97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról

A Kormány
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), m) és q) pontjában,
a 66. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,
a 67-76. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 7/A. § a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz)
„ac) a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja,”
2. § A Gyer. a „Környezettanulmány” alcímet megelőzően a következő 8/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Belföldi jogsegély
8/D. § A gyámhatóság - ha technikai felkészültsége lehetővé teszi - a megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagy személy részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi az iratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít.”
3. § A Gyer. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló rendelet vagy a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló rendelet szerinti nyilvántartási számát, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózat fenntartójának, működtetőjének megnevezését és székhelyét tartalmazza.”
4. § A Gyer. 30/E. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az átmeneti gondozásban részesülő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás”
5. § A Gyer. 30/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően -)
„b) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás gyakoriságát, helyszínét, időtartamát, valamint kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert,”
6. § (1) A Gyer. 30/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg - a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve - a gyámhivatal
a) hivatalból szabályozza - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében
aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,
ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról,
ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert,
ad) meghatározza a kapcsolattartás egyéb formáit (levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés),”
(2) A Gyer. 30/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették, a gyámhivatal csak a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartását.”
7. § A Gyer. 30/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/I. § Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére - a gyermekvédelmi gyám egyetértésével - a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható.”
8. § A Gyer. 34. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell)
„b) a házasulandó felek jövedelemigazolását vagy a házasulók által bemutatott nyilatkozatot, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, és
c) szükség esetén a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.”
9. § (1) A Gyer. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, valamint a házasulandó felek leendő közös lakóhelyén környezettanulmányt készít.”
(2) A Gyer. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyámhivatal a kiskorú házasságkötésének engedélyezésére irányuló eljárásban húsz napon belül hoz döntést, ha a házasulandó feleknek nem kell részt venniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán.”
10. § (1) A Gyer. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti gyámhivatali eljárás célja a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítése, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására - a gyermekvédelmi szakszolgálat Gyvt. 141. § (5) bekezdése és az országos örökbefogadási nyilvántartás Gyvt. 141/C. § (4) bekezdése szerinti adatai és tájékoztatása alapján - reális esély van.
(1a) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti.
(1b) A gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatal a hivatalból indítandó örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás szükségességét - az iratok egyidejű megküldésével - jelzi az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak.
(1c) Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatal döntését közli a szülővel, a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermeket gondozó intézménnyel, a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatallal és - ha az eljárás az ő kérelmére indult - a gyermekjogi képviselővel.”
(2) A Gyer. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) - ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez - soron kívül jár el.”
(3) A Gyer. 37. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás)
„c) a gyermekotthon vagy - nevelőszülőnél nevelkedő nevelésbe vett gyermek esetén - a nevelőszülői hálózat működtetőjének kezdeményezésére hivatalból indul, az a) pont aa) és ab) alpontjában felsorolt szervek, továbbá a gyermek gyermekvédelmi gyámjának - a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó - véleményét;”
11. § (1) A Gyer. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak megküldi
a) az ügyfél kérelmét,
b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,
c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,
d) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
e) a felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,
f) a környezettanulmányt,
g) a 38. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát.
(1a) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére az (1) bekezdés a)-d), valamint f) és g) pontja szerinti iratokat küldi meg a gyámhivatal számára.”
(2) A Gyer. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal
a) az (1) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) a jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
c) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása, valamint
d) szükség szerint környezettanulmány és egyéb bizonyítékok
alapján dönt.
(2a) Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal
a) az (1a) bekezdésben foglalt, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött dokumentumok,
b) a jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás,
c) az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása,
d) szükség szerint környezettanulmány, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata szakterületén szakértői tevékenységet végző és pszichológus végzettségű szakértő véleménye, valamint egyéb bizonyítékok
alapján dönt.
(2b) Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdésben foglaltak alapján valószínűsíti az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, a döntés meghozatala előtt felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt az (1) bekezdés e) pontja szerinti irat becsatolására.”
(3) A Gyer. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. Ha három éven belül az örökbefogadási eljárás jogerősen befejeződik, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.”
12. § (1) A Gyer. 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:)
„a) az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,”
(2) A Gyer. 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot.”
(3) A Gyer. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:)
„a) az örökbe fogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez, vagy a környezettanulmány elkészítése érdekében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, feltéve, hogy nem áll rendelkezésére a gyermekvédelmi szakszolgálat által egy hónapnál nem régebben készített környezettanulmány,”
(4) A Gyer. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, valamint külföldön történt születés vagy házasságkötés esetén a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát.”
(5) A Gyer. 41. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:)
„c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,”
„g) belföldön történt születés vagy házasságkötés esetén az örökbe fogadni szándékozó személy születési és házassági anyakönyvi kivonatát.”
13. § (1) A Gyer. 42. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:)
„f) a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét, kivéve, ha titkolt terhesség esetén helyt ad a korlátozottan cselekvőképes kiskorú Gyvt. 128. § (1a) bekezdése szerinti kérelmének.”
(2) A Gyer. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés d) és f) pontja esetén a gyermekvédelmi gyám a törvényes képviselő, nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.”
14. § (1) A Gyer. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kijelölt gyámhivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám - kérelme alapján tizenöt napon belül, hathetesnél fiatalabb gyermek esetén nyolc napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.”
(2) A Gyer. 45. § (5) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, azonban a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadási eljárás során környezettanulmányt végez vagy szerez be, ha”
[a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta,
d) a hathetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza,
e) a gyámság alatt álló gyermeket családbafogadó gyámja fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik.]
15. § A Gyer. 46. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen)
„b) a nevelésbe vétel megszűnésének megállapításáról, meghatározva a megszűnés napját,”
16. § A Gyer. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a kijelölt gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel.”
17. § A Gyer. „Külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések” alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) Ha a külföldi állampolgárságú örökbefogadó magyar állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.
(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.
