22/2015. (V. 6.) NFM rendelet

az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet módosítása

1. § A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Vasúti járművezetői engedélynek minősül, és Magyarország területén vasúti jármű közlekedtetésére jogosít:
a) csere esetén a lejárt érvényességű vasúti járművezetői engedély leadását követően a közlekedési hatóság által kiállított igazolás az új vasúti járművezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb az igazolás kiállításától számított 30 napig,
b) az érvényes vasúti járművezetői engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása esetén a közlekedési hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv kiállításának napjától számított 30 napig.”
2. § Az R1. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A vasúti társaság a vele munkaviszonyban álló vasúti járművezető részére tanúsítványt állít ki, ha
a) a munkavállaló a KR.-ben meghatározottak szerint a tanúsítványhoz szükséges alapvizsgát letette,
b) a munkavállaló a vasúti társaság által üzemben tartott vasúti járműre, valamint a vasúti társaság által igénybe vett vasúti pályahálózatra vagy annak egy részére vonatkozóan szakismereti és alkalmassági vizsgát szerzett, továbbá
c) a munkavállaló a KR. 6. mellékletében meghatározott magyar nyelvismerettel rendelkezik.
(2) A vasúti társaság a tanúsítványt a biztonságirányítási rendszerében meghatározott eljárásrend szerint, a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról szóló, 2009. december 3-i 2010/36/EU bizottsági rendeletben meghatározottaknak megfelelően állítja ki.
(3) A tanúsítvány tulajdonosa a kiállító vasúti társaság. A vasúti társaság a vasúti járművezető kérelmére a részére a tanúsítványból hitelesített másolatot ad.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a munkáltató megbízásából a vasúti vizsgaközpont is jogosult kiállítani a tanúsítványt. A vasúti vizsgaközpont a munkáltató kérelmére a részére a tanúsítványból hitelesített másolatot ad.
(5) A tanúsítványt a vasúti vizsgaközpont a (2) bekezdésben meghatározott formai előírásoknak és a biztonsági okmányokra vonatkozó szabályoknak megfelelően az alap- és időszakos vizsga adatai alapján állítja ki.
(6) A vasúti vizsgaközpont által kiállított tanúsítvány egy tekintet alá esik a vasúti társaság által kiállított tanúsítvánnyal.”
3. § Az R1.
a) 14. §-ában a „vasúti társaság haladéktalanul” szövegrész helyébe a „vasúti társaság vagy a vasúti vizsgaközpont haladéktalanul” szöveg,
b) 16. § (1) bekezdésében a „vasúti társaságnak” szövegrész helyébe a „vasúti társaságnak vagy a vasúti vizsgaközpontnak” szöveg,
c) 16. § (2) bekezdésében a „vasúti társaság intézkedése” szövegrész helyébe a „vasúti társaság vagy a vasúti vizsgaközpont intézkedése” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdésében a „vasúti társaság nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „vasúti társaság és a vasúti vizsgaközpont nyilvántartást vezet” szöveg,
e) 17. § (3) bekezdésében a „vasúti társaság hozzáférést” szövegrész helyébe a „vasúti társaság, vagy a vasúti vizsgaközpont hozzáférést” szöveg,
f) 17. § (4) bekezdésében a „vasúti társaság hozzáférést” szövegrész helyébe a „vasúti társaság, vagy a vasúti vizsgaközpont hozzáférést” szöveg,
g) 21. § (4) bekezdésében a „vasúti társaság a tanúsítvány kiállításakor” szövegrész helyébe a „vasúti társaság vagy a vasúti vizsgaközpont a tanúsítvány kiállításakor” szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti az R1.
a) 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „és VI. melléklet 8. pontjának” szövegrész,
b) 3. melléklete.

2. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosítása

5. § A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a továbbiakban: R2.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Ez a rendelet
a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a vasúti rendszer Közösségen belüli átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1-2. cikkének, 4-5. cikkének, 8-18. cikkének, 20. cikkének, 27-28. cikkének, 35. cikkének, 38. cikkének és az I-IX. mellékletének,
c) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének módosításáról szóló, 2009. október 16-i 2009/131/EK bizottsági irányelvnek,
d) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., V. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2011. március 1-jei 2011/18/EU bizottsági irányelvnek,
e) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2013. március 11-i 2013/9/EU bizottsági irányelvnek,
f) a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a zajszennyezés tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 10-i 2014/38/EU bizottsági irányelvnek,
g) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2014. december 5-i 2014/106/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2011/633/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. november 26-i 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
6. § Az R2.
a) 4. melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 5. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
7. § Az R2. 15. § (2)-(3) bekezdésében a „633/2011/EU bizottsági” szövegrész helyébe a „2014/880/EU bizottsági végrehajtási” szöveg lép.

3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosítása

8. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-a a következő 13-15. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„13. eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;
14. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
15. képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság tanfolyamok szervezését engedélyezte.”
9. § (1) Az R3. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alapképzés végzésére e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által kiadott képzési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult. Az alapképzési engedély (a továbbiakban: képzési engedély) iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. mellékletben meghatározott dokumentumokat.
(2) Képzési engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy
a) az általa szervezett képzés oktatója e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel és biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket,
b) a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.”
(2) Az R3. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kérelemben vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő adatokban változás áll be, az alapképzés végzésére jogosult szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.”
10. § Az R3. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A hatóság a képzési engedélyt vagy az egyszerűsített képzési engedélyt visszavonja, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.
(2) Ha a hatóság a képzőszervezet képzési vagy egyszerűsített képzési engedélyét visszavonja, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.”
11. § (1) Az R3. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adott alapképzésre a vizsgaközpont nem határozott meg képzési programot, a képzőszervezet az általa meghatározott és a vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell.”
(2) Az R3. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság nyújtja be a vizsgaközpontnak. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.”
12. § Az R3. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki
a) egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vizsgával,
b) felsőfokú végzettséggel,
c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és
d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően
a) a csak gyakorlati képzést végző oktató érettségi végzettséggel,
b) a saját célú vasúti pályahálózaton és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,
c) a saját célú vasúti pályahálózaton és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton elméleti képzést végző oktató érettségi végzettséggel
is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év.
(3) A 3. melléklet „V. Járművezető alapképzés” cím „5. Járművezetői gyakorlat” táblázat „Munkamódszer-átadás” című képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.
(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.
(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,
a) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint
b) aki - a vasútszakmai oktatói alapvizsga kivételével - nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.
(6) Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (2a) bekezdés c) pontját is alkalmazni kell.”
13. § Az R3. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.
(2) Az 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a képzési engedély kiadásakor és az adott alapképzés tartama alatt rendelkezésre kell állniuk.”
14. § (1) Az R3. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alapképzésben a képzésben résztvevő - amennyiben nem kapott a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést - köteles részt venni, és a képzési idő - modulrendszerű képzéseknél modulonként - 5%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben résztvevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési modul óraszámának 30%-át, a képzést nem folytathatja és vizsgát csak a képzési modul megismétlése után tehet.”
(2) Az R3. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést ad.”
15. § Az R3. 13. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti vizsgaközpont az alap- és időszakos vizsgára is kiterjedően Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétesz. A vizsgaszabályzatot a közlekedésért felelős miniszter hagyja jóvá.
(6) A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse köteles a vizsgaközpont részére legkésőbb 30 nappal a jóváhagyást követően megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig magyar nyelven elkészíti és a vizsgaközpontnak megküldi.”
16. § Az R3. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A vizsgán - a 3. mellékletben meghatározottak szerint - a vizsgázó, valamint a vizsgaközpont által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.
(2) A vizsgán - a vizsga rendjének zavarása nélkül - megfigyelőként jelen lehet
a) a hatóság képviselője,
b) a Közlekedésbiztonsági Szervezet képviselője, valamint
c) a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgaközponttal a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.
(3) A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az
a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,
b) aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,
