36/2018. (XII. 21.) BM rendelet

vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a), d) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint
a 6. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13a) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feladatkörében eljáró adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II.18.) KHVM rendelet módosítása

1. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II.18.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági vízhasználó (a továbbiakban: vízhasználó) a részére mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül szolgáltatási szerződést köt.”
(2) Az R1. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély alapján a vízhasználó és vízszolgáltató mű üzemeltetője között létrejött szolgáltatási szerződés szerint gyakorolható. A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében - az igazgatóság véleménye alapján - az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.
(2) A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének - annak hiányában az igazgatóságnak - tárgyévenként legkésőbb február 10. napjáig jelenti be. A vízhasználó a február 10. napja után kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyre vonatkozó vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésekor, a vízhasznosítási idényen belül is bejelentheti, ha az 5. §-ban foglaltak szerint köti meg a szolgáltatási szerződést.
(3) A vízigény bejelentése során közölni kell:
a) a vízhasználó (megnevezését, címét) székhelyét;
b) a tervezett vízfelhasználás célját, időszakát és mennyiségét, az igényelt vízmennyiség alsó és felső határát (vízsugarat), valamint az engedélyezett éves vízmennyiséget;
c) a végleges vízjogi engedély számát, vízikönyvi számát;
d) az öntözendő terület, tógazdaság esetén a tóterület nagyságát;
e) a vízkivétel módjának, helyének meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
f) az esetleges lecsapolás, vízbevezetés időpontjának, helyének és az elvezetni tervezett víz mennyiségének meghatározását;
g) az üzemnapló vezetésének helyét;
h) a vízátadás helyén engedélyezett minimum és maximum üzemvízszintet;
i) vízszolgáltatás igénybe vételének kezdetét, befejezését.
(4) A mezőgazdasági vízszolgáltatást végző üzemeltető tájékoztatja a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat a tárgyévre érvényes vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig, de legkésőbb április 10. napjáig.
(5) A vízhasznosítási idény öntözés esetén április 15. napjától szeptember 30. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart. Az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.
(6) A vízhasználó a tényleges vízhasználatot annak megkezdését megelőzően három nappal korábban köteles bejelenteni a vízszolgáltató területi képviselőjének.”
(3) Az R1. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzatának megléte, annak módosítása, amelyet az üzemeltető készít elő és az igazgatóság véglegesít.”
(4) Az R1. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szolgáltatott víznek a vízhasználat szempontjából hátrányos megváltozásával kapcsolatos kölcsönös feladatokat (ellenőrzés, tájékoztatási és beavatkozási kötelezettség), jogokat és kötelezettségeket az üzemeltető és a vízhasználó az üzemeltetési, valamint a szolgáltatási szerződésben állapítják meg.”
(5) Az R1. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vízkorlátozást a Vgtv. 15. § (5) bekezdésének megfelelően, mezőgazdasági célú vízhasználat esetén az alábbi - sorrendben fokozatosan alkalmazható - intézkedésekkel kell végrehajtani a vízjogi engedélyben meghatározott egyidejűleg elvételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva:
a) vízpótló öntözések 30%-os csökkentése;
b) az öntözésre használt valamennyi vízmennyiség szükség szerinti arányos csökkentése;
c) a rizstelepek vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
d) a halastavak (áruhal termelő tavak) vízpótlásának szükség szerinti arányos, de legfeljebb 50%-os csökkentése;
e) a halastavak vízpótlásának a d) pontban rögzítetten felüli további 20%-os csökkentése.”
(6) Az R1.
a) 2. § (1) bekezdésében a „vízszolgáltatási fürt” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági vízszolgáltató mű” szöveg, a „nyilvános pályázat” szövegrész helyébe a „pályázat” szöveg,
b) 7. § (3) bekezdésében az „üzemeltető a vízhasználó” szövegrész helyébe az „üzemeltető és az igazgatóság a vízhasználó” szöveg, az „üzemeltető kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „igazgatóság kezdeményezheti” szöveg,
c) 7. § (4) bekezdésében a „vízszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe a „szolgáltatási szerződésben” szöveg,
d) 8/A. § (1) bekezdésében az „október 1. és március 31. között” szövegrész helyébe az „a vízszolgáltatási egységre meghatározott hasznosítási idényen kívül” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az R1.
a) 4. §-a,
b) 7. § (6) bekezdésében a „kölcsönös” szövegrész,
c) 11. § (3) bekezdés.

2. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása

2. § (1) Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésével egyidejűleg el kell rendelni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti I. fokú készültséget.”
(2) Az R2. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) Az R2.
a) 3. § (3) bekezdés d) pontjában a „töltés koronaszintjének” szövegrész helyébe a „védvonal magassági adatainak” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „jellemző töltés-keresztszelvények” szövegrész helyébe a „védvonal jellemző keresztszelvényei” szöveg
lép.

3. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása

3. § (1) A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R3.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet a vízpolitika területén uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő összeállításáról és az (EU) 2015/495 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. június 5-i (EU) 2018/840 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(2) Az R3. 8. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R3. 7. § (6) bekezdésében az „Az első megfigyelési lista esetében a megfigyelési időszak 2015. szeptember 14-én kezdődik.” szövegrész.

4. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosítása

4. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R4.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), települési önkormányzat fenntartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.”
(2) Az R4. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árvízvédelmi vonal folytonosságát megszakító átvágás vagy a védőképességet jelentősen érintő megbontás előtt ideiglenes árvízvédelmi vonalat kell létesíteni és árvízvédelmi tervet kell készíteni.”
(3) Az R4. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Földtöltés - egyszerű hozzáépítéssel történő - mentett oldali erősítéséhez a meglevő földmű anyagánál csak kevésbé vízzáró vagy azzal azonos minőségű talajt lehet beépíteni. Ha a hozzáépítés a meglévőnél vízzáróbb háttöltést eredményezne, csak a régi és az új töltéstest határfelületére megépített szivárgóhoz csatlakozóan valósítható meg a szelvény erősítése.”
(4) Az R4. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az árvízvédelmi töltéseken való közlekedés szabályozására, ha azon egyébként nincs kijelölt közforgalmú út, a helyi viszonyoknak megfelelő közlekedést szabályozó töltéstartozékokat, így sorompókat, kerékvetőket és tiltó táblákat kell elhelyezni. A közforgalmú útnak nem minősülő töltések használata az árvízvédelmi töltés fenntartója által szabályozottan történhet.”
(5) Az R4. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az elsőrendű árvízvédelmi vonalon szilárd burkolatú út vagy kerékpárút létesül, az útalap szerkezete és a burkolat beleszámít a mértékadó árvízszint feletti magassági biztonságba. Ha az út rétegrendje tartalmaz vízáteresztő réteget, akkor az csak a vízoldali vízbejutást tartósan megakadályozó szigeteléssel ellátott módon építhető meg. Az útpálya csak olyan szélességi és szerkezeti kialakítással készülhet, amely alkalmas a fenntartási, védekezési munkák elvégzéséhez szükséges gépek árvízi művön történő közlekedésére.”
(6) Az R4. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tó belvízvédelmi készültség időszakában történő leürítését a belvízvédelmi szakasz védelemvezetője engedélyezi.”
(7) Az R4.
a) 8. § (1) bekezdésében a „középvízhozam” szövegrész helyébe a „középvízhozam, vagy, ha rendelkezésre állnak adatok, a napi középvízhozam” szöveg,
b) 26. § (1) bekezdésében a „mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a” szövegrész helyébe a „mértékadó magasságú árvízszintek és a talajok telített állapotához tartozó talajfizikai jellemzők” szöveg,
c) 28. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „kell készíteni.” szövegrész helyébe a „kell készíteni. Kötött talajú mentett oldali feltöltés csak drénezett kivitelben készíthető.” szöveg,
d) 32. § (2) bekezdésében a „kilométerenként és hektométerenként” szövegrész helyébe a „legfeljebb kétszáz méterenként” szöveg,
e) 41. §-ában az „Az anyaggödröt” szövegrész helyébe az „A hullámtéri anyaggödröt” szöveg,
f) 58. § (1) bekezdésében a „fakadó vizek” szövegrész helyébe a „fakadó, belterületi csapadék- és egyéb használt vizek” szöveg,
g) 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „létesítményként” szövegrész helyébe a „létesítményenként” szöveg
lép.
(8) Az R4. 1. számú melléklet 1. pont b) alpontjában a „3” szövegrész helyébe a „4” szöveg lép.

5. A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet módosítása

5. § (1) A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: R5.) 3. §-ában az „50 cm-nél.” szövegrész helyébe az „50 cm-nél. Az alépítményt és a szivárgó rendszert az előírt biztonsági mértéknek megfelelően kell kialakítani.” szöveg lép.
(2) Az R5. 2. mellékletében foglalt 1. DUNA táblázat C:42 és C:43 mezőjében az „1,0” szövegrészek helyébe az „1,30” szöveg lép.

6. A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet módosítása

6. § (1) A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: R6.) 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(2) Az R6. 9. § záró szövegrészében a „2018. december 31. napjáig” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdésében meghatározott időpontig” szöveg lép.

7. Záró rendelkezés

7. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.