(3) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.
(4) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.”
18. § A Gyer. 52. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a magyar állampolgárságú örökbefogadó külföldi állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.
(5) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.
(6) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.
(7) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.”
19. § A Gyer. VII. Fejezete a következő 64/A. és 64/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Titkolt terhesség esetén a gyermek lakóhelyének megállapítása
64/A. § (1) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - abból a célból, hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az ő lakóhelyére kerüljenek kézbesítésre - kérelmezheti a gyámhivatalnál születendő gyermeke lakóhelyének az övétől eltérő megállapítását.
(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetben lévő várandós anya a törvényes képviselőjével együtt jogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényes képviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényes képviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.
(3) A gyámhivatal tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévő várandós anya számára az őt, illetve a születendő gyermeket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családi jogállása rendezésére irányuló eljárásról és az örökbefogadási eljárásról.
(4) A gyámhivatal a születendő gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg.
(5) A gyámhivatal soron kívül, egyszerűsített határozatot hoz, amely tartalmazza
a) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítását,
b) a válsághelyzetben lévő várandós anya tájékoztatását arról, hogy
ba) a születendő gyermek lakóhelyének megállapítására csak akkor kerül sor, ha a gyámhivatali határozatot átadja a gyermek születésekor az egészségügyi intézménynek, ellenkező esetben a gyermek lakóhelyét az ő lakóhelyével egyezően állapítják meg,
bb) a gyermek számára kiállított iratok a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeznek meg, és azok a születendő gyermek törvényes képviselőjének adhatók ki,
c) az anya által felkeresni kívánt egészségügyi intézmény felhívását, hogy az anya kérelmére a határozatot az élveszületési lappal együtt küldje meg az anyakönyvvezetőnek,
d) a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresését, hogy a gyermek számára kiállított iratokat őrizze meg és a gyámhivatal rendelkezése szerint adja ki a törvényes képviselőnek,
e) a határozat időbeni hatályának megállapítását.
(6) A születendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhivatali határozat a jogerőre emelkedéstől számított kilenc hónapig hatályos.
(7) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.
64/B. § (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy az örökbe fogadó szülő kérheti a gyámhivataltól a gyermek iratainak kiadását.
(2) A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermek iratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról és határozatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően.
(3) Az örökbefogadási ügyben eljáró gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére dönt a gyermek iratainak az örökbe fogadni szándékozó személy részére történő kiadásáról.
(4) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.”
20. § A Gyer. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás iránti kérelmét a 15. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő.
(2) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez kapcsolódó, 16. számú melléklet szerinti pénzfelhasználási tervben - az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig - feltüntethetőek a Gyvt. 25. § (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.”
21. § A Gyer. 79. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl)
„g) a Gyvt. 26. § (5) bekezdése szerinti esetekben rendelkezik az elidegenítési tilalom bejegyzéséről.”
22. § (1) A Gyer. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A gyámhivatal - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével és szükség szerint környezettanulmány elkészítését követően elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és - ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el - megállapítja az utógondozás megszűnését.
(1a) Ha az otthonteremtési támogatás felhasználásának engedélyezése kizárólag ingatlanvásárlás céljára történt, akkor a gyámhivatal az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, illetve az elidegenítési tilalom bejegyzéséről szóló jogerős földhivatali döntésről történő tudomásszerzés alapján a fiatal felnőtt külön elszámolása nélkül hivatalból állapítja meg az otthonteremtési támogatás felhasználását és - ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el - az utógondozás megszűnését.”
(2) A Gyer. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal - az előzőleg előírt időtartam lejártáig - bejegyezteti az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.”
23. § A Gyer. ÖTÖDIK RÉSZE a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:
„XI/A. FEJEZET
A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET FENNÁLLÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
83/A. § A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását
a) a szülő(k), családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a szülő(k), családbafogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatása,
b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy az Szt. 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a szülő, családbafogadó gyám álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,
c) a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány
alapján állapítja meg.”
24. § A Gyer. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) A családbafogadás iránti eljárás során a gyámhivatal
a) az eljárás megindulását követő nyolc napon belül
aa) meghallgatásra idézi a Gyvt. 70. § (1) bekezdésében és 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családbafogadó személyt, illetve személyeket, valamint a kérelmezőt értesíti a meghallgatás időpontjáról,
ab) intézkedik a környezettanulmány beszerzése érdekében, ha azt nem a gyámhivatal végzi el,
b) tájékoztatja a feleket nyilatkozataik jogkövetkezményéről,
c) megvizsgálja a családbafogadás okát és várható időtartamát,
d) megvizsgálja a szülő(k) által megnevezett családbafogadó személy(ek) alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet(nek)-e gyámságot.
(2) A gyámhivatal abban az esetben is engedélyezheti a családbafogadást, ha a különélő másik szülő a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a meghallgatáson, különösen amennyiben a különélő szülő nem tart kapcsolatot a gyermekével.”
25. § A Gyer. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A családbafogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban és a 130. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a családbafogadás határozatlan időre történő engedélyezését és a családbafogadó személy gyámul történő kirendelését,
b) a szülői felügyeleti jog szünetelésének megállapítását,
c) a szülő tartási kötelezettségének fennmaradására vonatkozó tájékoztatást,
d) kérelem esetén a szülő és a gyermek kapcsolattartási jogának gyakorlásáról való rendelkezést vagy kérelem hiányában a szülő és a családbafogadó gyám tájékoztatását arról, hogy a kapcsolattartásról bármelyikük kérelme esetén a gyámhivatal dönt,
e) a Gyvt. 71. § (5) bekezdése esetén a szülő vagyonkezeléséről és törvényes képviseletéről való rendelkezést,
f) nevelésbe vett gyermek esetén a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetését és a 110. § (1) bekezdésében foglaltakról való szükség szerinti rendelkezést,
g) a családbafogadás felülvizsgálatának időpontját.
(2) A családbafogadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel, valamint a gyermeket ellátó védőnővel a családbafogadó gyám kirendelésének tényét.”
26. § A Gyer. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családbafogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családbafogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.
(3) Ha a családbafogadás megszüntetését a szülő vagy a családbafogadó gyám kéri, a gyámhivatal megszünteti a családbafogadást. A kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.”
27. § A Gyer. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést, mint a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést megalapozza
a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,
b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,
c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,
d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása,
e) ha a gyermek felügyelet nélkül marad.
(2) A gyermek ideiglenes gondozási helyét - ha a gyermek ideiglenes elhelyezésére különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél nincs lehetőség - a gyermek lakóhelyéhez igazodóan kell meghatározni a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.”
28. § A Gyer. 97. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában, fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában (a továbbiakban együtt: fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona) történő elhelyezéséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről való rendelkezést,
b) annak a megállapítását, hogy a szülő, a gyám gondozási, nevelési joga szünetel,
c) a gyermeket gondozásba vevő személy, nevelőszülői hálózat vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,
d) a tájékoztatást az ideiglenes hatályú elhelyezés kötelező felülvizsgálatáról és szükség esetén rendelkezést az iratoknak a felülvizsgálat lefolytatására illetékes gyámhivatal részére történő megküldéséről,
e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,
f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
g) három év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátási szükségletének tényét,
h) a családi pótlék igénylésére történő felhívást,
i) a gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén
ia) a kapcsolattartásra [30/G. § (2) bek.],
ib) szükség esetén a gyermekvédelmi gyám kirendelésére [Gyvt. 84. § (1) bek.]
vonatkozó döntést.
(2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot közölni kell a gyermekétől külön élő szülővel és a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselővel.
(3) Ha a gyámhivatal a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről dönt, és ezzel egyidejűleg a gyermek elhelyezése vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülő szülői felügyeleti joga szünetelésének megállapítását,
b) a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítását vagy a gyámrendelést,
c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,
d) a gyermeknek a különélő másik szülő vagy harmadik személy által történő átvételének helyéről, időpontjáról és módjáról szóló döntést,
e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.
(4) Ha a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához járul hozzá, az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a szülői felügyeleti jog szünetelésének vagy megszűnésének megállapítását,
b) a gyermekvédelmi gyám kirendelését,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés kezdő időpontját,
d) a gyermeknek a leendő örökbefogadó szülőnek történő kiadásáról, vagy ha erre nincs lehetőség, az ideiglenes gondozási helyre való viteléről való döntést,
e) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.”
29. § A Gyer. 97/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97/A. § (1) A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be, kivéve, ha az ügyészség, a bíróság vagy fellebbezés esetén a szociális és gyámhivatal döntött a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről.
(2) A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el tizenöt napon belül.
(3) Ha a szociális és gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés elleni fellebbezés elbírálásának eredményeként az első fokú határozatot megsemmisíti, ezzel egyidejűleg rendelkeznie kell a gyermeknek a szülő vagy a gyám részére történő kiadásáról. Az ideiglenes hatályú elhelyezés nem semmisíthető meg, ha a gyermek a szülő vagy a gyám részére nem adható ki.”
30. § A Gyer. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését elrendelő határozatában megjelöli az ideiglenes hatályú elhelyezés utolsó napját.”
31. § A Gyer. 99. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A nevelésbe vétel
99. § (1) Nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családbafogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában történő elhelyezése útján.
(2) Ha a nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg
a) megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a gyermekjóléti alapellátás keretében történő segítségnyújtásra,
b) indokolt esetben elrendeli a gyermek védelembe vételét.
(3) A gyámhivatal
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a járulékos kérdésekről lehetőség szerint,
b) a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a járulékos kérdésekről lehetőség szerint,
c) a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a járulékos kérdésekről
egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatban dönt.”
32. § A Gyer. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 78. § (1) bekezdése alapján a gyermeket nevelésbe veszi, a gyermek jogosult az otthont nyújtó ellátásra.
(2) A gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárja azokat a körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével kapcsolatos lényeges körülményeket, valamint tájékozódik a gyermek vagyoni helyzetéről, ennek érdekében
a) lehetőség szerint meghallgatja a szülőt, kivéve, ha a bíróság megszüntette a szülő szülői felügyeleti jogát,
b) megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy végezzen környezettanulmányt, küldje meg az előzményi iratokat és tegyen javaslatot a nevelésbe vétel tárgyában,
c) a szükséges iratok megküldésével megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy tegyen javaslatot
ca) a gyermek gondozási helyére és a gyermekvédelmi gyám személyére,
cb) a kapcsolattartás módjára, formájára és helyére,
d) szükség esetén háziorvosi igazolást szerez be a gyermek tartós vagy fertőző betegségéről,
e) megvizsgálja, hogy a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.”
33. § A Gyer. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek ideiglenes gondozási helyének meghatározását,
b) három év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátási szükséglet kimondását,
c) a gyermek számára gyermekvédelmi gyám kirendelését, a gyermekvédelmi gyám tájékoztatását a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívását a gyermek számára esetlegesen járó árvaellátás igénylésére és szükség esetén a gyermek vagyonának leltározásában való közreműködésre,
d) a nevelésbe vétel kezdő időpontját,
e) a családi pótlék igénylésére való felhívását
ea) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,
eb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,
ec) a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona,
ed) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,
ee) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után,
f) annak megállapítását, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt,
g) a gyermek örökbefogadhatóságának tényét az azt megalapozó ok megjelölésével,
h) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozását és a kapcsolattartásra jogosult szülő figyelmeztetését a Gyvt. 80. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,
i) a gyermeknek az ideiglenes gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 78. § (5) bek.] és a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gyermekvédelmi gyámnak vagy a gyermeket gondozó nevelőszülőnek, illetve intézmény képviselőjének,
j) a gyermek lakóhelyének, és ha szükséges, tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 80/B. § (5) bek.],
k) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,
l) tájékoztatást arról, hogy a nevelésbe vétellel a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
(2) A nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a gyermek ideiglenes gondozási helyét és a gyermekvédelmi gyám kirendelésének tényét
a) a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel,
b) a gyermeket ellátó védőnővel, valamint
c) - ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult - a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével.
