210/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet

a Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában,
a 2. § (1) bekezdése és az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h) és k) pontjában,
a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja és e) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 16. pont 16.2. alpontjában, 17. és 24. pontjában,
a 2. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 3. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budavári Palota épületének és környezetének rekonstrukciójával, illetve az Országos Széchényi Könyvtár megújításával, valamint a De la Motte-palota rekonstrukciójával kapcsolatos, a Budapest I. kerület 6452/1, 6452/3, 6453/1, 6455/1 és 6471 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanokon a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházásokkal (a továbbiakban együtt: Beruházások) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
a) a Beruházások megvalósításához, működésének megkezdéséhez és használatbavételéhez szükségesek,
b) a Beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közmű-csatlakozási és -fejlesztési, valamint egyéb munkák megvalósításához szükségesek.
2. § (1) A Beruházásokkal érintett műemlék épületrészre bontási engedély és örökségvédelmi engedély iránti kérelem együtt és külön is előterjeszthető.
(2) A Beruházásokkal összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
b) településképi véleményezési eljárásnak nincs helye,
c) településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni,
d) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, valamint
e) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 14/A. §-a szerinti szakértői vélemény kikérésének nincs helye.
3. § A Beruházásokkal összefüggésben a településrendezési eszközök módosítása során az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerinti véleményadás határideje legfeljebb nyolc nap.
4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben a szakhatóság - a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.
(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - tizenöt nap.
(4) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
5. § (1) A Beruházásokkal összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány a Beruházásokhoz köthetően már rendelkezésre áll.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok egyike sem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.
6. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.