367/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 4-6., 9-11., 18-20., és 22. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„1a. díjigény alátámasztó számítás: az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségeket, ráfordításokat megalapozó részletes díjkalkuláció, amelyben a számítások legalább az analitikus és főkönyvi nyilvántartás adataiból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhetők;”
(2) A Vhr. 1. § 12. pontja a következő c) alponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:
fogyasztásmérő:)
„c) telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;”
2. § (1) A Vhr. 17. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében visszavonhatja a 17. § (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozatát. Ha korábban a víziközmű-szolgáltató közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába történő felvételére nem került sor, a 17. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében teszi meg.
(3b) A nyilatkozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása nem érinti a közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó korábbi határozatok hatályát.”
(2) A Vhr. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal a bejelentés alapján rendelkezésre álló információk kiegészítése, a kialakult állapot tisztázása érdekében ellenőrzést tart.”
3. § (1) A Vhr. 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közérdekű üzemeltető az ellátási területre vonatkozóan a Vksztv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépéséig a településen korábban jogszerűen alkalmazott - annak hiányában a Hivatal Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint kiadott határozatában megállapított - díjat alkalmazza.”
(2) A Vhr. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az előre nem tervezhető, halaszthatatlan víziközmű felújítási, beruházási munkákról, a beavatkozás indoka és a felmerült költségigény megadásával a közérdekű üzemeltető a Hivatalt negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja.”
(3) A Vhr. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közérdekű üzemeltető a fizetendő használati díjból levonhatja az elvégzett és a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatásában felsorolt munkák okszerűen felmerült teljes költségét.”
4. § A Vhr. III. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § A közérdekű üzemeltetés időtartama alatt a gördülő fejlesztési tervben foglaltak végrehajtása szünetel, a közérdekű üzemeltető - a 18. § (7) bekezdés szerinti előre nem tervezhető, halaszthatatlan beruházási munkákon felül - kizárólag a Vksztv. 33/A. § szerinti engedélyben foglalt fejlesztést, beruházást végezheti el.”
5. § A Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadására irányuló eljárás a kérelmező kérelmére magában foglalja a kérelmező üzemeltetési szerződéseinek, illetve ezek módosításának jóváhagyására irányuló eljárást is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre az eljárás magában foglalja továbbá a kérelmező üzletszabályzatának, valamint beszerzési szabályzatának, illetve ezek módosításának a jóváhagyását is. E bekezdés szerinti kérelem benyújtására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az üzletszabályzat, valamint a beszerzési szabályzat, illetve ezek módosításának jóváhagyása a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadásával kapcsolatban válik szükségessé.”
6. § A Vhr. 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja:)
„c) hogy a kérelmező rendelkezik-e főállású munkaviszonyban álló, osztatlan képzésben, vagy mesterképzésben oklevelet szerzett, a szakterületének megfelelő munkakörben foglalkoztatott:
ca) vízépítő mérnökkel,
cb) víz- és szennyvíz technológussal,
cc) vegyészmérnökkel vagy vegyésszel,
cd) gépészmérnökkel,
ce) villamosmérnökkel,
cf) környezet mérnökkel,
cg) szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás folytatása esetén biológussal vagy biomérnökkel, vagy
ch) ivóvíz-szolgáltatás esetén hidrogeológussal.”
7. § A Vhr. 43. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. a meglévő és a tevékenység ellátásához szükséges többlet saját kapacitásokra és a kiszervezésre alapozott megoldásoknak a víziközmű-szolgáltató gazdálkodására gyakorolt hatásai várható részletes, költségnemekre bontott összehasonlító elemzését, valamint megtérülési számításokat,”
8. § A Vhr. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Hozzájárulás az átmeneti díj alkalmazásához
50/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 31/A. § (4) bekezdésében meghatározott kérelemhez az 50/B. §-ban meghatározottak szerint tartós adathordozón mellékeli:
a) a műszaki átadás időpontját, a próbaüzem időszakát, - ha rendelkezésre áll - a próbaüzem során mért, illetve számított technológiai értékeket és a próbaüzem anyagfelhasználását, valamint az üzembe helyezés időpontját igazoló dokumentumot;
b) a támogatási szerződést, a pályázat elfogadásához készült jóváhagyott költség-haszon elemzést (CBA modell), ha a beruházás európai uniós vagy hazai pályázat keretében valósult meg;
c) a működési költségeket, ráfordításokat bemutató díjigény alátámasztó számítást - az elemi adatokra történő hivatkozásokig lebontva -, az adatok forrásának megjelölésével, valamint ezek részletes indokolását.
(2) Az ellátásért felelős köteles minden olyan adatot és dokumentumot a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátani, ami a Vksztv. 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásához és Hivatal általi megállapításához szükséges.
50/B. § (1) A víziközmű-szolgáltató által alkalmazott díjigény alátámasztó számítás elkülönítetten kezeli az alábbi költségelemeket:
a) anyagjellegű ráfordítások;
b) személyi jellegű ráfordítások;
c) egyéb ráfordítások, kiemelten a vízterhelési díj;
d) értékcsökkenési leírás;
e) tőkeköltség.
(2) A díjigény alátámasztó számításban a felmerülés helye szerint meg kell különböztetni a beruházás helyén felmerülő, a területi, illetve regionális szinten felmerülő költségeket, és azokhoz részletes szöveges magyarázatot kell adni. A költségek vonatkozásában szét kell választani azon költségeket, amelyek kizárólag az új víziközmű-rendszer működtetésével kapcsolatosan merültek fel, azoktól, amelyek az üzemi vagy központi általános költségek közül arányosítással kerültek megállapításra és a díjelemek közé beszámításra.
(3) A javasolt alapdíj meghatározásánál ismertetni kell azokat a költségeket, amelyekre a díjelem fedezetet nyújt. A kérelem indokolásában részletesen le kell vezetni, hogy az adott költségelem miért az alapdíjba került beépítésre.
(4) A javasolt fogyasztással arányos díj vonatkozásában a vízközmű-szolgáltató bemutatja a tervezett bekötési számot, a tervezett szolgáltatási mennyiséget.
50/C. § (1) A díjigény alátámasztó számításban figyelembe vehető indokolt költségekről a Hivatal útmutatót bocsát ki.
(2) A tőkeköltség kiszámításánál az eszközök értékét csökkenteni kell az állami és más támogatásból, pályázati forrásból, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból és az egyéb, térítés nélkül átvett idegen forrásból megvalósított, illetve térítés nélkül átvett eszköz meghatározott eszközértékével és az értékcsökkenésével.”
9. § A Vhr. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a tisztítottszennyvíz-befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A víziközmű-szolgáltató felel azért, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyen biztosított legyen.”
10. § (1) A Vhr. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen és a felhasználó a (7) bekezdés szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvíz-mennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére kell állnia.”
(2) A Vhr. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A víziközmű-szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres mérőleolvasás és annak bejelentése alól. Az üzletszabályzat meghatározhatja azokat az eseteket, amikor a fogyasztásmérő állásának felhasználó általi bejelentése számlázás alapjául nem szolgálhat.”
11. § A Vhr. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A víziközmű-szolgáltató legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetében, árutermelést részben sem szolgáló házikert öntözéséhez a locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. § (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja a lakossági felhasználó számára, ha azt a lakossági felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával - kéri.”
12. § A Vhr. 63. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:)
„d) elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka, valamint”
13. § A Vhr. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Vhr. 22. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64. § (1) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.
(2) Az üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérő tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásáról eltérően rendelkezhet.
(3) A bekötési vízmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelőst, telki vízmérő tulajdonjoga a felhasználót, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy - a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az elkülönített vízhasználót illeti meg.
(4) A felhasználó és az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő hitelesítéséről, cseréjéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha ezzel feladattal a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg.
(5) Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani - az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig - az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít.
(6) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.
(7) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:
a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;
b) a csere időpontját;
c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;
d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát; valamint
e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását.
(8) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtéríti.
(9) Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, a felhasználó részére történt átadása során nem az üzletszabályzatban és e rendeletben foglaltak szerint jártak el.
(10) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.
(11) A (10) bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 71. § szerinti és a Vksztv. 58. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A víziközmű-szolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felhívást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi.
(12) A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítható díjtételeket a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
64/A. § (1) Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.
(2) Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésben a felek között vita alakul ki, a felhasználó, az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat).
(3) A pontossági vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa - az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt - haladéktalanul másik hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.
(4) A pontossági vizsgálat költségeit a kezdeményező fél megelőlegezi.
(5) A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.
(6) A pontossági vizsgálat idejéről, helyéről az ellenőrzést végző hatóság az érintetteket legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. A pontossági vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó és az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.
(7) Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek
a) megfelelt, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli;
b) nem felelt meg, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a fogyasztásmérő tulajdonosát terheli.
(8) Ha a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének díja, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeivel együtt a szerződésszegő felet terheli.”
14. § A Vhr. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként a leolvasott fogyasztási adatok szerint legalább évente egy alkalommal elszámoló számlát bocsát ki.
(2) A víziközmű-szolgáltató az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát bocsát ki.
(3) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem folyamatos, a felek a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú részszámla kibocsátásában vagy részszámla alkalmazásának mellőzésében is megállapodhatnak.
(4) A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző elszámolt 12 hónap átlagfogyasztásából a részszámlában elszámolt időszak terjedelmére számított mennyiség, ennek hiányában a 8. melléklet szerint megállapított átalány mennyiség.
(5) A víziközmű-szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató megállapodása alapján a számla elektronikus úton is kiállítható és eljuttatható a címzetthez.
(6) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. § (1) bekezdése szerinti elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. § (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját.
(7) A számlát a felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.
(8) Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a mulasztásnak a Vksztv. 58. §-ában meghatározott következményeire a víziközmű-szolgáltató a felhasználó figyelmét írásban felhívja. A felhívás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 8 napnak el kell telnie.
(9) Ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
(10) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó indokolt kérésére, az általa megjelölt határnapra az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki. Ha a felhasználó számára visszatérítés jár, ide értve a felhasználót megillető késedelmi kamatot, azt a víziközmű-szolgáltató az elszámoló számla vagy végszámla kiállítását követő 8 napon belül készpénz-fizetés vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalás útján teljesíti.
(11) Az elszámoláshoz további részletszabályokat a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata megállapíthat.
(12) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.
(13) Bekötési vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen az átalánydíjas elszámolásra irányadó ivóvíz mennyiséget a 8. melléklet tartalmazza. A víziközmű-szolgáltató indokolni köteles, ha az ott meghatározott mennyiségeknél többet tekint az elszámolás alapjának. Lakossági felhasználó kizárólagos használatában álló nyaralók, üdülők, esetében az 8. mellékletben található táblázat 1-2. sorában megállapított átalánymennyiségek alapján évente legalább 5 hónap időtartamra (május-szeptember hónapokra) kell a víziközmű-szolgáltatás díját felszámítani.”
15. § (1) A Vhr. 66. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a lakossági felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.”
(2) A Vhr. 66. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató a kifogást elutasítja a felhasználó a halasztó hatályú fizetési kötelezettségének legkésőbb az elutasítás kézhezvételétől számított 8. napon tesz eleget.”
16. § A Vhr. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Ha a fogyasztásmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
(2) A hibás mérés időtartama:
a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.
(3) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.
(4) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvíz mennyiség legfeljebb a 8. melléklet szerint meghatározott átalány-mennyiség, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott módon nem lehet megállapítani.
(5) Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet
a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,
b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.
(6) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben a (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.
(7) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.
(8) A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.
(9) Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni, ahol a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni.
(10) A házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vksztv. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni.
(11) Ha a bekötési vízmérő, a telki vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.
(12) A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.”
17. § A Vhr. 68. §-a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A fogyasztásmérő, a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát és az aktuális mérőállást az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv rögzíti.”
18. § A Vhr. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,
c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,
d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,
e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette,
f) az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.”
19. § A Vhr. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását külön szerződésben rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett felhasználót.”
20. § (1) A Vhr. 84. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:
a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,
b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,
c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és a hatályos közszolgáltatási szerződés megléte,
d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,
e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,
f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mellékvízmérő beszerelése a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint ha a beszerelést végző nem tulajdonosa az ingatlannak, az ingatlan tulajdonosa hozzájárulásával történhet.”
(2) A Vhr. 84. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, ha az elkülönített vízhasználó:
a) a tulajdonában álló mellékvízmérő leszerelését megakadályozó zárat vagy plombát megsérti, illetve eltávolítja vagy azokkal együtt a mellékvízmérőt a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott vízmérési helyről leszereli;
b) határidőben nem gondoskodik a mellékvízmérő hitelesítéséről vagy cseréjéről.”
21. § (1) A Vhr. 85/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szennyvíz beemelő (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kiépítéshez a felhasználó korlátozásmentesen biztosítja a szennyvíz beemelő létesítési hely megközelítési és hozzáférési lehetőségét.”
(2) A Vhr. 85/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha arra korábban nem került sor, a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelő akkor kerül az ellátásért felelős vagy rendszerfüggetlen víziközmű-elem esetében a víziközmű-szolgáltató tulajdonába, amikor a fő szerkezeti egység cseréje (új szivattyú, vákuumszelep vagy műtárgy beépítése) válik szükségessé, vagy megvalósul annak felhasználási helytől független energiaellátása.”
