34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet

a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés l) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés k) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vízügyi hatóság részére a kút létesítése iránti kérelemhez a 2. számú melléklet I/B.) pontja szerinti tervet kell csatolni, ha a kút
a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,
c) 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és
d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint.”
2. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 2.) megállapított 2. § (6) bekezdését a Mód. R. 2. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

2. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet módosítása

3. § (1) A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. § (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:)
„i) az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül.”
(2) Az R1. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik. E tényt a mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja.”
4. § Az R1. a következő 6. és 6/A. §-okkal egészül ki:
„6. § (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához
a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,
b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,
c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt „g” szorzószámot
kell figyelembe venni.
(2) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. E kedvezményt a vízhasználó abban az esetben igényelheti, ha a kivett víz mennyiségének meghatározását oly módon vezeti, hogy abból az ezen időszakban történő vízkivétel mennyisége egyértelműen megállapítható.
(3) A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni.
(4) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet, valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.
6/A. § Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti.”
5. § Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél - tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is - a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.”
6. § Az R1. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott „t” szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át.”
7. § Az R1. a következő 9/A. és 9/B. §-okkal egészül ki:
„9/A. § Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,
a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.
9/B. § Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni.”
8. § Az R1. a következő 11/A. és 11/B. §-okkal egészül ki:
„11/A. § E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.
11/B. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
9. § (1) Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R2. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
10. § Az R1.
a) 4. §-ában a „g szorzószám” szövegrész helyébe a „„g” szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó „t” szorzószám”,
b) 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „nem mért” szövegrész helyébe a „számított”
szöveg lép.
11. § Hatályát veszti az R1. 8. §-a.

3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

12. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) Az öntözés céljából történő vízkivételek során a kivett víz mennyiségét meg kell határozni vízbeszerzési létesítményként
a) folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel,
b) felszín alatti vízkivétel esetén akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, vagy
c) felszíni vízkivétel esetén hiteles vagy kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel.
(2) Több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha azok vízkészletének jellege és vízminőségi kategóriája azonos.
(3) Ha a mérés műszaki szempontból és méréstechnikailag nem megoldható, akkor a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott számítást kell alkalmazni.”
13. § Az R2. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) Az öntözőtelep létesítményeit - a vízkorlátozási időszakot kivéve - úgy kell kialakítani, hogy az ellátandó terület tervezett vízszükséglete a szükséges időben és vízszintmagassággal biztosítható legyen.
(2) Öntözőtelepek esetében az állami tulajdonú vízilétesítmény területén elhelyezhető a szívócső, a vízkitermelést végző szivattyú és a legközelebbi birtokhatárig érő nyomócső. Az öntözéshez szükséges egyéb tartozék vagy berendezés csak az öntözőtelep területén helyezhető el.”
14. § (1) Az R2. 72. § (1) bekezdésben a „csepegtető öntözőtelepek” szövegrész helyébe a „csepegtető vagy mikroszórófejes öntözőtelepek”, valamint a „testekben” szövegrész helyébe a „testekben, szórófejekben, tartószerkezetekben” szöveg lép.
(2) Az R2. 72. § (2) bekezdésben az „a csepegtető testekhez” szövegrész helyébe az „a csepegtető testekhez, szórófejekhez” szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.
16. § E rendelet 3-11. §-a a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.