9/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény és más törvényi rendelkezések hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról

A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1994. évi XX. törvény 4. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2-7. alcím tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével -,
a 8. alcím és az 1-3. melléklet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 9. alcím tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével -,
a 10. alcím tekintetében az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 42/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 11. alcím tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével -,
a 12. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -,
a 13. alcím tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdésében, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével -,
a 14. alcím és a 4. melléklet tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 15. alcím tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. alcím és az 5-9. melléklet tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 17. alcím tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 18. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:

1. Az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1995. (III. 8.) IM rendelet módosítása

1. § (1) Az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról szóló 9/1995. (III. 8.) IM rendelet [a továbbiakban: 9/1995. (III. 8.) IM rendelet] 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § E rendeletben a szabadságvesztésre vonatkozó szabályok a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részére is alkalmazandók.”
(2) A 9/1995. (III. 8.) IM rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Egyezmény alkalmazásában szabadságelvonással járó intézkedésen magyar bíróság ítélete esetén kényszergyógykezelést [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 78. §], illetve javítóintézeti nevelést (Btk. 120-122. §) kell érteni.”
2. § A 9/1995. (III. 8.) IM rendelet
a) 4. § (1) bekezdésében a „rendőrség különleges szolgálatának” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség”,
b) 8. §-ában a „rendőrség különleges szolgálata” szövegrész helyébe a „Készenléti Rendőrség”
szöveg lép.

2. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosítása

3. § A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet [a továbbiakban: 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Ez a rendelet a szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtásából a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban: bv. szervezet) háruló részletes feladatokat határozza meg.
(2) A bv. szervezet a szabadságvesztést, az elzárást és az előzetes letartóztatást - törvényben meghatározott szerv határozata, illetve rendelkezése alapján - büntetés-végrehajtási intézetekben, illetve a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézeteiben (a továbbiakban együtt: intézet) hajtja végre.
(3) A szabadságvesztésre ítélt (a továbbiakban: elítélt), az elzárásra ítélt, az előzetesen letartóztatott (a továbbiakban együtt: fogvatartott) fegyelmi felelősségre vonására, a fogvatartással összefüggő kártérítésre, a fogvatartottak egészségügyi ellátására, a szabadságvesztés kezdő- és utolsó napjának a megállapítására, a külföldi fizetőeszköz letétezésére és felhasználására, valamint a fogvatartottak munkavédelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.”
4. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézet az elítélt személyazonosságának megállapításához adatokat kérhet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől (a továbbiakban: rendőrség), más hatóságtól vagy más intézettől, indokolt esetben a rendőrségtől kéri a személyazonosság megállapítását.”
5. § (1) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a bíróság felhívására az elítélt az illetékes megyei (fővárosi) intézet hivatali idejében jelentkezik, az intézet]
„a) haladéktalanul megkéri az illetékes bíróságtól a bírói értesítést, az ítéletkiadmányt, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról, illetve közügyektől eltiltásról szóló értesítést;”
(2) A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka büntetés vagy pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása van folyamatban, az intézet a befogadásról hetvenkét órán belül tájékoztatja az elítélt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat). Ha az elítélttel szemben más ügyben kiszabott közérdekű munka büntetés végrehajtása van folyamatban és a Btk. 49. §-a alapján a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának lehet helye, az intézet a befogadástól számított hetvenkét órán belül tájékoztatja a bv. bírót a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 11/B. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében.”
6. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről, valamint a lakcímadataiban bekövetkező változások tekintetében fennálló bejelentési kötelezettségeiről és annak elmulasztása miatt alkalmazható jogkövetkezményekről.”
7. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„160. § (1) A nem dolgozó elítélt nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából - ha azt az intézetbe folyósítják - a hozzájárulás összegét le kell vonni.
(2) Ha a nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő elítélt dolgozik, a hozzájárulást a munkadíjból kell levonni.”
8. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a félbeszakítást az elítélt közvetlen hozzátartozójának súlyos, életveszélyes betegsége vagy temetése miatt kérik és annak megalapozására egészségügyi dokumentációt is benyújtottak, akkor ahhoz csatolni kell a közvetlen hozzátartozó nyilatkozatát az egészségügyi adatai kezeléséhez való hozzájárulásáról. A közeli hozzátartozó hozzájáruló nyilatkozata mellőzhető, ha a közeli hozzátartozó egészségi állapota miatt a nyilatkozat megtételére nem képes. A kérelemben foglaltak valódiságáról az intézet rövid úton meggyőződik. A betegségről, illetve a temetésről szóló igazolást az elítélt a félbeszakítás ideje alatt köteles beszerezni és azt az intézetbe való visszaérkezésekor átadni.”
9. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 187. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut, hogy)
„a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, illetve újabb szabadságvesztés vagy elzárás végrehajtásáról érkezik értesítés;”
10. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 198. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt kettő hónappal, illetve ha ennél kevesebb idő áll rendelkezésre, haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak.”
11. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 201. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben sem szabadítható az elítélt, ha további szabadságvesztés, előzetes letartóztatás, elzárás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, szabálysértési elzárás, illetve idegenrendészeti őrizet vár végrehajtásra.”
12. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 203. §-a és azt azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltással, járművezetéstől eltiltással, kitiltással, sportrendezvények látogatásától való eltiltással, kiutasítással és közügyektől eltiltással kapcsolatos rendelkezések
203. § (1) A szabadítás napján a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról vagy közügyektől eltiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot meg kell küldeni:
a) közügyektől eltiltás és foglalkozástól eltiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságnak,
b) kitiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságnak, továbbá a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak,
c) járművezetéstől eltiltás esetén az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal),
d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervének.
(2) Az intézet a kiutasításról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 231. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint megküldi a bíróság székhelye szerinti területi idegenrendészeti hatóságnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti értesítésen fel kell tüntetni a szabadulás napját és jogcímét és a foglalkozástól eltiltásba, járművezetéstől eltiltásba, kitiltásba, sportrendezvények látogatásától való eltiltásba, kiutasításba vagy közügyektől eltiltásba beszámítható vagy nem beszámítható időket.
(4) Ha a fogvatartott a szabadságvesztést követően előzetes letartóztatás, elzárás, pénzbüntetést vagy közérdekű munkát helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása miatt marad fogva, az intézet a szabadságvesztés letöltése után haladéktalanul megküldi az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóságnak az értesítést és a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról szóló II. jelzésű értesítőlapot.
(5) Ha a szabadságvesztésből szabadult elítéltnél a kegyelem a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra is kiterjed, az értesítésen ezt is fel kell tüntetni.
(6) Ha az elítélt összbüntetésből szabadul, az intézet a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást, vagy közügyektől eltiltást tartalmazó II. jelzésű értesítőlapot megküldi az (1) és (2) bekezdésében megjelölt hatóságoknak.
(7) Ha összbüntetésbe foglalásnak nincs helye, vagy arra más okból nem került sor, a szabadításkor a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot meg kell küldeni az (1) és (2) bekezdésben felsorolt hatóságoknak.
(8) Ha a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt álló elítélt feltételes szabadságát megszüntetik vagy a kegyelemből felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, erről a befogadó intézet értesíti az illetékes rendőrkapitányságot, járási hivatalt vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Az értesítésen fel kell tüntetni az elítélt személyi adatait, a büntetés nemét, tartamát, azon szabadságvesztés adatait, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátással vagy kegyelemmel szabadult, az új befogadás alapjául szolgáló bírósági határozat adatait. Az értesítést annak a hatóságnak kell megküldeni, amelynek az (1) és (2) bekezdés alapján az értesítőlapot továbbították.”
13. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 206/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az elítélt részére az intézet ideiglenes elhagyását - büntetés-félbeszakítást [Bv. tvr. 22. § (1) bekezdés], rövidtartamú eltávozást [Bv. tvr. 41. § (3) bekezdés], kimaradást [Bv. tvr. 41/A. §], eltávozást [Bv. tvr. 28/B. § (3) bekezdés a) pont, 29. § (2) bekezdés], hozzátartozó temetésén való részvétel, illetve súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása céljából felügyelet nélküli eltávozást [Bv. tvr. 22/A. §] (a továbbiakban együtt: ideiglenes intézetelhagyás) - engedélyezik, az arra való felkészítés során tájékoztatni kell arról, hogy a visszatérés elmulasztása esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 283. § (3) bekezdése alapján fogolyszökés vétsége miatt büntethető.”
14. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 209. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a Btk. 109. § (1) bekezdésében megjelölt szabadságvesztés legrövidebb tartama kerül kiszabásra, akkor az (1) és (2) bekezdés szerinti környezettanulmány és vélemény beszerzése mellőzhető.”
15. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a 232. §-t követően a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
„II/A. Fejezet
AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA
232/A. § (1) Az elzárás büntetés végrehajtására a II. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az intézet az elzárásra ítéltet a 10. § a)-d) pontjaiban meghatározott okiratok alapján fogadja be.
(3) Nincs helye befogadásnak, ha az elzárás végrehajtását kizáró, a Bv. tvr. 125/B. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott valamely ok bekövetkezett. Ez esetben az intézet haladéktalanul előterjesztést tesz a bv. bírónak az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapítása érdekében. Ha az elzárás végrehajtását kizáró ok olyan, a tizennyolcadik életévét még be nem töltött fiatalkorú tekintetében merül fel, akit a javítóintézetből szállítottak át az elzárás végrehajtására, és a törvényes képviselő értesítés ellenére nem jön a fiatalkorúért és nem is nyilatkozik arról, hogy a fiatalkorú egyedül is hazatérhet, vagy nem érhető el, az intézet köteles gondoskodni a fiatalkorúnak az intézet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) ideiglenes elhelyezést biztosító gyermekotthonba szállításáról.
(4) Ha az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor az elzárásra ítélt szabadságvesztést tölt, javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, vagy más ügyben előzetes letartóztatásban van - amennyiben az elzárás végrehajtását kizáró ok nem következett be -, akkor az elzárást
a) a szabadságvesztés kitöltését, vagy az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő naptól,
b) a szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás, illetve a javítóintézeti nevelésből történő elbocsátás és ideiglenes elbocsátás napjával
kell végrehajtani.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a fiatalkorúnak a javítóintézetből az átszállítása az intézetbe az előzetes letartóztatás megszűnésének vagy megszüntetésének a napjával megtörtént, akkor az elzárást az átszállítás napjával kell végrehajtani.
(6) Ha a szabadságvesztésben, a javítóintézeti nevelésben vagy az előzetes letartóztatásban eltöltött idő tartamára figyelemmel az elzárás végrehajtását kizáró, a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében foglalt feltételek bekövetkezése valószínűsíthető, az intézet
a) ennek időpontja előtt legalább tizenöt nappal, illetve
b) ha ez a tény korábban előtte nem volt ismert, haladéktalanul
előterjesztést tesz a bv. bírónak az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapítása érdekében.
(7) Ha az elzárást töltő elítélttel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes letartóztatást kell foganatba venni, az elzárás végrehajtását meg kell szakítani és e körülmények megszűnését követően azt - ha a végrehajtását kizáró ok nem következett be - folyamatosan folytatni kell.
232/B. § (1) Az elzárásra ítéltet zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni.
(2) Az elzárásra ítélt az intézet területén szabadon mozoghat, kivéve ott, ahol az elítélt tartózkodása is tilos.
(3) Ha a befogadási bizottság az elzárásra ítéltet kérelmére munkavégzésre osztotta be, a munkavégzést a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt végezheti. Fiatalkorú részére, ha tanköteles, az intézetnek - szükség szerint egyéni tanrendben - az általános iskolai tanulmányok folytatását biztosítania kell.
(4) Az elzárásra ítélt az intézetben a saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat.
(5) Ha az elzárásra ítéltnek nincs megfelelő saját ruhája, lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja, vagy a ruházat megküldését a csomagküldésre jogosultaktól kérje. Ha a saját ruházat ilyen módon nem biztosítható, az intézet az elzárásra ítéltet - segélyként - az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el.
(6) Ha az elzárásra ítélt a munkáltatásban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt vesz részt, az intézet által biztosított formaruhát kell viselnie. Ha a formaruha viseléséhez nem járul hozzá, a munkáltatásban való részvétele nem engedélyezhető, illetve az erre irányuló engedélyt vissza kell vonni.
(7) Az elzárásra ítélt a tartására fordított költségekhez való hozzájárulás összegével csökkentett munkadíjából vagy letéti pénzéből hetente - a parancsnok által meghatározott időben és módon - szükségleti cikket vásárolhat. A dolgozó elzárásra ítélt a munkadíja 40 százalékának, a nem dolgozó elzárásra ítélt letéti pénze terhére a szakmunkás beosztású elítéltek munkadíja alsó határösszege 40 százalékának megfelelő összegért vásárolhat.
(8) Összevont kimaradás engedélyezése esetén az elzárásra ítélt részére az országos parancsnok által intézkedésben meghatározott egyszeri kimaradás során kiadható pénzösszegnek és az összevont kimaradások számának a szorzataként megkapott pénzösszeg adható ki.
232/C. § (1) A Bv. tvr. 125/B. § (1) bekezdése szerinti esetekben az elzárásra ítéltet be kell fogadni és haladéktalanul határozni kell az elzárás félbeszakításáról.
(2) Ha a félbeszakításra okot adó körülmények alapján az elzárás végrehajtását kizáró, a Bv. tvr. 125/B. § (3) bekezdésében meghatározott valamely ok bekövetkezése valószínűsíthető, az intézet ennek időpontja előtt legalább tizenöt nappal előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapítása érdekében.”
16. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet IV. Fejezete a következő 265. §-sal egészül ki:
„265. § Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, arra e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt, a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.”
17. § A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet
a) 14. § (4) bekezdés a) pontjában az „a hatvan napot” szövegrész helyébe az „a kilencven napot”,
b) 193. § (1) bekezdésében az „a Bny. törvényben” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben”,
c) 204. § c) pontjában az „és a mellékbüntetés” szövegrész helyébe az „és a közügyektől eltiltás”,
d) 205. § (1) bekezdésében a „nyugdíját” szövegrész helyébe a „nyugdíját, korhatár előtti ellátását vagy szolgálati járandóságát”,
e) 220/A. § (1) bekezdésében a „[Btk. 127. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 132. § (1) bekezdés]”,
f) 220/E. § (2) bekezdésében a „katonai ügyészségen” szövegrész helyébe a „katonai ügyészhez”,
g) 236. § (2) bekezdés f) pontjában a „[Btk. 122. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 127. § (1) bekezdés]”,
h) 263. §-ában a „szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes letartóztatás”
szöveg lép.
18. § Hatályát veszti a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet
a) 42. § (2) bekezdés a) pontjában az „a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés tényét” szöveg,
b) 201. § (1) bekezdés f) pontja,
c) 202. § (4) bekezdése,
d) 204. § j) pontja.

