470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 1/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom, kivéve a csekket;”
(2) Az Ebr. 1/A. §-a a következő e)-g) pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„e) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;
f) ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
g) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.”
2. § (1) Az Ebr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles pénzügyi tervében rögzíteni. Ha a pénztár által befektethető vagyon (fedezeti, működési, likviditási alap tartalékának összege) 3 egymást követő negyedéven keresztül meghaladja az egymilliárd forintot, a pénztár igazgatótanácsa köteles befektetési politikát készíteni és azt az elfogadást követő 15 napon belül az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal megismertetni és a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervnek (a továbbiakban: Felügyelet) megküldeni.”
(2) Az Ebr. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 15 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.
(4) A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,
b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),
c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,
d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei.”
3. § Az Ebr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok és az olyan értékpapírok kivételével, amelyekben foglalt kötelezettség teljesítéséhez az állam készfizető kezességet vállal - nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) az egy hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla, az ott elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon hitelintézet által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át;
b) egy csoporthoz tartozó hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számla, az azoknál elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át.
(3) A pénztár a tárgyévet megelőző év negyedéves jelentései alapján számított havi átlagos pénztári szolgáltatások értékét legfeljebb 20%-kal meghaladó összeget tarthat a pénzforgalmi számlán.”
4. § Az Ebr. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § (1) A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia.
(2) A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több alap között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti alaphoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből - a függő tételek figyelmen kívül hagyásával - munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik alaphoz tartoznak.
(3) A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni.”
5. § Az Ebr. a 24/L. §-t követően a következő 24/M. §-sal és alcímmel egészül ki:
„Az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatások kifizetésének határideje
24/M. § Az egészségpénztár által nyújtható szolgáltatások tag részére történő elszámolását és kifizetését a pénztár a jogosultság igazolását követő 15 munkanapon belül, az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások esetében 25 munkanapon belül köteles elvégezni, amennyiben rendelkezésre áll a kifizetéshez szükséges összeg a tag egyéni számláján, vagy közösségi szolgáltatás esetén az adott szolgáltatáshoz tartozó tartalékban.”
6. § (1) Az Ebr. 4. § (3) bekezdésében a „pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg lép.
(2) Az Ebr. 1. számú melléklet 1. pont c) alpontjában a „lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött” szövegrész helyébe a „betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett” szöveg lép.
7. § Hatályát veszti
a) az Ebr. 8. §-ában az „és 7. §-ban” szövegrész,
b) az Ebr. 23. § (1)-(3) bekezdése.

2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) Általános rendelkezések alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E rendelet alkalmazásában:
a) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;
b) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
c) célarány: az eszközcsoportok célarányán a pénztár által meghatározott - a minimum-maximum arányok - közötti értéket kell érteni, ami a portfólió összetételének kívánatos arányait jelenti, ahol a célaránynak összhangban kell lennie a portfólióra megállapított referencia indexszel;
d) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.”
9. § (1) Az Öbr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia. A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámlák egyenlegéről, a tagi kölcsönökről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfóliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A tájékoztatás a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre nem vonatkozik.”
(2) Az Öbr. 13. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli az egyes tartalékokhoz, ezen belül a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több tartalék között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti tartalékhoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik tartalékhoz tartoznak.”
(3) Az Öbr. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok piaci értékére, darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni.”
10. § Az Öbr. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha)
„c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan értékpapír-forgalmazásra jogosító szakmai vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló - személyt (személyeket) alkalmaz, aki (akik) szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél) és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal rendelkezik.”
11. § (1) Az Öbr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki és fogadja el. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a pénztári vagyon - ideértve saját járadékot folyósító pénztár esetén a szolgáltatási tartalékot is − befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,
b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján - választható portfóliós rendszer esetében portfóliónként - meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (cél-, minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek), amelyek súlya a portfóliónkénti összesített referencia indexeken belül meg kell, hogy egyezzen azon eszközcsoportok célarányaival, amelyekhez hozzárendelték azokat; abszolút hozamra törekvő portfóliók esetén a célarányok feltüntetése nem kötelező tartalmi elem,
c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),
d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,
e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei.”
(2) Az Öbr. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A vagyonkezelési irányelvek esetében referencia index alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referencia indexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referencia indexével.
(7) A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal köteles - az annak elfogadását követő 15 napon belül − a Felügyelethez benyújtani. A pénztár ugyancsak köteles az alapszabálynak − a saját járadékszolgáltatás lehetőségét tartalmazó - módosítását követő 15 napon belül, a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetésére vonatkozó rendelkezésekkel kiegészített befektetési politikát a Felügyelet részére megküldeni. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
(3) Az Öbr. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A pénztár aktuális befektetési politikáját
a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni,
b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár alapszabályában szabályozott módon ismertetni kell, és
c) a (8) bekezdés szerinti döntést követő 8 munkanapon belül a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen közzé kell tenni.”
12. § Az Öbr. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztárnak a fedezeti tartalék tárgyévre vonatkozó bruttó, illetve nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, illetve a fedezeti tartaléknak az elmúlt tíz és tizenöt naptári év - 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját, referenciahozamát a tárgyévet követő év február 28-áig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a Felügyelet március 15-éig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz és tizenöt éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt mutatja. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó, illetve nettó hozamrátákat, referenciahozamokat és a portfóliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexen (indexeken) vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.”
13. § (1) Az Öbr. 25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:)
„c) a pénztár fedezeti tartalékának a tárgyévi és az azt megelőző kilenc és tizennégy év éves nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó éves hozamrátáját, választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referencia-hozamrátákat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfóliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is,”
(2) Az Öbr. 25. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:)
„f) a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást, valamint az eszközök pénztár által meghatározott stratégiai összetételét (célarányt) és a referenciaindexet.”
(3) Az Öbr. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja szerinti kereskedelmi kommunikációja csak a tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz és tizenöt teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett fedezeti tartalék szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni.”
(4) Az Öbr. 25. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz, illetve tizenöt teljes naptári évre vonatkozó átlagos nettó hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos nettó hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a nettó hozamrátáját más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz, tizenöt év (3) bekezdés szerint számított átlagos nettó hozamrátáját. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos nettó hozamrátákat kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a fedezeti tartalék záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is a hozamráták vonatkozási időszakának utolsó napján. Ha - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - a tíz, illetve tizenöt éves nettó hozamráta számításához a portfóliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos nettó hozamráta számításához - minden portfólió tekintetében - a fedezeti tartalék szintű nettó hozamrátát kell alkalmazni.
(5) A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen kell nyilvánosságra hozni.
(6) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és a befektetési politikát egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.
(7) A tagjai számára választható befektetési portfóliót kínáló pénztár köteles portfóliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat.”
14. § (1) Az Öbr. 30. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár nem működtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, legalább tartalmaznia kell a következőket:)
„v) amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról.”
(2) Az Öbr. 30. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, legalább tartalmaznia kell a következőket:)
„u) amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról.”
(3) Az Öbr. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Öpt. 47. § (6i) bekezdése szerinti pénztárak mentesülnek a (2) bekezdés v) pontjában és a (3) bekezdés u) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben a pénztár az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti saját járadékot nem kínál a tagjai részére.”
15. § (1) Az Öbr. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Öbr. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az Öbr. 4. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
16. § Az Öbr.
a) 11. § (1) bekezdésében a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe a „Hpt.” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdésében az „5 milliárd” szövegrész helyébe az „1 milliárd” szöveg,
c) 1. számú melléklet 1. pont c) alpontjában a „lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött” szövegrész helyébe a „betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti
a) az Öbr. 25. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „teljes vagyonának” szövegrész,
b) az Öbr. 33. § (1), (3) és (4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2) A pénztáraknak az e rendelet 2. §-ának előírásaiból következő alapszabály módosítási kötelezettségnek 2016. május 31-ig kell megfelelniük azzal, hogy az önkéntes pénztár befektetési politikáját a saját honlapon a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a pénztári tagság számára elérhetővé kell tenni.
(3) A pénztáraknak az e rendelet 4. § és 9. §-aiban meghatározott előírásoknak a pénztáraknak a rendelet hatálybalépéstől számított 30 napon belül kell eleget tenniük.