"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/93. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

az \"EXPO '96 Budapest\" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról

Előadó: Pál László ipari és kereskedelmi miniszter

Budapest, 1994. szeptember 22.

1994. évi ... törvény
az \"EXPO '96 Budapest\" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról


Az Országgyűlés, az 1996. évre tervezett világkiállítás iránti nemzetközi és hazai érdeklődést megköszönve - arra való tekintettel, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását aránytalanul megterhelő rendezvény megtartása - a közkiadások csökkentése céljából, a következő törvényt alkotja:

1.

(1) Az \"EXPO '96 Budapest\" elnevezésű nemzetközi szakkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) megrendezésére nem kerül sor.

(2) Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Világkiállítási törvény) a Világkiállítás céljára kijelölt területen megvalósuló beruházásokat a felsőoktatás feltételeinek javítása és a főváros fejlesztése érdekében kell hasznosítani.

(3) A Világkiállítás tervezett kapcsolódó rendezvényeire való felkészülést úgy kell folytatni, hogy azok országos rendezvénysorozatban a turizmus és a települések fejlesztésének érdekét, az ország arculatának kedvező alakítását szolgálják.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt terület működéséhez szükséges és a főváros egyidejű fejlesztését is szolgáló beruházások befejezéséhez az állami hozzájárulás pénzügyi fedezetét, valamint a (3) bekezdésben említett rendezvényekhez a költségvetési hozzájárulást az éves központi költségvetési törvényekben kell meghatározni.

2.

(1) A Világkiállítás Főbiztosa számára a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: VFtv.) meghatározott jogkört a Világkiállítás lemondásával összefüggő feladatok ellátásával megbízott Kormánybiztos (a továbbiakban: Kormánybiztos) gyakorolja.

(2) A VFtv-ben a Világkiállítási Programiroda számára meghatározott jogkört a Kormánybiztosi Iroda gyakorolja. A Kormánybiztos felmentéséről, illetve a Kormánybiztosi Iroda megszüntetéséről a Kormány határoz.

(3) A Világkiállítási Tanács megszünik.

3.

A Világkiállítás lemondásával összefüggésben felmerülő, a központi költségvetést terhelő kötelezettségek fedezetét az éves költségvetési törvényekben kell meghatározni.

4.

(1) A Kormány által meghatározott feltételek szerint felhatalmazott Kormánybiztos köt megállapodást a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) megvalósult infrastrukturális létesítmények közüzemek tulajdonába való átadásáról.

(2) A Kormány és az illetékes önkormányzatok közötti megállapodásokban rendelkezni kell az Alapból megvalósuló beruházások (építmények, utak és műtárgyaik, önkormányzati tulajdoni többségű gazdálkodó szervezetek üzemeltetési körébe tartozó közművek stb.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról. 

(3) Az Alapból, illetve az innovációs-felsőoktatási kötvényből megvalósuló felsőoktatási célú beruházások tulajdonjogi (kezelői jogi) kérdéseiről a Kormány dönt.

(4) A Világkiállítási Programiroda, illetve a Kormánybiztosi Iroda által kezelt állami tulajdonú ingatlanok Kormány által meghatározott hasznosításából, elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról - értékhatárra tekintet nélkül - a Kormány dönt.

5.

A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. a/ pontja alapján, 1994. évben, e törvény hatálybalépését követően innovációs-felsőoktatási kötvény nem bocsátható ki.

6.

A Millecentenáriumi megemlékezéssel összefüggő múzeumi rekonstrukciók 1994. évre eső költségeit az Alapból kell finanszírozni.

7.

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Világkiállítás lemondásával, illetőleg az 1. (3) bekezdésében említett rendezvényekkel összefüggő szervezeti és hatásköri kérdéseket rendeletben határozza meg.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VFtv. a következő 3/A -sal egészül ki:

\"3/A  Az Alapból kell teljesíteni Világkiállítás lemondásával - a Világkiállítási Programiroda által, vagy megbízásából kötött megállapodásokkal összefüggő - kártérítési kötelezettségeket.\"

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a/ az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény;

b/ az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 10. (2) bekezdésének e/ pontja;

c/ a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. (4) bekezdése, illetve azt ezt megállapító 1994. évi XXXV. törvény;

d/ a VFtv. 10.-a és a 11.-ának a második mondata;

e/ az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. (5) bekezdése, illetve az ezt megállapító 1993. évi CXI. törvény 69. (2) bekezdése;

f/ a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 4. (1) bekezdés q/ pontja;

g/ a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészítő munkáit ellenőrző ideiglenes bizottság tagjainak megválasztásáról szóló 44/1989. (XII.31.) Országgyűlési határozat;

h/ a Bécs-Budapest Világkiállítás előkészítő munkáit ellenőrző ideiglenes bizottság elnökének megválasztásáról és tagjainak kiegészítéséről szóló 15/1990. (II.12.) Országgyűlési határozat;

i/ a Világkiállítás Budapesten, 1996-ban történő megrendezéséről szóló 36/1991. (VI.27.) Országgyűlési határozat.

(5) A Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 1994. december 31-vel hatályát veszti. Az Alappal való gazdálkodásról az Országgyűlés előtt 1995. december 31-ig kell elszámolni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévő hatósági ügyekben, amelyek a Világkiállítási törvény 12.-a alapján a Főjegyző hatáskörébe tartoztak, az eljárást - az általános szabályok szerint - e törvény hatálybalépése után is a Főjegyző folytatja le.

(7) Az e törvény 4. (2) bekezdésében említett térítésmentes önkormányzati tulajdonba adás mentes az általános forgalmi adó alól. 



INDOKOLÁS


Az \"EXPO '96 Budapest\" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény kimondja, hogy a Kormány \"EXPO '96 Budapest\" megnevezéssel nemzetközi szakkiállítást rendez. A Kiállítások Nemzetközi Irodája a budapesti Világkiállítást regisztrálta.

A Világkiállítást - különösen annak kidolgozottságát, időszerűségét, megrendezhetőségét és nemzetgazdasági értelemben vett hasznosságát - illetően jelentős feszültségek alakultak ki. Bebizonyosodott, hogy a Kiállítás megrendezése az államháztartás számára a törvényben előirányzottnál jóval magasabb központi költségvetési terhet, a társadalom számára igen jelentős köztehernövekedést jelentene, miközben nem teljesülnek - a gazdaság élénkítését szolgáló - a befektetésekhez fűződő várakozások.

A Kiállítás tervezett helyszínén elkezdett egyetemi építkezések, a térség infrastruktúrájának fejlesztése és a közcélú beruházások befejezése feltétlenül indokolt. Az EXPO-val való összekapcsolásuk azonban olyan többletterheket ró a gazdaságra, amelyek a jelenlegi időszakban nem vállalhatóak. A Kormány a gazdaság teherbíróképessége szerinti tartalommal és ütemezésben tartja szükségesnek az infrastruktúrális és egyetemi fejlesztések állami és önkormányzati finanszírozásból történő befejezését. Az egyetemi fejlesztések 1999-ig valósulnak meg. 

A Kormány álláspontja az, hogy a Világkiállítás megrendezése ilyen körülmények között a költségvetést súlyos következményekkel járó kiadások elé állítaná, miközben a deklarált cél elérése nagyon kétséges. A Kormánynak az a meggyőződése, hogy az országnak az áll érdekében, ha az Országgyűlés úgy dönt: ne kerüljön sor a Világkiállítás megrendezésére.

Ennek megfelelően a Kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy törvényben mondja ki a Világkiállítás lemondását, továbbá alkossa meg a kompetenciájába tartozó és a lemondással összefüggő szabályokat.

A preambulum megfogalmazza e döntés lényegi indokát. Nevezetesen, hogy az EXPO-hoz kapcsolódó kiadások az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalhatók, mert aránytalanul megterhelik az államháztartást, másrészt a rendezvény elhagyásával mód nyílik a közkiadások jelentős csökkentésére és átütemezésére. 

A Világkiállításra a Kormány országokat és nemzetközi szervezeteket hívott meg, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés a nemzetközi és hazai érdeklődést visszajelezze és azt megköszönje.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.-hoz

Az 1. (1) bekezdése deklarálja a Kiállítás lemondását. Erre azért van szükség, mert az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény kimondta a kiállítás megrendezését. Igy pusztán e törvény hatályon kívül helyezésével a parlamenti szándék nem lenne kifejezhető. Kifejezetten rendelkezni kell a kiállítás lemondásáról.

Az 1. (2) bekezdése kinyilvánítja a Világkiállítás előkészítése keretében elkezdett beruházások befejezésére és hasznosítására vonatkozó elhatározást. 

A Világkiállítás tervezett elő-, utó- és kiegészítő rendezvényei útján felszínre jutó energiák gazdasági eredményeire és szellemi hatására az országnak - az EXPO-tól függetlenül - szüksége van. Ezek a rendezvények megőrzendő és hasznosítható értékeket képviselnek.

A javaslat 1. (3) bekezdése - azzal, hogy utal az országos eseménysorozatra - az eredetileg az említett, Világkiállításhoz kapcsolódó rendezvényekre készülők számára biztosítja: eddigi befektetéseik és szervező munkájuk országos jelentőségű programok részei lehetnek, törekvéseik megvalósulhatnak.

Az 1. (4) bekezdése garanciaként rögzíti, hogy az EXPO számára kijelölt 80 hektáros területen elkezdett beruházások befejezéséhez és a főváros egyidejű fejlesztéséhez a pénzügyi fedezetet, illetve az említett országos eseménysorozathoz szükséges központi költségvetési hozzájárulást az éves központi költségvetési törvényekben kell meghatározni. 
 
 A 2.-hoz

A javaslat szerint a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló törvény átmenetileg még hatályban marad. E törvény a Világkiállítás Főbiztosa és a Világkiállítási Programiroda számára jogköröket határoz meg. Tekintve, hogy a Kiállítás lemondásával a Programiroda átalakításra kerül és a főbiztosi intézmény megszűnik, a javaslatnak rendelkeznie kell a Programirodát és a Főbiztost megillető jogosítványok gyakorlásáról. 

A Világkiállítási Tanács funkciója a Kiállítás lemondásával megszűnik, ezért a 2. (3) bekezdése a Tanácsot megszünteti.

A 3.-hoz

A Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 1994. december 31-ével hatályon kívül helyezésre kerül. A központi költségvetést terhelő kötelezettségek fedezetét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseivel összhangban, az éves költségvetési törvények megfelelő fejezeteiben kell előirányozni. 

A 4.-hoz

Az államháztartásról szóló törvény értelmében az elkülönített állami pénzalapok az államháztartás egyik alrendszerét képezik. A törvény 108. (2) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott módon és esetekben lehet átruházni. A Világkiállítás területén az Alapból olyan infrastruktúrák valósultak meg, amelyeknek az üzemeltetése nem állami, hanem önkormányzati feladat, másrészt a közművállalatok funkciójához tartozik. Ezeknek a tulajdoni kérdéseit rendezni kell. Nem volna célszerű, ha ezek állami tulajdonban maradnának, hiszen kifejezetten az adott városrész működtetéséhez szükségesek, fenntartásuk tehát nem lehet állami teendő.

A javaslat 4. (1) bekezdése a Kormánybiztost hatalmazza fel arra, hogy a Kormány által meghatározott szempontokat érvényesítve megállapodjon a nem önkormányzati feladatkörbe tartozó infrastruktúrák közszolgáltató szervezetek részére való átadásáról. 

A javaslat 4. (2) bekezdése felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy az illetékes - kerületi és a fővárosi - önkormányzattal megállapodjon az egyes önkormányzati kompetenciába tartozó beruházások (utak, közművek) létesítményeinek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról.