3. A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet módosítása

19. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 11/1996. (X. 15.) IM rendelet [a továbbiakban: 11/1996. (X. 15.) IM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya a büntetés-végrehajtási intézetekben (a továbbiakban: intézet) fogvatartott szabadságvesztésre ítélt, elzárásra ítélt, előzetesen letartóztatott, és szabálysértési elzárást töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) fegyelmi felelősségére terjed ki.”
(2) A 11/1996. (X. 15.) IM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi felelősség megállapítását kizárja)
„a) a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot,”
(3) A 11/1996. (X. 15.) IM rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelő három napon belül, a fogvatartott meghallgatása után)
„b) kiszabja és a fogvatartottal közli a Bv. tvr. 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 121. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 125/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fenyítést,”
(4) A 11/1996. (X. 15.) IM rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fogvatartott korábban a Bv. tvr. 41. § (2) bekezdés d) pontjában, 120. § d) pontjában, valamint 125/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jutalomban részesült, a jutalomként felemelt összeg a fenyítés kiszabásánál és végrehajtásánál nem vehető figyelembe.”

4. A fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet módosítása

20. § A fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet [a továbbiakban: 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet] 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alkalmazásában fogvatartott alatt a szabadságvesztésre ítéltet, az elzárásra ítéltet, az előzetesen letartóztatottat, valamint a szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási intézetben töltő személyeket kell érteni.”
21. § A 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet 17. § (1) bekezdésében az „az elítélt” szövegrész helyébe az „a fogvatartott” szöveg lép.

5. A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 4/1997. (II. 12.) IM rendelet módosítása

22. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 4/1997. (II. 12.) IM rendelet [a továbbiakban: 4/1997. (II. 12.) IM rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya a büntetés-végrehajtási intézetekben (a továbbiakban: intézet) elhelyezett szabadságvesztésre ítéltekre, elzárásra ítéltekre, előzetesen letartóztatottakra és szabálysértési elzárást töltő személyekre (a továbbiakban együtt: fogvatartott) terjed ki.”
(2) A 4/1997. (II. 12.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alkalmazásában külföldi fizetőeszközön, konvertibilis pénzeszközön a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.”

