"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/32. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
módosításáról




Előadó: Kuncze Gábor
Budapest, 1994. augusztus 26.


- 2 -

A helyi önkormányzatokról szóló - az 1992. évi LV. törvénnyel kiegészített - 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


1. §

Az Ötv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.\"

2. §

Az Ötv. 7. §-a helyébe a következő rendelkňzés lép:

\"7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kizételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

(2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.\"

3. §

(1) Az Ötv. 8. §-ának (4) bekezdésében \"az alapfokú oktatásról,\" szövegrész helyébe \"az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről\" szövegrész lép.

(2) Az Ötv. 8. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.\"

4. §

(1) Az Ötv. 9. §-ának (2) bekezdése a \"képviselő-testület bizottságai,\" szövegrészt követően \"a részönkormányzat testülete,\" szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Ötv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.\"

5. §

Az Ötv. 11. §-ának (2) bekezdése a \"képviselő-testület bizottságának,\" szövegrészt követően a \"részönkormányzat testületének\" szövegrésszel egészül ki.

6. §

Az Ötv. 12. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki és a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7) bekezdésre módosul:

\"(3) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(4) A képviselő-testület:

a/ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor;

b/ zárt ülést rendelhet el a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazatával a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.\"

7. §

Az Ötv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A döntéshez minősített többség szükséges. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.\"

8. §

Az Ötv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.\"

9. §

Az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.\"

10. §

(1) Az Ötv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.\"

(2) Az Ötv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.\"

11. §

(1) Az Ötv. 19. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő mondat lép: \"A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.\"

(2) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése c/ pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

\"Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;\"

(3) Az Ötv. 19. §-a (2) bekezdése a következő f/ ponttal egészül ki:

(A települési képviselő:)

\"f/ köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, ellátni a képviselő-testület által meghatározott feladatot.\"

12. §

Az Ötv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.\"

13. §

(1) Az Ötv. 22. §-a (1) bekezdésének második mondatában a \"pénzügyi ellenőrző bizottságot\" szövegrész helyébe a \"pénzügyi bizottságot\" szövegrész lép.

(2) Az Ötv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.\"

14. §

Az Ötv. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.\"

15. §

Az Ötv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester,20. §pviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

16. §

Az Ötv. 25. §-a (2) bekezdésének első mondata \"a bizottság\" szövegrészt követően \"a részönkormányzat testülete\" szövegrésszel egészül ki.

17. §

Az Ötv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.\"

18. §

Az Ötv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.\"

19. §

Az Ötv. 32. §-ának első mondata helyébe a következő mondat lép:

\"A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

20. §

Az Ötv. a következő 33/A. és 33/B. §-sal egészül ki:

\"33/A. § (1) A polgármester nem lehet: köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja; államtitkár, helyettes államtitkár; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője; az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkßlmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos áll´mÓnyú tagja; közigazgatási szerv olyan köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak; más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja; ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezető, illetve az a közalkalmazott, aki a vezetői megbízást a képviselő-testülettől kapja.

(2) A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja.

(3) A főállású polgármester:

a/ a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;

b/ a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi.

33/B. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek,
szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.\"

21. §

Az Ötv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"34. § A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.\"

22. §

(1) Az Ötv. 35. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit (7. § /1/ és /2/ bek.) a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.\"

(2) Az Ötv. 35. §-a (2) bekezdésének bevezető része, a/, c/, d/ és e/ pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

a/ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,\"

\"c/ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének meghatározására,

d/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e/ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.\"

(3) Az Ötv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.\"

23. §

(1) Az Ötv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.\"

(2) Az Ötv. 36. §-a (2) bekezdésének bevezető része, a/ és b/ pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző:

a/ gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges ;\"

(3) Az Ötv. 36. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.\"

24. §

Az Ötv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg.

(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg.

(3) Főállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható.\"

25. §

Az Ötv. 39. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:

\"A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.\"

26. §

Az Ötv. 40. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a \"többséggel\" szövegrész helyébe a \"minősített többséggel\" szövegrész lép.

27. §

Az Ötv. 41. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.\"

28. §

Az Ötv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A megállapodást meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt.\"

29. §

Az Ötv. a következő 45. §-sal egészül ki:

\"45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A helyi népszavazás

a/ érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és

b/ eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(3) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a települési önkormányzat jegyzője (fővárosi ügyben a fővárosi, megyei ügyben a megyei főjegyző) által  az átadását követő három napon belül - hitelesített (aláírt és pecséttel ellátott) ív másolatán lehet. Helyi népszavazás kezdeményezése esetén minden aláírást gyűjtő ívnek azonos módon tartalmaznia kell

a/ a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket),

b/ az aláíráshoz szükséges rovatokat (személyazonosító jel, vagy személyazonosító adatok, olvasható név és lakcím, aláírás).

(4) A jegyző megtagadja az aláírást gyűjtő ív hitelesítését, ha a megfogalmazott kérdésben helyi népszavazás nem írható ki, ha az ív nem felel meg a (3) bekezdés a/ és b/ pontjában foglaltaknak. A jegyző határozata ellen három napon belül kifogást lehet benyújtani a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül nem peres eljárásban határoz.

(5) A jegyző az aláírást gyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti az önkormányzati rendelet alapján szükséges aláírások számát. Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított legfeljebb harminc napig lehet. Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek.\"

30. §

(1) Az Ötv. 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) Az (1) bekezdés a/ - c/ pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.\"

(2) Az Ötv. 46. §-a (4) bekezdésének c/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem rendelhető el helyi népszavazás:)

\"c/ a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.\"

31. §

Az Ötv. 50. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege a (2) bekezdés számozást kapja:

\"(1) A helyi népszavazás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörökről, a választási szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A képviselő-testület a helyi népszavazás kiírásakor az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet. A helyi népszavazás eredményéről a választási bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet.\"

32. §

Az Ötv. 52. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. Új község alakításának feltétele, hogy a működés pénzügyi feltételei mind a megmaradó, mind az új község esetében pótlólagos támogatás nélkül rendelkezésre álljanak.

(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább három tagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetője vagy más szerv szakmai segítséget adhat.\"

33. §

Az Ötv. 53. §-a a következő első mondattal egészül ki:

\"Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet.\"

34. §

Az Ötv. 54. §-a (1) bekezdésének első mondatában az \"új község\" szövegrész helyébe az \"új település\" szövegrész lép.

35. §

Az Ötv. 56. §-a (3) bekezdésének második mondatában \"a befogadó megye\" szövegrész helyébe \"az érintett megye\" szövegrész lép.

36. §

Az Ötv. 59. §-ának első mondatában \"A község\" szövegrész helyébe \"A nagyközség\" szövegrész lép.

37. §

(1) Az Ötv. 61. §-ának (1) bekezdése az első mondatát követően a következő mondattal egészül ki:

\"A megyeszékhely város megyei jogú.\"

(2) Az Ötv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:

\"61/A. § A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíz tagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja.\"

38. §

(1) Az Ötv. VII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

\"VII. fejezet

A FŐVÁROS

Általános rendelkezések

62. § (1) A főváros önkormányzatára - a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel - e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll.

(3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés.

(4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött.

(5) A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés főpolgármester-helyetteseket választhat. Ha a főpolgármester-helyettes nem tagja a közgyűlésnek, megválasztásával nem válik a közgyűlés tagjává, de a közgyűlés ülésein előterjesztési és tanácskozási jog illeti meg, a zárt ülésen részt vehet.

(6) A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés -a 36. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint - több aljegyzőt is kinevezhet.

(7) A kerületi képviselő-testület a 28. § szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre. A fővárossal 1950. január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást.

(8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását (10. § b/ pontja); a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület átruházhatja a 10. § l/ pontjában foglalt hatáskörét.

A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása

63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat -törvény keretei között -önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

(2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelően - meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.

(3) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján - átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését.

(4) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladatés hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.

(5) A feladatátadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat.

63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen:

a/ meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit;

b/ ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;

c/ gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;

d/ gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadékvízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;

e/ gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;

f/ kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;

g/ ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;

h/ rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;

i/ megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét;

j/ közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, és rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

k/ a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít;

l/ ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőségvédelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet;

m/ közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;

n/ gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról; a művészeti, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sporttevékenység összehangolásában;

o/ fővárosi információs rendszert működtet.

A fővárosi önkormányzatok társulásai

63/B. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal.

(2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal fővároskörnyéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a fővároskörnyéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szennyés csapadékvízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására és a fővároskörnyéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére.

(3) A társu|ás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni.

A fővárosi településrendezés szabályai

63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.

(2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait.

(3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg  véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés.

A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása

64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladatés hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.

(2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról.

(3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:

a/ a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás;

b/ a címzett és céltámogatások;

c/ a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

d/ az átvett pénzeszközök;

e/ a tulajdonában lévő közterületek hasznosítása után járó díj.

(4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:

a/ a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;

b/ az egyéb központi adó;

c/ az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a/ pontban foglaltakat;

d/ a helyi adókból származó bevételek.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani.

(6) A közgyűlés rendeletében a kerületek részére célés címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett támogatást igényelhetnek.

(7) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak.

64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.

64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:

a/ a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra;

b/ a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint területarányosan meghatározott része;

c/ a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;

d/ az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;

e/ a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás.

64/C. § (1) A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.

(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó kivéve a 64/B. § a/ pontját -normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető rész időarányos összegét a Pénzügyminisztérium a fővárosi önkormányzatnak utalja. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei

65. § (1) A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintő kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt a főpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a közgyűlést és a döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadásra tíz napnál csak rendkívül indokolt esetben biztosítható rövidebb határidő.

(2) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő jogszabály, kormányzati döntés előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot megfelelő határidő biztosításával be kell vonni.

A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása

65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.

(2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselőtestület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével.

(3) A főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi képviselőtestület rendelet-tervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek.

(4) A kerületi képviselő-testület rendeletét -amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki - a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek. A megküldésről a polgármester gondoskodik.

A kerületi tagozódás megváltoztatása

66. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél.

(2) A kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be.

(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni.

(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselő-testület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkor}ányzat viseli.

(5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei -a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával -kezdeményezhetik az Országgyűlésnél.

66/A. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.

(2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselő-testülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni.

66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be.

66/C. § A 66., 66/A. és 66/B. §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli.

66/D. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok megváltoztatását az önkormányzati képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt tizenkét hónapon belül nem kezdeményezheti.

A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról

67. § (1) A főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel.

(2) A fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el.

(3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szo|gáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását.

A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok

68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat- illetve hatáskörébe tartozik.

(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó  - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:

a/ a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását;

b/ az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja,

c/ az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.

(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.

(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat- illetve hatáskörébe tartozik.

(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni.

68/A. § (1) A 107. § alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat-és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja, - ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátáshoz szükséges - miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.

(2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti.

68/B. § (1) A 68. és 68/A. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni.

(2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt.

(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához 1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált.

68/C. § (1) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv használja.

68/D. § A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják.\"

39. §

(1) Az Ötv. 69. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

\"A megyei önkormányzat területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető.\"

(2) Az Ötv. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:

\"(2) A körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti település önkormányzata a megyei önkormányzat egyetértésével - az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei önkormányzattól átvállalhatja.

(3) A megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a települési önkormányzatnak - legalább hárooéves időtartamra - átadja, ha a megelőző négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége.

(4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni.\"

40. §

Az Ötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"70. § (1) A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen:

a/ a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról (gimnázium és kollégiuma fenntartásáról akkor, ha a települési önkormányzat nem vállalja); a természet és a társadalom megyében lévő muzeális emlékeinek, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; a pedagógiai szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési és ifjúsági feladatokról;

b/ az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról; a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; a fekvőbeteg ellátásról (járóbeteg szakellátásról akkor, ha a települési önkormányzat a fenntartását nem vállalja), valamint a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény fenntartásáról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;

c/ az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörei ellátásáról; a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben résztvevők tevékenységének összehangolásáról; a térségi foglalkoztatási feladatok ellátásáról, továbbá közreműködik a területi információs rendszer kialakításában.

(2) A területfejlesztési feladatok, illetőleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását - a külön törvényben megállapított feladatkörben és szervezetben - a megyei területfejlesztési tanács végzi.

(3) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megye által képviselt községek és városok érdekeit.\"

41. §

Az Ötv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.\"

42. §

Az Ötv. 72. §-a (1) bekezdésének második mondatában a \"képviselő-testület (a továbbiakban: megyei közgyűlés)\" szövegrész helyébe a \"közgyűlés\" szövegrész lép, és az (1) bekezdés jelölés megszűnik.

43. §

Az Ötv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"73. § A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.\"

44. §

(1) Az Ötv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, a saját tagjai közül választott alelnök (alelnökök), akiket a közgyűlés titkos szavazással választ.\"

(2) Az Ötv. 74. §-a (2) bekezdésének első mondatában a \"pénzügyi ellenőrző bizottságát\" szövegrész helyébe a \"pénzügyi bizottságát\" szövegrész lép.

45. §

Az Ötv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"76. § A megyei önkormányzat szervezetére és működésére a 69-75. §-ban nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzatokra előírtakat megfelelően alkalmazni kell.\"

46. §

(1) Az Ötv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladatés hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.\"

(2) Az Ötv. 79. §-a (2) bekezdésének a/ pontja \"a terek, parkok\" szövegrészt követően \"- a 68/D. §-ban foglalt kivétellel -\" szövegrésszel egészül ki.

47. §

Az Ötv. 86. §-ának (1) bekezdésében a \"fejlesztési és rekonstrukciós feladatok\" szövegrész helyébe a \"beruházási feladatok\" szövegrész lép.

48. §

Az Ötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatoknál:

a/ négyévenként átfogó gazdasági ellenőrzést végez, különös tekintettel a normatív költségvetési támogatás, cél, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételére és elszámolására;

b/ ellenőrzi az államháztartásra vonatkozó jogszabályok megtartását, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű önkormányzati felhasználását;

c/ vizsgálatot folytathat a 92. § (5) bekezdésében, valamint a 98. § (2) bekezdés e/ pontjában foglalt esetekben.

