74/2014. (XII. 23.) BM rendelet

a folyók mértékadó árvízszintjeiről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy egyéb létesítményt (a továbbiakban együtt: létesítmény) a folyókra jellemző hidrológiai viszonyok alapján, az 1. mellékletben meghatározott mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.
(2) A mértékadó árvízszint a jégmentes árvíznek az 1%-os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint, amelyet hatévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak minden esetben meg kell előznie a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében előírt nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát.
(3) Az 1. mellékletben meghatározott töréspontok közötti értékeket az egyenes arányosság módszerével kell kiszámítani.
(4) Az elsőrendű árvízvédelmi műveknél a magassági biztonságot valamennyi folyóra egységesen 1,0 méterben kell meghatározni. Nagyobb magassági biztonsággal kell számolni
a) az államhatárt alkotó vagy metsző védvonalakon - a szomszédos országokkal egyetértésben -, és
b) Budapest, Győr, Szolnok, Szeged, valamint az algyői olajmező és a Tisza-tó védvonalainál.
(5) Csökkentett biztonsági értékkel kell figyelembe venni a Lajta bal parti csatorna, az Ipoly, a Sió, a Nádor-csatorna és a Zala menti védvonalak kizárólag mezőgazdasági területeket védő szakaszait.
(6) A magassági biztonság mértékét folyó- és töltés-szakaszonként részletezve a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.
2. § A mértékadó árvízszinteket soron kívül felül kell vizsgálni az érintett folyószakaszokon, ha a mértékadó árvízszintet vagy a korábbi legmagasabb vízszintet az árvizek meghaladják. A mértékadó árvízszint módosítását a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság kezdeményezi az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál.
3. § Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a terhelési hatások elleni megfelelő - szilárdsági, állékonysági, hidrológiai és hidraulikai számítással igazolt - biztonság megléte esetén el lehet térni a 2. és a 3. mellékletben meghatározott magassági biztonság mértékétől. Az eltérésre a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság - az Országos Vízügyi Főigazgatóság által szakmailag támogatott - vízügyi hatóság általi vízjogi engedélyezés során adott hozzájárulása alapján van lehetőség. A magassági biztonság mértéke ezen esetben sem lehet kevesebb 50 cm-nél.
4. § A vízügyi hatóság a mértékadó árvízszintekkel összefüggő követelményeket a tervezett létesítmények vízjogi engedélyezésekor, valamint a szakhatósági állásfoglalásában érvényesíti.
5. § Ha vízjogi engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó létesítményt a mértékadó árvízszintek figyelmen kívül hagyásával valósítottak meg, és az az árvízvédelmi biztonságot csökkenti, a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság intézkedések megtételét köteles kezdeményezni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
7. § E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban levő elvi vízjogi engedélyezési, valamint a vízjogi létesítési engedélyezési hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
8. § Hatályát veszti a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet.