9/2018. (VI. 29.) HM rendelet

a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet, valamint a honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet módosítása

1. § A Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM),
b) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre,
c) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezetekre,
d) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban: KNBSZ),
e) a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre,
f) a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra,
g) a HM vagyonkezelésében lévő területen, honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyet, illetve ideiglenes építési munkahelyet használó gazdasági társaságokra és
h) a honvédelmi szervezet területén szervezett munkavégzés keretében munkát végző személyekre.”
2. § Az R1. 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkalmazó: a HM azon szervének vezetője, aki felelős a beszerzésre, rendszeresítésre tervezett hadfelszereléssel, katonai védőeszközzel szemben támasztott - a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelőssel egyeztetett - hadműveleti, harcászati és műszaki követelmények (a továbbiakban: HMK) meghatározásáért, az alkalmazási elvek tervezéséért, a kiképzési, hadműveleti-harcászati alkalmazás irányításáért,
2. állományilletékes parancsnok: az MH önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezetét, valamint - ha azt a szervezet alapító okirata rögzíti - a más helyőrségben települt kikülönített alegységeket közvetlenül vezető parancsnok, vezető, a HM tekintetében a szakirányításra jogosult vezető, aki gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat az Mvt. szerinti kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére,
3. befogadó honvédelmi szervezet: összevont laktanyai elhelyezés esetén az ugyanazon MH létesítményt használó, több honvédelmi szervezet közül a laktanya-gazdálkodási jogkört gyakorló honvédelmi szervezet,
4. csapatpróba: olyan vizsgálat, amely annak megállapítására irányul, hogy a rendszeresítésre tervezett hadfelszerelés megfelel-e a tervezett szolgálati feladatok szerinti alkalmazási követelményeknek,
5. egyéni védőeszköz: az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/425 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet I. Fejezet 3. cikk 1. pontjában meghatározott védőeszköz,
6. elöljáró parancsnok: az MH hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteket irányító középszintű vezető szerv vagy az MH Katonai Képviselő Hivatalának vezetője kivételével más magasabb szintű parancsnokság élén álló parancsnok azzal, hogy azon honvédelmi szervezetek vonatkozásában, melyeknél az állományilletékes parancsnok egyidejűleg elöljáró parancsnok is, az e rendeletben az elöljáró parancsnok részére meghatározott munkavédelmi feladatok ellátása a HM szakirányításra jogosult vezetője útján valósul meg,
7. gazdálkodó szervezetek: az 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti szervezetek,
8. hadfelszerelés: a honvédelmi szervezetek tevékenységéhez szükséges valamennyi olyan termék, amelyet az ipar és a kereskedelem katonai célokra gyárt vagy szállít, beszerzését jogszabály szabályozza, és polgári kereskedelmi forgalomba nem, vagy csak külön engedéllyel kerülhet,
9. haditechnikai ellenőrző vizsgálat: olyan vizsgálat, amely annak megállapítására irányul, hogy az alkalmazó által meghatározott és szerződésben rögzített HMK-nak a rendszeresítésre tervezett hadfelszerelés megfelel-e,
10. haditechnikai eszköz: a honvédelmi szervezet állománytáblájában (munkaköri jegyzékében) szükségletként előírt hadfelszerelés, katonai rendeltetésű eszköz, amely a felkészítéshez, kiképzéshez, a katonai műveletek végrehajtásához, támogatásához, kiszolgálásához szükséges,
11. használó honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 42. § (2) bekezdése alapján ingatlant használó honvédelmi szervezet,
12. honvédelmi szervezetek: az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti szervezetek,
13. katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett, gyártott, hazai, illetve külföldi forrásból beszerzett és külön eljárással rendszeresített, a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy annak károsító hatása csökkentésére szolgáló, a személyi állomány szolgálati, kiképzési feladatainak ellátásához használt, alkalmazott egyéni vagy kollektív védő funkciójú felszerelés, hadfelszerelés, tárgy, eszköz (a honvédségi tűzoltó alegységek védőfelszerelésének a kivételével),
14. kötött szolgálatteljesítési és munkahely: az a kijelölt szolgálatteljesítési vagy munkahely (terület, körlet, útvonal), amelyet az oda beosztott, vezényelt személy a szolgálati elöljáró, vagy az adott tevékenységet közvetlenül irányító személy, munkahelyi vezető engedélyével, illetve a váltás végrehajtását követően hagyhat el,
15. laktanya- vagy objektumparancsnok: összevont laktanyai elhelyezés esetén az MH létesítményben ingatlant használó honvédelmi szervezetek közül a laktanya- vagy objektumparancsnoki feladatok ellátására kijelölt parancsnok, vezető,