6. A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet módosítása

23. § (1) A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról szóló 17/1997. (V. 9.) IM rendelet [a továbbiakban: 17/1997. (V. 9.) IM rendelet] 2/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § (1) A bv. intézet a házi őrizetben töltött idő tartamát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott számítási mód szerint kiszámítja. A házi őrizetben töltött idő tartamát a bv. intézet a bíróságnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 92. § (3) bekezdése alapján hozott rendelkezése szerint átszámítja. Az eredményhez, amennyiben töredéknap marad fenn, a Btk. 92. § (4) bekezdése alapján egy napot hozzá kell adni. Az így kapott tartam a házi őrizet miatt a szabadságvesztésbe beszámítandó tartam (a továbbiakban: házi őrizet miatt beszámítandó tartam).”
(2) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) Ha az összbüntetésről szóló bírósági értesítés olyan időpontban érkezik a bv. intézethez, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztés vár végrehajtásra, akkor ki kell számolni azt a tartamot, amennyivel az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát meghaladóan szabadságvesztésként töltött, és azt a Bv. tvr. 23/E. §-a alapján be kell számítani a végrehajtásra váró szabadságvesztés tartamába.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámítandó tartam megállapításánál az összbüntetésbe foglalt alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések letöltött tartamából ki kell vonni az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát. E számításnál egy hónapot harminc nappal kell figyelembe venni.”
(3) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 3. §-a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A szabadságvesztés kezdő napja)
„h) összbüntetésbe foglalás esetén az alapítélettel kiszabott szabadságvesztés kezdőnapja,
i) a Bv. tvr. 23/E. §-a szerinti beszámítás esetén, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírósági értesítés átvételét követő nap.”
(4) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 7. § (1) bekezdése helybe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feltételes szabadságra bocsátás esedékességi napjának a megállapításánál a szabadságvesztés kitöltetlen tartamából ki kell vonni - a Btk. 38. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetésnek megfelelően - a szabadságvesztés egyharmad, illetve egynegyed részét, illetőleg a 38. § (3) bekezdése alapján a szabadságvesztés felét, majd a fennmaradó tartamot hozzá kell adni a szabadságvesztés megállapított kezdő napjához.”
(5) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 7/A. §-a helybe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet a büntetés fele részének letöltése után nem bocsátja feltételes szabadságra, a bv. intézet a Btk. 38. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetésnek megfelelően megállapítja a feltételes szabadság új esedékességi időpontját, és az új határnapnak megfelelően tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.”
(6) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 7/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A feltételes szabadságra bocsátás engedélyezése esetén a feltételes szabadság lejárati napját a bv. intézet - a Btk. 39. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az alábbiak szerint állapítja meg:
a) ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés hátralévő része egy év vagy egy évnél több, akkor a feltételes szabadság lejárati napja a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napja, illetve a Btk. 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság által meghatározott időtartam;
b) ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés hátralévő része egy évnél kevesebb, akkor egy évet kell a feltételes szabadságra bocsátás napjához adni, és a számítás eredményéül kapott napot megelőző nap lesz a feltételes szabadság lejárati napja, illetve a Btk. 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság által meghatározott időtartam.”
(7) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/A. § (1) E rendeletben a szabadságvesztésre vonatkozó szabályok a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részére is alkalmazandók.
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás esedékességi napjának megállapítására e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései alkalmazandók.”
(8) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a következő 18/B-18/C. §-sal egészül ki:
„18/B. § (1) A bíróság által kiszabott elzárást végrehajtó bv. intézet a befogadástól, illetve az elzárásról szóló bírósági értesítés átvételétől számított legkésőbb nyolc napon belül megállapítja és az elítélttel írásban közli az elzárás kezdő és utolsó napját.
(2) Az elzárás kezdő és utolsó napjának a megállapításakor az 1-2/A. §-t, a 4. §-t, a 6. § (2)-(4) bekezdését, a 11-18. §-t a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a számításokat mindig napokban kell elvégezni.
(3) Az elzárás kezdő napja, ha az elzárásra ítélt az ítélet meghozatala napján
a) előzetes letartóztatásban van, az ítélet jogerőre emelkedését követő nap,
b) szabad lábon van, a befogadás napja,
c) más ügyben előzetes letartóztatásban van, az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését követő nap, ha pedig a fiatalkorú átszállítása a bv. intézetbe az előzetes letartóztatás megszűnésének vagy megszüntetésének a napjával megtörtént, az átszállítás napja,
d) szabadságvesztést tölt, a szabadságvesztés utolsó napját követő nap, illetve a feltételes szabadságra bocsátás napja,
e) javítóintézeti nevelést tölt, a javítóintézeti nevelés utolsó napja, illetve az ideiglenes elbocsátás napja,
f) más ügyben kiszabott elzárást tölt, ezen előző elzárás utolsó napját követő nap.
(4) Az elzárás utolsó napjának megállapításánál
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az előzetes fogvatartás első napjához,
b) a (3) bekezdés b)-f) pontja és a 4. § szerinti esetekben az elzárás kezdő napjához
kell hozzáadni az elzárás kitöltetlen tartamát.
(5) A végrehajtás folyamatosságának megszakadása esetén az elzárás utolsó napját ismételten meg kell állapítani. A megszakítást követően foganatba vett szabadságvesztés, javítóintézeti nevelés, illetve előzetes letartóztatás tartamát más jogcímen töltött időként kell figyelembe venni, számítására a távol töltött idő számítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A más jogcímen töltött idő tartamát a megszakított elzárás előjegyzett utolsó napját követő naphoz kell adni, és a számítás eredményét megelőző nap lesz az elzárás utolsó napja.
18/C. § (1) Az elzárásokat a bírósági határozatok, illetve bírósági értesítők érkezési sorrendjében kell foganatba venni, de ha az elítélttel szemben fiatalkorúként is szabtak ki elzárást, akkor elsőként azt kell végrehajtani.
(2) Ha azonos napon több elzárás végrehajtására érkezik bírósági határozat, illetve bírósági értesítés, akkor a foganatba vétel sorrendjénél elsőként annak az elzárásnak a kezdő és utolsó napját kell megállapítani,
a) amelyet az elítélttel szemben fiatalkorúként szabtak ki,
b) az a) ponton kívüli esetben, amelynek a tartama hosszabb.”
(9) A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § A 2/B. § szerinti beszámítást akkor is el kell végezni, ha az összbüntetésként megállapított szabadságvesztésről szóló bírósági értesítőlap 2013. július 1-je előtt érkezett a bv. intézethez és a más ügyben kiszabott szabadságvesztést foganatba vették, de annak végrehajtása 2013. július 1-jéig nem fejeződött be.”
24. § A 17/1997. (V. 9.) IM rendelet
a) 2. § (5) bekezdésében az „elfogó parancs” szövegrész helyébe az „elfogató parancs”,
b) a 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „3. § b)-g) pontja” szövegrész helyébe a „3. § b)-i) pontja”,
c) 7. § (3) bekezdésében a „Btk. 47. §-a (4) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „Btk. 38. § (2) bekezdésében”,
d) 7. § (6) bekezdésében a „hárommal, néggyel, illetve öttel” szövegrész helyébe a „hárommal vagy néggyel”,
e) 7/B. § (3) bekezdésében a „[Btk. 48/A. §-ának (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[Bv. tvr. 23/C. § (2) bekezdése]”,
f) 7/C. § (1) bekezdésében a „szerint tíz, illetve tizenöt évet” szövegrész helyébe a „szerinti időtartamot”,
g) 7/C. § (4) bekezdésében a „Btk. 47/B. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Btk. 45. § (1) és (3) bekezdésében”,
h) 7/C. § (5) bekezdésében a „Btk. 47/B. §-ának (2),” szövegrész helyébe a „Btk. 45. § (2),”,
i) 14. §-ában a „28/A. § (1) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „28/B. § (3) bekezdés a) pont”,
j) 15. §-ában a „Bv. tvr. 28/A. § (1) bekezdés c) pont” szövegrész helyébe a „Bv. tvr. 28/B. § (3) bekezdés c) pont”,
k) 16. §-ában a „[Bv. tvr. 22. § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „(Bv. tvr. 22/A. §)”
szöveg lép.

7. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél tárgyú 2/1999. (II. 11.) IM rendelet módosítása

25. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél tárgyú 2/1999. (II. 11.) IM rendelet 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) fogva tartott: a szabadságvesztésre vagy elzárásra ítélt, az előzetesen letartóztatott és a szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási intézetben töltő személy;”

8. A büntetőügyben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosítása

26. § A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet [a továbbiakban: 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet] 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza:)
„d) összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a végrehajtási fokozatot, valamint a végrehajtandó foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás megnevezését,”
27. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha perújítás, vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 413. § (1) bekezdés, 423. § (6) bekezdés], erről - határozatának megküldésével - haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, a fogvatartást foganatosító bv. intézetet, a bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adat végleges eltávolítása esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).”
28. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen)
„b) ellátja a szabadságvesztésre vagy elzárásra ítéltnek a bv. intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,”
29. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 9. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti)
„i) a végrehajtást foganatosító bv. intézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben elzárást hajtanak végre,
j) a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, valamint a Btk. 122. §-a szerinti átváltoztatás szükségességét,”
30. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 12. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (2) és (3) bekezdésben, valamint a 11. §-ban írt rendelkezéseket a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell.
(6) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését.”
31. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a bv. bíró - ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya - bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A rendelvényt, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetnek.”
32. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat, az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása végett, megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak. A bv. csoport a feltüntetett iratok mellett a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot is megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.”
33. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A bv. előadó megkeresi a bíróságot a határozatkiadmányok és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg.
(2) Ha a határozatkiadmány, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlap és az egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, hogy a szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a bv. intézetnek átadta, az említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek.”
34. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bv. előadó az értesítőlapot és - ezzel egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.”
35. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítéltet a feltételes szabadság kedvezményéből a Btk. 38. § (4) bekezdés b), c) és d) pontjai valamelyikének, illetve a Btk. 45. § (7) bekezdésében foglaltak miatt az ítélet meghozatalakor ki kellett volna zárni, a Be. 557. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt első fokú bíróságot keresi meg, és az első fokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti. Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a Btk. 38. § (2) bekezdésében meghatározott minimális időtartam a szabadságvesztésből még nem telt el, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.”
36. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bv. intézet a fogházban, illetve a börtönben végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítélttel szemben a fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására tesz előterjesztést, a bv. bíró meghallgatást tarthat, ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője kezdeményezi, meghallgatást tart. Az elítélt meghallgatásának időpontját a bv. bíró az előterjesztés vagy a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül tűzi ki.”
37. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet az 52/A. §-t követően a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
„II/A. Fejezet
AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA
Az értesítőlap és a bírói rendelvény
52/B. § (1) Az elzárás végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetve bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy
a) nem állapítható-e meg az elzárás végrehajtását kizáró ok (Bv. tvr. 17. §),
b) az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott elzárást.
(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti
a) az előzetes fogvatartás, illetve a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt,
b) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,
c) ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat,
d) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a szabadságvesztést, illetve az elzárást kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,
e) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben közérdekű munkát hajtanak végre (Btk. 47. §), annak közlésével, hogy a közérdekű munkát melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,
f) az elzárás mellett kiszabott foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást,
g) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,
h) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróság megnevezését és a határozat számát, valamint a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, annak közlésével, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen az elítélt átszállítása iránt,
i) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, aki előzetes letartóztatásban van, az előzetes letartóztatás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését és a határozat számát,
j) ha a büntetőeljárásban - amelyben az elzárást kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot.
(3) Az értesítőlapra a tanács elnöke az elzárás végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést, más ügyben kiszabott elzárást tölt vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.
(4) Az elzárást kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel a bíróság az elzárást teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították.
(5) Ha az elzárást azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tvr. 18/C. §), a kiszabott elzárásról az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.
(6) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek megküldeni, illetve a terheltet előállító büntetés-végrehajtási felügyelőnekátadni. A bv. felügyelő az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság az értesítőlap átadását a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.
52/C. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a kijelölt bv. intézetbe szállításáról.
(2) Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt előzetes letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjék a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe való átszállítása iránt. A felhívás tartalmazza azt is, hogy ha a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével haladéktalanul értesítse az elzárást kiszabó első fokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú előzetes letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről haladéktalanul értesítse az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója aziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú a bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik.
52/D. § Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére és a kezelőiroda eljárására a 11-16. § és a 19. § (5) és 6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Halasztás engedélyezése
52/E. § (1) Ha az elítélt nem nyomban az ügydöntő határozat kihirdetése után terjesztett elő kérelmet, a halasztás engedélyezésekor a bíróság a 21. § alkalmazásával jár el.
(2) A terhesség igazolására szakorvosi igazoláson kívül az elítéltről vezetett terhességi könyv bemutatása is elfogadható.
Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében
52/F. § (1) Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. előadó a 22-25. §, a 26. § (2) bekezdése, a 27-28. §, a 30-31. §, a 35. § és a 38. § megfelelő alkalmazásával teszi meg a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel.
(2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy
a) nincs-e az elzárás végrehajtását kizáró ok [Bv. tvr. 17. §, 18/C. §, 125/B. § (3) bekezdés],
b) az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel kitöltötte-e az elzárást,
c) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.
(3) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, az elzárásról kiállított értesítőlapra nem vezet rendelvényt. A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tvr. 14/A. § szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tvr. 125/B. § (3) bekezdésében meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz, egyéb esetben a végrehajtást kizáró ok megállapításáról hivatalos feljegyzést készít. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.
(4) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot [Bv. tvr. 17. §, 18/C. § és 125/B. § (3)-(4) bekezdés] a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg. A bv. bíró az erről hozott határozatát megküldi
a) az elzárás foganatba vétele esetén, az elzárást foganatosító bv. intézetnek és haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték,
b) az első fokon eljárt bíróságnak.
(5) Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a felnőttkorú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet.
52/G. § (1) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt előzetes letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró - az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.
(2) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat - az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi. Ha ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat - a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi.
(3) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.
(4) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb iratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. A bv. bíró az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetnél az elítélt átszállítása iránt.
(5) A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját az 52/C. § (3) bekezdése szerint hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával az előzetes letartóztatást, illetve javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg.”
38. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet III. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„III. Fejezet
A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA
Általános rendelkezések
53. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti,
a) azt, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény,
b) az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat is, valamint az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.
54. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a járásbíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 11. § megfelelő alkalmazásával jár el.
55. § (1) A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg az elítélt lakóhelye - ennek hiányában vagy kérelme alapján tartózkodási helye - szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak, illetve ha az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, Budapest Főváros Kormányhivatala pártfogó felügyelői szolgálatának.
(3) A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy kiadmányát megküldi a (2) bekezdés szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.
(4) A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.
(5) A járásbíróság kezelőirodája a pártfogó felügyelői szolgálattól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.
(6) A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 13. § (2)-(6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.
56. § Ha a törvényszék első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a 11. § megfelelő alkalmazásával jár el.
57. § (1) A törvényszék kezelőirodája az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül - postai küldeményként küldi meg az 55. § (2) bekezdése szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.
(2) Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.
(3) Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző pártfogó felügyelői szolgálatot és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.
(4) A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.
(5) Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
58. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a törvényszék másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére az 56. § és az 57. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2) A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik pártfogó felügyelői szolgálatnak küldte meg.
(3) Az elsőfokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a törvényszéktől, a pártfogó felügyelői szolgálatnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.
(4) Az iratok visszaérkezése után az elsőfokú bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - az első és másodfokú ítélet, határozat egy-egy példányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amelynek a törvényszék az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.
(5) A (4) bekezdésben írtak teljesítése után, ha a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.
(6) Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot már közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.
(7) A járásbírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi és azokat irattárba helyezi.
59. § (1) Ha a közérdekű munkát jogerősen az ítélőtábla, illetve a Kúria szabta ki, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla az 56. §, az 57. § (1) bekezdése és az 58. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A továbbiakban az ítélőtábla, illetve a Kúria határozatának végrehajtásáról gondoskodó pártfogó felügyelői szolgálat és a bíróság az 58. §-ban írtak szerint intézkedik.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Kúria a Be. 437. §-a alapján szabja ki.
60. § A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Bv. tvr. 18/C. §-a, illetve a Be. 587. § (3) bekezdése alapján nem hajtható végre.
A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése
61. § (1) A járásbíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A pártfogó felügyelői szolgálat az észlelt hiányok pótlására a járásbíróságot felhívja.
(2) A pártfogó felügyelői szolgálat a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.
62. § (1) Ha a határozat a törvényszék eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a pártfogó felügyelői szolgálat az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.
(2) Ha az értesítőlapot más törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria küldte meg a pártfogó felügyelői szolgálatnak, a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.
63. § Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat és a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetve a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 590. § (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró elrendeli az elítélt körözését és elfogató parancsot bocsát ki. Ha a pártfogó felügyelő a lakcímfigyelés, a körözés, illetve az elfogatóparancs megszüntetésének okát észleli, kezdeményezi azok visszavonását.
A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása
64. § Ha a Bv. tvr. rendelkezései szerint a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítására kerülhet sor, a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását
a) ha az elítéltet más ügyben - a Btk. 49. §-át kivéve - végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték vagy vele szemben előzetes letartóztatást rendelnek el, a szabadságvesztés végrehatásának befejezéséig vagy az előzetes letartóztatás megszüntetéséig,
b) a Bv. tvr. 67/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig
félbeszakítja.
65. § (1) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot.
(2) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy haladéktalanul közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tvr. 67/A. § (3) bekezdése alapján megszűnt.
A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása
66. § (1) A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján kitűzi a meghallgatás időpontját.
(2) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.
(3) A bv. bíró a meghallgatás alapján
a) az ügyész indítványának helyt ad és megállapítja a közérdekű munka, illetve az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát [Bv. tvr. 67/D. § (1) bekezdés, 68. § (3b) bekezdés],
b) az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,
c) ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti, vagy
d) indokolt esetben - ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok - más munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.
(4) A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot a bv. intézetnek a fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.
(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.
(6) A pártfogó felügyelő a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.
Pénzbüntetés átváltoztatása közérdekű munkára
67. § Pénzbüntetés közérdekű munkára átváltoztatása esetén a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak,
b) ha a közérdekű munka megkezdése előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a közérdekű munkáról kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt.
A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése
68. § (1) A pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 67/B. §-ában meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak.
A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.
(2) Ha a bv. bíró végzésben megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését, határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek és a bűnügyi nyilvántartó szervnek.”
39. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felnőttkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH megkeresi a bv. bírót a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A bv. bíró beszerzi az elsőfokú bíróságtól a pénzbüntetést jogerősen kiszabó határozatot, és ha annak feltételei fennállnak, továbbá nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, haladéktalanul dönt a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásáról.”
40. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt a pénzbüntetésre a Bv. tvr. 18. § (2) bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.”
41. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 93/A. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni]
„c) foglalkozástól eltiltás esetén az eltiltással érintett tevékenység megnevezését.”
42. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a 93/P. §-át követően a következő IV/C. Fejezettel egészül ki:
„IV/C. Fejezet
A KITILTÁS ÉS A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA
A kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma
93/Q. § (1) A bíróság a kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.
(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság
a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
b) felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett alkalmazta,
c) önálló büntetésként alkalmazta.
(3) Sportrendezvények látogatásától való eltiltásnál az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni az eltiltás időtartamát, valamint azt, hogy melyik sportrendezvény látogatására, illetve melyik sportlétesítménybe való belépésre vonatkozik az eltiltás.
Az előzetes fogvatartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás
93/R. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást
a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,
c) önálló büntetésként alkalmazta.
(2) A bíróság a kitiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak is.
(3) A bíróság a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervének.
Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás
93/S. § (1) A bíróság az értesítőlapot - büntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,
a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,
b) amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.
(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.
(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.
93/T. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi -, és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába beszámítható időt.
(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot haladéktalanul átadja a bv. intézetnek.
(3) A bv. előadó a kitiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.
(4) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kitiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (3) bekezdésében meghatározott hatóságnak küldi meg a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően.
(5) A bv. előadó a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt, vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.
A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén
93/U. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kitiltásokat vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kitiltások vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.
(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.
(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kitiltások vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - ha ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást végre kell hajtani.
(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.
(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.
A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén
93/V. § (1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a kitiltásról, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról - két példányban - II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a kitiltás, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama még nem telt le.
(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.
(3) A II. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek az I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 93/T. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.
(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II/A. és II/.B. jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.
(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdése szerint illetékes hatóságnak küldi meg.”
43. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„V. Fejezet
A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA
A közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma
94. § (1) A bíróság a közügyektől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.
(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.
Az előzetes fogvatartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett szabadságvesztés mellett alkalmazott közügyektől eltiltás
95. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.
(2) A bíróság a közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.
(3) Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának tagja, civil szervezet, köztestület, közalapítvány tisztségviselője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, katonai rendfokozattal bír, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe vagy testületébe delegált tag, hatósági eljárásban védő vagy jogi képviselő, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, III-as számozástól kezdődően közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és megküldi
a) a hivatalos személy munkáltatójának,
b) a népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának,
c) annak a civil szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítélt tisztséget visel,
d) a belföldi kitüntetés adományozására, illetve a külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának,
e) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésének vagy testületének,
f) az illetékes ügyvédi kamarának.
(4) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a közügyektől eltiltásról kiállított - és a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot
a) nyugállományú és kiképzett tartalékos személy esetén a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének,
b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnoknak, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorlónak
kell megküldeni.
Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltás
96. § (1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.
(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.
(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.
97. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt.
(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.
(3) A bv. előadó az I. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.
(4) Ha a 95. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint a közügyektől eltiltással kapcsolatosan külön közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot kell kiállítani, a bíróság a - III-as számozástól a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot a 95. § (3) és (4) bekezdésben megjelölt személynek, szervnek, szervezetnek küldi meg.
(5) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően - a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.
Közügyektől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén
98. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú közügyektől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.
(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a közügyektől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.
(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a közügyektől eltiltást végre kell hajtani.
(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a közügyektől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.
(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.”
44. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte vagy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az első fokon eljárt bíróság haladéktalanul értesíti a bv. csoportot, illetve a BGH-t a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, személyeket, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot közvetlenül megküldte.”
45. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 108. és 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, a bv. előadó II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a büntetés lejártának napjával feltünteti, és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) és (3) bekezdésben, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. § (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi.
(2) Ha a kegyelem a szabadságvesztés mellett más büntetést is érint, a bv. előadó a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapra ezt is feljegyzi.
(3) Ha a bv. előadó a kegyelem gyakorlásáról szóló értesítés megérkezése előtt a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) és (3) bekezdésben, 93/J. § (2) bekezdésében, 93/R. § (2) és (3) bekezdésében, vagy 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak még nem küldte meg,
a) ha a kegyelem más büntetés elengedésére is kiterjed, a kegyelemmel érintett értesítőlapokat - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi,
b) ha más büntetés elengedésére nem került sor, de a szabadságvesztést kegyelemből közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre változtatták át vagy a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot I-II. jelzéssel látja el, és a 93/B. § (2)-(3) bekezdésben, 93/J. § (2) bekezdésében, 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi; a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapot - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi.
(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem a hatályát vesztette, a bv. előadó ennek feltüntetésével az irattárba helyezett értesítőlapot az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.
109. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során részesül kegyelemben, szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás leteltének napjával, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényekkel és ezek fennállásának időtartamával feltünteti - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően -, és a 93/B. § (2)-(3) bekezdésben, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságnak küldi meg.
(2) Ha a kegyelem más büntetésre is kiterjed, a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti, és megküldi a 93/B. § (2)-(3) bekezdésében, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságoknak.”
46. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet VII. Fejezete a következő II. Címmel egészül ki:
„II. Cím
A JÓVÁTÉTELI MUNKA
114. § (1) A bíróság a határozat kihirdetésekor vagy a határozat kézbesítésekor tájékoztatja az elítéltet a jóvátételi munka elvégzése igazolásának módjáról. Az elítéltet tájékoztatni kell arról is, hogy ha a jóvátételi munkát több szervezet vagy intézmény által biztosított helyen végzi el, akkor valamennyi munkavégzési hely tekintetében az adott szervezetnek, intézménynek önállóan ki kell állítania az erről szóló igazolást.
(2) A bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően a jóvátételi munka előírásáról tanúsítványt állít ki és azt a határozat kihirdetését követően a jelen lévő elítélt részére átadja, vagy a jogerős határozat kiadmányával együtt részére kézbesíti.
(3) A jóvátételi munkavégzés előírásáról szóló tanúsítvány a következő adatokat tartalmazza:
a) az elítélt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje,
b) az első fokon eljáró bíróság megnevezése és az ügyszám,
c) tájékoztatás arról, hogy az érintett személy számára a bíróság a Btk. 67. §-a alapján hány óra jóvátételi munka elvégzését írta elő,
d) tájékoztatás a közokiratnak minősülő igazolás alaki kellékeiről.
(4) A jóvátételi munka elvégzésének az igazolására szolgáló nyomtatványt a bíróság az elítélt részére kérelmére két példányban átadja, ha a határozat kihirdetésekor jelen van. A bíróság kezelőirodáján biztosítani kell, hogy az elítélt a nyomtatványhoz hozzájuthasson, továbbá a nyomtatványt a bíróság honlapján letölthető formátumban közzé kell tenni.
(5) A bíróság az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi a Btk. 67. § (1) bekezdésében meghatározott idő leteltéig, vagy ha az igazolás határidejének meghosszabbításáról határozott, annak tartamáig.”
47. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Btk. 65. § (4) bekezdése vagy 86. § (6) bekezdése, fiatalkorú esetében 119. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt - ideértve a pártfogó felügyelet utólagos elrendelését is (Be. 567. §) - pártfogó felügyeletről két példányban állít ki értesítőlapot.”
48. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 125/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bv. bíró az illetékes ügyész indítványára soron kívül dönt a Btk. 69. § (1) bekezdése alapján pártfogó felügyelet alá helyezett pártfogó felügyeletének a megszüntetéséről, vagy az indítvány elutasításáról, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eltelt és annak szükségessége már nem áll fenn [Btk. 70. § (3) bekezdés].”
49. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet VII. Fejezete a következő III/A. Címmel egészül ki:
„III/A. Cím
AZ ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Általános rendelkezések
127/A. § (1) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésekor - mind az elektronikus adat eltávolításával, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával történő végrehajtás esetén - az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló
a) IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk,
b) domain név,
c) URL cím,
d) portszám
feltüntetésével határozza meg az intézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adatot.
(2) Abban az esetben, ha a bíróság az adott domain névhez kapcsolódó teljes elektronikus adattartalom eltávolítását rendeli el, akkor az URL cím megadása mellőzhető.
(3) E cím alkalmazásában
a) domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,
b) elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,
c) IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,
d) portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,
e) URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.
(4) Ha a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat eltávolítására kötelezi. A bíróság a kötelezett tárhelyszolgáltatót a nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a tárhelyszolgáltató képviseletére jogosult nevének és címének a feltüntetésével jelöli meg.
(5) Ha a Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el és külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról. Ha a bíróság határozatában az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról rendelkezik, kötelezettként összefoglalóan a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat jelöli meg.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával
127/B. § (1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor három példányban végrehajtási értesítőlapot állít ki. A végrehajtási értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza az elektronikus adatra és a teljesítésre kötelezett tárhelyszolgáltatóra vonatkozó 127/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat és a kötelezett önkéntes teljesítésre felhívását. Ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelték el, a bíróság a végrehajtási értesítőlapon ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is feltünteti.
(2) A bíróság a végrehajtási értesítőlap két példányát eredeti bírói aláírással látja el és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő foganatosítása végett a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának küldi meg. A bíróság a végrehajtási értesítőlap harmadik példányát a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.
(3) A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtása érdekében kiállított végrehajtási értesítőlapokat hány példányban, mikor és hová küldte meg.
