57/2013. (VIII. 7.) EMMI rendelet

a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (6) bekezdés a) pontjában,
a 6. § tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § c) pontja szerinti feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) és d) pontja szerinti feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § r), s), u) és y) pontja szerinti feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és l) pontja szerinti feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § t) pontja szerinti feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A kulturális javak a védetté nyilvánítás szempontjából lehetnek:
a) egyedi tárgyak,
b) tárgyegyüttesek, valamint
c) gyűjtemények.
(2) A védetté nyilvánítási eljárásban a kulturális javak közül pótolhatatlannak és kiemelkedő jelentőségűnek minősülnek különösen:
a) kiemelkedő alkotóművész életművének vagy alkotói korszakainak meghatározó alkotásai,
b) olyan kulturális javak, amelyek jellemzően képviselik az adott korszak, esemény, szervezet, személyiség vagy hely jelentőségét,
c) azon kulturális javak, amelyek egy-egy kulturális területnek egy-egy ágát, illetve korszakát képviselik, és amelyekből kevés példány ismert,
d) azon kulturális javak, amelyek jelentőségét egy meghatározott környezethez fűződő kapcsolatuk adja (pl. műemlékek ingó tartozékai, természettudományi anyag),
e) azok a nem könyvtárban őrzött kulturális javak, amelyek könyvtárban való őrzésük esetén muzeális dokumentumnak minősülhetnek és a magyarországi könyvtárakban a fennmaradáshoz szükséges legfeljebb három példányban találhatók meg, vagy
f) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerinti maradandó értékű iratok, irategyüttesek.
2. § (1) A kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárásban az 1. mellékletben meghatározott szervezetek szakértőként működnek közre. Szakértői közreműködésnek minősül a gyűjtőkör szerint illetékes közgyűjtemény védetté nyilvánítást kezdeményező javaslata, ha az megfelel a 3. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek.
(2) Azoknál a kulturális javaknál, amelyek az 1. mellékletben felsorolt közgyűjtemények egyikének gyűjtőkörébe sem tartoznak, a hatóság - szükség esetén - szakértő bevonásával dönt a védetté nyilvánításról.
3. § A kulturális javak védetté nyilvánításával kapcsolatos szakvélemény tartalmazza:
a) a kulturális javak állapotára vonatkozó megállapításokat, az azonosítására alkalmas tudományos meghatározását, leírását, adatait és képi ábrázolását, továbbá gyűjtemény- és tárgy-(irat)együttes esetén a tárgy(irat)jegyzéket,
b) az 1. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a nyilvános könyvtárban őrzött példányok számát,
c) indokolással ellátott javaslatot a kulturális javak védetté nyilvánítására, vagy annak mellőzésére, és
d) védetté nyilvánításra irányuló javaslat esetén a kulturális javak őrzésére, kezelésére és az örökségvédelmi bírságolási kategória szerinti besorolására vonatkozó javaslatot.
4. § A védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetésére a védetté nyilvánítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
6. § (1) A világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázati kiírás tartalmazza:)
„b) a világörökségi gondnokság által ellátandó tevékenységi kört,”
(2) Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a kijelölt világörökségi gondnoksággal támogatási szerződést köt a Vötv. 7. § (2) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozó feladatok ellátására.”
(3) Az R.
a) 7. § (2) bekezdésében a „megbízási díj” szövegrész helyébe a „támogatás összege”,
b) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „megbízási szerződésben meghatározott határidő” szövegrész helyébe a „megbízás időtartama”,
c) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 9. § (3) bekezdés a) és c) pontjában a „megbízási szerződésből” szövegrész helyébe a „támogatási szerződésből”, valamint
d) 9. § (5) bekezdésében a „megbízási idő” szövegrész helyébe a „megbízás időtartamának” szöveg, továbbá
e) 11. §-ában a „megbízási szerződésben” szövegrész helyébe a „támogatási szerződésben”
szöveg lép.
7. § Hatályát veszti a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet.