2) bekezdés a) pontjában a „költségvetési támogatások” szövegrész helyébe a „költségvetési támogatások, a vis maior támogatás” szöveg,
2. 111. § (3) bekezdésében a „végzésében” szövegrész helyébe a „határozatában” szöveg,
3. 111. § (4) bekezdésében a „végzést” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg,
4. 144. §-ban a „(4) vagy (5)” szövegrész helyébe az „(5) vagy (6)” szöveg,
5. 144/A. § (2) bekezdésében a „hitelesített példányát és” szövegrész helyébe a „hitelesített példányát és a 145. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számláról a terhelési összegeket, továbbá azok záró egyenlegét tartalmazó” szöveg, és
6. 144/A. § (3) bekezdésében a „formai” szövegrész helyébe a „tartalmi vagy formai” szöveg
lép.
63. § (1) Hatályát veszti az Ávr.
1. 1. § (1) bekezdés j) pontja,
2. [Az Áht. 6. § (4) bekezdéséhez] alcíme,
3. 5. § (1) bekezdés f) pontja,
4. [Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez] alcímének címe,
5. 9. § (4) bekezdése,
6. [Az Áht. 13. § (3) bekezdéséhez] alcímének címe,
7. [Az Áht. 13. § (4) bekezdéséhez] alcímének címe,
8. 39. §-a,
9. 64. § (2) és (3) bekezdése,
10. 65. §-a,
11. 72. § (2) bekezdés c) pontja,
12. 75. § (2) bekezdése,
13. 76. § (1) bekezdés a) pontja,
14. 76. § (3) bekezdése,
15. 81. §-a,
16. 84. § (7) bekezdése,
17. [Az Áht. 56. §-ához] alcíme,
18. 105. § (1) bekezdés c) pontja,
19. 108. § (3) bekezdése,
20. 149. § (2) bekezdése,
21. 155. § (3) bekezdése,
22. 167/A. § (3) bekezdés a) pont 6. és 7. alpontja,
23. 167/J. § 5. és 6. pontja,
24. 168. §-a,
25. 3. melléklete,
26. 7. melléklet 5-7., 15a., 20. és 31. pontja.
(2) Hatályát veszti az Ávr. 84. § (4a) és (4b) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Ávr.
1. 17. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,
2. 32. § (1) bekezdésében az „önállóan működő és gazdálkodó” szövegrész,
3. 56. § (1) bekezdésében az „A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat.” szövegrész,
4. 56. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben foglaltak kivételével a” szövegrész,
5. 67. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „pályázó által” szövegrész,
6. 72. § (8) bekezdésében a „(3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a” szövegrész,
7. 77. § (3) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak” szövegrész,
8. 77. § (4) bekezdésében az „első” szövegrész,
9. [Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez] alcím címében az „(1) és” szövegrész,
10. 101. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, (3) és (4) bekezdésében, 103. § (1) bekezdésében, 104. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (1a) bekezdésében, (2) és (3) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében és (4) bekezdésében, 106. § (2) bekezdésében, 107. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában, 108. § (4) bekezdésében, 109. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 110. § (4) bekezdés a) és c) pontjában, 111. § (2) bekezdés a) pontjában, 112. § (1) bekezdésében, 115. § b) pont bd) alpontjában, 140. § (2), (3) és (9) bekezdésében, 141. §-ban, 142. § (3) bekezdésben „, helyi nemzetiségi önkormányzat” szövegrész,
11. 101. § (1) és (5) bekezdésében, 104. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 115. § a) pont aa) alpontjában, 140. § (8) és (10) bekezdésében, 143. § (2) bekezdésben a „, helyi nemzetiségi önkormányzatot” szövegrész,
12. 103. § (2) bekezdés a) pontjában, 104. § (2) bekezdésében, (4) bekezdés a) pontjában, 104. § (7) bekezdés a) pontjában, 105. § (2) bekezdésében, 140. § (6) bekezdés a) pontjában, (7) bekezdés a) pontjában és (9) bekezdésében, 145. § (2) bekezdésben a „, helyi nemzetiségi önkormányzatok” szövegrész,
13. 108. § (1) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatnál” szövegrész,
14. 111. § (2) bekezdés c) pontjában az „a) és” szövegrész,
15. 113. § (2) bekezdésében és 114. § (2) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatnak” szövegrész,
16. 126. § (6) bekezdésében az „és kincstári tranzakciós kódot” szövegrész,
17. 140. § (5) bekezdésében a „, helyi nemzetiségi önkormányzatokat” szövegrész,
18. 158. §-ában az „az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési beszámolásához és a zárszámadáshoz” szövegrész,
19. 167. § (2) bekezdésében az „- a kincstári költségvetés szintjén megjelenő -” szövegrész, és
20. 167/E. § (1) bekezdés 7. pontjában az „és a társulás” szövegrész, és
21. 176. § (7) bekezdésében a „2013. évben a” szövegrész.
