2/2018. (II. 5.) NFM rendelet

egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 11. alpontjában,
a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 3. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

1. § A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendelet rendelkezéseit a 2. §-ban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3, O3, O4, L3e, L4e, L5e, L7e és T5 kategóriájú járművekre kell alkalmazni.”
2. § (1) Az ER. 2. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A rendelet alkalmazásában)
„n) „hiányosság”: műszaki hiba és a meg nem felelés egyéb esetei, amelyet az időszakos vizsgálat vagy közúti műszaki ellenőrzés során tártak fel.”
(2) Az ER. 2. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A közúti ellenőrzéshez kapcsolódó egyes fogalmak:
a) „ellenőr”: az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy,
b) „haszonjármű”: elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból - például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra - vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija,
c) „illetékes hatóság”: a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság,
d) „kijelölt közúti ellenőrzési létesítmény”: esetlegesen állandó vizsgálati berendezésekkel felszerelt, rögzített helyszín elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére,
e) „közút”: általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya,
f) „közúti műszaki ellenőrzés”: a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése,
g) „mobil ellenőrzési egység”: a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges vizsgálati berendezések szállítható rendszere, a részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére jogosult ellenőrökkel,
h) „műszaki vizsgálat”: a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti vizsgálat,
i) „műszaki vizsgálati bizonyítvány”: az illetékes hatóság vagy egy műszaki vizsgálóállomás által kiállított bizonyítvány, amely tartalmazza a műszaki vizsgálat eredményét,
j) „tagállami nyilvántartásba vett gépjármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű,
k) „üzembentartó”: az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését,
l) „vállalkozás”: az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott vállalkozás,
m) „rakomány”: teherszállításra tervezett járműben vagy annak részén szokásosan elhelyezett, a járműhöz állandó jelleggel nem rögzített valamennyi áru, beleértve a teherszállító egységekben, például a járművön található rekeszekben, csereszekrényekben vagy konténerekben elhelyezett tárgyakat is,
n) „összehangolt közúti műszaki ellenőrzés”: két vagy több tagállam illetékes hatósága által együttesen végzett közúti műszaki ellenőrzés.”
3. § Az ER. 4/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jármű-honosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelméhez csatolja a származási ország hatósága által kiadott)
„b) a forgalomban való részvétel jogosultságát igazoló érvényes dokumentumot, amely igazolja a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget. A 2018. május 20-a után végzett műszaki vizsgálatok igazolására a „Műszaki vizsgálati bizonyítvány”-t is be kell mutatni.”
4. § (1) Az ER. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetben ki kell adni a vizsgálatot kezdeményező részére a megfelelt minősítésű „Műszaki vizsgálati bizonyítványt” és „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.”
(2) Az ER. 11. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” adatait elektronikus úton továbbítani kell a közlekedésért felelős miniszter részére. Ezeket az adatokat legalább három évig meg kell őrizni.
(9) A „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” az EGT-tagállam által kiállított olyan bizonyítvány, amely a közúti forgalomban részt vevő jármű műszaki alkalmasságát igazolja.”
5. § Az ER. 12. §-a a következő (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9b) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a honvédelmi és rendvédelmi szervek, valamint az egyéb állami feladatot ellátó szervek által üzemeltetett, valamint a CD betűjelű rendszámtáblával ellátott járművek időszakos műszaki vizsgálata a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson is elvégezhető.”
6. § Az ER. 12/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:
a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,
b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,
(1b) A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.”
7. § (1) Az ER. 13. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek komoly hiba miatt az 5. számú melléklet 5.2. pontja szerint nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedély érvényességét legfeljebb két hónappal hosszabbítja meg, és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.”
(2) Az ER. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A járművet vizsgálatra bemutató személyt tájékoztatják arról, ha olyan hiányosságokat állapítottak meg a járművel kapcsolatban, amelyeket ki kell javítani.”
8. § (1) Az ER. 14. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alkalmazandók. A kockázatértékelési rendszeren alapuló járműkiválasztás módszertanát, a jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.
(4) Az elsődleges közúti műszaki ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon - szabálysértési eljárás kezdeményezésével - az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.”
(2) Az ER. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjában meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek - legfeljebb 15 km távolságban lévő - helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.”
(3) Az ER. 14. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A részletes közúti műszaki ellenőrzéseket a 12/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, közúti ellenőr végezheti. Az ellenőrzött jármű mozgatását az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
(16) A közlekedési hatóság a járművet - közúti ellenőrzés hiányában is - műszaki vizsgálatra rendelheti be, amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű az 5. számú melléklet 3.2.2. pontja szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik.”
9. § Az ER. 31. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ez a rendelet)
„4. a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
5. az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
10. § (1) Az ER. 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az ER 10. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az ER 11. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az ER 12. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
11. § Hatályát veszti az ER. 15/A. §-a.

2. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása

12. § A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) a 82. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A rakomány rögzítésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
82/A. § (1) A rakományrögzítésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) a járművet vagy a konténert a rakomány kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni;
b) a jármű rakományát alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, alak- és erőzáró eszközökkel, továbbá ezek kombinációjával) úgy kell rögzíteni, hogy az megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a rakomány helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná;
c) a rakomány elmozdulása kitámasztással, állványzattal vagy üres terek arra alkalmas anyaggal történő kitöltésével is megakadályozható.
(2) A rakományrögzítésnek a jármű gyorsításából/lassításából eredő következő erőknek kell ellenállnia:
a) menetirányban: a rakomány súlyának 0,8-szorosa,
b) oldalirányban: a rakomány súlyának 0,5-szöröse,
c) menetiránnyal szemben: a rakomány súlyának 0,5-szöröse, és
d) általában véve meg kell akadályoznia a rakomány megdőlését vagy megbillenését.
(3) A rakomány elosztásakor tekintetbe kell venni a járművek tömegére és méreteire vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban a jármű megengedett maximális tömegének határain belül megengedett maximális tengelyterhelést és a szükséges minimális tengelyterhelést.
(4) A rakomány rögzítésekor a bizonyos járműalkatrészek - így a homlokfal, az oldalfalak, a végfalak, a rakoncák vagy a rögzítési pontok - szilárdságára vonatkozó követelményeket tekintetbe kell venni, amennyiben ezeket az alkatrészeket használják a rakomány rögzítésére.
(5) A rakomány rögzítésére a következő rögzítési módszerek közül egy vagy több, illetve ezek kombinációja alkalmazható:
a) megfogószerkezetes rögzítés,
b) torlaszolásos rögzítés (helyi vagy teljes),
c) közvetlen kikötözés,
d) leszorításos lekötözés.
(6) A rakomány rögzítésére vonatkozó követelményeknek való megfelelőség szempontjából a következő szabványok az irányadók:
a) MSZ EN 12195-1: 2011 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítő erő számítása,
b) MSZ EN 12195-2: 2001 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 2. rész: Mesterséges szálból készült rögzítő heveder,
c) MSZ EN 12195-3: 2000 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítő láncok,
d) MSZ EN 12195-4: 2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötelek,
e) MSZ EN 12 640:2000 Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat.
(7) Abban az esetben, ha a rakomány rögzítése nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt szabványoknak, az üzembentartó felelőssége annak biztosítása és igazolása, hogy a biztonságos rögzítés (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételi teljesüljenek.
(8) A rakomány megfelelő rögzítésére önmagában nem elegendő a csúszásmentes kialakítású rakfelület vagy a rakomány és a rakfelület között csúszásgátló alátét alkalmazása.”
13. § Az MR. 120. § 105. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet)
„105. az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
14. § Az MR. 5. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

3. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet módosítása

15. § A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: KR.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet hatálya kiterjed:)
„a) a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, M1, M2, M3, N1, N2, N3 és T5 járműkategóriájú belső égésű motorral meghajtott vagy egyéb üzemű járművekre, a muzeális jellegű jármű, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a T1-T4 járműkategóriába, és a kizárólag belföldön üzemeltetett T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató, az 1980. január 1. előtt első alkalommal forgalomba helyezett dízelmotorral szerelt jármű, a tiszta elektromos üzemű jármű, valamint a lassú jármű kivételével,”
16. § (1) A KR. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazásában)
„a) vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER.) meghatározott feltételeknek megfelelő, a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a jármű környezetszennyezésének ellenőrzését végző műszaki vizsgabiztos;”
(2) A KR. 2. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazásában)
„k) a jármű a beépített hajtómotor üzeme szempontjából lehet:
ka) belső égésű motorral meghajtott jármű: a c), e), g) vagy i) pontban meghatározott motorral meghajtott gépkocsi, vagy
kb) egyéb üzemű jármű: a c), e), g) és i) pontban foglaltaktól eltérő működésű motorral meghajtott jármű, nem zárva ki azt, hogy a jármű belsőégésű hajtómotorral is rendelkezik;
kc) tiszta elektromos üzemű jármű: belső égésű motorral nem rendelkező, kizárólag (akkumulátoros vagy tüzelőanyag cellás) elektromos energiával hajtott jármű;”
(3) A KR. 2. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelet alkalmazásában)
„q) a tevékenység keretében alkalmazott technológiai adatok szempontjából
qa) gyári érték: a gyártómű vagy annak hazai képviselője által az adott típusra meghatározott, gyári adatforrásból, javítási könyvből, karbantartási utasításból származó emissziós és diagnosztikai érték;
qb) rendeleti érték: az MR.-ben az egyes járműkategóriákra megállapított szennyezőanyag kibocsátási határérték, illetve a mérést és értékelést meghatározó további jellemzők.”
17. § A KR. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a - tűrésmezővel értelmezett - gyári értéket nem haladhatja meg. Gyári érték hiányában a megengedett legnagyobb mérték az MR.-ben meghatározott érték.
(2) Dízelmotoros jármű esetében a gyári füstölési érték az ENSZ-EGB 24. számú előírásban meghatározott - a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző - táblán feltüntetett adat. Gyári érték hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
(3) A közlekedési hatóság egyes jármű típusra (kivitelre, változatra, gyártási évjáratra), továbbá a különleges célú járművekre az (1) bekezdésben előírttól eltérő határértéket alkalmazhat, ha a gyakorlati tapasztalat és szakértői vélemény igazolja a gyári dokumentációban, illetve a jóváhagyott adatbázisokban szereplő értékek betarthatatlanságát, vagy a típusra (kivitelre, változatra) a jóváhagyott adatbázisok nem tartalmazzák a felülvizsgálat során ellenőrizendő értékeket (a továbbiakban: egyedi határérték).
(4) A közlekedési hatóság kérelemre, közigazgatási hatósági eljárás keretében, szükség esetén a kérelmező költségére szakértő igénybevételével állapítja meg a környezetvédelmi vizsgálat módszerét és tartalmát azon jármű esetében, amelynél az 4. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárások nem alkalmazhatók. A közlekedési hatóság erről elektronikus úton tájékoztatja a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésében közreműködő tanúsító szervezeteket.
(5) A közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított járművek esetén a közlekedési hatóság az engedélyezési eljárás során, az engedélyező határozatban rögzíti a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a közúti forgalomban a versenygépkönyvvel együtt kell tartani.”
18. § A KR. 6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködőre (a továbbiakban: vizsgáló állomás) vonatkozó követelmények:]
„d) a közlekedési hatóság által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztost alkalmaz.”
19. § A KR. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság állami tisztviselő vagy a vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel ER.-ben meghatározott követelményeknek.
(2) A vizsgabiztosi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező
a) nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) lakcímét,
e) állampolgárságát,
f) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget,
g) vezetői engedély számát,
h) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategóriák megjelölését,
i) jelenlegi beosztását (munkakörét),
j) munkáltatójának megnevezését és címét.
(3) A vizsgabiztosi engedély iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani.
(4) A kérelemhez mellékelni kell az ER.-ben előírt okiratokat és igazolásokat.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő öt munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(6) A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha
a) azt a vizsgabiztos kéri,
b) a vizsgabiztos halála esetén,
c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
d) az engedély iránti kérelmében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,
e) az ER.-ben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy azt a közlekedési hatóság elutasította,
f) a rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte.
(7) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos környezetvédelmi felülvizsgáló tevékenységét, ha
a) az e rendeletben foglalt előírásokat megszegte,
b) az (5) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.
(8) A vizsgabiztos részére a Nyilvántartásba vételt követően a közlekedési hatóság igazolványt állít ki.
(9) Az igazolvány tartalmazza:
a) az igazolvány és az igazolvány kiállítójának megnevezését,
b) az igazolvány érvényességét,
c) az igazolvány számát,
d) a vizsgabiztos nevét, valamint
e) a vizsgabiztos azonosító számát.
(10) A közlekedési hatóság
a) az igazolvány megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén,
b) ha a műszaki vizsgabiztos teljesítette a továbbképzési vizsgakötelezettségét,
kérelemre igazolást állít ki.
(11) A műszaki vizsgabiztos vizsgáztatás közben köteles magánál tartani a műszaki vizsgabiztosi igazolványát.
(12) A felfüggesztés a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.
(13) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait az ER. tartalmazza.”
20. § A KR. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § Az a vizsgabiztos, aki 2017. április 1-je előtt kizárólag önálló környezetvédelmi felülvizsgálatokat végző vizsgáló állomáson folyamatosan végezte a környezetvédelmi felülvizsgálatokat, 2021. december 31-éig mentesül a vizsgabiztosi engedély, a nyilvántartásba vétel és az ER.-ben meghatározott alap, illetve továbbképzési követelmények alól.”
21. § A KR. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
22. § (1) A KR. 1. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(2) A KR. 2. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(3) A KR. 5. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
23. § Hatályát veszti a KR. 6. és 7. melléklete.

4. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Az 1-4. §, a 6-14. §, a 15-23. §, a 25. § és az 1-8. melléklet 2018. május 20-án lép hatályba.
25. § Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
c) az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.