(3) A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítása és az azt igazoló dokumentum gyermekvédelmi gyám részére történő megküldése érdekében megkeresi a járási hivatalt.
(4) A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek vagyonának leltározása érdekében megkeresi a hagyatéki ügyben eljáró hatóságot, kivéve, ha a gyermeknek nincs vagyona.
(5) A gyermek örökbefogadhatósága tényének megállapítása esetén a határozat indokolása tartalmazza a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát és jogerőre emelkedésének időpontját, vagy a szülő gyermekének örökbefogadásához tett hozzájáruló nyilatkozatának időpontját, vagy a szülő halálának időpontját.”
34. § A Gyer. 103. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése
103. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel kezdő időpontját követő harmincöt napon belül a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozási helye, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat tájékoztatása, javaslata, a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslata és egyéni elhelyezési terve, valamint a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján - az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével - meghatározza a gondozási helyet és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről.
(2) A gyámhivatal a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárás megindítását követő öt napon belül, vagy a gyermek nevelésbe vételével egyidejűleg megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy készítse elő az elhelyezési javaslatot, valamint az egyéni elhelyezési tervet és azokat tizenöt napon belül küldje meg számára.
(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv kézhezvételét követően tárgyalást tart. A tárgyaláson részt vesz
a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek,
b) a szülő, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, valamint a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat képviselője,
c) szükség szerint a gyermek más hozzátartozója,
d) a családot korábban gondozó gyermekjóléti szolgálat képviselője,
e) a kirendelt vagy javasolt gyermekvédelmi gyám,
f) az ideiglenes gondozási helyet biztosító nevelőszülő és működtetőjének vagy a gondozó intézménynek a képviselője,
g) a javasolt nevelőszülő és működtetőjének képviselője, a javasolt gondozó intézmény képviselője,
h) speciális ellátást igénylő gyermek esetén a gyermekjogi képviselő.
(4) A tárgyaláson a gyermekvédelmi szakszolgálat ismerteti az általa előkészített elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet. A tárgyalás során a résztvevők kialakítják az elhelyezési javaslatra és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó véleményüket, melyet a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzít. A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.
(5) Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és a szülő a tárgyalás során jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.
(6) A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a szülő - ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg - kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.”
35. § A Gyer. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A gyámhivatal az elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának és a 107. §-ban foglaltaknak.
(2) Ha a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatával és egyéni elhelyezési tervével nem ért egyet, a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló tárgyalást követő nyolc napon belül új elhelyezési javaslatot és egyéni elhelyezési tervet terjeszt elő.
(3) Ha a gyámhivatal nem ért egyet a gyermek személyiségállapotához, illetve a megállapított ellátási szükségletéhez igazodó gondozási hely vonatkozásában az új elhelyezési javaslattal és egyéni elhelyezési tervvel sem, kikéri az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményét.
(4) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat új elhelyezési javaslatának és egyéni elhelyezési tervének előterjesztését vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja és megküldi a gyermekvédelmi szakszolgálatnak.
(5) Ha az érdemi határozat elleni fellebbezésben a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének felülvizsgálatát kérték, a szociális és gyámhivatal a szakvélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot.”
36. § A Gyer. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Gyer. a 105. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A határozat tartalma
105. § (1) A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a gyermek gondozási helyének
aa) nevelőszülőnél, vagy
ab) - ha az aa) alpont szerinti intézkedés nem lehetséges - gyermekotthonban, vagy fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában történő megállapítását, az ellátás kezdő időpontját,
b) a gyermekvédelmi gyám személyének megállapítását, ennek hiányában a gyermek számára gyermekvédelmi gyám kirendelését és tájékoztatását a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, és a kapcsolattartásra jogosult szülő figyelmeztetését a Gyvt. 80. § (3) és (4) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,
d) a gyermek ellátási szükségletének és annak kezdő időpontja megállapítását,
e) a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elfogadását vagy módosítását,
f) a gyermek után fizetendő gondozási díjról szóló rendelkezést,
g) a családi pótlék igénylésére való felhívását
ga) a nevelőszülőnek, ha a gyermek kijelölt gondozási helye a nevelőszülő,
gb) a gyermekotthon vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye gyermekotthon,
gc) a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, ha a gyermek kijelölt gondozási helye fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona,
gd) a javítóintézet vezetőjének, ha a gyermek javítóintézetben nevelt, vagy ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott,
ge) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, valamint az ott harminc napot meghaladóan előzetesen fogva tartott gyermek után,
h) a nevelésbe vétel felülvizsgálatának időpontját és a 103. § (1) bekezdésében meghatározott szervek és személyek felhívását, hogy a felülvizsgálati eljárás során nyújtsanak tájékoztatást a gondozási hely megfelelőségéről,
i) a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 79. § (8) bek.] és a szülő vagy a gyermeket gondozó más személy kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gyermekvédelmi gyámnak vagy a gyermeket gondozó nevelőszülőnek, illetve intézmény képviselőjének,
j) gyámrendelés esetén a gyermekvédelmi gyám tájékoztatását arról, hogy a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását a járási hivatalnál kell kérnie,
k) a gyermek lakóhelyének, és ha szükséges, tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 80/B. § (5) bek.],
l) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását.
(2) A gyámhivatal a gondozási díjról külön határozatban is rendelkezhet.
(3) A gondozási helyről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyermek gondozási helyét, feltéve, hogy az eltér az ideiglenes gondozási helytől.”
37. § A Gyer. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105/A. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyének kérelemre történő felülvizsgálatát a nevelésbe vétel felülvizsgálatának minősítheti.
