36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki
a) nem magyar állampolgár, vagy
b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.
Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.”
2. § Az R. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére - a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.”
3. § Az R. 12. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.”
4. § Az R. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.”
5. § Az R. 37. § (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
[A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján]
„c) lehetővé kell tenni, hogy a vizsga során az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,
d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.”
6. § (1) Az R. 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.”
(2) Az R. 50. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, és törzslapkivonatokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként a köznevelési információs rendszer részeként központi nyilvántartást vezet.”
7. § Az R. 52. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.”
8. § Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért
a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,
b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás
jár.
(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.
(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét
a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,
b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,
d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,
f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,
g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata
eredményeként kell megállapítani.
(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.
(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj
a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,
b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,
c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,
d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.
(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.
(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.
(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.
(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.
(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.”
9. § Az R. 60/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.”
10. § Az R.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 2. számú melléklete a 2. melléklet,
c) 3. számú melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
11. § Az R.
a) 2. §-ában, 11. § (7) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrészek helyébe a „nemzetiségi”,
b) 17. § (1) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 52. § (7) bekezdés b) pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
c) 54. § (3) bekezdés b) pontjában a „nemzetiségi, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
d) 9. § (10) bekezdésében az „az Oktatási Hivatal” szövegrész helyébe az „a Hivatal”,
e) 10. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,
f) 12. § (7) bekezdésében
fa) az „Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, amennyiben” szövegrész helyébe az „Amennyiben”,
fb) a „be kell mutatnia annak igazolását,” szövegrész helyébe az „igazolnia kell,”,
g) 12. § (9) bekezdésében az „Nkt. 4. § 23.” szövegrész helyébe az „Nkt. 4. § 25.”,
h) 13. § (3) bekezdésében az „Nkt. 3. mellékletében” szövegrész helyébe az „Nkt.-ban”,
i) 14. § (2) bekezdésében a „kihirdetését követő negyedik munkanap, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be,” szövegrész helyébe a „kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be,”,
j) 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Hivatal készítteti el, és juttatja el a kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „Hivatal, a szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal juttatja el a kormányhivatalhoz”,
k) 44. § (2) bekezdésében a „munkanaptól” szövegrész helyébe a „naptól”,
l) 52. § (7) bekezdés b) pontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „tizenöt”,
m) 53. § (2) bekezdés c) pontjában az „ideje az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal megnövelhető” szövegrész helyébe az „idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni”,
n) 53. § (4) bekezdés c) pontjában az „ideje az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő összetevője esetében - huszonöt százalékkal megnövelhető” szövegrész helyébe az „idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni”,
o) 53. § (9) bekezdésében az „írásbeli” szövegrész helyébe az „írásbeli és szóbeli”,
p) 59. §
pa) (1) és (2) bekezdésében a „törvényességi kérelmet” szövegrész helyébe a „fellebbezést”,
pb) (2) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „fellebbezéshez”,
pc) (3) bekezdésében a „törvényességi kérelem” szövegrész helyébe a „fellebbezés”
szöveg lép.
12. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2., 4-5. § 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1., 3., 8. §, a 10. § a) pontja és az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 10. § b) és c) pontja, valamint a 2. és a 3. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.