24/2017. (V. 17.) FM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 1., 2., 5-8., 10-12., 15., 20-24., 26., 27., 29., 33., 34., és 36-38. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17-19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § A zárttéri vadtartó létesítmény létesítésének engedélyezésére, az engedély módosítására vagy visszavonására irányuló kérelmet a vadászati hatóságnál kell benyújtani. A zárttéri vadtartó létesítmény létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit - a zárttéri vadtartó létesítmény rendeltetésének megfelelően - a 3. számú melléklet tartalmazza.
18. § A zárttéri vadtartó létesítmény felszámolását a 3. számú melléklet szerinti felszámolási terv alapján a vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntésétől számított
a) vadaskert esetében egy éven,
b) vadaspark és vadfarm esetében két hónapon
belül végre kell hajtani.
19. § A vad szabad vadászterületre történő kijutását megakadályozó kerítést kizárólag a zárt területen belül található vadállomány felszámolását követően lehet elbontani.”
2. § A Rendelet a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) A vadászati hatóság a Vtv. 27/A. § (6) bekezdése szerinti szállítási engedélye az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvánnyal együtt érvényes.
(2) A vadászati hatóság kezdeményezheti az engedély nélkül szállított, igazolatlan eredetű vad leölését a vad szállítójának, illetve az igazolatlan eredetű vad tartójának költéségére.”
3. § A Rendelet a következő 20/A-20/F. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A vadaskert vadászati célú kertrészének legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon tartására szolgáló létesítmény esetében 200 ha,
b) más nagyvadfaj tartására szolgáló létesítmény esetében 500 ha.
(2) A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert kivételével a vadaskert külső kerítése legalább 2,2 méter magasságú. A kizárólag muflon, illetve vaddisznó tartására szolgáló vadaskert külső kerítése a vadaskert kerületének legalább a fele részében nem lehet magasabb 1,8 méternél.
(3) Állategészségügyi okból, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a vad lőfegyverrel történő elejtését a nem vadászati célú kertrészben is.
20/B. § (1) A Vtv. 27/C. § (6) bekezdésében meghatározott üzemeltetővel szerződés legfeljebb hét vadászati évre köthető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vadászatra jogosult a vadaskert üzemeltetésének tényét
a) az üzemeltetésre megkötött szerződés aláírásától számított, illetve
b) az üzemeltetési szerződés megszűnését a megszűnésétől számított
öt napon belül a vadászati hatóság részére bejelenti.
20/C. § (1) A vadaskert teljes területén biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú kertrészben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, amelyek a létesítési engedélyben szerepelnek.
20/D. § A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedésének, hasznosításának tervszámait, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.
20/E. § (1) A vadaspark bekerített egységeinek területe nem haladhatja meg az 5 hektárt.
(2) A vadasparkban történő vadállomány-szabályozó vadászatról szóló engedélyben meg kell határozni az állományszabályozó vadászattal érintett vad faját, ivarát, korosztályát, a vadászat módját, időpontját, valamint az állományszabályozást végrehajtó személyeket is. Vadasparkban kizárólag egyéni vadászat engedélyezhető.
20/F. § (1) Vadfarm rokon fajú állat - kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából - tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető.
(2) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvízellátással és karanténnal. A vadfarmengedélyes a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezet, és évente január 31-ig, az előző évi állományváltozásokat a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott adattartalommal, a vadászati hatóságnak bejelenti.
(3) A vadfarmon tartott nagyvadat az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szabályai szerint meg kell jelölni.
(4) A vadfarm működésével kapcsolatos dokumentumokat az engedélyesnek öt évig meg kell őrizni.”
4. § (1) A Rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:)
„d) a hatósági vadászatot irányító tájegységi fővadász személyét,
e) a hatósági vadászat elrendelésének okait.”
(2) A Rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hatósági vadászaton tájegységi fővadász, hivatásos vadász, erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi és vadászati hatóság tagja, valamint a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja vehet részt, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A hatósági vadászaton a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagja, továbbá a természetvédelmi kezelésért felelős szerv tagja az elrendelő vadászati hatóság erre irányuló megkeresését követően csak a munkáltatója engedélyével vehet részt.”
5. § A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövés esetén a rálövés helyét és annak környékét a lövés leadását követően minden esetben meg kell vizsgálni, a sebzésre utaló jelek megtalálása érdekében. Ha a rálövés helyén lőjel vagy vércsapa található, annak jellegéhez igazodóan kell az utánkeresést végezni, indokolt esetben a vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgájával (a továbbiakban: VAV vizsga) rendelkező, nagyvad utánkeresésre alkalmas vadászkutya alkalmazásával. Ha a rálövés helyén sebzésre utaló lőjel nem található, az utánkeresést a vad elugrásának, menekülésének irányába kell megkezdeni, és akkor abbahagyni, ha vércsapa, lőjel feltalálására már nincs esély.”
6. § A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Vtv. 17. § (2) és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül
a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében, valamint állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, továbbá
b) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen, a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott módon - létesített természetes alapanyagú kerítés
kivételével az olyan, mezőgazdasági művelés alatt álló szomszédos földterületeket térben elválasztó, lehatároló építmény, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.”
7. § A Rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen ha a vadászatra jogosult a Vtv. 16-18. §-ában, 27/A-27/F. §-ában, 28-29/A. §-ában, 34-35. §-ában, 37-39. §-ában, 69-71. §-ában, 82-83. §-ában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.”
8. § A Rendelet 29. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29. § (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.
(2) A jóváhagyásra benyújtott éves vadgazdálkodási tervbe a tájegységi fővadász betekinthet.
(3) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet I. pontjában meghatározott adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.
(4) A vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-áig hivatalból
a) felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét,
b) felülvizsgálhatja és módosíthatja az éves vadgazdálkodási tervet,
ha a vadállományban vagy az élőhely állapotában, illetve a vadállomány hasznosítására kihatással lévő körülményekben olyan változás következett be, amely az éves terv jóváhagyásakor nem volt előre látható, és ezért nem lehetett figyelembe venni.
(5) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről év közbeni adatszolgáltatást is előírhat.
30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.
(2) A nagyvadfajok nőivarú egyedeinek és szaporulatának, a vaddisznónak, valamint az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok egyedeinek éves vadgazdálkodási tervben jóváhagyott elejtési darabszáma az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül a vadászati hatóság külön engedélye nélkül túlléphető.
(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott hasznos apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása, valamint a (2) bekezdésben meghatározott fajok, illetve azok ivarai elejtési darabszámának túllépése kivételével a nem engedélyezett eltérés - ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat - a Vtv. 83. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(4) Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajokra előírt hasznosítás teljesítését is vizsgálja.
(5) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok gyérítendő mennyiségét a tervezéssel érintett vadászati évet megelőző öt év terítékadatai átlagának figyelembevételével kell meghatározni.
(6) A vadászati hatóság az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott fajok közül a rókára, aranysakálra, dolmányos varjúra, szarkára, valamint a szajkóra előírt gyérítés elmaradása esetén a hasznos apróvad hasznosítását az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor az elmaradás mértékének és okainak figyelembevételével korlátozza.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott fajok elejtését a vadászatra jogosult emlősök esetén egyedenként egy pár fül, madarak esetén egyedenként egy pár láb bemutatásával a tájegységi fővadász előtt igazolja.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott fajokra előírt gyérítés teljesítését és az elejtési jelek megsemmisítését a tájegységi fővadász vadászati évenként legalább két alkalommal ellenőrzi, az ellenőrzésről két példányban az 7. számú melléklet II. pontjában meghatározott adattartalommal igazolást állít ki. Az elejtési jelek megsemmisítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik. A kiállított igazolást a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervvel együtt nyújtja be a vadászati hatósághoz.”
9. § A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Hivatásos vadászként alkalmazható - a vadászati hatóság engedélye alapján - az a személy is, aki igazolni tudja, hogy alkalmazásba állásának időpontját megelőzően, legalább ötéves, megszakítás nélküli hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezett.
(2) A hivatásos vadász alkalmazása során, az alkalmazandó hivatásos vadászok számának meghatározásakor a vadászterület méretéből a Balaton nyílt vízfelületét magába foglaló térmértéket figyelmen kívül kell hagyni.”
