2/2018. (I. 18.) EMMI rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)-c) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) I. Fejezete a következő 4/C. §-sal egészül ki:
„4/C. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek a következő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alkalmazása során nem ágazatinak minősülő feltételeknek is meg kell felelnie:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelmények, ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt,
b) az a) pontban nem említett munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest -, valamint alternatív napközbeni ellátás esetén az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
c) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
ca) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, kivéve a mini bölcsődét, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,
cb) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,
cc) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve - ahol e rendelet előírja - az akadálymentesítést is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatban jogszabály alapján egyedi előírás, feltétel is meghatározható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az engedélyes bejegyzésekor - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - vizsgálni kell.
(4) Adatmódosítás során az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:
a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - és alternatív napközbeni ellátás esetén a változással összefüggésben az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni - ide nem értve a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti épületet (épületrészt) -, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
b) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén
ba) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
bb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám - ide nem értve a külső férőhelyeket - egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,
c) gyermekotthon esetén
ca) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a gyermekotthoni ellátásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,
cb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, ideiglenes befogadó férőhelyeket alakítanak ki, vagy a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni.
(5) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket külső férőhelyek, félutas ház, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség, a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hely, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye kapcsán.
(6) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott építéshatósági követelményeket - ideértve az akadálymentesítést is - olyan ingatlanban működő engedélyes esetén,
a) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,
b) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven túl használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi,
c) amelyben korábban is szolgáltató, intézmény működött, a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, a korábbi engedélyest nem e feltételek hiánya miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi.
(7) A tűzvédelmi feltételek vizsgálatát az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szabályozza.”
2. § (1) Az Nmr. 5/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Biztos Kezdet Gyerekháznak biztosítania kell)
„c) éves átlagban legalább havi kettő közösségi rendezvény megszervezését a három éves kor alatti gyermeket is nevelő családok, illetve a helyi közösség számára, amelyből legalább az egyik rendezvény szakmai tartalmának a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait igénybe vevő családok szükségleteihez kell igazodnia.”
(2) Az Nmr. 5/A. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
[A Biztos Kezdet Gyerekház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Gyvt. 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokat szolgáló, a helyi szükségleteknek megfelelő és kellően indokolt tevékenységeket is elláthat, így különösen]
„g) javasolhatja a védőnői ellátás, más egészségügyi szolgáltatás, illetve szociális és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételét,
h) közreműködhet a családtervezési ismeretek átadásában, a veszélyeztetett várandósság megelőzésében, és
i) segítheti a várandós anyákat a gyermek fogadására való felkészülésben.”
(3) Az Nmr. 5/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekház a család- és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve segíti elő a gyermek és a család sikeres társadalmi integrációját. A Biztos Kezdet Gyerekház legalább havonta egy alkalommal csoportmegbeszélést szervez a család- és gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, egyéb gyermekintézmény, valamint szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának részvételével.
(4) A Biztos Kezdet Gyerekház nyitvatartásának havi átlagban el kell érnie munkanaponként a hat órát, azzal, hogy a Biztos Kezdet Gyerekháznak - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - minden munkanapon 8 és 12 óra között nyitva kell tartania.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező nyitvatartási időn felüli nyitvatartást a Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személy határozza meg a helyi igények alapján.”
(4) Az Nmr. 5/A. §-a a következő (6)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közösségi rendezvény megtartása és az (5) bekezdés szerinti nyitvatartás hétvégére és munkaszüneti napra is eshet. A hétvégi és munkaszüneti napra eső nyitvatartási órákat a (4) bekezdés szerinti átlag számítása során munkanapra eső nyitvatartási óráknak kell tekinteni.
(7) A Biztos Kezdet Gyerekház zárva tarthat
a) évente öt munkanapot a munkatervében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, és
b) a Biztos Kezdet Gyerekház működését ellehetetlenítő vis maior eset elhárításának időtartama alatt.
(8) A fenntartó a Biztos Kezdet Gyerekház zárvatartásáról - a (7) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - a zárvatartást megelőzően legalább tíz nappal tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőket és a helyi közösséget.
(9) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatás rendszeres igénybe vevőjének számít az a 0-3 éves korú gyermek, aki szülőjével az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább negyven százalékában látogatja a Biztos Kezdet Gyerekházat.
(10) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek legalább felének rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek kell lennie, azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek legalább felének egyúttal hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek is kell minősülnie.
(11) A Biztos Kezdet Gyerekház nyújtotta szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő gyermekek létszámának havi átlagban el kell érnie az öt főt.
(12) A Biztos Kezdet Gyerekház által nyújtott szolgáltatás igénybevételéről a 13. számú melléklet szerinti jelenléti ívet kell vezetni.”
3. § Az Nmr. 5/A. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Biztos Kezdet Gyerekház zárva tarthat)
„c) a foglalkoztatottaknak a Biztos Kezdet Alapképzésen való részvételének időtartama alatt.”
4. § (1) Az Nmr. 5/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatni kell
a) heti 40 órában egy főt vezetői munkakörben és
b) heti 30 órában legalább egy főt nem vezetői munkakörben.”
