64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:
a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként meghatározott, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)-h) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel, valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.
(3) Az ércek esetén a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.
(4) A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel vagy egyéb térfogatszámításra alkalmas módon kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.
(5) Az engedélyes köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) megküldeni. Az MBFH a kitermelt mennyiség ellenőrzése céljából geodéziai méréseket rendelhet el. Az engedélyes köteles a fizetendő bányajáradék mértékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.”
2. § Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.”
3. § Az R. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kőolaj esetében)
„a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata,”
4. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében)
„a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata,”
(2) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni.”
5. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték)
„aa) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott hazai termelésű földgáz-mennyiség biztosításához kitermelt (a kitermelt mennyiség alatt értve a kitermeléssel járó önfogyasztást és hálózati veszteséget is) földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ), de legfeljebb 2337 Ft/GJ fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata,”
(2) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) - ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve -, valamint a kitermelt földgáz hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni.”
6. § Az R. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Széndioxid földgáz esetében)
„a) a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) ezer forintra kerekített szorzata,”
7. § Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 8. § a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bányavállalkozó és az engedélyes köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.
(4a) A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,
b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén
ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, - hites bányamérő által ellenjegyzett - geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,
bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és
c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.
(4b) Az engedélyes esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,
b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,
c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,
d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.”
8. § Az R. „A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a bányavállalkozó, illetve az engedélyes nevét, címét és MBFH azonosító számát,
b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,
c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,
d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,
e) a bevallási időszakot,
f) a kitermelt mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,
g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,
h) a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
i) a bányajáradék százalékos mértékét,
j) a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék mértékét ezer forintra kerekítve,
k) a bányavállalkozó vagy az engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát,
l) a bányavállalkozó vagy az engedélyes aláírását és bélyegzőlenyomatát,
m) bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes esetén az engedély ügyiratszámát.
(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) a bányászati mód kódját,
b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.
(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,
b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,
c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,
d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és
e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.
(4) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza a fajhőt GJ/m3 × °C-ban kifejezve.
(5) A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)-e) és k)-m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.”
9. § Az R. „Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása” alcímet követő 8/A. §-a helyébe a következő 8/B. § lép:
„8/B. § Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.”
10. § Az R. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.”
11. § (1) Az R. 1/a. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
12. § (1) Az R.
a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az 1/b. melléklet B. pontjában” szövegrész helyébe az „az 1. mellékletben”,
b) 8. § (1) bekezdésében az „a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.)” szövegrész helyébe az „a Bt. Vhr.”,
c) 8. § (1) bekezdésében az „a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH)” szövegrész helyébe az „az MBFH”,
d) 8. § (5) bekezdésében az „az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó” szövegrész helyébe az „az engedélyes”,
e) 9. § (2) bekezdésében a „módosítási igénye” szövegrész helyébe a „módosítási igénye, az ideiglenes minősítések”,
f) 9. § (2) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe a „kétévenként december 31-ig” szöveg lép.
13. § (1) Hatályát veszti az R.
a) 3. § (3)-(6) bekezdése,
b) 4. § (3)-(5) bekezdése,
c) 5. § (3)-(5) bekezdése,
d) 6. § (3)-(5) bekezdése,
e) 7. § (3)-(4) bekezdése, valamint
f) 1/b. melléklete.
(2) Hatályát veszti az R. 9. § (2) bekezdésében az „első esetben 2008. december 31-ig, azt követően” szövegrész.
14. § Ez a rendelet 2013. április 1-jén lép hatályba.