"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/50

Törvényjavaslat

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról

1. 

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló módosított 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. -ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a  céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására.\"

	\"(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetni kell a szakminisztérium szakmai programjával. Címzett támogatás olyan önkormányzati igényre adható, amelynek a szakmai tartalmával a szakminisztérium egyetért.\"

2. 

A Ctv. 4. -ának (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés  lép: 

	\"(1) Céltámogatás az e törvény  mellékleteiben  meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető.\"

3. 

A Ctv. 8. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben - a szennyvízelvezetés és -tisztítás  céljainál vízgazdálkodási szempontokra alapozva - rangsorolja a támogatandó célokat. Az adott évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.\" 

4. 

A Ctv. 11. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Címzett és céltámogatásban /a továbbiakban: központi támogatás/ még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz központi támogatás a még hátralévő beruházási összeghez igényelhető.

	(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe.\"

5. 

A Ctv. 14. -a a következő új  (3) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi  (3) bekezdés  helyébe a következő rendelkezés lép és számozása (4) bekezdésre változik:

	\"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, valamint ha az önkormányzat a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll, vagy a központi támogatást a beruházáshoz csak részben használta fel, a felszabaduló központi támogatásról le kell mondania. A lemondásról - a képviselő-testületi határozat megküldésével - a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.

	(4) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt.\"

6. 

A Ctv.  19. -a  helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A  központi  támogatást  az  önkormányzatnak vissza kell fizetni az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a viziközmű beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama  alatt vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve a beruházási  céltól  eltérően hasznosítja.

	(2) A  központi   támogatással   megvalósuló   közműberuházások  csak   olyan gazdasági    társaság    vagy    közhasznú    társaság   tulajdonába  kerülhetnek, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat,  illetőleg  önkormányzatok  alapítottak, és az  (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a működtetés  is  kizárólagos részvételükkel történik.\"

7. 

A Ctv. 23. -ának  a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:  

\"a)  Kivitelezés  kezdése:  az  építési  napló  megnyitásának  időpontja;   egészségügyi gépműszer beszerzésénél a megrendelés elküldésének időpontja.\"

8. 

 A Ctv. 23. -a a következő m) ponttal egészül ki:

\"m) Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység.\"

9. 

A Ctv.  az e törvény mellékletét képező új 2. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg az eredeti melléklet az 1. sorszámot  kapja.

10. 

	(1) E  törvény  a  kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg a  Ctv. 4. -ának (3) bekezdése és   a   17.     (3)   bekezdésének   utolsó mondata hatályát veszti. 
	E  törvény   rendelkezéseit  a   központi  támogatással  már  folyamatban  lévő, valamint az 1995. évben központi támogatással megkezdődő beruházásokra  is alkalmazni kell. 

	(2) E törvény - a Ctv. 1.  (1) és (3) bekezdését, 4. -ának (1) bekezdését, 8. -ának (3) bekezdését módosító - 1-3. -ainak, a Ctv. 23.  m) pontját megállapító   8.  -ának, valamint a Ctv.-t  2. számú  melléklettel kiegészítő mellékletének  rendelkezéseit  az  1996.  évi új  igénybejelentéseknél kell  alkalmazni. 

	(3) Az   1996.   évi  új  céltámogatási igények - kivéve a szociális alapon juttatandó bérlakás építésére vonatkozóak -   e   törvény   hatálybalépésének időpontjától  nyújthatók  be. 

	(4) A szociális alapon juttatandó bérlakás építéséhez a céltámogatás igénybevételi feltételeiről és az igények benyújtásának határidejéről külön törvény rendelkezik. 










Melléklet az 1994. évi .... törvényhez
[2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez]

Támogatható célok
1996. évre

Sorszám	Támogatható cél
Igénybevétel feltételei
I.	Vízgazdálkodás
1.	Az ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető.

2.	Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.