16. munkavállaló: a honvédelmi szervezetnél tényleges szolgálatot teljesítő katona, valamint a foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, közalkalmazott és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó személy,
17. munkavédelmi hatóság: a katonai munkavédelmi hatóság kijelöléséről, valamint sajátos feladatairól és hatásköreinek ellátásáról szóló 502/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a szerint kijelölt hatóság,
18. rendkívüli munkavégzési körülmények: minden olyan helyzetben történő szolgálatteljesítés, munkavégzés, amelyben az adott tevékenység végrehajtása az általánosan jellemző körülményektől, veszélyhelyzettől, ismert veszélyforrások hatóképességétől eltérő körülmények között történik,
19. rendszeresítés: olyan szabályozott eljárás, amelynek eredményeként a munkaeszköz, hadfelszerelés, katonai védőeszköz felvételre kerül az MH rendszerébe,
20. rendszeresítésért felelős: a hadfelszerelés rendszerbe kerülésének és rendszeresítésének kezdeményezéséért, valamint a kezdeményezésre vonatkozó javaslat kidolgozásáért felelős HM szerv,
21. üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek keretében az állományilletékes parancsnok meggyőződik arról, hogy az MH létesítmény, technológia, munkahely, rendszeresített hadfelszerelés, veszélyes munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket a tervezett használati körülmények között kielégíti, és annak használatát - dokumentált módon - elrendeli,
22. üzemelés-biztonsági terv: az építési engedélyezési eljárásokhoz kötött beruházások esetén az engedélyezési tervdokumentáció kötelező része,
23. üzemeltetésért felelős: a hadfelszerelés, a központi ellátás körébe tartozó munkaeszköz, a tábori elhelyezési eszköz és a katonai védőeszköz használatának, technikai kiszolgálásának, valamint felülvizsgálati rendjének meghatározására kijelölt szakmai felelős,
24. veszélyes haditechnikai eszköz: olyan haditechnikai eszköz, amely használata során az állomány egészsége, testi épsége - megfelelő védelem hiányában - károsító hatásnak lehet kitéve.
3. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, szolgálatteljesítés követelményeinek megvalósításáért az e rendeletben foglaltak szerint az alkalmazó, a rendszeresítésért felelős, az üzemeltetésért felelős, az állományilletékes parancsnok, illetve a laktanya- vagy objektumparancsnok a felelős.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felelősök a munka-, a szolgálatteljesítési és az életkörülményekkel összefüggő - a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott - kötelezettségeik teljesítése során együttműködni kötelesek.”
3. § Az R1. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi tevékenység ellátása rendjét, összehangolását, valamint a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megvalósítása módját a honvédelmi szervezet vonatkozásában az állományilletékes parancsnok - a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével - SzMvSz-ben határozza meg.”
4. § Az R1. 7. és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) A laktanya- vagy objektumparancsnok Objektum Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: OMvSZ) határozza meg az objektum egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használata, üzemeltetése feladatait, felelősét, rendjét, valamint az összevont laktanyai elhelyezésben lévő honvédelmi szervezetek, illetve gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenysége összehangolására vonatkozó szabályokat, feladatokat.
(2) A laktanya- vagy objektumparancsnok ellátja az OMvSZ - a honvédelmi szervezet, illetve a gazdálkodó szervezet tevékenységének megfelelően összeállított - kivonatával az MH létesítmény területén tartósan szervezett munkavégzést folytató honvédelmi szervezetet, illetve gazdálkodó szervezetet.
(3) Az összevont laktanyai elhelyezésben lévő használó honvédelmi szervezetnek az állományilletékes parancsnoka az SzMvSz készítése, felülvizsgálata során figyelembe veszi és érvényesíti az OMvSz honvédelmi szervezetre vonatkozó előírásait.
8. § (1) Az OMvSZ-t és az SzMvSz-t szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a kiadásra kötelezett parancsnok felülvizsgálja, melynek megtörténtét írásba foglalja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot, a szükséges módosítást szervezeti változás, a használó honvédelmi szervezet, illetve gazdálkodó szervezet változása, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, szolgálatteljesítés körülményeit érintő tárgyi, szervezési feltétel változása esetén, annak bekövetkezését követő 30 napon belül kell végrehajtani.”
5. § (1) Az R1. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A honvédelmi szervezet munkavállalóival, valamint a munkavédelmi érdekképviselettel kapcsolatos tájékoztatási, tanácskozási, valamint érdekegyeztetési kötelezettség teljesítéséért az állományilletékes parancsnok a felelős.
(2) Az intézményi gazdálkodás körébe nem tartozó eszközök, veszélyes anyagok és keverékek, valamint az infrastrukturális, a logisztikai gazdálkodás körébe tartozó létesítmények és eszközök, továbbá az infrastrukturális gazdálkodás köréből kivett létesítmények és eszközök létesítéssel, rendszeresítéssel, valamint a központi ellátás körébe tartozó munkaeszköz-ellátással kapcsolatos tájékoztatási, tanácskozási - beleértve az egyeztetést és a javaslattételt is - kötelezettségeket a rendszeresítésért felelős, valamint az üzemeltetésért felelős teljesíti.
(3) A tájékoztatás, tanácskozás végrehajtásának kezdeményezése, a tanácskozás előkészítése, dokumentálása, a keletkezett ügyiratok, megállapodások megőrzése, az ügyiratok érintett honvédelmi szervezetek részére történő megküldése, felterjesztése az állomány, illetve az érintett honvédelmi szervezetek vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti parancsnok, vezető feladata.
(4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás, tanácskozás teljesítése keretében az érintett honvédelmi szervezet képviseletét a paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: paritásos testület) látja el.
(5) Ha a munkavédelmi képviselő, illetve a munkavédelmi bizottság az állományilletékes parancsnok döntésével nem ért egyet, kérheti az egyeztetés megismétlését, vagy közvetlenül a munkavédelmi hatósághoz fordulhat állásfoglalásért.”
(2) Az R1. „A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés” című alcíme a következő 36/A-36/F. §-sal egészül ki:
„36/A. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel, szolgálatteljesítéssel kapcsolatos ágazati szintű tájékoztatási, tanácskozási tevékenység - a munka-, a szolgálatteljesítési és az életkörülmények alakulása helyzetének részeként - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény érdekegyeztetésre vonatkozó szabályai szerint kerül előkészítésre és végrehajtásra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási, tanácskozási tevékenység teljesítését legalább évente az általános beszámolási rend figyelembevételével, főszabályként a második negyedévre kell tervezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási, tanácskozási tevékenység infrastrukturális és logisztikai gazdálkodási körbe tartozó része teljesítését a (2) bekezdéstől elkülönítetten is lehet tervezni.
(4) A honvédelmi szervezetnél megválasztott munkavédelmi képviselő képzés, továbbképzés megszervezése és lebonyolítása ágazati szakmai feladat.
36/B. § (1) A honvédelmi szervezeteknél munkavédelmi képviselőt kell választani.
(2) Az ideiglenes állománytáblával, munkaköri jegyzékkel rendelkező honvédelmi szervezeteknél munkavédelmi képviselő választást a munkavállalók többségének kezdeményezésére kell tartani.
(3) A munkavédelmi képviselő választásának előkészítése, lebonyolítása, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítása az állományilletékes parancsnok feladata.
36/C. § (1) A munkavállalók képviseletét legalább egy-egy fővel, a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell biztosítani a honvédelmi szervezetnél.
(2) A tényleges állomány képviseletét a szervezeti létszámarányoknak megfelelően, lehetőség szerint állománycsoportonként kell biztosítani.
(3) A tényleges állományba tartozó munkavédelmi képviselők az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítést, munkavégzést érintő kérdésekben jogosultak folyamatosan és közvetlenül kapcsolatot tartani a honvédelmi szervezet vezénylő zászlósaival.
(4) A honvédelmi szervezetnél működő munkavédelmi bizottság esetén a (3) bekezdés szerinti jogot a munkavédelmi bizottság gyakorolja.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kapcsolattartás nem helyettesíti és nem érinti a paritásos testület működését.
(6) A munkavédelmi bizottság tárgyalásán - a munkavédelmi bizottság kezdeményezése szerint - a munkáltató által kijelölt döntésre jogosult vezető, illetve a honvédelmi szervezet vezénylő zászlósa köteles részt venni.
36/D. § (1) Paritásos testületet honvédelmi szervezet szinten kell létrehozni és működtetni.
(2) A paritásos testület vezetését a munkáltató által kijelölt parancsnokhelyettes látja el.
(3) A paritásos testület munkájában a munkáltatót legalább a honvédelmi szervezet - az MH hadrendje szerinti szervezetek esetében az állománytábla szerinti vezető szervekhez tartozó - döntésre jogosult vezető beosztású munkavállalója, valamint a logisztikai vagy gazdasági vezető képviseli. A munkavédelmi szaktevékenység ellátására jogosult személyek meghívottként vesznek részt a paritásos testület munkájában.