10. § A Rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során a vadászhagyományoknak megfelelő egyenruhát visel. A hivatásos vadász részére a szolgálati feladatai ellátásához szükséges egyenruhát és felszerelést a vadászatra jogosult biztosítja, a 11. számú mellékletben meghatározottak szerint.
(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati naplót magánál tartani.”
11. § A Rendelet 41. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével)
„b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért ötven darab sörétes vagy öt darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) december 1. - április 30. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért hetvenöt darab sörétes vagy tíz darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer, május 1. - november 30. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,”
(illeti meg a jogosult költségére.)
12. § A Rendelet 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - egyéni vadászat alkalmával, a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. Társas vadászaton elejtett nagyvadba az azonosítójelet legkésőbb a társas vadászat végén be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni. Az elejtett vadba behelyezett azonosítójel számát a vadászat végén - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén a kísérővadász - a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyzi.”
13. § A Rendelet a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) A Vtv. 57. § (4) bekezdés alkalmazásában vadgazdálkodási-vadászati gyakorlatnak minősül a legalább összesen 10 éven keresztül, legalább középfokú végzettséggel való hivatásos vadászi feladatok ellátása.
(2) A szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. Egy szakmai irányító legfeljebb kettő vadászatra jogosultnál láthat el ilyen jellegű feladatot.”
14. § A Rendelet 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az állami vadászjegy kiállításának és minden további vadászati évre történő érvényesítésének díja tízezer forint.
(2) A vadászjeggyel rendelkező vadászokról, valamint a hivatásos vadászokról vezetett - évente aktualizált - nyilvántartást a vadászkamara területi szervezete minden év május 31-ig megküldi a területileg illetékes vadászati hatóságnak.”
15. § A Rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a vadászkamarának a tervezett első vadászat helye szerint illetékes területi szervezete állítja ki.
(2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász a vadászati tevékenységet csak abban az esetben kezdheti meg, ha a vadászattal érintett vadászterület kódszámát a vadászatra jogosult a vadászati engedélybe bejegyezte.
(3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a vadásztatást végző vadászatra jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati hatósághoz, továbbá védett természeti terület érintettsége esetén a természetvédelmi hatósághoz is.
(4) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.”
16. § (1) A Rendelet 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában felsorolt apróvadfajokra elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és lövedékkel, sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.”
(2) A Rendelet 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni. Nagyvad vadászatára csak legalább 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható.”
17. § (1) A Rendelet 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, a solymászatra, az agarászatra, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.”
(2) A Rendelet 61. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvadvadászat, a hagyományos vadászati módok, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.
(4) VAV vizsgát a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert tenyésztő szervezetek rendezhetnek, feltéve hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek. A vizsgát elsődlegesen az e célból szervezett vadászaton, ha ez nem lehetséges, mesterséges körülmények között kell megtartani.
(5) A VAV vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelynek egy példányát a tárgyévet követő év február 15-ig a minisztérium részére megküldi. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.”
18. § A Rendelet 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A VAV vizsgán biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény-feltételeknek megfelelő, a vadászeb fajtacsoportba tartozó, Magyarországon jellemzően nem használt kutyafajták, valamint a származásigazolással nem rendelkező fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.”
19. § A Rendelet 65. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezni. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóba történő beiratkozással veszi kezdetét, és a vadászati naplóból történő kiiratkozással ér véget. Egyéni vadászati módok esetén a vadászatra jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni.
(2) A vadászatra jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.”
20. § (1) A Rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. Ha a vadászaton vadászkutya is részt vesz, a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt ellenőrzi, hogy a vadászatra használt vadászkutya a 63. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.”
(2) A Rendelet 67. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Bér- vagy vendégvadászat esetén a kísérő vadász gondoskodik a sebzett vad utánkereséséről, az elejtett vad szabályszerű megjelöléséről, a lőtt vad kezeléséről, szállításáról, a vadászati naplóba való bejegyzésről.”
21. § (1) A Rendelet 69. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:]
„g) az agarászat.”
(2) A Rendelet 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vadászterületen a solymászatra használt vadászmadár betanításához, bevadászásához szükséges röpítés és műpedzés, valamint a magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával, a vadászterület e célra kijelölt részén végezhető.”
22. § (1) A Rendelet 73. § (2) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Apróvadvadászaton töltögető feladatra csak az átengedett vadászlőfegyverrel megegyező jellegű vadászlőfegyver tartására jogosult, hatályos vadászjeggyel rendelkező és a feladat ellátására kioktatott személyt lehet alkalmazni.”
(2) A Rendelet 73. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nagyvad társasvadászata során a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellény viselését a vadászatvezető a vadászat valamennyi résztvevője számára előírhatja, ha ez a vadászat biztonságos lefolytatása érdekében szükséges. A mellények biztosítása a vadászatra jogosult feladata.
(2b) Apróvad társasvadászata során a vadászat valamennyi résztvevőjének legalább a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű szalagot vagy jelzést kell viselnie, amelyek biztosítása a vadászatra jogosult feladata.”
23. § A Rendelet 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles „A” kategóriájú elsősegélycsomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.”
24. § A Rendelet 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/A. § (1) A 72-75. §-okban foglalt rendelkezéseket elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyverek műszaki sajátosságaiból adódó eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Vtv. 71. § (1) bekezdés 2. pontja alkalmazásában a vadászat rendje megsértésének minősül a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott tiltott vadászati eszköz vadászaton történő birtoklása is.”
25. § A Rendelet 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait, a trófeás vad becsült korát, a trófea korosztály szerinti besorolását, valamint az elejtés esetleges szakszerűtlenségét. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.”
26. § A Rendelet a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § (1) Az elejtés szakszerűtlenségének elbírálása az elejtés helye szerinti tájegység természetes élőhelyi adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, az objektív trófea-értékmérők alapján történik. A szakszerűtlen elejtés minősítésének vadfajonkénti és koronkénti meghatározását a tájegységi vadgazdálkodási terv tartalmazza.
(2) A Vtv. 74/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan legfeljebb középkorú, szabályos trófeájú vad elejtése, amely az elejtés helye szerinti tájegységben élő vadállományra a tájegységi vadgazdálkodási tervben meghatározott, mért trófeajellemzők szerint, korosztályának kiemelkedő minőségű csoportjába tartozik.
(3) Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése hibapontokkal történik. Az elejtés szakszerűtlensége lehet
a) kis mértékű: 1 hibapont,
b) közepes mértékű: 2 hibapont,
c) súlyos mértékű: 3 hibapont.
(4) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése szerint az adott vadászati évben a trófeás vaddal való ismétlődően szakszerűtlen gazdálkodásnak minősül, ha a trófeabírálat során a szakszerűtlen elejtések miatt kapott hibapontok összege - az éves vadgazdálkodási tervben a trófeás vadfaj fiatal-, valamint középkorú egyedeire meghatározott elejtési darabszám alapján - a maximálisan meghatározható hibapontok 10%-át az adott korosztályban eléri.
(5) Ha az adott vadászati évben a trófeabírálat során kapott hibapont a meghatározható hibapontok 10%-át eléri, a vadászati hatóság figyelmezteti a vadászatra jogosultat a trófeás vad szakszerű hasznosítására.
(6) Ha az adott vadászati évet megelőző két vadászati évben a vadászati hatóság az (5) bekezdésben meghatározott módon legalább az egyik vadászati évben figyelmeztette a vadászatra jogosultat, és a trófeabírálat során kapott hibapont a meghatározható hibapontok 10%-át az adott vadászati évben is eléri, akkor a vadászati hatóság
a) az (5) bekezdésben foglaltak szerint ismételten figyelmezteti a vadászatra jogosultat, és
b) az érintett vadfajra vonatkozóan a vadászatra jogosult következő vadászati évére szóló éves vadgazdálkodási tervében rendelkezik a Vtv. 74/A. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozásokról.”
27. § A Rendelet 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos vadász - a vadászatra jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában - köteles a működési területén elejtett vad trófeáját - a vadászatra jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni. A bírálatra előkészített trófea tárolásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.”
28. § A Rendelet 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona: október 1. - július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.
c) kukorica: április 15. - november 15.
d) burgonya: április 15. - október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.
f) borsó: március 1. - augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben”
29. § A Rendelet a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.
(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan
a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.
(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.”
30. § A Rendelet 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.”
31. § A Rendelet 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.”
32. § A Rendelet 96. §-a a következő (3d)-(3f) bekezdéssel egészül ki:
„(3d) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel [a továbbiakban: 24/2017. (V. 17.) FM rendelet] megállapított 20/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést a 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(3e) A 24/2017. (V. 17.) FM rendelettel megállapított 30. § (5), (7) és (8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket először a 2018. március 1-jén kezdődő vadászati évben, a 30. § (6) bekezdésében meghatározott rendelkezést először a 2019. március 1-jén kezdődő vadászati évben kell alkalmazni.
(3f) A 24/2017. (V. 17.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett zárttéri vadtartó létesítmény engedélyese 2017. december 31. napjáig a 3. számú melléklet szerinti felszámolási tervet nyújt be a létesítményt engedélyező vadászati hatóság részére. Ha az engedélyes a felszámolási tervet határidőben nem nyújtja be, a vadászati hatóság a létesítési engedélyt hivatalból visszavonja.”
33. § (1) A Rendelet 3. I. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 6. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Rendelet 7. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Rendelet 8. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) A Rendelet 9. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(6) A Rendelet 11. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(7) A Rendelet 13. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(8) A Rendelet 14. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(9) A Rendelet 19. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
34. § A Rendelet
1. 13. §-ában, 21. § (3) és (4) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében, 27/A. § (5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében, 63. § (3) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult”,
2. 43. § (1) bekezdés negyedik és ötödik mondatában, 47. § (2) bekezdésében a „jogosult” szövegrészek helyébe a „vadászatra jogosult”,
3. 13. §-ában, 27/A. § (5) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, a „jogosultnak” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosultnak”,
4. 37. § (4) bekezdésében a „jogosultat” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosultat”,
5. 21. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hatósági vadászat rendjét” szövegrész helyébe az „a hatósági vadászat és az azzal kapcsolatos elszámolás rendjét”,
6. 27. § (7) bekezdésében a „dolmányos varjú” szövegrész helyébe a „borz, a házi görény, a dolmányos varjú”,
7. 27. § (8) bekezdésében a „Vadvilág Megőrzési Intézetének” szövegrész helyébe a „vadbiológiai kutatásért felelős szervezeti egységének”,
8. 27/A. § (4) bekezdésében a „Nyugat-Magyarországi” szövegrész helyébe a „Soproni”,
9. 27/A. § (5) bekezdésében a „beteg és mozgásképtelen” szövegrész helyébe a „beteg, valamint a betegség miatt mozgásképtelen”,
10. 34. § (8) bekezdésében a „lakóhelye szerint illetékes” szövegrész helyébe a „lakóhelye és működési helye szerint illetékes”,
11. 36. § (3) bekezdésében a „vadászati, valamint” szövegrész helyébe a „vadászati hatóság, a hatósági eljárásban közreműködő tájegységi fővadász, valamint”,
12. 48. § (2) bekezdésében az „A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének” szövegrész helyébe az „A vadászjegy és a vadászati engedély”,
13. 49. § (1) bekezdésében a „hatályosítja” szövegrész helyébe az „érvényesíti”,
