7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet

a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggő egyes Korm. rendeletek módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. § tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében,
a 2. § tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében,
a 3. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében,
a 4. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában,
az 5. és 7. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,
a 6. § tekintetében a műszaki biztonsági szerv kijelölése tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, továbbá a 6. § (15) bekezdése tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 8. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontjának 7. alpontjában,
a 9. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés g) pontjában,
a 10. § tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatkörében)
„i) ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az NFA működtetéséért felelős területi egységek szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését,”
(2) Az R1. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A munkaügyi központ fővárosi szervezete nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket.”
(3) Az R1. 8. § (6) bekezdés a) pontja helybe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi központ a szolgáltatási feladatok ellátásának keretében)
„a) gondoskodik a szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről, valamint koordinálja a kirendeltségek szolgáltatási tevékenységét, munkaerő-piaci szolgáltatásokat szervez és működteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét,”
(4) Az R1. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kirendeltség)
„c) közreműködik a munkaerő-piaci szolgáltatások szervezésében és bonyolításában,
d) a fővárosi illetékességi területtel rendelkező kirendeltségek kivételével nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket,”
(5) Az R1. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyéni védőeszközök és a munkaeszközök tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során saját hatáskörében látják el a piacfelügyeleti hatósági feladatokat.”
(6) Az R1. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei szakmai irányításával összefüggő, az egyéni védőeszközökkel és a munkaeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.”
2. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 7. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat)
„a) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy - ideértve a gyógyfürdőügyet is -, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén,”
(2) Az R2. 10. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat)
„ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,”
3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányafelügyelet - mint piacfelügyeleti hatóság - ellenőrzi, hogy a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott, vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek biztonságossága megfelel-e az irányadó jogszabályokban foglalt követelményeknek.”
(2) Az R3. 30/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek
a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;
b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek - különösen szállítás, raktározás - hatással lehettek;
c) esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is.”
(3) Az R3. 30/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a gyártótól.”
(4) Az R3. 30/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben meghatározottakon kívül jogosult a termék műszaki-biztonsági szempontból történő használhatatlanná tételét vagy megsemmisítését elrendelni.”
(5) Az R3. 30/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a terméken a CE megfelelőségi jelölést nem, vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésében felszólítja az üzemeltetőt, a gyártót, a forgalmazót, illetve a gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjét (a továbbiakban együtt: gazdasági szereplő), hogy a hiányosságokat az előírásoknak megfelelően orvosolja. Ha a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelően jár el, vagy a termék az előírásoknak nem felel meg, a bányafelügyelet korlátozhatja, vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történő kivonását.
(4) Az e § és a 30/A. § szerinti fogalmakat a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerint kell értelmezni.”
4. § Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) meghatározott jogkövetkezményeken túlmenően javaslatot tehet a Hivatalnak a nyilvántartásból való törlésre.”
5. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:)
„a) az utazásszervező és -közvetítői tevékenység engedélyezésére, bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,”
(2) Az R4. 7. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:)
„f) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban.”
(3) Az R4. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt
a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,
c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,
d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,
e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,
f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,
g) egyes az energiával kapcsolatos termékek
ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,
gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának,
h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,
i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelőség tanúsításának
ellenőrzésére terjed ki.”
(4) Az R4. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el, valamint ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat. Továbbá műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.”
(5) Az R4. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel - az alábbi ügyfajták tekintetében - első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:
a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,
d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,
e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,
h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), valamint a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával
kapcsolatos eljárásokban.”
(6) Az R4. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány a (3) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.”
(7) Az R4. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki-biztonsági szakhatósági közreműködést igénylő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.”
(8) R4. 15. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal)
„h) ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabályok alapján az idegenvezetői tevékenység, mint szabályozott szakma vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,”
(9) Az R4. 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)]
„b) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt”
(szakhatóságként jelöli ki.)
(10) Az R4. 3. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatóság” szöveg lép.
(11) Az R4. 6. § (5) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében és a 16. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „kereskedelmi hatósága” szöveg lép.
(12) Az R4. 3. § (2) bekezdésében a „műszaki felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóság” szöveg lép.
(13) Az R4. 8. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága” szöveg lép.
(14) Az R4. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
6. § (1) A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány által jogszabályban kijelölt műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: műszaki biztonsági hatóság) műszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, berendezések:
a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására,
b) üzembe helyezésére,
c) üzemeltetésére,
d) időszakos ellenőrzésére,
e) átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére,
f) vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,
g) kezelését végzők szakképesítésére,
h) vonatkozásában műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére,
i) alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését.”
(2) Az R5. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a műszaki biztonsági hatóság jár el a következő berendezések, létesítmények tekintetében:
a) a földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai,
b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat,
c) a szállítható nyomástartó berendezések,
d) a b) és c) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések,
e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések,
f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezései,
g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök,
h) a veszélyes folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok,
i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények,
j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények,
k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények,
l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek.”
(3) Az R5. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:
a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében,
b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.”
(4) Az R5. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.”
