53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet

egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), c), d), e), g), h), j), n), o), p), q), r) pontjában,
a 4. és a 8. alcím, valamint a 2-6., és 12-14. melléklet tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 3. §, a 10. §, a 12. § 1. pontja, a 17. §, a 36. §, az 59. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb - az e bekezdésben foglalt kivétellel - a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.”
2. § Az R1. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban - az óvodavezető dönt.”
3. § Az R1. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette.”
4. § Az R1. 123. § (4) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése)
„9. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,”
5. § Az R1. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.”
6. § Az R1. 50. alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:
„137/A. § Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás.”
7. § Az R1. a következő 50/A. alcímmel egészül ki:
„50/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok és az együttnevelést segítő pedagógusok
138/A. § Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok.”
8. § Az R1. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.
(2) A nevelési-oktatási intézmény a többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.”
9. § Az R1. 147. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az intézményi látogatást követően a (8) bekezdés szerinti szakértői dokumentum rögzítését megelőzően az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértő számára.”
10. § Az R1. a következő 154/A. §-sal egészül ki:
„154/A. § A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a 155. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni.”
11. § Az R1. 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,
a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni,
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben.”
12. § Az R1.
1. 15. alcím címében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola, szakiskola” szövegrész, az „évfolyamára” szövegrész helyébe az „évfolyamára és a készségfejlesztő iskolára”,
2. 75. § (3) bekezdés b) pontjában az „a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat” szövegrész helyébe az „az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat”,
3. 150. § (3) bekezdésében az „elérhetővé teszi” szövegrész helyébe a „megküldi”,
4. 74/A. alcím címében az „általános iskolában az erkölcstan” szövegrész helyébe az „általános iskolában az etika”,
5. 182/A. §
a) (5) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan” szövegrész helyébe az „etika”,
b) (7) bekezdésében az „a tanuló számára erkölcstan” szövegrész helyébe az „a tanuló számára etika”,
c) (7) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan” szövegrész helyébe az „etika”,
6. 182/B. §
a) (3) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan helyett” szövegrész helyébe az „etika helyett”,
b) (3) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan órák számára” szövegrész helyébe az „etika órák számára”,
c) (4) bekezdésében az „erkölcstan órával” szövegrész helyébe az „etika órával”,
d) (7) bekezdésében a „vonatkozóan az erkölcstan” szövegrész helyébe a „vonatkozóan az etika”,
e) (8) bekezdésében az „erkölcstan helyett” szövegrész helyébe az „etika helyett”,
f) (10) bekezdésében az „„Erkölcstan/Hit- és erkölcstan”” szövegrész helyébe az „„Etika/Hit- és erkölcstan””
szöveg lép.
13. § Hatályát veszti az R1.
a) 193. § (10) és (11) bekezdése,
b) 193. § (21)-(25) bekezdése.

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

14. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mesterfokozatú tanári, gyógypedagógusi, konduktori, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógusi, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá - mindkét munkakörben - pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.”
15. § Az R2. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az Országos szaktanácsadói névjegyzéken nem szerepel a szakterületnek megfelelő kirendelhető szaktanácsadó, a Hivatal felkérhet olyan Pedagógus II., ennek hiányában Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógust is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte a Hivatal által szervezett, adott szaktanácsadói területhez kapcsolódó felkészítő képzést.”
16. § Hatályát veszti az R2.
a) 12. § (4) bekezdése,
b) 26. § (5) bekezdése.