22. § A Vhr. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott, építési kivitelezés jogosultsággal rendelkező vállalkozó köteles a megrendelő költségére elvégezni.”
23. § A Vhr. 88/B. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználót a rászorultság igazolását követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.
(6) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő felhasználó - a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - nem igazolja, a határozott idő lejártát követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató az érintett védendő felhasználót törli a nyilvántartásból. A víziközmű-szolgáltató értesíti az érintett felhasználót a nyilvántartásból való törlésről.
(7) A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló személyként nyilvántartott védendő felhasználót, valamint azt a fogyatékkal élő védendő felhasználót, aki esetében nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény nem mondta ki, hogy állapotában jelentős javulás nem várható, legalább a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15 nappal közérthetően, írásban, tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségéről, egyúttal megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.”
24. § (1) A Vhr. 90/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez vagy előre nem tervezhető beruházási, felújítási és pótlási igény teljesítéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá:
a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült,
b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget, vagy
c) az uniós társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódóan az ellátásért felelősnek kiegészítő - a Terv készítésekor előre nem ismert - beruházásokat, felújításokat kell végrehajtania.”
(2) A Vhr. 90/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Terv készítésére kötelezett a hozzájárulás iránti kérelemmel együtt a Hivatalnak megküldi a Terv módosítását, amely a kiegészítő beruházások, felújítások - a Terv készítésére irányadó szabályok szerint összeállított - leírását tartalmazza. A Hivatal a jóváhagyás iránti kérelmet soron kívül elbírálja.”
25. § A Vhr. 90/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a Terv jóváhagyását:
a) az I. ütem vonatkozásában megtagadja, ha a bemutatott pénzügyi források alapján az I. ütem végrehajtása nem biztosított, vagy
b) megtagadja, ha a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes.”
26. § (1) A Vhr. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Vhr. 7. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
27. § A Vhr.
1. 16. § (6) bekezdésében a „120 napon” szövegrész helyébe a „60 napon” szöveg,
2. 17. § (4) bekezdésében a „Vksztv. 32. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdése” szöveg,
3. 17. § (8) bekezdésében a „Vksztv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a tudomásszerzést” szövegrész helyébe a „Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az ellenőrzés lezárását” szöveg,
4. 17. § (15) bekezdésében a „Vksztv. 32. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében” szöveg,
5. 27. § (1) bekezdésében a „megváltozások” szövegrész helyébe a „változások” szöveg,
6. 43. § (2) bekezdés 12. pontjában az „a maximális” szövegrész helyébe az „a kérelmezett” szöveg,
7. 43. § (2) bekezdés 14. pontjában a „megadásától számítottan mikortól” szövegrész helyébe a „hatálybalépését követően mely időponttól” szöveg,
8. 46. § (1) bekezdésében a „szerződést, 15” szövegrész helyébe a „szerződést, az elfogadó jognyilatkozat Polgári Törvénykönyv 6:69. § (1) bekezdése szerinti hatályossá válását követő 15” szöveg,
9. 55/A. § (4) bekezdésében az „A bekötővezeték” szövegrész helyébe az „A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a bekötővezeték” szöveg,
10. 55/A. § (5) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató az” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az” szöveg, továbbá a „mellékvízmérőt, valamint” szövegrész helyébe a „mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint” szöveg,
11. 55/A. § (7) bekezdésében a „bekötési vízmérő, a mellékvízmérő” szövegrész helyébe a „bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő” szöveg,
12. 61. § (4) bekezdésében a „legalább munkanapon” szövegrész helyébe a „legalább heti egy munkanapon” szöveg,
13. 61. § (6) bekezdésében a „vagy nem” szövegrész helyébe a „vagy az egyeztetett időpontban nem” szöveg,
14. 62. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató által” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által” szöveg,
15. 62. § (2) bekezdésében a „Több felhasználó közös bekötése esetén” szövegrész helyébe az „Egy felhasználási helyen belül” szöveg,
16. 62. § (8) bekezdésében az „elfogadott mérési hibát” szövegrész helyébe az „5 százalékot” szöveg,