(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermekvédelmi gyám, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekotthon vezetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi szakszolgálat.
(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 80/B. § (1) bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási helyét is.
(4) A gondozási hely megváltoztatásának minősül, ha a gyermek gondozása a korábban meghatározottól eltérő
a) nevelőszülőnél,
b) gyermekotthonban (lakásotthonban),
c) gyermekotthoni önálló szakmai egységben, telephelyen,
d) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában
történik.
(5) Nem minősül a gondozási hely megváltoztatásának
a) a fenntartó személyében történő változás,
b) a gyermekotthon felújításának, korszerűsítésének ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,
c) a tanítási szünet ideje alatt a gondozási helytől eltérő helyen tartózkodás,
d) a javítóintézetben tartózkodás.
(6) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103. és 104. §-ban foglaltak szerint jár el.
(7) A gondozási hely megváltoztatásáról hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a 105. § (1) bekezdésében foglaltakat,
b) a gyermek új gondozási helyre kerülésének időpontját,
c) a gyermek gondozási helye szerinti nevelőszülőjének, gyermekotthon vezetőjének, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének, valamint - ha a gyermek javítóintézetben tartózkodik - a javítóintézet vezetőjének felhívását a családi pótlék iránti igénynek
ca) a korábbi gondozási hely vagy javítóintézeti tartózkodás alapján jogosult személy általi lemondására, illetve
cb) az új gondozási hely vagy javítóintézeti tartózkodás alapján jogosult személy általi benyújtására
a gondozási, ellátási hely megváltozását követő tizenöt napon belül.
(8) A gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozatot a gyámhivatal közli a 105. § (3) bekezdésében foglalt szervekkel, személyekkel.
(9) Ha a nevelőszülőnek megváltozik a lakóhelye és a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalását. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, mérlegelve a Gyvt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(10) Ha a gondozási hely megváltoztatása során az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatok között vita merül fel, a gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálatok gondozási helyre tett javaslata, valamint a gyermekvédelmi gyám és a fenntartók véleménye alapján, a 103. és 104. §-ban foglaltak szerint dönt a gondozási hely fenntartásáról vagy megváltoztatásáról.
(11) A gondozási hely megváltoztatásáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a gyámhivatal közli a gyermek új gondozási helyét a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel.”
38. § A Gyer. a 107. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv”
39. § A Gyer. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal által elfogadott elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv tartalmazza
a) annak a célnak a megjelölését, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése után melyik szülő vagy más hozzátartozó, vagy örökbefogadó szülő gondozásába kerüljön a gyermek,
b) a nevelésbe vétel várható időtartamát,
c) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,
d) azokat a feltételeket, amelyeket a szülőnek, illetve a gyermeknek teljesítenie kell, és amelyek nélkül a nevelésbe vétel nem szüntethető meg,
e) a szükséges bírósági vagy hatósági intézkedések megjelölését,
f) a soron kívüli felülvizsgálat időpontját, ha az szükségesnek látszik.”
40. § A Gyer. 109. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A nevelésbe vétel felülvizsgálata
109. § (1) A gyámhivatal a nevelésbe vétel felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyermekvédelmi gyámtól, a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat vezetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség szerint a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.
(2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során, szükség esetén tárgyalást tart, amelyen - a felülvizsgálat céljától függően - részt vesz a kapcsolattartásra jogosult szülő, a gyermek más hozzátartozója, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek, valamint a gyermekvédelmi gyám, a gyermek gondozója, nevelőszülője, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselője.
(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, szükség esetén a megyei, fővárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján
a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek nevelésbe vételét,
b) dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról,
c) szükség esetén megváltoztatja a gyermek gondozási helyét, a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályait, és dönt a Gyvt. 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről,
d) a gyermekvédelmi gyám javaslatára dönt a nevelőszülőnek egyes gyámi feladatok ellátására történő felhatalmazásáról,
e) a feltételek fennállása esetén pert indít a szülői felügyelet megszüntetése vagy a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt, vagy ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása céljából az iratanyagot megküldi a 37. § (2) bekezdése szerinti kijelölt gyámhivatalnak.
(4) A nevelésbe vétel fenntartása esetén a gyámhivatal határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat időpontjáról.
(5) Ha a gyámhivatal illetékessége megváltozik, erről az újonnan illetékes gyámhivatal értesíti az (1) bekezdésben felsorolt szerveket és személyeket, valamint indokolt esetben elvégzi a felülvizsgálatot.”
41. § A Gyer. 110. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése
110. § (1) A nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az arra jogosult szülő vagy családbafogadó gyám felhívását a gyermek gondozására,
b) annak megállapítását, hogy a szülő szülői felügyeleti joga feléledt, vagy a családbafogadó gyám kirendelésének tényét, ha a gyermeket harmadik személynél helyezték el vagy családbafogadták,
c) a nevelésbe vétel megszűnésének és megszüntetésének napját, valamint a gyermek gondozására és nevelésére jogosult szülő vagy családbafogadó gyám felhívását a gyermek e napon történő átvételére,
d) a gyermekvédelmi gyám felmentését és szükség esetén felhívását végszámadásának benyújtására,
e) az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülői hálózat vezetőjének vagy intézménynek a tájékoztatását e feladatának megszűnéséről, és felhívását a családi pótlék iránti igénynek a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követő tizenöt napon belül történő lemondására,
f) a nevelésbe vétel megszűnésének megállapítása esetén annak okát,
g) az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekotthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására,
h) a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátás elrendelését,
i) a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megszüntetését,
j) az illetékes járási hivatal felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonása érdekében.
(2) Ha a nevelésbe vétel a gyermek nagykorúvá válása miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.
(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére vagyonkezelői joggal felruházott gondnokot rendel, vagy vagyonára zárlatot rendel el, a gyermekvédelmi gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.