A megállapodások értelemszerűen egyik esetben sem terjedhetnek ki a Világkiállítási Programiroda kezelésében lévő, állami tulajdonu vagyoni elemekre, amelyekkel az állam is rendelkezhet, így önkormányzatoknak vagy közüzemeknek való átadásuk nem indokolt.

A 4. (3) bekezdése a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapból, valamint az innovációs-felsőoktatási kötvényből megvalósuló beruházások tulajdonjogi kérdéseinek a rendezésére. Erre az egyetemi célú építmények legcélszerübb hasznositásának a biztositása érdekében van szükség. 

Az éves költségvetést megállapító törvények értelmében, ha az állami tulajdonban álló, központi költségvetési szerv kezelésében lévő ingatlanok értékesítését a Kormány engedélyezi, az elidegenítésből befolyt bevételek felhasználásáról is a Kormány határoz. A Programiroda kezelésében vannak olyan ingatlanok, amelyeknek az eladása forgalmi értékük miatt nem tartozik a Kormány engedélyezési hatáskörébe. Célszerű ugyanakkor, ha a Programiroda kezelésében lévő ingatlanvagyon hasznosításáról és az ebből befolyó bevételek felhasználásáról egységes koncepció alapján történik döntés. Ezért a javaslat 4. (4) bekezdése egyrészt a Kormány feladatává teszi, hogy a szóbanforgó ingatlanvagyon további felhasználásáról döntsön, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a bevételek felhasználásáról minden esetben a Kormány határozzon.

Az 5.-hoz

Az 1993. évi költségvetésről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39.-ának a/ pontja felhatalmazta a Kormányt, hogy 1993. és 1994. években összesen 23 milliárd forint értékű kötvény tekintetében a visszafizetésre kötelezettséget vállaljon. Ez az innovációs - felsőoktatási kötvény. A Kormány a lehetőséget teljes egészében nem merítette ki. A kialakult helyzetben nem indokolt, hogy az idézett törvényi felhatalmazás változatlanul hatályban maradjon. Ezért a javaslat 5.-a a hivatkozott jogszabályhely alapján nem teszi lehetővé a további kötvénykibocsátást.

A 6.-hoz

A javaslat 6.-a a Millecentenáriumhoz kapcsolódó múzeumi rekonstrukcióhoz szükséges 1994. évi forrást teremti meg. 

A 7.-hoz

A 7.-ban háromféle szabály található. A hatályba léptető és a Világkiállítás lemondásával összefüggő szervezeti, valamint hatásköri kérdések rendezésére felhatalmazást adó szabályok, továbbá az egyes kapcsolódó jogszabályok hatályon kívül helyezésére, módosítására vonatkozó rendelkezések.

A javaslat 7. (3) bekezdése kiegészíti a Világkiállítási Alapról szóló törvényt. A törvény eredeti szövege ugyanis értelemszerűen nem tartalmazza, hogy az Alapból a Világkiállítás lemondásával felmerülő kártalanításokra is történhessen kifizetés.

A javaslat 7.-ának (4) bekezdés a/ pontja a Világkiállításról szóló törvényt helyezi hatályon kívül. A b/ pont pedig az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely megtiltotta, hogy az EXPO helyszínén beépítetlen állami tulajdonú, vállalati kezelésben lévő föld önkormányzati tulajdonba kerüljön. A c/ pontja a szerencsejáték szervezéséről szóló azon módosító törvényt helyezi hatályon kívül, amely a játék adófizetési kötelezettség tekintetében az EXPO-t kedvezményezett helyzetbe hozta. 

A 7. (4) bekezdés d/ pontjával hatályon kívül helyezésre kerül az Alapról szóló törvény azon rendelkezése, amely társadalmilag kiemelt célként határozza meg a Világkiállítási Tanács által elismert elő-, utó- és kiegészítő rendezvények infrastruktúrájának a megvalósítását. Ennek a rendelkezésnek a fenntartása nem indokolt. Másrészt a javaslat 7. (5) bekezdésére tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az Alapról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely kimondja, hogy az Alappal való gazdálkodásról az Országgyűlés előtt 1997. december 31-ig kell elszámolni.

Az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény 71. (5) bekezdése felhatalmazást ad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének, hogy az Alapból finanszírozott, az Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3. d/ és e/ pontjában meghatározott jogcímeken teljesíthető kiadásokra (vagyis a Világkiállítás területén végrehajtásra kerülő előzetes és utólagos területrendezési, bontási költségekre, továbbá a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével végzett infrastruktúrális beruházásokra, a művelődési- és egészségügyi beruházásokra, a Világkiállítás területén átmenő és ahhoz kapcsolódó fővárosi infrastruktúra költségeire) jutó le nem vonható előzetesen felszámított ÁFA visszatérítését a Programiroda részére engedélyezze.

Ennek a kivételes rendelkezésnek a fenntartása nem indokolt, ezért a javaslat 7. (4) bekezdésének e/ pontja az általános forgalmi adóról szóló törvény megfelelő rendelkezését hatályon kívül helyezi.

Az EXPO lemondásával nem indokolt fenntartani azt a kedvezményt sem, amelyet a kisajátításról szóló tvr. a Programiroda számára biztosít. A 7. (4) bekezdésének f/ pontja hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a Világkiállítás érdekében a kisajátításra lehetőséget ad.

A 7. (4) bekezdésének g/-i/ pontjai azokat az országgyűlési határozatokat helyezik hatályon kívül, amelyek már nem időszerűek.

A 7. (5) bekezdés az Alapot 1994. december 31-ével megszünteti, s kimondja, hogy az Alappal való gazdálkodásról 1995. december 31-ig kell az Országgyűlés előtt elszámolni. 

