71/2013. (XII. 16.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,
az 5., 6. és 14. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. pontjában,
a 7. § tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálya)
„b) a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló állományának minden szervezett tevékenységére,”
(terjed ki.)
2. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A BM munkavédelmi főfelügyelője szervezi és koordinálja a rendvédelmi szervek munkavédelmi tevékenységét, ellátja a munkavédelmi főfelügyelők - vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő - szakmai irányítását és szakmai felügyeletét.”
(2) Az R. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkavédelmi főfelügyelők, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelők a szakmai feladatuk ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a BM munkavédelmi főfelügyelőjével.”
3. § Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi főfelügyelők és a munkavédelmi felügyelők az egészségügyi alapellátó egységekkel, a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberekkel és az egészségvédelmi megbízottakkal együttműködve figyelemmel kísérik az érintett rendvédelmi szerveknél a munkavédelmi szabályok érvényesülését.”
4. § Az R. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
[Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdéséhez]
„16/A. § Az állományilletékes parancsnok az alapellátó orvos, a pszichológus, a munkavédelmi felügyelő és ahol rendelkezésre áll, ott a közegészségügy-járványügyi felügyelő részvételével köteles a személyi állományra vonatkozóan a rendvédelmi szervet irányító miniszter által kiadott módszertani útmutatóban meghatározott szakmai elvek figyelembevételével kockázatértékelést készíteni.”
5. § Az R. 18. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A felvételre jelentkező minden esetben köteles az egy évnél nem régebbi mellkas-szűrővizsgálat eredményét bemutatni az alapellátó orvosnak az előzetes alkalmassági vizsgálat során.
(4) A személyi állomány azon tagjainak, akiknek a mellkas-szűrővizsgálaton történő részvétel a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 19. § (1) bekezdés f)-h) pontja alapján járványügyi érdekből kötelező, az egy évnél nem régebbi megjelenésről szóló igazolást kell bemutatnia az alapellátó orvosnak az időszakos alkalmassági vizsgálat során.”
6. § Az R. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a személyi állomány tagja az NM rendelet szerinti kontaktszemélyként vesz részt a kötelező tüdőszűrő vizsgálaton, úgy annak eredményét haladéktalanul köteles az alapellátó orvosnak bemutatni.”
7. § Az R. 21-27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„21. § (1) A baleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálásának, minősítésének általános szabályait a MüM rendelet és az e rendeletben meghatározott speciális munkajogi szabályok szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A személyi állomány tagja a szervezett munkavégzés során vagy szolgálati kötelmekkel összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak vagy vezetőnek (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró). A szolgálati elöljáró a baleset bejelentéséről haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a munkavédelmi felügyelőt.
(3) Ha a személyi állomány tagja a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli.
(4) A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.
(5) Az állományilletékes parancsnok - a (3) bekezdésben foglalt akadályoztatás esetét kivéve - a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó személyi állomány tagjával szemben fegyelmi eljárást indíthat az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén.
(6) A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a személyi állomány tagja köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye.
(7) A személyi állomány tagja a külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset és a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét, ha a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni.
22. § (1) Szolgálati kötelmekkel vagy munkavégzéssel összefüggő súlyos baleset esetén az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a baleseti helyszínnek a baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.
(2) A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáért, a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséért - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - az állományilletékes parancsnok a felelős. A rendvédelmi szerv vezetője a szerv munkavédelmi szabályzatában határozza meg a baleset kivizsgálásának szabályait, a baleset kivizsgálásában részt vevő személyek körét.
(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében a baleset (2) bekezdésben meghatározott kivizsgálásáért, valamint a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséért a főigazgató a felelős.
(4) A baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé vagy munkabalesetté minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Ha ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjét és ha van, az egészségvédelmi megbízottját.
(5) Az állományilletékes parancsnok a részére bejelentett vagy a tudomására jutott, felmentési nappal járó szolgálati vagy munkabalesetről, ha előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik a 6. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a 7. mellékletben foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell kitölteni és 1-1 példányát a sérült, halál esetén a hozzátartozó, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely, annak hiányában a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv 1-1 példánya irattárba, az egészségügyi dokumentációba, valamint a személyi anyagba kerül.