(4) Hatályát veszti az Ávr.
1. 104. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontjában az „A határidő elmulasztása jogvesztő.” szövegrész, és
2. 104. § (7) bekezdés c) pont záró szövegrészében a „belül, illetve az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét a határozat kézhezvételét követő hatvan napon” szövegrész.
(5) Hatályát veszti az Ávr. 116. § (2) bekezdés b) pontjában, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és 117. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogi személyiséggel rendelkező” szövegrész.

3. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

64. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 1. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A rendelet hatálya kiterjed:)
„e) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre.”
65. § A Bkr. 2. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„u) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet vezetője,
ua) az alapítvány, közalapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) elnöke, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője,
ub) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója,
uc) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap Irányító Testületének elnöke,
ud) a Magyar Kármentő Alap Kármentő Bizottságának elnöke,
ue) az ua)-ud) alponton kívüli egyéb jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület vezetője.”
66. § A Bkr. 15. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb engedélyezett létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazni. Ettől eltérni csak a fejezetet irányító szerv vezetőjének írásos jóváhagyásával lehet.
(6) A költségvetési szerv belső ellenőrzési egysége írásbeli megállapodás alapján belső ellenőrzési feladatot a költségvetési szerv vezetőjének irányítása alá tartozó költségvetési szervnél is elláthat.”
67. § A Bkr. 24/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásához szükséges - és a regisztrációs kérelemhez csatolandó - bizonyítási eszközök az alábbiak:)
„d) büntetlen előéletet igazoló dokumentum.”
68. § A Bkr. „26. Egyéb rendelkezések” alcíme a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek vonatkozásában az 1-10. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet 2. § u) pontja szerinti vezetőjét kell érteni.”
69. § A Bkr. a következő 60. §-sal egészül ki:
„60. § Az 1. § (2) bekezdés e) pontja, a 2. § u) pontja, és az 54/A. §-a a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
70. § Hatályát veszti az Bkr. 24/A. § (2) és (3) bekezdése.

4. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása

71. § A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

5. A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

72. § (1) A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KIR rendelet) 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„9. személyi juttatás: az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatain elszámolandó kiadások, ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.19.b) pontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokat, valamint az államháztartás valamely alrendszerébe nem tartozó szervezetnél a foglalkoztatottat megillető díjazás, költségtérítés,”
(2) A KIR rendelet 2. §-a a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„11. illetmény, munkabér: az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovatán elszámolt személyi juttatások, az államháztartás valamely alrendszerébe nem tartozó szervezetnél a foglalkoztatottat megillető munkabér, költségtérítés,
12. egyéb személyi juttatás: a 11. pont hatálya alá nem tartozó személyi juttatás.”
73. § A KIR rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A központosított illetményszámfejtés a kincstár központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) által biztosított, fejlesztett és működtetett számítógépes programmal (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) - a Honvédelmi Minisztérium, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és intézményei, az Eötvös Loránd Tudományos Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem esetében a költségvetési szerv saját illetményszámfejtő programjával - történik.”
