67/2014. (XII. 17.) BM rendelet

egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés e) pontjában,
a 3. és 5. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és k) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez)
„d) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot”
(kell csatolni.)
2. § Az R1. 2. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)
„j) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.”
3. § Az R1. 6. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)
„q) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.”
4. § Az R1. az 1. melléklet szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
5. § Az R1. 2. § (3) bekezdés b) pontjában a „Vgtv. 21. §” szövegrész helyébe a „Vgtv. 20. § (4) bek.” szöveg lép.

2. A mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosítása

6. § A mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító
a) állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre - a koncesszió körébe tartozó vízilétesítmények kivételével -, és
b) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6/A. §-a szerinti nem állami tulajdonban lévő vízilétesítményekre terjed ki, amennyiben azok üzemeltetését a vízügyi igazgatóság vagy a vízügyi igazgatósággal kötött üzemeltetési szerződés alapján egyéb vízszolgáltató szervezet (a továbbiakban együtt: üzemeltető) látja el.”
7. § Az R2. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági vízszolgáltatást ellátó művek üzemeltetéséről a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) saját hatáskörben vagy - vízszolgáltatási fürt üzemeltetésére vonatkozó nyilvános pályázat kiírásával - egyéb vízszolgáltató szervezet útján gondoskodik.
(2) A nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a vízszolgáltató mű üzemeltetésével és fenntartásával járó alapvető feladatokat, az üzemeltetéssel összefüggő műszaki-gazdasági, szolgáltatási és pénzügyi feltételeket, így az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre vonatkozó ajánlatot is;
b) az üzemeltetés időtartamát;
c) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét;
d) a pályázaton való részvétel feltételeit;
e) a pályázó induló vagyonának megkívánt mértékét vagy egyéb garanciális feltételeket;
f) az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok felsorolását;
g) a szolgáltatás ellenértéke megállapításának és megváltoztatásának feltételeit;
h) az üzemeltetéssel érintett ingatlanok és szolgalmak megjelölését;
i) az üzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségeit;
j) az üzemeltetéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi kötelezettségeket, továbbá az üzemeltetés várható környezeti hatásait;
k) a pályázat elbírálásának szempontjait, a döntéshozatal szabályait;
l) az eredménytelen pályázat megismétlésének feltételeit.”
8. § Az R2. 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az igazgatóság vezetője - a bizottság véleményének figyelembevételével - a legjobb ajánlat benyújtóját választja ki a pályázat nyerteséül, akivel a vízszolgáltató mű üzemeltetésére határozott időtartamú üzemeltetési szerződést köt.
(4) Ha a pályázat eredménytelen, ismételten nyilvános pályázat kiírására kerül sor. A második pályázat eredménytelensége esetén a vízszolgáltató művet az igazgatóság vagy az általa - szerződés alapján - megbízott üzemelteti. A megbízottnak az üzemeltetési szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag az üzemeltetéshez kapcsolódó közvetlen költségeket és ésszerű mértékű, az üzemeltetési szolgáltatással arányos megbízási díjat tartalmazhat.”
9. § Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A mezőgazdasági vízszolgáltatásra a vízhasználó a részére vízátadást végző vízszolgáltató mű üzemeltetőjével szolgáltatási szerződést köt.”
10. § (1) Az R2. 6. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vízigény előzetes bejelentése során közölni kell:)
„b) a tervezett vízfelhasználás célját, időszakát és mennyiségét, az igényelt vízmennyiség alsó és felső határát
(vízsugarat), valamint az engedélyezett éves vízmennyiséget;
c) a jogerős vízjogi engedély számát, vízikönyvi számát;”
(2) Az R2. 6. § (3) bekezdése a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
(A vízigény előzetes bejelentése során közölni kell:)
„h) a vízátadás helyén engedélyezett minimum és maximum üzemvízszintet;
i) vízszolgáltatás kezdetét, befejezését.”
11. § Az R2. 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A vízminőség mérhető jelentős romlása esetén az üzemeltető a vízhasználókat és az egyéb érintetteket haladéktalanul értesíti, akik a további vízelvételezést a saját felelősségükre folytathatják.”
12. § Az R2. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öntözőtelepek, a rizstelepek, a tógazdaságok, valamint az egyéb vízhasználatok túlfolyó és leeresztésre kerülő vizeinek az állami tulajdonban lévő befogadóig (vízfolyás, belvízcsatorna) történő elvezetése a vízhasználó feladata.”
13. § (1) Az R2. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásra különösen]
„a) a vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó (júliusi vagy augusztusi 80%-os) vagy a vízkorlátozási tervekben meghatározott kisvízi mértékadó vízhozam természeti okokból előállt csökkenése,”
(esetén kerülhet sor.)
(2) Az R2. 9. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekre az üzemeltető vízkorlátozási tervet készít, amelyet az igazgatóságnak véleményezésre megküld.”
14. § Az R2.
a) 6. § (1) bekezdésében a „vízjogi engedély” szövegrész helyébe a „vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély”,
b) 6. § (2) bekezdésében a „legkésőbb a tárgyév március 1-jéig” szövegrész helyébe a „tárgyévenként legkésőbb a (4) bekezdés szerinti hasznosítási idény kezdetéig”,
c) 7. § (3) bekezdésében a „kezdeményezheti a vízjogi engedély felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „kezdeményezheti a vízügyi hatóságnál a vízjogi engedély felülvizsgálatát”,
d) 9. § (4) bekezdésében az „az üzemeltető bevonásával, az igazgatóság rendeli el” szövegrész helyébe az „az üzemeltető bevonásával, a vízkorlátozási terv figyelembevételével az igazgatóság rendeli el”
szöveg lép.
15. § Hatályát veszti az R2. 3. § (2) bekezdésében az „ , a vízszolgáltató mű üzemeltetésével nyújtott szolgáltatásban érdekelt vízhasználók (kivéve azt a vízhasználót, aki pályázatot nyújtott be)” szövegrész.

3. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása

16. § Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

4. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet módosítása

17. § A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy - ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá - a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni.
(3) Fúrt kutak esetén amennyiben a furat továbbmélyítése az engedélyezett mélység 15%-át meghaladja, illetve ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, akkor a megvalósult kútra a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendelet szerinti engedélyezési terv csatolásával vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.”
18. § (1) Az R3. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat jegyzőjének vízjogi engedélyéhez kötött kutak kivételével a vízjogi engedélyes az 1. melléklet szerinti mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati méréseket köteles elvégezni.”
(2) Az R3. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A termelt víz gáztartalmának vizsgálatát a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) gázmintavételre és annak vizsgálatára vonatkozó rendelkezései szerint kell elvégezni a Rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények esetében, továbbá akkor, ha a víz kezelése, tárolása, szállítása, elosztása olyan berendezésen keresztül valósul meg, amely a gázveszélyes víz gáztartalmának felgyűléséből adódóan robbanást eredményezhet.”
(3) Az R3. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kutak helyét - a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak kivételével - helyszíni műszeres mérésekkel egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) az X, Y vízszintes koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági értékek (a továbbiakban: mBf) megadásával kell meghatározni. A meghatározást geodéziai méréssel kell elvégezni a vízföldtani napló készítési kötelezettség alá tartozó kutak esetében, vagy ha azt a vízügyi hatóság - a tervezett létesítmény helyzetétől, jellegétől, rendeletetésétől függően - a vízjogi engedélyben előírja. A geodéziai méréstől eltérő műszeres mérések esetében a műszer típusát és mérési pontosságát is szükséges megadni.”
19. § (1) Az R3. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges adatát, körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak tartalmaznia kell a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. A dokumentációnak részét képezi továbbá - a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.”
(2) A R3. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését. A csövezéshez használt bélés- és szűrőcsövek típusát és műszaki paramétereit a fúrás során vezetett (2) bekezdés szerinti dokumentációban rögzíteni kell.”
20. § (1) Az R3. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kutakról vízföldtani naplót kell készíteni,
a) amennyiben a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) meghaladja az 1,5 m3/napot, vagy ilyen vízkészlet típust megfigyelő kút esetén,
b) amennyiben a feltárt vízkészlet talajvíz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri az 50 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén,
c) amennyiben a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m3/napot, vagy az egyéb vízhasználat (vízkitermelés vagy vízvisszatáplálás) eléri a 100 m3/napot, vagy a felszín alatti víztest állapota szempontjából reprezentatív és a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti területi monitoring részét képező megfigyelő kút esetén, vagy
d) egyéb, különösen jelentős létesítmény esetén, amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben indokolással előírta.”
(2) Az R3. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízföldtani napló elkészíttetéséről a vízjogi engedélyes által megbízott kivitelező köteles gondoskodni. Ennek érdekében köteles a 7. § (2) bekezdése szerinti dokumentáció másolatából egy példányban, valamint az 5. § szerinti mérésekről 6 példányban adatszolgáltatást nyújtani a Központi Vízföldtani Adattárat működtető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) részére.”
(3) Az R3. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az MFGI országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az MFGI és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente, a tárgyévet követő március 31-ig honlapján közzéteszi.”
21. § (1) Az R3. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kút
a) a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély, és
b) a hévízművek, a közcélú ivóvízigények kielégítését-, valamint az ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló létesítmények esetén a vízügyi hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint üzemeltethető, amely a víziközművek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben előírtak mellett tartalmazza, különösen
ba) a vízhozam szabályozására,
bb) az üzemeltetési naplóra,
bc) a kút védelmére, fenntartására,
bd) a rendszeres és időszakos üzemi mérésekre, ezek értékelésére,
be) a mérőeszközök rendszeres ellenőrzésére, kalibrálására,
bf) az üzemvitelre,
bg) a munkakörre és a biztonsági követelményekre,
bh) a rendszeres és időszakos kútvizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket.”
(2) Az R3. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vízkémiára és a gáztartalomra vonatkozó vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgálandó komponensek körét - a vízilétesítmény céljától függően - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, a víziközművek üzemeltetéséről, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, valamint a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló miniszteri rendeletekkel összhangban az üzemeltetési szabályzatban, amennyiben az (1) bekezdés alapján ez nem szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedélyben kell meghatározni, ideértve a mérések módját, eszközigényét és a minőség biztosítását is.”
22. § Az R3. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 67/2014. (XII. 17.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított
a) 4. § (2) és (3) bekezdését, 5. § (1), (4) és (6) bekezdését, 7. § (2) és (2a) bekezdését, 8. § (1) bekezdését, 9. § (1) és (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését követően indult ügyekben
b) 8. § (3)-(9) bekezdését, valamint 10. § (9) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.”
23. § Az R3. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
24. § Az R3.
a) 8. § (4) bekezdésében a „vízrajzi feladatok ellátásáról szóló jogszabály szerinti, központi vízrajzi adattár vízföldtani adattárában” szövegrész helyébe a „központi vízföldtani adattárban”,
b) 8. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége” szövegrész helyébe a „működési terület szerinti vízügyi igazgatóság”,
c) 8. § (6) bekezdésben a „vízrajzi adattár vízföldtani adattárát” szövegrész helyébe a „vízföldtani adattárat”,
d) 8. § (7) bekezdésében a „Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségét” szövegrész helyébe a „működési terület szerinti vízügyi igazgatóságot”,
e) 8. § (8) bekezdésében és 10. § (9) bekezdésében a „Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltségének” szövegrész helyébe a „működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak”
szöveg lép.

5. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

25. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Árvízvédelmi töltést építeni kötött talajból a november 15. és március 1. közötti időszakban tilos. Ez alól felmentést egyedi elbírálás alapján a meteorológiai viszonyok figyelembevételével az Országos Vízügyi Főigazgatóság adhat.”

6. Záró rendelkezés

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.