(2) Az Állami Számvevőszék - az (1) bekezdés a/-c/ pontjaiba foglalt - ellenőrzéseit az Önkormányzati és Területi Igazgatósága útján látja el.

(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését, valamint a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a polgármesteri hivatalnak, a jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőre végzi.

(4) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a/ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b/ figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c/ vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet megküldi az Állami Számvevőszéknek.\"

49. §

Az Ötv. 95. §-ának a/ pontjában \"a köztársasági megbízott\" szövegrész helyébe \"a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője\" szövegrész lép.

50. §

(1) Az Ötv. 96. §-ának c/ pontja \"a főpolgármester,\" szövegrészt követően \"a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal\" szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Ötv. 96. §-ának d/ és e/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belügyminiszter:)

\"d/ közreműködik a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatainak ellátásában;

e/ megbízza a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőit és irányítja tevékenységüket.\"

51. §

Az Ötv. 97. §-ának a/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter:)

\"a/ rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését;\"

52. §

Az Ötv. 97. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím és 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal

98. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény \"Belügyminisztérium\" fejezetében, elkülönítetten biztosítja.

(2) A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében

a/ ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

b/ törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol és az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző járt el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely centrális alárendeltségű államigazgatási szerv jogosult; e körben ellenőrzést folytathat;

c/ ellátja a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat;

d/ összehangolja igazgatásszervezési szempontból a közigazgatási hivatal és a főváros, a megye területén működő más államigazgatási szervek tevékenységét. Ha az államigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki, a feladatot a szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal vezetője látja el;

e/ a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolyatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

f/ összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

g/ a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat
a/ szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,
b/ döntései (rendelete, határozata),
c/ bizottsága, részönkormányzata, polgármestere által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján

a/ munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának,

b/ külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.\"

53. §

(1) Az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.\"

(2) Az Ötv. 99. §-a (2) bekezdésének bevezető része és b/ pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:\"

\"b/ a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát;\"

(3) Az Ötv. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának - a (4) bekezdésben megjelölt esetet kivéve - a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni.

(4) A közigazgatási hivatal vezetője - ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna - a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül Alkotmánybírósághoz, bírósághoz fordul, erről a (3) bekezdés szerinti érintettet egyidejűleg értesíti. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.\"

54. §

Az Ötv. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"100. § (1) A közigazgatási hivatal vezetőjét - pályázat alapján - a belügyminiszter bízza meg a külön jogszabály által előírt képesítési feltételekkel rendelkezők közül.

(2) A belügyminiszter irányítja a közigazgatási hivatal vezetőjének tevékenységét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője vezeti a hivatalt és gyakorolja a hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogokat.

(4) A közigazgatási hivatal vezetője feladat-és hatáskörének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.\"

55. §

Az Ötv. 102. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.\"

56. §

Az Ötv. a 102. §-át követően a következő X/A. fejezettel egészül ki:

\"X/A. fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

102/A. § E törvény rendelkezéseit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek.tv.) alapján létrejött helyi kisebbségi önkormányzat működésére az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

102/B. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülésén dönt a Nek.tv. 22. §-a alapján a kisebb ségi önkormányzattá nyilvánításról, illetve a kisebbségi képviselők az alakuló üléstől számított három napon belül döntenek a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat megalakításáról.

(2) A helyi kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításhoz a kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata is szükséges.

(3) A közvetett módon létrejövő, illetve ennek hiányában a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat testülete alakuló ülését a települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülését követő tizenöt napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a helyi kisebbségi önkormányzat korelnöke, illetve a közvetlenül megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat esetében a választási bizottság elnöke hívja össze.

(4) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a települési önkormányzat képviselő-testülete a Nek.tv. 27. § (1) bekezdése alapján megalkotandó - a kisebbségi önkormányzat önállóságát nem sértő - rendeletet a kezdeményezéstől számított kilencven napon belül köteles elfogadni.

102/C. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati feladatés hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülését az elnök hívja össze és vezeti. A testület döntését határozati formában hozza.

(4) Minősített többség (15.§ (2) bek.) szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat

a/ szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához;

b/ a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéséhez;

c/ a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéséhez;

d/ intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéséhez;

e/ érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásához, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez;

f/ elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

(6) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatában dönt:

a/ szervezetének és működésének részletes szabályairól;

b/ a helyi kisebbségi önkormányzat részére elkülönített vagyon használatáról;

c/ a helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

102/D. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.

(2) A kisebbségi önkormányzatok bizottságot (bizottságokat) hozhatnak létre.

(3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni.

102/E. § A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt és az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnök képviseli a helyi kisebbségi önkormányzatot, tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testülete ülésén.

102/F. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatai hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) Közös kisebbségi testület létrehozása esetén az érintett szomszédos települési önkormányzatok képviselő-testületei - a közös kisebbségi testület véleményét figyelembe véve - megállapodás alapján szabályozzák, hogy melyik polgármesteri hivatal segíti a közös kisebbségi testület ügyvitelét.\"

57. §

Az Ötv. 103. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1)-(3) bekezdések lépnek, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

\"(1) E törvény alkalmazásában:

a/ a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - az alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;

b/ az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni;

c/ az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát;

d/ a 36. § (2) bekezdés b/ pontjában említett munkáltatói jog magába foglalja a képviselő-testület hivatala ügykezelő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is.

(2) A 33/A. és 33/B. §-ok alkalmazásában a polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet.

(3) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a köztársasági megbízott és hivatala jogutódja.\"

58. §

Az Ötv. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"105. § A körjegyzőséghez tartozó községeket - ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni - a megyei közigazgatási hivatal vezetője jelöli ki. A lakosság érdekeit sértő kijelölés ellen a képviselő-testület a belügyminiszterhez fordulhat. A belügyminiszter döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.\"

59. §

Az Ötv. 107. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági eljárásban érvényesíthető.\"

60. §

Az Ötv. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"111. § E törvény alapján indított perben - a 33/B. § kivételével - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.\"

61. §

Az Ötv. 115. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A 70. § (3) bekezdése szerinti megyei területfejlesztési tanács a területfejlesztésről szóló törvény rendelkezései szerint, de legkésőbb 1995. június 30-áig jön létre.\"

62. §

(1) Ez a törvény a helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a/ az Ötv. 36. §-a (3) bekezdésének második mondata, 61. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 72. §-ának (2) bekezdése, 75. §-a (1) bekezdésének második mondata, 75. §-a (2) bekezdésének második mondata, 94. §-ának a/ és c/ pontja és 103. §-ának (4) bekezdése;

b/ a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. törvény 1. §-a, 4-12. §-a, a 13. § (2) bekezdése, 14. §-a, és az e törvényt módosító 1991. évi LXXVI. törvény;

c/ a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló 1990. évi XC. törvény;

d/ a helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 58. §a;

e/ a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény 1-29. §-ai;

f/ a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 3. §-ában az \"és a köztársasági megbízottra\" szövegrész;

g/ az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében a \"köztársasági megbízott\" szövegrész;

h/ a honvédelemről szóló 1993. évi XC. törvény (Hvt.) 15. §-a (4) bekezdésének d/ pontja;

i/ a köztársasági megbízottak működési területét meghatározó régiókról szóló 66/1990. (VIII.14.) OGY határozat;

j/ a köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló 77/1992. (IV.30.) Kormányrendelet.

(3) Ahol jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi, azon

a/ a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalt,

b/ a Hvt. és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármestert kell érteni.

(4) A képviselő-testületek az alakuló ülésüket követő fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és működési szabályzatukat.\"

63. §

(1) A Hvt. 15. §-a (4) bekezdésének a/ és b/ pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tagjai:)

\"a/ a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;

b/ a megyei (fővárosi) főjegyző;\".

(2) A Hvt. 16. §-a (1) bekezdésének b/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)

\"b/ irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét, ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat;\".


INDOKOLÁS

TÖRVÉNYJAVASLAT INDOKOLÁSA

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ

Általános indokolás 

Az 1990-ben létrehozott helyi önkormányzati rendszerünk jogállamunk fontos intézménye. Az önkormányzatok a  társadalom  helyi alappillérei, a demokratikus  közhatalom  gyakorlói. Az átfogó felelősségű, önálló helyi önkormányzatok lehetővé tették és teszik a közhatalom decentralizációját. Az elmúlt évek igazolták, hogy helyi önkormányzataink működőképesek, a közfeladatok, a helyi közügyek jelentős részét eredményesen oldják meg.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor felhívták a figyelmet szabályozási ellentmondásokra és hiányosságokra. Önkormányzati rendszerünk bevált alapértékeinek megőrzése mellett a tapasztalatok összegezése, tudományos, szakmai elemzések alapján szükséges a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények módosítása; több területen a továbbfejlesztés. A Kormány az önkormányzati önállóság biztosítékainak a megőrzését célul kitűzve az önkormányzatokra vonatkozó törvények összehangolt módosítását kezdeményezi.

A benyújtott Javaslat alapvetően az 1994. évi önkormányzati általános választásokat megelőzően szükséges, ezekhez is kapcsolódó, megfelelően előkészített, egyeztetett módosításokat tartalmazza. Döntően az államháztartási reformmal összefüggő kérdések szükséges törvényi rendezésére 1995ben indokolt visszatérni. A Javaslat figyelemmel van arra, hogy minden olyan területet átfogjon, amelyeket még az önkormányzati választások előtt kell módosítani.

Az önkormányzati választási reformmal összefüggésben a helyi önkormányzatokról szóló törvényből indokolt kiiktatni a választási szabályokat, amelyeket a választójogi törvényjavaslat foglal magába.

A javaslatok fő forrása az önkormányzati működés, az önkormányzatok (polgármesterek, képviselők, jegyzők) által is felvetett kezdeményezések.

A Javaslat érvényesíti az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntéseit, hasznosítja a bírósági gyakorlat tapasztalatait, kidolgozott jogértelmezéseit.

A Javaslat célja, hogy önállóbban, eredményesebben, kevesebb belső feszültséggel működjenek az önkormányzatok.
Munkájuk legyen még nyitottabb. A Javaslat továbbfejleszti az önkormányzaton belüli feladat- és hatáskör megosztását.
Elvi jelentőségű a kisebbségi önkormányzatok működését érintő részek beépítése a helyi önkormányzatokról szóló törvénybe.

A Javaslat az általánossá váló közvetlen választáson túl is erősíti a polgármester szerepét önkormányzati ügyekben, kivételesen megteremtve a lehetőséget önálló önkormányzati döntéséhez. Az önkormányzati vezetés egységének megszilárdítása érdekében a polgármesteré a javaslattétel joga a helyettesére, továbbá a polgármester irányítja az alpolgármester munkáját. Erősíti a Javaslat a polgármester és a jegyző együttműködését, közös felelősségét. A munkáltatói jogok gyakorlójává a jegyző válik, az önkormányzati követelmények érvényesítését egyes ügyekben a polgármester egyetértése biztosítja.

A Javaslat kifejezésre juttatja az önkormányzati képviselők fokozottabb felelősségét. Az egyes helyeken elmélyült ellentmondások helyi feloldására lehetővé teszi a képviselőtestület feloszlásának a kimondását.

A legtöbb ellentmondást az elmúlt években a középszintű igazgatás mutatta fel. A középszintű igazgatást jobban a megyei önkormányzatokra, mint területi önkormányzatokra indokolt építeni. A megyei önkormányzatok szerepe elsősorban a körzeti közszolgáltatásokban növekedhet. A területfejlesztésben a később megalakítandó területfejlesztési tanácsok külön törvény alapján - kaphatnak szerepet.

A regionális köztársasági megbízott intézménye nem vált be. Hivatalai viszont eredményes munkát végeztek a törvényességi ellenőrzésben, az igazgatásban. A fővárosban és a megyében - a Belügyminisztérium szerveként - működő közigazgatási hivatalok tevékenysége, az alapvető funkciók megőrzésével erősíthető a törvényesség fokozottabb érvényesítésében, az igazgatásszervezési feladatokban.

A közigazgatási reform egyik döntő része a dekoncentrált szervezetek rendszerének általános felülvizsgálata, ami több ütemben végezhető el. A Javaslat hozzájárul ahhoz, hogy egyes feladatokat az önkormányzatok vegyenek át.

A Javaslat - tartalmát és terjedelmét tekintve - jelentős változásokat fogalmaz meg a főváros önkormányzati rendszerének a javítására, a kialakult ellentmondások feloldására. A főváros önkormányzatának újraszabályozása az önkormányzati törvény részeként történik (a külön törvény hatályon kívül helyezésével). A Javaslat a főváros egységes, hatékonyabb önkormányzati rendszerét kívánja kialakítani, ami összhangban van a főváros települési, területi és országos szerepkörével. A fővárosban továbbra is kétszintű önkormányzat működik. A kerület a kerületen belül megoldható, a főváros az egy kerületet meghaladó feladatokat és hatásköröket önállóan látja el. A Javaslat kialakítja a kölcsönös együttműködés alapvető feltételeit, garanciáit és megőrzi az eddigi külön törvény gyakorlatban bevált elemeit.

A Javaslat több rendelkezése kívánja elősegíteni, ösztönözni a helyi önkormányzatok együttműködését, társulását (pl. pénzügyi kedvezményekkel, az együttműködés intézményes formával a fővárosi agglomerációban, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok kapcsolatában).

A helyi önkormányzatok belső és külső pénzügyi gazdasági ellenőrzésének kiépítéséhez a Javaslat megteremti az alapvető feltételeket, szabályokat.

A Javaslat számos olyan részterületre is kiterjed, ahol a színvonalasabb önkormányzati munka egyértelműbb szabályozást igényel.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A kisebbségi önkormányzatok megalakulása, a részönkormányzatok szerepének a növelése indokolja az önkormányzati döntéshozók körének a bővítését. A Javaslat több rendelkezése erősíti a polgármester szerepét az önkormányzati tevékenységben. A választási szabályok szerint minden települési polgármestert (a fővárosi főpolgármestert is) közvetlenül választanak meg a választópolgárok. A Javaslat megőrzi az önkormányzati rendszer alapelvét, amely szerint az önkormányzati feladatok és hatáskörök címzettje a képviselő-testület. A helyi önkormányzás folyamatossága érdekében viszont - a tapasztalatok alapján, a gyakorlat igényét figyelembe véve - szűk körben, kivételesen indokolt, hogy törvény a polgármesternek önkormányzati feladatot és hatáskört állapíthasson meg.

Az 2. §-hoz

Az 1990-ben kijelölt megyei önkormányzati szerep nem igényelte, hogy a főjegyző államigazgatási feladatot, hatáskört, hatósági jogkört kapjon. A törvényalkotó a térségi szolgáltatásokat nyújtó intézményfenntartáson túl nem kívánt államigazgatási feladatot, hatáskört adni a megyei önkormányzatnak. Részben ennek következményeként megnőtt a közvetlen miniszteri irányítású - dekoncentrált - megyei, regionális államigazgatási szervek száma. Ezek felülvizsgálata szükséges, feladatkörük átrendezése egyes ügyekben oly módon történhet, hogy azok a megyei önkormányzathoz, a megyei főjegyzőhöz kerülhetnek. A Javaslat ennek alapján, továbbá a megyei önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó igazgatási teendőknek megyei önkormányzathoz telepítése lehetőségét kívánja megteremteni. A honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos államigazgatási teendők helyi végrehajtásában a polgármester mellett a megyei közgyűlés elnöke is indokolt, hogy feladatot, hatáskört kapjon a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben.

A 3. §-hoz

A helyi önkormányzatokról szóló törvényt követően megalkotott közoktatási törvény miatt szövegpontosítás indokolt. Önkormányzataink működésének fontos alapelve szerint a helyi közakarat érvényre juttatása azt igényli, hogy az önkormányzatok a helyi közügyeket széles körű nyilvánosságot teremtve demokratikusan intézzék. Az alapelv érvényesülését több részletszabály szolgálta. Ennek ellenére az első ciklusban önkormányzataink kissé befelé fordultak. A helyi társadalmak demokratikus átalakulása hosszabb folyamat. A részvételi demokrácia kibontakoztatásához további garanciák indokoltak. A polgárok önszerveződő közösségei, a civil szervezetek a helyi önkormányzás fontos részeseivé válhatnak, ha képviselőik tanácskozási jogot is kapnak a bizottságok és a képviselő-testületek ülésein. Indokolt ezért, hogy a szervezeti és működési szabályzat kötelezően határozza meg az ülésre meghívandó civil szervezetek körét. A helyi sajátosságokat ugyanis a helyi szabályozás képes figyelembe venni, miután egyes szervezetek vezetői önkormányzati képviselők, illetőleg a megfelelő bizottság tagjai is lehetnek. Mindezekre is figyelemmel az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzata jelölheti meg a helyben működő civil szervezetek azon körét, amelyek képviselőinek tanácskozási jogot ad a képviselő-testület és bizottságai ülésén. A szervezeti és működési szabályzat a polgármester, a bizottság elnöke kötelességévé teheti, hogy a tárgyalt napirendhez igazodóan abban a körben tevékenykedő civil szervezetek képviselőjét meghívja az ülésre.

A 4-5. §-hoz

Részönkormányzatokat viszonylag kis számban hoztak létre a települési képviselő-testületek. Szerepüket erősíteni, számukat növelni célszerű. Ennek elősegítése érdekében tartalmazza a Javaslat, hogy a részönkormányzatok önkormányzati feladatokat látnak el, a képviselő-testület egyes hatásköreit a részönkormányzat testületére is ruházhatja a bizottságokhoz hasonlóan. Ebből következően a polgármester felfüggesztési joga kiterjesztendő a részönkormányzat testületének döntésére is. A kisebbségi önkormányzatok ugyancsak önkormányzati feladatokat látnak el, s a hatáskör átruházást is indokolt lehetővé tenni. A polgármestert e tekintetben nem illeti meg a felfüggesztési jog, mivel a kisebbségi önkormányzat önálló.

A 6. §-hoz

1990-ben az Ötv. az ülések nyilvánossága általános elvén túl a képviselő-testületet hatalmazta fel arra, hogy indokolt esetben zárt ülést tartson, és titkosan történjék a szavazás. (Egyedül a polgármester választásakor írta elő a titkos szavazást.) Az Ötv. megalkotása idején még hiányoztak a személyes adatok védelmének alkotmányos szabályai.
Az Alkotmánybíróság [33/1992.(V.29.) AB határozat] megsemmisítette az Ötv. 12. § (3) és (4) bekezdését, valamint 17.§ (3) bekezdését. Abból az alkotmányos elvből indult ki, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége az Alkotmányban biztosított alapvető jog. Ezzel ellentétesnek ítélte az Ötv. idézett rendelkezéseit, mivel - az indokolt esetben megfogalmazással - szinte teljes körű mérlegelési lehetőséget adtak a nyilvánosság kizárására, a zárt ülés elrendelésére.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rámutatott: a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméről szóló átfogó törvény alapján, egységes koncepció és értékrend szellemében állapíthatók meg az önkormányzati törvényben a személyes adatok önkormányzati szervek általi védelmére vonatkozó rendelkezések.
Az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság döntését követően - megalkotta a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. E törvény alkalmazásában személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A Javaslat fő szabályként megerősíti a nyilvánosság elvét, rendeli el a képviselő-testületi ülések nyilvánosságát. A testületi ülések nyilvánossága a közérdekű adatok nyilvánosságának, a választópolgárok ellenőrzési jogának alapvető garanciája.
A Javaslat az Adatvédelmi törvény elveivel és rendelkezéseivel összhangban azokban a tételesen felsorolt tárgykörökben teszi lehetővé, illetőleg rendeli el kötelezően a zárt ülést, amely ügyekben felmerül a személyes adatok védelme. A személyes adatokkal való önrendelkezési jog alapján a Javaslatban megjelölt esetekben az érintett hozzájárulhat a nyilvános tárgyaláshoz.
Az önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal rendelkezik, a piaci élet szereplője. Mint minden más piaci szereplőnek, az önkormányzatnak is lehetnek üzleti titkai, érdekei. Ezek, valamint a pályázatok nyilvános tárgyalása adott esetben hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatokat, valamint az ügyben érintettet. A Javaslat ezért az önkormányzat és az érintett érdekében lehetővé teszi a zárt ülés elrendelését. A zárt ülés elrendeléséhez azonban minősített többség, a jelenlévő képviselők kétharmadának támogató szavazata szükséges.
Garanciális szabály az is, hogy a nyilvános ülésen - fő szabályként - nyílt szavazással hozza döntéseit a képviselőtestület. Titkos szavazás elrendelésére tehát szűk körben, a zárt ülésen tárgyalható, tárgyalandó ügyekben kíván lehetőséget adni a Javaslat. Miután zárt ülésről van (lehet) szó, a titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönthet. Mind a zárt ülés, mind a titkos szavazás szabályai - azonos értékeket védve - a bizottságokra is vonatkoznak.

A 7. §-hoz

1990-ben, a Kormány javaslata ellenére, az Országgyűlés nem találta indokoltnak a tartózkodás szabályozását. Ennek mellőzése miatt viszont a hatályos törvényszöveg eltérő értelmezésre ad lehetőséget. Kialakult a hatályos szabályozás olyan értelmezése is, amely szerint - adott feltételek esetén - a javaslatot a testület sem el nem fogadta, sem el nem vetette, érvényes döntés nem született. Ily módon nehézkessé vált a testületek működése. A hiányzó rendelkezést - a tartózkodás szabályozását - a szervezeti és működési szabályzatok különféle felfogás szerint pótolták, amelyek tekintetében alkotmányossági aggályok merültek fel. Az eltérő értelmezés az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását váltotta ki a tartózkodás értelmezéséről. A Javaslat egyértelmű szabállyal a vissza-visszatérő vitákat kívánja lezárni. A javasolt megoldás esetén a szavazategyenlőség a korábbi szabályozását hatályon kívül kell helyezni.
Az adott ügyben való személyes érintettség következménye, hogy a települési képviselő a döntéshozatalból kizárható. A képviselő kötelességévé szükséges tenni, hogy jelentse be a személyes érintettséget. Ez a kötelezettség a bizottsági döntésnél is fenn áll.
A települési képviselő kizárása a döntéshozatalból értelmezési gondokhoz vezetett. Főként kisebb létszámú testületeknél a döntéshozatalból való kizárás azt is jelenti, hogy az adott ügyben nem lehet döntést hozni, amennyiben a kizárt települési képviselőt nem tekintjük jelenlévőnek. A döntéshozatal érdekében a Javaslat a döntéshozatalból kizárt települési képviselőt jelenlévőnek tekinti, így még fenntartja a döntés lehetőségét.

A 8. §-hoz

Az általános szabály szerint a minősített többséghez a megválasztott - a választójogi törvényben meghatározott számú - települési képviselő több mint a felének a szavazata szükséges. (A választójogi törvényben meghatározott testületi létszám eggyel akkor nő, ha a polgármestert nem választották meg egyben települési képviselőnek is.) Ennél magasabb minősített többséget is megállapíthatott a szervezeti és működési szabályzat. A gyakorlatban számos, feloldhatatlan feszültséget eredményezett a magasabb minősített többség, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt kétharmados szavazati többség. A gyakorlatban egyértelművé vált, hogy a működőképes helyi önkormányzáshoz az alapvető ügyekben többségi támogatás, a települési képviselők több mint felének támogatása szükséges, egyben elégséges. Magasabb arány működésképtelenséghez, döntésképtelenséghez vezet, a magasabb arány előírására adott felhatalmazás ezért elhagyandó.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadásának a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatához kötése ellentmondásokhoz vezetett. Az Ötv. kifejezetten nem mondta ki, bár rendelkezéseiből következett, hogy a szervezeti és működési szabályzatot rendeletbe kell foglalni. Így azután alacsony részvétel esetén igen kevés szavazattal vált elfogadhatóvá a szervezeti és működési szabályzat. A települési képviselők teljes (közel teljes) jelenléte esetén viszont -a magas követelmény miatt - a testület nem volt képes elfogadni a szabályzatot. A működés gyakorlati tapasztalataiból következik, hogy el kell hagyni a kétharmados szabályt, ugyanakkor kifejezetten is ki kell mondani, hogy a szervezeti és működési szabályzat formája rendelet (Ötv. 18. § (1) bek.).

A 9. §-hoz

Különösen a nagyobb önkormányzatoknál az ülés jegyzőkönyvét 8 napon belül nem lehetett elkészíteni, erre 15 napot célszerű adni.
A közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos elvéből következik az az általános rendelkezés, hogy a választópolgárok nemcsak a nyilvános képviselő-testületi ülésen vehetnek részt, hanem betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe, a testületi ülések jegyzőkönyveibe. A személyes adatok, az önkormányzat és az érintettek üzleti érdekeinek, titkainak védelme érdekében a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amibe már nem illeti meg a választópolgárokat a betekintési jog.

A 10. §-hoz

Az eltérő értelmezés megszüntetése, a minősített többségű elfogadás követelménye miatt kell kimondani a szervezeti és működési szabályzat rendeleti formáját.
Az elmúlt négy év alatt az Országgyűlés egy képviselőtestületet oszlatott fel alkotmányellenes működése miatt. Az a testület működésképtelenné vált, miután a testületi tagok több mint a fele helyben kibékíthetetlen ellentétbe került a polgármesterrel. Jó néhány más képviselő-testület is eljutott azonban - a ciklus második felétől - a működésképtelenség határáig. Kivételként ugyan, de a jövőben sem zárható ki, hogy a polgármester és a testület többsége között a további együttműködést kizáró ellentét keletkezik. Ilyen esetben - fejlett önkormányzati rendszerekben is - helyi megoldást jelent az, ha a testület kimondhatja a saját feloszlását, s ez együtt jár a polgármester tisztségének a megszűnésével. (Nem hoz megoldást a képviselők egyenkénti lemondása. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezt nem teszik meg.) A képviselő-testület feloszlása esetén a választópolgárok közössége oldhatja meg a konfliktust azzal, hogy együttműködésre képes testületet és polgármestert választanak.
A Javaslat a testület önfeloszlatását korlátok között kívánja tartani. A választópolgárok előtti felelősség vállalása megkívánja a név szerinti szavazást. A választást követő fél éven belül még nem, az általános választásokat megelőző egy éven belül pedig már nem indokolt megengedni az önfeloszlást.

A 11. §-hoz

1990-ben a törvényalkotó a települési képviselők kötelezettségeit nem részletezte. A Javaslat több megoldása a települési képviselők felelősségét kívánja erősíteni. A felelősség kifejezésre jut abban, hogy a települési képviselő (is) esküt tesz. A települési képviselő, mint hivatalos személy büntetőjogi védelméről a Btk. rendelkezik, más tekintetben a települési képviselő nem végez olyan tevékenységet, melyben hivatalos személyként jár el.
A képviselő-testület tagjainak jogai és kötelességei között indokolt szabályozni, hogy a képviselő-testület tagja kezdeményezheti, a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, valamint a polgármesternek a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. A felülvizsgálatra vonatkozó kezdeményezés nem terjed ki azonban az olyan polgármesteri döntésekre, amelyeket törvény közvetlenül a polgármester hatáskörébe utal.
A települési képviselő alapvető kötelessége, ezt vállalta, hogy részt vegyen a képviselő-testület munkájában, a testület által meghatározott feladatokat lássa el. A kötelezettségek elmulasztása azzal járhat, hogy a képviselő-testület csökkenti, megvonja a települési képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását.