74. § (1) A KIR rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az illetményszámfejtő hely)
„b) ellátja az illetmények, munkabérek számfejtésével, a közterhek megállapításával, a létszám, bér, társadalombiztosítási, személyi jövedelemadóztatási és egyéb információszolgáltatási feladatokat, az egészségbiztosítási statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget,”
(2) A KIR rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az illetményszámfejtő hely a (3) bekezdés c) pontja szerinti bevallásokat technikai adószámon teljesíti.”
75. § A KIR rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató)
„b) számfejti az egyéb személyi juttatásokat, és erről adatszolgáltatást teljesít az illetményszámfejtő hely részére, ha az 5. § (3) bekezdés k) pontja szerinti külön megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik,”
76. § A KIR rendelet 8. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központosított illetményszámfejtéshez az (1) bekezdés szerinti olyan okirat és bizonylat alkalmas, amely tartalmazza]
„e) a témaszámot,”
77. § (1) A KIR rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetményszámfejtő hely az 5. § (3) bekezdés b) pontjában előírt feladata keretében megállapítja a személyi juttatásokat terhelő levonásokat, amelyről levonási összesítőt készít és azt a fizetési jegyzékkel együtt legkésőbb a bérfizetés napját megelőző negyedik munkanapig megküldi a munkáltató részére a kedvezményezetteknek történő átutalásához.”
(2) A KIR rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az illetményszámfejtő hely havonta könyvelési értesítőt készít a személyi juttatások, az adók, járulékok felhasználásáról a 8. § (2) bekezdés e) pontja szerinti előírásoknak megfelelően, melyet a tárgyhót követő hónap 16. napjáig megküld a munkáltatónak.”
78. § (1) A KIR rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltató az illetményszámfejtő hely által előállított és megküldött fizetési jegyzék és összesítői, levonási összesítők, nettó járandóság tételes utalási listák adatait egyezteti az általa feladott adatokkal, a kifizetés előtt megvizsgálja a fizetési jegyzéken számfejtett illetményadatok megalapozottságát és a fizetési jegyzék egy példányát átadja a munkavállalónak.”
(2) A KIR rendelet 23. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az illetményszámfejtő hely által a 29/A. § szerint megküldött értesítők az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetését követően a munkáltató jelzi az illetményszámfejtő hely felé az esetleges eltéréseket, amelynek megalapozottsága esetén az illetményszámfejtő hely helyesbítő könyvelési értesítőt készít és küld meg a munkáltató részére.
(6) Az illetményszámfejtő hely a tárgyhavi számfejtés zárásáig köteles a munkáltató által jelzett hibát, eltérést kivizsgálni és azt indokolt esetben javítani, valamint az esetleges hiányosságot pótolni. Ennek elmulasztása esetén a hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésből eredő felelősség azt terheli, akinek a működési körében az azt kiváltó ok felmerült.”
79. § (1) A KIR rendelet 5. alcíme a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § A munkáltató megküldi az illetményszámfejtő hely részére
a) a 6. § (1) bekezdés a) pontja keretében a munkáltatóval foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazási okiratait, adatváltozásait, illetve a továbbiakban a bérelszámoláshoz szükséges alakilag, tartalmilag a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően kitöltött okmányokat, bizonylatokat a munkavállalók személyi adataiban bekövetkezett változásokat, a személyi juttatásból történő letiltások, levonások dokumentumait,
b) jogviszony megszűnés esetén a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló okiratot, a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásról szóló igazolvány eredeti példányát, az illetményszámfejtő programban előállított elszámoló lapot, a foglalkoztatottat még megillető járandóságokat tartalmazó bizonylatokat, és az elszámoláshoz a személyi juttatásokat terhelő levonások iratait,
c) az Art. 16. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve a biztosítotti jelentést továbbítás céljából,
d) a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti távolmaradási jelentést,
e) a számfejtett egyéb személyi juttatások saját hatáskörben történő számfejtése esetén a 20. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,
f) az illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai ellátásához szükséges iratokat és adatokat,
g) a 17. § szerinti rendkívüli munkavégzésért járó díjazások és a bér változó elemeinek számfejtéséhez, könyvelési értesítő elkészítéséhez szükséges adatokat, és
h) a saját hatáskörben történő kifizetés esetén a 20. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.”