(5) Az R5. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról szóló rendeletben meghatározott hegesztett szerkezetek gyártóművi, illetve helyszíni gyártására, szerelésére, átalakítására és javítására való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.”
(6) Az R5. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket az 1. melléklet tartalmazza.”
(7) Az R5. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.”
(8) Az R5. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.”
(9) Az R5. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről és hatósági felügyeletéről szóló rendeletben a tárolótartályok és berendezéseik gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, időszakos ellenőrző vizsgálatára (tömörségének ellenőrzésére) való alkalmasság követelményeinek teljesítését a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezetek igazolják.
(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.”
(10) Az R5. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) Az üzemanyag töltőállomásokon elvégzendő szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását csak a műszaki biztonsági hatóság által kijelölt tanúsító szervezet végezheti.
(2) A kijelölést kérelmező szervezet kijelölés iránti kérelmét a műszaki biztonsági hatósághoz nyújtja be. A kérelmezővel szemben támasztott, a tevékenységhez kapcsolódó személyi, szakmai és tárgyi feltételeket a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A kijelölésről a műszaki biztonsági hatóság engedélyt ad ki, amely a megadásának napjától számított három évig hatályos. A műszaki biztonsági hatóság évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a tanúsító szervezet teljesíti-e az e rendeletben foglalt követelményeket, és amennyiben nem felel meg ezeknek a követelményeknek a Ket. 94. §-a szerinti eljárás eredménytelen lefolytatását követően a műszaki biztonsági hatóság az engedélyt visszavonja és törli a tanúsító szervezetet a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.
(4) A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi. A műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek jegyzékét a műszaki biztonsági hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A műszaki biztonsági hatóság a tanúsító szervezet megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, valamint a nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez a szervezet előzetesen hozzájárult.”
(11) Az R5. a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a veszélyes folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tárolótartály és tároló létesítmény létesítési, használatbavételi, átalakítási eljárásában az érintett repülőtér üzemeltetője közreműködik. Az üzemeltető nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni. Az érintett repülőtér üzemeltetőjének arról kell nyilatkoznia, hogy megadja-e a hozzájárulását a tárolótartály és tároló létesítmény (1) bekezdés szerinti létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához, vagy megtagadja a hozzájárulás megadását, figyelemmel a polgári légiközlekedés biztonságának követelményeire. Ha a kérelmező a repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja, akkor a műszaki biztonsági hatóság a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott hatóságot szakhatóságként vonja be az eljárásba.
(3) A Kormány a műszaki biztonsági hatóságnak a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.”
(12) Az R5. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal piacfelügyeleti hatóságként (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) ellenőrzi a külön jogszabályban meghatározott termékek (a továbbiakban: termék) megfelelőségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvető védelmi követelmények betartását.”
(13) Az R5. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelőségét is elbírálni, amelyek)
„c) esetében nem történt kereskedelmi forgalomba hozatal a használatbavételt megelőzően, így különösen a saját használatra, a közvetlen vagy egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.”
(14) Az R5. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A piacfelügyeleti hatóság a saját laboratóriumában vagy amennyiben a vizsgálat alá vont termék tulajdonságai (így például a mérete, összetettsége) ezt nem teszik lehetővé, a gyártó vagy az üzemeltető telephelyén a terméket az előírt követelmények teljesítése tekintetében vizsgálat alá vonhatja.”
(15) Az R5. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult:
a) tájékoztatást kérni a gyártótól, a forgalmazótól és egyes esetekben az üzemeltetőtől,
b) biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól, a forgalmazótól és - ha a vizsgálat roncsolás mentes - az üzemeltetőtől ingyenes mintát és ellenmintát venni,
c) belépni a termék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,
d) akadályoztatása esetén a rendőrséget igénybe venni,
e) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,
f) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,
g) a biztonságossági és más megfelelőségi vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelőségéhez alapos kétség fér.
(2) A piacfelügyeleti hatóság feladatkörében eljárva próbavásárlást végezhet.
(3) A próbavásárláshoz a piacfelügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződés köthető, amely alapján megbízási díjra jogosult.
(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő piacfelügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely gazdasági szereplőnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(5) A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(6) Próbavásárlás esetén a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja.
(7) Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a gazdasági szereplő képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni.
(8) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató gazdasági szereplőnél kerül sor, a piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben a gazdasági szereplő részére kézbesíti.”
(16) Az R5. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a termék nem elégíti ki a külön jogszabály szerinti védelmi követelményeket, a piacfelügyeleti hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 15-17. §-ában foglaltak szerint jár el.”
(17) Az R5. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végső esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Ha a gazdasági szereplő szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. Ha a gazdasági szereplő a terméket önként nem hívja vissza, a piacfelügyeleti hatóság a visszahívás helyett dönthet a termék használatra alkalmatlanná tételéről.”
(18) Az R5. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
a) a nyomástartó berendezésre, nyomástartó létesítményre,
b) a szállítható nyomástartó berendezésre,
c) az a) és b) pontban említett nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezésre, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezésre,
d) az éghető gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú gáztárolók és üzemi berendezésre,
e) a gázüzemű közúti jármű, munkagép és nem közúti gép üzemanyag-ellátó berendezéseire,
f) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályra, tartányra, csomagolóeszközre, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközre,
g) a veszélyes folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályaira és tároló létesítményeire, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezésre, csővezetékre, szerelvényre, tartozékra,
h) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosítóra, gáz- és olajfogyasztó technológiára, létesítményre,
i) az a), d), g) és h) pont alá nem tartozó, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakítóra, biogázt, biodízelt előállító vagy tároló berendezésre, létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének műszaki biztonsági követelményeire, feltételeire és az ehhez kapcsolódó műszaki biztonsági hatósági engedélyek kiadásának rendjére valamint az üzemeltetéshez kapcsolódó tevékenységekre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmára, az engedélyesekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokra, továbbá az engedélyesekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
j) a hegesztett szerkezet helyszíni gyártásánál, szerelésénél, átalakításánál, javításánál ömlesztőhegesztést végzők nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
k) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártására és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelésére, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének feltételeire és a tevékenység folytatásának részletes szabályaira, a nyilvántartásba vétel rendjére, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, és a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
l) az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kijelölt műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékére, valamint a díjak fizetésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.”
(19) Az R5. 9. §-ában a „gyártó, forgalmazó - jogszabályban meghatározott esetekben az üzemeltető -” szövegrész helyébe a „gazdasági szereplő vagy ennek hiányában az üzemeltető” szöveg lép.
(20) Az R5. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(21) Az R5. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
(22) Az R5. a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
(23) Az R5. az 5. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
(24) Az R5. a 6. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
7. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. § (1) bekezdésében a „Kertv. 9. § (5) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe a „Kertv. 9. § (4) bekezdés f) pontja” szöveg lép.
(2) Az R6. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírság mértéke
a) lovas szolgáltató tevékenységgel, idegenvezetői tevékenységgel, valamint tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásban ötezer forinttól ötvenezer forintig,
b) utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel, illékony szerves oldószert tartalmazó termék forgalmazására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól ötszázezer forintig,
c) nemesfém tárgyak kereskedelmével, továbbá az EU közvetlenül hatályos jogszabályával elrendelt, egyes árukra vagy országokra vonatkozó kiviteli, behozatali engedélyezéssel kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól egymillió forintig,
d) kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos eljárásban százezer forinttól tízmillió forintig
terjedhet.”
(3) Az R6. 4. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A bírságot a hatóságok jogerős határozatában megjelölt számlaszámra, fizetési számlák közötti átutalásra szóló megbízás (a továbbiakban: átutalási megbízás) útján vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni. Az átutalási megbízás vagy készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában a „bírság” szó feltüntetése mellett a határozat számára kell hivatkozni.”
(4) Az R6. 1. § (2) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatják” szöveg lép.
8. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány a 2011. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármű-jóváhagyási eljárásban - a járműre szerelt felépítmény műszaki biztonsági szempontú megfelelőségének a megállapítása kérdésében - a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát szakhatóságként jelöli ki. A közlekedési hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését és maga dönthet a fenti szakkérdésben, amennyiben a jelöléssel ellátott tartányok esetében bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítvány, a robbanóanyag szállító, előállító járművek esetében vizsgáló szervezet által kiállított jegyzőkönyv (értékelő lap), az egyéb tartányok esetében a műszaki biztonsági hatóság által kiadott gyártási típusjóváhagyás rendelkezésre áll.”
9. § Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésében a „kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága” szöveg lép.
10. § (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az NFH)
„e) koordinálja az NFH és a felügyelőségek nemzetközi kapcsolatait;”
(2) Az R7. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az NFH)
„f) végzi, illetve végezteti a feladatainak és a felügyelőségek feladatainak ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat;”
(3) Az R7. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az NFH és a felügyelőségek piacfelügyeleti feladat- és hatáskörükben ellenőrzik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4-9., valamint 11-16. cikkeiben foglalt követelmények betartását, és eljárnak azok megsértése esetén.”
(4) Az R7. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Ez a rendelet
a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
b) a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. szeptember 27-i 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
11. § Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 77. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter a kereskedelemért, a turizmusért, a vendéglátásért, a fogyasztóvédelemért és a belgazdaságért való felelőssége körében)
„r) működteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, a Piacfelügyeleti Munkacsoportot, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat és a Nemzeti Turisztikai Bizottságot.”
12. § Hatályát veszti:
a) az R1. 11. § (8) bekezdése;
b) az R3. 30/B. § (5) és (6) bekezdése;
c) az R4. 2. § (5) bekezdés a) és c) pontja; 9. § (3) bekezdése, 15. § (1) bekezdés b)-c) és e) pontja, 17. §-a, 18. § (4) bekezdése és 7. melléklete;
d) az R5. 7. § (4) bekezdése;
e) az R6. 2. §-a, 3. § (3) és (4) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése.
13. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 7. § (2) és (3) bekezdése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 10. § (3) és (4) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
14. § Az e rendeletben nevesített hatóságok által az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható.