372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában,
a 3. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § a) pontjában,
a 4. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 12. pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés m) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

1. § A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya a közúti járművel végzett veszélyes áru szállítással kapcsolatos előírások betartásának
a) az országos és a helyi közutakon, a közforgalom elől el nem zárt magánutakon, a közútnak nem minősülő közterületeken és a c) pont szerinti telephelyeket a közúttal, közforgalom elől el nem zárt magánúttal összekötő területeken,
b) a határátkelőhelyeken, valamint
c) a veszélyes áru szállításában résztvevők - beleértve a címzettet is - telephelyén
történő ellenőrzésére terjed ki.”
2. § (1) Az R1. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ellenőrző hatóság a közúti ellenőrzéseket az országos és a helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon, a közútnak nem minősülő közterületeken és a telephelyeket a közúttal, közforgalom elől el nem zárt magánúttal összekötő területeken, valamint a veszélyes áru szállításában résztvevők - beleértve a címzettet is - telephelyén rendszeresen, szúrópróbaszerűen végzi. Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani, hogy a jármű feltartóztatása a biztonságot ne veszélyeztesse.
(2) A telephelyen végzett ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenység végzése biztonságosan történik-e, és megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak. A telephelyen végzett ellenőrzés a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzésére is kiterjed.”
(2) Az R1. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A veszélyes áruk közúti szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.”
3. § Az R1. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. számú melléklet szerinti I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetén, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó, helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetén a szabálytalanság megszüntetéséig az ellenőrző hatóság a járművet a biztonság veszélyeztetése nélkül feltartóztathatja.”
4. § Az R1. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az ellenőrző hatóság a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint jelentést küld a közlekedési hatósági feladatokat ellátó központi szervnek (a továbbiakban: Központ) a tárgyévet követő év január 31-ig.
(2) A Központ a beérkezett jelentések alapján a 3. számú mellékletben szereplő minta szerint jelentést készít a tárgyévet követő 6 hónapon belül a közlekedésért felelős miniszter részére.
(3) A Központ a jelentést a tárgyévet követő 12 hónapon belül az Európai Bizottság számára is megküldi.
(4) Az eljáró hatóság - az éves jelentés összeállításához - tájékoztatja a Központot a szabálytalanság miatt tett büntetőfeljelentésről, illetve a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet alkalmazásával kiszabott bírságról.”
5. § Az R1. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre kell alkalmazni.”
6. § Hatályát veszti az R1. 3. § (5) bekezdése.

2. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]
„d) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban,”
[meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.]
(2) Az R2. 6. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]
„i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban,”
[meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.]
8. § Az R2. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az 5. melléklet 1. táblázatában felsorolt szabálytalanságok esetén, a bírságösszeg meghatározásához a szabálytalanságot a következő meghatározások szerinti, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriák egyikébe kell sorolni, ahol az I. kategória a legsúlyosabb:
a) I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár;
b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár;
c) III. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár.
(2) Az 5. melléklet 2. és 3. táblázata tartalmazza azon szabálytalanságokat, amelyek kockázati kategóriába nem tartoznak.
(3) Az 5. melléklet 1. táblázatában meghatározott bírságösszegnek
a) a 10%-át kell megállapítani az ADR 1.1.3 szakaszában, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat;
b) a 30%-át kell megállapítani az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.
(4) A (3) bekezdésben említett esetek kivételével, az 5. melléklet 1. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha
a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és
b) veszélyes áru kiszabadulása nem következett be vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.
(5) A (4) bekezdésben szereplő bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható az ADR 3.2 fejezet „A” táblázat 15. oszlopa szerinti „0” és „1” szállítási kategóriába tartozó, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén.”
9. § Az R2. 13. § (1) bekezdés b1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben az ellenőrző hatóság)
„b1) az 5. melléklet 3. táblázat 16. pontjában,”
[meghatározott okmány hiányát állapítja meg, de a hiányzó okmány megléte a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) nyilvántartásából megállapítható, vagy a nyilvántartásban nem szereplő, az ellenőrzés időpontjában minden kétséget kizáróan érvényes okmányt az ellenőrző hatóságnak - az ellenőrzés napját követő 8 napon belül - bemutatják, a bírság összege a mellékletek megfelelő sorában meghatározott összeg fele, de legfeljebb 30 000 forint.]
10. § Az R2. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”
11. § Az R2. 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ez a rendelet
a) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló, 1995. október 6-i 95/50/EK tanácsi irányelvnek,
b) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2009. január 30-i 2009/5/EK bizottsági irányelvnek és
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel és a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénnyel együtt a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
12. § Az R2. 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

13. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve önállóan jogosult. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is végezhet önálló ellenőrzési tevékenységet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.
(2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.
(3) Ha az ellenőrzést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hajtotta végre, első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kijelölt, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv más területi szerve irányítása alá tartozó helyi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére.
(4) Ha az ellenőrzést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hajtotta végre, és az ellenőrzés során azonnali intézkedés meghozatalára van szükség, első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jár el.”
14. § A Korm. rendelet a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény 3. § (1a) bekezdése alapján a belföldi belvízi veszélyes áru szállítási műveletnek az ADN-ben előírt feltételektől eltérő feltételekkel való végrehajtására vonatkozó, a hajózási hatóságnál kérelmezett egyedi engedélyhez szükséges katasztrófavédelmi véleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a hajó tervezett indulási vagy a határátlépés helye szerint illetékes területi szerve adja ki.”

4. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„9. veszélyes áru:
a) a vasúti szállítás tekintetében: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke (a továbbiakban: RID) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak vagy a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) - a Veszélyes Áruk Fuvarozásáról szóló Szabályzat (SZMGSZ 2. melléklet) - hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak,
b) a vízi szállítás tekintetében: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak;”
(2) Az R3. 2. §-a a következő 15. ponttal egészül ki.
(E rendelet alkalmazásában)
„15. VPSZ: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet.”
16. § Az R3. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az ellenőrzés lefolytatására - az 5. §-ban foglalt eltéréssel - a katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.
(2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.
(3) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte, első fokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve által kijelölt, a katasztrófavédelmi hatóság más területi szerve irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerv jogosult a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére.
(4) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte és az ellenőrzés során azonnali intézkedés meghozatalára van szükség, első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve jár el.
(5) A veszélyes áru szállítását a katasztrófavédelmi hatóság azon területi szervéhez kell bejelenteni, amely a bejelentéskor belföldi rakodás esetében a berakás, külföldi rakodás esetében a határátlépés helye szerint illetékes.
(6) A veszélyes áru szállításának bejelentésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt és az irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság jár el.”
17. § (1) Az R3. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a katasztrófavédelmi hatósághoz bejelenteni magyar, angol, német vagy francia nyelven, az 1. melléklet A. része szerinti adattartalommal,
a) a 3. § (5) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt - a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján közzétett formanyomtatványon - írásban, szkennelt másolatban e-mailen, telefaxon,
b) a katasztrófavédelmi hatóság informatikai alkalmazásába történő közvetlen, számítógépes rendszerből indított automatikus adatfeltöltéssel vagy
c) a VPSZ által működtetett vasúti pályakapacitás-elosztó informatikai rendszeren keresztül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési mód kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a b) és c) pontban meghatározott módon történő bejelentés a szolgáltató részéről jelentkező technikai ok miatt nem tehető meg. A bejelentésnek a katasztrófavédelmi hatósághoz a továbbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell beérkeznie, vagy az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása esetén a VPSZ által működtetett vasúti pályakapacitás-elosztó informatikai rendszerben rögzítésre kerülnie. Külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb a vonatnak az üzemváltó állomás elhagyását megelőző egy órával korábban kell megtenni. Magyarország területén - a nem határállomáson történő vasútitársaság-váltás kivételével - a továbbító vasúti társaságot váltó és megállás nélküli technológiával, változatlan vonatazonosítóval közlekedő vonatok esetében a bejelentést a tényleges váltás időpontjáig kell megtenni. Rendszeres szállítás esetében a veszélyes áru vasúti továbbítását végző vasúti társaság egy hónapos időintervallumra is megteheti a bejelentését a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanap 12 óráig.”
(2) Az R3. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik
a) azon veszélyes áru továbbítására, amelyet a RID 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,
b) a nukleáris anyagok vasúton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint
c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök továbbítására.”
(3) Az R3. 6. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés esetén az 1. melléklet A. részében előírt adatok közül nem szükséges a 3., és a 14-16. pontban foglalt adatokat megadni.
(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés adatait a VPSZ megfelelő informatikai kapcsolat útján közvetlenül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv informatikai alkalmazásába haladéktalanul feltölti.
(8) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott bejelentési mód alkalmazásához szükséges informatikai fejlesztések megvalósulásáról és az adatközlés feltételeiről a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a honlapján kihelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a vasúti szállításban érintett gazdálkodó szervezeteket.”