(2) A KIR rendelet 5. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § Az illetményszámfejtő hely megküldi a munkáltató részére
a) a 10. § (1) bekezdése szerinti levonási összesítőt, az illetmény, munkabér fizetési jegyzékét, a rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőjét, és az átutaláshoz szükséges adatállományokat,
b) a 10. § (5) bekezdése szerint elkészített könyvelési értesítőt,
c) a 20. § (2) bekezdése szerinti nettó járandóságok kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatást, és
d) a 14. § alapján a személyi jövedelemadó megállapításával és elszámolásával kapcsolatos dokumentumokat.”
80. § A KIR rendelet
1. 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
2. 5. § (3) bekezdés g) pontjában az „az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti finanszírozású szervek” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
3. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „szakfeladat megnevezését” szövegrész helyébe a „kormányzati funkció, és szükség szerint a szakfeladat megnevezését” szöveg,
4. 10. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdésben meghatározott határidőre” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidőre” szöveg,
5. 17. §-ában a „könyveléséhez szükséges adatokat” szövegrész helyébe a „könyvelési értesítő elkészítéséhez szükséges adatokat” szöveg,
6. 20. § (1) bekezdésében a „A nem rendszeres személyi juttatások” szövegrész helyébe a „Az egyéb személyi juttatások” szöveg
lép.
81. § (1) Hatályát veszti a KIR rendelet 4. § f) pontjában az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a KIR rendelet 2. § 1. pontja, 10. § (3) bekezdése és 22. §-a.

6. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

82. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. § (1) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E rendelet alkalmazásában)
„7. vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot,”
83. § Az Áhsz. 2. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az 1. mellékletben meghatározott központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. A Kincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez a 2. mellékletben nevesített szervezetek részletező nyilvántartásokat vezetnek, és azokról a Kincstár által meghatározott gyakorisággal adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául az e szervezetek által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.”
84. § Az Áhsz. 7. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.”
85. § Az Áhsz. 8. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A költségvetési jelentés)
„b) a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait”
(tartalmazza.)
86. § Az Áhsz. 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A maradvány kimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban fejezeti kezelésű előirányzatonként kell elkészíteni a maradvány kimutatást.”
87. § Az Áhsz. 11. § (5) és (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.
(6) A mérlegben a felújítások között kell kimutatni az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti munkák bekerülési értékét.”
88. § (1) Az Áhsz. 14. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A-49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat.
(4) A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök 15. § (2)-(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A-49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni.”
(2) Az Áhsz. 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4a) A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a 2014. január 1-jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását - ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket -, valamint a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A-49/B. § szerinti változásait kell kimutatni.”
89. § Az Áhsz. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál - az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél - az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni.”
90. § (1) Az Áhsz. 16. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.”
(2) Az Áhsz. 16. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3b) Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.
(3c) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(3d) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.”
91. § Az Áhsz. a következő 8/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„8/A. A bekerülési érték újbóli megállapítása
16/A. § (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha az (1) bekezdés szerinti törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.”
92. § (1) Az Áhsz. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa
a) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,
b) szellemi termékeknél 33%.”
(2) Az Áhsz. 17. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.”
93. § Az Áhsz. 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer - tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió - forintot. Az értékvesztés tartós jellege nem vizsgálható.”
94. § (1) Az Áhsz. 25. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.”
(2) Az Áhsz. 25. § (9) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni)
„d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét,”
95. § Az Áhsz. a 26. §-a a következő (10a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10a) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, a hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett eszközök könyv szerinti értékét, és a (11) bekezdés szerinti különféle egyéb ráfordításokat.”
96. § (1) Az Áhsz. 28. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értékét, és a (3a) bekezdés szerinti különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételeket.”