I.1.	Ivóvízminőség javítása

Új vízbázis létesítésével, meglévő vízbázis bekapcsolásával vagy vízkezelési technológia alkalmazásával

Támogatást igényelhet minden olyan helyi önkormányzat, ahol a szolgáltatott víz minősége az ÁNTSZ-vizsgálat alapján egyes komponensekben nem felel meg az érvényben lévő ivóvízszabványban előírt tűrhető határértékeknek.
A támogatás mértéke: 40 %.

I.2.	Szennyvízelvezetés és tisztítás
Megjegyzés: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.2.1., I.2.2., és I.2.3. célokra benyújtott igényre, akkor a 36/1993. (V. 28.) OGY határozat mellékletében felsorolt, a sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló önkormányzati igénybejelentések közül - a prioritási csoportoknak és az igénybenyújtás határidejét megelőző év január 1-jei KSH adat alapján - a biológiai és kémiai szempontból nem az előírásoknak megfelelően tisztított szennyvízmennyiség csökkenő mértéke szerint történik az igények sorrendjének megállapítása.


I.2.1.	Szennyvíztisztító telep építése

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket.
A támogatás mértéke: 40 %.

I.2.2.	Települési folyékony hulladék /tengelyen szállított szennyvíz/ tisztító telep építése

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással - közös, vízügyi hatóság által engedélyezett beruházáshoz - igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti.

További feltételek:
a./ az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított;
b./ a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. 
A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatás mértéke: 40 %. 

I.2.3.	Szennyvízcsatorna-hálózat építése

Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához.
A támogatás mértéke: 30 %.

II.	Oktatás



II.1.	Nemzetiségi oktatás céljait szolgáló általános iskolai tanterem építés

Támogatást igényelhetnek a nemzetiségi oktatást ellátó helyi önkormányzatok.
A támogatás mértéke: 30 %.

II.2.	Életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása

Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat - építésügyi szakértői jogosultsággal rendelkező, illetőleg igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján - az I. fokú építési hatóság által életveszélyessé nyilvánított tantermek kiváltásához.
A támogatás mértéke: 40 %.

II.3.	Általános iskolai tanteremfejlesztés

Támogatást igényelhetnek az e célra társult községi önkormányzatok, amennyiben a tankötelezettség a községekben együttesen meglévő iskolai tantermekben nem teljesíthető, és a társulási megállapodás legalább öt éves időtartamra vonatkozik.
A támogatás mértéke: 30 %.

III.	Egészségügy



Működő kórházak és szakrendelők /beleértve az önálló fogászati rendelést is/ gépműszer beszerzései

Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gépműszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:
- fogászat,
- hagyományos röntgen-diagnosztika,
- kórházi központi kémiai laboratóriumok,
- anaesthesiológiai és intenzív therápia,
- sterilizálás és fertőtlenítés.
A támogatás mértéke: 30 %.

IV.	Építőipar



Szociális alapon juttatandó bérlakás építése

Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, amelyek az igénybejelentés végső határidejét megelőző évben személyi jövedelemadó kiegészítésre jogosultak. Telekvásárláshoz, előközművesítéshez, szolgálati lakás építéséhez nem igényelhető támogatás. 
A támogatás mértékét és az igénybevétel további feltételeit külön törvény állapítja meg.

V.	Hulladékgazdálkodás



Települési szilárdhulladék-lerakó építése

Támogatást igényelhetnek térségi szilárdhulladék-lerakó létesítéséhez azok a települési önkormányzatok, ahol húsz kilométeres körzetben nincs a műszaki követelményeknek megfelelő fogadóképes lerakó, vagy a településeken az állandó népesség együttesen meghaladja a 10000 főt, továbbá: 

a) olyan hulladéklerakóval rendelkeznek, amely/ek/ legalább egyike sérülékeny vízbázist veszélyeztet (vagyis a 36/1993. (V.28.) OGY. határozat mellékletében felsorolt települések közé tartozik), vagy 

b) ahol a meglévő lerakó az emberi egészségre ártalmas és felszámolását hatósági felszólítás írja elő. 

A támogatás mértéke: 30 %. 


















I N D O K O L Á S

a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról

Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S

A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló, módosított 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 4.  (3) bekezdés szerint a törvény melléklete a támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit 1993-1995. évekre tartalmazza.
E melléklet alapján 1994. március 14-ig lehetett céltámogatási igényt benyújtani. Ezt követően - első ízben 1995. március 14-ig - az önkormányzatok már az 1996-tól hatályos célokra és feltételek mellett nyújthatják be céltámogatási igényüket.

Az 1996. évtől támogatható célok körének és az igénybevétel feltételeinek törvénybeli meghatározásáról az 1994. évi XXVI. törvény 3. -a, - amely a Ctv.-t 8/A. -sal egészíti ki - a következőképpen rendelkezik:

\"8/A.  (1) A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvénynek az 1996. évtől támogatható célok körét és az igénybejelentés feltételeit tartalmazó módosítására a törvényjavaslatot 1994. szeptember 1-jéig nyújtsa be az Országgyűléshez.

(2) A helyi önkormányzatok az 1996. évi - támogatás szempontjából új induló - céltámogatási igényeiket az (1) bekezdés alapján alkotott törvényben meghatározott időponttól jelenthetik be.\"

A törvényi előírás teljesítése - tekintettel a tervezett államháztartási és közigazgatási reformra - arra korlátozódik, hogy a támogatható célok köre és az igénybejelentés feltételei egy évre, - az 1996-os évre - kerülnek meghatározásra. 

R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S

Az 1. -hoz

A hatályos szabályozás szerint kórházrekonstrukció esetén az önkormányzat címzett vagy céltámogatást igényelhet. A fedezet szűkössége, valamint a címzett támogatási körben élvezett preferencia indokolja, hogy a kórházrekonstrukciók csak a címzett körben legyenek támogathatók. A szociális otthoni férőhely létesítése kikerült a támogatható célok közül, ezért a címzett támogatás a szociális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására is adható. 

A címzett támogatások körében - a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében - a beruházás fogalmának pontosítása szükséges. Nem javasolt támogatásra a továbbiakban az ingatlanvásárlás. 

A címzett támogatási igényekből a döntéselőkészítés során csak azok terjeszthetők döntésre, illetve csak azon igények támogathatók a törvényjavaslat szerint, amely fejlesztések szakmai tartalmával a szakminisztérium egyetért, a szakmai programjukkal az igény összhangban van. 

A 2. és 9. -okhoz

A Ctv. jelenlegi melléklete 1993-1995. években hatályos. 1995. évre a céltámogatási igények a melléklet szerinti célokra és feltételekkel kerültek benyújtásra, ezért a céltámogatásra jogosultság meghatározásához is eszerint kell eljárni. 
Az 1996. évi céltámogatási igényeket - e törvény hatálybalépésének időpontjától - az önkormányzatok már e törvény mellékletében meghatározott célokra és feltételekkel nyújthatják be. Előzőek miatt a módosításra kerülő Ctv.-nek egy időben két hatályos melléklete lesz, amelyről az 1. számú az eredeti, a 2. számú pedig az új, 1996-ban érvényesülő. 