18. § (1) Az R3. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállítást vagy fuvarozást végző vállalkozás a veszélyes áru vízi szállítását köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján keresztül - a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet B. részében foglalt adattartalommal közzétett formanyomtatványon - vagy a 3. § (5) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar, német vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. Külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb az országhatár átlépésekor meg kell tenni.”
(2) Az R3. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik
a) azon veszélyes áru szállítására, amelyet az ADN 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,
b) a nukleáris anyagok vízi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint
c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök szállítására.
(4) Nem kell az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, ha a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló jogszabályban meghatározott adatok között a RIS-rendszerben a veszélyes árura vonatkozó adatok is rögzítésre kerültek, valamint a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a már bejelentett árutovábbítás adatmódosítását vagy meghiúsulását rögzítették.”
(3) Az R3. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt adatokhoz a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló jogszabályban meghatározott RIS-működtető - a RIS-üzemeltető közreműködésével - hozzáférést biztosít a katasztrófavédelmi hatóság részére.”
19. § Az R3. 12. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén)
„b) elrendeli a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozását, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, valamint
c) bírságot szab ki.”
20. § Az R3. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába sorolt, valamint a II. kockázati kategóriába sorolt és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut a biztonság veszélyeztetése nélkül visszatarthatja.”
21. § Az R3. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt - a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett - a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába tartozó, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében a visszatartott vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább.”
22. § Az R3. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Ha a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése során a 3. melléklet B. táblázata szerinti I. vagy II. kockázati kategóriába tartozó és a helyszínen megszüntethető szabálytalanságot állapít meg, a szabálytalanság megszüntetéséig a menetben lévő úszólétesítményt veszteglésre kötelezi. A veszteglés - vonatkozó előírásoknak megfelelő - legközelebbi helyét és módját az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság helyszínen jelen lévő képviselőjének javaslata, valamint a hajóvezető észrevétele alapján a katasztrófavédelmi hatóság ellenőre határozza meg.”
23. § (1) Az R3. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha egy eljárásban egy ügyfél több, különböző előírás megsértése miatt is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére a megsértett előírásonként megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki.”
(2) Az R3. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerint besorolt mulasztások tekintetében a bírság összegét a 3. melléklet A. és B. táblázata tartalmazza. A 3. melléklet C. és D. táblázata tartalmazza azon szabálytalanságokat, amelyek kockázati kategóriákba nem tartoznak. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével. Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege egy ügyfél tekintetében legfeljebb 2 200 000 forint lehet.”
24. § Az R3. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A 3. melléklet A. táblázatában meghatározott bírságösszegnek
a) a 10%-át kell megállapítani a RID 1.1.3. szakaszában, valamint a RID belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,
b) a 30%-át kell megállapítani a RID 1.1.3.6. bekezdésében foglalt mennyiséggel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetek kivételével, a 3. melléklet A. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha
a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és
b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.
(3) A (2) bekezdésben szereplő bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható a RID 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopa szerinti „0” és „1” szállítási kategóriába tartozó, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén.
(4) A 3. melléklet B. táblázatában meghatározott bírságösszegnek
a) a 10%-át kell megállapítani az ADN 1.1.3 szakaszában meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,
b) a 30%-át kell megállapítani az ADN 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.
(5) A (4) bekezdésben említett esetek kivételével, a 3. melléklet B. táblázatában meghatározott bírságösszegnek az 50%-át kell megállapítani, ha
a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vízi közlekedés biztonságát és a vízi környezet biztonságát nem veszélyezteti és
b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be, vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.
(6) Az (5) bekezdésben szereplő bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható, ha az ADN 3.2 fejezet „A” táblázat 12. oszlopa, vagy az ADN 3.2 fejezet „C” táblázat 19. oszlopa szerint a hajót jelölő kék fények, kék kúpok száma 2 vagy 3, valamint a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén.”
25. § Az R3. a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.”
26. § (1) Az R3. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) Az R3. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3) Az R3. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

5. A vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása

27. § (1) A vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól szóló 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság az 1. melléklet II. 32. pontjában felsorolt jogsértések esetén a Vtv. 81. § (14) bekezdésében foglalt mérlegelési szempontok alapján, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. melléklet A. és C. táblázat megfelelő pontjában meghatározott bírságösszegeket alkalmazza.”
(2) Az R4. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

6. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
29. § Ez a rendelet a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló, 1995. október 6-i 95/50/EK irányelv 1., 4-6. és 10. cikkének, valamint II. mellékletének való megfelelést szolgálja.