(2) Az Áhsz. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) A különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a) az egységes rovatrend B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről és B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b) az Szt. 86. § (3) bekezdés a)-e), h) és j) pontjában, 84. § (4) bekezdés a) és d) pontjában és 84. § (5) bekezdésében nevesített gazdasági eseményeket.”
97. § Az Áhsz. a következő 14/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„14/A. A mérlegkészítés időpontja
30/A. § A mérlegkészítés időpontja
a) a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év február 15-e,
b) a c) pontban foglalt kivétellel az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 28-a,
c) a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap,
d) az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 15-e,
e) a Kincstár által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e,
f) a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e.”
98. § Az Áhsz. 32. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel, a kezelő szerv a fejezetet irányító szerv által meghatározott gyakorisággal és módon adatszolgáltatást teljesít a könyvelésében szereplő adatokról. A fejezetet irányító szerv által a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló alapjául ilyen esetben a kezelő szerv által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.”
99. § Az Áhsz. 34. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és - költségvetési szerv esetén - azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdése rendelkezései szerint történik.
(2) A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve felosztásra.
(3) Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételéről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnek kell megőriznie.”
100. § Az Áhsz. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb
a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig - az Áht. 34. § (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig -,
b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig
lehet elszámolni.”
101. § Az Áhsz. 43. § (13) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet]
„b) követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai, B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, B811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B817. Betétek megszüntetése és B824. Külföldi hitelek, kölcsönök felvétele,”
(rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.)
102. § (1) Az Áhsz. 44. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A teljesítések nyilvántartási számláin - a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül - teljesítésként kell nyilvántartásba venni
a) helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket, valamint az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását,
b) a 48. § (5) bekezdése szerinti azonosítás alatt álló tételek azonosításakor, a 48. § (8) bekezdés a) pontja és (10) bekezdés a) pontja szerinti előlegek elszámolásakor, a 48. § (9) bekezdése és (10) bekezdés g) pontja szerinti elszámolások megszüntetésekor keletkező bevételt vagy kiadást,
c) a 48. § (8) bekezdés b) pontja szerint más szervezetnek folyósított összeget annak felhasználásakor,
d) a 48. § (8) bekezdés c) pontja szerint beszedett bevételt, bevételt beszedő szervezet által - jogszabály felhatalmazása alapján - történő felhasználásakor az annak terhére teljesített kiadásokat a bevételt megillető szervezetnél,
e) a 48. § (8) bekezdés f) pontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által teljesített kifizetéseket a finanszírozó szervezetnél,
f) a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a kifizetőhelyi költségtérítés összegét,
g) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél támogatásként a kedvezményezettet terhelő fizetési kötelezettségeket közvetlenül a jogosult számára téríti meg (így különösen a banki, európai uniós szállítói finanszírozás),
h) az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően, és
i) az Szt. szerinti esetekben a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését.”
(2) Az Áhsz. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) A (2) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet legkésőbb a tárgyhót követő hónap 20-áig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.”
(3) Az Áhsz. 44. § (3)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Külföldi pénzértékre szóló követelésre vonatkozó teljesítést a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítést, ha az devizaszámláról devizában vagy valutapénztárból valutában történik, a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán kell nyilvántartásba venni. A forintért vásárolt valutában, devizában külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség teljesítését a devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintértéken kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.
(4) A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KIR rendelet) 29/A. § a)-d) pontja szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint kötelesek nyilvántartásba venni. Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.
(5) A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során a KIR rendelet 23. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.”
103. § Az Áhsz. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Nem kötelező a 6. és 7. számlaosztály használata, és a (6) bekezdés szerinti tagolás elvégzése, ha a tevékenység egy szakfeladatot sem vagy kizárólag egy szakfeladatot érint.”
104. § (1) Az Áhsz. 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, valamint az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni.”