A 7. (6) bekezdése a folyamatban lévő és a főjegyző által folytatott hatósági eljárásokra tartalmaz rendelkezést. Megszünteti a főjegyző kizárólagos hatáskörét az EXPO kijelölt területére, de a főjegyző előtt folyamatban lévő ügyeket még a főjegyző jogkörében tartja.

A javaslat 7. (7) bekezdése mentesít az általános forgalmi adó alól, abban az esetben, ha az e törvényben adott felhatalmazás alapján az önkormányzatok részére térítésmentes vagyonátadás történik.



Melléklet: a T/93. sz. 
törvényjavaslathoz


T Á J É K O Z T A T Ó

az országgyűlési képviselők részére


az \"EXPO '96 Budapest\" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról


ELŐZMÉNYEK

	A Budapest-Bécs Világkiállítás gondolata a 80-as évek közepén Ausztria és Magyarország összefogását jelentette; az akkori két politikai rendszer, Kelet és Nyugat között vert volna hidat és lehetőséget adott volna jelentős gazdasági előnyök megalapozására. A \"szocialista világrendszer\" összeomlása után ez a szempont értelmét vesztette.

	1991. május 17-én Ausztria visszalépett a rendezvénytől. A budapesti Világkiállítás történetének nem kellően ismert ténye, hogy a Bécs-Budapest EXPO nem \"A\" kategóriás általános világkiállítás lett volna, hanem szűkebb, úgynevezett \"B\" kategóriás - tehát szakkiállítás. Az eredeti Bécs-Budapest EXPO éppen a két helyszínből adódó rendhagyó jellege miatt kínált akkor különleges lehetőséget. Bécs visszalépése után a budapesti rendezvény visszaesett eredeti, \"B\" kategóriás értelmezésére, nem Sevilla-i típusú világkiállítás lett volna, hanem olyan, amilyenre a világban gyakran kerül sor. Budapesten ilyen kiállítást legutóbb 1971-ben rendeztek: a Vadászati Világkiállítást. Ezt a tény nem vált világossá sem a közvélemény, sem a döntésben érdekeltek széles köre (pl. Országgyűlés) előtt.

	A különbség hatalmas. \"A\" kategóriás kiállítást általában 10 évenként, \"B\" kategóriást általában kétévenként lehet rendezni. Az \"A\" kategóriás világkiállításon nemzetközi pavilonok készülnek a kiállító ország költségére, a \"B\" kategóriás világkiállítás valamennyi feltételét, így a pavilonokat is a rendező város köteles biztosítani.

	A világkiállítások a múlt század közepén azzal a \"hivatással\" jöttek létre, hogy a nemzetek egy időben, egy helyen megmutathassák: mivel járultak hozzá az emberi civilizáció fejlődéséhez. Századunk második felére a világkiállítások e funkciója megszünt, átalakultak látványossággá, népszórakoztató eseménnyé. Ez a megállapítás mint az \"A\" kategóriás, mind a \"B\" kategóriás kiállításokra igaz, azzal, hogy az utóbbiak gyakoriságuk miatt sem világesemények. 

	A legutóbbi, az 1993. évi \"B\" kategóriás világkiállítást a dél-koreai Taejonban rendezték, alapgondolata az ember és technika-technológia kapcsolata volt. Amennyiben a hazai feltételeket és helyzetet a dél koreai elődhöz mérjük, nem csak az anyagi oldalon találunk más képet - ugyanis Taejonban volt átfogó koncepció és rendelkezésre állt az ehhez szükséges pénz is. A budapesti EXPO-hoz mindkettő hiányzik.

	Önmagában a Világkiállítás megrendezése nem jelent esélyt a gazdasági növekedésre sem. A lemondás nem veti feltétlenül vissza a tervezett helyszínt. Az elmúlt 20 évben Párizs, Chicago, Miami, Philadelphia, Los Angeles, Quebec, Velence egyaránt lemondta világkiállítási terveit és a lemondást láthatóan egyik sem sínylette meg. 

A VILÁGKIÁLLÍTÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEI

	Az Országgyűlés a Világkiállítás megvalósításához az 1991-ben alkotott törvényével két alapfeltételt biztosított: mintegy 80 hektár kiállítási területet és az állami költségvetésből - 1990. évi áron - 17 milliárd Ft állami hozzájárulást. Az állami tehervállalás korlátozásának döntő oka az volt, hogy a Kormány által feltételezett növekedési pálya ellenére maga a Kormány sem látott lehetőséget nagyobb központi szerepvállalásra.

	A gazdasági program 1991-94 között a GDP 10%-os volumen növekedésével számolt. A várt növekedés helyett azonban jelentős (mintegy 17%-os) visszaesés következett be és ez már jóval előbb indokolttá tette volna az EXPO-döntés újragondolását. Az 1991. évi osztrák döntés kiváló alkalom lett volna arra, hogy Budapest is kulturáltan, arcának megőrzésével lépjen vissza - a Kormány azonban egy sebtében hozott döntéssel határozott a Bécs nélkül való megrendezés mellett.

	Mára a helyzet sokkal rosszabb: az államháztartás bruttó adóssága 1993 végén a GDP több mint 90%-át tette ki. (Összehasonlításul: az Európai Unió országaiban nem lehet több, mint 60%). Drasztikusan nőtt a központi költségvetés hiánya: az 1991. évi 114 milliárd Ft-tal szemben az idén a pótköltségvetés elfogadása esetén is várhatóan 330 milliárd Ft lesz.

	Ebben a helyzetben folyamatos korrekcióra, kiegészítő kormányintézkedések sorára (ún. 3000-es határozatok) volt szükség ahhoz, hogy biztosítani és vállalni lehessen a kül- és belföldi partnerek felé a szükséges kötelezettségeket. Nem kis részben emiatt sem áll rendelkezésre egységes, egyértelmű és végrehajtható költségterv. A közvéleménynek természetesen nem voltak ismeretei e lépésekről, hiszen a nyilvánosság előtt mindvégig - ma is - a 17 milliárd Ft-os törvényi rendelkezés volt ismert.