127/C. § (1) A bv. csoport a megküldött végrehajtási értesítőlapot, illetve a (3) bekezdés szerinti ítélet (határozat) kiadmányt határidős nyilvántartásba helyezi.
(2) A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a végrehajtási értesítőlapnak a törvényszéki végrehajtói iroda által érkeztetett példányáról készült másolatát. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget teljesítette, a bv. csoport a végrehajtás iránti előírást törli a nyilvántartásból. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozatának kiadmányát megküldi a törvényszéki végrehajtónak, egyebekben a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.
(3) A törvényszéki végrehajtó a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozat alapján elvégzett, a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a bv. csoportnak. Ha a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró a Be. 596/A. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul megküldi a végrehajtási cselekményekről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatát és a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat kiadmányát az ügyben első fokon eljárt bíróságnak.
(4) Ha a kötelezett a kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesít, és a bv. bíró a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított három hónap elteltével újból pénzbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a (2) bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. A végrehajtási értesítőlap törvényszéki végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével a végrehajtás iránti előírást a bv. csoport törli a nyilvántartásból.
(5) Ha a tárhelyszolgáltató a pénzbírság kiszabását követően utóbb mégis eleget tesz a kötelezettségének és erről a kötelezett vagy a törvényszéki végrehajtó tájékoztatja a bíróságot, a kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén a bv. bíró erről haladéktalanul értesíti az ügyben első fokon eljárt bíróságot és a törvényszéki végrehajtót.
(6) Ha az ügyben első fokon eljárt bíróság korábban az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását rendelte el, az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján beszerzi az ügyész indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának megszüntetése tárgyában.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával
127/D. § (1) A bíróság haladéktalanul intézkedik a Be. 596/A. § (1) bekezdése alapján meghozott, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(2) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának elrendelését mellőzi, azzal egyidejűleg intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.
(4) Az ügyben első fokon eljárt bíróság a kijavítást elrendelő határozat meghozatalát követően haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében. Ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(5) Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.”
50. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127/D. § (1) A bíróság a Be. 596/A. § (1) bekezdése alapján meghozott, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozat meghozatalakor értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza
a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 127/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat,
b) az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,
c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat,
d) ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával rendelték el, ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.
(2) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozatot és az értesítőlapot elektronikus úton küldi meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH). A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.
(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának elrendelését mellőzi és
a) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából (a továbbiakban: KEHTA) való törlés érdekében,
b) amennyiben az elrendelés feltételi egyéb okból nem állnak fenn, az elektronikus hírközlési szolgáltatókat a hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi,
erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(4) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.
(5) Az ügyben első fokon eljárt bíróság, ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését, követően új értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.
(6) Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(7) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.
(8) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával kapcsolatos értesítőlapot számítógépes program segítségével állítja ki. Az értesítőlapot és a határozat elektronikus kiadmányát a bíróság fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el és a hivatali kapun keresztül küldi meg az NMHH-nak. A bíróság a hibásan kiállított értesítőlapot kijavítása esetén is az előbbiek szerint jár el.”
51. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a következő 127/E. §-sal egészül ki:
„127/E. § (1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.
(2) Az NMHH a bíróság határozatáról elektronikus úton értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.
(3) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását elektronikus úton kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.
(4) Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását elektronikus úton kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.
(5) Az NMHH elektronikus úton értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.”
52. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § Ha a bíróság
a) a tárgyalás rendjének fenntartása körében a vádlott őrizetbe vételét rendelte el (Be. 249. §), ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot,
b) a tárgyalás során meg nem jelent vádlott tárgyalási őrizetét rendelte el [Be. 281. § (6) bekezdés], ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a terhelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot
keresi meg.”
53. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet VIII. Fejezete a következő alcímekkel és 151/B-151/C. §-sal egészül ki:
„Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával
151/B. § (1) Ha a bíróság határozatában a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának visszaállítható módon történő végrehajtására kötelezi, az elektronikus adatot és a kötelezettet a 127/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokkal tünteti fel.
(2) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatának eredeti bírói aláírással ellátott két kiadmányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának. A bíróság a határozat kiadmányokra felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali - de legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli - önkéntes teljesítésre hívja fel, a felhívást eredeti bírói aláírással kell ellátni.
(3) A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a határozatot hozó bíróságnak.
(4) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítja és a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat visszaállítására kötelezi, a határozatban az elektronikus adat és a tárhelyszolgáltató megjelölésére a 127/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat fel kell tüntetni. A bíróság a határozatának eredeti bírói aláírással és a (2) bekezdés szerinti végrehajtási záradékkal ellátott két kiadmányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának.
(5) Ha a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv szerint a tárhelyszolgáltató az eltávolításra vagy a visszaállításra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bíróság a rendbírság kiszabásáról szóló határozatának jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.
(6) Ha a bíróság arra tekintettel, hogy a tárhelyszolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, és a tárhelyszolgáltató vagy a törvényszéki végrehajtó arról tájékoztatja a bíróságot, hogy utóbb a kötelezettségének eleget tett, a bíróság a kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén beszerzi az ügyész indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetése tárgyában.
(7) A bíróság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének megszüntetése esetén a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jár el.
(8) Ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elrendelésére nem kerül sor, a bíróság
a) az eljárás befejezéséről hozott határozatában, vagy
b) ha az erről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - az ügyész indítványára külön határozattal
rendelkezik az elektronikus adat visszaállításáról, egyebekben a bíróság a (4) bekezdés alkalmazásával jár el.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával
151/C. § (1) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendelésével egyidejűleg intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(2) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését mellőzi, azzal egyidejűleg intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(3) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának.
(4) A bíróság a kijavítást elrendelő határozat meghozatalát követően haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében. Ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.
(5) Ha a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, de a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság az eljárás befejezéséről hozott határozatában, abban az esetben, ha a bíróság érdemi határozattal döntött, vagy ha az eljárás befejezéséről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta, az ügyész indítványára - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosításáról. A bíróság haladéktalanul intézkedik a határozat hirdetményi kézbesítése és a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján való közzététele érdekében.”
54. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 151/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„151/C. § (1) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatról értesítőlapot állít ki és azt a határozattal együtt elektronikus úton megküldi az NMHH-nak.
(2) Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza
a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 127/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat,
b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,
c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat.
(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését mellőzi és
a) a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi, vagy
b) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a KEHTA-ból való törlése érdekében
erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(4) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának.
(5) A bíróság, ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően új értesítőlapot állít ki és azt határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.
(6) Ha tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(7) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának egyéb okból történő megszüntetéséről értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(8) Ha a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, de a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság az eljárás befejezéséről hozott határozatában, abban az esetben, ha a bíróság érdemi határozattal döntött, vagy ha az eljárás befejezéséről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta, az ügyész indítványára - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosításáról. A bíróság ez esetben is értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.
(9) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.
(10) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával kapcsolatos értesítőlapot számítógépes program segítségével állítja ki. Az értesítőlapot és a határozat elektronikus kiadmányát a bíróság fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el és hivatali kapun keresztül küldi meg az NMHH-nak. A bíróság a hibásan kiállított értesítőlapot kijavítása esetén az előbbiek szerint jár el.”
55. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet VIII. Fejezete a következő 151/D. §-sal egészül ki:
„151/D. § (1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.
(2) Az NMHH a bíróság határozatáról elektronikus úton értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.
(3) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását elektronikus úton kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.
(4) Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását elektronikus úton kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.
(5) Az NMHH elektronikus úton értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot arról, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.”
56. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet X. Fejezete a következő 159. §-sal egészül ki:
„159. § Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, arra e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt, a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéseit és mellékletét továbbra is alkalmazni kell.”
57. § A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet
1. 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „1978. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „2012. évi C. törvény”,
2. 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „(Btk. 99. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 92. §)”,
3. 3. § (3) bekezdésében és 77. § (2) bekezdésében a „[Btk. 51. § (4) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Btk. 50. § (4) bekezdés]”,
4. 4. § (5) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „félbeszakítja”,
5. 4. § (10) bekezdésében a „Be. 428. § (4) bek.” szövegrész helyébe a „Be. 428. § (5) bek.”,
6. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „(Btk. 66. §)” szövegrész helyébe az „[a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 17. §]”,
7. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „(Btk. 42-44. §, 111. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 37. §, 110. §)”,
8. 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „[Btk. 47. § (4) bek., 47/C. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 38. § (4) bekezdés, 44. §, 45. § (7) bekezdés]”,
9. 9. § (2) bekezdés f) pontjában a „(Btk. 82. §, 119. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 69. §, 119. §)”,
10. 9. § (2) bekezdés h) pontjában a „[Btk. 91. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 86. § (2) bekezdés]”,
11. 9. § (4) bekezdésében a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőri szerv”,
12. 10. § (1) bekezdésében a „szabadságvesztést tölt” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést vagy elzárást tölt”,
13. 17. § (1) bekezdésében a „szabadságvesztést tölt” szövegrész helyébe a „szabadságvesztést illetve elzárást tölt”,
14. 17. § (4) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség)”,
15. 20. § (1) bekezdésében a „(Btk. 69. §)” szövegrész helyébe a „(Bv. tvr. 18/C. §)”, a „(Btk. 47/B. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 45. §)”,
16. 20. § (3) bekezdésében a „[Btk. 47/C. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 45. § (7) bekezdés]”,
17. 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (1) bekezdésében és 82. § (3) bekezdésében a „(Btk. 66. §)” szövegrész helyébe a „(Bv. tvr. 17. §)”,
18. 25. § (3) bekezdésében a „büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.)” szövegrész helyébe a „Bv. tvr.”,
19. 26. § (3) bekezdésében a „Bv. tvr. 17. §-a” szövegrész helyébe a „Bv. tvr. 23/A. §-a”,
20. 78. § (5) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bv. bíró”,
21. 79. § (2) és (3) bekezdésében az „az elsőfokú bíróságot” szövegrész helyébe az „a bv. bírót”,
22. 79. § (3) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében a „bíróságtól” szövegrész helyébe a „bv. bírótól”,
23. 81. § (2) bekezdésében az „az első fokon eljárt bíróságot” szövegrész helyébe az „a bv. bírót”,
24. 82. § (3) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bv. bíró”,
25. 124. § (3) bekezdésében a „[Btk. 48. § (3) bek.]” szövegrész helyébe a „(Btk. 69. §)”,
26. 126. § (4) bekezdésében a „pártfogó felügyelet” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyeletet”,
27. 132. § (3) bekezdésében a „tizenkilencedik” szövegrész helyébe a „huszonegyedik”,
28. 152. § (1) bekezdésében a „[Btk. 122. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 127. § (1) bekezdés]”,
29. 155. § (2) bekezdésében a „vagy mellékbüntetésről” szövegrész helyébe a „vagy közügyektől eltiltásról”
szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet
a) 10. § (4) bekezdésében a „vagy a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részét” szövegrész,
b) 52/A. §-a és az azt megelőző alcím,
c) 93/A. § (2) bekezdés b) pontja,
d) 93/B. § (1) bekezdés b) pontja,
e) 93/C. §-át megelőző alcímben és 93/L. §-át megelőző alcímben az „és részben felfüggesztett” szövegrész,
f) 93/C. § (1) bekezdés b) pontja,
g) 93/I. § (2) bekezdés b) pontja,
h) 93/J. § (1) bekezdés b) pontja,
i) 93/L. § (1) bekezdés b) pontja,
j) 115. § (1) bekezdésében az „egészben vagy részben” szövegrész.
59. § (1) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet Melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet az e rendelet 2. melléklete szerinti 2-35. melléklettel egészül ki.
(3) A 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet az e rendelet 3. melléklete szerinti 36-38. melléklettel egészül ki.

9. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása

60. § A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 75/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A büntető ügyszakban a bíróság és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus kapcsolattartása körében az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről szóló határozat kiadmányozásakor a 75/E. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a másolatot az arra feljogosított személy hitelesítési záradékkal látja el és azon fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt helyez el (kiadmány). Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges elrendeléséről számítógépes program segítségével előállított értesítőlapot papír alapú iratként be kell mutatni a tanács elnökének (bírónak), aki azt ellenőrzi és - ha ez szükséges a javítások elvégzését követően - intézkedik annak továbbítása iránt, ezt követően az arra feljogosított személy az elektronikusan kiállított értesítőlapon fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt helyez el.”

10. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosítása

61. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet [a továbbiakban: 6/2003. (III. 7.) BM rendelet] 84. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,
a) ha azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni, a vélelem beálltától számított,
b) a kivonat személyes átvétele esetén a személyes átvétel lehetőségéről szóló értesítés átvételéről szóló igazolás visszaérkezését, ennek hiányában az értesítés megküldését követő harmadik hónap első napját követő
hat hónap elteltét követően intézkedni kell.
(8) A kiállított anyakönyvi kivonat (7) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat
a) az anyakönyvvezető őrzésében van, az anyakönyvvezető,
b) magyar külképviselet őrzésében van és
ba) azt a hazai anyakönyvezést végző hatóság állította ki, a hazai anyakönyvezést végző hatóság,
bb) azt nem a hazai anyakönyvezést végző hatóság állította ki, a központi anyakönyvi szerv
intézkedik.
(9) A magyar külképviselet az át nem vett anyakönyvi kivonatokat a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak, a (8) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a központi anyakönyvi szervnek a (7) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően haladéktalanul megküldi.”
62. § (1) A 6/2003. (III. 7.) BM rendelet 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak nyolc napon belül megküldi.”
(2) A 6/2003. (III. 7.) BM rendelet 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben levő várandós anya kérelmére születendő gyermeke lakóhelyéül a gyámhivatal a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a bejegyzéstől számított négy hónap elteltét követő nyolc napon belül teljesíti, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása időközben örökbefogadással vagy egyéb módon nem rendeződött.”
63. § A 6/2003. (III. 7.) BM rendelet Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 103/B-103/D. §-sal egészül ki:
„103/B. § Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig rögzíti az ASZA-rendszer erre a célra szolgáló felületén valamennyi, az őrizetében levő, lezárt és eddig az ASZA-rendszerben nem rögzített anyakönyvet.
103/C. § A Magyarországra utalásként a Magyar Köztársaságra utalást tartalmazó, nem megszemélyesített anyakönyvi kivonat nyomtatványok selejtezéséről az anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig intézkedik.
103/D. § A 84. § (9) bekezdése szerinti esetben a magyar külképviseleti hatóság az át nem vett anyakönyvi kivonatoknak a hazai anyakönyvezést végző hatóság, illetve a központi anyakönyvi szerv számára történő megküldéséről első alkalommal 2013. szeptember 30-ig intézkedik.”

11. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet módosítása

64. § A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet [a továbbiakban: 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet] VIII. Fejezete a következő alcímmel és 99/A. §-sal egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
99/A. § A 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások során a 66. §, 69. § és 78. § alkalmazása esetén az e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései szerint kell eljárni.”
65. § A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 19. pont” szövegrész helyébe a „2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pont”,
b) 5. § (4) bekezdésében az „A rendőrségen” szövegrész helyébe az „Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven (a továbbiakban: rendőrség)”,
c) 66. § (2) bekezdésében a „266/A. §-ában, 266/B. §-ában, valamint 281. §-ában” szövegrész helyébe a „242-247. §-ában”,
d) 66. § (4) bekezdés a) pontjában a „266/A. §-ában és 266/B. §-ában” szövegrész helyébe a „244-247. §-ában”,
e) 66. § (4) bekezdés b) pontjában a „281. §-ában” szövegrész helyébe a „242-243. §-ában”,
f) 69. § (1) bekezdésében a „304. és 306. §-ában” szövegrész helyébe a „389. §-ában”,
g) 78. § a) pontjában a „286/A. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „459. § (1) bekezdés 18. pontjában”,
h) 78. § b) pontjában a „Btk. 286/A. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontjában” szövegrész helyébe a „kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletben, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletben”,
i) 95. § (1) és (2) bekezdésében a „Rendőrség-történeti Múzeumban” szövegrész helyébe a „Rendőrmúzeumban”,
j) 95. § (2) bekezdésében a „Rendőrség-történeti Múzeum, illetve” szövegrész helyébe a „Rendőrmúzeum vagy”,
k) 95. § (3) bekezdésében a „Rendőrség-történeti Múzeumba, illetve” szövegrész helyébe a „Rendőrmúzeumba vagy”
szöveg lép.

12. A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet módosítása

66. § A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 21/2003. (VI. 24.) IM-PM-BM együttes rendelet 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az őrizetbe vétellel, az előzetes letartóztatással, az ideiglenes kényszergyógykezeléssel, a kényszergyógykezeléssel, a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtásával felmerült bűnügyi költséget a foganatosító szerv, a lakhelyelhagyási tilalommal és a házi őrizettel felmerült bűnügyi költséget a megtartását ellenőrző rendőri szerv előlegezi.
(3) Az őrizetben, előzetes letartóztatásban lévő, illetve elzárást vagy szabadságvesztés büntetést töltő terheltnek az eljáró hatóság elé állításával vagy szállításával felmerült költségeket a fogvatartást végrehajtó szerv előlegezi.”

13. A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet módosítása

67. § (1) A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól, működéséről szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet [a továbbiakban: 36/2003. (X. 3.) IM rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az IMEI a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet. Az IMEI felügyeletét a Belügyminisztérium, szakfelügyeletét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága látja el.
(2) Az egészségügyért felelős miniszter a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása felett - külön jogszabály szerint - szakfelügyeletet gyakorol, a tapasztaltakról a büntetés-végrehajtásért felelős minisztert tájékoztatja.
(3) Az IMEI-t a főigazgató főorvos vezeti, aki egyben az IMEI parancsnoka (a továbbiakban: főigazgató főorvos).”
(2) A 36/2003. (X. 3.) IM rendelet XII. Fejezete a következő 43/A. és 43/B. §-sal egészül ki:
„43/A. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alapján kényszergyógykezelésre utalt betegre, illetve arra, akinek korlátozott beszámítási képességét e törvény alapján állapították meg, e rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
43/B. § (1) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama lejárt, de a bíróság megállapította, hogy a beteg további gyógykezelése szükséges, az IMEI az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el. Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által - a főigazgató főorvos javaslata alapján - kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a 14. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. Az IMEI a bírósági határozatot, valamint a beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át.
(2) Ha a kényszergyógykezelés 1978. évi IV. törvény. 74. § (3) bekezdése szerinti tartamának lejárta után a beteg további gyógykezelése nem indokolt, az IMEI a 14. §-ban foglaltak szerint jár el.”
68. § A 36/2003. (X. 3.) IM rendelet
a) 1. § a) pontjában az „1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk.) 74. §-a” szövegrész helyébe a „2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 78. §-a”,
b) 1. § b) pontjában a „[Btk. 24. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 17. § (2) bekezdés].”,
c) 3. § (1) bekezdésében a „74. §-a” szövegrész helyébe a „78. §-a”,
d) 3. § (2) bekezdés e) pontjában és 28. § (1) bekezdés b) pontjában a „24. §-ának” szövegrész helyébe a „17. §”,
e) 9. § (1) bekezdésében a „Bv. tvr. 84/A. § (3) bek.” szövegrész helyébe a „Bv. tvr. 84/A. § (4) bek.”,
f) 10. § (4) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe a „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv”,
g) 42. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”
szöveg lép.
69. § Hatályát veszti a 36/2003. (X. 3.) IM rendelet 14/A. §-a.

14. Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet módosítása

70. § Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1. melléklete az e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

15. Az igazságügyi szakértői igazolványról szóló 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet módosítása

71. § Az igazságügyi szakértői igazolványról szóló 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet] a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § A miniszter a szakértőt 2014. december 31. napjáig e rendelet 2011. április 7. és 2013. június 30. napja között hatályos rendelkezései alapján elkészített igazolvánnyal is elláthatja.”
72. § A 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet mellékletében az „1978. évi IV. törvény 137. §-a 2. pontjának” szövegrész helyébe a „2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pontjának” szöveg lép.

16. A bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet módosítása

73. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet [a továbbiakban: 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet] 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatközlés során
a) a Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae) és ai) alpontjában meghatározott személyazonosító adatokat minden esetben,
b) az ab), ae) és ai) alpontokban szereplő személyazonosító adatok valamelyikének megváltozása esetén az előző adatot is, ha az rendelkezésre áll,
c) a Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont af)-ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adatokat, ha azok rendelkezésre állnak,
meg kell küldeni a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.”
(2) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítést küld a bűnügyi nyilvántartó szerv részére a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben adatokkal rendelkező személyek tekintetében a névváltozással kapcsolatos adatok a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásába átvezetésre kerüljenek.”
(3) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyészség megrovás alkalmazása esetén a 3. számú adatlapon közli a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére a Bnytv. 16. § (1) bekezdés, d) pontjában meghatározott adatokat, a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítését, elkövetésének helyét és idejét, az elkövetői és elkövetési alakzatot, valamint a büntetőeljárást indító szerv megnevezését, határozatának számát és keltét.”
(4) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a bűntettesek nyilvántartása részére közli)
„a) a 4. számú adatlapon a Bnytv. 11. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatokat, azt a tényt, hogy az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e, a vádiratot benyújtó ügyészség megnevezését, a vádirat számát, a vádemelés időpontját, annak az eljárásnak az ügyiratszámát, amelyben a megalapozott gyanút a terhelttel közölték, a közlés időpontját, annak tényét, ha a terhelt fiatalkorú, valamint rendkívüli jogorvoslat esetén ennek tényét és az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, ha az alapeljárásban a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján nem mentesült,”
(5) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére közli)
„a) a 4. számú adatlapon a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c), e)-g) pontjában meghatározott adatokat, azt a tényt, hogy az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e, a vádiratot benyújtó ügyészség megnevezését, a vádirat számát, a vádemelés időpontját, annak az eljárásnak az ügyiratszámát, amelyben a megalapozott gyanút a terhelttel közölték, a közlés időpontját, annak tényét, ha a terhelt fiatalkorú, rendkívüli jogorvoslat esetén ennek tényét, előzetes mentesítés esetén ennek tényét, az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, ha az alapeljárásban bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,”
(6) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet V. Fejezetének „Adatközlés a bűntettesek nyilvántartása részére” alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Az első fokon eljárt közlekedési hatóság a bűntettesek nyilvántartása részére a 8. számú adatlapon közli a Bnytv. 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját.
(2) Az adatközlést a járművezetéstől eltiltás hatálya megszűnéséről hozott döntés meghozatalától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.”
(7) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet V. Fejezetének „Adatközlés a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére” alcíme a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § (1) Az első fokon eljárt közlekedési hatóság a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére a 8. számú adatlapon közli a Bnytv. 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, az alapügyben eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját.
(2) Az adatközlést a járművezetéstől eltiltás hatálya megszűnéséről hozott döntés meghozatalától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.”
(8) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet VII. Fejezete a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján folytatott eljárással összefüggésben az adatközlést e rendelet 2013. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.”
74. § A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében az „1. mellékletben meghatározott 1-10. számú adatlap, szükség esetén a 2. mellékletben” szövegrész helyébe az „1-10. mellékletben meghatározott adatlapok, szükség esetén a 11. mellékletben”,
b) 1. § (3) bekezdésében az „1. és 2. mellékletben” szövegrész helyébe az „1-11. mellékletben”,
c) 1. § (5) bekezdésében az „a rendelet 1. és 3. mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1-10. és 12. mellékletben”,
d) 16. § (1) bekezdés e) pontjában az „a 7. számú adatlapon” szövegrész helyébe az „az erről szóló külön értesítés (átirat) megküldésével”,
e) 26. § (3) bekezdésében a „3. mellékletben” szövegrész helyébe a „12. mellékletben”,
f) 26. § (4) bekezdésében a „4. mellékletben” szövegrész helyébe a „13. mellékletben”
szöveg lép.
75. § (1) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.
(2) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 2. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.
(3) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 7. melléklete lép.
(4) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 4. melléklete helyébe e rendelet 8. melléklete lép.
(5) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet az e rendelet 9. melléklete szerinti 5-13. melléklettel egészül ki.

17. A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet módosítása

76. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet [a továbbiakban: 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet] 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ujj- és tenyérnyomatvételre vagy a DNS-mintavételre büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltő elítélt esetében a szabadságvesztés vagy elzárás büntetés megkezdését követően indult büntetőeljárásban van szükség, a nyomozást végző ügyészség vagy katonai nyomozó hatóság a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetet keresi meg.”
77. § A 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet
a) 2. §-ának felvezető szövegében az „a Rendőrség” szövegrész helyébe a „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség)”,
b) 4. § (5) és (6) bekezdésében a „szabadságvesztés” szövegrész helyébe a „szabadságvesztés, illetve az elzárás”
szöveg lép.

18. A rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet módosítása

78. § Hatályát veszti a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet 1. melléklet 6. pontja.

19. Záró rendelkezések

79. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 50-51. §, az 54-55. §, a 59. § (3) bekezdése és a 60. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 73. § (2) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.