(2) Az Áhsz. 48. § (8)-(11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a) az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegből, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott más előlegekből, a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint az adott előlegek értékvesztéséből és annak visszaírásából származnak,
b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig,
d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig,
e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, és
g) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig.
(9) Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni
a) a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és
b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig.
(10) A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből állnak,
b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználásáig,
d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál,
e) a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,
f) a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és
g) a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulást a nyugdíjfolyósítás évéig.
(11) Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalmat.”
105. § Az Áhsz. 49. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök között kell elszámolni
a) az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és
b) az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve.”
106. § Az Áhsz. a következő 19/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„19/A. Az alapítás, megszűnés sajátos feladatai
49/A. § (1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása - ide értve a kiválás útján történő alapítást is - esetén a létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, vagyonkezelésébe - ide értve a vagyonkezelői jog átruházását is - kerülő eszközöket és az átadott kötelezettségeket az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, az alapítás napjával adja át.
(2) Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe.
(3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni.
49/B. § (1) A megszűnő költségvetési szervnek, társulásnak, nemzetiségi önkormányzatnak a könyvviteli számlák záró beszámoló elkészítése előtti lezárását megelőzően az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat ki kell vezetnie a felhalmozott eredménnyel szemben.
(2) Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés napját követő nappal veszi át.
(3) Összeolvadás, különválás esetén a megszűnő költségvetési szervek(ek) záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód(ok) - különválás esetén a megszüntető okiratban vagy az az alapján készült más dokumentumban foglaltak szerint - a könyvviteli számlák alapításkori megnyitásakor veszi(k) fel a könyvekbe.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogutódnak, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szervnek a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat eszközeit és a forrásoknál a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változását, az egyéb eszközök induláskori értéke és változását, valamint a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatottakkal azonos besorolással, mérleg szerinti eredményét és a felhalmozott eredményét az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként kell a könyveibe felvennie.
(5) Ha a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek kell a könyveibe felvennie a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.”
107. § Az Áhsz. 50. § (6) és (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke ötszázezer forint. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakon túl a számviteli politikában rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat.”
108. § Az Áhsz. 24. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„24. A nyitó tételek, a nyitás utáni feladatok
54. § (1) A költségvetési év kezdetére - a 7. § (5) bekezdése szerinti esetben az alapítás időpontjára - el kell végezni az 1-4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben.
(2) A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul - a folyó könyvelésben - el kell végezni:
a) a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára,
b) a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és
c) a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt.
(3) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni.
(4) Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni.”
109. § (1) Az Áhsz. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) E rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-jét megelőzően beszerzett, de még üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök - ide értve a kisértékű tárgyi eszközöket is -, fel nem használt készletek korábban megállapított bekerülési értékét.”
(2) Az Áhsz. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A 2014. évben a 40. § (2)-(4) bekezdésétől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alapnál
a) kifizetett és jogalap nélkül felvett ellátások követeléseire befolyt bevételeket a legmagasabb összegű befolyt költségvetési bevétel jogcímének megfelelő rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni,
b) a véglegesen visszaérkezett ellátásokat a legmagasabb összegű költségvetési kiadás és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkenéseként kell elszámolni.”
110. § Az Áhsz. a következő 58. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„58. § Az 56. § 2015. január 1-jén hatályát veszti.”
111. § (1) Az Áhsz.
1. 1. melléklete a 8. melléklet,
2. 5. melléklete a 11. melléklet,
3. 10. melléklete a 14. melléklet,
4. 11. melléklete a 15. melléklet,
5. 15. melléklete a 16. melléklet,
6. 16. melléklete a 17. melléklet,
7. 17. melléklete a 18. melléklet
szerinti módosításokkal lép hatályba.
(2) Az Áhsz.
1. 2. melléklete a 9. melléklet,
2. 4. melléklete a 10. melléklet,
3. 8. melléklete a 12. melléklet,
4. 9. melléklete a 13. melléklet
szerint lép hatályba.
112. § Az Áhsz.