A 12. §-hoz

Módosító indítvány eredményeként az Ötv. 20. § (2) bekezdése többféle értelmet kapott, a gyakorlatban többféle, egymástól eltérő értelmezés alakult ki. Egyik lehetséges értelmezése kizárta azt, hogy az önkormányzati képviselők tiszteletdíjat kapjanak. A Javaslat pontosabban határozza meg a tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban részesíthetők körét, ezzel megadja a külön törvény szabályozásának alapjait.

A 13. §-hoz

A Javaslat - összhangban a 92. § új (5) bekezdésében megállapított bizottsági feladatokkal - pontosítja a pénzügyi bizottság elnevezést. Miután a pénzügyi bizottság nem csupán ellenőrzési feladatokat lát el, az erre való utalást az elnevezésből kiiktatja. Egyértelműbbé teszi továbbá a kisebbségi képviselő fogalmát.

A 14. §-hoz

A Javaslat hiányzó rendelkezést pótol a bizottságok határozatképessége, határozathozatala tekintetében, amikor a képviselő-testületre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő.

A 15. §-hoz

Joghézagot pótol a Javaslat, amikor kimondja, hogy a polgármester, az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja. Önkormányzati rendszerünkben mind a bizottságoknak, mind a polgármesternek (alpolgármesternek) elkülönülő, önálló szerepe, feladatköre van. A polgármesternek önálló hatáskörei vannak a bizottságokkal szemben, ez kizárja, hogy akár a polgármester, akár az őt helyettesítő alpolgármester a bizottságban tevékenykedjen.

A 16. §-hoz

A hatáskör átruházásának szélesítése a felfüggesztési jognál is megjelenik.

A 17. §-hoz

A személyes érintettséget a bizottságnak is be kell jelenteni.

A 18. §-hoz

Az önkormányzati választójogi törvény javaslata szerint minden települési polgármestert közvetlenül választanak a választópolgárok. A polgármester megválasztásának szabályait az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény tartalmazza. Ennek elfogadása esetén az Ötvben a testület általi polgármester-választás szabályait hatályon kívül kell helyezni.
A gyakorlatban több önkormányzatnál előfordult, hogy nem választottak alpolgármestert. (Ez eddig nem volt kötelező.) Olyan esetek is előfordultak, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyaránt betöltetlen volt. Ilyen esetekre hiányzott a szabály a testületi ülés összehívására, vezetésére: néhány önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában a korelnököt hatalmazta fel az ülés összehívására, vezetésére, másutt bizottsági elnök kapott ilyen át meneti felhatalmazást. Az előfordult esetek nyomán a szabályozást minden képviselő-testületnek kötelezővé kell tenni, így megszüntethető a joghézag.

A 19. §-hoz

A javaslatok szerint minden települési polgármestert közvetlenül választanak. Szerepköréből következik a polgármester a megválasztásával a testület tagjává válik, akkor is, ha nem választották meg külön önkormányzati képviselőnek is. Törvény azonban ezt eddig csak a tízezernél több lakosú önkormányzatra mondta ki. A tízezernél kevesebb lakosú községek tekintetében bírósági állásfoglalás adott ilyen tartalmú értelmezést. A polgármester a testület tagjaként lehet annak elnöke, láthatja el a helyi önkormányzással kapcsolatos feladatait, hatásköreit. A jogbiztonságot a törvény kifejezett rendelkezése megszilárdítja.

A 20. §-hoz

A polgármesteri összeférhetetlenség körét 1990-ben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló - feles - törvény (1990. évi LXVII. törvény, a továbbiakban: Ptv.) határozta meg. Az 1994. évi LVII. törvény két korábbi összeférhetetlenséget (nem lehet országgyűlési képviselő, pártban tisztséget nem viselhet) megszüntetett.
Garanciális okokból a Javaslat a polgármesteri összeférhetetlenséget a kétharmados törvénybe emeli be. Az összeférhetetlenség főbb esetei nem változnak, néhány részében egyértelműbb. A Ptv.-t lehetett úgyis értelmezni, hogy kizárta a települési polgármestert a megyei közgyűlésből. A Javaslat szerint a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester (pl. a községi polgármester nem lehet megyei közgyűlési elnök, a kerületi polgármester nem lehet főpolgármester). A polgármester nem lehet más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, de a kerületi polgármester tagja lehet a fővárosi közgyűlésnek.
A gyakorlati tapasztalatok szerint összeférhetetlen, ha a polgármester olyan önkormányzati intézményvezető, aki felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Méginkább az, ha az egyéb munkáltatói jogok a polgármester hatáskörébe kerülnek.
A Javaslat a korábbiaknál lényegesen szigorúbban állapítja meg a gazdasági összeférhetetlenség eseteit.
A Javaslat a jogok és kötelezettségek között általában jobb egyensúlyt kíván teremteni. A polgármester megnövekedett szerepének ellensúlyaként alkalmazható az önfeloszlatás. A polgármester önállóságának növelése magában rejti a lehetőségét (az elmúlt évek is több példát szolgáltattak) a sorozatos polgármesteri törvénysértésnek. Ezzel szemben fellép a törvényességi ellenőrzés, törvénysértés megszüntetése viszont hosszabb folyamat. A képviselő-testületet is indokolt felhatalmazni arra, hogy a polgármester e tisztségének a megszüntetése iránt a választott tisztség megszüntetése iránt. A választott tisztség esetleges megszüntetése indokolja, hogy az ügyben a megyei, fővárosi bíróság és soron kívül járjon el.

A 21. §-hoz

Az Ötv. keret jelleggel adott szabályozást az alpolgármesterre, azzal, hogy a részletezőbb szabályozásra a gyakorlati tapasztalatok alapján legyen lehetőség. Ez több okból szükséges is. Kisebb önkormányzatoknál abból támadtak működési zavarok, hogy nem választottak alpolgármestert, nagyobb önkormányzatoknál pedig előfordult, hogy a képviselő-testület az alpolgármestert állította szembe a polgármesterrel.
(Hatáskört például a polgármesternek nem adott, számosat viszont az alpolgármesterre ruházott.) Következményeként több önkormányzatnál megbomlott a vezetés egysége. A polgármesterek közvetlen választása után már nem tartható fenn az, hogy kívülről válasszák az alpolgármestert. (A főváros kivétel, ez külön szabályozást igényel.)
A gyakorlati tapasztalatok elemzése alapján, a polgármesterek közvetlen választására figyelemmel, a Javaslat szerint az alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül kell választani. A működőképesség érdekében legalább egy alpolgármestert kötelező választani minden önkormányzatnál.
Egységes önkormányzati vezetés úgy biztosítható, ha a polgármester választhatja ki helyettesét (helyetteseit), vagyis a polgármester - és csak a polgármester - tehet javaslatot az alpolgármester megválasztására. Ez a megoldás is erősíti a polgármester szerepét. A vezetés egységének biztosítékaként a Javaslat szerint érvényesül a polgármesteri irányítás az alpolgármester tekintetében is: a polgármester feladatot, utasítást, felhatalmazást adhat az alpolgármesternek és ellenőrzi azok teljesítését.

A 22-23. §-okhoz

A gyakorlati tapasztalatok az önkormányzaton belül az irányítási, vezetési viszonyok szabályozásának a továbbfejlesztését, részletezését igénylik.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a képviselő-testület döntései szerint és saját jogán, a folyamatos önkormányzati irányítást a polgármester végzi a képviselő-testület hivatala tekintetében. A Javaslat az önkormányzati feladatokban (előkészítésben, végrehajtásban), a hivatal megszervezésében, a hivatal munkájában a polgármester és a jegyző együttes, közös felelősségét kívánja erősíteni. Ez olyan módon érhető el, ha a polgármester irányító munkája során figyelembe veszi a jegyző javaslatát, a jegyző javaslata alapján dönt, tesz előterjesztést.
1990-ben a törvényalkotó a munkáltatói jogokat a polgármesternek adta. Következményeként a hivatalt vezető jegyző nem rendelkezik munkáltatói jogokkal a hivatal vezetéséhez. A szabályozás ellentétekre vezetett. Az Országgyűlés 1992-ben megalkotta a köztisztviselők jogállásáról szóló XXIII. törvényt, s ezután már nem szükséges fenntartani a polgármester kizárólagos munkáltatói jogát. A hivatal vezetése, a hivatal szakmai munkájáért viselt felelősség indokolja, hogy a jegyző legyen a munkáltatói jogok gyakorlója.
Az alapvető munkáltatói jogokat (kinevezés, felmentés, jutalmazás) a jegyző a polgármesterrel egyetértésben gyakorolja. Ennek révén érvényesíthetők az önkormányzati szempontok, követelmények az apparátus tekintetében a polgármester és a jegyző közös felelősségében. Különösen a nagyobb apparátusokra figyelemmel indokolt felhatalmazást adni arra, hogy a polgármester meghatározza azt a kört (akár a jogok, akár a köztisztviselők körét), melyben az egyetértési jogot gyakorolni kívánja. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a kiadmányozási jogot mind a polgármester, mind a jegyző a saját hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében szabályozza. (Jogi ellentmondás volt, hogy a jegyző önállóan járt el az államigazgatási hatáskörében, hatósági jogkörében, a kiadmányozási jogot viszont a polgármester szabályozta.)
Számos esetben gondot okozott a távollevő jegyző helyettesítése, noha ez megfelelő belső szabályozással a jelenlegi szabályozás szerint megoldható lett volna. Az egyértelműbb szabályozás értelmében a Javaslat bevezeti az aljegyző intézményét. A községben a képviselő-testület saját belátása szerint, a munka függvényében kinevezhet aljegyzőt. Városban, kerületben,a fővárosi és megyei önkormányzatnál a Javaslat kötelezővé teszi az aljegyző kinevezését a jegyző által meghatározott feladatok ellátására, a jegyző helyettesítésére. Az aljegyző kinevezése a jegyzőre vonatkozó szabályok (pályázat, képesítési követelmény stb.) szerint történik. Az aljegyző nem feltétlenül függetlenített köztisztviselő. Általában helyén való, szakmailag kívánatos, hogy az aljegyző az egységes hivatal valamely belső szervezeti egységének egyidejű operatív vezetője is legyen.
A gyakorlati tapasztalatok szerint az önkormányzatok igénylik az önkormányzati intézményvezetők egyéb munkáltatói jogai gyakorlásának egyszerűbb szabályozását. Ilyen eseti döntésekre a képviselő-testületek általában külön nem hívhatók össze. Az erősebb polgármesteri szereppel összhangban a Javaslat az önkormányzati intézményvezetők egyéb munkáltatói jogának gyakorlására a polgármestert hatalmazza fel.
A Javaslat az önkormányzati jogok és érdekek érvényesíthetősége érdekében lehetővé teszi, hogy a polgármester egy alkalommal kezdeményezhesse a döntés ismételt megtárgyalását, amennyiben a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tarja. Ez esetben a megfelelő határidő betartásával a képviselő-testületnek lehetősége nyílik e döntés ismételt megfontolására, esetleg annak megváltoztatására.
Körjegyzőség esetén célszerű, ha a polgármesterek megállapodnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Megállapodásuk hiányában a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

A 24. §-hoz

Az Ötv. az ötezernél több lakosú községnél írta elő kötelezően a polgármesteri tisztség főállásban történő ellátását, ennél kevesebb lakosnál engedte meg a társadalmi megbízatást. Az önkormányzatok munkájának a tapasztalatai, főként a költségvetés nagysága, az önkormányzati intézmények száma, a közszolgáltatások széles köre, az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés mind azt igazolják, hogy - a jelenlegi feltételek, körülmények, adottságok között - háromezernél több lakosú önkormányzatnál már főállásban láthatók el a polgármesteri feladatok. A Javaslat ezekre a tapasztalatokra alapoz.
1990-ben a törvényalkotó a képviselő-testületre bízta annak eldöntését, hogy a megválasztott polgármester főállásban, vagy társadalmi megbízatásúként lássa el a feladatkörét. Több községi önkormányzatnál ez a megoldás feszültséghez vezetett. A képviselő-testületek egyoldalú testületi döntései miatt lemondtak megválasztott polgármesterek.
A megbízatás időtartama alatt is néhány képviselő-testület megváltoztatta - a szervezeti és működési szabályzatának módosításával - a polgármesteri tisztség betöltésének a módját, a főállású polgármestert társadalmivá minősítette, s így a bíróságok döntöttek a vitában.
A Javaslat abból indul ki, hogy az egyoldalú döntés ellentétekhez vezethet. Erre tekintettel indokolt: a háromezernél kevesebb lakosú községben a választópolgárok döntsék el azt is, hogy milyen módon lássák el a polgármesteri feladatokat. A polgármesterjelölt (jelöltek) nyilatkozzanak arról, hogy főállásúként, vagy társadalmi megbízatásúként kívánják ellátni a polgármesteri feladatokat. Így a választópolgárok, amikor a polgármesterről döntenek, egyben döntenek a tisztség betöltésének módjáról is.
A feltételek, körülmények módosulása kivételesen indokolhatja a változtatást a polgármesteri tisztség betöltésének a módjában. Erre azonban a megbízatás időszakán belül legfeljebb egyszer kerülhet sor. Az ellentétek megelőzése érdekében tartalmazza a Javaslat, hogy a megbízatás időtartamán belül - egyoldalú döntéssel nem, csak közös megegyezéssel - a polgármester egyetértésével lehet megváltoztatni a polgármesteri tisztség betöltésének a módját.
A községekben az alpolgármesteri tisztség általában ellátható társadalmi megbízatásban. A háromezernél több lakosú önkormányzatnál a gyakorlati igények szerint a feladatok már indokolttá tehetik, hogy legyen főállású alpolgármester.

A 25-26. §-hoz

Általános elvként bevált, egyes helyzetekben merevnek bizonyult az a megoldás, hogy a körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszáma arányában járulnak hozzá. A társulások alapelvének az átvétele célszerű: az említett szabály az eltérő megállapodás hiányában érvényesüljön. Az eltérő megállapodásra törvényi felhatalmazás indokolt.
Az általános szabállyal való összhangot teremti meg a minősített többség megfogalmazása.

