6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím, valamint a 4. és 5. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím, valamint a 6. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben -
a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) a következő 14/B. §-sal egészül ki:
„14/B. § A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelési-oktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását,
c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és
e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában.”
2. § (1) Az NMr. 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni
a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll,
b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú.”
(2) Az NMr. 15. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni]
„g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét,”
3. § (1) Az NMr. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében)
„a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,”
(2) Az NMr. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A megelőző pártfogó felügyelő által ellenőrzött bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulásának értékelésére a családgondozó javaslatot tehet.”
4. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím „A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése” alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:
„18/B. § A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében
a) közösen végezhetnek környezettanulmányt,
b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,
c) áttekinthetik a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokat,
d) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről,
e) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és
f) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.”
5. § (1) Az NMr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.”
(2) Az NMr. 19. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen]
„g) - megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén - a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.”
6. § (1) Az NMr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyámhivatal a Gyer. 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárással érintett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével - felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.”
(2) Az NMr. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége.”
(3) Az NMr. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére.”
7. § (1) Az NMr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.”
(2) Az NMr. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait.”
(3) Az NMr. 21. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A gondozási-nevelési terv tartalmazza)
„g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén
ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és
gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.”
8. § (1) Az NMr. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében
a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást,
b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és
c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.”
(2) Az NMr. 22. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz)
„a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére,”
9. § Az NMr. II. Fejezet 2. Cím „A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok” alcíme a következő 22/C. §-sal egészül ki:
„22/C. § (1) Ha a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát, valamint a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti eljárás, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére,
a) a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül
aa) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét,
ab) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, és
ac) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak;
b) a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.
(3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz
a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy
b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével.”
10. § (1) Az NMr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel
a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig,
b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévét betölti, vagy
c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a harmadik életévét, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a gyermek ellátását a nevelési év végéig a bölcsőde biztosítja.”
(2) Az NMr. 36. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bölcsőde vezetője minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a (2) bekezdés szerinti, harmadik életévüket betöltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a bölcsőde vezetőjének tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(2b) A (2a) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.”
(3) Az NMr. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsőde vezetőjének munkáltatói igazolást nyújt be vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.”
11. § Az NMr. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bölcsődei ellátás megszűnik
a) az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
b) a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 41. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott bölcsődei nevelési év végéig,
cb) ha szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő bölcsődei nevelési év végéig.”
12. § Az NMr. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Családi napköziben szolgáltatást azoknak a gyermekeknek, akik az óvodába járási kötelezettségüket családi napköziben teljesítik, csak olyan személy biztosíthat, aki megfelel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.”
13. § Az NMr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltöztetőhelyet kell kialakítani.
(2) A családi napközi fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a családi napköziben ellátott, harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről. A települési önkormányzat jegyzője a családi napközi fenntartójának tájékoztatását minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(3) A (2) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője, törvényes képviselője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.”
14. § Az NMr. 85. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gondozott gyermek megelőző pártfogásának fenntartása esetén, a megelőző pártfogó a gyermekkel a gondozási helyén találkozik.
(7) Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a nevelőszülői hálózat működtetője és a gyermekotthon
a) helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek az esetmegbeszélés megtartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez, és
b) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében.”
15. § Az NMr. 90. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál és a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti.”
16. § Az NMr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám tájékoztatása alapján figyelemmel kíséri
a) a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását,
b) a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és
c) a megelőző pártfogás alatt álló gyermeknek a megelőző pártfogóval való együttműködését,
és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel vagy a megelőző pártfogás felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt.”
17. § Az NMr. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyermekvédelmi gyám és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében
a) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,
b) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egyeztethetnek a megelőző pártfogás eredményességéhez szükséges intézkedésekről,
c) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és
d) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.”
18. § Az NMr. 154. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A támogatott közvetítői eljárásnak a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti díja a szakszolgálatot illeti meg, amelyet a támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.
(1b) A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megadja annak a folyószámlának a számát, amelyre a támogatott közvetítői eljárás díját utalni kell.”
19. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az NMr. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
20. § Az NMr.
a) 4. § (2) bekezdésében a „gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről” szövegrész helyébe a „szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről” szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében az „a gondozási-nevelési tervet” szövegrész helyébe az „az egyéni gondozási-nevelési tervet” szöveg,
c) 21. § (3) bekezdésében az „A gondozási-nevelési terv” szövegrész helyébe az „Az egyéni gondozási-nevelési terv” szöveg,
d) 95. § (1) bekezdésében a „Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az NMr. 172. § (3) bekezdése.

2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása

22. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.”
23. § Az R1. a következő 8. §-sal, és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Nevelőszülői tanfolyam
8. § (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.
(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.
(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.”
24. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(2) Az R1. az 5. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
25. § Az R1.
a) 1. §-ában a „helyettes szülőre,” szövegrész helyébe a „helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre,” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a „Helyettes szülők számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot” szövegrész helyébe a „Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a „helyettes szülői” szövegrész helyébe a „helyettes szülői és a nevelőszülői” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében a „helyettes” szövegrészek helyébe a „befogadó” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti az R1. 15. § (5) bekezdése.

3. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása

27. § Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 5. melléklete a 6. mellékletben foglaltak szerint módosul.

4. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 19. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 12. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.