A 3. -hoz

Az önkormányzat a céltámogatásra akkor jogosult, ha a feltételeknek megfelelő az igénybejelentése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogos igények minden évben meghaladták a támogatási lehetőséget. Az összhangot az igérvények rendszere biztosítja. 
Ez azt jelenti, hogy az adott évben a feltételeknek megfelelő, de az adott évi támogatási lehetőségből már ki nem elégíthető igények fedezete a következő évi költségvetés. Az igérvények rendszerének működése már 1994. évre olyan terhelést jelentett a költségvetésnek, amelynek a pénzügyi fedezete nem volt megteremthető. Emiatt döntött az Országgyűlés az 1994. évi költségvetési törvényben - többek között - a támogatandó célok szűkítéséről. Az igérvények rendszere előre, hosszú távon leköti tehát a központi költségvetés támogatási lehetőségét, így gyakorlatilag az adott évben már nincs döntési szabadság új igények támogatására. Alapvetően ez a mechanizmus teszi szükségessé az igérvények rendszerének megszüntetését. A megszüntetést indokolja továbbá az, hogy a céltámogatás nyújtása - kivéve a működő egészségügyi intézmények gépműszer beszerzését - 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott és évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik. A céltámogatásra jogosult, de támogatásban csak a következő évtől részesülő önkormányzatok beruházásainak összköltsége - így a támogatás összege az éves infláció figyelembevételével a fajlagos költségek növekedése miatt - jelentősen növekszik. Az alanyi jog esetén a következő évi támogatási lehetőség terhére kielégítendő - igérvényes - körben a kivitelezés egy évvel történő \"eltolása\" miatti többletköltségek a központi költségvetést terhelik. Ennek kivédése érdekében is szükséges az igérvények rendszerének megszüntetése. A megoldás csak a támogatandó célok évenkénti olyan mértékľ szűkítésével érhető el, amely biztosítja, hogy a támogatandó célok körében valamennyi jogos igény kielégíthető legyen az adott évi támogatási előirányzatból. Az adott évben a támogatási lehetőségből ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik. 

A törvényjavaslat mellékletében felsorolt célok között valószínűsíthetően a szennyvízelvezetés és tisztítás támogatási igénye a legnagyobb összegľ. Az is látható továbbá, hogy az e célokra benyújtott és a feltételeknek megfelelő támogatási igények a következő években sem lesznek kielégíthetők. A célon belül - a támogathatóság érdekében - szükséges műszaki különbségtételre alapozott belső rangsort meghatározni. 

A javaslat szerint:

-	Elsőként kell kielégíteni a szennyvízelvezetés és -tisztítás célokra benyújtott igényekből a 36/1993. (V. 28.) OGY. határozat mellékletében felsorolt, a sérülékeny vízbázisokon lévő települési önkormányzatok igényeit. 

- 	Ezen belül az igények a nem az előírásoknak megfelelően tisztított szennyvízmennyiség csökkenő mértéke szerint lennének kielégíthetők. 

- 	A szennyvíztisztító telep építése és a települési folyékony hulladék tisztítótelep építése esetén további sorolási elvet jelent a 2000 fő feletti állandó népességszám meghatározása az igényjogosultsághoz. 

A jogszabályi megfogalmazást a törvényjavaslat melléklete tartalmazza. 

A 4. -hoz

A Ctv. 11. -ában a szabályozás arra irányul, hogy az önkormányzat - ha saját forrásból megkezdte a beruházást arra számítva, hogy a központi támogatást megkapja - csak a jogosultság kihirdetését követő számlákhoz igényelhet támogatást. Ez azt jelenti, hogy a címzett támogatás esetén a törvény hatálybalépését, céltámogatások esetén pedig a Kormányközlemény megjelenését követően lehet számlát kiegyenlíteni. 

A törvény szövegét - a támogatás igényelhetőségének kezdő időpontját illetően - az önkormányzatok több esetben eltérően értelmezték. A 11.  módosítása tehát a jogalkotói szándék változatlansága mellett, nyomatékosabb megfogalmazást jelent. 

A 5. -hoz

A céltámogatásokról történő lemondásokat az éves költségvetési törvények szabályozzák. Azért, hogy ne kelljen évről évre ismételni, célszerľ a módosított Ctv.-ben történő megjelenítés.

A javasolt további módosítás azt szolgálja, hogy az önkormányzat azesetben se igényelhessen ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz központi támogatást, ha a már jóváhagyott támogatás teljes felhasználásával a tervezett beruházás csak részlegesen valósult meg. 

A 6. -hoz

A Ctv. 19. -a tiltotta a központi támogatással keletkezett vagyonnak az elidegenítését a beruházás befejezését követő tíz évig. A törvény szerint más önkormányzat részére történő elidegenítés kivételével a vagyon csak akkor ruházható át másra, ha az önkormányzat az igénybevett központi támogatást visszafizeti. Az elidegenítés meggátolására az önkormányzatnak a magyar állam javára be kell jegyeztetnie a jelzálogot. 

A törvényi előírás végrehajtása során a gyakorlatban több probléma merült fel a különböző vagyonfajták esetében a jelzálog bejegyezhetőségének eltérő lehetőségei miatt. Így a jelzálogjog intézménye nem megfelelő biztosítéka az elidegenítési tilalom érvényesítésének. 

További problémát jelent a viziközmű beruházások üzemeltetői vagyonrésze tekintetében a tíz évi elidegenítési tilalom. Ez ugyanis a szolgáltatói szervezetek ésszerűtlen, gazdaságtalan decentralizációját eredményezi és egyben veszélyezteti az ellátás biztonságát is.

A központi támogatással megvalósuló önkormányzati beruházásokhoz kötődő elidegenítési tilalom egyéb gondokat is eredményezett az önkormányzati vagyon üzemeltetési rendszerében. Az önkormányzatok gazdasági társaságba bevitt vagyona ugyanis - a vagyonnyilvántartás szerint - már társasági vagyonnak minősül. Központi támogatással megvalósult beruházás esetében ez a \"bevitel\" elidegenítést jelent, azaz ezesetben az önkormányzatnak vissza kell fizetni a központi támogatást. Ez az önkormányzatokat arra kényszeríti, hogy a vagyont csak működtetés céljából adják át társaságnak. Az is közismert, hogy önkormányzati tulajdonban lévő eszközök, javak bruttó értéke után az értékcsökkenés költségként nem számolható el. Így nem képződik pénzügyi fedezet a karbantartásra, felújításra, cserére. Ez döntően a közművek körében jelent komoly gondot. A működtető gazdasági társaság e szabályozási feltételek között nem látja biztosítottnak, hogy mikor, milyen összegben áll rendelkezésére pénzforrás a közművagyon karbantartására, felújítására, cseréjére.

A fenti problémák megoldására a Ctv. 19. -ának módosítása a jelzálog bejegyzési kötelezettség megszüntetését, valamint a viziközmű beruházások üzemeltetői vagyonrészére vonatkozóan a szabad üzemeltetői társaságba vitel lehetőségének megadását tartalmazza. Továbbá a közművagyon működtetése, a szolgáltatások tartósan megfelelő színvonala érdekében a módosítás következtében bekerülhet a közművagyon olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetve az érintett önkormányzatok alapítottak és a vagyon működtetése a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül ezen önkormányzat, illetőleg önkormányzatok kizárólagos részvételével történik. 

A 7. és 8. -okhoz

A javaslatok az eddigi tapasztalatokon alapulnak és fogalompontosításokat tartalmaznak.

A 10. -hoz

A törvény hatálybaléptetésén túl e paragrafus kívánja rendezni:

-	mely paragrafusok vonatkoznak csak az 1996. évi új céltámogatási igénybejelentésekre;
-	melyek érvényesek a folyamatban lévő beruházásokra is;
-	az 1996. évi új céltámogatási igények - kivéve a szociális alapon juttatandó bérlakás építése - benyújtásának időpontját.

A szociális alapon juttatandó bérlakás építéséhez a céltámogatás általánosan megfogalmazható igénybevételi feltételeit a törvényjavaslat melléklete tartalmazza. A további, részletes feltételekről és az igények benyújtásának határidejéről külön törvénnyel szükséges rendelkezni, mivel e területen a feltételek pontos, körülhatárolt megfogalmazása még további vizsgálatokat igényel. 



------Ç   č     ą   v ˙Y    ---------------------------------------------------------------------------------------------------- aÇ   Ł     č     ą   x ž     Ş   u ¦     2  r 4    J  o                                                       ---<<<<	J  L  x k  x m    p    Ć  u Ĺ    	  r 
      o                                                       ---<<<<	      -    Ů    Ń    ň    +    ă    =  n ¤                                                          --
<        	¤          Ę    ¬    -  n -    °    ˙    u
                                                          --
<        	u
  w
    }
  n 
    +
    Â
    s    u    ß    Ń                                                          --
<        	Ń  Ú  n Ű    ś	    Ü	    
    !
    
    
                                                                --
<        
  "
