24/2017. (X. 3.) EMMI rendelet

egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), i), l), n), p), r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 7. §, 8. § (1) bekezdése, 9. §, 12. §, 13. § 1. és 2. pontja és a 7. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.”
2. § Hatályát veszti az R1. Mellékletének TÁRSADALOMISMERET fejezet, I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím, KOMPETENCIÁK ÉS TÉMAKÖRÖK alcím Társadalomismeret megjelölésű táblázat 4.2. Kultúra és globalizáció pontjában az „A gender-elmélet és annak kritikája.” szövegrész.

2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

3. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha)
„e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.”
4. § (1) Az R2. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó - kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő - írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.”
(2) Az R2. 65. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.”
5. § Az R2. 143. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (12)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri.
(12) Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat.
(13) A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.
(14) A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény vezetőjének.”
6. § Az R2. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére, továbbá - a megbízásukat követően - az intézmény munkáját támogató szaktanácsadó részére.”
7. § Az R2. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzési eszközöket - szakképző iskolában folytatott pedagógiai szakmai ellenőrzés során az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszere (a továbbiakban: EQAVET) alapján elkészült ellenőrzési eszközöket is figyelembe véve - a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.”
8. § Az R2. 155. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő tekintetében - a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően - nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A szakképzési centrum vagy a megyei pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem befolyásolhatja.”
9. § Az R2. 156. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a (8) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
(8) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,
a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvodában, illetve a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően folyik,
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben.”
10. § Az R2. 171. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszernek megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.”
11. § Az R2. 173. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fejlesztő program keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő képességfejlesztés, együttműködést támogató, szociális képességeket fejlesztő módszerek alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek fejlődését segítő más szakemberekkel történő együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő értékelése, a családjaikkal történő rendszeres kapcsolattartás.”
12. § Az R2. 193. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:
„(27) Az EQAVET alapján a hivatal által átdolgozott ellenőrzési eszközöket a szakképző iskolában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a 2018/2019-es tanévtől kezdődően kell alkalmazni.”
13. § Az R2. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
14. § Az R2.
1. 17. § (1) bekezdésében az „a gyakorlati képzést” szövegrész helyébe az „az intézményben tartott gyakorlati képzést negyvenöt perces, iskolán kívüli gyakorlati képzést”,
2. 68. § (2) bekezdésében a „maximális idő tantárgyanként” szövegrész helyébe az „idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum”,
3. 148. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az adott tanítási év végéig módosíthatja a feltöltött dokumentumokat.” szövegrész helyébe az „időpontja előtt megváltozik a pedagógus munkáltatója, akkor a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést úgy kell biztosítani számára, hogy a portfólió a)-c) pontban megjelölt elemeinek módosítására legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre.”,
4. 149. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetői programját” szövegrész helyébe a „vezetési programját”,
5. 150. §
5.1. (1) bekezdés c) pontjában az „eredményeit” szövegrész helyébe az „eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket”,
5.2. (3) bekezdésében a „megküldi az intézmény fenntartója, valamint a hivatal számára.” szövegrész helyébe az „elérhetővé teszi a hivatal számára. Az intézkedési tervet az intézményvezető küldi meg a fenntartó számára.”,
6. 151. §-ában az „és az érintett fenntartók számára” szövegrész helyébe a „, továbbá az intézményvezetői és intézményi ellenőrzések tekintetében az érintett fenntartók számára”,
7. 181. § (1) és (2) bekezdésében az „A tankerületi központ” szövegrész helyébe az „Az oktatási központ”,
8. 182. §-ában az „a tankerületi központ” szövegrész helyébe az „az oktatási központ által kijelölt köznevelési intézményt fenntartó tankerületi központ”,
9. 191. § (2) bekezdésében a „vezetői programról” szövegrész helyébe a „vezetési programról”
szöveg lép.
15. § Hatályát veszti az R2.
1. 137/A. §-a,
2. 143. § (10) bekezdésében az „Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes járási hivatalt.” szövegrész,
3. 154/A. §-a,
4. 155. § (5) bekezdése.

3. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

16. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatot pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben, vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik.”
17. § Az R3. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatot pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben, vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
18. § Az R3. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel, vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
19. § Az R3. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján megszervezett és akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történő felkészítés - hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadói továbbképzést vagy a közoktatási esélyegyenlőségi mentorok számára szervezett továbbképzést, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.”
20. § (1) Az R3. 26. § (4) bekezdés a) pontja a következő au)-av) alponttal egészül ki:
(A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni: Tantárgygondozói szakterületek)
„au) Gyógypedagógia,
av) Digitális szaktanácsadó,”
(2) Az R3. 26. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni:)
„h) Óvodapedagógusi szakterület.”
21. § Hatályát veszti az R3. 26. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja.

4. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása

22. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.)
1. 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára fejezet, Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 1-2. évfolyam alcímet megelőző szövegében az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.” szövegrész helyébe az „A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a „Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára”, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a „Judo kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.”,
2. 2. melléklet Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázatában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
3. 4. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázat Fejlesztési követelmények alpontjában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
4. 5. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára fejezet, a BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A változat 7-8. évfolyam cím, A fogamzástól az elmúlásig megjelölésű táblázat Fejlesztési követelmények alpontjában a „Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.” szövegrész helyébe az „Az öröklött és tanult tényezők megkülönböztetése a nemi működés során.”,
5. 7. melléklet 7.10. pontjában
5.1. a CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 5-8. évfolyam számára fejezet, 7-8. évfolyam cím,
5.1.1. „A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége. A család működése” megjelölésű táblázat I. Biológiai témakörök alpontjában az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész helyébe az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai”,
5.1.2. „Nemiség - férfi/női identitás - szexualitás - párkapcsolatok” megjelölésű táblázat Ismeretek/fejlesztési követelmények alpontjában az „A nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész helyébe az „A nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.”,
5.2. CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 9-12. évfolyam számára fejezet, 11-12. évfolyam cím,
5.2.1. „A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége. A család működése” megjelölésű táblázat I. Biológiai témakörök alpontjában az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész helyébe az „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai”,
5.2.2. „Nemiség - férfi/női identitás - szexualitás - párkapcsolatok” megjelölésű táblázat Ismeretek/fejlesztési követelmények alpontjában az „A nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész helyébe az „A nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.”
szöveg lép.
23. § Az R4. 7. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

24. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a a következő 15. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„15. neuropszichológiai szakvizsga:
a) neuropszichológia,
b) neuroszakpszichológia
szakvizsga.”
25. § Az R5. a következő 44/C. §-sal egészül ki:
„44/C. § A 6. mellékletben foglaltaktól eltérően gyógytestnevelő tanár munkakörben foglalkoztatható a felsőfokú végzettségi szinten pedagógus szakképzettségre épülő
a) óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányon,
b) tanító, gyógytestnevelés szakirányon,
c) szakvizsgázott pedagógus, gyógytestnevelés területen,
d) gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus,
e) pedagógus, gyógytestnevelés szakirányon
szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettséggel rendelkező pedagógus is, ha a gyógytestnevelést a szakirányú továbbképzési szak bemeneti feltételéül meghatározott pedagógus szakképzettségének megfelelő pedagógiai szakaszban nevelésben, nevelésben-oktatásban részesülő gyermekek, tanulók számára szervezik meg, és a gyógytestnevelő tanár munkakör gyógytestnevelő tanár vagy gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szakképzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be.”
26. § Az R5. 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
27. § Az R5.
1. 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „tankerületi szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „járási szakértői bizottság”,
2. 32. § (1) bekezdés
2.1. a) pont aa) alpontjában,
2.2. b) pont ba) alpontjában
a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”,
3. 32. § (2) bekezdésében a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói pszichológiai szakvizsga, vagy pedagógiai szakvizsga,” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga vagy pedagógiai szakvizsga,”,
4. 44. §
4.1. (1) bekezdés c) pontjában az „a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola vagy a tanácsadói szakpszichológusi” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”,
4.2. (4) bekezdés a) pontjában a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga” szövegrész helyébe a „klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga”
szöveg lép.
28. § Hatályát veszti az R5. 33. § (7) bekezdésében a „(2) és” szövegrész.

6. A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet módosítása

29. § A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.) 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szülők a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatukat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a nevelési év, tanév végére szólóan vonhatják vissza.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.”
30. § Az R6. 2. § (1) bekezdésében a „szülők a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik” szövegrész helyébe a „szülők önkéntes - teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló - választásuk kinyilvánítására szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott nyilatkozat kitöltésével igényelhetik” szöveg lép.

7. A 2017/2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelet módosítása

31. § A 2017/2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelet 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2017/2018. tanévre 2017. szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.”

8. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. és 22. § 2017. október 15-én lép hatályba.
(3) A 17. § és a 18. § 2018. január 1. napján lép hatályba.