(4) Ha a nevelésbe vétel a gyermek családbafogadásával szűnik meg, a gyámhivatal a 92. § és a 146. § (5) bekezdése alapján jár el.”
42. § A Gyer. 114/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárás során a gyámhivatal figyelembe veszi a gyermek gondozási helye szerint illetékes megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság és a gyermekvédelmi gyám véleményét. A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermekotthon vezetőjének a Gyvt. 81/A. § (2) bekezdése szerinti értesítése kézhezvételétől számított öt napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.”
43. § A Gyer. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja alapján részesül utógondozói ellátásban.”
44. § A Gyer. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulása érdekében az utógondozás biztosítására elsősorban a fiatal felnőtt korábbi gondozási helyét, vagy - ha a támogatás céljának elérését elősegíti - a fiatal felnőtt választása szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat által meghatározott otthont nyújtó ellátást biztosító intézményt jelöli ki, amely a kijelölést követően köteles ellátni az utógondozást.
(2) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét, hogy
a) 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében bekövetkező változásról, és
b) gondoskodjon arról, hogy az utógondozó az utógondozás eredményéről
ba) évente,
bb) a gyámhatóság felhívására bármikor, és
bc) az utógondozás megszűnésekor vagy megszüntetésekor
adjon tájékoztatást a gyámhivatalnak.”
45. § A Gyer. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § (1) A gyermekvédelmi gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak a gyermek utógondozói ellátásra irányuló kérelmét, valamint az utógondozói ellátásra vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti dokumentumokat.
(2) Ha a tizennegyedik életévét már betöltött gyermek cselekvőképességének hiánya, vagy a fiatal felnőtt cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezése és szociális bentlakásos intézményi elhelyezése látszik indokoltnak, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.”
46. § A Gyer. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátásra irányuló kérelméhez csatolja
a) jövedelemnyilatkozatát az azt alátámasztó igazolásokkal együtt, vagy igazolást az álláskeresőként való nyilvántartásba vételéről,
b) a köznevelési, felsőoktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszonyról vagy a felnőttképzési intézménnyel kötött felnőttképzési szerződés másolatát,
c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,
d) az ellátást biztosító nevelőszülő és működtetője együttes, a gyermekotthon, utógondozó otthon vagy külső férőhelyet működtető befogadó nyilatkozatát, vagy a befogadás megtagadásáról szóló nyilatkozatot.
(2) A befogadás megtagadása esetén a gyámhivatal kikérheti az intézmény érdekképviseleti fórumának véleményét.”
47. § A Gyer. 125. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„g) annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű.”
48. § A Gyer. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) az utógondozói ellátást biztosító
aa) nevelőszülőnek és a nevelőszülői hálózat működtetőjének,
ab) gyermekotthonnak és működtetőjének,
ac) utógondozó otthonnak és működtetőjének,
ad) lakhatást nyújtó külső férőhelynek és működtetőjének
a megnevezését;
b) az utógondozói ellátás elrendelésének a Gyvt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott okát és kezdő időpontját;
c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen felhívást
ca) a munkavállalással járó kötelezettségek maradéktalan teljesítésére,
cb) a munkavállaláshoz szükséges lépések megtételére,
cc) tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítésére,
cd) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival és az intézményben ellátott társaival szembeni megfelelő magatartásra,
ce) a gyermekotthon, utógondozó otthon, külső férőhely házirendjének betartására,
cf) az utógondozói ellátást nyújtó nevelőszülővel és működtetőjével, a gyermekotthonnal, utógondozó otthonnal kötött megállapodásban foglalt kötelezettségei megtartására,
cg) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével, tulajdonosával kötött megállapodásban foglaltak betartására,
ch) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársaival való együttműködési kötelezettség betartására;
d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre vonatkozó figyelmeztetését;
e) a fiatal felnőtt felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be;
f) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vezetőjének felhívását arra, hogy 15 napon belül tájékoztassa a gyámhivatalt az utógondozó személyéről, illetve az utógondozó személyében vagy az utógondozói ellátás helyében bekövetkező változásról;
g) annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű.”
49. § A Gyer. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § (1) Ha az utógondozói ellátás igénybevételének oka, illetve helye megváltozott, és az utógondozói ellátás szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll, a gyámhivatal határozatban állapítja meg az utógondozói ellátás igénybevételének új okát, illetve helyét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az utógondozói ellátásra irányuló kérelemhez csak a megváltozott körülményekre vonatkozó dokumentumokat kell csatolni.”
50. § A Gyer. 128. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:)
„c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, ha a gyámhivatal tudomással bír arról, hogy a gyermeknek van vagyona.”
51. § A Gyer. 130. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:)
„c) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyermek rendelkezik vagyonnal és a gyám vagyonkezelésre jogosult,
d) vagyonnal rendelkező gyermek vagyonkezelésére jogosult gyámja esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját,”
52. § A Gyer. 133. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal
a) meghallgatja a 131. § (3) bekezdésében meghatározott személyeket,
b) meghallgatja a gondnokság alá helyezéssel érintett személlyel egy háztartásban élő személyt, indokolt esetben a vele nem egy háztartásban élő hozzátartozóját,
c) környezettanulmányt készít vagy szerez be.”
53. § A Gyer. 134/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza)
„g) az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján, vagy leltár hiányában a hagyatéki ügyben eljáró települési önkormányzat jegyzőjének megkeresését a gondnokolt ingó és ingatlan vagyonának leltározására és a gondnok felhívását a leltár felvételében való közreműködésre,”
54. § A Gyer. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén, az ideiglenes gondnokrendelés előtt a gyámhivatal a 131. § (3) bekezdésében és a 133. §-ban foglaltak szerint jár el, valamint beszerzi a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét.”
55. § A Gyer. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eseti gondnok (ügygondnok) munkadíjának összegét - a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező gyermek (gondnokolt) lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal feladata.”
56. § A Gyer. 143. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti)
„c) a földhivatalt - ha a bíróság erről nem rendelkezett -, a volt gondnokolt személy gondnokság alá helyezésére vonatkozó bejegyzésnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében,
d) a családtámogatási, illetve a nyugdíjfolyósító szervet, ha a jogosult családtámogatási ellátásban, illetve nyugdíjban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesült,”
57. § A Gyer. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei fennállnak - akkor indít pert, ha
a) a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, vagy
b) az a) pontban felsorolt személyek közül
ba) egyikük sem kíván pert indítani,
bb) a perindítást vállaló személy a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő hatvan napon belül nem indít pert, vagy
bc) a pert megindító személy a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja.
(1a) A gyámhivatal azt a személyt, aki a pert megindította, félévente megkeresi, hogy nyújtson tájékoztatást a per állásáról.”
58. § A Gyer. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a gyermeknek vagy a gondnokság alatt álló személynek van vagyona, azt a gyám vagy a gondnok leltárral veszi át. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.”
59. § A Gyer. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet a gyermek, gondnokolt betétjébe történő befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A törvényes képviselő a gyámhivatal felhívására bemutatja a betétben elhelyezett összegről szóló igazolást.”
60. § A Gyer. XXII. Fejezetének „A gyám és a gondnok számadására, jelentésére vonatkozó általános szabályok” alcíme a következő 158/A-158/C. §-sal egészül ki:
„158/A. § (1) A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyám, gondnok a vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.
(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.
(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.
(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az nyújtja be a végszámadást a gyámhivatalnak, akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt.
(5) Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetve a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is. A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett - példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.
(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.
(7) A gyámhivatal tizenöt napon belül dönt a gyám és a gondnok végszámadásának elfogadásáról.
158/B. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal
a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,
b) indokolt esetben beszerzi a korlátozottan cselekvőképes személy és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit. Az észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni.
(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetve annak betétben történő elhelyezéséről is.
(3) Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve a nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül a betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.
158/C. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A gyámhivatal a kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetve a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.
(2) A Csjt. 110. § (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.
(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.”
61. § A Gyer. 159. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A családbafogadó gyám nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem köteles éves számadásra a gyermekvédelmi gyám, ha a gyámolt nem rendelkezik vagyonnal és utána kizárólag családtámogatási ellátást folyósítanak.
(1a) A gyermekvédelmi gyám éves számadásához csatolt, vagy annak hiányában önállóan előterjesztett jelentése tartalmazza a gyermekotthonban, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásáról szóló beszámolót.”
62. § A Gyer. a következő 182. §-sal egészül ki:
„182. § (1) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelettel megállapított 99-110. §-t a 2014. január 1-jén átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránt folyamatban lévő eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
(2) Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 97/2013. (III. 29.) Korm. rendelet 44-46. §-ával és 48-49. §-ával megállapított 121. §-t és 123-126. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
63. § (1) A Gyer. 7. számú melléklete helyébe az 1. melléklet szerinti melléklet lép.
(2) A Gyer. a 2. melléklet szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.
(3) A Gyer. a 3. melléklet szerinti 16. számú melléklettel egészül ki.
64. § (1) Hatályát veszti a Gyer. 120. § (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Gyer.
a) 40. § (2) bekezdése,
b) 42. § (3) bekezdés második mondata,
c) 96. § (2) bekezdése,
d) 101. §-a,
e) 106. §-a és az azt megelőző alcím,
f) 111. §-a és az azt megelőző alcím,
g) 112-114. §-a,
h) 122. §-a,
i) 127. § (2) bekezdés f) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész,
j) 129. § (1) és (2) bekezdése,
k) 141. § (5) bekezdése,
l) 160-162. §-a.
65. § (1) A Gyer. 39. § (8) bekezdésében a „2 éven” szövegrész helyébe a „három éven” szöveg lép.
(2) A Gyer. 82. § (5) bekezdésében a „gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás” szövegrész helyébe a „gyámhivatal - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével - a gyermekvédelmi gondoskodás” szöveg lép.
(3) A Gyer.
1. 30/H. § (1) bekezdés d) pontjában, 30/H. § (2) bekezdésében, 30/H. § (3) bekezdés második és harmadik mondatában a „gyám” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
2. 30/H. § (3) bekezdés első mondatában a „gyámja” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámja” szöveg,
3. 37. § (3) bekezdés a) pontjában az „az átmeneti nevelés” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vétel” szöveg és a „gyámját” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámját” szöveg,
4. 37. § (3) bekezdés b) pontjában a „gyámját” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámját” szöveg,
5. 37. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában és d) pontjában a „gyámjának” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámjának” szöveg,
6. 37. § (6) bekezdésében az „átmeneti nevelt” szövegrész helyébe a „nevelésbe vett” szöveg,
7. 49. § (1) bekezdésében a „49-51. §-okban” szövegrész helyébe a „49-51/A. §-ban” szöveg,
8. 78. § (1) bekezdés a) pontjában az „önjogúvá válását” szövegrész helyébe a „nagykorúvá és teljesen cselekvőképessé válását (a továbbiakban: önjogúvá válás)” szöveg,
9. 97. § (6) bekezdésében a „gondozási hely” szövegrész helyébe a „gyermek gondozási helye” szöveg,
10. 98. § (1) bekezdés b) pontjában a „készít” szövegrész helyébe a „készít vagy szerez be” szöveg,
11. 107. § (1) bekezdésében az „egyéni elhelyezési terv” szövegrész helyébe az „elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv” szöveg,
12. 107. § (3) bekezdés b) pontjában a „szakszolgálat, a gyermekotthon családgondozója” szövegrész helyébe a „gyám” szöveg,
13. 108. §-ában az „elhelyezésének más módját kell választani” szövegrész helyébe az „elhelyezési javaslatát és egyéni elhelyezési tervét módosítani kell” szöveg,
14. 114/A. § (3) bekezdésében a „képviselőt” szövegrész helyébe a „képviselőt - akadályoztatása esetén a gyermekvédelmi gyámot -” szöveg,
15. 114/B. § (4) bekezdésében a „gyermek törvényes képviselője” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
16. 115. § (1) bekezdésében az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe” szövegrész helyébe az „a nevelésbe” szöveg,
17. 127. § (2) bekezdés h) pontjában a „vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében” szövegrész helyébe a „, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában” szöveg,
18. 127. § (3) bekezdésében a „hivatásos gyámot” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
19. 128. § (3) bekezdésében a „hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámra” szöveg,
20. 131. § (1) bekezdés d) pontjában az „olyan házastárs” szövegrész helyébe az „olyan, a gondnokolt vagy vele egy háztartásban élő személy által megnevezett házastárs, bejegyzett élettárs” szöveg,
21. 134/A. § (3) bekezdésében a „családtámogatási ellátást” szövegrész helyébe a „családtámogatási ellátást és szükség szerint az árvaellátást” szöveg,
22. 146. § (1) bekezdésében a „gyám, hivatásos gyám” szövegrész helyébe a „családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám” szöveg,
23. 149. § (4) és (4a) bekezdésében az „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény” szövegrész helyébe az „az Szt.” szöveg,
24. 149. § (5) bekezdésében az „Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja” szövegrész helyébe az „A nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja” szöveg,
25. 168. § (1) bekezdésében az „a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés” szövegrész helyébe a „családbafogadó vagy gyermekvédelmi gyám kirendelése, gondnokrendelés” szöveg
lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

66. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Titkolt terhesség esetén - az anya kérelmére - az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye.”

