8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet

a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Tanárképzésben tanári szakképzettség a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakképzettségi elemek követelményeinek teljesítésével szerezhető
a) osztatlan képzésben, tanárszakon, tanárszakokon,
b) osztott képzésben, tanári mesterszakon,
c) a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben, tanári mesterszakon vagy
d) az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanárszakon szerzett mesterfokozatot követően, tanári mesterszakon.
2. § (1) A tanárképzés általános követelményeit az 1. melléklet határozza meg.
(2) A tanárképzésben szerezhető tudást, készségeket, képességeket a 2. melléklet határozza meg.
(3) A közismereti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a Nemzeti alaptanterv műveltségi területei alapján, a 3. melléklet határozza meg.
(4) A szakmai tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés kivételével, a szakképzés szakmai területeinek megfelelően a 4. melléklet határozza meg.
(5) A művészeti tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit, a művészeti szakképzés szakmai területeinek megfelelően az 5. melléklet határozza meg.
3. § (1) Az 1. § a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a tanulmányokat a két tanárszakon egyszerre kell megkezdeni és befejezni. A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.
(2) Az 1. § a) pontja szerinti, két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben a tanári felkészítés szakmódszertani követelményeit, valamint az adott tanárszakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos - a képzéssel párhuzamosan, vezetőpedagógus (vezető tanár) irányításával folyó és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat keretében folyó - tanítási gyakorlatokat mindkét tanárszakon teljesíteni kell.
(3) A hallgató mesterszak felvételi eljárásban az 1. § c) pontja szerinti tanári mesterszakra legkorábban a művészeti képzési terület szerinti nem tanári mesterszakon folytatott tanulmányok második, az osztatlan szakon folytatott tanulmányok ötödik félévétől vehető fel. Párhuzamos képzésben a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve, a nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak tanulmányi és vizsgakövetelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg. A párhuzamos képzésben a két szak együttes képzési ideje legfeljebb 1 félévvel lehet hosszabb az adott nem tanári mesterszak vagy osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejénél.
(4) Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakokon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama 1 félév.
(5) Az 1. § c) és d) pontja szerinti tanári mesterszakon a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás a tanárszak szerinti nem tanári mesterszakon vagy osztatlan képzésben, a mester fokozat és szakképzettség megszerzésével szerezhető meg.
(6) Az 1. § d) pontja szerinti mesterképzésben, a tanári szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése megegyezik a tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben, az 1. melléklet 2. pontjára figyelemmel meghatározott szakképzettség-megjelöléssel. Ha a Korm. rendelet 1. melléklete szerint ugyanazon a szakterületen általános iskolai és középiskolai tanárszak is szervezhető, a tanári szakképzettség oklevélben történő megjelenése azonos a 3. mellékletben meghatározott középiskolai tanári szakképzettséggel.
(7) A felsőoktatási intézmény a tanári szakképzettség megszerzésének az 1. § d) pontja szerinti képzési formáját, az adott nem tanári mesterszak, osztatlan szak szakindítási engedélyének birtokában akkor folytathatja, ha a mesterszak vagy az osztatlan szak szakterülete szerinti tanárszakon az 1. § a)-c) pontja szerinti tanárképzési formák valamelyikén rendelkezik szakindítási jogosultsággal. Ez alól kivételt képeznek azok a tanárszakok, amelyeken csak az 1. § d) pontja szerint szervezhető meg a tanárképzés.
4. § A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet VIII. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET
Felsőoktatási szakképzés a szakjegyzékben nem szerepel.”
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.