(6) A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról meghallgatási jegyzőkönyvet kell felvenni, a további szükséges egészségügyi dokumentumokat az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett az alapellátó orvostól kell beszerezni.
23. § (1) A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.
(2) Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg.
(3) A baleset szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült sérülése a balesettel, valamint a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A bekövetkezett balesetet a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével az állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül minősíti hivatásos állomány tagja esetén a 8. melléklet szerinti határozatban szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, a nem hivatásos állomány tagja esetén a 9. melléklet szerinti határozatban munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek. A határozat 5 példányban készül, amelyet a sérült, halál esetén a hozzátartozó, az alapellátó orvos és a társadalombiztosítási kifizető hely kap, valamint egy-egy példány kerül elhelyezésre az érintett személyi anyagába, valamint az irattárba.
(5) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható, a sérült közrehatását. Az állományilletékes parancsnok a határozatát 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátó orvosnak.
(6) A munkabaleset vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátó orvos köteles a balesetet szenvedett személyt az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve elé rendelni a baleseti egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.
(7) Az állományilletékes parancsnok köteles felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha a balesetével kapcsolatban kára keletkezett, kárigényét a balesetminősítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül hivatásos állomány tagja a 10. melléklet, munkavállaló a 11. melléklet vagy a 11/A. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.
24. § (1) A rendvédelmi szervek személyi állománya tagjának balesetének szolgálati kötelmekkel, valamint munkavégzéssel összefüggő jellegének kivizsgálására irányuló, hivatalból lefolytatott eljárás eredményeként meghozott minősítő határozat elleni, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 180. § (5) bekezdése szerinti fellebbezést a rendvédelmi szervet irányító miniszternek címezve, - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében az (1) bekezdésben meghatározott, miniszterhez címzett fellebbezést a főigazgatóhoz kell benyújtani.
(3) A minősítő határozat ellen felterjesztett fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni és gondoskodni kell a döntés közléséről. Az ügyintézési idő az ügy összes iratának a rendvédelmi szervet irányító miniszterhez történő érkezését követő napon kezdődik.
25. § (1) A rendvédelmi szervet irányító miniszter a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(2) A rendvédelmi szervet irányító miniszter az állományilletékes parancsnok döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(3) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a rendvédelmi szervet irányító miniszter a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot végzésben új eljárásra utasíthatja. A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.
(4) A másodfokú döntést a szolgálati út betartásával közölni kell a fellebbezővel.
(5) A rendvédelmi szervet irányító miniszter a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokhoz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
26. § (1) A felmentési napok számától függetlenül a szolgálati és munkabalesetekről nyilvántartást kell vezetni az adott rendvédelmi szervnél. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartás a MüM rendelet 5. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni, amelynek megőrzése kötelező.
(2) Vezénylés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés (a továbbiakban együtt: vezénylés) esetén a vezénylés helye szerint illetékes szerv a vezénylő szerv személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme egyidejű értesítése mellett köteles a balesetet bejelenteni, kivizsgálni és minősíteni. A baleset kivizsgálása során a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a vezénylő, vagy kirendelő rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyt.
(3) A munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő a halálos kimenetelű balesetekről és a súlyos munkabalesetekről soron kívül tájékoztatja a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság Ügyeleti Főosztály BM Ügyeleti Osztályát és a BM munkavédelmi főfelügyelőjét. A munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő a baleset kivizsgálását és minősítését követően a lehető legrövidebb időn belül összefoglaló jelentést küld a BM munkavédelmi főfelügyelőnek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a balesetet szenvedett életkorát, beosztását, szolgálati helyét, az esemény helyét, időpontját és rövid ismertetését, valamint a baleset kivizsgálásával kapcsolatos főbb megállapításokat.
27. § (1) Az alapellátó orvos az általa észlelt vagy tudomására jutott foglalkozási megbetegedést, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben [a továbbiakban: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet] meghatározott fokozott expozíciós esetet a munkavédelmi hatósághoz a 12. melléklet szerinti bejelentő lapon bejelenti.
(2) A munkavédelmi hatóság a bejelentést nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti. A bejelentés alá eső foglalkozási megbetegedések jegyzékét a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A bejelentést
a) a szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító alapellátó orvos a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,
b) halálos kimenetelű vagy ugyanazon a munkahelyen a személyi állomány 5 vagy több tagját érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén a tömeges jelleget elsőként észlelő orvos szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül,
c) fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő alapellátó orvos a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül
a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 4. számú melléklete szerinti bejelentőlapon teszi meg.
(4) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati képzés helyén működő alapellátó orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.
(5) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket a következők szerint csoportosítva tartja nyilván:
a) bejelentés dátuma,
b) diagnózis,
c) halálos vagy tömeges foglalkozási megbetegedés,
d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedés,
e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási megbetegedés,
f) fokozott expozíció, valamint
g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.”
8. § Az R. „[Az Mvt. 64-69. §-ához]” alcíme a következő 28/A-28/C. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi hatóságának feladata. A kivizsgálásba az érintett rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjét, az illetékes alapellátó orvost, a pszichológust és az állományilletékes parancsnokot vagy annak képviselőjét és amennyiben van a rendvédelmi szerv közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét vagy a közegészségügyi-járványügyi szaktevékenységet ellátó személyt is be kell vonni. A kivizsgálásba egyéb szakterület képviselője is bevonható.
(2) A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság vagy intézmény is megkereshető. Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az alapellátó orvos beutalhatja a személyi állomány tagját további célzott vizsgálatokra. Foglalkozási megbetegedések esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátó orvos köteles a megbetegedett személyt az illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.
(3) A kivizsgálás vezetője gondoskodik a 13. melléklet szerinti vizsgálati jegyzőkönyv négy példányban történő kitöltéséről, és egy-egy példányának a munkavédelmi hatóság, az állományilletékes parancsnok, az alapellátó orvos és az érintett személy részére történő megküldéséről.
(4) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság bevonhatja
a) növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát,
b) biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet, továbbá
c) élelmiszer eredetű vagy állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát.
(5) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, az állományilletékes parancsnok az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül azonnal értesíti a munkavédelmi főfelügyelőt, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelőt, aki haladéktalanul jelentést tesz a BM munkavédelmi főfelügyelője felé. Vezénylés esetén a vezénylés helye szerint illetékes szerv, a vezénylő szerv személyügyi feladatokat ellátó szervezeti eleme egyidejű értesítése mellett köteles a megbetegedést bejelenteni, kivizsgálni és minősíteni.
(6) A foglalkozási megbetegedés, és fokozott expozíció, szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez első fokon az illetékes I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (a továbbiakban: FÜV Bizottság), másodfokon a II. fokú FÜV Bizottság véleménye szükséges. A FÜV Bizottság a szakvéleményét az iratanyag kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti és megküldi. A szakvélemény beszerzéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik.
(7) Az állományilletékes parancsnok a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését a munkavédelmi hatóság, a munkavédelmi felügyelő, az alapellátó orvos, valamint a pszichológus által elkészített és összeállított kivizsgálási dokumentáció, valamint a FÜV Bizottság véleménye alapján végzi el. A bekövetkezett betegséget a hivatásos állomány tagja esetén a 14. melléklet szerinti határozatban szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, munkavállaló esetén a 15. melléklet szerinti határozatban foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek kell minősíteni. A határozat 5 példányban készül, amelyet a sérült - halál esetén a hozzátartozó -, az alapellátó orvos és a társadalombiztosítási kifizető hely kap, valamint egy-egy példány kerül elhelyezésre az érintett személyi anyagába, valamint az irattárba.
(8) A megállapított foglalkozási megbetegedésről az állományilletékes parancsnok a 16. melléklet szerinti nyomtatványon értesíti
a) a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet,
b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt,
c) a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, annak hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervet.
Az állományilletékes parancsnok az értesítéssel egyidejűleg mellékeli a minősítésről szóló határozat másolatát, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére mellékeli a 12. melléklet szerinti bejelentő lapot, valamint a 13. melléklet szerinti vizsgálati jegyzőkönyvet.