	A külső és belső egyensúlyromlás miatt a gazdaságpolitika mozgástere, a továbblépés lehetőségei nagymértékben beszűkültek. Ebben a feltételrendszerben kellett a Kormánynak az EXPO lemondásával kapcsolatos döntését mérlegelni és csak így értékelhető az EXPO lemondásával járó megtakarítás jelentősége.


AZ EXPO MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGVETÉSI TERHEI

	A Világkiállítás a nemzetközi tapaszalatok szerint igen költséges művelet, csak gazdag városok, országok vállalták eddig a megrendezés kockázatát. A telepítéshez, a megközelítéshez, a helyszínt adó város fogadóképessége megteremtéséhez szükséges infrastruktúra ugyanis csak lassan megtérülő beruházás, az világkiállítások pedig eleddig negatív egyenleggel zártak.

	A Kormány az EXPO megrendezését elsősorban az államháztartás szempontjából mérlegelte. A Világkiállítás megrendezéséhez szükséges, összes ismert költséget figyelembe vette, s azzal a ténnyel számolt, hogy az EXPO-val kapcsolatos kormányzati kötelezettségek nem korlátozódnak a kiállítási területre és a kiállítás időtartamára. Azt vizsgálta, hogy az ország gazdaságára és állampolgáraira háruló egyéb terhekre tekintettel ezek a kiadások vállalhatók-e? Számításba vette, hogy hogyan alakulnak a költségvetés kiadásai, ha az EXPO helyszínére tervezett infrastrukturális és felsőoktatási fejlesztések nem kapcsolódnak közvetlenül a Világkiállításhoz, hanem a gazdaság teherbíró-képességének alakulásával összhangban valósulnak meg.

	A Világkiállítás - az összes költségét tekintve - lényegesen több államháztartási forrást igényel, mint amennyivel az előkészítés során eddig számoltak.

	A Világkiállításról szóló 1992. évi LXXV. törvény által biztosított eszközök (1990. évi áron számított 17 milliárd Ft költségvetési hozzájárulás, állami ingatlanok, értékesíthető jogok) csak mintegy felét biztosították volna a Programiroda által akkor számításba vett kiadásoknak. 

	A megvalósítani tervezett szakkiállítás esetében a \"vállalkozói EXPO\" gondolata nem vált realitássá, a szükséges infrastruktúra és egyéb feltételek megteremtése csak állami vagy egyéb központi pénzeszközökből lenne finanszírozható.

	Az eredetileg elképzelt vállalkozói tőke nem jelentkezett, így az előző Kormány a hiány pótlására azt a megoldást választotta, hogy az EXPO-t összekapcsolta más, egyébként aktuálisnak tartott állami feladatokkal (infrastruktúra fejlesztés, egyetemek bővítése). Ennek révén tervezték és oldották meg a hiány államháztartáshoz kapcsolódó bevételekből történő finanszírozását, másrészt a jogszabályok olyan kedvezményeket adtak, amelyek a költségvetésből vonnak el forrásokat.

	Mindezek mellett arra való hivatkozással, hogy szükséges fejlesztésekről van szó, nem mindegyik, a kiállítással összefüggő költséget vették figyelembe az EXPO megrendezése érdekében szükséges kiadásként.

	A laikus állampolgár számára meggyőzően hangzik az, hogy az egyetem lesz a Világkiállítás utóhasznosítása, illetve, hogy az EXPO az egyetem előhasznosítója. A baj ezen állítás valóságtartalmával kapcsolatos. Az egyetemi épületek természetüknél fogva nem használhatóak kiállítási célokra. Így állna elő az a helyzet, hogy azoknak az egyetemi létesítményeknek, amelyek 1996-ig elkészültek volna, mindössze tizedrésze lenne volna hasznosítható kiállítási célokra. Ezért is rendelt meg a Világkiállítási Programiroda 50 000 mř ideiglenes pavilont. Ez annyit jelent, hogy a kiállítási terület döntő része nem lenne alkalmas az utóhasznosításra.

	A Világkiállítási Programiroda finanszírozási modellje szerint az EXPO teljes költségelőirányzata folyó árakon számítva 93,7 Mrd Ft lett volna. Csakhogy ez a terv nem számolt azokkal a felsőoktatási fejlesztésekkel, amelyek ugyan az EXPO után valósulnak meg, de a Világkiállítás miatt indultak meg. A modell nem vette figyelembe az általános forgalmiadó visszaigénylésére vonatkozó egyedi kedvezményt, a kormányzati feladatként jelentkező múzeumi rekonstrukció költségeit. Ebből adódik, hogy az EXPO megvalósításával kapcsolatos kormányzati feladatok nem 93,7, hanem 123,6 Mrd Ft-ból valósíthatók meg.

	A Világkiállítás megvalósításával és üzemeltetésével, valamint a főváros idegenforgalmi fogadóképességével összefüggő költségek összesen 177 Mrd Ft-ot tennének ki. Ennek forrása közpénz, önkormányzati eszköz és egyéb bevétel lett volna, s 1996 végéig 153 Mrd Ft-ot kellene fedezni.

	Az EXPO elhagyása esetén - a szükséges infrastrukturális fejlesztések és az egyetemi épületek megvalósításával - 100 Mrd Ft kiadás merül fel, amelyből 79 Mrd Ft-ot kell 1996 végéig felhasználni.

	Az összeállítás azért használja a \"közpénz\" fogalmát, mert a Világkiállítási Programiroda korábbi számításainál az államháztartás bevételi vagy kiadási oldalaihoz közvetlenül kapcsolódó források (költségvetési hozzájárulás, visszaigényelt ÁFA, szerencsejáték adó visszaforgatás, állami pénzek kamata) mellett az állam vállalkozói vagyona körébe tartozó, államháztartáson kívüli forrásokat (privatizációs bevétel) is figyelembe vett. Nem számítja viszont közpénznek az önkormányzat saját forrásait, mivel azok egy része a tulajdonában lévő közüzemi vállalatok befizetéseiből származik.