(4) A paritásos testület működésével kapcsolatos tervezési, szervezési és adminisztrációs feladatokat az MH hadrendje szerinti honvédelmi szervezetek esetében az állománytábla szerinti vezető szervek állománya látja el.
(5) A paritásos testület Mvt. 70/B. § (7) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységét az általános beszámolási rendben, főszabályként az utolsó negyedévre kell tervezni.
(6) A paritásos testület az Mvt. 70/B. § (7) bekezdése szerinti feladatokon túl, felkérés esetén véleményt, igényt, javaslatot fogalmaz meg a 36/F. § (8) bekezdésében foglaltak teljesítéséhez.
36/E. § (1) Átszervezés miatt a honvédelmi szervezetnél bekövetkező jogutódlás esetén a munkavédelmi képviselők megválasztásáig, de legfeljebb a honvédelmi szervezet megszűnésétől számított hat hónapig a munkavédelmi képviselő jogosítványait a jogelőd szervezeteknél korábban megválasztott, a jogutódlást követően állományban lévő valamennyi munkavédelmi képviselő jogosult gyakorolni.
(2) Ha az átszervezéssel érintett honvédelmi szervezetnél munkavédelmi bizottság működött, az egyesülés, összevonás esetén az ideiglenes munkavédelmi bizottság munkájában a korábban megválasztott munkavédelmi képviselő részt vesz. A honvédelmi szervezet szétválása, kiválása esetén az (1) bekezdésben meghatározott jogosítványokat a munkavédelmi képviselő, illetve a szétválással, kiválással létrejött honvédelmi szervezeteknél a munkavédelmi bizottság által megválasztott munkavédelmi képviselők közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként gyakorolja.
(3) Az ideiglenes munkavédelmi bizottság működésére a munkavédelmi bizottságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes munkavédelmi képviselőre a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A jogutódlással érintett honvédelmi szervezet munkavállalóinak részvételi jogát a jogutód honvédelmi szervezet ideiglenes paritásos testülete működésében való részvétel útján biztosítani kell, ha a bekövetkező jogutódlás következtében a jogutódlással érintett honvédelmi szervezet munkavállalói által választott munkavédelmi bizottság megszűnik, de a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott munkavédelmi képviselő működését nem érinti.
(5) A jogutód honvédelmi szervezet paritásos testülete működésében delegált tagként részt vevő személyt legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd honvédelmi szervezetnél működő munkavédelmi bizottság jelöli ki a jogutódlással érintett munkavédelmi képviselők közül. A jogelőd honvédelmi szervezet munkavédelmi bizottsága a delegálásról írásban tájékoztatja a jogutód honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokát és munkavédelmi bizottságát.
36/F. § (1) Az elöljáró parancsnok Központi Munkavédelmi Bizottságot (a továbbiakban: KMB) hoz létre és működtet. Az elöljáró parancsnok meghatározza a KMB működési rendjét, ügyrendjét, valamint biztosítja a KMB működésének feltételeit.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemeltetésért felelős honvédelmi szervezetnél Logisztikai Munkavédelmi Bizottságot (a továbbiakban: LMB) kell létrehozni és működtetni. Az üzemeltetésért felelős meghatározza az LMB működési rendjét, ügyrendjét, valamint biztosítja az LMB működésének feltételeit.
(3) A KMB és az LMB az érintett honvédelmi szervezetek munkavállalóinak szolgálatteljesítési és munkakörülményeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatáskérésre és javaslattételre jogosult.
(4) A KMB az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, szolgálatteljesítésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal
a) értékeli a szolgálatteljesítési, a munka- és az életkörülmények alakulásának helyzetét,
b) tanácskozást tart az Mvt. 70. §-a szerinti munkavédelmi tartalmú információk biztosítása helyzetéről, szükség szerint javaslatokat állít össze a továbbfejlesztés irányaira, módozataira vonatkozóan, a prioritások meghatározása mellett,
c) elemzi és értékeli az érintett honvédelmi szervezeteknél a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása helyzetét, valamint javaslatot tesz a működés eredményessége fejlesztésére,
d) kezdeményezi a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonsága KMB szintű fejlesztése érdekében szükséges - általános és honvédelmi szervezet-specifikus - intézkedések kiadását, és
e) szükség szerint javaslatot tesz az ágazati szintű intézkedések előkészítésére, kiadására.