(9) Az állományilletékes parancsnok köteles felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha a betegséggel kapcsolatban kára keletkezett kárigényét a balesetminősítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül hivatásos állomány tagja a 10. melléklet, munkavállaló a 11. melléklet vagy a 11/A. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.
28/B. § (1) A 24-25. §-ban meghatározott eljárási rendet kell alkalmazni a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók szolgálattal összefüggő minősítésére is.
(2) Az eljárást fel kell függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv vagy hatóság hatáskörébe tartozik.
(3) A felfüggesztés tartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. Az eljárás felfüggesztéséről az érintett személyt írásban értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
28/C. § (1) A rendvédelmi szerv vezetője elkészítteti a munkavédelmi főfelügyelővel, vagy ha az adott rendvédelmi szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelővel a balesetekkel és betegségekkel kapcsolatos 3. melléklet szerinti éves jelentést, valamint 17. melléklet szerinti statisztikai összesítést, amelyeket a tárgyévet követő március 1-jéig a szolgálati út betartásával felterjeszt a BM munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője részére.
(2) A rendvédelmi szerv vezetője elkészítteti a rendvédelmi szerv egészségügyi szakterületének vezetőjével a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos 3/A. melléklet szerinti éves jelentést, valamint a 18. melléklet szerinti statisztikai összesítést, amelyeket a tárgyévet követő március 1-jéig a szolgálati út betartásával felterjeszt a BM munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője részére.”
9. § (1) Az R. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 16.) BM rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a BM munkavédelemért felelős szervezeti egységének vezetője gondoskodik a 16/A. §-ban foglalt módszertani útmutató előkészítéséről és kiadásáról.”
(2) Az R.
a) 3. melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 5. melléklete helyébe a 2. melléklet,
c) 6. melléklete helyébe a 3. melléklet,
d) 7. melléklete helyébe a 4. melléklet,
e) 8. melléklete helyébe a 5. melléklet,
f) 9. melléklete helyébe a 6. melléklet,
g) 10. melléklete helyébe a 7. melléklet,
h) 11. melléklete helyébe a 8. melléklet
lép.
(3) Az R. a
a) 9. melléklet szerinti 3/A. melléklettel,
b) 10. melléklet szerinti 11/A. melléklettel,
c) 11. melléklet szerinti 12. melléklettel,
d) 12. melléklet szerinti 13. melléklettel,
e) 13. melléklet szerinti 14. melléklettel,
f) 14. melléklet szerinti 15. melléklettel,
g) 15. melléklet szerinti 16. melléklettel,
h) 16. melléklet szerinti 17. melléklettel,
i) 17. melléklet szerinti 18. melléklettel
egészül ki.
10. § Az R.
a) 1. § d) pontjában a „személyi állományára” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagjaira és a munkavállalókra (a továbbiakban együtt: személyi állomány)”,
b) 6. § (4) bekezdésében az „(a továbbiakban: munkáltató)” szövegrész helyébe az „ , illetve állományilletékes parancsnok (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok)”,
c) 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. §-ában, 19. § (1) és (6) bekezdésében az „A munkáltató” szövegrész helyébe az „Az állományilletékes parancsnok”,
d) 6. § (6) bekezdésében a „3. mellékletben” szövegrész helyébe a „3. mellékletben és a 3/A. mellékletben”,
e) 8. § (3) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés f) pontjában az „a munkáltató” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnok”,
f) 30. § (1) bekezdés a) pontjában az „a munkáltatót” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnokot”,
g) 33. § (2) bekezdésében az „a munkáltatók” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnokok”,
h) 33. § (3) bekezdésében a „munkáltatók” szövegrész helyébe az „állományilletékes parancsnokok”,
i) 2. melléklet IV. Fejezet
ia) 2. pontjában a „Rendkívüli” szövegrész helyébe a „Soron kívüli” és
ib) 5. pontjában a „szabályai” szövegrész helyébe a „szabályai és dokumentálása”
szöveg lép.
11. § Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:)
„f) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 18. § (3)-(4) bekezdésekben meghatározottak szerint az 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredményét, illetve a megjelenésről szóló igazolást,”
12. § Hatályát veszti az R.
a) 5. § (1) bekezdés k) pontja és
b) 28. §-a.
13. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 5. §, 6. § és 11. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
14. § Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.