(2) Az Nmr. 5/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek részt kell vennie a Gyerekházak számára szervezett szakmai műhelyeken.”
(3) Az Nmr. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörnél meghatározott képesítések valamelyikével.”
5. § Az Nmr. 5/B. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Biztos Kezdet Gyerekházban vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek a vezetői munkakörben történő foglalkoztatásának kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a Biztos Kezdet Alapképzést.”
6. § Az Nmr. II. Fejezet 1/A. Címe a következő 5/D. §-sal egészül ki:
„5/D. § A Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.”
7. § Az Nmr. 16. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából)
„c) tájékoztatja a szülőt az ellátási területén lévő Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak tartalmáról és igénybevételének feltételeiről, valamint személyes közreműködéssel segíti e szolgáltatások igénybevételét, és ezáltal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.”
8. § Az Nmr. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kórházi vagy az iskolai szociális munka helye, valamint a gyermek tényleges tartózkodási helye különböző család- és gyermekjóléti központok ellátási területén található, a kórházi vagy az iskolai szociális munkát végző család- és gyermekjóléti központ értesíti a tartózkodási hely szerinti család- és gyermekjóléti központot a gyermek veszélyeztetettségéről.”
9. § Az Nmr. 25. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás”
10. § Az Nmr. 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.
(2) Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti
a) a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,
b) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,
c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,
d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,
e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és
f) a jelzőrendszer működését.
(3) Ha a köznevelési intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben látja el.
26. § (1) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési intézménnyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza
a) az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy megnevezését, valamint a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és
b) a köznevelési intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja
ba) az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és
bb) a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.
(3) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.”
11. § Az Nmr. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A család külső férőhelyen történő elhelyezésére a családok átmeneti otthona szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársai tesznek javaslatot a szakmai programban foglaltak alapján. Külső férőhelyen kizárólag olyan család helyezhető el, amely esetén nincs szükség folyamatos szakmai segítség biztosítására. Külső férőhelyen válsághelyzetben lévő várandós anya nem helyezhető el.”
12. § Az Nmr. 70. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A családok átmeneti otthonának külső férőhelye az ellátott család életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakás, amelynek
a) száraznak, világosnak, jól szellőztethetőnek és fűthetőnek kell lennie,
b) rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési és használati tárgyakkal, és
c) olyan helyszínen kell lennie, amely nem lehet 30 kilométernél messzebb a családok átmeneti otthona székhelyétől vagy telephelyétől, és ahonnan a családok átmeneti otthona székhelyét vagy telephelyét tömegközlekedéssel egy órán belül el lehet érni.
(6) Az elhelyezett családok számára külön-külön lakást kell biztosítani.”
13. § Az Nmr. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külső férőhely az elhelyezett család számára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátásokat minden esetben, az (1) bekezdés c)-e) pontja és a 72. § szerinti ellátásokat különösen indokolt esetben, a család körülményeit figyelembe véve nyújtja.”
14. § Az Nmr. a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § A gyermek számára - az egészségi állapotához és az időjáráshoz igazodva - naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás lehetőségét.”
15. § Az Nmr. 90. § (4) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
(Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott utógondozói ellátásban részesül,)
„bd) a hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt tájékoztatása az utógondozói ellátás meghosszabbításának lehetőségéről.”
16. § Az Nmr. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozói ellátást nyújtó a Gyvt. 93. § (10) bekezdésében foglalt esetekben
a) az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a gyámhivatalnak, vagy
b) a meghosszabbított utógondozói ellátás megszüntetését javasolja az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójának.”
17. § Az Nmr. III. Fejezet 3. Címe a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelmet az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójához nyújthatja be a 25. életévének elérését megelőző két hónappal. A fiatal felnőtt a kérelméhez csatolja
a) a felsőoktatási intézmény igazolását a hallgatói jogviszonya fennállásáról, vagy a felsőoktatási intézmény döntését a felvételről vagy átvételről, és
b) az utógondozói ellátást nyújtó befogadó nyilatkozatát.
(2) Az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelméről annak benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A fenntartó a döntésben tájékoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a döntés felülvizsgálata a bíróságtól kérhető.
(3) Ha a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról dönt, döntésében
a) a befogadó nyilatkozat alapján meghatározza a meghosszabbított utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülőt,
b) megjelöli a meghosszabbított utógondozói ellátás kezdő és várható befejező időpontját, és
c) felhívja a fiatal felnőttet hallgatói jogviszonya fennállásának félévenként történő igazolására, valamint hallgatói jogviszonya szünetelésének és megszűnésének bejelentésére.
(4) A fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti döntéséről értesíti
a) a fiatal felnőttet,
b) az utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülői hálózatot,
c) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartóját és
d) a gyámhivatalt.”
18. § Az Nmr. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető hozzájárulásával előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. A nevelőszülő befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.”
19. § Az Nmr. 108. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nevelőszülő megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
20. § Az Nmr. 112. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen)
„f) az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás biztosítására”
(vonatkozó előírásokat.)
21. § Az Nmr. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg. A gyermekotthon befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.”