(5) A szolgálatteljesítés, munkavégzés tárgyi feltételeinek fejlesztése, fenntartása vonatkozásában a KMB, valamint az LMB hatáskörébe tartozik, különösen a honvédelmi szervezetek részére
a) használatba adásra tervezett létesítmények, építmények,
b) rendszeresítésre, alkalmazásba vételre tervezett hadfelszerelés,
c) központi ellátás körébe tartozó hadfelszerelés, munkaeszköz,
d) központi lő- és gyakorlóterek, kiképzési létesítmények, bázisok,
e) létesítmények, építmények, valamint a lő- és gyakorlóterek területén létesített, üzemeltetett szimulátorok, működő makettek
használatba-, alkalmazásba vételével, rendszeresítésével, üzembe helyezésével, használatával és üzemfenntartásával kapcsolatosan a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonságát érintő kockázatok és lehetséges védelmi intézkedések előzetes, valamint rendszeres megtárgyalása.
(6) A (4) bekezdés szerinti kérdésekre vonatkozó tájékoztatás, tanácskozás kezdeményezése, valamint az érintett honvédelmi szervezetek értesítése az (1) és (2) bekezdés szerinti parancsnok, vezető feladata.
(7) A KMB és az LMB ülésein az (1) és (2) bekezdés szerinti szervezetet a logisztikai vezető vagy a gazdasági vezető, az érintett honvédelmi szervezet állományát a paritásos testület képviseli.
(8) A KMB és az LMB az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, szolgálatteljesítésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében eseti jelleggel
a) megvitatja a Munkavédelem Nemzeti Politikája ágazati intézkedési és ütemtervéhez illeszkedő - a KMB és az LMB hatáskörébe tartozó - feladatokat, értékeli azok végrehajtása, teljesítése helyzetét,
b) javaslatot tesz az MH egészére vagy jelentős részére hatással bíró hadfelszerelés-fejlesztési, rendszeresítési döntések előkészítésének időszakában a munkavégzés, szolgálatteljesítés biztonságát érintő követelményekre, a védelmi jellegű intézkedések lehetséges körére, a kockázatok kezelésére, és
c) állást foglal a munkavédelmet érintő ágazati szabályozási koncepciókról.”
6. § Az R1. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
7. § Az R1.
a) 4. § (1) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 16. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (1), (2) és (6) bekezdésében és 1. melléklet 7. pont 7.8. alpontjában a „hadfelszerelési anyagok” szövegrész helyébe a „hadfelszerelés” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdésében a „Hadfelszerelési anyagot” szövegrész helyébe a „Hadfelszerelést” szöveg,
c) 13. § (2) bekezdésében a „hadfelszerelési anyagra” szövegrész helyébe a „hadfelszerelésre” szöveg,
d) 14. § (1) és (4) bekezdésében a „Hadfelszerelési anyag” szövegrész helyébe a „Hadfelszerelés” szöveg,
e) 14. § (2) bekezdésében és 16. § (4) bekezdésében a „hadfelszerelési anyag” szövegrészek helyébe a „hadfelszerelés” szöveg,
f) 14. § (5) bekezdésében, 20. § (4) és (5) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében a „hadfelszerelési anyag” szövegrész helyébe a „hadfelszerelés” szöveg,
g) 18. § (1) bekezdésében a „szolgálati” szövegrész helyébe a „szolgálatteljesítési” szöveg,
h) 20. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében a „honvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
i) 20. § (7) bekezdésében a „hadfelszerelési anyagokat” szövegrészek helyébe a „hadfelszerelést” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti az R1. 38. §-a, 39. §-a és 40. §-a.

2. A honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet módosítása

9. § (1) A honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányát az állományilletékes parancsnok a bejelentett baleset kivizsgálásának befejezésével egyidejűleg megküldi
a) a sérültnek, a sérült halála esetén hozzátartozójának,
b) a munkavédelmi hatóságnak,
c) a halálos kimenetelű vagy az egy napot meghaladó munkaképtelenséget okozó baleset esetén az elöljáró parancsnoknak,
d) közszolgálati tisztviselő, közalkalmazott, közfoglalkoztatott és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló balesete esetén a HM pénzügyi feladatot ellátó központi szervének,
e) kirendelés és vezénylés esetén a kirendelő és vezénylő honvédelmi szervezetnek, valamint
f) az irattárnak.”
(2) Az R2. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A sérültet, a sérült halála esetén hozzátartozóját a honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányának megküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy ha a honvédelmi balesettel összefüggésben kára keletkezett, a balesettel kapcsolatos kárigényét az állományilletékes parancsnoknál terjesztheti elő. A tájékoztatást az 5. melléklet szerinti, a „Tájékoztató kárigény előterjesztésének lehetőségéről” című nyomtatvány megküldésével kell teljesíteni.”
10. § Az R2. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
11. § Hatályát veszti az R2. 6. melléklete.

3. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.