3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

67. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 3. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A települési önkormányzat jegyzője)
„i) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,”
68. § (1) A Gyár. 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)
„a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, egyidejűleg - a feltételek fennállása esetén - családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel,”
(2) A Gyár. 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)
„d) nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot rendel,”
(3) A Gyár. 4. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)
„i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,”
69. § A Gyár. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A járási gyámhivatal a Gyvt. 5. § o) pontja szerinti terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében
a) a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét,
b) a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás.
(2) A titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kell megállapítani.”
70. § A Gyár. 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban”
„c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,”
71. § A Gyár. 10. § a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A járási gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban)
„a) a gyermek részére gyámot, családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli,”
„c) irányítja és felügyeli a családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám tevékenységét,”
72. § A Gyár. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A titkolt terhességből született gyermek iratainak a törvényes képviselője részére történő kiadásáról való intézkedésre és a gyermek új lakóhelyének megállapítására [6/A. § (1) bekezdés b) pontja] a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti járási gyámhivatal illetékes.”
73. § (1) A Gyár. 22. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Bármely járási gyámhivatal illetékes)
„c) a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét megállapítani.”
(2) A Gyár. 22. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anyát, valamint a szülést követően az anyát és a gyermeket - az anya kérelmére - bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.
(12) Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti kijelölt gyámhivatal az illetékes. A kijelölt gyámhivatal illetékessége titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik és kiterjed a törvényes képviselő kérelmére a gyermek lakóhelyének megállapításával egyidejűleg a gyermek iratainak kiadásáról történő intézkedésre is, ha a gyermek iratai az anya kérelmére a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeztek.”
74. § A Gyár. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a gyermeket nevelésbe vették, a járási gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a járási gyámhivatal illetékességét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek lakóhelye határozza meg.
(4) Ha megállapították a gyermek örökbefogadhatóságának tényét, a járási gyámhivatal illetékessége a nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A nevelésbe vételt elrendelő járási gyámhivatal - a 7. § (2) bekezdése szerinti ügyek kivételével - a gyermek valamennyi, a járási gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és gyámügyi ügyében illetékes eljárni.”
75. § (1) Hatályát veszti a Gyár. 12. §-ában és 21. § (4) bekezdésében a „járási” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Gyár.
a) 4. § e) pontja,
b) 4. § h) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész.
76. § (1) A Gyár.
a) 9. § b) pontjában és 23. § (7) bekezdésében a „városi” szövegrész helyébe a „járási” szöveg,
b) 22. § (10a) bekezdésében a „megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala” szövegrész helyébe a „kijelölt gyámhivatal” szöveg
lép.
(2) A Gyár.
a) 4. § f) pontjában az „az átmeneti és a tartós nevelésbe” szövegrész helyébe az „a nevelésbe” szöveg,
b) 4. § g) pontjában az „az átmeneti nevelésbe” szövegrész helyébe az „a nevelésbe” szöveg és a „szülő” szövegrész helyébe a „kapcsolattartásra jogosult szülő” szöveg,
c) 4. § k) pontjában az „az átmeneti vagy a tartós nevelésbe” szövegrész helyébe az „a nevelésbe” szöveg,
d) 4. § l) pontjában az „elhelyezett, az átmeneti vagy tartós” szövegrész helyébe az „elhelyezett és” szöveg,
e) 23. § (7) bekezdésében a „tartós nevelésbe” szövegrész helyébe a „nevelésbe” szöveg
lép.

4. Záró rendelkezések

77. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. § (3) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 19. §, a 65. § (1) bekezdése, a 66. § (2) bekezdése, a 69. és 70. §, a 72. és 73. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 23. §, a 47. §, a 65. § (2) bekezdése, a 67. § és a 68. § (3) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1-10. §, a 11. § (1) és (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14-18. §, a 20-22. §, a 24-42. §, a 44-46. §, a 48-54. §, az 56-62. §, a 63. § (2) és (3) bekezdése, a 64. § (2) bekezdése, a 65. § (3) bekezdése, a 66. § (1) bekezdése, a 68. § (1) és (2) bekezdése, a 71. §, a 74. §, a 75. § (2) bekezdése, a 76. § (2) bekezdése, valamint a 2. és 3. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.