22. § Az Nmr. 122. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A gyermekotthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
23. § Az Nmr. 129. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az utógondozó otthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha)
„c) a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.”
24. § Az Nmr. 129/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az országos bizottság a szakmai véleményét közvetlenül, elektronikus úton küldi meg az eljáró gyámhivataloknak”.
25. § Az Nmr. 136. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell)
„i) a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatással”
(kapcsolatos feladatok ellátását.)
26. § Az Nmr. III. Fejezet 6. Címe a következő 155/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Kríziskezelő szolgáltatás
155/A. § (1) A szakszolgálat a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatást kríziskezelő csoport működtetésével biztosítja, amelynek feladata az áldozattá vált, gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek segítése, az ellátásukkal foglalkozó szakemberek nevelési, gondozási feladatainak támogatása és a krízishelyzet megszüntetése.
(2) A kríziskezelő csoportban részt vevő szakembereket a szakszolgálat foglalkoztatja, a Főigazgatóság által meghatározott díjazásukra esetenként, az adott krízis megoldásában való részvételt követően kerül sor. A kríziskezelő csoportban való részvételre elsősorban pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, gyógypedagógus, mediátor és gyermekvédelemmel vagy gyámügyi igazgatással foglalkozó jogász végzettségű személyt, valamint mentálhigiénés szakképzettségű személyt kell felkérni.
(3) A szakszolgálat a (2) bekezdés szerinti szakemberek közül a krízis típusának, okának, a krízisben érintettek létszámának megfelelően szervezi meg az adott krízis kezelését végző csoportot. A kríziskezelő csoportnak legalább három szakemberből kell állnia.
(4) A szakszolgálat gondoskodik a kríziskezelő csoportnak a krízis helyszínére történő eljutásáról és működésének feltételeiről.
(5) A szakszolgálat a kríziskezelő szolgáltatást a krízisben érintett intézmény fenntartójának megkeresésére vagy hozzájárulásával nyújtja térítésmentesen.
(6) Ha a krízisben érintett intézmény fenntartója nem járul hozzá a kríziskezelő szolgáltatás nyújtásához, a szakszolgálat erről tájékoztatja
a) a működést engedélyező szervet, és indokolt esetben ellenőrzés lefolytatását kezdeményezi, és
b) a minisztert a kríziskezelő szolgáltatás visszautasításának kivizsgálása érdekében.”
27. § Az Nmr. a következő 160. és 161. §-sal egészül ki:
„160. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának 2018. december 31-éig kell gondoskodnia a települési önkormányzat által fenntartott Biztos Kezdet Gyerekházban munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatásáról.
(2) A Biztos Kezdet Gyerekházban 2018. február 1-jén nem vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek 2021. december 31-éig kell megfelelnie az 5/B. § (3) bekezdésében meghatározott képesítési előírásoknak.
161. § A 2018. február 1-jén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál magasabb vezető, vezető beosztásban és a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságnál vezető beosztásban foglalkoztatott személyt a vezetői megbízásának fennállásáig úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 2. számú melléklet szerinti képesítési feltételeket, feltéve, hogy a 2018. január 31-én hatályos képesítési előírásoknak megfelel.”
28. § Az Nmr. 160. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Biztos Kezdet Gyerekházban 2018. július 1-jén vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek 2020. június 30-áig kell elvégeznie a Biztos Kezdet Alapképzést.”
29. § (1) Az Nmr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az Nmr. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az Nmr. 2. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az Nmr. 2. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) Az Nmr. az 5. melléklet szerinti 13. számú melléklettel egészül ki.
30. § (1) Az Nmr.
a) 5/B. § (2) bekezdés e) pontjában a „2.B) pontjában a bölcsőde” szövegrész helyébe a „2.B) és 2.C) pontjában az önálló bölcsőde, a bölcsőde” szöveg,
b) 5/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „25 négyzetméteres” szövegrész helyébe a „20 négyzetméteres” szöveg,
c) 67. § (1) bekezdésében a „családok átmeneti otthona” szövegrész helyébe a „családok átmeneti otthona - a külső férőhely kivételével -” szöveg,
d) 67. § (4) bekezdésében a „létesítésére” szövegrész helyébe a „létesítésére - ideértve a külső férőhelyet is -” szöveg,
e) 69. § (1) bekezdésében a „befogadásról” szövegrész helyébe a „befogadásról, a külső férőhelyen való elhelyezésről” szöveg,
f) 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „utógondozói ellátás iránti kérelem” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátás és az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelem” szöveg,
g) 155. § (1) bekezdés a) pontjában az „utógondozói ellátásban” szövegrész helyébe az „utógondozói ellátásban, meghosszabbított utógondozói ellátásban” szöveg
lép.
(2) Az Nmr. 21. § (3) bekezdésében az „iskolai szociális munka” szövegrész helyébe az „óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás” szöveg, és az „iskolai szociális munkát” szövegrész helyébe az „óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást” szöveg lép.
31. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. február 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. §, az 5. § és a 28. § 2018. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. és 10. §, a 29. § (2) és (4) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, valamint a 2. és 4. melléklet 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.