	Figyelemmel az ország gazdasági helyzetére a Világkiállítás megrendezhetősége szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben szükséges közpénzek felhasználása és milyen mértékben vonhatók be egyéb források. Különösen kritikus az 1996-ig tartó időszak.

	Az EXPO megvalósítása esetén a fenti költségek fedezeteként a közpénzekből mintegy 125 Mrd Ft-ot kellene biztosítani, amelyből 102 Mrd Ft 1996 végéig merülne fel. A Világkiállítás megrendezésének elmaradása esetén 80 Mrd Ft kerülne közpénzből felhasználásra, melyből 59 Mrd Ft-ra van szükség 1996 végéig.

	A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a közpénzekből történő megtakarítás a Világkiállítás elhagyása esetén - de az infrastrukturális és oktatási fejlesztések részbeni átütemezéssel történő megvalósításával - 45 Mrd Ft-ot tesz ki, amelyből 1996 végéig 43 Mrd Ft takarítható meg.

	Ami a részleteket illeti: a Kormány a felsőoktatási célú beruházásokat úgy kívánja befejezni, hogy az építmények 2000-ben használatba vehetők legyenek. Az átütemezés miatt a teljes előirányzat nem csökken, de 1996-ig csaknem 7 Mrd Ft megtakarítás érhető el.

	A Főváros igényei szerint az EXPO-ra történő felkészítést szolgáló fejlesztések 1996 végéig mintegy 53 Mrd Ft-ba kerülnének. Ennek 60%-át a központi költségvetésből kellene finanszírozni. A kiállítás lemondásából adódó megtakarítással lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzati címzett és céltámogatások részére források szabaduljanak fel.

	A Kormány számolt azzal is, hogy az EXPO leállítása esetén a tervezett bevételek kiesnek és a megkötött szerződések felbontásából esetleg költségek merülnek fel. A megtakarítások ezek figyelembevételével kerültek megállapításra.

	A Világkiállítási Alap 1994. évi tervezett forrása 22,5 Mrd Ft, amelyből 1994. augusztus 31-ig felhasználásra került 11,5 Mrd Ft, a várható további felhasználások összege mintegy 4,5 Mrd Ft.

Az 1994. évi pótköltségvetés keretében a világkiállítási törvény az alábbiak szerint kerül kiegészítésre:

	\"33.. A Világkiállítás és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló 1992. évi LXXXII. törvény 3.-a (az Alapból teljesíthető kiadások) következő új i) ponttal egészül ki:

	i) A központi költségvetés javára történő befizetés.\"

Ezzel törvényi rendelkezés teszi lehetővé a befizetést.
Eredetileg 8 Mrd Ft-ot tartalmazott a pótköltségvetés, azonban az időközben felmerült egyéb, kötelezően finanszírozandó tételek (múzeumi rekonstrukciók, ÁFA visszaigénylés és az Állami Fejlesztési Intézet Rt-nál még nem nyilvántartott szerződések) ezt az összeget 6,5 Mrd Ft-ra mérsékelték. Az Alap 1994.december 31-i megszüntetésével egyidejűleg annak maradványa - amennyiben a várható kiadásoknál a lemondás esetén további megtakarítás érhető el, illetve egyéb nem számszerűsített bevételek realizálódnak - az állami költségvetés javára befizetésre kerül.

	A Világkiállítási Fórum csökkentett tartalmú EXPO megtartására vonatkozó javaslatot dolgozott ki. Tekintettel arra, hogy a realizálható megtakarítások jelentős része az EXPO-t szolgáló létesítményeknél jelentkezne, a rendezvény vonzerejét is elveszítené. Példaként említhető, hogy a takarékos változat többek között éppen azt a részt javasolja elhagyni, amely a magyar népi építészetet mutatná be, tájházak összességét hozva, érdekes látványosságot biztosítva.

	A budapesti EXPO témapavilonok kidolgozatlansága nem egyszerűen időbeli problémát jelent; nyilvánvaló, hogy az építkezést lehet gyorsítani - kérdés persze, ennek mekkora az ára -, de jó és tartalmas kiállításhoz jó és tartalmas gondolatok kellenek, ezek pedig mindmáig hiányoznak. Az a nemrég nyilvánosságra került tény, hogy a magyar pavilon \"üzenete\" Bartók Béla és Bolyai János munkásságára épülne, nem értelmezhető. Arra kell gondolni, hogy milliókra ható kiállítást kellene megteremteni és kivitelezni, de ehhez e két zseniális magyar alkotó neve bizonyosan nem elegendő. 

	Összefoglalva: a fővárosi fejlesztésekkel együtt 177 Mrd Ft ráfordítás szükséges a Világkiállítással kapcsolatos feladatok megvalósításához, a Főváros felkészítését szolgáló fejlesztésekkel együtt. Az EXPO leállítása esetén ezen összeg 43%-a, azaz 76 Mrd Ft forrás nem kerülne felhasználásra. Amennyiben a Világkiállítás nem kerül megrendezésre, de a terület infrastruktúrájának szükséges és elégséges mértékű fejlesztése, valamint az egyetemi építmények megépítése folytatódik, a közkiadások mértéke 125 Mrd Ft-ról 80 Mrd Ft-ra csökken.

	Ennek a minimálisan 45 Mrd Ft-nak az előteremtése a nemzetgazdaságtól, az egész országtól aránytalanul nagy áldozatot igényelne.

	Az 1996. év végéig megtakarítható 43 Mrd Ft is jelentősen hozzájárul a stabilizáció megteremtéséhez és a későbbi növekedés feltételeinek biztosításához.

	A Világkiállítás megrendezésének elmaradása kétségtelenül hátrányosan érinti a döntően állami beruházások megrendeléseire számító és a rendezvénytől üzleti előnyöket váró vállalkozói réteg érdekeit.

	A Parlamentnek a döntésnél azonban elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy egy olyan EXPO, amely az előkészítésbeli lemaradás - ezzel összefüggésben a kivitelezésre rendelkezésre álló rövid idő - és különösen a finanszírozási feszültségek miatt a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés területén csak igen mérsékelt sikerrel kecsegtet, fontosabb-e a gazdaság más területeinek fejlesztéseinél? Felelősségteljes válasz erre a kérdésre csak az lehet, hogy a társadalom széles rétegeinek érdekei nem kerülhetnek hátrányba egy bizonytalan kimenetelű \"vállalkozás\" közpénzekből történő finanszírozása miatt.

	Mindezek alapján a Kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy döntsön az EXPO elhagyásáról, fogadja el az EXPO '96-ról szóló törvénynek hatályon kívül helyezésére és a kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot.


1. számú melléklet

A VILÁGKIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK FINANSZÍROZÁSA

1. KÖLTSÉGEK
folyó árakon
milliárd forintban
ÁFÁ-val
MEGNEVEZÉS			ELŐIRÁNYZAT
			megvalósítás	leállítás
		Fejlesztések		94.04	50.14
Kormányzati	Működés		22.63	3.78
feladatok	Egyéb		6.93	4.31
( EXPO )
		ÖSSZESEN		123.60	58.23

Fővárosi fejlesztések			52.90	42.12

MINDÖSSZESEN			176.50	100.35

Felhasználás 1996 végéig			152.92	79.19

2. FORRÁSOK

folyó árakon
 milliárd forintban

MEGNEVEZÉS			 ELŐIRÁNYZAT
				megvalósítás	leállitás
		Közpénzek		92.47	58.19
Kormányzati		Egyéb források *	31.13	0.04
feladatok
		ÖSSZESEN		123.60	58.23

		Költségvetési hozzáj.		32.90	22.12
Fővárosi		Önkormányzati források	20.00	20.00
fejlesztések
		ÖSSZESEN		52.90	42.12

MINDÖSSZESEN			176.50	100.35

Közpénz	1996 végéig		101.79	59.15
felhasználás	Összesen		125.37	80.31


\"* teljesítés 1994. június 30-ig: 0,23 milliárd forint\"


folyó árakon
\"milliárd forintban, ÁFÁ-val\"

MEGNEVEZÉS	TELJESÍTÉS		ELŐIRÁNYZAT
	1994.I.félévig	megvalósítás	leállítás	Világk.Fórum

	Kártalanítás	2.30	4.28	3.12	3.00
F	Területelőkészítés felvonulás	0.60	2.62	1.90	2.62
E	Közművezetékek és tartozékaik	0.62	6.56	4.24	5.22
J	\"Utak, térburkolatok,zöldfelületek, közl.műtárgyak \"	0.17	7.43	2.67	5.97
L	\"Telekommunikáció, informatika\"	0.05	9.81	2.23	7.36
E	Diszlétesítmények	0.00	4.90	0.42	3.82
S	Fővárosi egészségügyi pályázatok	0.00	0.43	0.43	0.43
Z	Kisérő rendezvények infrastruktúra támogatása	0.00	0.30	0.30	1.59
T	ELTE tömbök	0.56	8.67	19.38	6.09
É	\"Sport, kulturális létesítmények\"	0.07	2.79	4.42	0.00
S	Magyar Pavilon ( Építészmérnöki Kar )	0.03	1.27	3.58	1.27
I	Osztrák Pavilon ( Mérnök - Tanári Kar )	0.00	0.00	1.21	0.00
	Informatika Kar	0.00	0.00	3.04	0.00
R	Közlekedési létesítmények	0.00	1.88	0.00	0.41
Á	Nemzetközi Pavilonok	0.00	3.75	0.05	2.88
F	Cégpavilonok	0.00	2.62	0.00	2.62
O	Skanzen és 7 Ház	0.00	0.60	0.00	0.00
R	Étel-ital pavilonok	0.00	0.63	0.00	0.63
D	Egyetemi épületek EXPO funkcióra	0.00	3.54	0.00	3.54
Í	Egyetemi épületek EXPO után	0.00	18.98	0.00	22.82
T	Szórakoztató létesítmények	0.00	1.08	0.00	0.20
Á	Üzemeltetési létesítmények	0.00	2.23	0.62	1.84
S	Közszolgálati létesítmények	0.00	1.77	0.00	1.77
O	\"Mobiliák, berendezések\"	0.02	5.40	0.03	4.76
K
	Összesen 	4.42	91.54	47.64	78.84

	\"Szakértői díjak, engedélyezések\"	0.32	1.59	0.45	1.59
MÜKÖ-	\"Marketing, jogdíjak\"	0.37	5.59	0.37	4.55
DÉSI	Üzemeltetés	0.00	6.32	0.00	7.52
ÉS	VKPI működési költség	0.67	1.41	1.41	1.41
EGYÉB	EXPO 96'  Kft. bevétellel nem fedezett működési ktg-e	0.00	4.84	1.00	4.84
KÖLT-	Egyéb	0.55	2.88	0.55	2.77
SÉGEK					
	Összesen	1.91	22.63	3.78	22.68

Döntési tartalék		0.00	6.93	3.00	6.75
Szerződésbontások pénzügyi terhei		0.00	0.00	1.31	0.00

MINDÖSSZESEN		6.33	121.10	55.73	108.27

Múzeumi rekonstrukció		0.00	2.50	2.50	2.50
Múzeumi rekonstrukcióval együtt		6.33	123.60	58.23	110.77

	Egyetemek befejezése				-22.82
Konstruk-	VKPI müködési költség				-1.41
ciós	Múzeumi rekonstrukció				-2.50
eltérések	Visszaigényelhető ÁFA				-12.75
	Hozzájárulás a főváros fejlesztéséhez				5.17
Eredeti Fórum változat					76.46