17. 62. § (10) bekezdésében a „az elfogadott mérési hibát” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet” szöveg,
18. 62. § (11) bekezdésében a „az elfogadott mérési hibát” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet” szöveg,
19. 63. § (2) bekezdésében a „hiteles fogyasztásmérőt” szövegrész helyébe a „telki vízmérőt” szöveg,
20. 63. § (5) bekezdésében a „szennyvízszolgáltatás” szövegrész helyébe a „szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás” szöveg,
21. 66. § (3) bekezdésében a „65. § (10)” szövegrész helyébe a „65. § (12)” szöveg,
22. 66. § (4) bekezdésében az „A szolgáltató érdekkörében felmerült okból” szövegrész helyébe az „A Vksztv. 31/B. § (3) bekezdésében meghatározottak végrehajtása során, vagy a víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült egyéb okból” szöveg,
23. 68. § (3) bekezdésében a „legalább egy” szövegrész helyébe a „legalább heti egy” szöveg,
24. 70. § (2) bekezdés e) pontjában a „megállapodás” szövegrész helyébe a „jogszabály vagy megállapodás” szöveg,
25. 72/A. § (2) bekezdésében a „Az országos” szövegrész helyébe a „Az (1) bekezdésben és a Vksztv. 58. § (11) bekezdésében meghatározott esetben az országos” szöveg, továbbá a „mennyiségben, változatlan feltételekkel biztosítja” szövegrész helyébe a „mennyiségben biztosítja” szöveg,
26. 72/A. § (3) bekezdésében a „kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie” szövegrész helyébe a „kirendeltséget előzetesen értesítenie kell” szöveg,
27. 76. § (5) bekezdésében az „A szerződést az igénybejelentéshez” szövegrész helyébe az „A szerződést és a szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem másolatát az igénybejelentéshez” szöveg,
28. 76. § (6) bekezdésében az „ingatlanra vízvezetési” szövegrész helyébe az „ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési” szöveg,
29. 79. § (1) bekezdésében az „érdekében szükséges” szövegrész helyébe az „érdekében a házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat vonatkozásában szükséges” szöveg,
30. 79. § (4) bekezdésében a „vízkivételi művel” szövegrész helyébe a „vízellátó létesítménnyel” szöveg,
31. 85. § (2) bekezdésében a „védelem beépítésével” szövegrész helyébe a „védelem házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével” szöveg,
32. 86. § (5) bekezdésében az „engedélyezésére irányuló” szövegrész helyébe az „engedélyezésére vagy a szennyvíz kibocsátásának engedélyezésére irányuló” szöveg,
33. 89/A. § (3) bekezdésében az „a meghosszabbított nyitva tartás” szövegrész helyébe a „az ügyintézés” szöveg,
34. 89/C. § (1) bekezdésében az „ügyfélszolgálat az” szövegrész helyébe az „ügyfélszolgálat a helyben, azonnal el nem intézett ügyek esetében az” szöveg,
35. 89/C. § (3) bekezdésében a „beadványok” szövegrész helyébe a „panaszt tartalmazó beadványok” szöveg,
36. 90/D. § (2) bekezdésében a „felújítási, pótlási és rekonstrukciós” szövegrész helyébe a „felújítási és pótlási” szöveg,
37. 90/D. § (3) bekezdés c) pontjában a „az I-III.” szövegrész helyébe az „a II-III.” szöveg,
38. 90/D. § (4) bekezdés a) pontjában az „1-5” szövegrész helyébe az „1-15” szöveg,
39. 90/D. § (4) bekezdés b) pontjában a „között a források” szövegrész helyébe a „között a feladatok és az azokhoz rendelt források” szöveg,
40. 90/E. § (1) bekezdésében a „felújítások, pótlások és rekonstrukciók” szövegrész helyébe a „felújítások és pótlások” szöveg,
41. 37. alcímében a „felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása és ellenőrzése” szöveg,
42. 94/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „nemzetközi közbeszerzési értékhatár legalább 30” szövegrész helyébe az „uniós közbeszerzési értékhatár legalább 50” szöveg,
43. 100. § (7) bekezdésében a „64. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „64. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
28. § (1) Hatályát veszti a Vhr.
1. 24. § (2) bekezdése,
2. 36. § (4) bekezdése,
3. 48. §-a,
4. 55. § (2) bekezdés e) pontja,
5. 62. § (7) bekezdése,
6. 90. § (1)-(2) és (4) bekezdése,
7. 90/D. § (6) és (8) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Vhr.
1. 17. § (13) bekezdésében az „és a kizárólagosan állami tulajdonban álló”,
2. 17. § (14) bekezdésében „, a lajstromban nem szereplő”,
3. 25. § (4) bekezdésében „- a 24. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -”,
4. 26. § (1) bekezdésében az „egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal”,
5. 50. § 4. pontjában a „vízmennyiség-mérők,”
6. 81. § (5) bekezdésében az „- az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség egyidejű értesítésével -” és
7. 90/D. § (2) bekezdésében „és üzemelő”
szövegrész.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
30. § E rendelet 2-8. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.