A 27-28. §-hoz

A helyi önkormányzatok lassan bontakozó, de már sokféle társulásainak további kiszélesítése, az együttműködés ösztönzése pénzügyi kedvezményekkel segíthető elő.
A megállapodást a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kell megküldeni.

A 29-31. §-hoz

Az Ötv. a helyi népszavazásban, népi kezdeményezésben résztvevők körét tekintve az Alkotmány 70. § (1) bekezdését ismételte meg. Ezen túl megengedte az üdülőtulajdonosok részvételét a helyi népszavazásban az üdülőterületen az üdülőterületet érintő ügyekben.
Az Alkotmánybíróság (18/1993.(III.19.) AB határozat) megsemmisítette az Ötv. 45. § (1) és (2) bekezdését, 46. § (2) bekezdését, 52. § (3) bekezdésének második mondatát és 53.§ első mondatát.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény (Övtv.) az Alkotmány 70. § (1) bekezdésénél szélesebb körben ad jogot az önkormányzati választásokon való részvételre. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
A helyi önkormányzás közvetett, illetőleg közvetlen gyakorlásában az alanyi körnek azonosnak kell lenni. Az Alkotmánybíróság elvi és gyakorlati szempontból sem találta alkotmányosnak az üdülőtulajdonosok részvételi lehetőségét a helyi népszavazásban.
Az Ötv. a helyi népszavazásban, ahhoz kapcsolódó eljárásokban (egyes §-aiban) a részvételre jogosult alanyi kör megjelölésére eltérő kifejezéseket használt (46.§ (2) bekezdésben: \"választói\"; 52. § (3) bekezdésben \"A lakosság falugyűlésen vagy a településrészen tartott helyi népszavazással kezdeményezi a községalakítást.\"; az 53.§ első mondata pedig visszautalt az 52. §-ra. A Javaslat ezért a helyi népszavazás alanyi körét az Övtv-vel azonosan javasolja megállapítani, az idézett §-ok megsemmisített részeiben pedig a választópolgár fogalmat használja. (A választópolgár fogalmát az Övtv. határozza meg.)
Az Ötv. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés alapvető rendelkezésein túl a helyi népszavazás érvényességi-eredményességi feltételeinek, valamint az eljárás részleteinek a megállapítását az önkormányzati rendeletalkotás körébe utalta.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a választópolgárok közösségének a helyi önkormányzáshoz való alapvető joga az önkormányzati jogok anyajogát jelenti. A helyi önkormányzás joga - noha az Alkotmány nem az ún. alapvető jogok között szabályozza - tartalmánál fogva az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint az alapvető jogokhoz hasonló védelemben részesül. Így az Alkotmány 8.§ (2) bekezdése szerint e jogra vonatkozó alapvető szabályokat is csak törvény állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogbiztonság - és a helyi önkormányzás helyi népszavazás útján történő, korlátozástól mentes gyakorlása érdekében elengedhetetlen, hogy a helyi önkormányzáshoz való jog, mint alapjog, helyi népszavazás útján történő gyakorlásával összefüggő garanciális jelentőségű rendelkezéseket törvény állapítsa meg. ( A helyi önkormányzatok ugyanis általában az Övtv. megfelelő alkalmazását rendelték el, ami ilyen általános utalással bizonytalanságot eredményezett.)
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján a Javaslat meghatározza a helyi népszavazás érvényességének és eredményességének feltételeit. Miután az önkormányzati választójogi törvény érvényességi feltételt nem állapít meg, a Javaslat az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtett azon elvet követi, hogy a választópolgárok egyszerű többségének akarata jusson érvényre.
Az eljárási garanciák körében a Javaslat kötelezővé teszi az aláírást gyűjtő ívek hitelesítését. Felhatalmazza a jegyzőt, főjegyzőt a hitelesítés megtagadására, bírósági kereset benyújtásának lehetőségével. Gyakran volt vita arról, hogy az önkormányzat rendelete alapján pontosan hány aláírást kell gyűjteni. A törvényességet erősíti, az utólagos vitákat megelőzheti, ha a jegyző a szükséges aláírások számát a hitelesítéskor rájegyzi az ívre.
Az önkormányzat nem tartható bizonytalan helyzetben a helyi népszavazás kitűzése tekintetében. A Javaslat szerint ezért az aláírásokat harminc napig lehet gyűjteni, s azt követően jogvesztő határidővel adhatók át a polgármesternek.
Az eljárás törvényi garanciái érdekében a Javaslat pontosan megjelöli a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek azon szabálycsoportjait, amelyeket alkalmazni kell a helyi népszavazásnál: (a választók nyilvántartása; szavazókörök; a választási szervek ellátják feladatukat a helyi népszavazásnál is; a szavazás).
A Javaslat alapján a képviselő-testület felhatalmazást kap arra, hogy eltérjen az önkormányzati választójogi törvényben meghatározott határidőktől, határnapoktól, a helyi népszavazásnál ugyanis általában rövidebb határidők alkalmazhatók.

Az 32-33. §-hoz

A helyi népszavazás ügyében hozott alkotmánybírósági határozat több szövegpontosítást igényel, a Javaslat ezeket tartalmazza.
Az Ötv. 52. §-a a községgé nyilvánítás feltételeként határozta meg - többek között - az alsó tagozatos általános iskola, orvosi rendelő fenntartását a településen. Célja az volt, hogy az a településrész, ahol már van legalább alsó tagozatos iskola, orvosi rendelő, az válhasson községgé. A törvény céljától eltérően a gyakorlatban ott is alsó tagozatos iskolát építettek, vagy berendeztek, ahol ez nem is volt indokolt. de így megteremtették a községgé nyilvánítás egyik feltételét. A törvényi szabályozás tehát indokolatlan beruházásokhoz vezetett, ezért e feltételt célszerű hatályon kívül helyezni. Ugyanakkor a községek szétaprózódása sem támogatható. Településszerkezetünk figyelembevételével a legalább háromszáz lakosú és a tovább fejlődésre is képes településrész önálló községgé nyilvánítására indokolt lehetőséget adni. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont ki kell zárni az olyan kezdeményezéseket, amelyek forráshiányos önkormányzatot eredményeznének akár az új, akár a megmaradó község esetében.
Hiányzott a szabályozás arra az esetre, amikor a községgé nyilvánítandó településrészen nem lakott települési képviselő, vagy nem vállalta a kezdeményezés előkészítésében való részvételt. A Javaslat indokoltnak tartja, hogy ilyen esetben az előkészítő bizottságot más választópolgárokból alakítsák meg.

A 34-35. §-hoz

Az egyesítés nemcsak új községet hozhat létre, ezért helyesebb az új település megfogalmazás. A megyék közötti átcsatolás előkészítése hívta fel a figyelmet arra, hogy az érintett és nemcsak a befogadó megye állásfoglalását is kérni kell.

Az 36. §-hoz

A várossá nyilvánítás feltételeit 1990-ben tágan állapította meg a törvényalkotó. A mérlegelési jogkör megtartása mellett a Javaslat a várossá nyilvánítható települések körét a nagyközségekben vonja meg. (A nagyközség fogalmát az Ötv. 108. §-a adja.)

A 37. §-hoz

Az 1990-ben megállapított feltételek alapján az ötvenezernél több lakosú városok kérelmére az Országgyűlés húsz várost megyei jogú várossá nyilvánított. Két megyeszékhely város - lakosságszáma miatt - nem kaphatott ilyen jogot. A megyeszékhely városok szerepe, intézményhálózata alapján indokolt, hogy a törvény alapján kapják meg a megyei jogot.
Célszerű, hogy a törvényalkotás is ösztönözze a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok együttműködését az egymást kölcsönösen érintő feladatok megoldásában. A Javaslat az együttműködés intézményes biztosítékaként egyeztető bizottság alakítását teszi kötelezővé.

A 38. §-hoz

A Javaslat szerint - az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban - a főváros és kerületei választópolgárai önkormányzáshoz való jogukat a főváros és kerületeiben választott képviselő-testületek által gyakorolják.
A Javaslat fenntartja az egy településen belül két szinten elhelyezkedő önkormányzati rendszert. Kifejezésre juttatja, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között alá- fölérendeltséget megjelenítő hierarchikus kapcsolat nincs. A Javaslat általános rendelkezései szerint a fő város önkormányzati rendszerében a fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok alapjogaikat tekintve egyenlőek.
A Javaslat a fővárosra vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. külön fejezetében foglalja össze, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokról szóló külön törvény egyidejű hatályon kívül helyezésével. Az átalakítással létrejött struktúra igazodik a főváros települési, területi és országos szerepköréhez és intézményesen biztosítja a főváros egységes, hatékony működését.

(Az Ötv. 62. §-ához)

A fővárosi közgyűlés, a polgármester és a főpolgármester választása részletes szabályait a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők, továbbá a polgármesterek választásáról szóló törvény tartalmazza. A választásra vonatkozó külön törvényi szabályozással összhangban a közvetlen módon választott közgyűlés munkájában a kerületi képviselő-testületek által delegált kerületi küldöttek is részt vesznek. A küldött a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, a közgyűlés munkájához kapcsolódó egyéb jogosítványait a közgyűlés, szervezeti- és működési szabályzatában állapíthatja meg. Itt indokolt rendezni a kerületi küldöttet megillető, a fővárosi bizottság működéséhez kapcsolódó tanácskozási jogot is.
A fővárosi közgyűlés hivatali szervezetét a főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző és főjegyző önállóan gyakorolja saját államigazgatási feladat- és hatáskörét, közöttük hierarchikus, alá-, fölérendeltségi kapcsolat nincs.
A településrészi önkormányzatok létrehozására, működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni a kerületi képviselő-testület által létrehozandó városrészi önkormányzatokra. A Javaslat - az egyes városrészek polgárainak igényeire - kötelezővé teszi a korábban önálló településen a városrészi önkormányzat létrehozását, amennyiben az érintett választópolgárok azt - külön szabályok szerint - kezdeményezik.
A fővárosi közgyűlés munkájának hatékonyabbá tétele érdekében lehetővé teszi a Javaslat, hogy közgyűlés átruházhassa intézménye, más szervezete vezetőjének megbízását, felmentését. A kerületi képviselő-testület és a fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja törvény által biztosított véleménynyilvánítási jogát.

(Az Ötv. 63-63/A. §-aihoz)

A Javaslat - tekintettel arra, hogy a főváros területén mind a fővárosi önkormányzat, mind a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatként is működnek - meghatározza a munkamegosztás alapvető elveit, amelynek célja az, hogy a városon belül ne legyen párhuzamos feladatellátás, s ugyanakkor ellátatlan feladatok se maradjanak a fővárosban.
A Javaslat szabályai lehetőséget biztosítanak a kerületi önkormányzatok számára, hogy megfelelő feltételekkel átvállalják a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások megszervezését. E jogosultság a kerületi önkormányzat mellett a kerületi képviselő-testületek társulását is megilleti. A közszolgáltatások szervezésének átvállalására a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület által kötött megállapodás alapján kerülhet sor. Kiemelendő: a feladat átvállalására úgy kerüljön sor, hogy ezáltal sem az ellátás színvonala, sem az ellátási kör hátrányosan nem változhat.
A Javaslatban meghatározott garanciális szabályok keretei között a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatoknak feladat- és hatásköréből átadhat, illetve ezeket a kerületi önkormányzatok átvehetik, ezáltal biztosítja a feladatok megfelelő keretek közötti áramoltatását és abban a megfelelő rugalmasságot.
A Javaslat a feladatátadást az önkormányzatok megállapodásához köti, egyben megfogalmazza, hogy az átadott feladatok és hatáskörök arányában a szükséges anyagi feltételeket is biztosítani kell a kerületek számára. A Javaslat ezen túlmenően nem korlátozza a fővárosi közgyűlést és a kerületi képviselő-testületet abban, hogy a feladatátadás, -átvétel részletes szabályait tartalmazó megállapodásban milyen kérdéseket szabályozzanak.
A feladatmozgás széleskörű előkészítő, szervező munkát, valamint a végrehajtási feltételek megteremtését igényli mindkét féltől. Az ellátási kötelezettség kezdő időpontja is a szuverén és kölcsönösen egyenrangú felek megállapodása alapján rendeződik.
A megállapodásban indokolt rendezni a megállapodásban foglaltak ellenőrzésére, a megszűnésére vonatkozó szabályokat is. A feladatátadás, -átvétel általában határozatlan időtartamú, de a Javaslat szerint határozott időtartamra is vonatkozhat. A kerületi önkormányzat által önként vállalt vagy kötelező feladatot a közgyűlés csak megállapodás alapján veheti át.
A Javaslat megjelöli azokat a kötelező feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros működése szempontjából kiemelkedő feladatok, továbbá érdektartalmukat tekintve a főváros egésze szempontjából csak egységes szemlélettel ítélhetők és oldhatók meg.
A feladatok között első helyen szerepelteti a Javaslat a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programjának a meghatározását (kidolgozását és elfogadását), a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet védelmét. A közgyűlés rendeletével határozza meg - és egyben védettség alá is helyezi ezen épületeket és területeket, szabályozza a fenntartás, felújítás és karbantartás feltételeit.
A lakásgazdálkodással kapcsolatos kötelező fővárosi feladatok meghatározásával a fővárosi önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályozás egységes keretek között történő meghatározása, a lakásépítési és a lakásrehabilitációs tevékenység összehangolása biztosítható.
A Javaslat a főváros hatáskörébe utalja az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó középfokú oktatási feladatok ellátását: a középiskolai (gimnáziumi), szakiskolai, valamint a kollégiumi ellátásról való gondoskodást.
A Javaslat meghatározza és a fővárosi specialitásokat figyelembe véve részletezi a fővárosi önkormányzat közszolgáltatási, szabályozási feladatait. A 8. § (1) bekezdéséhez viszonyítva új feladatként kerül meghatározásra pl. a fővárosi parkolásgazdálkodás szabályozása, a fővárosi tulajdonban vagy résztulajdonban lévő piacok és vásárcsarnokok fenntartása, valamint a főváros információs rendszerének működtetése.

(Az Ötv. 63/B. §-ához)

A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület szabadon társulhat egymással vagy a fővároson kívüli önkormányzattal.
Budapest és az agglomeráció kapcsolatát az önkormányzati és a közigazgatási rendszerben is indokolt leképezni. Egyelőre nem indokolt általános hatáskörű \"harmadik szintű\" önkormányzati egység létrehozása az agglomerációs társulás feladatainak ellátására.
A Javaslat szerint a főváros környéki (agglomerációs) társulás létrehozását a fővárosi közgyűlés, illetve az érintett, kerületi és a fővároson kívüli települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti, hozhatja létre. A törvény nem határozza meg az agglomerációs településeket, a települések önkormányzati megállapodására bízva annak meghatározását.
A Javaslat példálódzó jelleggel sorolja fel azokat a feladat-és hatásköröket, amelyek ellátására megalakulhat a speciális városkörnyéki társulás. Az önkormányzati autonómia alapján az érintett önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, hogy a felsorolt feladatok közül melyeket látnak el, illetve azokon kívül közösen mely feladatok ellátását vállalják.

(Az Övt. 63/C. §-ához)

A Javaslat külön is rendelkezik a kerületi alaptervről, a részletes rendezési tervről, valamint szabályozási előírásairól, amely alapját képezi a helyi tervezési, valamint fejlesztési célkitűzések megvalósításának. A kerületi alapterv lényegében a kerület általános rendezési tervének felel meg, amely elnevezése miatt sem téveszthető össze a főváros általános rendezési tervével. Az alapterv egyébként a főváros általános rendezési terve alapján készül.
A Javaslat külön szabályozza a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a főváros városfejlesztési programjára, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervének elfogadására vonatkozó kérdéseket. E terv célja, hogy előírja a főváros egészének alapvető területi, szerkezeti, területfelhasználási stb. szempontjait és környezetvédelmi követelményeit. Az épített és természeti környezet összhangjának biztosítása érdekében a Fővárosi Általános Rendezési Terv irányelvekben határozza meg az ún. kerületi alapterv főbb tartalmi elemeit, különös tekintettel az országos, illetve a fővárosi jelentőségű területekre, épületegyüttesekre.
E dokumentumok elfogadása egységes fővárosi szemléletet igényel, ugyanakkor nem mellőzhető az önálló kerületi érdekek figyelembevétele sem. Ezért a Javaslat a fővárosi program és terv elfogadását megelőzően előírja a kerületi önkormányzatok véleményének kötelező kikérését. Mindez arra irányul, hogy a főváros egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésénél az eltérő érdekeltségű önkormányzatok között véleménycserén alapuló előzetes konszenzus is kialakulhasson.
A főváros kiemelt helyzetére, az országban betöltött szerepére tekintettel különösen fontos jelentőségű az Általános Rendezési Terv, amely hosszabb időre meghatározza a település szerkezetét, fejlődésének és fejlesztésének irányait.
Emiatt is indokolt az, hogy a terv elfogadása előtt, a kerületek mellett a Kormány is véleményt nyilváníthasson a rendezési tervben foglalt elképzelésekről, a főváros városrehabilitációs és városfejlesztési programjáról, amelyeknek jónéhány kapcsolódási pontja lehet a kormányzati munkával is.
A területfejlesztési koncepciók és rendezési tervek tekintetében szabályozási hierarchia érvényesül. A fővárosi fejlesztési koncepciót és az általános rendezési tervet (szabályozási előírás) a fővárosi önkormányzat határozza meg, a Kormány és a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével. A kerületek ennek keretei között határozzák meg a részletes fejlesztési koncepciójukat, alapterveiket, részletes rendezési tervüket (szabályozási előírásaikat).
A fővárosi önkormányzat rendeletében szabályozza a tervek összhangjához szükséges követelményeket, meghatározza, hogy a tervezési folyamat során a kerületek és a fővárosi önkormányzat mely esetekben rendelkeznek véleményezési, egyetértési joggal, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, tervezési együttműködés. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros jelentős részének ellátását szolgáló közszolgáltatás helyszíne is.
A Javaslat a több kerület ellátását biztosító közszolgáltatás megvalósításához kapcsolódó, egyébként a kerületi jegyző hatáskörébe tartozó első fokú államigazgatási feladat-és hatásköröket a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője hatáskörébe utalja. Ezzel biztosítható, hogy az államigazgatási feladat- és hatáskörökben a döntés önkormányzati szervtől független szerv gyakorolja, kizárva a jegyzővel, illetve a főjegyzővel felmerülő esetleges összeférhetetlenségi helyzetet.

(Az Ötv. 64-64/C. §-aihoz)

Általános elvként a Javaslat rögzíti, hogy a főváros önkormányzati rendszerében az önkormányzati bevételek a ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskörök arányában illetik meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat, a gazdálkodás rendező elveként szolgál a bevételi források négyes csoportosítása.
Az első csoportba azok a bevételek tartoznak, amelyek a fővárosban valamennyi önkormányzatot - a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat önállóan - és közvetlenül megilletik. A közterületek hasznosítása után járó díjtételek ahhoz az önkormányzathoz folynak be, amelynek az adott közterület a vagyoni körébe tartozik. Címzett- és céltámogatást a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek. A kerületi önkormányzatokat illeti meg kizárólagos bevételként a szabálysértési bírság letiltása útján befolyt összege.
A második csoportba azok a bevételi források kerültek meghatározásra, amelyek esetében a fővárosi közgyűlésnek - a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével alkotott rendeletben - kell döntenie a megosztásról a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok között.
A fővárosi önkormányzat a kerületek számára speciális cél-és címzett támogatási rendszert vezethet be rendeletével. Ezzel nemcsak a térségi fejlesztések támogatása, hanem az összfővárosi méretekben jelentkező, infrastrukturális ellátottság területén jelentkező indokolatlan különbségeket is mérsékelni tudja a főváros közgyűlése az egyes városrészek, kerületek között.
A megosztott bevételek közé tartozik a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek által kivetett valamennyi helyi adó is, melynek felosztásáról a közgyűlés rendelkezik a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével.
A negyedik csoportba azok a bevételi források tartoznak, amelyek kizárólag a főváros bevételei. A fővárosi önkormányzatnak a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére tekintettel olyan feladatokat is el kell látnia, amelyek meghaladják érdekkörét és gazdasági lehetőségeit.
Azonban ezeknek a feladatoknak az ellátásához a központi költségvetés biztosítja a megfelelő támogatást, a települési önkormányzatokat általában megillető támogatási formákon kívül is. A műemlékvédelmi és környezetvédelmi bírság bevételi oldala igazodik az önkormányzati vagyon szabályozási kérdéseihez.
A fővárosi önkormányzat bevételei gyakorlatilag az általa működtetett azon intézmények fenntartásához nyújtanak fedezetet, amelyekhez az ellátottak után normatív költségvetési hozzájárulást biztosít az éves állami költségvetési törvény. A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a fővárosi és kerületi önkormányzatok saját éves költségvetése egymástól elkülönül.

(Az Ötv. 65. §-ához)

Garanciális jelentőségű, hogy a főváros önkormányzati rendszerében valamennyi önkormányzat részt vehessen a rá vonatkozó jogi szabályozás előkészítésében, a reá vonatkozó kérdésekben az önálló érdekérvényesítésben.
A főváros egészét érintő kérdésekben a főváros közgyűlése képviseli az önkormányzati érdekeket. E körben az érintett kerületek véleményének kikérése a főpolgármester számára kötelező, az eltérő véleményeket is köteles a véleményezés során az arra illetékes szerveknek továbbítani. A Javaslat szerint a kerületi struktúrát érintő szabályozás előkészítése során a kerületek véleményét külön ki kell kérni.
A Javaslat szerint a fővárosi önkormányzat részére feladat-és hatáskört megállapító törvény előkészítésébe a fővárosi közgyűlést be kell vonni. Ehhez kapcsolódó garanciális szabály az, hogy a fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt köteles kikérni az érintett kerületi ön kormányzatok véleményét, valamint annak kialakítására megfelelő határidőt kell biztosítani.

(Az Ötv. 65/A-B. §-aihoz)

A főváros önkormányzati rendszerének eltérő sajátosságai, az önkormányzati rendszer kétszintűsége, valamint az önkormányzati jogok, a felelősségi körök, illetve funkciók megosztottsága a fővárosban lévő önkormányzatok rendeletalkotásánál is az általánostól eltérő szabályozást igényelnek.
Ez az eltérő sajátosság kifejeződik abban, hogy a Javaslat szerint törvény végrehajtására rendeletet a fővárosban az az önkormányzat alkothat, amelyiket a rendeletalkotás jogával a törvény felhatalmazott. Ha törvény a rendeletalkotás jogával a települési képviselő-testületeket ruházza fel és nem mondja ki, hogy a fővárosi önkormányzatok közül melyik önkormányzatot illeti a felhatalmazás, a rendeletalkotás joga a kerületi képviselő-testületet illeti, összhangban a törvény 8. § /1/ bekezdésével.
A fővárosi önkormányzatot feladatai tekintetében megilleti a szabályozás (rendeletalkotás) döntően Budapest egészére vagy egy kerületet meghaladó részére, az alkotmányos szabályozással összhangban. A rendeletalkotás annyiban hierarchikus, hogy a fővárosi önkormányzat feladatkörében alkotott rendelete felhatalmazást adhat a kerületi önkormányzatoknak a további részletező helyi rendeletalkotásra. E körben a kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a felhatalmazáson, nem lehet ellentétes a fővárosi rendelettel.
A kerületet önállóan is megilleti feladatkörében a helyi önkormányzati rendeletalkotás joga, melynél nem érvényesül a fővárosi rendeletalkotási hierarchia.
A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok önkormányzati rendeletben történő szabályozásánál az általános szabályok az irányadók. Az Alkotmány 44/A. § /2/ bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében alkot rendeletet. A feladatkör meghatározásához támpontot ad az önkormányzati törvény, a hatásköri törvény, valamint más törvények.
Amennyiben a törvény által nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére alkotott közgyűlési rendelet egy adott társadalmi viszonyt nem a főváros egészére kiterjedő területi hatállyal szabályoz, ilyen esetben nem kizárt, hogy azok az önkormányzatok amelyekre a rendelet hatálya nem terjed ki, az adott kérdést önállóan is szabályozhassák. A lokálisan elkülöníthető, az egy kerületet érintő szabályozatlan társadalmi viszonyoknál a kerületek rendeletalkotása az elsődleges.
A kerületi és a fővárosi önkormányzatok közötti együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében, a kölcsönös tájékoztatás miatt a főpolgármesternek, illetve a polgármesternek gondoskodnia kell a rendelettervezetek kölcsönös megküldéséről. A kerületi képviselő-testület rendeletét, amennyiben azt nem a kerületi önkormányzat hivatalos lapjában hirdeti ki, a kihirdetés után meg kell küldeni főpolgármesternek.

(Az Ötv. 66-66/B. §-aihoz)

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a jelenlegi városszerkezeti tagozódásnak megfelelően a főváros területe kerületekre tagozódik, s minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. A kerületi határok megváltoztatásának hatásköre az Országgyűlést illeti meg (93. § (4) bek.).
A Javaslat a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezési jogával felruházza a változtatásban közvetlenül érintett fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a fővárosi közgyűlést.
Garanciális szabály, hogy a kezdeményezés az Országgyűléshez csak helyi népszavazás eredménye alapján és a területi változtatásban közvetlenül érintett önkormányzati képviselő-testületek véleményével nyújtható be.
A Javaslat a kerületi tagozódás azon speciális esetéről is rendelkezik, amikor ez egyben a főváros külső közigazgatási határainak a módosulását is eredményezi. Lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a kerületek (városrészi önkormányzatok) a fővárosból való kiválás jogával élhessenek, ha önálló önkormányzat működtetésére alkalmasak.
Ugyancsak rendezi a szabályozás azt a lehetőséget, amikor a fővároson kívüli - vele határos - települési önkormányzat kíván a fővároshoz csatlakozni. A Javaslat itt is tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek e kérdések konszenzussal történő rendezéséhez szükségesek.
A Javaslat a Kormánynak is biztosítani kívánja azt a jogosultságot, hogy a kerületi tagozódás megváltoztatását kezdeményezze. Az önkormányzatok ebben az esetben is jogosultak helyi népszavazás útján véleményük kinyilvánítására.
A Javaslat a kezdeményezés jogát határidőhöz köti, mivel a városszerkezet átalakítása alapos döntéselőkészítő munkát igényel.

(Az Ötv. 67. §-ához)

A Javaslat ezen rendelkezései külön szabályokat tartalmaznak azokra az Ötv.-ben egyébként meghatározott kérdésekre, amelyek törvényi szinten, mint fővárosi sajátosságok eltérő szabályozást kívánnak meg más, a fővároson kívüli önkormányzatokhoz képest. A Javaslat szerint a főváros sajátos helyzetére figyelemmel kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a fővárosi főpolgármester hatáskörébe utalhat.
Hasonló okból válik szükségessé az, hogy a magasszintű jogszabályok a fővárosi főjegyzőt bizonyos kiemelt ügyekben első fokú hatósági jogkörrel ruházzák fel.
Az államigazgatási ügyek szakszerű és hatékony elbírálása érdekében a kerületi képviselő-testületek hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a fővárosi közgyűlés rendeletében társulás létrehozását kötelezővé teheti, egyes hatósági hivatali szolgáltatások egységes és összehangolt ellátását elrendelheti.

(Az Ötv. 68-68/D. §-aihoz)

Az 1. § /6/ bekezdése értelmében az önkormányzatok a törvény keretei között rendelkeznek önállóan tulajdonukkal.
A 79. § (2) bekezdés b/ pontja pedig előírja, hogy a törzsvagyon tárgyairól törvényben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A Javaslat e felhatalmazások alapján a feladat-és hatáskörök, valamint a gyakorlásukhoz szükséges vagyoni feltételek összhangjának megteremtése érdekében korlátozza a tulajdonos önkormányzatokat. Kötelezővé teszi az önkormányzati feladat-és hatáskörök gyakorlásához, a közszolgáltatások ellátásához szükséges önkormányzati vagyon más önkormányzatok részére történő használatba adását.
A Javaslat azt az elvet érvényesíti, hogy az alapfokú közszolgáltatásokhoz szükséges vagyon a kerületi önkormány zatok használatába kerüljön akkor is, ha a kezelői jog alapján a 107. § (2) bekezdéséből következően a vagyon a főváros tulajdonát képezi. Kivételként állapítja meg azt az esetet, amikor a kerületi önkormányzat az alapfokú közszolgáltatást nem vállalhatja, mert pl. azt a törvény kivételesen a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladatává teszi. A nem alapfokú közszolgáltatásoknál ugyancsak elsőbbséget élveznek a kerületek. Az ilyen célokat szolgáló vagyont a kerület használatába kell átadni. Értelemszerű, hogy e kötelezettség fennáll azon fővárosi tulajdon esetében is, amely a kerület részére törvényben előírt kötelező közszolgáltatás céljára szolgál.
A kerületi önkormányzatoknak ad választási lehetőséget a Javaslat azon rendelkezése is, amely a kerületi önkormányzat tulajdonát képező vagyon használatra való átadását szabályozza. A kerület akkor köteles a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását biztosító vagyonát a fővárosnak átadni, ha a főváros helyett nem vállalja a kötelező közszolgáltatás gyakorlását, illetve a hatáskör kizárólagos jellege miatt nem vállalhatja.
A közvagyon rendeltetésszerű használatát kívánja biztosítani az a rendelkezés, amely a nem kötelezően előírt közszolgáltatás feltételéül szolgáló kerületi tulajdonú vagyon használatra való átadását rendeli el, ha a tulajdonos önkormányzat nem, de a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást fenn kívánja tartani.
A Javaslat illetékes kerületi önkormányzatot említ, amely alatt a vagyon fekvése szerinti, illetve a feladatot ellátó kerületi önkormányzatot, valamint a társulásban résztvevő kerületi önkormányzatokat kell érteni.
A több célú, különböző fajtájú és szintű szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati vagyonra tekintettel a Javaslat le hetőséget ad arra, hogy vagyonrészek használatba adására is sor kerülhessen. A költségvetési szempontokra is tekintettel a Javaslat a térítés nélküli használatra való átadást írja elő.
Az önkormányzati tulajdon célszerű hasznosítását teszi lehetővé az a rendelkezés, amely lehetőséget ad a használatra átadott vagyon eredeti rendeltetésének megváltoztatására. Ugyanakkor a tulajdonos önkormányzat érdekeit védve ezt a tulajdonos hozzájárulásához köti. A folyamatos közszolgáltatást biztosítja, hogy a használónak a vagyon eredeti rendeltetésének megfelelő közszolgáltatást továbbra is nyújtania kell, különben a használati mód megváltoztatásához a tulajdonos nem köteles hozzájárulni.
A Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a fővárosban a helyi közutak és műtárgyai, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi, kerületi önkormányzatok egymásra átruházhassák. Az átruházott vagyon továbbra is forgalomképtelen marad a 79. § (2) bekezdés a/ pontja alapján más jogalanyok tekintetében.

A 39. §-hoz

Az önkormányzati megye a középszintű közigazgatás egyik jelentős résztvevője. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok közötti munkamegosztásban a továbbiakban sem módosul az az elv, hogy - az érdekeltségüktől és a teljesítőképességüktől függően - elsősorban a települési önkormányzatok látják el a helyi közügyeket. A megye a jövőben ugyan nagyobb stabilitással - de változatlanul kisegítő (szubszidiárius) jelleggel - végzi a kistérségi, körzeti önkormányzati közszolgáltatásokat.
A fenti elvek jegyében a Javaslat megfogalmazza, hogy a megyei önkormányzat területi önkormányzat. E meghatározás nem hierarchikus viszonyt fejez ki, nincs alá- és fölérendeltség a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok között. A Javaslat azzal, hogy a megyei önkormányzatot területi önkormányzatként határozza meg, alapot teremt a megyei, illetőleg a települési önkormányzati típusok, szintek közötti funkcióbeli különbségek megjelenítésére, kifejezésre juttatására. A megyei és a települési önkormányzatok egyaránt helyi önkormányzatok, de részben eltérő feladatokat teljesítenek.
A Javaslat az előző választási ciklus - sok vitát kiváltó - szabályozásán változtatva azt kívánja biztosítani, hogy az érintett települési önkormányzat és a megyei önkormányzat között indokolt igény esetén - alapvetően megállapodáson alapuló - feladatátadás-átvétel jöhessen létre. Azokban a közszolgáltatásokban is, amelyekben a megyei önkormányzat bír feladatellátási felelősséggel, a Javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei önkormányzattól - annak egyetértésével - a megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat átvállalhassa az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását. A körzeti kötelező közszolgáltatást nyújtó intézmény települési önkormányzat által történő átvételét több tényező indokolhatja. Így: a körzeti ellátásban részt vevő önkormányzatok anyagi teherbíróképessége, az intézmény működési adottságai, a kialakult jó hagyományok. Ilyen esetekben a megyei önkormányzat nyilvánvalóan egyetértését adja a feladatteljesítés átvállalásához. Másrészt továbbra is fenntartja a Javaslat azt a lehetőséget, mely szerint a megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kérésére, az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását átadja a települési önkormányzatnak. Ehhez azonban a Javaslat feltételeket is támaszt. Egy részt a települési önkormányzatnak azt kell - tapasztalati adatok alapján - igazolnia, hogy a megelőző négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége. Másrészt pedig a Javaslat egy minimális időtartamot - legalább három évet - jelöl meg az intézményirányítás viszonylagos stabilizálása érdekében az átadásra és a feladatteljesítésre. A közszolgáltatási feladat átadás-átvételét -az érintett önkormányzatok - megállapodásba foglalják. A Javaslat nem részletezi a megállapodás tartalmát, esetleges kötelező törvényi elemeit, mert az önkormányzatokra bízza a szükséges és elégséges átadási-átvételi feltételek megegyezésen alapul rögzítését.

40. §-hoz

A Javaslat a megyei önkormányzat közszolgáltatási feladat- és hatásköreinek viszonylagos stabilitására törekszik.
Szűk körben bővíti a megyei önkormányzat kötelező feladatés hatásköreit a több településre kiterjedő, a települési érdekeken túlmutató önkormányzati szolgáltatások ellátása tekintetében. Az elmúlt időszak tapasztalatai ugyanis azt támasztották alá, hogy a körzeti ellátást biztosító egyes szakintézmények (kórházak, szakiskolák, szakmunkásiskolák) fenntartása, fejlesztése - a kis- és a középvárosokban - jelentékeny pénzügyi és szakmai terhet jelentett. Ezért a Javaslat általános szabályként ezeket a körzeti közszolgáltatási közügyeket megyei önkormányzati kötelező feladatként határozza meg. Ezáltal lehetővé válik a feladatellátáshoz kapcsolódó anyagi erők integrálása, az intézmények szakmai kihasználásának hatékonyabb biztosítása. A Javaslat a megyei önkormányzatok számára azoknak a közszolgáltatási feladatoknak a teljesítését (intézmények fenntartását, fejlesztését, irányítását) írja elő, amelyek közös jellemzője, hogy települési szinten nem vagy csak gazdaságtalanul volnának megoldhatók.
A Javaslat oldja a megyei önkormányzat kötelező feladatellátási feladatait a gimnázium és kollégiuma fenntartásánál, a járóbeteg szakellátásnál. Ilyenkor, ha e szolgáltatások teljesítését a települési önkormányzat vállalja, az is végzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen intézmények esetében a települések vállalják azok fenntartását, mert sok esetben a feladat ellátása szorosan kapcsolódik az alapellátáshoz, és nagyobbrészt a székhely települések lakói, illetve közvetlen környezetük veszik igénybe e szolgáltatásokat.
További feladatként fogalmazza meg a Javaslat a térségi foglalkoztatási feladatok, a megyei sportszervezési, a gyermek és ifjúsági feladatok ellátását, a szakosított szociális ellátások területi összehangolását, továbbá az egyes szakosító ellátás körébe tartozó feladatokról történő gondoskodást. E körben a térségi érdekeltséget, a feladatmegoldási képességet kívánja erősíteni alapvetően megyei önkormányzati szervező és koordináló tevékenység révén.
A Javaslat megjelöli azokat a megyei önkormányzati kötelező feladatokat, amelyeket a közszolgáltatási intézmények irányításán túlmenően az ágazati feladatok és hatáskörök gyakorlása során a megyei önkormányzat ellát. Így: az épített és a természeti környezet védelmének önkormányzati teendői, a megyei idegenforgalmi értékek feltárása, e célkitűzések meghatározása, a térségi foglalkoztatási feladatok ellátásáról való gondoskodás, továbbá a területi információs rendszer kialakításában való részvétel.
A területfejlesztés az állam és az önkormányzatok közös feladata. Új típusú intézményként határozza meg a Javaslat a megyei területfejlesztési tanács felállítását. A tanácsot a területfejlesztési törvény rendelkezése szerint, de legkésőbb 1995. június 30-áig létre kell hozni, annak érdekében, hogy a területfejlesztési feladatok, valamint a kormányzati területfejlesztési programok összehangolása időben megtörténhessen.

A 41. §-hoz

A Javaslat a megyei önkormányzat rendeletalkotási tárgyköreit kizárólag a saját feladat- és hatásköréhez igazítva állapítja meg. A népszavazás elrendelését pedig a döntési hatáskörében teszi lehetővé. A települési önkormányzatokéhoz képest a szabályozási kör szűkítése a megyei feladat-és hatáskörök sajátosságából fakad. A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok megyei szabályozása azonban nem sértheti a települési önkormányzatok önálló szabályozási jogosultságát.

A 42-45. §-hoz

A megyei önkormányzat képviselő-testülete a megyei közgyűlés. Ezt szövegpontosítással a Javaslat kifejezésre juttatja. A megyei önkormányzat képviselői választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szabályozza, erre utalás történik.
A Javaslat szerint a megyei közgyűlés elnökét a megyei testület minősített többséggel, titkos szavazással, a közgyűlés megbízásának időtartamára választja, a saját tagjai sorából. A megyei közgyűlés, alelnökét (alelnökeit) is a közgyűlési tagok sorából választják meg.
A Javaslat VIII. fejezete a megyei képviselő-testületre és szerveire vonatkozóan, továbbra is csak azon fő szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek a települési önkormányzatokhoz képest. Ezért a megyei önkormányzat szervezetére és működésére - a fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a települési önkormányzatokra előírtakat kell megfelelően alkalmazni.

A 46. §-hoz

A Javaslat meghatározza a törzsvagyon fogalmát. Az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható törzsvagyonnak, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja. Utalást tesz továbbá arra a fővárosi szabályra, mely szerint a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok tulajdonjogát a fővárosi, kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják, de e törzsvagyon forgalomképtelen jellege ezáltal nem változik. A főváros és a kerületi önkormányzatok közötti átruházás lehetőségét - megállapodásban - a gyakorlatban felmerült igények teszik szükségessé.

A 47. §-hoz

A Javaslatban szövegpontosításra került sor. A fejlesztési és rekonstrukciós feladatok összevont terminológiája a beruházási feladatmegnevezés.

A 48. §-hoz

Az önkormányzatok gazdálkodását az elmúlt négy év folyamán az Állami Számvevőszék ellenőrizte. A Számvevőszék területi szervei megfelelő kiépítettsége hiányában, illetőleg a központi szervezet korlátozott létszám-ellátottsága következtében azonban csak az önkormányzatok viszonylag kis hányadának átfogó gazdasági ellenőrzésére kerülhetett sor.
A Javaslat az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését erősíteni kívánja. Ennek érdekében előírja a helyi ön kormányzatoknál a négyévenkénti átfogó ellenőrzés lefolytatását, az államháztartásra vonatkozó jogszabályok megtartásának, az államháztartási pénzeszközök gazdaságos felhasználásának ellenőrzését. A jelzett ellenőrzést az Állami Számvevőszék az Önkormányzati és Területi Igazgatósága útján látja el. A további részletszabályok az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítása útján állapíthatók meg.
Jelentős szerepet kap a helyi önkormányzatok gazdálkodásának belső ellenőrzése. Ezt a feladatot a polgármesteri hivatalnak a jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőre végzi.
Az önkormányzatnál és intézményeinél a Javaslat szerint konkrét feladatokat kap a képviselő-testület pénzügyi bizottsága. Egyebek mellett véleményezi az éves költségvetési javaslatot, figyelemmel kiséri a költségvetési bevételek alakulását, ellenőrizheti a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel közli. A képviselőtestület és a bizottság vitája esetén a képviselő-testület a vizsgálat megállapításait az Állami Számvevőszékhez küldi meg, amely vizsgálatot folytathat az ügyben.

A 49-53. §-hoz

A Javaslat az 1990-ben létrehozott köztársasági megbízotti jogintézményt megszünteti. A zárórendelkezések között kimondja, hogy a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a köztársasági megbízott és hivatala jogutódja. A megszűnő köztársasági megbízotti jogintézmény helyett - feladatainak részleges átalakításával - a fővárosban és a megyékben államigazgatási feladatot ellátó költségvetési szervként a továbbiakban közigazgatási hivatal működik.
Az átalakítás alapvető célja az, hogy az 1990-ben politikai kompromisszum eredményeként létrejött köztársasági megbízotti intézményt - amelynek tevékenységére mind a közigazgatáspolitikai, mind pedig a végrehajtó jellegű államigazgatási tevékenység jellemző volt - kifejezetten államigazgatási feladatok ellátására rendelje és így helyezze el azt az állami szervezet rendszerében.
A politikai elemektől mentes közigazgatási hivatal olyan államigazgatási szerv, amelyet a belügyminiszter irányít. Alapvető rendeltetése továbbra is a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének operatív elvégzése.
A Javaslat természetszerűleg kiterjeszti a törvényességi ellenőrzést a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatokra is, összhangban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseivel.
A Javaslat a köztársasági megbízott jogállására és egyes feladataira vonatkozó külön törvény, illetve kormányrendelet alapvető rendelkezéseit átvette. Így a legfontosabb törvényi rendelkezések az Ötv-be kerülnek és csak az eljárási részletszabályokra kell külön kormányrendeletet alkotni.
A fentieknek megfelelően a külön törvényből - amely így hatályon kívül helyezhető - vette át a szakmai segítségnyújtás kötelezettségére vonatkozó szabályt, amely csak feladatkörében terheli a közigazgatási hivatalvezetőt.
Az államigazgatási hatósági feladatok körében - összhangban az Áe. szabályaival - a Javaslat rögzíti, hogy a közigazgatási hivatal vezetője jogorvoslati jogkörében eljárva felettes szervnek minősül, e körben ellenőrzést is folytathat. Azokban az ügyekben tehát, amelyekben a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző vagy a főjegyző járt el - ha a jogorvoslati eljárás nem valamely centrális államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik - a közigazgatási hivatal vezetője felettes szervként eljár, de az egyedi ügyek jogorvoslásán túlmenően, ezen ügykörökben átfogó hatósági szakmai ellenőrzést is végezhet.
A Javaslat szűkíti a közigazgatási hivatal vezetője összehangoló szerepkörének határait. Azt kizárólag igazgatásszervezési szempontból teszi lehetővé. Az igazgatásszervezési szempontú összehangolás azt célozza, hogy a közigazgatási hivatal és az illetékességi területén működő más államigazgatási szerv tevékenysége között kialakuljon az ügyfeleket szolgáló összhang, pl. az ügyfélfogadás rendjének célszerű, az ügyfeleket szolgáló egymáshoz igazítása, a szükséges hatósági információk kölcsönös biztosítása.
Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzését ugyan az Állami Számvevőszék végzi, de a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva számos a gazdálkodás jogszerűségére vonatkozó információ birtokába jut, elsősorban a képviselő-testületek jegyzőkönyveinek vizsgálata során. A Javaslat feljogosítja a közigazgatási hivatal vezetőjét, hogy ha a törvényességi ellenőrzés alkalmával az önkormányzat gazdálkodását érintő mulasztás vagy jogszabálysértés gyanúját észleli, felkérje az Állami Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására és a szükséges intézkedések megtételére.
Az Ötv. 12. § (1) bekezdés alapján a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület ülését a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Amennyiben a polgármester vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester nem tesz eleget a fenti kötelezettségének, a Javaslat szerint a közigazgatási hivatal vezetője hívja össze a képviselő-testület ülését. A rendelkezés törvénybe iktatását az indokolja, hogy a polgármester jogsértő mulasztása rövid időn belül orvosolható legyen, a képviselő-testület a szükséges intézkedéseket meghozhassa, működése folyamatossá váljon.
A törvényességi ellenőrzés körét, terjedelmét az 1990. évi XC. törvény most már hatályon kívül kerülő egyes rendelkezéseit felhasználva állapítja meg a Javaslat. A korábbinál pontosabban határozza meg az ide vonatkozó szabályokat. A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési joga kiterjed a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzat döntéshozatali eljárására is.
A Javaslat szerint nem tartoznak a törvényességi ellenőrzés körébe azok a határozatok, amelyek alapján külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak, illetve munkaügyi vitának, vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye. E rendelkezések a szükségtelen eljárási párhuzamosságok kiküszöbölésére irányulnak, ugyanakkor meg kívánják akadályozni, hogy súlyos törvénysértések orvosolatlanul maradjanak. Ezért a Javaslat szerint kiterjed a törvényességi ellenőrzés azokra a határozatokra is, amelyek esetén ugyan van helye külön jogszabályban meghatározott eljárásnak, de a munkavállaló javára történt jogszabálysértés. Így a közigazgatási hivatal vezetője jogosult vizsgálni pl. kinevezés, választás, egyéb munkaügyi kérdés esetében azt, hogy a képviselő-testület rendelkezett-e hatáskörrel, a szükséges eljárási szabályokat betartotta-e, noha az esetleges későbbi munkaügyi vita elbírálása a bíróság hatásköre.
A Javaslat a törvényességi ellenőrzés eszközrendszerét bővíti arra az esetre, ha jogszabálysértő önkormányzati döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna. A közigazgatási hivatal vezetője ezt a képviselő-testület jegyzőkönyvéből, a számára kézbesített döntésből vagy egyéb információ alapján képes megállapítani.
Ez esetben a döntés kézhez vételétől számított nyolc napon belül Alkotmánybírósághoz, a bírósághoz fordul. A bírósági kereset benyújtásának halasztó hatálya van. Az alkotmánybírósági indítvány benyújtásának jogi következménye később, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása alkalmával határozható meg.

A 54. §-hoz

A közigazgatási hivatal vezetőjét a belügyminiszter bízza meg. A hivatalvezetői megbízás pályázat alapján nyerhető el. Közigazgatási hivatal vezetőjének a külön jogszabály által előírt képesítési feltételekkel rendelkezők pályázhatnak. A hivatal vezetőjének szakmai tevékenységét a belügyminiszter irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A hivatalt a közigazgatási hivatal vezetője vezeti, ő a hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogok gyakorlója. A közigazgatási hivatal vezetője feladat- és hatáskörének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A fentiekből következik, hogy a közigazgatási hivatal ugyan a Belügyminisztérium - mint a közigazgatásért általánosságban felelős tárca - irányítása alatt működik, de szakmai tevékenységét, a saját feladat- és hatáskörükben az ágazati minisztériumok is irányítják.

A 55. §-hoz

Az országos önkormányzati érdekképviseletek szerepét kívánja erősíteni a Javaslat azzal, hogy kihangsúlyozza: az országos érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. A hatályos szabályozás ehhez képes gyengébb jogosítványt tartalmazott. Pusztán lehetővé tette, hogy az országos önkormányzati érdekképvisele ti szervezetek véleményt nyilvánítsanak a jogszabályokra, döntési tervezetekre.

56. §-hoz

Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.tv. (a továbbiakban: Nek. tv.) megalkotása során úgy döntött, hogy a kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. E fejezet célja, hogy a települési önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok számára zökkenőmentes, hatékony együttműködésük érdekében - elősegítse a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény együttes alkalmazását.
A Javaslat a települési önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülésén kötelezően meghozandó döntésekről rendelkezik. Az alakuló ülésen kell dönteni arról, hogy a települési önkormányzat - a feltételek megléte esetén - átalakul-e kisebbségi települési önkormányzattá. Amennyiben a képviselő-testület nem alakul át, azonban közvetett módon lehetséges a helyi kisebbségi önkormányzat megalakulása, a kisebbségi képviselők - a települési képviselő-testület alakuló ülésétől számított három napon belül - külön ülésen döntenek a helyi kisebbségi önkormányzat megalakításáról. A rendelkezés a kisebbségek érdekképviselete, önkormányzatuk létrehozása szempontjából lényegbe vágó döntést rövid határidőhöz köti.
Ugyancsak határidőhöz köti a Javaslat a helyi kisebbségi önkormányzat testülete alakuló ülésének összehívását. A települési önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülésétől számított 15 napon belül kell összehívni a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakuló ülését. Ha ilyen nem jött létre - ugyanezen időpontig kell a közvetlenül választott kisebbségi önkormányzat alakuló ülését is összehívni.
A két rendelkezés révén biztosított, hogy rövid határidőn belül tisztázódik alakul-e és ha igen, milyen kisebbségi önkormányzat az adott településen, továbbá az is, hogy az erről szóló döntést követően ugyancsak meghatározott időn belül az adott kisebbségi önkormányzat alakuló ülését is megtartják.
A Javaslat határidőt (90 nap) állapít meg a helyi kisebbségi önkormányzat működését elősegítő, a Nek. tv. 27. § (1) bekezdése alapján kötelezően megalkotandó rendelet elfogadására, ha a megalkotását a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi. A képviselő-testületnek azonban e rendeletet külön kezdeményezés hiányában is meg kell alkotnia.
A Javaslat szabályozza a települési önkormányzat képviselőtestülete feladat- és hatáskörei átruházásának lehetőségét és körét. Ennek alapján a települési önkormányzat, ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, átruházhatja egyes hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére. A (hatósági, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök) és az Ötv. 10.§-ában felsorolt hatáskörök nem ruházhatók át.
A Javaslat a helyi kisebbségi önkormányzat testülete vezetőjének, az elnöknek feladatává teszi a testület ülésének összehívását és vezetését. Rögzíti, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testületének döntése határozat, rendeleltet nem alkot.
A helyi kisebbségi önkormányzat testületének döntései közül minősített többséghez kötötteket a Javaslat külön megjelöli, követve ebben az Ötv. általános szabályozásának rendjét.
A Javaslat kötelezően írja elő, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testületi üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről és aláírásáról való gondoskodás - az Ötv. általános szabályaitól eltérően - az elnök feladata. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az adminisztrációs munkát - a kisebbségi önkormányzat igényei szerint - a jegyzőnek segítenie kell.
A Javaslat meghatározza a helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kiemelt kérdésköreit is. A szabályzatot tartalmazó határozat kihirdetése azért szükséges, mert a kisebbséghez tartozó állampolgárok ennek ismeretében képesek ellenőrizni a testület, a kisebbségi önkormányzat működésének megfelelőségét. A kihirdetésről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
A helyi kisebbségi önkormányzat képviselője - a kisebbségi önkormányzat létrejövetelének módjától függetlenül azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír. A helyi kisebbségi önkormányzat bizottságokat is létrehozhat, tekintettel azonban arra, hogy ez az önkormányzat maga is speciális feladat-és hatáskörrel bír, nem indokolt kötelező bizottságok létrehozásának törvényi elrendelése.
A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke indítványozhatja a bizottság összehívását. A bizottság összehívására, ülésének vezetésére egyébként - a Nek. tv. 24.§ értelmében - az Ötv. általános szabályai alkalmazhatók.
Az elnöknek a Nek. tv. 26.§-a alapján joga van megkereséssel fordulni bármely közigazgatási szerv vezetőjéhez. A Javaslat az önkormányzat, mint közigazgatási szerv tekintetében a legszélesebb körű szakmai információkkal rendelkező tisztségviselőt, a jegyzőt jelöli meg, akihez az elnök megkereséssel fordulhat. Ez természetesen nem zárja ki a polgármester megkeresését, de az esetek zömében - különösen hatósági vonatkozású ügyekben - célszerű a jegyző megkeresése.
A Javaslat szabályozza a helyi kisebbségi önkormányzat vezetőjének elnevezését és az elnök általános képviseleti jogát. Az elnevezés szabályozásának célja annak kizárása, hogy egy településen belül azonos elnevezéssel (pl. polgármester) két vagy több önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati vezető tisztség legyen betölthető.
Az elnök - amennyiben nem tagja települési önkormányzat képviselő-testületének - tanácskozási joggal részt vehet a testület ülésein.
A Javaslat biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat társuláshoz, közös kisebbségi testület létrehozásához való jogát. Társulás lehetséges mind a helyi kisebbségi önkormányzatok, mind pedig a helyi kisebbségi és a helyi önkormányzatok között.
Közös kisebbségi testület létrehozása esetén a Javaslat rendezi, hogy az érintett települési önkormányzatok közül melyik hivatala lássa el a közös kisebbségi testület ügyviteli teendőit.

Az 57. §-hoz

A Javaslat eddig hiányzó, az önkormányzatok által is igényelt értelmező szabályokat tartalmaz az egységes gyakorlat érdekében.

Az 58. §-hoz

Az elmúlt időben kis számban, évente három-négy ügyben - kivételesen - vált szükségessé körjegyzőségi kijelölés.
Egyes körjegyzőségek felbomlásával ugyanis egy-egy törpeközség igazgatás nélkül maradhatna kijelölés hiányában. Az egyes ügyek rövid időn belüli lezárása érdekében a belügyminiszter döntése után indokolt kizárni a külön jogorvoslatot.
A kijelölés esetén a belügyminiszter nem államigazgatási jogkörben jár el, hanem az önkormányzati munkáért felelős közjogi feladatkörében.

Az 59. §-hoz

A helyi önkormányzatok tulajdoni igényét elbíráló vagyonátadási hatósági munkát célszerű volna mielőbb lezárni.
Ennek elősegítésére - ismerve a már folyamatban levő munkateher nagyságát - a Javaslat 1995. március 31-ében állapítja meg a helyi önkormányzatok tulajdoni igénye bejelentésének utolsó határnapját. A később felszinre kerülő igények már csak a polgári peres eljárásban, bíróság előtt lesznek érvényesíthetők.
A feladatváltozás következtében használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok tulajdonjogát a fővárosi, kerületi önkormányzatok - a törzsvagyoni jelleg fenntartása mellett egymásra átruházhatják, s ezáltal a gyakorlatban rendezhetnek felmerülő ügyeket.

A 60-61. §-hoz

A Javaslat szövegpontosítás és határidőt ad a területfejlesztési tanács megalakítására.

A 62-63. §-hoz

Néhány önkormányzat arra hivatkozással nem alkotott szervezeti és működési szabályzatot, hogy a törvény nem állapított meg erre határidőt. Az Alkotmánybíróság (2099/E/1991/2. AB határozat) rámutatott: A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által meghatározott működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. A Javaslat ennek az alkotmányos követelménynek az érvényesítése érdekében írja elő a szervezeti és működési szabályzat rendeletbe foglalásának a kötelezettségét, továbbá határidőt állapít meg a szervezeti és működési szabályzat megalkotására, felülvizsgálatára.
A hatályon kívül helyező rendelkezések mellett a Javaslat a köztársasági megbízotti intézmény megszűnése miatt a honvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek szükséges módosítását tartalmazza.










A szövegrészek közül a normál betűtípussal szedett válto- zatlan marad, a (zárójelbe helyezett) kimarad az Ötv.-ből, a dőlt, vastag betűtípussal jelzett szövegrész a T/32. számú törvényjavaslat szövege.
"