c) aki az országos vasúti pályahálózaton foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,
d) aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,
e) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
f) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.
A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgaközpontnak, amelyre tekintettel a vizsgaközpont új tagot jelöl ki.
(4) Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vasúti vizsgaközpont csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.
(5) A vizsgabiztosoknak évente - a kinevezés évét kivéve - legalább egy alkalommal a vizsgaközpont által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.
(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek - így különösen forgalmi, műszaki szakterület - arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.
(7) Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető járművezetők vonaton szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.”
17. § Az R3. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.”
18. § Az R3. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A képzésben résztvevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette és a vizsga díját megfizette.
(2) Az alapképzést követő első alapvizsga esetében a képzőszervezet a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig a vizsgázók névsoráról és adatairól szóló (a vizsgabejelentő adattartalmával megegyező) tájékoztatót küld a vizsgaközpontnak. Ezt követően a képzőszervezet a vizsgabejelentéseket a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 2. munkanapig megküldi a vizsgaközpontnak. Tájékoztató hiányában a vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belül vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.
(3) A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben résztvevőt vizsgára, ha a képzésben résztvevő:
a) hiányzása nem haladta meg a 12. § (6) bekezdésben előírt mértéket,
b) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette,
c) megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben részvétel feltételeinek, és
d) az előírt számonkérések és gyakorlatok követelményeit teljesítette.
(4) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.
(5) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.
(6) A képzésben résztvevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben résztvevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.”
19. § Az R3. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Összetett vizsga esetében a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsga után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizsgát megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsga előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsga megtekintésére.”
20. § Az R3. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.
(3) Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.”
21. § Az R3. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal - időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben - tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.”
22. § (1) Az R3. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) iránti kérelmet nyújthat be
a) a képzőszervezet, vagy
b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek gazdasági tevékenységei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.
(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vagy a vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja.”
(2) Az R3. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képzőszervezet vagy a vasúti társaság a regisztráció iránti kérelemben nyilatkozik a hatóság részére, hogy az időszakos oktatáshoz a 8. mellékletben meghatározott feltételeket biztosítani tudja.”
23. § Az R3. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.”
24. § Az R3. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők
a) szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - vizsgabiztosnak,
b) tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására - a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén - a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek
a vasúti vizsgaközpont csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.”
25. § Az R3. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást - az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat - a tervezett vizsganapot megelőző 10. - javítóvizsga esetében 5. - munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgaközpontnak. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban - javítóvizsga esetén 4 munkanapban - vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások - javítóvizsga kivételével - a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.
(2) A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgaközpont részére, - soron kívüli időszakos vizsga kivételével - érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.
(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.
(4) Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgaközpont több napra jelölheti ki.
(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)-(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.”
26. § Az R3. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.
(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az időszakos vizsga a vizsgaközpont előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.
(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.
(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de - az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben - legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.
(6) A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha a (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen, vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 10. munkanap után, legfeljebb három hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.
(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.
(8) Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.”
27. § Az R3. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont - a hatóság egyetértésével - az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.”
28. § Az R3. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az alapvizsgára való jelentkezéskor - a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben - alapvizsga bejelentőt kell használni. Az alapvizsgáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 50 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgaközpont 6 évig köteles megőrizni.
(2) Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgaközpont, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.
(3) Az időszakos vizsgáról négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.
(4) Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők.
(5) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság - a munkavállaló hozzájárulásával - jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, amelyeket a foglalkoztatásnál figyelembe vesz.”
29. § (1) Az R3. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni.”
(2) Az R3. 34. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vizsgaközpont kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.”
30. § Az R3. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.”
31. § (1) Az R3. 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új vasúti pálya építése esetén a műszaki átadás-átvételt követően a pályahálózat-működtető köteles az új vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a hatóságot erről értesíteni. A pályahálózat-működtető az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi.”
(2) Az R3. 35/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.”
32. § (1) Az R3. 35/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képzést követően - a műszaki átadás-átvételt megelőzően - a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat a műszaki átadás-átvételt követően legfeljebb 180 napig szervezhet.”
(2) Az R3. 35/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.”
33. § Az R3. 35/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/C. § (1) Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembehelyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója magyar nyelvű előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi és erről a hatóságot értesíti.
(2) A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen résztvevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megszervezéséhez nem szükséges képzési vagy egyszerűsített képzési engedély. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató.
(3) A képzést követően a vasúti jármű üzembentartója saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója, vagy a képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat legfeljebb egy évig szervezhet.
(4) A vasúti jármű üzembentartója által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(5) Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. A próbafutáson résztvevő elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.
(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.”
34. § Az R3. 35/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/D. § (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.
(2) A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.
(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.
(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.
(5) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.”
35. § Az R3. VI. fejezete a következő 30/B. alcímmel egészül ki:
„30/B. Egyeztetési eljárás
35/E. § (1) A vizsgaközpont képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban - írásban - egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.
(2) Egyeztetést kezdeményezhet:
a) a képzésben résztvevő személy,
b) a képzőszervezet,
c) a regisztrált szervezet,
d) a vizsgázó,
e) a vizsgázó munkáltatója.
(3) A vizsgaközpont az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.”
36. § (1) Az R3. 37. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(2) Az R3. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.”
(3) Az R3. 37. § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.
(9) A Módr1. hatálybalépésekor érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.”
37. § Az R3. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Ez a rendelet
a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III-VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,
c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,
b) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat I. melléklet 4.6. pontjának, valamint J és L függelékének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
38. § (1) Az R3.
a) 2. melléklete helyébe a 4. melléklet,
b) 3. melléklete helyébe az 5. melléklet,
c) 4. melléklete helyébe a 6. melléklet,
d) 5. melléklete helyébe a 7. melléklet
lép.
(2) Az R3.
a) 1. melléklete a 3. melléklet szerint,
b) 6. melléklete a 8. melléklet szerint
módosul.
(3) Az R3.
a) a 9. melléklet szerinti 8. melléklettel,
b) a 10. melléklet szerinti 9. melléklettel
egészül ki.
39. § Az R3.
a) 2. § 8. pontjában a „közlekedési hatóság” szövegrész helyébe a „vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében a „munkakörök munkaköri leírásában” szövegrész helyébe a „munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében a „4. § (2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § (2) bekezdésében” szöveg,
d) 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „12 főt” szövegrész helyébe a „25 főt” szöveg,
e) 5. § (4) bekezdésében az „1 évre” szövegrész helyébe az „5 évre” szöveg,
f) 9. § (1) bekezdésében a „szakmai irányítását és vizsgáztatását” szövegrész helyébe a „szakmai irányítását, alap- és időszakos vizsgáztatását” szöveg,
g) 9. § (2) bekezdésében a „vasúti járművezető időszakos képzése” szövegrész helyébe a „vasúti járművezető, valamint az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése” szöveg,
h) 14. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében a „vasúti oktatói” szövegrész helyébe a „vasútszakmai oktatói” szöveg,
i) 20. § (3) bekezdésében a „18. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „18. § (1) és (3) bekezdésében” szöveg,
j) 21. § (4) bekezdésében a „tizenöt nap elteltével” szövegrész helyébe a „tizedik munkanapot követően” szöveg,
k) 21. § (5) bekezdésében az „alapképzésben ismételten” szövegrész helyébe az „alapképzésben a képzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett ismételten” szöveg,
l) 25. § (3) bekezdésében a „szervezet egyszerűsített képzési engedélyét” szövegrész helyébe a „szervezet képzési, illetve egyszerűsített képzési engedélyét” szöveg,
m) 26. § (2) bekezdésében a „hónap 25. napjáig” szövegrész helyébe az „ötödik munkanapig” szöveg,
n) 27. § (2) bekezdésében az „az öt” szövegrész helyébe az „a hat” szöveg,
o) 29. § (1) bekezdésében a „vizsgabiztos kijelölésére” szövegrész helyébe a „vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre” szöveg,
p) 37. § (1) bekezdésében a „szakvizsga” szövegrész helyébe a „szakvizsga, alapvizsga” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti az R3.
a) 6. § (2) bekezdésében az „és képzési programok” szövegrész,
b) 6. § (4a) bekezdésében a „vasúti közlekedési” szövegrész,
c) 12. § (4) bekezdése,
d) 1. melléklet 106. pontja,
e) 2. melléklet 106. pontja.

4. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
42. § (1) Ez a rendelet
a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelvnek,
c) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. és VI. mellékletének módosításáról szóló, 2014. december 5-i 2014/106/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat I. melléklet 4.6. pontjának, valamint J és L függelékének,
b) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2011/633/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. november 26-i 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.