14. 53. §-ában a „vadászati hatóság” szövegrész helyébe a „vadászkamara területi szervezete”,
15. 54. § (3) bekezdésében a „vadászjegy visszavonásáról” szövegrész helyébe a „vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról”,
16. 58. § (1) bekezdésében a „sörétes vadászlőfegyverből kilőtt” szövegrész helyébe a „sörétes vadászlőfegyverből, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt”, a „golyós vadászlőfegyverrel szabad” szövegrész helyébe a „golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad”,
17. 60. § (1) bekezdésében a „tudományos kísérlet” szövegrész helyébe a „monitorozás, tudományos kutatás, mintagyűjtés vagy kísérlet”, az „eltávolítás és egyéb” szövegrész helyébe az „eltávolítás céljából, vagy”, az „állat-egészségügyi célból” szövegrész helyébe az „állategészségügyi vagy légtér-biztonsági okból,”,
18. 60. § (3) bekezdésében a „használó felkérése” szövegrész helyébe a „használó írásbeli felkérése”,
19. 61. § (2) bekezdésében az „ebtenyésztő” szövegrész helyébe a „tenyésztő”,
20. 62. § (1) bekezdésében a „Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján” szövegrész helyébe az „A VAV vizsgán”,
21. 62. § (3) és (4) bekezdésében az „ebtenyésztő” szövegrész helyébe a „tenyésztő”,
22. 63. § (1) bekezdésében a „teljesített vadászkutya” szövegrész helyébe a „teljesített és egyedi azonosítóval ellátott vadászkutya”,
23. 66. § (1) bekezdésében a „társasvadászat vezetője” szövegrész helyébe a „társasvadászat vezetője a vadászati hatóság nyilvántartása szerint az adott vadászterületen alkalmazott hivatásos vadász, vagy”,
24. 66. § (4) bekezdés b) pontjában a „feltüntetésével” szövegrész helyébe a „feltüntetésével (ugyanazon a lapon)”,
25. 69. § (4) bekezdésében a „Vaddisznó és róka” szövegrész helyébe a „Vaddisznó, aranysakál, borz és róka”,
26. 70. § (1) bekezdésében a „nélkül szervezett” szövegrész helyébe a „nélkül, vagy legfeljebb 45 cm marmagasságú hajtóebek használatával szervezett”,
27. 71. § (4) bekezdésében a „lefújása” szövegrészek helyébe a „megindítása előtt és befejezése”,
28. 73. § (2) bekezdésében a „Vaddisznó vadászatánál” szövegrész helyébe a „Nagyvad terelő és hajtóvadászatán”,
29. 75. § (1) bekezdésében a „lőfegyverrel” szövegrész helyébe a „lőfegyverrel vagy íjjal”,
30. 78. § a) pontjában a „260” szövegrész helyébe a „230”, b) pontjában a „220” szövegrész helyébe a „210”, c) pontjában a „240” szövegrész helyébe a „210”, d) pontjában a „210” szövegrész helyébe a „160”, e) pontjában a „150” szövegrész helyébe a „130”, az „országos hatáskörű vadászati hatóságnak” szövegrész helyébe az „Országos Trófeabíráló Testületnek (a továbbiakban: OTT)”,
31. 83. § (2) bekezdésében a „75. § (1)” szövegrész helyébe a „75. § (2)”, az „az erdő” szövegrész helyébe az „a károsított erdőrészlet”,
32. 84. § (1) bekezdésében a „kárbecslésről” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérésről”,
33. 84. § (2) bekezdésében a „becsléséhez” szövegrész helyébe a „felméréséhez”, a „jelen levő” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérési eljárással érintett”,
34. 87. §-ában a „készpénzátutalási” szövegrész helyébe a „készpénz-átutalási”
szöveg lép.
35. § (1) Hatályát veszti a Rendelet
1. 21. § (3) bekezdésében a „vagy megbízottja”,
2. 36. § (4) bekezdésében az „, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító”,
3. 47. § (1) bekezdésében a „területrészenként elkülönítve”,
4. 47. § (2) bekezdésében az „az egyéni lőjegyzéket,”,
5. 49. § (1) és (2) bekezdésében az „és az egyéni lőjegyzéket”,
6. 60. § (1) bekezdésében a „meghatározott célra”,
7. 70. § (2) bekezdésében az „, az 5. számú melléklet előírásai szerint”,
8. 78. §-ában a „nemzeti értékké való nyilvánítás céljából”
szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Rendelet
1. 32. §-a,
2. 39. §-a,
3. 40. § (2) bekezdése,
4. 46. §-a,
5. 60. § (2) bekezdése,
6. 66. § (4) bekezdés a) pontja,
7. 93. §-a,
8. 3. II. számú melléklete,
9. 12. számú melléklete.
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
37. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, 6-9. cikk, II. melléklet, V. melléklet;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról;
c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14-15. cikk.