1. 1. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja a „szerinti követelés” szövegrész helyett a „szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik” szöveggel,
2. 6. § (1) bekezdés c) pontja a „fejezeti kezelésű előirányzatonként” szövegrész helyett a „fejezetenként” szöveggel,
3. 6. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja az „előirányzatáról” szövegrész helyett a „tervezett összegeiről” szöveggel,
4. 7. § (5) bekezdése a „költségvetési szerv” szövegrész helyett a „költségvetési szerv, társulás” szöveggel,
5. 8. § (2) bekezdése a „b) és d)-e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentés költségvetési bevételekre és kiadásokra vonatkozó részét” szövegrész helyett a „b)-e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentést” szöveggel,
6. 8. § (4) bekezdése a „kifizetett, az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek vagy K121. Választott tisztségviselők juttatásai rovaton elszámolt jutatásaik” szövegrész helyett a „kifizetett személyi juttatások” szöveggel,
7. 8. § (5) bekezdése az „előirányzatáról” szövegrész helyett a „tervezett összegeiről” szöveggel,
8. 10. § (2) bekezdése a „saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint az által végzett” szövegrész helyett az „a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a” szöveggel,
9. 11. § (3) bekezdés b) pontja az „a (4) bekezdés” szövegrész helyett az „az Szt. 26. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a (4) bekezdés” szöveggel,
10. 11. § (3) bekezdés d) pontja az „(5)-(7) bekezdés” szövegrész helyett az „(5) és (6) bekezdés” szöveggel,
11. 13. § (4) bekezdése a „feladatokhoz vezetett” szövegrész helyett a „feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett” szöveggel,
12. 13. § (6) bekezdése a „szerinti adott előlegeket is” szövegrész helyett a „szerinti követelés jellegű sajátos elszámolásokat is” szöveggel,
13. 14. § (2) bekezdése az „induláskori értékét” szövegrész helyett az „induláskori értékét és változásait” szöveggel,
14. 14. § (9) bekezdése a „szerinti kapott előlegeket” szövegrész helyett a „szerinti kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat” szöveggel,
15. 15. § (2) bekezdése az „ide nem értve” szövegrész helyett az „ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve” szöveggel,
16. 17. § (2) bekezdése a „beszerzéskor, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezéskor, használatba vételkor” szövegrész helyett a „beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során” szöveggel,
17. 18. § (3) bekezdése a „követelések értékelése” szövegrész helyett a „követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése” szöveggel,
18. 18. § (5) bekezdése a „B31. Központi adó, járulék és adójellegű bevételek és B323. Helyi adók” szövegrész helyett a „B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói” szöveggel,
19. 25. § (2) bekezdése, 25. § (4) bekezdés a) pontja és 25. § (9) bekezdés b) pontja a „számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy a pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
20. 25. § (7) bekezdése, 25. § (8) bekezdése és 25. § (9) bekezdés a) pontja a „számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
21. 25. § (9) bekezdés b) pontja a „számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
22. 26. § (10) bekezdése a „javak, tárgyi eszközök” szövegrész helyett a „javak beszerzésekor, kisértékű tárgyi eszközök” szöveggel,
23. 26. § (11) bekezdése az „Az egyéb” szövegrész helyett az „A különféle egyéb” szöveggel,
24. 26. § (11) bekezdés a) pontja a „számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben kifizetésként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott” szöveggel,
25. 27. § (3) bekezdés a) pontja és 27. § (4) bekezdés a) pontja a „számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
26. 27. § (6) bekezdés a) pontja és 27. § (8) bekezdés a) pontja a „számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök csökkenéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott” szöveggel,
27. 28. § (2) bekezdése a „számlákon nyilvántartott bevételek közül a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
28. 28. § (3) bekezdés b) pontja a „számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel,
29. 28. § (5) bekezdés a) pontja a „számlákon nyilvántartott kiadások közül a pénzügyi számvitelben kifizetésként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott” szöveggel,
30. 40. § (4) bekezdése a „(8) vagy (10) bekezdése” szövegrész helyett a „(8) bekezdés a) pontja vagy (10) bekezdés a) pontja” szöveggel,
31. 41. § (2) bekezdése az „előfinanszírozásként vagy előlegként kifizetett támogatásokkal, illetve B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon nyilvántartott bevételek közül az előfinanszírozásként vagy előlegként” szövegrész helyett az „előlegként kifizetett támogatásokkal, illetve B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon nyilvántartott bevételek közül az előlegként” szöveggel,
32. 47. § (4) bekezdése a „forgóeszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett” szövegrész helyett a „készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott” szöveggel,
33. 53. § (3) bekezdés c) pontja a „számviteli politikában megjelölt időpontig” szövegrész helyett a „mérlegkészítés időpontjáig”,
34. 7. melléklet 4. pontja a „mutatószám értékének záróállománya a szakfeladatrendben meghatározott mértékegységben” szövegrész helyett a „mutatószám értéke a szakfeladatrendben meghatározottak szerint” szöveggel
lép hatályba.
113. § Nem lép hatályba az Áhsz.
1. 10. § (5) bekezdésében az „A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethető eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét is.” szövegrész,
2. 11. § (4) bekezdés c) pontjában az „és a mérlegben nem szerepeltethető ilyen eszközökön” szövegrész,
3. 11. § (7) bekezdése,
4. 12. § (7) bekezdésében a „, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott” szövegrész,
5. 14. § (12) bekezdésében a „befolyt,” szövegrész,
6. 21. § (3) bekezdésében a „- a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén az átértékelt forintértéken -” szövegrész,
7. 21. § (4) bekezdésében a „- a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén az átértékelt bekerülési értéken -” szövegrész,
8. 21. § (7) bekezdésében a „- a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza esetén az átértékelt forintértéken -” szövegrész,
9. 26. § (11) bekezdés f) és g) pontja,
10. 33. § (3) bekezdésében az „A mérlegkészítés időpontja a költségvetési évet követő év május 31-e.” szövegrész,
11. 47. § (3) bekezdésében az „ingatlanok,” szövegrész,
12. 48. § (4), (12) és (13) bekezdése,
13. 48. § (7) bekezdésében az „és (4)” szövegrész, és
14. 14. melléklet X. A készletek nyilvántartása cím 2. pont c) alpontjában a „raktáron lévő készletek esetén raktáranként, nem raktározott (azonnal felhasznált) készleteknél ezen a jogcímen” szövegrész.

7. Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet módosítása

114. § Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 11. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az Áhsz2. 14. melléklet II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása 4. pont a)-h) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább)
„a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges,
b) a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat,
d) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges,
g) a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat,
h) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,””
115. § Hatályát veszti az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet
1. 31. §-a,
2. 32. § (2) bekezdése,
3. 35. §-a és 36. §-a,
4. 38. §-a,
5. 39. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
6. 39. § (2) bekezdése,
7. 40. § 13., 14., 15., 17., 18., 22. és 23. pontja,
8. 7-9. melléklete,
9. 10. melléklet 2. és 5. pontja,
10. 12. melléklet 15., 21., 23., 25. pontja,
11. 13. melléklet 3. pontja, és
12. 14. melléklet 3. pontja.

8. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

116. § Nem lép hatályba az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §-a.

9. Záró rendelkezések

117. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2014. március 16-án hatályát veszti.
(2) Az 1. alcím, az 5-10. §, a 12-46. §, a 49-58. §, a 60. § (2) bekezdése, a 61. § (1) és (2) bekezdése, (5) és (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdése, a 63. § (1) bekezdése és (3) bekezdése, a 3-5. alcím 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 47. §, az 59. § és a 61. § (3) bekezdése 2014. január 5-én lép hatályba.
(4) A 63. § (5) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.
118. § A 9. §, a 10. §, a 15. §, a 60. § (2) bekezdése, a 64. §, a 65. §, a 68. §, a 69. § és a 6. melléklet 2. pontja a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.