3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása

17. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Köznevelési Hídprogramhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá a készségfejlesztő iskolák és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.”
18. § Az R3. 11. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosítása

19. § (1) A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) Az R4. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3) Az R4. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4) Az R4. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(5) Az R4. 7. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

5. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

20. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet alkalmazásában:
1. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,
2. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat,
3. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
aa) a gyógypedagógus,
ab) a gyógypedagógiai tanár és
ac) a gyógypedagógiai terapeuta
végzettség és szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:
ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség együttes megléte,
bb) az okleveles gyógypedagógus és
bc) a gyógypedagógia-tanár
végzettség és szakképzettség,
4. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a székhelyintézménye szerint illetékes tankerületi központ (a továbbiakban: tankerületi központ) által fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,
5. járás: a járás és a fővárosi kerület,
6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban, valamennyi járásban, az adott járásra kiterjedő működési körzettel - az e rendeletben foglalt kivételekkel - az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,
7. klinikai szakvizsga:
a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban együtt: MM és EüM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia,
b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és
c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus],
d) az MM és EüM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia,
e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és
f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [a d)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]
szakvizsga,
8. konduktor végzettség és szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség:
aa) a konduktor,
ab) a konduktor-óvodapedagógus,
ac) a konduktor-tanító,
ad) a konduktor (óvodapedagógus) és
ae) a konduktor (tanító)
végzettség és szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség: a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség és
ba) a konduktor,
bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy
bc) a konduktor-tanító
végzettség és szakképzettség együttes megléte,
9. megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több járásra kiterjedő működési körzettel lát el,
10. országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,
11. óvoda- és iskola szakvizsga:
a) óvoda- és iskolapszichológia,
b) óvoda- és iskola-szakpszichológia
szakvizsga,
12. szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két szakszolgálati feladatot lát el,
13. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,
14. tagintézmény: az Nkt. 4. § 28. pontja szerinti intézményegység.”
21. § Az R5. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed)
„i) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatra (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat).”
22. § (1) Az R5. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.”
(2) Az R5. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.”
23. § Az R5. 4. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.”
24. § Az R5. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete
a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,
b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,
c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.”
25. § Az R5. 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba történő aktív bevonásával megvalósított - összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6) bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja.”
26. § Az R5. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási szakértői bizottság feladata
a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása,
d) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.”
27. § Az R5. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:
a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,
c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,
d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzése,
e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása,
f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátására,
g) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.”
28. § Az R5. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az országos szakértői bizottság tevékenysége körében a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatokat végzi.”
29. § Az R5. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a vizsgálat a 13. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján indult, akkor a szakértői bizottság a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerint közigazgatási hatósági eljárás megindítását köteles kezdeményezni.”
30. § Az R5. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.”
31. § Az R5. 17. § (1) bekezdés h) pont ha) és hb) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő)
„ha) óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda),
hb) általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola),”
(vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,)
32. § Az R5. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. Amennyiben a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.
(6) A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”
33. § Az R5. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.”
34. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság
a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá
b) abban az esetben, ha a gyermek
ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,
bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,
bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak
megküldi.”
35. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság
a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá
b) abban az esetben, ha a gyermek
ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,
bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,
bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak, valamint
c) abban az esetben, ha a szakértői véleményt a tankerületi szakértői bizottság készítette el a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, a megyei szakértői bizottságnak
megküldi.”
36. § Az R5. 20. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.
(2) Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.”
37. § Az R5. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a szakértői vélemény elkészítésére a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a szakértői vélemény első hivatalból történő felülvizsgálatát a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni a végrehajtás megkezdését követő első tanév során. A szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.”
38. § (1) Az R5. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.”
(2) Az R5. 25. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.
(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.”
39. § Az R5. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga - az Intézménynél történő foglalkoztatástól, vagy ha ez kedvezőbb, a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzésétől számított - öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.”
40. § Az R5. 34. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tanévben a szakalkalmazotti közösség az Intézmény munkatervében meghatározott pedagógiai szakszolgálati célra hat munkanapot szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből két napot a teljes Intézmény, négy napot pedig a székhelyintézmény és a tagintézmények vonatkozásában kell felhasználni.”
41. § Az R5. 13. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Az oktatási központ az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, a szakszolgálati feladatellátás szakmai egységességének biztosítása érdekében, a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösséget működtet. A főigazgatói munkaközösség tagjai a tankerületi központok által fenntartott Intézmények intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét tagjaik közül választják. A főigazgatói munkaközösség üléseit legalább háromhavonta tartja. A főigazgatói munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg.”
42. § Az R5. 41. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:)
„c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról.”
43. § Az R5. 17. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § Ha a gyermek esetében a 25. § (3) bekezdése szerinti hároméveskori szűrésnek megfelelő szűrés 2017. szeptember 1. napja előtt nem történt, a gyermek ötéveskori szűrése a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul.”
44. § Az R5. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
45. § Az R5. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
46. § Az R5. 7. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
47. § Az R5.
1. 2. §
a) a) pontjában az „Nkt. 7. § (1) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 7. § (1) bekezdés l) pontja”,
b) c) pontjában az „Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában” szövegrész helyébe az „Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-g) és j)-k) pontjában”,
c) g) pontjában a „Központra” szövegrész helyébe a „tankerületi központra és az oktatási központra”,
2. 3. § (3) bekezdésében a „tankerület” szövegrész helyébe a „járás”,
3. 3. alcím címében a „korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „korai fejlesztés és gondozás”,
4. 4. § (1) bekezdésében a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás”,
5. 5. § (1) bekezdésében a „gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése” szövegrész helyébe a „gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése”,
6. 7. §
a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja”,
b) (1) bekezdés c) pontjában az „a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-)” szövegrész helyébe az „a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a hallási)”,
7. 10. §
a) (1) bekezdésében a „tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság)” szövegrész helyébe a „járási tagintézményének (a továbbiakban: járási szakértői bizottság)”, a „járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre” szövegrész helyébe a „járásra”,
b) (2) bekezdés b) pontjában a „tankerületre” szövegrész helyébe a „járásra”,
8. 11. §
a) (1) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”
b) (2) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,
9. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,
10. 13. § (1) bekezdésében az „A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására” szövegrész helyébe az „A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására”,
11. 13. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a „gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője”,
12. 16. §
a) (1) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,
b) (3) bekezdés c) pontjában a „Központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,
c) (3) bekezdés d) pontjában a „hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal”,
d) (5) bekezdésében a „továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás” szövegrész helyébe a „továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás”,
13. 20. § (3) bekezdésében az
a) „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.” szövegrész helyébe az „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.”,
b) „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.” szövegrész helyébe az „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.”,
14. 24. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja”,
15. 25. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja”,
16. 26. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja”,
17. 27. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja”,
18. 28. §
a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja”,
b) (2) bekezdésében a „Központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,
c) (3) bekezdésében a „Központ” szövegrészek helyébe a „tankerületi központ”,
d) (4) bekezdésében a „Központ” szövegrészek helyébe a „tankerületi központ”,
19. 29. §
a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja”,
b) (2) bekezdés a) pontjában a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,
20. 30. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja”,
21. 32. § (1) bekezdésében az „Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele” szövegrész helyébe az „A pedagógiai szakszolgálati intézményben a vezetői megbízás feltétele”,
22. 39. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés” szövegrész helyébe az „a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés”,
23. 41. § (6) bekezdésében a „Szakmai Szolgáltató Intézmény” szövegrész helyébe a „Gyakorló Szakszolgálat”,
24. 43. §-ában a „Szakmai Szolgáltató Intézmény” szövegrész helyébe a „Gyakorló Szakszolgálat”,
25. 44/B. §
a) (1) bekezdésében a „tankerületek” szövegrészek helyébe a „járások”, a „tankerületi” szövegrészek helyébe a „járási”,
b) (2) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”, a „tankerületben” szövegrész helyébe a „járásban”,
c) (3) bekezdésében
ca) a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,
cb) a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „korai fejlesztés és gondozás”,
26. 5. mellékletében foglalt táblázat B:6 mezőjében a „Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenöt főt eléri” szövegrész helyébe a „Tagintézményenként”,
27. 7. mellékletében foglalt táblázatban a „Korai fejlesztés, gondozás, és a fejlesztő nevelés” szövegrész helyébe a „Korai fejlesztés és gondozás”
szöveg lép.
48. § Hatályát veszti az R5.
a) 4. alcíme,
b) 41. § (3) bekezdése,
c) 44. § (2) bekezdése,
d) 6. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. sora.

6. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet módosítása

49. § A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.)
1. 3. melléklet „Bevezető” alcím ötödik bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”,
2. 4. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,
3. 5. melléklet 1. pont hatodik bekezdésében a „szakközépiskolába” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumba”,
4. 6. melléklet
a) címében a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,
b) 1. pont első bekezdésében a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,
c) 2. pont 2.4. alpont c) pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,
d) 3. pont
da) 3.2. alpont első bekezdésében a „szakiskolai életre” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai életre”, a „szakiskolákkal együttműködve a szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola”, második bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”, a harmadik bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,
db) 3.4. alpont harmadik bekezdésében a „szakiskolai tanárok” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai tanárok”,
dc) 3.8. alpont második bekezdésében a „szakiskola 9. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamának”, a harmadik bekezdésében a „szakiskola 10. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 10. évfolyamának”,
dd) 3.9. alpontjában foglalt táblázat A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célok oszlopában a „szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára” szövegrész helyébe a „szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola 9. évfolyamára”, A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a „szakiskola 9. évfolyamra” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamra”, Pályaorientáció megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a „szakiskola 9. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamának”
szöveg lép.
50. § Hatályát veszti az R6. 8. §-a.

7. A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet módosítása

51. § A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) fenntartóra való tekintet nélkül
aa) az általános iskolákra,
ab) a gimnáziumokra,
ac) a szakgimnáziumokra,
ad) a szakközépiskolákra [a továbbiakban az ab)-ad) pont alattiak együtt: középiskola],
ae) a szakiskolákra [a továbbiakban az ac)-ae) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
af) a készségfejlesztő iskolákra [a továbbiakban az ab)-af) pont alattiak együtt: középfokú iskola],
ag) az alapfokú művészeti iskolákra [a továbbiakban az aa)-ag) pont alattiak együtt: iskola],
ah) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre,
ai) a kollégiumokra,
aj) a többcélú intézmények iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,
d) az oktatási központra és a tankerületi központokra,
e) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra,
f) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,
g) a pedagógusokra,
h) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint
i) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.”
52. § (1) Az R7. 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
(2) Az R7. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

8. A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosítása

53. § A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 7. melléklet azon alap- és mesterképzési szakokat határozza meg, amelyeken csak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható.
(8) A 8. melléklet azon alap- és mesterképzési, valamint osztatlan szakokat határozza meg, amelyeken specializáció nem indítható.”
54. § Az R8. 3. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:
„(1a) A 7. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, országosan egységes specializáción kívül az adott szakon, felsőoktatási szakképzésen az intézmény egyedi kérelme alapján további specializációt indíthat.
(1b) Ha a képzési és kimeneti követelmények nem tartalmaznak specializációra vonatkozó rendelkezéseket, akkor - a 8. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével - a specializáció intézményi hatáskörben indítható.”
55. § Az R8. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2016/2017. tanévben, illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény - feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető.”
56. § Az R8. 6. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.
57. § (1) Az R8. a 13. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(1) Az R8. a 14. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

9. Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 7. §, a 12. § 2. pontja és az 51. § 2017. január 2. napján lép hatályba.
(3) A 26. § és a 35. § 2017. március 1. napján lép hatályba.
(4) Az 59. § 2017. augusztus 31. napján lép hatályba.
(5) A 24. §, a 38. § (2) bekezdése, a 43. §, a 47. § 3. és 4. pontja, 6. pont a) alpontja, 12. pont d) alpontja, 13. pont b) alpontja, 14-17. pontja, 18. pont a) alpontja, 19. pont a) alpontja, 20. pontja, 22. pontja és 27. pontja, továbbá a 48. § a), b) és d) pontja 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.
59. § Hatályát veszti a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet.