239/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a szakdiplomata-álláshely létesítésére, valamint a szakdiplomata felkészítésére és szakmai irányítására vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya
a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, valamint
b) Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: külképviselet]
kihelyezett kormánytisztviselőkre terjed ki.

2. Szakdiplomata-álláshely létesítése, finanszírozása, költségvetési felülvizsgálata, szakdiplomata-álláshely megszüntetése

2. § (1) Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti kihelyező szerv (a továbbiakban: kihelyező szerv) vezetője a Külszoltv. 11. § (4) bekezdése szerinti szakminiszter (a továbbiakban: szakminiszter) egyetértésével nyújt be előterjesztést - a Külszoltv. 11. § (4) bekezdése szerinti szaktárcával (a továbbiakban: szaktárca) történő egyeztetést követően - a Kormány részére.
(2) Az előterjesztés
a) az álláshely létesítésének szakmai indokoltságát,
b) az ellátandó szakmai feladatkörre való utalással a szakdiplomata munkakör megjelölését,
c) az állomáshely megjelölését,
d) a létesítés időpontját,
e) a biztosított létszám- és az egyszeri pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét, valamint
f) az álláshely létesítésének évét követő években a kihelyező szerv költségvetésébe beépülő előirányzat pontos összegét
tartalmazza.
(3) Az előterjesztés alapján szakdiplomata-álláshely létesítéséről és - a tartósan, bázisba épülő módon - a szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány dönt.
(4) A szaktárca költségvetéséből a kihelyező szerv költségvetésébe átcsoportosított pénzügyi előirányzatból a kihelyező szerv biztosítja a szakdiplomata személyi juttatásait, munkaadói járulékait, a működéséhez szükséges dologi kiadások és beszerzések fedezetét, továbbá azokat az alapvető szolgáltatásokat, valamint azok fedezetét, amelyek a külképviselet más diplomatáját is megilletik. A kihelyező szerv költségvetését érintő kormányzati szintű, központi, kötelező előirányzat-csökkentések konkrét mértékéről a szaktárca véleményének kikérésével a kihelyező szerv dönt.
(5) A szakdiplomata-álláshelyek finanszírozásának felülvizsgálatáról a kihelyező szerv vezetője gondoskodik a következő évi tervezés időszakában. A kihelyező szerv a költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárca javaslatait.
(6) A szaktárca köteles a szakdiplomata munkavégzéséhez szükséges, a nem tervezett dologi kiadások, valamint beszerzések többletforrását, többleteszközt kiegészítő jelleggel - évközi előirányzat-átcsoportosítással - a kihelyező szerv vezetője részére átadni.
(7) Szakdiplomata-álláshely megszüntetése érdekében a kihelyező szerv vezetője - a szaktárcával történő egyeztetést követően - a szakminiszterrel együttes előterjesztést nyújt be a Kormánynak. A Kormány a szakdiplomata-álláshely megszüntetéséről határozatban dönt.
(8) Az előterjesztés
a) a megszüntetendő álláshelyet,
b) a megszűnés indokát és időpontját, valamint
c) az álláshely fedezetéül szolgáló előirányzatok átcsoportosítását
tartalmazza.

3. A szakdiplomata személyének kijelölése

3. § Szakdiplomatának az a szakmai irányító szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy jelölhető, aki rendelkezik
a) felsőfokú (szakirányú) iskolai végzettséggel, valamint
b) az állomáshelyen elismert munkanyelvből „C” típusú felsőfokú állami - vagy jogszabály által azzal egyenértékűvé nyilvánított - nyelvvizsgával vagy legalább tárgyalóképes szakmai nyelvismerettel,
c) szakterületen szerzett
ca) legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy
cb) az adott szakmai területen kiemelkedő tudományos, oktatói tapasztalattal, valamint
d) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti érvényes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel, vagy a szakminiszter kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását.
4. § (1) Szakdiplomatának jelölt személlyel szemben a kihelyező szerv vezetője kifogással élhet, amelyről haladéktalanul értesítenie kell a szakminisztert. A kifogásolás közlésekor meg kell jelölnie azokat az okokat, szempontokat, amelyeknek a szakdiplomatának jelölt személy nem felel meg. A kihelyező szerv vezetője jogosult - foglalkozás-egészségügyi szolgálata útján - a jelölt fizikai, egészségi alkalmasságának vizsgálatára.
(2) A szakminiszter - legkésőbb a kifogás kézhezvételét követő harminc napon belül - visszajelzést küld a kihelyező szerv vezetőjének a szakdiplomata személyét illetően. A válasz tartalmazhatja
a) a korábban felterjesztett jelölt személyének megerősítését vagy
b) a szakdiplomata pozícióra más személy jelölését vagy
c) a szakdiplomata-álláshely fenntartása mellett annak betöltésére későbbi időpontban történő jelölésről szóló tájékoztatást.
(3) A kihelyező vezető egyetértése nélkül a szakdiplomata-jelölt kihelyezésére nem kerülhet sor.

4. A szakdiplomata felkészítése

5. § (1) A kihelyezésre kerülő személy külügyi-diplomáciai felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós szakpolitikai munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.
(2) A kihelyezésre kerülő személy szakmai felkészítését a szaktárca folytatja le.
6. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése akkor kezdhető meg, amikor a szakdiplomata áthelyezésre kerül a kihelyező szerv személyi állományába.
(2) A külügyi-diplomáciai felkészítés a külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letételével zárul.

5. A szakdiplomata irányítása, a munkáltatói jogok gyakorlása, kapcsolattartás

7. § (1) A szakdiplomata szakmai alaputasítását a szakminiszter készíti el, és arról tájékoztatja a kihelyező szerv vezetőjét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alaputasítás kiterjed különösen
a) az ágazati szakmai feladatok,
b) a jelentőtevékenység, valamint
c) a szakmai kapcsolatépítő és hálózati tevékenység
ellátásának módjára.
(3) A munkaköri leírás elkészítése - a Külszoltv. 36. § (5) bekezdésében és 56. § (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kihelyező szerv feladata. E dokumentum a szakmai alaputasításban meghatározott feladatokon túl
a) az állomáshely általános külpolitikai feladataiban történő közreműködés módját,
b) az éves szabadságolási terv szerinti szabadságot érintő helyettesítés rendjét, valamint
c) a szakdiplomáciai személyzet reprezentációs kerete terhére történő kötelezettségvállalások és elszámolás rendjét
tartalmazza.
(4) A szakmai alaputasítás módosításáról a szakminiszter tájékoztatja a kihelyező szerv vezetőjét. A munkaköri leírást módosítani kizárólag a szakminiszterrel történt előzetes egyeztetést követően lehet.
(5) A szakdiplomata részt vesz a külképviselet általános diplomáciai feladatainak ellátásában, valamint végzi a kihelyező vezető által a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, amelyek tekintetében a kihelyező vezető - a külképviselet vezetője útján - irányítja a szakdiplomata tevékenységét.
8. § (1) A külképviseleti pénztárnaplóban elkülönített előirányzatként kell kezelni a szakdiplomatához vagy a szakdiplomatákhoz együttesen rendelhető alábbi éves kiadások fedezetét:
a) reprezentációs költségek,
b) kiküldetési költségek (szállás, utazási költség, magángépkocsik hivatalos célú használata utáni költségtérítések, üzemanyagköltség elszámolása).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok felhasználásáról az állomáshelyen negyedévente összesített elszámolás készül, amelyet a külképviselet a szakdiplomata rendelkezésére bocsát. A szakdiplomata az összesített elszámolást továbbítja a szakminiszternek.
(3) Az elkülönített előirányzatként kezelt keretek felhasználása tekintetében a külképviselet - ideértve a külképviselet vezetőjét is - döntési joggal nem rendelkezik. A szakdiplomata a keret felhasználása során köteles betartani a bizonylatkezelésre vonatkozó szabályokat, amit a kihelyező szerv vezetője ellenőrizni jogosult.
(4) Az elkülönített előirányzat vonatkozásában az utalványozás jogát a szakdiplomata gyakorolja. Ha több szakdiplomata dolgozik egy állomáshelyen, a szakminiszter jelöli ki azt a szakdiplomatát, aki az utalványozási jog gyakorolására jogosult.
9. § A szakdiplomata a tartós külszolgálatban eltöltött tárgyév június 30. napjáig - erre irányuló rendelkezés esetén - részletes írásos jelentést készít a szakminiszternek, valamint a kihelyező szerv vezetőjének a munkaköri leírásában meghatározott vagy egyéb módon kapott feladatai teljesítéséről, tevékenységéről. A külszolgálat befejezésekor a szakdiplomata a teljes időszakot átfogó, összefoglaló jelentést készít a szakminiszter és a kihelyező szerv vezetője részére.

6. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.