3.számú melléklet

EGYETEMI ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI RÁFORDÍTÁSOK

folyó árakon
millió forintban
ÁFÁ-val

MEGNEVEZÉS	1994	1995	1996	1997	1998	1999

ELTE Északi tömb	625	1719	1801	3625	649	
ELTE Déli tömb	500	625	1051	3625	3955	648
Sportlétesítmények	523	361	1306	516	585	
Kulturális létesítmények	40					1014
Építészmérnöki Kar (Magyar Pavilon)			115	1450	1583	431
Mérnök-tanári Kar (Osztrák Pavilon)				94	495	626
Informatikai Kar	343	313	491	1269	594	

ÖSSZESEN	2031	3018	4764	10579	7861	2719



4. számú melléklet

EGYETEMI ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI RÁFORDÍTÁSOK

folyó árakon
millió forintban
ÁFÁ-val

ÉV		 PÉNZÜGYI FELHASZNÁLÁS
	Eredeti előirányzat	Új előirányzat
1994	3613	2031
1995	6009	3018
1996	6875	4764
1997	9074	10579
1998	5488	7861
1999	-	2719

összesen	31059	30972

1994-1996	16497	9813



5. számú melléklet

FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK FORRÁSAI ÉS ÖSSZKÖLTSÉGE 1996 VÉGÉIG


folyó árakon
milliárd forintban
MEGNEVEZÉS	 ÖSSZEG

A főváros saját forrásai	20.00
Lágymányosi hídhoz 1993. 12.31-ig	3.60
Központi		Lágymányosi hídhoz 1994 és 1995 években	7.80
költségvetésből	\"Kőbányai főgyüjtő, Csepeli vízkezelő*\"	2.00
vállalt			Hungária krt. építés gyorsítása	1.00
kötelezettség
ÖSSZESEN			14.40


1994 évben teljesített		5.29
Világkiállítási		Lágymányosi hídhoz 1995-re	1.90
Alap 			Lágymányosi híd villamos 1995-re	0.53
terhére
ÖSSZESEN			7.72


MINDÖSSZESEN EXPO NÉLKÜL	42.12




* Önkormányzati céltámogatásból


folyó árakon
milliárd forintban
MEGNEVEZÉS	Előirányzat	Szerződve	Teljesítve
	   1994. I. félévig
Külső tőke hozzájárulás	6.24	1.58	0.01
ebből:
 - nemzetközi pavilonok	1.18	1.18	-
 - cégpavilonok	0.90	-	-
\" - posta,bank\"	0.50	-	-
\" - étel, ital, létesítmények\"	0.30	-	-
 - kereskedelmi létesítmények	0.15	-	-
 - gyalogoshíd**	0.40	0.40	0.01
 - informatika	0.60	-	-
 - távközlés	1.91	-	-
 - egyéb	0.30	-	-
Szponzorálás	4.68	0.88	0.22
Forgalmi (koncessziós) jutalék *	1.57	
Üzemeltetési bevételek	15.70	-	-
ebből:
 - jegyeladás	13.30	-	-
 - pavilon bérleti díj 	2.40	-	-
Részesedés szerencsejáték eredményből	0.50	-	-
Utóhasznosítás	2.44	-	-

ÖSSZESEN	31.13	2.46	0.23




\"* COCA - COLA-val és AMSTEL-lel szerződve, forgalomtól függő\"
** Útalapból átvett forrás

-----------------------------------------------------------Ç   č   x Ż   s f  p T  m ą  j 4  g n\"  d â\"  a ÓG  ^ §G  Y nH  V tH  S ÇH  N  c ` a c ` a ` a ` a ` a `
ÇH  ¸R  x 4S  s J[  p y[  k tp  h îq  e x}  b ů}  ] ć}  Z -Ç  W Tâ  T +â  Q -â  N  ` c ` c a a ` c ` c ` c `
-â  +ä  x Lä  u EÜ    y[  k tp  h îq  e x}  b ů}  ] ć}  Z -Ç  W Tâ  T +â  Q -â  N  ` c ` c a a ` c ` c `  ` cÇ   Ł   n č   n Č   a Ż   a ¬   T                               Tâ  T +â  Q -â  N  ` c
<        P
<       P
<        P¬   
  n   a C  T E  G                                     Tâ  T +â  Q
<        P
<       P
<        P
<       PE  e  n }  a T  a =  T ¤  T '  T )  T                                           
<       P
<       P
<       P
)  .  n 0  a »  a -  a Ď  a ď  a +  a ă  a                                                 
<       P
<       Pă  

  n 

  n 
  a 
  T K  T M  T 	  T                                           
<       P
<       P
<       P
	  !	  n J	  a L	  a Q	  T S	  T                                                       
<       P
<       P
<   đ  PS	  ř	  n  	  n 
  a 
  T 
  T 
  T E
  T                                           
<       P
<       P
<       P
E
  G
  n ŕ
  n ý
  n ý
  n ţ
  n ˇ
  a §
  a                                           
<       P
<       P
<       P
§
  L
  n T
  n ă
  a -
  T I  T K  T                                                 
<       P
<       P
<       PK  P  n R  n Ĺ  a ô  a ^  a `  a Ě  a                                           
<       P
<       P
<       P
Ě  ¦  n y  a {  T ¦  T ¬  T                                                       
<       P
<   đ  P
<   á  P¬  
  n   a ž  T ę  G                                                
<       P
<   đ  P
<   á0řP
<   đ  Pę  4  n 6  a k  T m  G                                                
<       P
<   đ  P
<       P
<   đ  Pm  
  n 	  a S  T U  G                                                
<       P
<   đ  P
<       P
<   đ  PU  ¸  n ¨  a Ě  T ¦  G                                                
<   á0řP
<   đ  P
<   á0řP
<   đ  P¦  ,  n .  a   a   a "
